Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

4

I960. MÁRCIUS 4. PÉNTEK

^fCirlap

Művelődéspolitika

vagy üzleti vállalkozás?

A Gödöllői Járási Tanács legutóbbi ülésén elfogadta a járás hároméves művelődés- politikai tervét. A községi tanácsok most egymásután napirendre tűzik a határozatot, és annak szellemében kidolgozzák a maguk hároméves tervét is. A járási tanács határozata nagy vonalakban vázolja fel a három éven belül megoldásra váró feladatokat és a fogyatékosságok feltárásával pontos képet ad a járás kulturális helyzetéről;

A politikai munka egyik legfőbb céljaként azt jelöli meg, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság minél alaposabban megismerje és elsajátítsa a marxizmust—le- ninizmust. A szocialista gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztság művelődési igényeinek kielégítése érdekében

növelik a természet- és társadalomtudományi előadások számát, gondoskodnak megfelelő előadókról, a termelőszövetkezetekben előadássorozatokat szerveznek a közgazdaságtudomány alapkérdéseiről,

az ezüstkalászos tanfolyamok számát az eddigi háromról hétre emelik.

A járás területén ez idő szerint két zeneiskola működik. A zenekultúra fokozása érdekében két újabb zeneiskola felállítását tartja a járási tanács szükségesnek, valamint azt, hogy három éven belül minden községben megalakuljon az énekkar és a tánccsoport.

A határozat a népművészeti hagyományok ápolását szintén a fontos feladatok közé sorolja. Nagyteresén, Kerepesen és Csömörön már megindult ezen a téren a tevékenység, de kívánatos, hogy folyjék a járás valamennyi más községében is.

A járásban működő pedagógusokra hárul a feladat, hogy a népművészeti tárgyak felkutatására mozgalmat szervezzenek, az előkerülő anyagból kiállításokat rendezzenek, a falusi zene- és énekkarok pedig időről időre bemutassák a felkutatott népdalokat.

A művelődési házakat és kultúrtermeket mindenütt a

község kultúrközpontjává kell tenni, ez viszont csak cikkor érhető el, ha gondoskodnak a meglevő kultúrházak és kultúrtermek korszerű felszereléséről és berendezéséről, ott pedig, ahol még nincs művelődési ház vagy terem, gondoskodni kell arról, hogy három év alatt felépüljön társadalmi úton, állami támogatással.

A járási tanács hároméves programjába iktatta egy korszerű, nagyszabású új művelődési ház építésének megkezdését Gödöllőn, a járás székhelyén.

Megállapítja a határozat, hogy bár a járás valamennyi községében van már könyvtár, azok ellátottsága és elhelyezése sehol sem kielégítő. A községi könyvtárak eddig a járási könyvtár fiókjaiként működtek. A járási tanács fejlesztésük meggyorsítása érdekében a helyi könyvtárakat a községi tanácsok kezelésébe adja. Tíz könyvtár átadása már megtörtént, a többi átadására rövidesen sor kerül. A községek saját hatáskörükben jobban gondoskodhatnak könyvtáraik gyarapításáról és megfelelő elhelyezéséről. A határozat megállapítása szerint a járás területén működő mozik sem felelnek meg már a követelményeknek, helyiségük a legtöbb helyen elhanyagolt, felszerelésük elavult, elhasználódott. Éppen ezért a járási tanács lépéseí

két tesz a MOKÉP vezetői- ' nél, hogy minél előbb korsze-; rűsítsék ezeket a mozikat és í műsorukat a művelődési ál- í landó bizottsággal közösen í állítsák a jövőben össze.

Foglalkozik a határozat az J iskolák, óvodák és napközi; otthonok helyzetével is, meg- j állapítva, hogy ezek az in-; tézmények már csaknem min- í denütt bővítésre és korszerű-! sítésre szorulnak, mert nem! elégítik ki a növekvő igénye- ! két. !

A második ötéves terv < időszakában új iskolát !

kell építeni Gödöllőn, ;

<

Isasegen, Kistarcsán, Má- ; riabesnyőn és Mogyoró- ; dón. Az óvodákat a járás minden községében kivétel nélkül bővíteni kell. Valkón, Vácszentlászlón, Dányon és Máriabesnyőn új óvodát kell építeni.

