Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

CEGLÉD, ALBERTIRSA. CÉG LÉ D BE RCEl. TÖRTEÍ ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1960. MÁRCIUS 3. CSÜTÖRTÖK ÉDESANYA ?! A FODRÁSZ KTSZ KÖZGYŰLÉSE X városban sokszor lehet találkozni olyan gyerekekkel, akik egyedül és céltalanul bolyonganak. Rongyosak, tisztátalanok, kéregetnek, de az sem ritka jelenség, hogy apróbb bűncselekményeket követnek el. Ki a felelős ezeknek a sor­sáért? Elsősorban a szüleik, akik elhanyagolják gyermekük ne­velését, módot adnak arra, hogy erkölcstelenné, züllötté, később pedig bűnözővé vál­janak. Ilyen vétkes magatartásért kell felelni özv. C. Rudolf Istvánnénak is. A férje 1958- ban halt meg. Nemcsak azóta kicsapongó, hanem a férje idejében is az volt. Fiatalon rabja lett az italnak s négy gyermeke nevelésével nem sokat törődött. Közülük ket­tő, alighogy önálló lett, el­ment hazulról, nem bírták elviselni anyjuk tűrhetetlen életmódját. Otthon maradt a 11 éves Irén és a 7 éves Ru­dolf, de anyjuk ezek nevelé­sével sem törődött. A kocsmá­kat látogatta és keresetének legnagyobb részét is italra fordította. A munkából nem sietett haza, hanem idegen férfiakkal tartott kapcsolatot. A MEDOSZ-kultúrotthonban mint takarítónő dolgozott, ahol több esetben italos álla­Mai fiatalok: JÓ KOVÁCS Az inas a fújtatót húzza, a mester a vasat melegíti. Ez a kép fogadta a látogatót a régi kovácsműhelyekben. If j. Kovács Imre, a Dózsa Népe Tsz kovácsf'anulója nem ilyen körülmények között tanulja szaloné ját. Amikor belép­tünk a műhelybe, éppen ló­patkolással foglalkozott. Hat­hónapos tanuló létére igen jól áll kezében a szerszám. A munka végeztével a hajtó megveregette a fiú vállát. Ezzel juttatta kifejezésre, hogy meg van elégedve munkájá­val. Tizenkét munkaegységet kap Imre a tsz-ben. Ezt át­számítva, pénzben közel 600 forintot tesz ki. Nem sok ta­potban jelent meg, a többszö­ri figyelmeztetés ellenére. Vé­gül felmondtak neki. Fia nem egy esetben kereste munka­idő után anyját a munkahe­lyén, de ott nem talált rá és ilyenkor a dolgozók adlak ne­ki ennivalót. Előfordult olyan is, hogy az éjszakákat a Csengeriszélen levő kukori­cásban aludta át. Amikor C-né a lakásán férfiakat fo­gadott, a gyermekének a föl­dön kellett feküdnie. Az ilyen anya nevezhető-e édesanyá­nak? A hatóságok felfigyel­tek züllött életére és fiát ál­lami gondozásba vették, lánya pedig a nővéréhez került. Törvényerejű rendelet mondja ki: „bűntettet követ el és két évig terjedhető bör­tönnel büntetendő a gyer­mek (fiatalkorú) nevelésére köteles személy (szülő, gyám, nevelő stb), aki kötelességeit nem teljesíti, vagy a gyer­mek (fiatalkorú) érdekeit sértő módon elhanyagolja és ezáltal a gyermek (fiatalkorú) szellemi vagy erkölcsi fejlő­dését veszélyezteti, továbbá aki döntő mértékben okozójá­vá válik annak, hogy a gyer­mek (fiatalkorú) bűncselek­ményt követ el. A járási ügyészség ifjúság elleni bűntett miatt nyújtott be ellene vádiratot a járás- bírósághoz. — Orell — LESZ BELŐLE! nuló dicsekedhet ilyen fize­téssel. Minden héten bejár az MTH-iskolába, hogy ott a szakmai tudás mellé megsze­rezze a szükséges elméleti Képzettséget is. Legnagyobb vágya egy motorkerékpár. Még csak 16 ,éves, de alig várja, hogy betöltse a 18-at, ugyanis csak akkor kaphat jogosítványt. Előzőleg is volt ő már ipari tanuló. Kelme­festő szakmát tanult volna