Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-29 / 75. szám
PEST MEGYEI ^irfap 1960. MÁRCIUS 29. KEDD 2+1=1? AMI HÍRÜNKET ÖREGBÍTI A NAGYVILÁGBAN Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán, szeptember 24- én ünnepségeket rendeznek a nagy magyar zeneszerző emlékezetére. Ezen a napon Gyulán, másnap pedig Budapesten emlékkiállítás nyílik. Budapesten szeptember 23 —30-ig nemzetközi zene- tudományi találkozót rendeznek meghívott tudósok részvételével. A találkozó témája: Erkel és a nemzeti opera kialakulása Kelet-Európábán. Az Állami Operaház szeptember 27-től október 9-ig mindkét színházban ünnepi heteket rendez magyar szerzők műveiből; jetunió Állami Kamarazene- kara, a Cseh Filharmonikus Zenekar és az i Virtuosi di Roma együttes adja, Karel Ancerl, Kari Bőhm, Helmuth Koch, Ferencsik János, Komor Vilmos, Koródy András és Lehel György vezényletével, közreműködik Maria Grinberg szovjet zongoraművésznő, Igor Bezrodnij szovjet hegedűművész, Milos Sadlo csehszlovák gordonkaművész, Bacher Mihály, Gabos Gábor, Kovács Dénes és Lukács Pál. 5 í A budapesti zenei hetek í idei programját Erkel Ferenc í emlékezetének szentelik: £ ugyanis a magyar dalműiro- ^ dalom megalapozója 150 esz- í tendővel ezelőtt született Gyu- £ Ián. Ebből az alkalomból — — szeptember 22 cs októ- bér 2 között — a magyar ^ tővárosban nemzetközi Erkel Ferenc énekver- senyt rendeznek, hazai és \ kültöldi fiatal énekesek részvételével. A verseny válogatóból, kö- \ zépdöntőből és döntőből áll. A válogatóban a kötelező szám ^ egy XVII—XVIII. századbeli í oratórium vagy operaária, a középdöntőben Erkel valame- lyik operájának egy áriája, a {döntőben pedig XX. század- \ beli magyar dal vagy ária. A í szabadon választható művek ; között Erkel Ferenc több ope- ^ rájának egy-egy áriája szere- í pel. A díjak összértéke 100 000 \ forint. A zsűriben külföldi és \ magyar szaktekintélyek, míí- \ vészek és zenepedagógusok í foglalnak majd helyet, s a bí- \ ráló bizottság munkájának í irányításában részt vesz Tito \ Schipa is. : A budapesti zenei heteken ; kiváló hazai és külföldi J együttesek, karmesterek, ( szólisták lépnek a pódiumra. j A koncerteket az Állami J Hangversenyzenekar, a Ma- gyár Kamarazenekar és a Bu- 't, dapesti Kórus mellett a SzovAz idei budapesti zenei hetekben Erkel Ferencre emlékezünk Igen nagy sikert aratott Olaszországban a Budapest Táncegyüttes A Budapest Táncegyüttes, mint ismeretes, a szicíliai Ag- rigentóban rendezett fesztiválon elnyerte a nemzetek nagydíját, majd olaszországi turnéra indult. Molnár István érdemes művész, az együttes vezetője, az együttes vendég- szerepléseiről a következőket mondotta: — Agrigentóban az idén azok a népi együttesek mérték össze tudásukat, amelyek az előző években rendezett fesztiválokon a legjobbaknak bizonyultak. Nyolc ország kilenc együttese versengett az elsőségért, s a bíráló bizottság végül is nekünk ítélte a Nemzetek Nagydíját. A zsűri elnöke, dr, Enzo Lauretta, nemcsak a fesztivál után fejezte ki legnagyobb elismerését együttesünk munkája iránt, hanem más városokba is utánunk jött és meg- S nézte fellépéseinket. Mint (mondotta, újra, meg újra \ megbizonyosodott