Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
(fatűáAí CEGLÉD, ALBERTIRSA, C EG LÉ D B E RCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1960 MÁRCIUS 1. KEDD Szőlő- és gyümölcstermesztésünk problémái A szélsőséges időjárású Duna—Tisza közi homoktalajainkon évszázadokkal ezelőtt kezdték meg a szőlő telepítését. A gyakorlat azt mutatta, hogy a szőlő megvédését a gyümölcsfák betelepítése elősegíti. Az így kialakított kétszintes kultúrában a szőlőt tekintették fő növénynek, a gyümölcsfákat pedig köztesnek. Kisüzemi szőlőink ezen elterjedt művelési módjának a következő előnyeit ismerjük el: 1. Csökkenti a termelési kockázatot. 2. Gyümölcsfa részben védi a talajt a szélerrózió és a tavaszi fagyok ellen. 3. A talaj részleges árnyékolásával az erős besugárzást csökkenti, a mikroklímát megjavítja. Hátrányai a következők: 1. Lehetetlenné teszi a nagyüzemi művelést, a talajmunkák és a növényvédelem gépesítését, sokszor még a fogatos talajművelést is akadályozza, 2. A szőlő beárnyékolása miatt csökkenti annak cukortartalmát. 3. Idős ültetvényekben a rendszertelenül és sűrűn telepített gyümölcsfák elnyomják a szőlőt, végül a fák is egymást. A meglevő hátrányok felszámolását segíti elő a szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról megjelent 23/ 1959. sz. Tvr. végrehajtási utasítása. A rendelet előírja, a szőlők és gyümölcsösök kötelező növényápolási és növényvédelmi munkáit. Megszabja az új telepítések rendszerét és művelési módját és ezzel a nagyüzemi szőlőgazdálkodás alapjait meghatározza. A szőlővel és gyümölcsfákkal vegyesen telepített földterületen — a rendelet 1. §. 3. pontja szerint — amennyiben a gyümölcsfák száma a magastörzsű almafáknál 60 darabot, szilvafáknál a 120 darabot eléri, vagy meghaladja (katasztrális holdanként) a főnövény már nem a szőlő, hanem a gyümölcsfa. Ezen elvi megállapítások után nézzünk körül szőlőinkben. Cegléd város monográfiája szerint 1929. évben történt felvételezés alapján 62 591 gyümölcsfát találtak. Feltehetően ebben a számban a szőlőkben telepített gyümölcsfákon kívül a házikertekben, szórványokban található gyümölcsfákat is érteni kell. Tárgyilagosság kedvéért meg kell említenem, hogy ebben az időben a város szőlőterülete, Nyársapát és Csemő jelenlegi területébe is benyúlott, tehát nagyobb volt. Harminc év múlva, 1959- ben a statisztikai felmérések a következőket közlik: házikertekben 50 426 db, szőlők között 389 269 db, árugyümölcsös 35 908 db, szórványban 23 425 db Összesen: 499 028 db gyümölcsfát számláltak össze. Az említett területi csökkenést nem számítva, tehát 436 437 db, azaz nyolcszoros növekedés állott elő. A továbbiakban vizsgáljuk meg a „szőlő közötti” rovatot. A város 2857 kh szőlőterületére elosztva 136 darab gyümölcsfa jut annak minden holdjára! A szőlő és a köztesfa egymásra való viszonyát, az árnyékhatást és a termésmeny- nyiségben beálló összefüggést vizsgálva utalnom kell a Szőlészeti Kutató Intézet Kecskemét Miklós-telepi Gazdaságában folytatott 25 éves kísérletre (lásd Kertészet és Szőlészet 1960. első számában). A leírás szerint az 1952. évtől rendszeres istálló- és műtrágyázásban részesített 100x60 cm-re telepített, vegyes ültetésű, 25 éves, gyalogművelésű, egy kát. holdas parcellák közül az adta a legrosszabb