Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

II. ÉVFOLYAM 9. SZÁM EPE I960. MÁRCIUS 1. KEDD A szocialista mezőgazdaság útján Községünk életében gyöke­res fordulatot jelentett az a nagy átalakulás, amely lénye­gében a felszabadulást követő időkben megkezdődött és dön­tő fordulathoz jutott a múlt év végén. Községünk mezőgaz­dasági foglalkozású lakosságá­nak túlnyomó része a termelő­szövetkezetekbe lépett. így Abony jogosan került a „ter­melőszövetkezeti községek'’ so­rába. A községi földrendező bi­zottság az elmúlt napokban döntött a nagyüzemi területek kialakításában. Abonyban ma 3450 család 2510 taggal, hat helyi és egy beíró” — kőröstetét- lcni Dózsa — termelőszö­vetkezetben dolgozik 15190 kh földön. A köz­ség 22 200 holdas határá­ból a belsőséget, a közér­dekli külsőséget és a ta- nyaieriileteket leszámítva az összes mezőgazdasági művelés alatt álló terület 91 százalékát jelenti a fenti szám. Ma már csak 345 fő az egyéni dolgozó 518 kh. földterülettel. Ennek legnagyobb része egy holdon aluli gazdaság A tavaszi munkák megkez­dése előtt és azzal egyidejűén hatalmas feladatot kell meg­oldani szövetkezeti parasztsá­gunknak. Már a közös gaz­dálkodás első évében bizto­sítani és erősíteni Kell a kö­zös gazdaságot. Emellett tar­tani, sőt emelni kell a dolgozó parasztság belépés előtti élet- színvonalát. Legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy a szövetkezetek alakítsák ki a helyes mun­kaszervezést és ismertes­Lelkesen fogtak a közös munkához az új tsz-tagok TJtazás közben sokféle em­berrel kerül össze az ember. Egy részük meghúzódik egy sarokban és vagy az ablakon nézeget kifelé, vagy csendben hallgatja a többi utas beszél­getését vagy vitáját. A beszél­getők közül gyakran akad olyan, aki hangosan próbálja bizonyítani vélt igazát. Egyéni tapasztalatom az, hogy rend­szerint azok hangoskodnak, akiknél ez a vélt igazság igen könnyen megcáfolható. így volt ez a minap a Ceglédről jövő vonaton is, ahol egy vas­utas azt bizonygatta, hogy nem sikerült a parasztokat a tsz-be Vinni, mert az új tagok feléje sem néznek a tsz-nek, nem ve­szik fel a munkát. Még az a jó, hogy az utasok nagy része csak annyiba vette szavait, hogy ezzel is telik az idő, míg Abonyba érünk. Ami­kor leszálltunk, az állomásnál éppen akkor kanyarodott egy csoport kerékpáros a Vasút útra, akik az Uj Világ Tsz-ből igyekeztek hazafelé. Igazolva, hogy az élet nem ezekre a hangoskodó álprófétákra hall­gat. Mert az igazság az, hogy az új tsz-tagok nagy része már januárban megkezdte a mun­kát. Kár, hogy hangos utitár- sunk nem látta azt a kocsiosz­lopot, amely januárban, éppen abban a kegyetlen hidegben hordta be az állomásról a ré­paszeletet. Az új tsz-tagok voltak, a tsz-be bevitt gumike­rekes kocsijaikkal. A Lenin Termelőszövetke­zetben a napokban osztják ez évben az első munkaegység­előleget. 