róla, hogy ; a bíráló bizottság a legigazságosabb döntést hozta, s sze- ; retne ismét ellátogatni ha- í zánkba. Agrigentóban mintegy félszázezres — javarészt munkásokból álló — közönség előtt mutattuk be műsorunkat: a magyar képeskönyvet és 3. szvitemet, amely a Magyarok táncai címet viseli. A nagydíj, amelyet nekünk átnyújtottak, a legrégjbb agrigentói templomban fellelt Demetre- szobor kicsinyített, 24 karátos aranyból készült mása. — Olaszországi turnénkat február 18-án Nápolyban kezdtük el, ahol Eduardo de Filippo bocsátotta rendelkezésünkre a színházát, összesen 18 városban, a négy agrigen- tói fellépéssel együtt 31 alkalommal mutattuk be műsorunkat, amely a versenyen szerepelt két számból, továbbá az Allegro Barbáréból és a Galánti táncokból — tehát Bartók- és Kodály-művekből —, Vavrinecz Béla kardtáncából és a XVIII. századbeli Sarkantyútáncból állt. Jártunk többek között Rómában, Arezzóban, Sienában, Modenában, Ravennában, Bolognában, Pármában, Genovában, Torinóban. Előfordult, hogy 60 kilométeres körzetben három városban léptünk fel egymás után s az egyik város lakói átjöttek » másik helyre is, megtekinteni műsorunkat. A sajtó igen nagy elismeréssel nyilatkozott együttesünkről, a csaknem héthetes vendégszereplés különböző állomásairól. 40j—45 cikk jelent fnég az ölasz lapokban. Rómában és Agrigentóban filmfelvételeket készítettek együttesünkről, s a római rádió hangszalagra vette teljes zenei programunkat. ,, l Földes Péter: Mennyei páncélvonat ; ! « cím — jelképes. József '■ A Attila versét idézi, s : alatta a Tanácsköztársaság í idejét érti. Nem kisebb fel- J adatra vállalkozott az író, j mint arra, hogy a magyar tör- '■ ténelem legszebb lapjain sora.XXNXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXX adás aztán végleg eloszlatta % ezeket az aggodalmakat. Igaz, 4 hegy Tiborc, a másodikos Ma- 4 jor Imre, lázasan jött az elsői előadásra; igaz, hogy csak azf utolsó pillanatban érkeztek $ meg a jelmezkölcsönző stílus-$ talanul összeállított ruhái; ^ igaz, hogy nem jutott min-£ denkinek bajusz vagy paróka, % de esek olyan apró „kelle- £ metlenségek”, amelyek csak 4 még izgalmasabbá teszik eztf az amúgy is izgalmas, sok-$ színű munkát. í • ! Legtöbben a másodikosok 4 közül szerepeltek ebben azf előadásban. Érthető: a Bánki bán kötelező olvasmány a'f másodikban. Kötelező olvas-0 mány, amitől valahogy min- ^ dig húzódoznak a diákok, de 4/ ha ilyen rendkívüli tálalás-£ ban kapják, ennyire érdé-4 keltté válnak, mint a szerep-4 lók és a velük együtt aggódói osztálytársaik, már elfelejtik% azt, hogy a Bánk bán olva-$ sása kötelező és már azt a% világot látják, ahol a cselek- £ meny játszódik. Értik a történelmet, azt a$ kort, melyben a dráma sze-^ replöi élnek és kibomlik eiőt-% tűk az a kor is, amelyben Ka-$ tona József élt és dolgozott. ^ És ez a személyes élmény % formálja igazi műveltséggé $ mindazt, amely csak tán-% anyag, megtanulandó lecke az i iskolában. Murányi József 4 kozó 133 napot megelevenítse regényszerűen mesélje el. A vállakózás — kisebb hibáktól eltekintve — sikerre! járt. Érdekes, izgalmas olvasmány az eredménye, könyv mely szórakoztat, de tanít is .mert az