eredményt, melyben a gyümölcsfák 5x5 méteres kötésben (114 db fa) 100 százalékban beárnyékolták a szőlőt. Terméseredmény 7 q szőlő, 80 q gyümölcs. A legjobb eredmény pedig 49,8 q szőlő, 25 q gyümölcs megtermelését 30 darab gyümölcsfa-köztes 25% árnyékolás mellett biztosította. Fenti kísérleti eredményekhez azonosítani csak akkor tudnánk szőlőinket, ha azok hasonló trágyázásban és megfelelő növényvédelemben részesültek volna. A szőlők túlzott fásítását a hozzá nem értés és mértékte- lenség, nem ritkán a kapzsiság következményének kellett tekintenünk. A felsorolt hanyagságokat annál is inkább meg kell szüntetnünk, mivel Cegléd város területe fokozott növényvédelmi körzetbe tartozik és ezen túlmenőleg az eredményességi jövedelemelosztás bevezetése után a termelőszövetkezeti tagoknak sem közömbös, hogy milyen termést tudnak az elvállalt területen előállítani. A termelőszövetkezetek múlt hó 18-án megtartott gyümölcsfatisztogatási és metszési tapasztalatcseréjén megjelentek látták, hogy az Aranymező Tsz-ben a terület személyekre történt felbontása előtt már hozzákezdtek a mechanikai védekezési munkákhoz. A szakemberekből alakított brigádok 80%-ban elvégezték a gyümölcsfák törzsápolását és ritkító metszését. Ha ezen munkákat időben és szakszerűen elvégzik a termelőszövetkezetek és egyéni termelők, a vegyszeres védekezés jobb hatásfokát biztosítva, a nagyobb termés alapjait lerakták. — Szabolcsira József — Felhívás az állattartókhoz Szabálysértést követnek el azok, akik háziállataikat őrizve vagy őrizetlenül akár közterületen, akár személyi tulajdonban levő területen legeltetik. Felhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy kerítéseiket már előre hozzák rendbe, hogy háziállataik se az utcára, se a szomszédos területekre ne mehessenek át. Senkinek sem esik jól az, ha az általa megmunkált veteményes területet a szomszédok háziállatai lelegelik vagy hasznavehetetlenné teszik. A jóindulatú és figyelmes dolgozók így elkerülhetik a szabálysértési eljárást és pénzbírság kiszabását. A szabálysértési hatóság az elkövetőket pénzbírság kiszabásával sújtja, valamint kártérítésre kötelezi. A haszonbérlet néhány kérdése Sikeresen muialkorott be a Rendelt Ruhaipari Vállalat kuitúrcsoportja A Ceglédi Rendelt Ruhaipari Vállalatnál nem régen alakult meg a KISZ-szervezet. A fiatalok elhatározták, hogy a politikai munka mellett az üzem dolgozóinak szórakoztatásáról is gondoskodnak. Ebből az elhatározásból született meg a terv: a farsangi üzemi bált önálló kultúrműsorral egészítik ki. Vasárnap este a művelődési ház nagytermében mintegy 300 főnyi vendégsereg előtt mutatkozott be a fiatal kultúr- gárda. A vendégek kitűnően szórakoztak a bemutatott két egyfelvonásos vígjátékon, sokat tapsoltak a kilenc tagú tánccsoportnak és remekül szórakoztak a csasztucska-bri- gád szellemes versein. Nagyteleki Ida mély átérzés- sel adta elő Radnóti Miklós: Nem tudhatom című versét. Az egész műsort Weisz Judit ötletes konferálása kapcsolta össze egyetlen egésszé. A Rendelt Ruhaipari Vállalat sikeres termelési felfutása most már új színnel gazdagodott. Az üzem dolgozói megmutatták, hogy nemcsak termelni, hanem a munka mellett kulturáltan szórakozni is tudnak. A jól sikerült bemutatkozás előkészítésében nagy része volt Balogh