Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

I960. MÁRCIUS 4. PÉNTEK '^icfCiriop s Elkészítette évi munkatervét a megyei népi ellenőrzési bizottság Vizsgálatok a vállalatoknál, a vendéglátó iparban, a felvásárlási Üzemeknél A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság 1960-ban sok nagy jelentőségű vizsgálatot végez; Munkaterv javaslatát már kidolgozta, sőt, az abban foglalt egyes vizsgálatok kö­zül néhányat be is fejezett, vagy éppen ezekben a napok­ban folytat így például be­fejezte a dolgozók munka- védelmi ellátásának vizsgála­tát, amelynek eredményét né­hány hete nyilvánosságra is hozta. Ez a vizsgálat volta­képpen része volt egy, az egész országra kiterjedő vizs­gálatnak, amit a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság rendelt el. Hasonlóképpen központi faladatnak szá­mító más vizsgálatok mel­lett többet a saját kezde­ményezésére folytat ebben az évben a megyei ellen­őrző bizottság. Ezek a megyei feladatok főleg a helyi adottságok és követel­mények következtében felve­tődő problémák, amelyeknek megvizsgálása azonban a köz­ponti feladatokkal együtt egy­formán szolgálja a népgazda­sági terv végrehajtásának el­lenőrzését, valamint a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének, s a helyi vezető és irányító munka megsegítését. Ilyen elvek alapján dolgozta ki és terjeszti jóváhagyás cél­jából a népi ellenőrzési bizott­ság tervjavaslatát a megyei tanács legközelebbi ülése elé. Jelenleg két nagyszabású vizsgálatot folytat a Pest me­gyei NEB, mindkettő megyei feladat. Az egyik a társadal­mi tulajdon védelmére irá­nyul az állami erdőgazdasá­goknál, ahol számos bejelen­tés szerint a társadalmi tulaj­dont nem kezelik kellő óva­tossággal. A másik vizsgálat a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos: * a téli gépjavítások végre­hajtását ellenőrzik a gép­állomásoknál. A járásokból beérkező jelen­tések, valamint az eddigi ta­pasztalatok szerint is egyik­másik gépállomás nem végzi el kellő időben a szükséges javításokat és a gépek meg­óvása, elhelyezése sem kielé­gítő, ami nemcsak a munká­ban okoz sokszor késedelmet, de a társadalmi tulajdon vé­delme szempontjából is rend­kívül káros. Mindkét vizsgá­lat néthány napon belül befe­jeződik és a megyei NEB a tapasztaltakról nyomban elké­szíti jelentését. Természetesen jelentésében nemcsak az ész­lelt hibákat rögzíti le, vizsgá­lata a hibák kiküszöbölésének módjára is kiterjed, tehát hasznos javaslatokat tesz. Még ez év első negyedében a központi NEB utasítására megvizsgálják a gépkocsi­javító ipar helyzetét, továbbá a tavaly és tavalyelőtt be­szerzett gépek, gépi berende­zések kapacitásának kihasz­nálását. A második évnegyedre ter­vezett vizsgálatok közül egyi­ke a legfontosabbaknak a már megejtett vendéglátóipari vizs­gálat utóellenőrzése. Ez alka­lommal azt vizsgálják meg, mennyiben valósították meg a hibák és hiányosságok javasolt kiküszöbölését, valamint azt is, hogy a vendéglátóipar hogyan igyekszik segíteni a dol­gozó nők házi munkájá­nak megkönnyítését. Vizsgálat anyagát képezi a második negyedévben az igaz­gatói alapok rendeltetésszerű felhasználása, ami szorosan összefügg a