Körösladányban, de a mes­tere pofonai elkergették munkahelyéről. Édesapja Kö- rösladányból került ide, Ceg­lédre halásznak, a Dózsa Népe Tsz-be. A múlt évben 800 munkaegységet kapott a család. Ebből bőven telt ruhá­ra, télikabátra, cipőre és még sok mindenre. Szereti a tsz-t, szereti szakmáját és őt is sze­retik tanítómesterei. Tolnai Sándor műhelyveze­tő csak annyit mond, „jó ko­vács lesz belőle”. Szabó Jó­zsi bácsinak is ez a vélemé­nye. Vasárnaponként bemegy a városba szórakozni. Ha nincs kedve bemenni, altkor is megtalálja szórakozását kint a tsz-ben. Szereti a labdarúgást, tagja az MHS lövész körének, s nyolc óra ledolgozása után gondtalanul űzi kedvenc szó­rakozásait. — Kecskeméti — Ismeri-e Ceglédet, tudja-e? ... hogy Ceglédet először mezővárossá I. Ulászló király emelte, azonban a városnak ezt a jogát Ulászló halála után nem ismerték el egészen Mátyás király idejéig. ... hogy még a XVII. szá­zad végén sem volt a ceglé­di ember házában ágy. Fek­helyül még a jobb módúak is a köpönyegüket használták. ... hogy a középkorban a gabonát learatás után a la­kosság kint hagyta keresztek­ben a földön, figyelemmel az állandó tűzvészekre. ... hogy a ceglédi nők öltö­zete két-háromszáz évvel ez­előtt füles gerezda mentéből, fehér főkötőből, szoknyából és csizmából állott. A nőknél az uralkodó szín a fehér volt. ... hogy régebben a ceglédi kádárok a boroshordókat fa­abronccsal fogatták össze. «.. hogy volt idő, mikor a város három helyre is fizetett adót: a töröknek, a vármegyé­nek és a földesurának. __ hogy az anyakönyvet a X VIII. században régi írá­sok és az öreg emberek emlé­kezetéből állították össze. ... hogy a város 1958-ban Földváry Károly honvéd ez­redesnek emléktáblát emelt. ... hogy a Kossuth-múzeum- ban megtalálható Kossuth kor­mányzói díszruhája. — R — AZT KÉRDEZI egy jövendő kismama, hogy vajon mikor nyílik meg a Rá­kóczi úton a februárra ígért Anyák Boltja. Levelében ar­ról ír, reméli, hogy a Ceglé­den hónapok óta nem kapható kismama-ruhát majd ott meg­vásárolhatja — még gyermeke születése előtt. E héten tartották évi köz­gyűlésüket a Fodrász Ktsz dol­gozói. Múlt évi eredményeiket a következőkben foglalhatjuk össze: Bevételi tervüket 112,3 szá­zalékra, kongresszusi 100 ezer forintos felajánlásukat 200 ezerre teljesítették. A váro­sunkban levő kilenc férfi és három női fodrász részlegük­ben igyekeztek a lakosság igé­nyeit a legmesszebbmenőkig kielégíteni. Jó munkájuk so­rán elért tiszta nyereségük 109 ezer forint volt, amelyből 43 ezer forint került a tagság kö­zött szétosztásra. Ez 17 napi fizetésnek megfelelő nyereség­összeg. A kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó szövetkezeti ta­gok közül megemlítjük a férfi fodrászatban Kónya Lajost, Szokolay Józsefet és Németh Andrást, a női fodrászatban Krausz Kornélt, Záhonyi Ist­vánt, Laczkó Ferencnét. A szövetkezet ez évi terveit illetően tervezik a Rákóczi úti 2. számú női és a tanácsüiáz épületében levő 4. számú férfi fodrászat korszerűsítését, amely városunk lakossága igé­nyeinek még jobb kielégítését fogja szolgálni. Az operaest sikeréről A művelődési ház és a zeneiskola zenebarátok köré­nek rendezésében nagy siker­rel zárult le az öt hangver­senyből álló operasorozat. Hétfőn este már zsúfolásig megtelt a nézőtér, amikor szétnyílt a függöny és Kollár Endre megkezdte a magyar opera születéséről és fejlődé­séről szóló