A nevelőmunka megjaví-i tása céljából igen fontos lenne, ha a pedagógusok lehetőleg működési helyükön telepednének le. A járás községeiben igen sok olyan pedagógus lakik, akinek másutt van a munkahelye. Ezeket sorra felkeresik, hogy rábeszéljék őket: abban a községben vállaljanak munkát, ahol laknak.

A Gödöllői Járási Tanács hároméves kulturális terve nagy érdeklődést keltett a járás községeiben és a tanácsok végrehajtó bizottságai már mindenütt dolgoznak a helyi tervek összeállításán.

Felkutatják a népművészeti emlékeket a gödöllői járásban

A járási tanács hároméves művelődési terve

'j A filmszínházakról lesz e ^ sorokban szó. A mozikról, ^ amelyek megyénkben is — J mint szerte az országban ^ mindenütt — ezer, százezer ^ és milliószámra vonzzák a ^ közönséget. Nem túlzottak e 2 számok: hogy csak egyetlen {filmet említsünk, a Szállnak ? a darvak-at több mint százezer ember tekintette meg ^ megyénkben.

^ Nem csodálatos, hogy ez ^ így van. Napjaink legnépsze- í rűbb művészete valóban a ? film, ezért legfontosabb mű- ^ vészete is, mint ahogyan azt ^ Lenin még a film hőskorá- $ ban előre látta volt. A film ^ eljut oda, ahová a legkisebb ^ színpadon fellépő Petőfi Szín- ^ pad sem juthat el, mert a ^ film nem kíván színpadot, í öltözőt, díszletet, kosztümöt, í csak egy vásznat és egy vetí- | tőgépet.

^ És ezért, mert a film min- ^ denüvé eljut, nagyon-nagyon ^ fontos, hogy az a szerv, £ amelynek kezében a megye ^ filmellátása összpontosul, a ^ megyei Moziüzemi Vállalat, ^kulturális missziójának teljes ^ tudatában, az ezzel járó nagy- ^ nagy felelősség értékelésével | lássa el feladatát.

^ A Magyar Szocialista Mun- ^ káspárt művelődéspolitikai | irányelveiben olvashatjuk:

^ „Az egyes művészeti

$ ágakhoz kapcsolódó intéz% menyek: könyvkiadók,

$ szerkesztőségek, filmgyá^ rak, színházak, mozik

__

^ vezetői és munkatársai

í biztosítsák a párt művészetpolitikájának érvényre jutását és állítsák munkájuk középpontjába a minden szűkkeblűségtől mentes, szocialista szellemű népművelés jeladatait.”

Szűkkeblűség ... Sokszor írtunk már mozi üzemi vállalatunk jó munkájáról, alkotó, bátor kezdeményezéseiről, a vállalat vezetőinek és munkatársainak áldozatkészségéről. Most hadd szóljunk azonban arról a bizonyos szűk- keblűségről, amely olykorolykor árnyékot vet az imént néhány szóval méltatott jó munkára.

Ez a szűkkeblűség: az üzleti érdekek előtérbe kerülése és a művelődéspolitikai szempontok háttérbe szorulása bizonyos esetekben.

Néhány példát:

Legtöbb községünkben már működik normál- vagy kes- kenyfilm-vetítőgép, ahol nem, oda jobbára eljut havonta- kéthavonta egyszer a vándormozi. Ezek a helyek azonban (és a kisebb tanyaközpontok méginkább) mostoha helyzetben vannak. Hát miért ne enyhítené a minden lakott helytől, művelődési intézménytől távoleső emberek szürke, kietlen estéit a megyei könyvtár művelődési autója — úgyis, mint második vándormozi. Igenám, de hiába írtunk erről már hónapokkal előtte, hiába beszélte meg január 18-án a megyei tanács, a Moziüzemi Vállalat és a könyvtár megbízottja, hogy a művelődési autó ezután játékfilmet is vetít; hiába küldte meg a | köhyvtár vezetője üjszászi 2 elvtársnak, a Moziüzemi Vállalat igazgatójának, hová sze- ^ retnének filmet vinni; í a vállalat eddig nem váí laszolt. A tanyavilág ma

í sem kap több filmet,

% mint egy esztendeje, pe^ dig a művelődési autó $ már szeptember óta járja $ a megyét.

