Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

ÚJRA A GYEPEN PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM I960. MÁRCIUS 3. CSÜTÖRTÖK g A termelőszövetkezetek elhelyezkedéséről döntött a földrendező bizottság Nagy társaság ült össze a Városi tanács tanácstermé­ben. A megjelent tsz- és vál­lalati vezetők ma döntik el gazdaságuk jövőbeni terüle­tét. Ehhez jelentős segítsé­get nyújtanak a földren­dező bizottság műszaki tag­jai, akik a papírtekercseket kibontva az asztalra terítik a város képét, s megkezdő­dik a földterületek elosztá­sa. Az elosztás — mint ahogy Szűcs Zoltán vb-elnök, a föld­rendező bizottság elnöke mondotta — a tsz-ekbe be­lépő volt egyéni parasztok által bevitt földterületek arányában történik. Ezután a műszaki brigád vezetője is­mertette, hogy a tsz-szervezés ideje alatt 3611 család 16 300 hold­dal lépett a régi hat tsz- be. A környező közsé­gekből belépők mintegy négyezer holdat hoztak be: ezzel együtt csaknem 24 000 holdon helyezked­hetnek el tsz-eink és vál­lalataink. A földrendezés során gon­doskodni kellett a tsz-ek-be nem belépett, jelenleg még egyénileg dolgozó parasztok földjeinek kicseréléséről is, ami összesen 750 holdat je­lent, vagyis a város terü­letének 1,8 százalékát. A közvetlen tárgyalást meg­előzte még a talajszerkezet ismertetésé, melynek során kiderült, högy a várös szán­tóterületének 60 százaléka homok, s ennek mintegy 90 százaléka laza és terméket­len.; A fennálló rendelkezések értelmében az állami válla­latok vezetőinek kellett elő­ször nyilatkozniok, hogy mennyiben kívánják terüle­teiket a nagyüzemi feltéte­leknek megfelelően módosí­tani; A Borforgalmi Vállalat megbízottja kijelentette, hogy a Piros telepet to­vábbra is meg kívánják tartani, más területi igé­nyük nincs. A Petőfi Tsz elnöke viszont — a jövőbeni szőlőgazdaságuk kialakítása céljából — in­dokoltnak vélte a telep átvételét, minthogy az az új telepítésekkel szomszé­dos lesz, s ezáltal a Pi­ros telep egy idegen szi­getként gátolja majd a nagyüzemi szőlőművelést. A vita során megállapod­tak abban, hogy ősszel — ha a vállalat felsőbb szerve is beleegyezik — átadják. A következő állami válla­lat, amelynek birtokrende­zési igénye volt, a helyi ál­lami gazdaság. Kérését nem fogadták el, mert a Dózsa Tsz-nek területileg olyan nagy volt az aranykoronák­ban kifejezett vesztesége,, hogy azt nem vállalhatta el. Az állami gazdaság igazga­tója elismerte ezt, s így megegyeztek. Ezzel az egyez­séggel teljesült az állami gazdaság régi elgondolása, hogy a majorközpontja a Fe­kete dűlőben ne az üzem­egység legszélére essen. Te­rületileg ez legjobban a Rá­kóczi Tsz-nek kedvezett, mert így a gerjei üzemrész egy részét megkapta, s az üzemrész beljebb tolódott a gógányi sarokba. Ezzel egyidőben került ki­alakításra a Rákóczi Tsz is, amely Nyársapát határából kiegészült csaknem ezer hold­dal továbbra is birtokba vet­te a Bokros dűlőt és a Táz- erdő belső részének majd a felét. A következő tárgyaló az ál­lami erdőgazdaság, melynek a Dózsa és a Hunyadi tsz­szel volt megbeszélni valója, halasztását. Minthogy az idő későre járt, a földrendező bi­zottság helyt adott a kére­lemnek, és a két tsz elhe­lyezését a következő napra halasztotta. Ebből is látható, hogy a gazdasági vezetők milyen fontosnak tartják terü­letük kialakítását. Tuda­tában vannak, hogy ezen változtatás már nem tör­ténik. A tsz-vezetők felszabadul­tan, vidáman hagyták el a tárgyalótermet. Hosszú vita után ren­deződött az erdészet szét­szórt parcelláinak egye­sítése, s így lehetőség nyílt a Dózsa és a Hu­nyadi tsz tábláinak ki­alakítására. A Petőfi Tsz elhelyezése nem okozott különösebb gon­dot. A táblák kialakítása — a tsz elnökének