Pálné üb-titkárnak, a tánccsoportot betanító Tamási Évának és az egész KISZ-ve- zetőségnek. A fsz-mozgalom előrehaladásával több kérdés merült fel a vonatkozásban, hogy a tsz köthet-c haszonbérleti szerződést és hogyan alakul a haszonbérleti viszony. Az is gyakorta felmerült probléma, hogy kivel köthet a tsz haszonbérleti szerződést, és a haszonbérbeadó tarthat-e igényt háztáji földre és ha igen, akkor mennyire? A vitás kérdések eldöntésénél azt kell tudni, mindenekelőtt, hogy a tsz kétféleképpen kerülhet haszonbérlői pozícióba: egyfelől akként, hogy az eredeti haszonbérlő az általa haszonbérelt területtel belép a termelőszövetkezetbe, másfelől akként, hogy a tsz saját maga köt kívül álló harmadik személlyel haszonbérleti szerződést. A haszonbérleti jogviszony más és másként alakul aszerint, hogy a fenti két típusnak megfelelően miként lesz a tsz haszonbérlő. Vizsgáljuk meg először azt az esetet, amikor a tsz-be haszonbérlő lép be, haszonbérelt területtel. Ennek is több esete van és a helyzet aszerint alakul és változik: 1. A belépő állami tartaléktőid kishaszonbérletével lép be. Ebben az esetben a belépéssel egyidejűleg a kisha- szonbérleti szerződés megszűnik és az állami tartalékföld a tsz ingyenes és állandó használatába megy át. 2. A belépő olyan haszonbérelt földdel lép be, amelynek haszonbérbeadója a belépő haszonbérlővel közös háztartásban élő családtag. (Ezt részletesen a 19 1959. (VII. 12.) FM. sz. r. 7. §, (1) bek, szabályozza.) Ebben az esetben a termelőszövetkezetbe való belépéshez a föld tulajdonosának hozzájárulása nem szükséges. 3. A belépő közös háztartásban élő, családtagnak nem tekinthető magánszemélytől bérelt földdel lép be. Ebben az esetben a belépéshez a föld tulajdonosának írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szülői felügyelet alatt álló kiskorú, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy, akkor a hozzájáruláshoz gyámhatósági jóváhagyás szükséges. (19/1959/VII. 12/F. M. 45. §.). Természetesen a helyzet aszerint alakul ismét, hogy a földtulajdonos a hozzájárulást megadja vagy megtagadja. Először nézzük azt az esetet, amikor a földtulajdonos a hozzájárulását megadja. Ebben az esetben éppúgy, mint akkor, ha a belépő vele közös háztartásban élő családtagoktól haszonbérelt földdel lépett be, a helyzet a következő lesz: A haszonbérleti szerződés az eredeti időpontig érvényben marad, de a haszonbérlő helyébe a tsz lép; a haszonbérlettel belépő az általa behozott földből tarthatja vissza a háztáji földet, de ez a nagyüzemi tábla kialakítását nem gátolja; igényt tart és ki kell fizetni részére a föld leltár szerinti kártérítését, éppúgy, mintha saját tulajdonú földdel lépett volna be. Természetesen az értéket a föld- tulajdonosnak kell kifizetni. A tsz mint haszonbérlő használja tovább a földet és fizeti a haszonbért a föld tulajdonosának. Itt azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a haszonbér nem azonos azzal a haszonbérrel, amit a belépő tag fizetett belépés előtt a föld tulajdonosának, mert ez esetben aránytalanul magas volna a tsz részére. Éppen ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben az eredeti haszonbér helyett a föld után a helyben szokásos haszonbért köteles a tsz fizetni. Ha ilyen nincs, akkor ezt a