bevezetőjét. Kollár Endre halk szóval, széles tárgyi ismerettel, élve­zetes stílussal előadott beve­zetője, majd a további szá­mok bejelentéséhez fűzött is­mertetése komoly közönség- sikert aratott. Az ünnepivé emelt hangu­latban szinte csodás élményt adott a részvevőknek Ágai Karola képzett, nagy hang- terjedelmű éneke, akinek tol­mácsolásában gyönyörű volt valamennyi ária. A legszebb s egyben az egész estnek csúcspontja mégis Szilágyi Erzsébet nagyáriája volt a Hunyadi László című Erkel- operából. Akik részt vettek az opera­esten, azok még sokáig em­lékeznek erre az áriára. Akik nem jöttek el, azok majdnem pótolhatatlan élménytől estek el. Az operasorozat ötödik s egyben befejező estjének si­keréhez Reményi Sándor operaénekes fellépte nagy részben hozzájárult. Gyönyörűen, művészi hírne­véhez méltóan énekelte vala­mennyi áriáját. Az igazi han­gulatát a közönség lelkesedé­sének öntudatlan viszonzását fejezte ki a Hári János to- borzójának megismétlése. A hang szárnyalását színesen festették alá mozdulatai. Az a néhány lépés, az a néhány kézmozdulat, az Opera szín­padáról vett alakítási mozza­nat tökéletesebbé tette a dal­lamok élvezetét. Többet vártunk Járai Jó­zsef felléptétől. Amint kide­rült, Járai kéthetes betegsége után régi, a ceglédi operasze­rető közönséghez fűződő kap­csolataira tekintettel, vállalta az éneket. Még így betegen és érezhetően fájó torokkal előadott éneke is művészi ér­tékű volt. Arató Pál zongora­művész Liszt-rapszódiája tech­nikás, élményszerű volt. Saj­náltuk, hogy ezen a zongorán kellett játszania. A hallgatóság azt kapta, amit várt. Valóban köszönet illeti a művelődési ház és a zeneiskola baráti körének ve­zetőit. A téli sorozat nagy­szerűen beleillett abba a mű­velődési irányzatba, amely városunk zenebarátainak cél­tudatosan, a legjobb művé­szek vendégszereplésével be­mutatta idehaza az opera, a komoly zene gyöngyéit. Az operasorozat véget ért. A szervezők, a rendezők — amint beszélgetésükből hal­lottuk — már most megkez­dik az ünnepi napok előké­szítését. Hol és hogyan versenyeitek a gimnazisták A gimnázium tanulói vasárnap több sportversenyen vettek részt. Ceglédre látogatott visszavágó- m érkezésre a törökszentmiklósi gimnázium fiú és leány kosár­labda csapata. Törökszentmikló- son a ceglédi csapatok szereplé­sét nem kísérte teljes siker s így joggal reménykedhettünk a va­sárnapi visszavágásban. Sajnos mindkét csapatunk, úgy a fiú-, mint a leány csapat fáradt, kimerült együttes benyomását keltette, bér még így is elég szoros eredmé­nyeket értek el. A ceglédi és törökszentmiklósi gimnazisták vetélkedésébe bene­vezett a ceglédi Mezőgazdasági Technikum kosárlabda csapata is, így 3-ss verseny alakult ki. Eredmények: Fiú: Mezőgazdasági Technikum (Cegléd) _Törökszentmiklósi gimn. 3 6:44, Ceglédi gimnázium—Török­szentmiklósi gimnázium 53:69. Leány: Törökszentmiklósi gimn. —Mezőgazdasági Techn. 