í Más: Egyik levelezőnk jogágai kifogásolta, hogy Vácott 2 még februárban sem mutat- á ták be az Emberi sors-ot. Uj- ^ szászi elvtárs arra hivatkozott, hogy Vác (a megye leg- ^ nagyobb, legfontosabb mun- í kásvárosa) nincs hátrányos í helyzetben, mert más íilme- ? két a fővárosi bemutatókkal á egyidöben kapott meg ott a á közönség, másrészt pedig So- ^ lohov és Bondarcsuk remekét Z levelet követő napon tűzte ^ műsorára a Kultúr Filmszínház. A felvilágosítás azonban 5 csak részben felelt meg a 2 valóságnak. Igaz ugyan, hogy í műsorra tűzték a filmet, de .csak egyetlen napra és csak ^a diákoknak; az pedig, hogy ^ Vác nem kap idejében a leg- ^ sikeresebb filmbemutatókból, ^ íme a februári műsor:

^ Február 1—3: Rakéta^ támaszpont.

£ Február 5—7: Nyomorultak, £ első rész.

J Február 8—10: Sabella

^ nagymama.

á Február 12—14: Nyomorultak II.

^ Február 13—17: szombattól hétfőig a szovjet film ünnepé- ^ nek műsora: Lilea, A nap bolygója voltam.

^ Február 26—28: Fényes es- g küvő.

á A műsorhoz nem kell kom- á mentár. De talán mégis any- £ nyit, hogy a váci járásban ^ Szödliget előbb kapta meg az ^ Egy kislány keresi az édes- . % apját című filmet, mint a ^ munkáslakta járási székhely! ^ És nézzük a többi várost, mi- . $ lyeu műsort kapott a szovjet

film ünnepére. Cegléd: A béke első napja. Fantasztikus utazás. Nagykőrös: Két fiú, egy kislány. Kezedben az élet. Szentendre: Kezedben az élet. Fantasztikus utazás.

Miért mostoha a negyedik város, Vác? A magyarázat a művelődési ház Kultúr Mozija — társadalmi mozi. És

a Moziüzemi Vállalat » mint a példák bizonyítják — elsősorban „saját” filmszínházait látja el friss, jó, sikeres filmekkel. Üzleti szempont? Az. Szűkkeblűség? Bizonnyal.

Pedig a hároméves megyei művelődéspolitikai program; amelyet a megyei pártbizottság ülése határozattá emelt, kimondja:

„A filmellátásban és a szakmai segítség nyújtásában egyenlő elbírálásban kell részesíteni a Moziüzemi Vállalat és a helyi tanácsok kezelésében levő filmszínházakat:'

Párthatározat, amelyet a megyei Moziüzemi Vállalat kommunista vezetőjének be kell tartania. De vannak olyan esetek is, amelyekre nincs és nem is kellene párt- határozat, hogy a vállalat méltányosságot mutasson — a népművelés ügye érdekében. Közelebbről: alig található olyan község vagy falu, ahol a művelődési ház (amely egyben mozihelyiség is) vezetője vagy igazgatója ne panaszkodnék a Moziüzemi Vállalatra vagy annak helyi alkalmazottjára, ha úgy tetszik, reprezentánsára. Balatoni Dániel például, a domonyi művelődési ház igazgatója, panaszolta, hogy a mozi üzemvezetője nem engedi be az igazgatása alatt levő művelődési házba. Nos, ezért üjszászi elvtárs természetesen nem felelős. De azért már igen, hogy arra a levélre, amelyet Balatoni Dániel január 19-én adott postára, még február 9-én sem válaszolt (és azóta vajon megérkezett-e Domonyba a válasz?). A galgahévízi új művelődési ház új igazgatója azt panaszolta, hogy

a mozi, amelynek a művelődési ház adott otthont, megbénítja az öntevékeny együttesek munkáját, és még sok más művelődési lehetőséget semmivé tesz, mert négy vasárnapból három — a mozié.

Csak kettőt említettünk a sok közül. Csak kettőt, de e kettőből és az előzőkből — a váci példából és a művelődési autó históriájából — bizony kibontakozik a kép; a szűkkeblűség képe. Tudjuk, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat — vállalat, tehát terv szerint dolgozik, költségvetése van, éppen az állam érdekében bevételre kell törekednie. És mégsem ez az alapvető elv, hanem az, amit a párt határozatai körvonalaznak, előírnak. A művelődési ir tézmények — kivétel nélkül a mieink, a népé. Nem egymás ellen vagy egymással kon- kurrálva. nem kicsinyes anyagi szempontok szerint kell dolgozniok. Mert — ha alaposabban szemügyre vesszük — a többi népművelési intézménnyel egybehangolt munka nemcsak közvetve, de közvetlenül, a vállalat érdeke is.