író vigyázott a törté ( nelmi hitelességre; mindaz ( amit állít: történelmi valóság j Izgalmasan indul a cselek- ; meny: egy fiatal francia had- \ nagy a békekonferencián át- | veszi á Magyarországnak szó- ! ló jegyzékét, s Wilson elneve- (zi „Magyarország hadnagy”- ! nak. A jegyzékkel indul ha- \ zánkba. Az ő sorsa — az írt (fantáziájának jól sikerült ter- ! méke —■ ad újszerű lehetősé- ! get arra, hogy a forrongó Budapestet, majd a Tanácsköz- < társaság kikiáltásának örömé • ben úszó országot ábrázolja. S ja nehéz napokat is, amikor (minden oldalról ellenség ro- ! hant ránk, s amikor a mun- ! kasok, vöröskatonák áldozat- ! készsége, hősiessége csodákat í produkált. ! Földes a cselekmény bonyolításában ezernyi helyre viszi ! el az olvasót. A szolnoki csajához, az északi hadjárathoz, a : fővárosba, ahol évszázada Ímegcsontosodott szokások és : törvények válnak semmivé, s :új rendet teremt a hatalomra ; jutott munkásosztály. A tör- iténelmi hitelesség erényén túl a vállalkozás sikerét bizonyítja az is, hogy az írónak sikerült elkerülnie az adatok, tények . felsorolásának szürkítő buktatóit, s ha hibát teszünk szóvá, az annyi lenne, hogy a „kunszemű", s a többiek kalandja — a kitalált alakoké — olyker elég lazán kapcsolódik a való eseményekhez. (Móra Ferenc Könyvkiadó.l M. O. Aziz Nesin: SZABÁLY AZ SZABÁLY humoros írás a Törökországban létesített rakétatámasz- pontról, az úrról, aki fiából is minden eszközzel urat akar nevelni, a bürokratákról, a hamis tanúkról, mindazokról, akik egy kavargó, bonyolult élet színpadára felléphetnek, s ott szerepet játszhatnak. Ez a színpad persze a kapitalizmus színpada. S a kapitalista bürokrata — egészen másként viselkedik, mint a mi bürokratánk, de előbb-utóbb mindkettőt eléri megérdemelt sorsa. Nesin bátran tolla hegyére vesz mindent és mindenkit, ami avult, ami nem a haladást szolgálja, ami nevetséges. Élvezetes stílusa, meseszövése még inkább kedves olvasmánnyá teszik a könyvet. (Európa Könyvkiadó.) — m — í » Modem Könyvtár új köte- \ A tekónt érdekes könyvecskét vehet kezébe az olvasó: ? Naszreddin hodzsa késői utódíjának, AzjzNesionek, az élő tö- \ rö.k humorista nemzedék légii jobbjának válogatott írásait, í A török világ elég messzi, ijs ismeretlen előttünk. Mégis: : Nesin írásain mi is sokat ! mulatunk, hiszen nemcsak tö- jrök gyarlóságokat tesz szóvá, í hanem általános emberi gyar- ! lóságokat, s a póruljártakon í— ha azok nem mi vagyunk I— mindig szívesen mulatunk. : Nesin azonban tovább megy ; a mulattatásnál. Tudja, s ezt : írásainak mondandója is tük- i rözá, hogy a humorista sem ; térhet ki kora égető problé- ; mái elől, neki is — a maga ! sajátos eszközeivel — választ ikell adnia azokra. S igy lesz — az anyagi kiegyensúlyozottság ideje. Nemrég vezették be a falu egy részébe a villanyt; átalakították, modem berendezéssel szerelték fel az iskolát. A csomó persze nem olyan görcsös és ki bonthatatlan, hogy „na most aztán anyagi jólét lesz Káván és szellemi sötétség, vagy művelt szegénység”. De az anyagi és szellemi emelkedést kettéválasztani nem lehet. Kiegészítik egymást, édes testvérek, egyik a másik nélkül — akárhogyan is nézzük — fél