megelé­gedésével — rövid idő alatt megtörtént. Miután a Dózsa Tsz az er­dészettel már megállapodott, hátra volt még a Hunyadi Tsz-szel való egyezkedés, mivel Hunyadi a Csikvár II- ben korábban is gazdálko­dott. Végül is a Dózsa Tsz maradt a Csikvár II. birto­kosa, a Hunyadi Tsz pedig megkapta a Zsírost, a külső Tázerdőt és megtartotta Len­csés-Világost, Szurdokot, Földvárt és Pöcököt. A Dó­zsa Tsz területe a Kövér­völgyi úttól nyugatra — a Hunyadi Tsz területét leszá­mítva — az Örkényi útig terjed. Hátramaradt még a Sza­badság Tsz és az Arany Já­nos Tsz. Megegyezés nem jött létre közöttük, mert a Szabadság Tsz — noha az Arany János Tsz tett en­gedményeket — nem ismer­te eléggé azokat a földeket, amelyeket birtokba kellett volna vennie, ezért kérte a végleges döntés másnapra Példamutató kiszisták A faárugyár mind a 19 ipari tanulója tagja a KISZ- nek. Lelkes, példamutató fia­talok. Nemcsak a társadalmi r megmozdulásokból veszik ki ^ részüket; szorgalmasak a ^ munkában is. Szakmailag szé- \ pen fejlődnek. A napokban 300 darab terven felüli hűtő- | szekrény elkészítésével bízták | meg őket. (A hűtőberendezé- í sek gyára kérésére vállalta el g ezt a tételt a faárugyár.) Az á első 100 darab hűtőszekrényt j március 31-re, a második szál- | lítmányt április végére, a bar- | maciikat május végére készí- ^ tik el. \ Múlt héten a központi óvó- | da kis lakóinak kedveskedtek < a KISZ-fiatalok. _______________________— V éleményt mond €BZ oíf'ÍI.VO | A nézők lélegzetvisszafojtva, s kicsit csalódottan nézik a mérkőzést. Az utóbbiakat eddig szer­ződéssel nem termeltettük. Tudomásunk van arról is, hogy a konzervgyár is lekö­tötte az előirányzott tervét, tehát ezen a téren sem mu­tatkozik különösebb veszély. Az általunk termeltetett nö­vényekből is igen szép jöve­delmük lesz a termelőszövet­kezeteknek, mert ha csak a több évben kialakult átlag­árakat vesszük is figyelembe, a 771 holdon mintegy 2,5 millió forint bevételre lehet számítani, mely összeg hol­dakra vetítve, körülbelül 32 ezer forintos jövedelmet je­lent. Ha a ráfordítást le­számítjuk, még akkor is te­kintélyes az az összeg, mely a tsz közös vagyonát és a tagok jövedelmét növeli. A tsz-ek lényegében a ter­vezéssel elkészültek, a me­legágyak készítését nagy szorgalommal, szakemberek irányításával végzik. Hogy ezt a fontos munkát jól végzik, azt bizonyítja, hogy már több helyen — így a Dózsa Tsz-ben is — a koraiak vetése már zöldül, szépen fejlődik a melegágyakban. Kollár János na elgereblyézték, minden járdát letisztítottak, söprö- gettek. Olyan lett ez az ut­ca, mint ahol mér elvégez­ték a tavaszi nagytakarí­tást. Most már igazán csak a virágok kiültetése van hát­ra. Tessék megdicsérni a kör­nyék lakóit”. Szívesen eleget teszünk ennek a kérésnek. Nemcsak azért, mert dicsérni jobb, mint elmarasztalni valakit. A Tormás utcaiak példamu­tatásáról magunk is meggyő­ződtünk és valóban dicsére­tesnek találtuk különösen a 4., 38., 36., 34. és a vele szemközti, valamint a 32. számú házak előtti járdákat. * Alsójárási olvasóink egy­szerre három észrevételt is közölnek. Három „nem tet- szik”-et. Idézzük: „Nem tetszik, hogy a szé­pen rendbehozott kultúrhá- zon még mindig nincs be­festve az erkély. Mégjobban nem tetszik, hogy a Petőfi Tsz spenótve­tését az egyik brigád vezető ti- nagy süldője mind lele­geli. j A harmadik „nem tetszik” a legbosszantóbb. A 'kiskör­zeti mozi dolgozói válaszol­tak korábbi észrevételünk­re, de nem az igazságot ír­ták. Környékünkön csak most van sár, mert a hóié össze­futott. Két hét múlva már csak port és homokot talál az arrajáró. Egy másik úton is be lehetne jönni az isko­lához, amely három kilo­méternyire van a tsz mozi­jától. Lakni azonban