77:16, Ceglédi gimn—Törökszentmiklósi gimn. 14:21. Talán a ceglédi csapatok vere­ségében közrejátszhatott a szom­bat esti „szalagavató”’ bál is. ★ A déli órákban az intézet torna­termében került sor a ceglédi és a törökszentmiklósi tornászok párharcára. A viadal érdekessége az volt, hogy a ceglédi csanatban csupa új név szerepelt, (Várkonyi, Madaras, Huszár, Szabó. Kőszeffi. Somogyi), s a ..nagyok” közül egy versenyző sem „dolgozott” a szereken. Kürti Béla testnevelőtanár el­mondotta, hogy úi teh'e‘ts,s«?ok 'mresése a* utánpótlás hi tfon­tára céljából állított* . össze a * csapatot. Végeredményben: Ceglédi gimnázium „D” csapa­ta—Törökszentmiklósi gimnázium „A” csapata 168.3:168.4 pont. Egyéni: i. Somogyi (Cegléd) £5 pont, 2. Koppál (Törökszentmik- lás) 34.3. ★ A gimnázium tanulóinak har­madik szereplésére Vácott a helyi Gépipari és Mezőgazdasági Tech­nikum tornatermében került sor. Itt rendezték meg Pest megye középiskolás asztalitenisz bajnok­ságát. A leánycsapatoknál a ceglédi gimnázium és a váci gimnázium csapata volt az érdekelt, a lá­nyok versenyére rányomta bélye­gét az aránytalanul kevés ver­senyző. Különösen sajnálatos a jóképességű nagykátai közép­iskolás lányok távolmaradása. A bajnok Hatváczi (Vác) kimagas­lott a mezőnyből, de nagyon szé­pen látszott a két ceglédi, Ménesi és Málnás is. A fiúk erőpróbáján már jóval több csapat (Aszód, ceglédi, váci gimnázium, Váci Mezőgazdasági és Gépipari Technikum, valamint Nagykóta) vett részt. A verseny meglepetéssel kezdő­dött, a ceglédi Kátai majdnem megverte a ..nagyágjrú” váci Ta­kácsot, akit sokan már bajnok­nak képzeltek el. Végeredmény­ben: Pest megye középiskolás asztali­tenisz bajnoka (leány) Hatvan* (Vác), 2. Ménesi (Cegléd), 3. Mál­nás (Cegléd). Pest megye középiskolás asztali- tenisz bajnoka (fiú) Simó Pál (Cegléd). 2. Takács (váci gimn.). A másik ceglédi fiú Kátai cso­portjában második lett és így nem került a döntőbe. A gyorsabb építkezés érdekében Elkészült a Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalat proto­típus műhelyében Zalavári Ferenc főtechnológus újítása a 275. literes gumikerekű be­tonkeverőgép. Képünk balról jobbra Zalavári Ferenc újítót, Virág József lakatost és Lu­gosi István hegesztőt, a kivi­telezőket ábrázolja. A régi mintájú ke verőt évek óta gyártják. Hibája, hogy ne­héz mozgású, szállítása csak gépkocsin vagy vagonban le­hetséges egyik munkahelyről a másikra. Az új keverőgép lövegtalpszerű vonórúdja 90°- ban elfordítható és a vonó­lemez rögzítése után közvet­lenül gépkocsira akasztható. Nem kell vég-, vagy homlok­kirakó a gépkocsira vagy va­gonba rakáshoz. Kevesebb a szállítás miatti várakozás, s vele együtt jobb a gépkihasz­nálás. Az új gépnél minden egyszerűbben van elkészítve. A motor a felvonópálya alatt foglal helyet. A gép üzemel­tethető benzin-, vagy villany- motorral. A motort a zárt burkolat minden szennyező­déstől és víztől megvédi. Az új gép nagy segítséget fog nyújtani építkezéseink meggyorsításához. (Foto, szöveg: Olbrich) Megmaradnak a februári kisnyulak Az állami gazdaságok vad­gazdálkodási területein a vad­őrök több helyen megfigyelték már az első idei nyúlfiakat. A vadnyulak februári fialása rendszerint nagyrészt elpusz­tul. Az idén kedvezőek a kö­rülmények, hiszen a hó nél­küli, enyhe időben az anyák megfelelő táplálékot találnak. Az enyhe tél egyébként nem­csak a nyúlállományra volt kedvező, hanem a többi va­dakra is. A vadőrök vélemé­nye szerint az elhullás jelen­téktelen volt. A vadászati szakemberek egyébként már megkezdték az őzbak- és tú­zokállomány felmérését, hogy pontosan tájékozódva hívhas­sák meg a külföldi vadászven­dégeket. Az idén jó vadász­zsákmányra lehet számítani. Az őzek a kedvező téli táplál­kozás hatására a szokottnál nagyobb, erősebb agancsot nö­vesztettek. S75TW1e\íÉ? Leleplezték a családi pótlék csalót