dolog. A sok közül csak egyetlen példát: rengeteg szó esik ma a fiatalokról, a falusiakról is, nem egyszer elmarasztaló értelemben. Elmennek, elhagyják a falut, nem érzik jól magukat, .keveslik, amit a i’égesrégi fundamentumon kialakult falu adhat. Káván is „öreg” az új tsz-község. Kevés a fiatal. Itthon kellene tartani őket. Ez létérdeke a szövetkezetnek: nélkülük nehezen tudják valóra váltani elképzeléseiket. Még most „együtt vannak”, nemrég mutatták be háromszor is telt ház előtt a Ludas Matyit, a szakkörökbe is szívesen elmennek. Kerekes András nem akarja szélnek ereszteni : őket. De hogyan tartsa ösz- sze a társaságot, ha most egy ideig a kultúrtermet is nélkülözik. Kell hát a segítség minden formában. Kovalik Károly erejüket és végül marad ac egyre általánosabbá váló, ideges fáradtság és ezzel egyenlő arányban csökken kulturális igényük is. Évek múltán elmaradnak még a falutól is, mert a falu élete közben — a jelenlegi mostoha körülmények ellenére, az c segítségük nélkül lassabban — bontakozik anyagi erőben és a szellemi gazdagodás útján egyaránt. Nélkülük. Kerekes András most úgy próbál segíteni magán (s a falun), hogy szerzett egy „elszánt” fiatal pesti pedagógusházaspárt, akik szívesen leköltöznének. Jártak már a faluhan, megnézték a lakást, tetszik, rendben lenne a dolog. A férfi fizika-számtan szakos (nagyon kellene), és tekintve, hogy a KISZ-köz- pontban dolgozott, talán levenné Kerekes András válláról a KISZ-vezető funkció gondját is ... De itt elő kell vennünk ismét az elején vázolt fura számtani műveletet. A két kölcsön adott pedagóguslakás egyelőre — nincs. Igaz, hogy az egyikből kiköltöznek hamarosan a szomszédos Pán- don tanító Várszegi Józse- fék, de kellene a 1 altás a termelőszövetkezet könyvelőjének, akit egyebek között a laikás ígéretével hoznak Kávára. Káva tsz-fcö2ség lett, most indulnak neki vagy ezerkétszáz holdon. ITgy kell a szakember, mint az aranyat érő májusi eső kell majd. A másik lakás máris a szövetkezeté, mert odaköltöztették a kultúrterem gondnoki lakásából a Fekete-családot. Kicsit komplikált a dolog: lényeg az, hogy a három pedagóguslakásból kettőt a szövetkezet rendelkezésére kellene bocsátani, amit (a falu művelődési viszonyait tekintve) még tetéz az is, hogy a kultúrterem helyén magtár lesz egyelőre és tsz-iro- cta, ■ ; — Melyik ujjamat harapjam? Mindegyik fáj — mondja Kerekes igazgató, aki egy személyben a község (s a tsz) párttitkára is. — Gyermekkoromban nélkülöztem, letettem vagy három tucat vizsgát, de soha ennyit nem töprengtem. Tudom én jól, mit jelent a falunak a szövetkezet, hiszen az apró vályogházak fölé magasodó egykori úri kastélyban lakom. Tizenöt évvel ezelőtt megrázta ez a falu is a vállát, kiegyenesedett, de most kezdődik itt — éppen azzal, hogy szövetkezeti község lett Káva XXXX\XXXX'OC.XX>XW.XXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXX A dráma forrpontjára jutottunk: Gertrudis és Bánu halálos kimenetelű összecsapásához. Két világ, két élet- szemlélet szikrázó egymásnak feszülése szegezi a székekre a figyelem moccanatlanságá- ba merevült nézőket. Gertrudis tajtékzik. De királynői fenségét magára erőltetve újra a trónszékre