20 forint előleget fizetnek egy teljesített mun­kaegységre. A tsz elnöke öröm­mel újságolta, hogy van az új tagok között olyan, aki az év kezdete óta végzett munká­jáért 2000 forint előleget kap. De a kifizetésre kerülő előleg átlaga az új tagoknál is felet­te van az 1000 forintnak. Azok a tagok is, akik még. nem dolgoznak rendszeresen a S tsz-ben, mert a téli időszak-! ban még nem tudnak minden í tag számára munkát adni,! szinte naponta látogatnak ki! a tsz-be, hogy mikor kezdődik i a munka? Folynak a sokszor j naphosszat tartó beszélgető-! sek, tervezgetések. Hogyan; kezdjék, hogyan szervezzék j meg a munkát? Hol, mit és • hogyan termeljenek. Tsz-eink- \ ben a tagság úgy döntött, hogy; újabb módszert vezetnek be a; jövedelem elosztásában is. A \ Lenin Tsz-ben pénzben tér- \ vezték be az egész munkaegy-í séget. Rendszeresen, havonta: fizetnek előleget a tagságnak, j 4 A termelékenység növelése j érdekében és a tagság érdé-! kéltségének növelése érdeké-j ben több tsz-ben bevejzetik azt \ a módszert, hogy a tag egy-egy \ növényféleségből területet vál-j lal megművelésre. Ha a terüle- i ten elért termésátlaga megha­ladja a betervezett mennyisé­get, külön prémiumban része­sül. A területek vállalása már folyik. De nemcsak a tag, ha­nem az egész család lelkesen várja a tavaszt, hogy meg­kezdhessék a munkát és meg­mutassák, mennyit tudnak ter­melni. Hangoskodó utitársunk a vonat ablakából is megláthat­ja rövidesen, hogy a paraszt­ság az élet igazságára hallgat. sék meg az elkövetkező napokban valamennyi tag­gal a soron következő munka helyét. Biztosítani kell, hogy a gépállomás, valamint a szövetkezetek erőgépeinek, fogatainak munkába állításával befe­jezést nyerjenek a tava­szi szántási és az egyéb talajművelési, vetési és szállítási munkák. Emellett természetesen biztosí­tani kell a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot. Ügyelni kell az újonnan belépett ta­gok vetőmag beviteli kötele­zettségiére. Az állatállomány elhelyezé­sénél szövetkezeteinknek arra kell törekedni, hogy a közös állatállományt elhelyezzék. Be kell fejezni az elmaradt leltá­rozásokat, az értékelést és a leltári tárgyak átvételeit, Biz­tosítani kell szövetkezeteink­nek, hogy a küldöttgyűléseken a tagsággal ismertessék az 1960. évi gazdasági tervet és biztosítani kell a terv szerinti gazdálkodást. Szövetkezeteinknek arra kell törekedniük, hogy megkössék az állattenyész­téssel és növénytermesz­téssel kapcsolatos szerző­déseket. Gondoskodni kell a munkaképtelen tagokról és a munkafegyelem bizto­sításáról. Szövetkezeti parasztságunk képes a jelentkező feladatok végrehajtására. Biztosítani tudják, hagy községünk előre­haladjon a szocialista mező- gazdaság útján. Somodi István vb-elnök Sok ízléses, szép áru várja a vásárlókat a nemrégen megnyílt abonyi üveg- és porcelán önkiszolgáló boltban A község egyik olyan válla­lata, amelyik kevés emberrel dolgozik, de jelentősége és j szerepe nagy a község lakosai­nak életében a TÜZÉP. Ha építőanyag kell, ha tüzelő kell, a TÜZÉP-hez fordulnak az emberek. Abonyban az elmúlt évben is nagyarányú építkezés folyt. Ez a forgalomban is meg­mutatkozott. 1959-ben a telep 7,5 millió forintot forgalmazott. A telepen mindössze öten dolgoznak. Darázs Károly ve­zető, Mészáros Erzsébet pénz­táros, Fehér Gyula mázsames­ter, Bugyi Béla és Diószegi Károly áru kiadók. Mint sajnálatos tényt kell megemlítenem, hogy a te­lepet óriási sártenger ve­szi körül. Valószínűleg a tanácsnál is­merik ezt a tarthatatlan álla­potot és az eljövendő hóna­pokban gondoskodnak meg­szüntetéséről. A lakosság körében megle­petést okozott, hogy e hónap­ban nem volt olyan zavarta­lan a tüzelőellátás, mint az előző negyedévben. Ezzel kap­csolatban