ezen túl is laknak, jó három kilo­méternyire. Ez már össze­sen hat kilométer. Az igaz­ság az, hogy a tanító nem engedi a vetítést, mert at­tól fél, hogy a mozilátogatók bepiszkítják az iskolát.” * Köszönjük olvasóink észre­vételeit, és várjuk • további írásaikat. KŐRÖS! APRÓSÁGOK Jó érzés, amikor napi pos­tánkat böngészve az olvasó észrevételeivel találkozunk. S ilyen egyre több érkezik. íme, egy-két szemelvény tegnapi postánkból: „A Tormás utca meglehe­tősen messzire esik a város központjától, de lakói leg­alább olyan gondosan keze­lik, mintha a főtéren volna — írja M. Jánosné levele­zőnk. — A múlt héten meg­jelent ,Tiszta, virágos Nagy­kőröséit’ című cikk hatására szinte egy emberként meg­mozdult az utca. Amikor ar­ra jártam, szorgalmasan egyengették a kocsiutat, utá­Lesz zöldség bőven A nagykőrösi tsz-ek nagy­arányú fejlődésének következ­tében városunk termelőszö­vetkezeti város lett. Az új belépők között elszórtan akadtak kishitűek, akik úgy nyilatkoztak, hogy ez évben visszaesik a termelés, mert a területben és taglétszámban egyaránt megnövekedett tsz-ek nem lesznek képesek azt úgy szervezni és irányítani, mint ahogy a kisebb gazdaságok­ban tudták. Különösen nagy veszélyt lát­tak a zöldségtermelésnél. Én pontos képet csak a MÉK Vál­lalat viszonylatában szeretnék adni: nálunk nem csökkenés, hanem növekedés tapasztal­ható. Ezt kívánom néhány számadattal bizonyítani. 1959. évben a földműves­szövetkezet — tsz és egyé­ni szinten összesen — mintegy 180 holdon ter­meltetett zöldség és egyéb főzelékfélét, melynek ter­melésével a konzervgyár nem foglalkozik. Ezzel szemben 1960-ra már le­kötöttünk, csak a tsz-ek- kel, 501 hold zöldségfé­lét, 145 hold mákot, 125 hold száraz babot, össze­sen tehát 771 holdat. Róza néni újításai í % Nyolcvan éves, kedélyes öz- veguasszony Róza néni. Ha % vart időm, esténként megláto- ^gatom, elbeszélgetünk, eltréfál. i gátunk. Az utóbbi időben nem (voltam nála. Egyik nap megálli- £ tott az utcán. Szemrehányás- % sál illetett, amiért elhanyago- ^ lom, pedig szeretné megmu- ^ tatni új tűzhelyét, melyet vi- £ déken élő lányától kapott (f ajándékba. % Még aznap este bekopog- % tam hozzá. Az új masina '( mellett ült, szorosan hozzá- $ simulva, öreg csontjait melen- $ getve. ölében félszemű sánta ^ macskája szunyókált. ^ Székkel kínált. Fürgén fel- ^ állott, lerázva öléből a macs- ^ kát, sietett a beszédet a tűz- (, helyre terelni. ^ — Ugye szép? — közben í száraz kezével megsimogatta a sokat emelegetett sparhelt oldalát. — Bizony szép, Róza néni, ez a salgótarjáni „Luna”! — A’ bizony — hagyja rá büszkeséggel. Körülnézegetem. Még víz­melegítő is van rajta, micsoda kényelem, mindig van meleg­víz. Felemelem a fedőjét, hát homok van benne! Meglepet­ten nézek Róza nénire, meg­érti, s nyomban magyaráz is: — Azért van benne homok, mert a víztől kilyukad a tar­tály, a gőztől pedig elrozsdá­sodik a masina belseje! — Ejnye, ejnye Róza néni, ez egy újítás? — A' biz a! Tovább nézelődve látom, hogy a sütő ajtaja drótokkal van felkötve. — Hát ez mit jelent? Hiszen ez rugóval működik. — Tésztát sütöttem és el­törött! — Ebbe is homok kellett volna! És a tűzhely ajtaja miért van nyitva? Kihull a parázs, meggyullad a ház. — Nem a’. így jobban ég a tűz. Nem füstöl és nem ég ki a sütő — világosít fel Róza néni. — Hiába, holtig tanul ■ az ember! — terelem huncutság­ra a szót. — Ajánlok még egy újítást. Attól aztán örökké tart majd ez a. masina: nem kell benne tüzelni. A tűzhelyet ezzel kivégez­tük. Másra terelem a szót. Az úttörők vidám gyere­kek. így mondják: az isko­lások legjava, vállalkozó szellemű gyerekek, a csapa­tok tagjai. És a vezetők? Nyilván a fiatal, a legaktívabb, a leg­derűlátóbb pedagógusok vál­lalják ezt a megtisztelő fel­adatot. így van-e ez városunkban? ★ KRESZ-ből én is vizsgáz­tam. Sőt: kiegészítő oktatá­son is részt vettem már, s mintha úgy rémlene, hogy a buszmegálló közelében nem lenne szabad parkírozni. De akkar hogyan egyeztet­hető össze a KRESZ szabá­lyaival, hogy a Kálvin téri — A VÁROS több járdá­ját erősen megrongálta a feb­ruár végi bő esőzés. A fel­lazult talajba belesüllyedt a tégla és a kő. így járt az autóbuszállomás melletti kő- út is. Ezeket az utakat a ta­nács szükség szerint soron kívül megjavítja. A műszaki osztály máris megtette a szük­séges intézkedést. — JELENTŐSEN emelni kívánja a sertéshizlalást eb­ben az évben a Szabadság Tsz. Tervében 1200 hízó át­adását irányozta elő. Az első száz darabot a múlt hé­ten máris hízóba fogták. Ezt a számot szaporítani szeret­nék, éppen ezért elhatároz­ták, hogy a közeli napokban saját erőből egy ötszáz férő­helyes sertéshizlaldát építe­nek. XXXXXXXNXXXXXXX'XXXXW.XXXXXXXXX'O.XXXXXXXXXX'j — Újságaimat és a tyúkok! etetéséről szóló könyvet elöl-: vasta-e már, Róza néni? — A könyvet nem. Egyenek! csak a tyúkok kukoricát. Ha- i nem a Körösi Híradót azt í igen. \ — Hozzak valami jó köny- i vet? \ — Ne tessék, kímélem a \ szememet. — A szeme jó, úgy tudom.: — Igen, de nem akarom el- l rontani. ; t — A lábát viszont nem ki- j méli. Folyton a szőlőbe jár. \ — Azt már megkímélem, be- t lépek a Petőfi Tsz-be. Odaköl- \ tözöm a közeibe egy roko- i nomhoz, valamit még én is: tudok segíteni. Kapok nyug- \ díjat, kenyérgabonát, még ke- \ resek is valamit és nyűgöd- \ tan alszom. Fehér Szilárd : MÁVAUT-megállónál őrzik a kerékpárok százait? Még a megállót jelző és a kerék­pár-megőrzést hirdető tábla is egy oszlopon van.., Ej- nye-ejnye! ■k Mindig jó megfigyelni va­lamit. Ma reggel, amíg mun­kahelyemre értem, 27 járó­kelővel találkoztam. Közöttük sok iskolába igyekvő tanuló volt. A cipőket vizsgáltam. Tizenegy pár nem volt ki­tisztítva közülük! Ha sáros az idő, az előző napi sár csúnyán virít a láb­belin. Ha jó idő van, a ko­pott fényű cipő még szembe­tűnőbb! (Ko-bor) — ÜLÉST tart a városi ta­nács végrehajtó bizottsága ma délelőtt kilenc órai kez­dettel. A napirenden a ko­rábbi vb-határozatok végre­hajtásáról szóló beszámolón kívül a következő pontok sze­repelnek: a vb mezőgazda- sági osztálya által készített 1960. évi tavaszi mezőgazda- sági munkák felkészülési ter­vének ismertetése, beszámoló a termelőszövetkezetek gaz­dasági megszilárdításáról, jelentés a népi ellenőrzési bizottság 1959. évi munkájá­ról és az 1960. évi munka­tervének ismertetése, és be­számoló az év első negyed­évének adóbevételi tervtel­jesítéséről. — MONGOLIA és Vietnam címmel érdekesnek Ígérkező előadást tart Huszár Elek ta­nár, a TIT szabadegyetemi előadássorozatának kereté­ben, ma este hat órai kezdef- ; tel a kai túrotthonban. Az j előadást követően levetítik n \ Mongólia, és vietnami törzs"!: 1 című kisfilmeket. • — A VÁROSI tanács v. b ; mezőgazdasági osztálya és a i városi MHS elnöksége már- jcius 3-án 17 órai kezdettel a ; mezőgazdasági osztályon ér- ! tekezletet tart a lovasszakosz- Jtály részére. Napirenden az jalaDszabály ismertetése, be- í lépési nyilatkozatok, szak- !könyvek kiosztása, a végleges > vezetőség megválasztása, a í működés megbeszélése, vala- í mint a nyergek szétosztása. * * /---.... . ...... * * \ Köszönetnyilvánítás. Ez úton mon­; dunk hálás köszönetét minden jí ; rokonoknak, szomszédoknak, 5$ ; ismerősöknek, akik felejthetetlen - jó férjem, édesapa, nagyapa, Pásztj ; Mihály temetésén megjelentek, sín ; iára koszorút helyeztek, részvé­tükkel fájdalmunkon enyhítettek, özv. Pászti Mihályné és családja.

Next

/
Thumbnails
Contents