A rendőrség Rehák József ceglédi lakos ügyében a na­pokban befejezte a nyomozást. Rehák családi pótlék csalást és okirathamisítást követett el. 1958 augusztusától három hé­tig Lencsés István ceglédi szobafestő, mázoló és fényező kisiparosnál dolgozott. Rehák maga járt el az SZTK-nál, hogy három gyermeke után családi pótlékot kapjon. Egy nyomtatványt adtak neki, amit kiállított, lepecsételt a cégbé­lyegzővel és aláhamisította Lencsés István nevét. Amikor Lencséstől eljött, mindezt ve­le nem közölte és az SZTK- nál sem jelentette be a mun­kaviszony megszűnését. Ez­után Ceglédbercelen szobafestő iparűzésre iparengedélyt vál­tott. 1959. szeptemberéig ha­vonta rendszeresen folyósítot­ták részére a családi pótlékot. A visszaélésre úgy jöttek rá, hogy múlt év őszén egy ren­delkezés folytán a munkálta­tónak igazolnia kellett a mun­kaviszonyban álló dolgozók munkaidejét és Lencsés István ezzel kapcsolatban felszólítást kapott. Lencsés ekkor tudta meg, hogy Rehák a háta mö­gött mit művelt és jogosulat­lanul felvett 3600 forint csalá­di pótlékot. A járási ügyészség társadal­mi tulajdon elleni csalás és magánokirathamisítás bűntet­te miatt emelt vádat Rehák József ellen. — ÖT LAKHATÁSI, 4 épí­tési engedélyt adott ki február hónapban a városi tanács mű­szaki osztálya. — A MŰVELŐDÉSI HÁZ március havi szabadegyetemi előadás sorozatában 9-én Báli Ferenc általános iskolai ta­nár Magyarország felszabadí­tásáról tart előadást. Utána bemutatják a Budapesti Ta­vasz c. magyar filmalkotást. — 104,3 SZÁZALÉKRA tel­jesítette 1959-es évi tervét a Ceglédi Vegyesruházati Ktsz. — A VÁROSI TANÁCS 1960. március 5-én, szombaton este 7 órai kezdettel a nem­zetközi nőnap alkalmából a női dolgozók tiszteletére bált rendez. — 11 460 FT-OT szedtek be helypénz és áruhelyjegyekből az 1960. március 1-én megtar­tott havi vásáron. — TANULMÁNYI KIRÁN­DULÁSRA mennek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre folyó hó 4-én — pénteken — a MEDOSZ-kultúrház ezüstka­lászos tanfolyamának hallga­tói. Megtekintik a kisállatte­nyésztő kísérleti gazdaságot is. — A KERAVILL-boltba 8 db villanytűzhely, 40 db mo­sógép, 6 db televízióskészülék, 4 hűtőszekrény és 4 db 1600 Ft-os tranzisztoros rádió érke­zett. — 469 977 FT a ceglédi vá­rosi piac 1960. február havi felhozatal értéke. — TEGNAP REGGEL 9 órakor megkezdődött a ME- DOSZ székházban a baromfi­gondozók 10 napos tanfolya­ma. Az első napon nyolc ter­melőszövetkezetből 16 fő jött el meghallgatni az előadást. Több termelőszövetkezetből értesítették a tanfolyam veze­tőségét, hogy tagjaik csak a második napon tudják meg­kezdeni a tanulást. Olvasóink figyelmébe Többek kérésére közöljük, hogy lapunk gyermek-szépség­versenyére március 24-én, csü­törtökön délután 4 óráig lehet beküldeni fényképet. Március 27-én, vasárnap jelenik meg utoljára hat fénykép lapunk­ban, és a következő vasárna­pon, április 3-án közöljük a szépséverseny első hat helye­zettjének a fényképét. Közöljük olvasóinkkal azt is, hogy a Kossuth tér piaci ol­dalán az ingatlanközvetítő iro­da mellett új levelesládát he­lyeztünk el. Kérjük olvasóin­kat, hogy úgy a gyermek-szép­ségverseny szavazólapjait, mint a szerkesztőségnek szóló leveleiket ide dobják be. Le­velesládáinkat naponta három­szor ürítjük, így az oda bedo­bott levél hamar szerkesztősé­günkbe kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents