Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
^k^Cirlop I960. MÁRCIUS 1. KEDD A versenytábla mögött AZ ÜVEGMOSÓ-csarnok- ban kifüggesztett nagy táblára felírták a Nagykőrösi Konzervgyár első negyedévi munkaverseny feltételeit. A közelben dolgozó két lányt hívom segítségül, hogy megmagyarázzák: — Mit jelent az 1,1 millió vállalati eredményjavulás, s a 4,8 milliós belföldi értékesítési többlet, meg az, hogy négymillió értékű konzervet adnak terven felül? Szabódnak és nevetnek. — Nem tudjuk — buktatja lefelé a fejét a magasabb. — Nem magyarázta meg senki? — próbálkozom az alacsonyabb barnával, aki felelet helyett félig elfordul és könyökével a másikat biztatja szóra. Bátortalanságukból csak lassan engednek. Kis Erzsi a magasabb és bátrabb, Csengődi Irén az alacsonyabb és barnább. Végre megszólalnak. — A milliókat nem tudom, csak az ősszel jöttem ide. Irénke is. Még újak vagyunk _ így Erzsi. Olyan üdék és gyerekesek mindketten, hogy már csak a játék kedvéért is tovább faggatom őket. Hiszen nem kívánhatja tőlük senki, hogy már ismerjék a milliókban való számolást. — Mi csak üvegeket mosunk — mondja durcásan Irénke, mintha ezzel be is akarná fejezni a párbeszédet. — Farkas Béla, meg Kecskeméti Pista bácsi, az üzemvezetők már mondták, mi ez a táblán, de én csak annyit értettem belőle, hogy óvatosan rakjuk az üvegeket, ne kapkodjunk. Erzsi ezt úgy gondolomra mondja, mint aki érzi, hogy a milliók és az üvegtörés valamilyen összefüggésben vannak. Meg is jegyzi: — Egy műszakban ha négyöt üveget eltörünk, azért még nincs baj, de ha több, akkor levonnak. — Tegnap is csak egy törésünk volt. — Ügyességük eme bizonyítékát már Irénkétől hallom. És mintha mosolyogna is hozzá. — Hogy mit szeretünk csinálni munka után? — összenevetnek, Irénke újra Erzsit bökdösi a könyökével. Neki kell hát válaszolnia. — Hát persze, táncolni, azt szeretünk. A KISZ rendez ötórai teát. Ott „szokunk” ... Igen. én is KISZ-es leszek — s már szalad is, henger formájú kosarát hozza, előhalász belőle egy belépési nyilatkozatot. — Tóth Jancsi, a titkár, ma adta ide... A népi táncot szeretem, piros csizmában. Az olyan szép!... A milliókat még nem tudják, de öt helyett egy darab üveget törnek. Ebben óvatosak. Szeretnek táncolni, piros csizmában is. A tizennyolcadik évüket töltik. * * 1 — TÍZ ASSZONY, négy \ lány — mondja Várkonyi ^ Mária, a kompót-részleg egyik g dolgozója. — Ennyien va- ^ gyünk a brigádban. Féléves a £ szerződésünk, június végén | értékeljük, hogy mire halad- ^ tünk ... Akarjuk a szociális- j ta brigád címet. Körülnéz a bekötött fejű, £ fehérköpenyes asszonyokon, ^ akik jókora tartályból szedik £ a félbe vágott, sárgásfehér húsú körtét. Darabonként { kicsi késük hegyére szúrják, } megforgatják, kiszedik belőle $ az alig látható magház-mara- í dákot, lehántják az ottragadt j héj foszlányt — szaknyelven ; i,fecnit” — és ügyesen az j üvegbe rakják. ízlésesen el- : osztva, tisztán — mint otthon.: Aztán egyikük vizet ereszt \ az üvegekbe, utána a tálcák j utaznak a fedélzáró gép felé...: Könnyűnek, egyszerűnek j látszik minden mozdulat és i mozgás. — A szerződésünkben nemcsak az van, hogy jobban dolgozunk, kevesebb töréssel, selejt nélkül — mondja Várkonyi Mari. — Elhatároztuk, hogy mindenki beköti a fejét. Hajszál kerülhetett az üvegekbe... — hangzik nyomban a magyarázat is. — Az is előfordult, hogy szó nélkül otthon maradoztak, késtek... Sok bajunk volt a pletykaság miatt, meg a fiatalabbak tiszteletlenül szóltak az idősebbekkel. Persze, az öregebbek is házsártoskodtak ... Gondolkodik egy darabig, aztán így folytatja. — A könyveket is nézegetjük már. József Attilát, A csendes Dont, az Árvácskát, A nápolyi testvéreket és A rokonokat olvassuk most. Körbe-körbe adjuk, hogy mindenki elolvassa... Az egymással törődés is más ... Papp Ambrusné erre azt mondja: — Amikor most beteg voltam, naponta három asszony jött hozzám segíteni a brigádból. Felváltva... Nem volt gondom semmire. Mindent rendbe tettek nálam. Végh Jánasné, a csoportvezető így vélekedik a brigádról. — Négy szakmunkás van tizennégyük között. Most ők maguk hármat tanítanak, hogy segédlevelük legyen. Aztán majd jön sorba a többi ... ★ KOVÁCS SÁNDOR igazgató és a főkönyvelő a késő délutáni órákban az évi tervteljesítés lehetőségeit mérlegeli. — Eredetileg nyolcszázalékos termelésnövekedést engedélyezett a minisztérium. Mi most az ellentervben ezt tizennégy százalékra akarjuk emelni, mert a mezőgazdaság termelési feltételei megváltoztak. Az arányok egyre jobban a belterjesség felé tolódnak. Az olyan megyékben, ahol azelőtt nem kertészkedtek, most nagy területen zöldségféléket termelnek. Ezt a mennyiséget nyersen — azonnal — elfogyasztani nem lehet. így a konzerválás lehetőségét kell biztosítani. Az exportunk is növekszik. Nemrégen voltam a Szovjetunióban és a saját szememmel láttam, hogy szinte pillanatok alatt kapkodták szét a magyar konzervet, mert az ismerősök gyorsan értesítették egymást: magyar konzerv jelent meg a kirakatban. — Az évi fejlesztési tervünkben szerepel egy gyümölcslé-üzem megindítása és az anyagmozgatás gépesítése, főleg a bab- és a lecsóüzemben ... Könnyítünk az emberek munkáján és higié- nikusabb lesz a termék is ... Végül pedig — ez azonban az egész gyárra vonatkozik — öt százalékkal szeretnénk csökkenteni a költségeinket. Jó konzervet akarunk csinálni — olcsóbban. — dk — Személymérlegek a főváros utcáin és áruházaiban A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Budapest forgalmasabb útvonalain és néhány áruházban próbaképpen összesen 25 személymérleget állított fel. A Corvin, az Ü ttörő, a Szabadság, a Verseny és a Lottó Áruházban már működnek a mérlegek Az utcaiakról, amelyeket a Hódmezővásárhelyi Mérleg- gyár szakemberei a helyszínen állítanak be, csütörtökre eltüntetik a „beszabályozás alatt” figyelmeztető táblákat. Több mint 230 vagon fémzárolt vetőmagot osztanak ki az új, bőtermő martonvásári hibridkukorica fajtából Színes haj, csíkos haj íantáziafrizura Nemzetközi fodrászverseny Budapesten Az állami gazdaságok hibridüzemei a korábbi megrendelések alapján folyamatosan szállítják a hibridkukorica vetőmagvakat a termelőknek. Az idén már a tavaly megismertek mellett két új martonvásári hibridfajtát adnak ki nagyobb meny- nyiségben, az MV 1-est és az MV 39-est. Az érdeklődés mindkét fajta iránt rendkívül nagy: az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodókat ellátó földművesszövetkezetek a készleteknél jóval nagyobb mennyiséget igényeltek. Az új hibridfajtákat fémzároló mezőhegye- si és hidasháti hibridüzem az elosztásnál ügyel arra, hogy azokon az országrészeken, ahol ezek a fajták előreláthatólag különösen jól beválnak, mindenütt lehetőleg nagyobb, 50—100 holdas táblákon termeszthessék. A hosszú tenyészidejű, nagy