ül... ... Azaz, csak ülne. Meri megbillen a trónszék, lefordul a kis emelvényről és Gertrudist is magával rántaná, ha nem kapaszkodnék az asztalba. Bánk ösztönösen ugrik, hogy segítsen. Kellékek esnek a földre. A közönség felmordul. Gertrudis arca kétségbeesetten megvonaglik. Lentről erősödik a zaj. De Gertrudis máris játszik, mondja a szövegét és Bánk ismét a Nagyúr. A nézők újra kitágult szemmel figyelik a színpadot, ahol a konzervgyártól kapott hullámpapír és a ládagyártói kapott lécek királyi palotává varázsolódtak a szemünk előtt. Gertrudis harmadikos gimnazista, Pánczél Emesének hívják és minden vágya, hogy színésznő legyen. Bánk bán másodikos, Oláh Ferencnek hívják, jeles rendű tanuló, még maga sem tudja pontosan, hogy minek készül... • A nagykőrösi Arany János gimnázium vasárnap délelőtti előadása remek élményeket kavart a nézőkben, nagyszerű A BÁNK BÁN A GIMNÁZIUMBAN szerzők drámáinak előadásával nevezetessé tenni a gimnázium tanévét — a tanuláson kívül is. 1953-ban a Revizor előadásával, sajnos, megszakadt ez a folyamat, de most, hét évvel később a Bánk bánban újra feltámadt. Nem láttam a régi előadásokat, nem tudok róluk véleményt mondani, de a vasárnap látottak alapján nyugodt szívvel írom; bár minden gimnáziumunk létrehozná hasonlóképpen a maga (évenként ilyen színvonalon ismétlődő) „haladó hagyományát”. • Tóth Tibor felesége, szintén tanárnő, maszkmester volt az előadáson. Rá ez József rajztanár a díszleteket festette. Fruttus István két másik kollegájával együtt a darab előkészítésénél segédkezett. Harminc szereplő, kilenc technikai munkatárs, súgók, ügyelő, díszítők — mind-mind a gimnázium tanulói — lelkes összmunkája izzott az utolsó próbák és a három előadás minden pillanatában. Pedig másfél hónapja — Tóth Tibor rendező kivételével — minden diák úgy érezte a gimnáziumban, hogy ebből a hosszan húzódó próbamunkából sohasem lesz előadás ... A pénteki, szombati és a vasárnap délelőtti elövégállomását jelentette annak a munkának, melyet még októberben kezdtek el a gimnázium tanulói, a fiatal Tóth Tibor, magyar történelemszakos tanár vezetésével. Ebben az előadásban, leszámítva az előbb megemlített kis „gik- szert”, semmi olyasmi nem történt, amely a nézőkből kellemetlen hangulatot válthatott volna ki. De úgy is megfogalmazhatnám, és így sokkal világosabb: a jó előadást mindvégig feszült figyelemmel nézték, nagy tapsokkal jutalmazták a szereplőket. A nagykőrösi közönség Nagykörös élénk színjátszó életéből, a Pest megyei Színpad sok-sok vendégjátékából megszokhatta az érdekes előadások légkörét. Most ez a közönség örömmel tapasztalhatta, hogy a diákok nemcsak amolyan „leckef elmondás", „önképzőkörös” előadásban, hanem céljában tiszta, olykor már megfogalmazásában is jónak, értékesnek nevezhető megoldásokkal tették emlékezetessé a színházteremben töltött három és fél órát. • 1945 előtt és a felszabadulás utáni években értékes hagyományként élt tovább egy hajdani kezdeményezés: minden esztendőben értékes magyar darabok vagy klasszikus Kerekes András iskolaigazgató elszívott vagy fél csomag Kossuth-ot, Hajducsik Mihály tsz-elnök telerajzolt egy füzetre való papirost, Szeszenka