járási tanács mezőgazdasági osztálya állapítja meg. Ebből következik, hogy ilyen esetben a haszonbér megállapítása végett bírósághoz fordulni nem lehet. Ha a föld tulajdonosa a járási tanács mezőgazdasági osztálya által megállapított haszonbért kevesli, akkor ezen döntés ellen az államigazgatási eljárás keretén belül (1957. IV. tvr. 45. §.) fellebbezhet a megyei tanács mezőgazdasági osztályához, de az ügyben bírói utat nem vehet igénybe. (Folytatjuk) Építkezés a Petőfi Tsz-ben A napokban nyolctagú építőbrigád alakult a Petőfi Termelőszövetkezetben. A szépen fejlődő közös gazdaságnak nagyon hiányzott ez a brigád, hiszen egyre több új építményre van szükségük.^ A két kőműves, két ács és négy segédmunkás a terv szerint mintegy 300 ezer forint értékű munkát fog elvégezni. Többek között egy darab 15 vagon befogadására alkalmas kukoricagórét, 110 férőhelyes sertéshizlaldát, 200 négyzet- méteres kombájnszérűt és Rimóczi Károly kőműves most még fűrésszel dolgozik, a malterosládát készíti Zsemle István az épület körül a vén szőlőtőkéket távolítja el. Az iroda köré ugyanis 10 holdnyi almáskertet ültetnek. Középtörzsű Jonathán- almafákról szedik le ott a termést pár év múlva Juhász István a jövendő épületrész cserepeit rendezi. A brigád tudja, nem érdemes nekikezdeni a munkának a megfelelő anyagok biztosítása nélkül. Ezért készítenek el mindent előre még sok olyan épületet, aminek nagy hiányát érzik. A brigád első munkája az irodaépület bővítése lesz. Három helyiséget építenek a meglevő egy irodához s a május elsejére felépített új irodák megszüntetik a mostani zsúfoltságot. Képeink a brigád első munkájának néhány mozzanatát ábrázolják: (Foto, szöveg: Opauszky) Szerdán kezdődik a baromfigondozó-tanfolyam A városi tanács mezőgazdasági osztálya és a baromfi- keltető állomás szervezésében szerdán délelőtt 9 órakor tíznapos tanfolyam indul a baromfigondozók részére a ME- DOSZ-székházban. A részvevők megismerkednek a nagyüzemi baromfitenyésztés alapvető fogalmával, s a korszerű nevelési eljárásokkal. Két szakfilmet vetítenek részükre és a Dózsa Népe Tsz, valamint a Tápiószelei Állami Gazdaság baromfitelepére tesznek kirándulást. A tanfolyam díjtalan, a részvevők ellátásukról saját maguk gondoskodnak. — AZ ERDŐGAZDASÁG ceglédi kirendeltsége a tél folyamán két-két és félezer köbméter fát termelt ki. Mi- kebudán és Albertirsán. A fa nagy részét a TÜZÉP-telepek- nek, bányafának, és ipari feldolgozásra adták át. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Orcezi Mária, Békéd Lajos Pál, Lendér Gyula Lajos, Varga Magdolna Katalin, Dórii Csilla Anna, Mészáros István, Rózsa Antal, Sinka-Fálinkás István, Krajcz Julianna, Lendér Pál, Nyíri János Benő. Melich Ildikó, Dómok László, Nagy Miklós, Csáki Erzsébet, Bagi György László, Pákozdi Zsuzsanna, £á- kozdi Klára, Szraplkó Mihály, Mózes Erzsébet Ibolya, Farkas Ibolya, Nagy Miklós, Inges Vilmos, Szabó Erzsébet. Mód Katalin, Nagy Agnes Éva, Belus Zoltán István, Déri Zoltán. Házasságot kötöttek: Nagy László és Marcsinyi Mária, Bulik Géza és Takács Györgyi ibolya, Szatmári György és Lédeczi Erzsébet, Dóka Albert Béla és Magyar írén. Juhász Pál József és Vörös Marianna, Vincze László Ferenc és Plangár Eszter, Takács István és Bujdosó Erzsébet. Meghaltak: Hajdú Károly 