érdeklődtünk a te­lep vezetőjénél, Darázs Ká­rolyi! áh — Van-e a jelen pillanat­ban elegendő tüzelő? — Tüzelőnk van és valami­lyen mindig volt, csak feb­ruárban nem tudtunk megfele­lő választékkal szolgálni. Ez nem volt olyan vészes hiány, mint ahogy egyesek elkiabál­ták. A mai napon is kaptunk árut és most már pontosan olyan zavartalan lesz, mint február előtt volt. A lakosság igen sok tüzelőt használt és bizony nem könnyű a helyes áruelosztás biztosítása sem. — Hogyan készültek fel az építkezési időszakra? — Abonyban sokan építe­nek. Ezekre is gondolunk. Épí­tőanyagot a telepien most is nagy mennyiségben tárolunk. Csak ezt ilyenkor nem veszi senki. Az építkezések megindulá­sával pedig egyszerre ro­hanják meg a telepet. Ilyen esetben aztán a nyáron előfordult, hogy pár napig anyaghiánnyal küzdtünk. Ezért kérjük a vezetőket, hogy épí­tőanyagukat, már most bizto­sítsák. Megfelelő mennyiségű mész, cement, tetőfedő stb. anyag kapható. Ez esetben ugyanis egyenlete­sebb lenne a fogyasztás és természetesen zavartalanabb az ellátás. — Tehát nagyrészt a veze­tőkön múlik a helyes ellátás megteremtése? — Azokon is — kaptam a választ Darázs Károlytól. — Teljesítették a múlt évi tervüket? — Tervünket 120 százalékra teljesítettük 1959-ben. Ebből is láthatjuk, hogy a fogyasztás emelkedik. És ez bizony néha kisebb zavarokat okozhat. A közönség pedig hajlamos a bajok, zavarok nagyítására. Ezt azzal tudnánk bizonyítani, hogy még ott voltam, csaknem két percenként csengett a te- leíon. Darázs Károlynak sok­szor kellett elmondani: Igen kérem, van. Szén is, fa is, bri­kett is érkezett és érkezik. P. M. — ÖTEZER DARAB NA­POSCSIBE érkezését várják március 8-ára a Lenin Ter­melőszövetkezetbe. Ezt köve­tően folyamatosan 15 000 na­poscsibe, 2000 darab kacsa, ugyanannyi liba és pulyka je­lenti majd ebben a gazdasági évben a szövetkezet baromfi- állományát. Az Abonyi Mezőgazdasági Ktsz fizikai s adminisztra­tív dolgozói versenyt indí­tottak minden szakmában felszabadulásunk évforduló­jának tiszteletére. Vállalták, hogy az ötmillióhatszázezer forintos termelési tervet de­cember 15-re maradéktala­nul teljesítik. Ezzel egyide­jűleg a lakosság részére tel­jesített javítás-szolgáltatást az előző éviihez képest túltelje­sítik. A szövetkezet termelő létszáma az elmúlt időben megnövekedett s ezzel együtt arra törekszenek, hogy az előző évi 7800 túlórát ne lép­jék túl. A verseny és a felajánlá­sok teljesítése szakaszokra oszlik. Jutalmazásra a veze­tőség közel 5000 Ft-ot zárolt. Ezt az összeget folyamato­san használják fel az egyes szakaszokban a vezetőség ér­tékelése alapján. A ktsz részt kíván venni a Vörös Csepel Termelőszö­vetkezet patronálásában. így vállalták, hogy a tsz ez év­ben megépülő létesítményeit díjmentesen megtervezik, s azok építését vagy esetleges javítási munkáit soron kívül elvégzik. A szövetkezet ipari tanulói sem akarnak lemaradni mes­tereik mögött. Éppen ezért vállalták, hogy az átlagos 3,5- es tanulmányi színvonalat év végére 4-re fogják felemelni. A vezetőség úgy döntött, hogy a kitűnő bizonyítványt elérő tanulókat jutalmazza. A felajánlási tervezetet a szövetkezet dolgozói egyhan­gúan elfogadták: így kíván­ják biztosítani a maguk szűk területén az ötéves terv anya­gi bázisának minél jobb