termőképességű martonvásári 1-s fajtából 155 vagonnal fémzároltak és elsősorban a déli vidékekre több mint 23 000 zsákot küldenek. A martonvásári 39-es közép tenyészidejű, bőtermő fajtából 76 vagonnal osztanak el. IKERCSIBÉK A pécsi keltetőállomáson, amely fennállása óta hatmillió csirkét keltetett, most először bújt ki egy tojásból két csibe. Az aprójószágok életképesek felnevelhetők. A két évvel ezelőtt alakult ‘ magyar fodrászklub — amelynek tagjai az állami fodrászatokban, szövetkezetekben dolgozó mesterek és kisiparosok legjobbjai — most rendezte meg az első nemzetközi fodrászversenyt. A kétnapos verseny vasárnap délután kezdődött meg a MÁVAG művelődési otthonában. Több mint 2500 ér- , deklődő előtt mutatkozott be a három csehszlovák csapat, a lengyel, az olasz, az osztrák csapat, valamint a három magyar csapat és egy francia versenyző. Egy egy csapatban három női és két férfi- fodrász vesz részt. Az ünnepélyes megnyitó után az első versenyszám a modern nappali vízhul- lám volt. Huszonnyolc modell foglalta el helyét és hat ország legnevezetesebb fodrászai kezdték formálni a különböző színű hajakat. A rövid haj a divat. A versenyeken igen kedveltek az egyébként szokatlan színek, mert ezek jobban kiemelik a haj formáját. A legtöbb modell haja egészen világos, hamvas pasztellszín, szőke vagy vörös, a rózsaszín, lila és kék egészen halvány árnyalatai. Divatos, ha egy nőnek különböző színű, úgyneAdamcsek Péter délutáni frizurája vezett csíkos hajból formálják a frizuráját. Vasárnap este került sor a férfi angol hajvágásra, majd a női fodrászok estélyi frizurát készítettek. Hétfőn, a verseny második napján vízhullámból nappali frizurával, majd férfi borotvahajvágás- sal és a leglátványosabb számmal, a fantázia frizurával folytatódott a verseny. Az eredményeket hétfőn éjjel, lapzárta után hirdették ki. Alakul a szövetkezeti Pánd új élete Pánd nem most lett tsz- község; már a múlt év tavasza óta az. A pándi parasztok egy év óta tagjai a termelő- szövetkezetnek és már az Néhány állami gazdaságban évek óta foglalkoznak már málna-, ribizli- és szamócatermesztéssel. Az a tapasztalat, hogy a külföldi és a belföldi piacokon egyaránt nagyon kelendő bogyós gyümölcsök termesztését azért is érdemes szorgalmazni, mert lehetővé teszi a gyümölcsösökben az egyenletes munkaerő-felhasználást. A bogyós gyümölcsösök ápolásával és szedésével ugyanis olyan időszakban kell foglalkozni, amikor a gyümölcskertészeknek kevés más elfoglaltságuk akad. Az állami gazdaságokban a következő években 15—20 holdas területeken telepítik a bogyós gyümölcsöt, a már meglevő nagyüzemi gyümölcsösök mellett. A megfelelő szaporítóanyagot már kiválasztották és megkezdődtek az előkészületek a nagyobb arányú telepítésekre. A nagyüzemi gyümölcsösökkel rendelkező állami gazdaságok a következő öt esztendőben 1500 holdon telepítenek málnát, egrest, ribizlit és földiepret. Negyven országgal tart kapcsolatot az ország első szövetkezeti dokumentációs könyvtára A Szövetkezetek Országos Szövetségének támogatásával hozták létre az ország első szövetkezeti dokumentációs könyvtárát. A 10 000 kötetes új könyvtárban megtalálhatók az összes régi és újabb hazai szövetkezeti tárgyú tulományos munkák, egyéb kiadványok, folyóiratok, a magyar szövetkezeti élet igen sok egyedülálló dokumentuma. Máris 40 ország hasonló intézményeivel tartanak kapcsolatot, így