termelés, a terv teljesítés, a vállalati gazdál­kodás kérdéseivel. Az eddig megtartott vizsgálatok, pél­dául a dolgozók szociális el látottságára vonatkozó vizs gálát, valamint a jutalmazási keret szétosztásánál felmerülő problémák teszik szükségessé a kormányhatározattal újon­nan szabályozott igazgatói alap felhasználásának ellen­őrzését. Ugyancsak a második negyedévben kezdődik a termelőszövet­kezetek fejlesztésére és megerősítésére vonatkozó kormányhatározat végre­hajtásának ellenőrzése. Ezt a nagyon fontos vizsgála­tot három ütemben végzik; a harmadik és negyedik negyed­évben folytatják. A harmadik negyedévben kerül sor a zöldség-, gyümölcs­ös állatfelvásárlás megvizsgá­lására. Ezt a vizsgálatot is folytatják a negyedik negyed­évben. Ugyancsak a harmadik negyedévben ellenőrzik a me­gye területén részben az Üzemélelmezési Vállalat, illet­ve a vendéglátóipari vállala­tok, vagy az egyes üzemek sa­ját kezelésében működő üzemi konyhák tevékenységét. Ezt a vizsgálatot rendkívül sok köz­érdekű bejelentés sürgeti. A bejelentések, amelyek egy­részt a megyei, másrészt a járási ellenőrző bizott­ságokihoz sűrűn érkeznek, nemcsak az ételek minőségét és mennyiségét panaszolják, de a kiszolgálás módját is. Az országos NEB által elő­írt feladat a műszaki és vál­lalatfejlesztési alap felhaszná­lásának vizsgálatára szintén az év harmadik negyedében ke­rül sor. Ismét ellenőrzik a sport- létesítmények és sport- egyesületek pénzgazdálko­dását, főleg abból a szempontból, hogy az előző vizsgálatok so­rán észlelt hibák megszünteté­sére megtörténtek-e a szüksé­ges intézkedések. A negyedik negyedévben a helyiipari vállalatok termelé­sét és gazdálkodását teszik vizsgálat tárgyává, valamint a vállalatok göngyöleggazdálko­dását, amellyel kapcsolatban a hanyag kezelés miatt számos bejelentés érkezett; Mindezeken a tervbe vett vizsgálatokon felül természete­sen a szükséghez mérten az év folyamán még felmerülő egyéb szükséges vizsgálatokat is vé­gez a Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, továbbá a be­érkező közérdekű bejelentése­ket is megvizsgálja. Sz. E. Összeadják a vetöburgonyat az aszódi Aranykalász Tsz tagjai TÍZ HOI.IM» CSÍRÁZTATOTT RI1U. OWÁT VET>EK A tavasz közeledtét jelzi az időjárás. Az idei tavasz lesz az első, amikor Aszód dolgo­zó parasztjai közösen, szövet­kezetbe tömörülve kezdik meg a munkát a földeken. Mert Aszód az elmúlt év vé­gén szövetkezeti községgé A TOLVAJ RAKTÁROS ÉS BŰNSZÖVETKEZETE Kétszázezer forintos lopás a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál Bonyolult, raffinált módon elkövetett lopássorozatot lep­lezett le a rendőrség a Ceg­lédi Cipőipari Vállalatnál. Az ügyben befejeződött a nyo­mozás, s megtörtént a vád­emelés is. A vádirat alapján nyolcán kerülnek a vádlottak padjára, közöttük Thanhoffer Ferenc, mint elsőrendű vád­lott, a vállalat raktárának volt vezetője. Thanhoffer nagykereskedő­családból származik, s meg­szokta a könnyű életmódot. Amikor szülei üzletét államo­sították, rövid ideig segéd­munkásként dolgozott, majd 1952 januárjában a Ceglédi Cipőipari Vállalathoz került, ahol a raktárnak lett a veze­tője. 1956 elején megismerke­dett Potyé