Garami László

Kétszázhúsz rézkarc I a felszabadult Magyarországról

Í A Képcsarnok Vállalat, Í amelynek boltjaiból az el- Í múlt három évben öt és fél \ millió forint értékű rézkarcot vásároltak a dolgozók, J most újabb művészi alkotási sokat bocsát a közönség ren- ^ delkezésére. Vidéki és buda- í pesti művészeket bízott meg, % hogy rézkarcokban dolgozzák $ fel a főváros és a megyék í első tizenöt szabad évének

nagy vívmányait, fontos eseményeit. összesen 220 rézkarc készült, amelyeket 22 ezer példányban küldenek a megyékbe, felszabadulásunk tizenötödik évfordulójára. Egy-egy megye átlag 100 sorozatot kap.

Az ünnepi évfordulóra készült műalkotásokból március végén kiállítást is rendeznek a budapesti Csók István Galériában.

A vázlatosság ellensúlyozó- : sára szolgál, hogy — más szer- ; zőkkel ellentétben — Ceram könyvében szigorúan ragaszkodik a tudományos igazsághoz. semmiféle szenzáció kedvéért nem hajlandó engedményt tenni, s nem „lovagol” meg egyetlen témát sem, mindig valós képet ad;

A könyv négy nagy fejezetre oszlik. Az első a görög- országi ásatásokat, a második az egyiptomi, a harmadik az asszír—babilóniai, a negyedik pedig a dél-afrikai kutatásokat dolgozza fel; két évszázad kutatásait összegezve; így a szakembernek is segítségére van, ugyanakkor népszerű stílusa az olvasó számára is kellemes olvasmánnyá teszi a könyvet. (Gondolat Könyvkiadó.)

— m —

C. W. Ceram:

A régészet regénye

A

lig kétszáz esztendős tudó. mány, s mégis: felmérhetetlen jelentőségű ismeretekhez juttatta az emberiséget. Hiszen régen letűnt évezredek emlékeit feltárva, megfejtette a titkokat, amelyek eddig semmit nem mondtak az embereknek; Ilyen titok volt az asszírok képírása, s ilyen a maya írás. De titok volt a fáraók piramisa is, s még ezernyi dolog.

Erről az izgalmas tudományágról, annak úttörőiről, s mai eredményeiről ad számot Ceram könyve. Témája hatalmas, s éppen ezért a könyvben nem adhatott többet, mint a legfontosabb felfedezésekről, leletekről szóló vázlatot, részletekbe nem bocsátkozik, s nem is bocsátkozhat, mert úgy a tekmté’yes kötetnek a tízszerese is kevés lett volna.

kai tőke által támogatott Csang Kai-sek-uralommal. Rendkívül érdekes írása mind politikai korképként, mint történelmi dokumentumként egyaránt jó és hasznos a magyar olvasó számára. (Gondolat Könyvkiadó)

Máté Iván

len küzdve terebélyesedett ki a kínai kommunista mozgalom, amely győzedelme után megkezdte ennek a gyarmatosító alvilágnak felszámolását.

Frank László könyve 1946 végén fejeződik be, amikor a kommunista mozgalom még elszánt harcban áll az ameriSanghajba menekültem

Frank László könyvéről

ta, hova menekülhet, mert ha a meghatározott időpontban nem hagyja el Ausztriát, viszik a nácik intemálótáborá- ba. Lázas izgalommal követjük kálváriáját egészen addig, amíg végül, utolsó percben felbukkan az egyetlen menekülési lehetőség — Sanghaj.

Ez a nagy nemzetközi kikötőváros, a világ másik felén, ebben az időben nemzetközi negyedébe befogadott mindenkit; bíróság elől menekülő közönséges bűnözőt éppen úgy, mint politikai emigránst. A könyvből kitűnik azután, hogy a nemzetközi tőkének ebben a nagy gyűjtőmedencéjében a közönséges betörő sokkal könnyebben érvényesült, mint a politikai emigráns.