István, a községi tanács elnöke legalább tucatszor mondta, hogy igen- nem, nekirugaszkodtunk, próbáltuk így is, úgy is, vitatkoztunk, nagyokat hallgattunk, aztán ledobtuk a ceruzát. Hiába, 2 + 1 = 1. Nem tudtuk megoldani ezt a primitívnek látszó számtani műveletet. Csupán abban egyeztünk meg, hogy odaírunk zsákutcába jutott szám- tanpéldánk után egy kérdőjelet. Ha valaki arra gondol e sorok elolvasása után, hogy a manapság annyira divatos találós kérdés játékok egyik számtantrükkös változatával szórakoztunk — természetesen téved. Ezt a példát a mindinkább gazdagodó hétköznapok adták fel a szelíd dombok ölében fehérlő Káva község vezetőinek. Kerekes András iskolaigazgató ugyanis azzal dicsekedhetne, hogy három nevelői lakás is van ebben a kis faluban. így igaz, de mégiscsak egy van; az, amelyikben ő lakik, az egykori Puky-kastélyban berendezett iskola mellett. A másik két nevelői lakást kölcsön adta, mert kollégái közül nem akadt senki, aki elfoglalja. S most kevés a remény, hogy visszakapja. Kölcsönadta, mert kívüle valamennyi „kávai” pedagógus hazajár: az egyik naponta Óbudára utazik (oda-vissza testvérek között is legalább 80 kilométert), a másik Lőrincre, a harmadik Monorra. Lányok, asszonyok ők, akik ezért vagy azért (leginkább a szülők által berendezett otthoni, meleg fészekért) vállalják a hajnali indulást, a kései érkezést. Persze, elsősorban azért mennek naponta haza, mert nem akarják elcserélni a csöppnyi és ma még szegényes kultúrájú falut Pesttel — amiből különben csak a lámpákat látják hajnalban és este. Lehetne és kell is vitatkozni ezzel a „logikus” szemlélettel, különösen ebben az esetben, amikor még néhány hónappal ezelőtt „tálcán kínálták” nékik helyben a háromszobás nevelői lakásokat. Hivatkozni lehetne arra is, hogy Kerekes András végeredményben egyedül maradt, ő az, egyetlen „itt honos” pedagógus a faluban, kellene neki, és persze a falunak is a segítség, mert akad dolga éppen. elég, három embernek is \ sok: igazgató, községi párt- í titkár, KISZ-vezető, vb-tag í (beteg feleség férje és csa- í ládapa)... hogy csak a funk- í ciók elejét soroljam. j Ez az állapot senkinek í nem jó: sem Kerekes András- í nak, sem a falunak, sem az > utazó pedagógusnak. Nyíl- • ván nem kell részletes sta- í tisztikai adatokkal bizonyíta- ! ni, hogy nem taníthat vala- \ mennyi pedagógus Budapes-; ten. Az pedig, hogy az utaz- ! gató pedagógusok sem pes- ( tiefe, sem kávaiak, szintén | világos. így önmagukat csap- ; ják be hamis illúzióval. A ; számukra és a falu számára - is di'ága időt vesztegetik el { vonaton, autóbuszon meddő; zötyögéssel. Azt mondják, ; nem elégíti ki kulturális igé- \ nyeiket a falu. Ugyanakkor j — ilyenformán — Pesttől \ sem kapnak semmit. < Ha igénybe vették volna l Káván a letelepedési le- i hetőséget — a maguk \ mindennapos hozzájáru- \ lásával kialakíthatnák kő- \ zösen a falu valóban \ vonzó kulturális arcú- i latét, önmaguk és az: egész község hasznára.! A mostani állapot egyre ke- j serűbb csalódásokat szül. Egy j idő múlva fájdalmas önvád- | dal érezni fogják majd a mai í visszás helyzet kárát, hiszen gyökértelenül a „vonaton élnek”, eltékozolják kedvüket.