66 éves, Szabó Mihály 76 éves, Zsenge! lér Lajos 69 9éves, Malzes évi cs Mihály 72 éves, Mózes Jánosné sz. Kapás Mária 60 éves. Koc2ka Imréné sz. szabó Rozália 76 éves, Mezriczky György 57 éves. Koczka Ede 54 éves. Lugosi István 75 éves, Kispál Sándor 87 éves. Horváth Mihály 86 éves, Molnár Mária 18 éves. Nyíri János Benő 2 napos, Komáromi Hona ©8 éves, Csoh Mária 67 éves, Szalisznvó Erzsébet Mária 5 éves. Hrvol Jánosné sz. Gál Mária 49 éves. Balog Jánosné sz. Ürögdi Jolán 61 éves. Mód Katalin 1 napos, szabó Tamás 72 éves. — VISEGRÁDON bérelt üdülőt a nyári szezonra a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat. Május 15-től szeptember végéig mintegy 120 dolgozó kedvezményes üdülését fogják biztosítani. — 746 EZER FORINTTAL teljesítették túl az 1959. évi tervüket a Ceglédi Építőipari Ktsz-nél, ami 116,2%-os eredményt jelent. — MÁRCIUS 2-ÁN 6 órai kezdettel A regényírás mesterei című előadássorozat keretéiben dr. Fenyvesi Margit gimnáziumi tanár tart előadást Tolsztojról. Az előadás után a Nővérek című filmet vetítik. — SZERDÁN DÉLUTÁN 3 órakor a Vasutas-pályán edzőmérkőzést játszik a Ceglédi Vasutas a Ceglédi Kossuth Építők csapatával. — MÁRCIUS 3-ÁJN — csütörtökön — este 7 órai kezdettel a Pest megyei Petőfi Színpad a művelődési házban közkívánatra bemutatja A bajusz marad című háromfelvonásos zenés vígjátékot. FARSANGI KISZ-BÁL Jól sikerült farsangi bált rendezett szombaton a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat nemrégen alakult KlSZ-szer- vezete a Kossuth Étteremben. A bálra ceglédi üzemek, vállalatok több KlSZ-fiatalját is meghívták. Andrási Miklós KISZ-titkár szerint ezzel a bállal az volt a céljuk, hogy a városban működő KISZ- alapszervezetek fiataljaival megismerkedjenek és köze- lebbre fűzzék kapcsolataikat. A Május 1. Ruhagyárból mintegy harminc fiatal vett részt a rendezvényen, Szűcs Lajos telepvezető is velük tartott. A tombolatárgyakat hat ceglédi üzemegység dolgozói ajándékozták. A tiszta bevételt a fiatalok a közeljövőben rendezendő társas kirándulásra fogják fordítani. H OL MŰVELŐDJÜNK ^ OL SZÓRAKOZZUNK T CEGLÉD SZABADSÁG MOZI MŰSORA: Február 29—március 2-ig, hélfő- től-szerdáig: Kálvária. Szélesvásznú magyar fűm. Kísérő műsor: 9. Sporthíradó. Március 3—6, csütörtöiktől-vasár- napig: Szent Johanna. Bemard Shaw történelmi drámája, magyarul beszélő amerikai film. (Szélesvásznú.) 10 éven alul nem ajánlott! DÓZSA MOZI MŰSORA: Március 1—3. keddtől-csütörtökig: Gyalog a menny országba. Magyar film. Főszerepben: Törő- csik Mari. 14 éven alul nem ajánlott! Kísérő műsor: Ballada egy lányról. Március 4—6, péntektől-vasáma- pig: A 13-as kedvenc. Bolgár filmvíg játék. Kísérő műsor: Félreértés. ALBERTIRSA Március 2, szerda: 420-as urak I. Március 5—6. szombat-vasárnap: Az árban. Csehszlovák—francia színes film. 10 éven alul nem ajánlott! TÖRTÉL Március 2—3, szerda-csütörtök: Menekülés az árnyéktól. Március 5—.6 szombat-vasárnap: Vörös tinta. Szerelem és becsület, magyar film. Főszerepben: Vass Éva. Pálos György, Tábori Nóra és Nádasi Myrtil. 14 éven alul nem ajánlott! CSEMŐ Március 4—6, Déntéktől-vasárnapig: Római vakáció. Amerikai film. 14 éven alul nem ajánlott! Magyar híradó. A CEGLÉDI HÍRLAP gyermekszépségversenye 3. hét A legszebb gyermek: i , | i « sz.