Megismerkedünk a könyv lapjain Csang Kai-sek korrupt uralmával és a japán megszállással. Előttünk zajlik le a nemzetközi kikötőváros élete, ahol a legragadozóbb rablókapitalizmus fonódott össze a valóban alvilági rabló- vezérek üzelmeivel; és a tiszteletben álló nagyrablók a polgári büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekedeteket elkövető kisrablókkal szinte kartell- szerűen együttműködve dolgoztak. E „szent szövetség” elL

ebitincselően érdekes olvasmány, riport és visz- szaemlékezés arról, amit a szerző a második világháború idején a világ másik részében élt át, ahová kalandos élete vetette. Frank László a magyar újságírás doyenje, aki nemrég töltötte be hetvenedik évét és ötven éve újságíró, a Magyar Tanácsköztársaság bukása után hol Berlinben, hol Bécsben élt emigrációban. Amikor Hitler csapatai bevonultak Ausztriába, letartóztatták, majd kiengedték, de el kellett hagynia az országot.

Ez a rövid előtörténete annak, amiről azután a könyv számol be kitűnően, és tömörségében mindent a legplasztikusabban ábrázoló módon. Megismerkedünk belőle a náci csapatok által megszállt Ausztria életével, a hitleri terror első rémségeivel, és lelepleződik az a szemforgató nyugati „demokrácia”, amely 1938-ban már egyre kevesebb hajlandóságot mutatott emigránsok, különösen baloldali emigránsok, befogadására. Végig követhetjük a szerzővel azt a kétségbeesett állapotot, amikor — hiszen életről, halálról volt szó — lázasan kutatVéget ért a csehszlovák filmművészet fesztiválja

: Plzenben véget ért a csehszlovák filmmű- : vészét egyhetes fesztiválja. Plzenben és vidé- í kén 43, ankét ül egybekötött előadáson mu- \ tatták be a tavalyi filmtermés legjobb alko- ; fásait. A fesztivál értekezletén és a nyilvá- í nos ankétokon csaknem 300 filmművész, ren- \ dező és forgatókönyvíró vett részt. j A fesztiválon megvitatták a csehszlovák ! filmgyártás jelenlegi helyzetét. Nagy ered- I ményként értékelték, hogy az elmúlt évben 132 játékfilm készült és a filmek egy-két ki- ; vétellel mai tárgyúak. Néhány kimagasló al- l kotás melleit azonban több olyan film is kélszült, amelynek társadalmi hasznossága és l művészi színvonala nem kielégítő.

( A filmfesztiválon hat játékfilmet és két ! rövidfilmet tüntettek ki. A díjnyertes filmek j között szerepel K. Kachyna „A sumava ki- l rály” című filmje, amelyet a közönség is az l év legjobb alkotásaként értékelt, valamint a l felszabadulás napjait megörökítő „Májusi l csillagok” című játékfilm. Az év legkedvel- l tebb csehszlovák filmművésze Karel Höger és \ Marie Tomasová lett.

f

*

Az Országos Rendező Iroda \ Pest megyei programja

i

: Az Országos Rendező Iroda a Népművelési i

: Minisztériumban tartott legutóbbi értekezleten i ; vállalta, hogy műsorait márciustól Pest me-; ; gyébe is eljuttatja, még a kicsiny művelődési ! otthonokba is. Éppen ezeknek a kultúrottho- ! noknak a kérésére Maxi néni és Gergely bá- ! esi (Völcsey Rózsi és Balázs János) látogatja ! meg a falvakat. Első ízben márc. 12-én délután ! Galgamácsán, ugyanaznap este Aszódon sze- ! repelnek műsorukkal. Később megrendezik a ; megyében a furfangosok bajnoki mérkő- ; zését. Ezeket a versenyeket Aszódon, Abony- ! ban, Cegléden, Nagykőrösön, Monoron és Vá- ! cott bonyolítják le. Ila megnyílik az űj ceg- ! lédi színházterem, a színpadon életre kelnek ! a fővárosi Bartók-terem előadásai. Ezek kő- l zül elsősorban külföldi együttesek vendégsze- l replésére és egyfelvonásosok bemutatására l kerül majd Cegléden sor. Könnyűzenei liang- £ versenyeket is tervbe vettek Pest megyében, \ A táncdaltól a sanzonig címmel, Jósé Arza- 1 mendia uruguayi művész, Sólyom Janka, Mi- \ kés Lilla, Gena Pruss felléptével.