elő­készítését. ABONYI HÍREK — A KOSSUTH TERMELŐ­SZÖVETKEZET lakatosműhe­lye vállalta valamennyi me­zőgazdasági gép javítását és üzemképességének biztosítá­sát. — TIZENNYOLC TAGÚ traktorosbrigád kezdi a ta­vaszi munkát a Lenin Ter­melőszövetkezet területén. — KÉZIMUNKA-KIÁLLÍ­TÁST rendez a nőtanács március 5-én a Petőfi Műve­lődési Otthonban. A kiállítá­son a nőtanács kézimunka­szakkörének tagjai hathónapi munkájuk eredményeit mu­tatják be. — A SZÖVETKEZET népi együttesével karöltve rendez­ték meg a már hagyomá­nyossá vált cigánybált a Kos­suth Étterem összes helyisé­gében. — A NEMZETKÖZI NÖ- MOZGALOM 50. évforduló­ján ünnepi gyűlést rendez március 5-én délután 4 óra­kor a Petőfi Művelődési ház nagytermében a nőtanács. — BŐVÜLT a gépállomás gépparkja három darab Mal- wurf univerzál és egy darab SZ 100-as lánctalpas traktor­ral. — ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK. Március 3-án, Kálvin úti iskola: Községünk története; Vasút úti iskola: Paraszti életforma a szocia­lizmusban; Abonyi úti iskola: Az anyag titkai; Szemere úti iskola: Vitaminok szerepe a takarmányozásban. Március 2-án, Sashalmi iskola: Vita­minok szerepe az állatte­nyésztésben. — A FÖLDRENDEZŐ BI­ZOTTSÁG megállapította a termelőszövetkezetek elhelyez­kedését és területének nagy­ságát. József Attila Termelő- szövetkezet 3804 kh, Lenin Termelőszövetkezet 3385 kh, Kinizsi Termelőszövetkezet 1947 kh, Kossuth Tsz 3888 kh, Űj Világ Tsz 2847 kh, Vörös Csepel 1735 kh. — NEGYVENÖTMILLTÖ- H ATSZ AZH USZONKÉTEZER forint forgalmat bonyolított le a földművesszövetkezet kiskereskedelmi boltegysége. — FELSZABADULÁSUNK 15. évfordulójának tiszteletére a gépállomás brigádértekezle­tein megtették a felajánlást. A traktorosok elfogadták a Tápiőszelei ÁMG 1100 nor­málholdas versenykihívását. — ÖTVENNÉGYEZER FO- ÍRINT nyereségrészesedést fi- !zet dolgozóinak 13. havi fize- ! tésként a földművesszovetke- ízet. t rnmmmamm—mmmmm—mmm 4 MOZIMŰSOR \ Március 1—2: Kaland a vonalon, j Március 4—6: Kenyér, szerelem; ; féltékenység (14 éven felülieknek). ! Maiiné március 6: Mese a 13 találatról. Március 7: Catoiraia élszakái. (Csak 18 éven felülieknek.) ANYAKÖNYVI HÍREK Házasságot kötött: Palcsó And­rás—Sági Mária Terézia. Meghaltak: Bogyó Margit, Sze­keres Ferenc. Köszönetünket nyilvánítjuk mind­azoknak, akik szeretett édes­anyánk, özv. Nagy Józsefné teme­tésén részt vettek és részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. Nagy család, ! Napokkal ezelőtt dolgom ívolt a tanácsházán. Ha már 'fitt vagyok — gondoltam —, ; megérdeklödöm, jött-e va­lami újabb tárgy felállítandó { múzeumunk részére. y { Győré Pál, aki leginkább '{szívén viseli a múzeum ala- Ípításának ügyét, ragyogó arc- '{col vezetett a legfrissebben '{talált értékekhez, melyeket a '{gondosan bezárt szekrényé- '(bői vett elő, végtelenül féltő '(óvatossággal. Különös gyöngy­sort mutatott és meg is je- £gyezte: '{ — Ez az ékszer aligha tet­szene a mai lányoknak. $ I Pedig ékszer volt, vékony í fonalra fűzött kisebb-nagyobb í kerámiaszemek egyszerű vo- '{naldíszitéssel, geometriai for- '{mákban, kocka, téglalap, $ gömbszerű alakban, kissé (durván, ormótlanul egymás (mellett. Egyike tompán szí­Vajon kinek a kezében volt? nezett, másika élénken őrzi még eredeti, ősi színét. Lenyűgözve