János budapesti cipőfelsőrészkészítő kisiparos­sal, akinek az V. kerületben, a Haris-közben van üzlete. Potyé megbeszélte Thanhof- ferrel, hogy az „szerez majd” bőröket, amit ő minden mennyiségben átvesz. Ettől az időponttól kezd­ve egészen 1959 októbe­réig, letartóztatásáig, Thanhoffer rendszeresen fosztogatta a vállalat rak­tárát, s a három esztendő alatt 5000 kvadrát bőrt lopott el. A vádirat hangsúlyozza, hogy Thanhoffer hosszú időn keresztül elkövetett lopásaira csakis úgy volt lehetőség, hogy a vállalati ellenőrzés laza volt, a raktár anyaggaz­dálkodását nem ellenőrizték. Thanhoffer az első időkben — amikor még tartott a leleple­zéstől — a bőröket dereka köré csavarva hordta ki, de amikor látta, hogy soha nem ellenőrzik, egész egy­szerűen az aktatáskájába rakta, s úgy vitte haza azokat. Potyé közben megszervezte a bűnszövetkezetet, amelyben részt vettek Bandler László, Tóth György, Waldhausser Pál, Paczolai Ferenc, Juhász Imre kisiparosok, illetve Pap Hedvig, aki közös háztartás­ban élt Potyával. A vádlottak közül többen már büntetett előéletűek, hasonló bűncselekmények miatt már többször el­ítélte őket a bíróság. Amikor mindez lebonyoló­dott, Potyé megkezdte rend­szeres utazásait Ceglédre, ahol Thanhoffer lakásán át­vette a lopott bőröket, s a fő­városba szállította azokat, ahol továbbadta a bűnszö­vetkezetbe beszervezett tár­sainak. A marha és borjú boxbőrök szabad forgalom­ban nem kaphatók, csakis kiutalásra. A bűnszövetkezet tagjai a lopott bőrt jelentős felárral értékesítették. így például Potyé Thanhoffertől 25—30 forintjával vette meg a bőr kvadrátját, de 40—60 forintért adta tovább. Potyé utazgatásai csak 1958-ban szakadtak meg hat hónapra, amikor börtönbe vonult, le­tölteni hathónapos, orgazda­ságért kimért börtönbünte­tését. Ahogy kiszabadult, azonnal utazott Ceglédre, fel­kereste Thanhoffert, s foly­tatták ott, ahol abbahagyták. Thanhoffer lopásai fede­zésére a legravaszabb módot eszelte ki. Tisztában volt azzal, hogy a papírok átjavítására előbb- utóbb rájönnének. Ezért a bőrökön javította át a mé­retjelzéseket, s a már meg­csonkított bőrt adta ki a szabászoknak — mint teljes mennyiséget. így hiánya so- ha nem keletkezett, a sza­bászoknak volt csak nehe­zebb dolga. A több mint hároméves kapcsolat alatt Potyé Than- hoffernek 143 ezer forintot fizetett ki, de Thanhoffer­Az 1960. évi lipcsei tavaszi vásár magyar pavilonjában mutatta be a TECHNOIMPEX Vállalat új horizontális esztergagépét. nek volt más üzletfele is, Pa­czolai ceglédi kisiparos sze­mélyében, akinek szintén nagy mennyiségű bőrt adott el. Thanhoffer lakásán a ház­kutatás alkalmával 31 ezer forint értékű bőrt, 161 ezer forint értékű órát és ékszert, valamint egy 15 ezer forintos betétű ta­karékkönyvet foglaltak le. Hasonló volt a helyzet a töb­bi vádlottnál is, így például BaíTdler Lászlónál, ahol nagyértékű ékszerek és kész­pénz mellett 50 ezer forint értékű külföldi eredetű bőrt is lefoglaltak, amelyek ere­detéről Bandler nem tudott számot adni. Ugyancsak az ő lakásán találtak elrejtve egy pisztolyt is, a megfelelő töltényekkel, tehát fegyverrejtegetésért is vádat emeltek ellene. A nyolctagú bűnszövetke­zet tagjai — mivel a lopott bőrök egy része megkerült — mintegy kétszázezer forin­tot kitevő kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A vádirat társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűn- szövetkezetben elkövetett, kü­lönösen nagy kárt okozó lo­pással, valamint a közellátás érdekeit veszélyeztető bűn­tettel vádolja őket. Ügyüket rövidesen tárgyalja a Fővárosi Bíróság. — m — Micsinai László tíz-tíz mázsa vetőburgonyát adtak a közös­be. A jó hír hallatára fel derült az idős mezőgazdász arca s azonnal össze is foglalja az új helyzet teremtette felada­tokat. — Én is beszéltem a ta­gokkal, mindegyikük meg­ígérte, egy-két holdra való vetőgumóval kisegítik a szö­vetkezetét, ami mindannyiunk- nagy egyforma érdeke. Sok vetőgumó kell, legalább 600 mázsa, mert hogy 60 holdon őszi étkezési, 10 holdon korai csírázta­tott burgonyát ültetünk. Aki akarja, az ősszel vissza­adjuk a vetőgumót burgo­nyában, akinek meg pénz kell, annak kifizetjük. — Milyen fajta vetőgumót adnak össze a tagok? — Én Gülbabát — mondta Lajtos János. — Nekem Margit és Rozma­ring van — szólt Szatmári Gyuláné. — Van egy kevés Ellám, a többi Gülbaba.é. — Ez bizony elég vegyes. — Érdemes ennyi fajtát ter­melni? — kérdezősködtünk. — A legfontosabb most az, hogy. bevessük a földeket — felelték határozottan. Kiválogatjuk az össze­adott gumót fajták sze­rint. Ha lehet, cserélünk azonos fajtára, ha nem, úgy is jó lesz. Meg­terem az aszódi határban a Gülbaba is, az Ella is. — Én tagja voltam tavaly a szakcsoportnak — vette át a s.zót ismét Lajtos János. — Másfél holdon csíráztatott Gülbabából 220 mázsát ter­meltem. Nemcsak én, a töb­biek is. Igaz. megadtuk a föld­nek, ami kellett. Holdanként 50 kiló kálium és 25—25 kiló szuperfoszfát, illetve pétisó keverékből fészkenként evő­kanálnyit szórtunk, rá kis földet, hogy ne érje közvet­lenül a gumót a műtrágya. — Ami rajtunk múlik, mindent megteszünk — kö­zölte a vezetőség álláspontját a mezőgazdász. — Agrosztrojt veszünk, azzal permetezzük a táblákat, nehogy kárt te­gyen a burgonyabogár. A vé­dekezést közösen végezzük, de a kapásnövények területét a tagok vállalása alapján fel­osztottuk művelésre. Az eredményességi mun­kaegység jóváírást alkal­mazzuk a jövedelemel­osztásnál. Ez tetszik a tagoknak. — Mikor kezdenek mun­kához? — Március közepére ösz- szeadjuk a vetőburgonyát, sőt ki is válogatjuk, fajtánként. A szántással, a trágyázással különösebb gondunk nincs. Mihelyt az idő elérkezik, azonnal hozzákezdünk a ve­téshez, illetve ültetéshez. A többi aztán már a tagokon, no meg az időjáráson múlik. Cs. A. Lipcse, Valencia, Moszkva, Izmir... A Csepel Autógyár gyártmányai a nemzetközi vásárokon A Csepel Autógyár már az elmúlt években is bemutatta gyártmányait a nemzetközi vásárokon, s az jdén ugyan­csak számos kiállításon vesz részt. A teherautókat inkább a nyugati országokban, míg a különleges gépkocsikat a népi demokratikus országok kiállí­tásain mutatják be. Az idei vásárok „premierje’’ Lipcsé­ben kezdődött, s a most folyó vásáron a gyár egy D 450-es nyergesvontató üzemanyag- szállító pótkocsival szerepel; Tavasszal a két tengerparti spanyol városban, Valenciá­ban és Barcelonában lesz ki­állítás, ahol bemutatják a D 450-es komplett tehergép­kocsit és a különleges bor- szál'.ító gépkocsit. Sor kerül egy guineai bemutatóra is, ahová egy D 450-es tehergép­kocsit visznek ki. Az év első felében rendezik meg Moszkvában a magyar gépkocsik bemutatóját, ame­lyen a különleges gépkocsikat, a legújabb típusú motorokat, valamint a 40 mkg-os sebes­ségváltót mutatják be. A távoli Szíriába egy D 450-es üzemanyagszállító „utazik” majd, amely a da­maszkuszi vásáron vesz részt. A zágrábi vásáron egy D 450-es billenő gépkocsival, egy D 705-ös borszállító és a D 705-ös üzemanyagszállító gépkocsival mutatkozik be a gyár. Mindezen kívül a plovdivi és az izmíri vásáron is képviseli a Csepel Autógyárat néhány gépkocsi. B. I. ^\\\Vi\V\\\\\\\\\\\\\\\V^\V\\\\\\\\Vv\^^^ I Marslakó — a tcxlUgyarba n | Túlbuzgó vagy ingerült portásokról nemegyszer írtunk már, udvariatlan látogatókról ritkábban esett szó. Pedig | hogy ilyenek is akadnak, azt Bóka István bácsi, a Budaka- /. lászi Textilművek 59 éves portása is meg tudja mondani. ? — Kérem — panaszolta a a minap is az öreg — olyan ^ türelmetlen némelyik látogató, mintha legalábbis az ujjam- ^ ból szoptam volna ki a portai rendelkezéseket. Amit ne- ^ kém kiadnak, végre keli hajtanom. A múlt hét csütörtök­ijén is megáll a kapu előtt egy autó. Na, jó, mondom ma- Í gamban, mindjárt beengedem őket. De mire kinyitottam í volna a kaput, a kocsi egyik utasa már ott volt a portán. Mondom neki, tessék szives lenni várni egy kicsit, mind- í járt jön a kísérő, az majd bevezeti. Addig talán tessék ^ feliratkozni. Ez nem nagyon tetszhetett neki, mert dühö- ^ sen felkapta a ceruzát s ennyit jegyzett meg: ebbe a: £ könyvbe, úgy látszik, már kétforintos okmánybélyeget kelli beragasztani, hogy beengedjék az embert. y Nem szóltam egy szót sem, ő persze tovább dohogott. \ Mondom neki, hogy ez az utasítás, a rend. Különben is ■ ^ honnét tetszett jönni? — faggattam, pedig a kocsijáról lát- t $ tam, hogy minisztériumi ember. Dühösen rámmeredt, aztán csak ennyit mondott: | — A Marsból! i- s. p. - : V ! {x'S.XXXXXXXXXXXX^XXXXXXW^.XV^XXXXX'S.WCSXWVvNXXXVvV.XVvXXXXV^XXX^.XXXXXXXXNXXXXXXX' alakult, s dolgos paraszt­jai mindannyian egy szö­vetkezetbe léptek. — Aranykalász a neve szö­vetkezetünknek — mondották az irodán az éppen ott levő tagok: Lajtos János, Micsi- nai István, Szatmári Gyuláné és még mások. — Azt akar­juk, hogy már az első évben arannyal felérő kalászokat, vagyis gazdag termést taka­rítsunk be. — Arról beszélgettünk ép­pen, hogyan is biztosítsuk a tavasziak vetőmagját — ma­gyarázta a „röpgyűlés” okát Micsinai bácsi, a mezőgaz­dász. — A kalászosok és a kukorica vetőmagjával nincs különösebb gondunk, azt elő­teremtjük. A burgonya-vető­gumó miatt fő a fejünk. — Csak főtt — szólt közbe mosolyogva Lajtos János, az állattenyésztési brigád veze­tője. —í Mert míg kiment az előbb az agronómus elvtárs, mi már megtaláltuk a meg­oldás nyitját. A magunkéból összeadjuk a vetőgumót. Én 20 má­zsa Gülbabát tudok hoz­ni. És sorolta a többiek nevét, mintha csak a névsort ol­vasná: Szatmári Gyuláné, Benkó István, Csobán Márton,

Next

/
Thumbnails
Contents