értékes külföldi anyaggal gyarapították a könyvtárat. Az utóbbi időben többek között a Szovjetunióból, Norvégiából és Angliából érkeztek hazánkba szakmunkák. ősszel megkezdték a közös ! gazdálkodást. A község külső képén egyelőre nincs sok nyoma a most alakuló új életformának. A látogató szinte úgy érzi, mintha kissé megtorpant volna itt az élet. De ez csak külső látszat. A valóságban forr, alakul az új élet. Itt is a tsz dolgai kerültek előtérbe. Egy évvel ezelőtt még az volt a nagy esemény, hogy a felszabadulás óta felépült Pándon a 75-ik új családi ház, ami nagy szó ebben a 2218 lélekszámú községben. Az idén már. arról beszélgetnek az emberek, hogy a termelőszövetkezet szép, korszerű tanyaközpont építésére készül, mert az állami gazdaság régi malomépülete, amelyben ideiglenesen berendezkedett, nem alkalmas tanyaközpont céljaira. A községfejlesztési problémák is áthangolódnak lassanként, hogy megfeleljenek a termelőszövetkezeti község érdekeinek és jellegének. Eddig például nagyjából kielégítette a pándi igényeket az iskolában működő 35 férőhelyes napközi otthon, de most már lényegesen nagyobbra lesz szükség, hiszen a pándi asszonyok jelentős részének szintén a tsz ad munkát és a gyerekek odahaza nem maradhatnak felügyelet nélkül. A tanácsházán most keresnek megoldást erre a nagyon fontos kérdésre. A legszívesebben alkalmas kész házat vennének az új napközi otthon számára, de ha ilyent nem találnak, valószínűleg építkezéssel segítenek a gondon. Rendezésre vár az ivóvíz dolga is. A község mélyebb fekvésű, laposabb részeiben az ásott kutak vize nem kifogástalan. A magas talajvíz gyakran megfertőzi. Csak az artézi kutak vize felel meg az egészségügyi követelményeknek. De Pándon kevés az artézi kút. Néhány újat kellene fúratni, csakhogy a községfejlesztési alapból erre az idén már nem telik, mert az újonnan épült lakóházak területére most már sürgősen el kell vezetni a villanyt. A vezetékhálózat bővítésére kell elsősorban a pénz, Ez a munka már meg is kezdődőit. De kell járdaépítésre is. Eddig a község fontosabb utcáin már 300 méter jó betonjárda épült, s az idén tovább 380 métert ém'+enek. Mklfi más költségesebb munka jövőre marad. Ez az idei esztendő még elég nehéz lesz — mordiák a r>ánd!ak —, olyan próbaesz- fendő féle. Mi telén erőt ebbe kell beleadni hogy megerősödjenek. Jövőre már erősebbek lesznek és nekiláthatnak a távolabbi tervek megvalósításának is. Pánd tehát nem torpant meg, nem topog egy helyben, hanem fejlődik és józanul, okosan gyöiti az erőt. hogy azután annál híztosabhan hallhasson tovább a megkezdett úton. m. 1. Szabadságunk el3ő tizenöt esztendeje a fotoimívészetben Felszabadulásunk jubileum! ünnepségeihez nagyszabású kiállítással csatlakoznak a fotóművészek. A szövetség művészeti bizottsága mintegy félszáz művészt hív meg, hogy a felszabadulás óta készített legjobb műveikkel szerepeljenek a kiállításon. a KÖZELMÜLT napokban : /i Gödöllőn jártam. A já- \ rási tanácsnál akadt dolgom. ; Komoly hivatalszobában ül- \tiink és igen komoly dolgok- l ról kellett volna beszélgetnünk. Valami furcsát éreztem \a levegőben, láttam a tekin- Itetekben és éreztem az el- í hangzó szavak muzsikájában. \ Mintha kicsit mellékes lett l volna mindaz, amiről szó lesett. Mintha csak félig fi- l gyeitek volna rám azok, akik- Itől kérdeztem valamit és válaszuk is csak félig talált a kérdésemre. Nem értettem a Idolgot, később bosszantani l kezdett, végül megérezve, l hogy valami izgalmas titok % feszül a szoba levegőjében, megkérdeztem: mi történt, í miről van szó? 5 £ — Jankó feleségének ma $ hajnalban kisf ia született — £kaptam meg azonnyomban a á választ. y Ahogy visszagondolok most ^ rá, hát nagyon bután nézhetnem körül. Fogalmam sem fúvóit arról, hogy ki az a Jan- %kó, arról még kevésbé, hogy % mi ebben a dologban a rend- ^ kívüli. Közel háromilliáró í ember él a földön, lehet, hogy fennél is több, tehát minden /j percben jó néhány száz gyereknek kell világra jönnie, kicsit különös lenne tehát, ha minden újszülött érkezését hasonló izgalom fogadná. Szinte végszóra nyílt az ajtó és valósággal berobbant rajta az eset egyik főszereplője: Jankó, az újdonsült apa. Csak most eszméltem rá, hogy régi ismerős. Fiatal mérnök. A gödöllői tanács műszaki osztályának vezetője. Sokan voltunk a szobában, de egyenesen felém tartott. Ügy látszik, bennem talált ismét valakit, akivel még nem közölte a szenzációt, aki előtt még nem ujjonghatta el mérhetetlen boldogságát. — Fiam van! — kiáltotta kissé rekedten és úgy átölelt, hogy szinte bclereccsentek a csontjaim. Kacagó szemeket még sohasem láttam. Ha olvasmányaimban iti-ott találkoztam velük, leginkább a múlt század szépíróinak munkáiban, megengedett költői túlzásnak könyveltem el őket. De most itt kacagtak előttem. A mosolygó férfiarcon pedig szakadatlanul peregtek a könnyek. a ZUTÁN lihegve, el-elfi csukló hágón mesélni kezdte: — Hajnalban, pontosan öt órakor érkezett. Már mérnöki pontossággal. Egész éjszaka ott lestem rá a kórház folyosóján. Es sírtam. Sajnáltam szegény asszonyt, a feleségemet. Rettenetes volt ez az utolsó hónap. Egy hónappal ezelőtt elesett. Nagyon féltünk a komplikációktól. Az orvosok csak óriási erőfeszítéssel tudták megakadályozni a koraszülést. Hát ezért sírtam. — A gyerekre akkor, azokban a szörnyű percekben még nem is gondoltam — teszi bűnbánóan hozzá. — Még nem kapott helyet a tudatomban. Csak az asszony, a feleségem Azután hajnalban, öt órakor, végre nyílt az ajtó és jött az ápolónő. A fiammal a kezében. Az én fiammal! Pillanatra elhallgat, azután büszkén folytatja: — ötvennégy centiméter és három kiló! Az én fiam! Hát ilyent még nem látott a világ! Három kiló és ötvenBOLDOGSÁG négy centiméter! Pici kezecskéjét ökölbeszorítva tartotta a magasba! Alig néhány perccel világrajövetele után! Ezt nem lehet, kibírni, ezt a boldogságot! Ezt nem lehet megmagyarázni, ezt a csodát! És láttam fölötte, a nyitva- hagyott ajtó mögött az anyját. Mosolygott szegényke az ágyban és a szemével olyan büszkén, olyan boldogan kacsintott felém. Nem lehet kibírni! Soha nem hittem volna, hogy létezik ilyen érzés a világon, hogy ember érezhet ilyent. Három kiló a fiam és már ökölbeszorítja a kezét! Ismét rövid szünetet tart, mélyet lélegzik és már nagy gyakorlattal mondja, ki tudja, hányadszor hajnali öt óra, a nagy pillanat óta: — Megvan a műszaki utánpótlás! a SZÜRKE hivatalszoba pe- őíf dig szelíd fénnyel telt meg és valamennyien önfeledten néztük ezt a ragyogó, könnyes férfiarcot, tudva, hogy mögötte rejtőzik a legteljesebb boldogság. Az emberi szó, az emberi hang túlságosan durva valami ahhoz, hogy pontosan kifejezhetnénk, meghatározhatnánk vele. Magyar László Öt év alatt ezerötszáz holdon telepítenek bogyós gyümölcsöket az állami gazdaságok