nézzük — im­már negyedmagammal — hangtalanul, megilletödve. Érezzük, hogy a távoli törté­nelem levegője sugárzik be­lőlük. Gondolataink nagyon messze vannak. Vissza talán a bronzkorszakba — az agyag- és kerámiamunkák nagyszerű mesternépeihez. Vajon kinek a kezében volt? Kinek lehetett drága kincse, éke? Szkíta, hun, Mir, kelta, jadzig, avar nőé, kik a magyar nép előtt hazánk földjén egymást váltották? Hogyan maradt meg ilyen épen évezredeken át? Kérdésemre megtudom: Abony földje őrizgette a Szolnoki úti homokbányában. Fábián Menyhért, aki ott dol­gozott, felfigyelt a homok kö­zött felcsillanó színes, szög­letes cserépkékre. Összegyűj­tögette. Csaknem minden sze­met maga kapart ki kezével a homokból. Azt akarta, hogy egy se vesszen el. Aztán hozta egymás után a lelete­ket, gyöngyszemeket, karpe­recét, bögrét. Emberi cson­tokra is talált. Azokat is összegyűjtögette. Beszélgetésünk során Győré Pál felidézte Cegléd történeté­ből. hogy ott három-négy évti­zeddel ezelőtt hét-három méter mély szélfútta homok alatt a sokrétű agyagban ősi teme­tőre bukkantak. De Abony határában is két bronzkori vrnatemetöről tesz említést Márton Lajos. Sőt azt is tud­juk, hogy a belterületen Vili. századi avar temetőt tártak fel. Abony és határa tehát régi emberi település. Ősi ember­lakta hely. Számíthatunk arra, hogy ásatások során vagy véletlenül is a lakosság értékes leletekre bukkan. A felszínre került íratlan emlé­kek a hozzá nem értő embe­reknek értéktelen lim-lom, a régésznek, múzeumunknak fel­becsülhetetlen érték, kincs. Ha ilyenre bukkannánk, ne engedjük elveszni! Kövessük ebben Fábián Menyhért és több felnőtt pél­dáját, sőt az előttünk felsora­kozó iskolás gyermekekét is. Varga Katiélc, Vad Rózsáék. Jáaer Marikáék példáját, kik még csak VI. osztályosok ugyan, de néhány értékes j tárggyal gazdagították már: közséoünk múzeumi gyűjte- \ ményét. Péter Ida t A. vevőkön is tnülik a helyes áruellátás | Folyik a vetőmag összegyűjtése a termelőszövetkezetekben Hamarosan megindul a mun­ka a határban. Termelőszö­vetkezeteink már készülnek a tavaszi munkákra. Most fo­lyik a tavaszi vetésű növények vetőmagjainak összegyűjtése és | előkészítése. Bár termelőszövetkezeteink felkészültek a felfejlesztésre, a helyi adottságok nem tették le­hetővé. hogy minden téren zökkenő nélkül induljon meg ; az új élet. Régi termelőszövet­kezeteink nem rendelkeznek olyan magtárakkal, hogy a megnagyobbodott terület szá­mára is tárolni tudtak volna vetőmagot. így szükséges az, hogy az új tsz-tagság a be­vitt föld arányában a tavaszi vetőmagokat is bevigye a tsz-be. Kukorica, tavaszi árpa, zat és burgonya vetőmagra var szükség. Az összegyűjtött vető­magokért a termelőszövetke­zet nemesített vetőmagot kap az államtól. A szokvány kuko­ricából kétszer annyit kell cse­rébe adni a nemesített vető­magért, de többszörösen térül meg a több termésben. Most folyik a vetőmagok összegyűjtése. Az öntudatos ta­gok nem várják meg, míg a tsz brigádjai eljutnak hozzá­juk, hanem már bevitték vagy ezután viszik be maguktól i vetőmagot. Tudják, hogy a: új vetéshez vetőmagra is szük­ség van, s az új termés gazda­gon megfizet érte. Nem is he­lyes, ha húzzák-halasztják a dolgot. Felszabadulásunk tiszteletére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents