Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

I960. MÁRCIUS 29. KEDD «to* m Bátran kössenek szerződést gépi munkára a termelőszövetkezetek 62 és félmillió forint értékű verseny felajánlás gépállomásainkon a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére Elkészült a megye gépállo­másainak 1959. évi mérlege és mindegyik gépállomásról beérkezett a megyei igazgató­ságra a felszabadulás 15. év­fordulója tiszteletére tett éves verseny vállalás. Borbás Lajos elvtárs, a Pest megyei Gépállomások Igazgatóságá­nak vezetője, tájékoztatta la­punk munkatársát, az elmúlt év eredményeiről, a széles ködben kibontakozott verseny­ről és a gépállomások közel­jövőbeli feladatairól. — A Pest megyei gépállo­mások tavaly jobban dolgoz­tak, mint az előző évben és ennek megfelelően jobb ered­ményeket értek el — kezdte tájékoztatóját Borbás elvtárs. A 16 gépállomás 806 974 normálhold gépi munkát végzett, és ami nagyon fontos, 87,1 százalékkal több gépi munkát a tsz-ek földjein, mint az előző évben. Az egy gépegységre jutó tel­jesítmény 861,4 normálhold volt, ami lényegesen maga­sabb, mint az 1958. évi. A gé­pek kihasználási foka 35,4 százalékkal növekedett, s e te­kintetben elsősorban az igaz­gatósághoz tartozó budapesti, abonyi, szentmártonkátai, bu­gyi és szentendrei gépállomás dolgozóit illeti dicséret. A gö­döllői, a monori és a vámos- mikali gépállomás viszont je­lentősen lemaradt, az egy traktoregységre jutó teljesít­mények növelésében. A jobb gépkihasználásnak Köszönhe­tő, hogy a termelőszövetkeze­tekben minden hold szántóra 5,73 normálhald gépi munka jutott. De nemcsak több munkát végeztek a tervezettnél a gép­állomások, hanem az előírt­nál olcsóbban is dolgoztak. A terv túlteljesítése és az anyaggal való takarékos­ság azt eredményezte, hogy normálholdanként hét forinttal csökkent az önköltség. A terv túlteljesítése és az ön­költség csökkentése tette lehe­tővé, hogy a 16 gépállomás 13 millió 74 500 forint eredmény- javulást ért el, illetve ennyi nyereséget fizetett be az ál­lamnak. — Gépállomásaink dolgozói növekvő keresetükön is ta­pasztalhatták, hogy érdemes jobban dolgozni, érdemes a gépet jobban kihasználni és érdemes az anyaggal takaré­koskodni — mondotta Borbás elv társ. — Amíg 1958-ban a traktorosok átlagkeresete ha­vonta 1585 forint volt, tavaly átlagosan 1838 forintot vittek haza. Egynémely gépállomá­son pedig jóval meghaladta a megyei átlagos havi kerese­tet a kifizetésre került bér. A Bugyi Gépállomáson például 2330, a váchar- tyánin pedig 2063 forintot kerestek átlagosan a trak­torosok egy hőnap alatt. Növekedett a műhelymun­kások, a brigádszerelők és a brigádvezetők keresete is. A növekvő kereseten túl évköz­ben egymillió 600 ezer forint prémiumot fizettek ki a gép­állomások, a közeli napokban pedig nyereségrészesedés cí­mén 1 204 900 forint kerül ki­fizetésre; A gépállomás dolgozói, megértve a VII. pártkongresz- szus célkitűzéseit, a mező- gazdasági termelés növelése érdekében széleskörű ver­senymozgalmat indítottak a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére. A pártszervezetek és az üzemi bizottságok jó munkáját bizonyítja, hogy alig van olyan dolgozó, aki ne kapcsolódott volna be a versenybe, illetve ne tett volna versenyfel­ajánlást. A dolgozók vállalása alap­ján az egy gépegységre jutó teljesítmény a tavalyi 861,4 normálholdról 1059 normál­holdra növekszik majd. 1124,8 traktoregységet számolva, a felajánlások teljesítésével 384 347 normálholddal több gépi munkát végeznek, mint tavaly. A többletmunka ér­téke 43 millió 81 200 forint. A Nagykőrösi Gépállomás traktorosai azt vállalták, hogy az egy traktoregységre jutó teljesítmény az idén 1200 normálhold lesz. Az aszódiak és a ceglédiek 1100 normál­hold teljesítését vállalták. Jelentősek az anyagtakaré­kosság címén tett vállalások is. A megye gépállomásai­nak dolgozói 19 millió 356 500 forint értékű megtakarítást vállaltak. Ily módon a tavalyihoz ké­pest 17,28 forinttal csökken az egy-egy normálhold gépi munka önköltsége. A Gödöl­lői Gépállomáson 34,51, a mo- norin 24, a ceglédin 20,45 fo­rinttal csökkentik a normál- holdankénti önköltséget a ta­valyihoz képest. A növekvő teljesítmények és az önkölt­ségcsökkentés eredményeként az idén mintegy hárommillió forintra növekszik a megye gépállomásain a kifizetésre kerülő prémiumkeret. — Gépállomásaink dolgo­zóinak munkaszeretete, a ter­melőszövetkezeti mozgalom iránt érzett felelőssége jut kifejezésre a versenyvállalá­sokban — mondotta Borbás elvtárs. — Sajnos, helyes tö­rekvéseik nem mindenütt ta­lálnak kellő fogadtatásra. Ad­dig ugyanis, amíg gépállomá­saink dolgozói igyekeznek mindjobban kihasználni a gé­peket — mintegy 500 erőgép­nél megszervezték a két mű­szakot —, több termelőszö­vetkezet óvatoskodik a gépál­lomással való szerződéskötés­sel. Emiatt — most, a munka dandárjában — csaknem mindegyik gépállomáson több erőgép áll kihaszná­latlanul és csökkenteni kellett a két műszakban üzemeltetett traktorok számát is. Arra kérjük a járási párt- bizottságokat, a termelőszö­vetkezeti pártszervezeteket, a járási és községi tanácsokat, gazdasági vezetőket, hogy — főleg az új tsz-ekben — nép­szerűsítsék a gépi munkát. Ez nem is azért fontos első­sorban, hogy a gépállomások teljesítsék terveiket, illetve felajánlásaikat, hanem azért, hogy a termelőszövetkezetek idejében földbe tegyék a ta­vasziakat. Semminemű rossz értelemben vett takarékos- sági szempont nem indokolja, hogy a traktorok kihasználat­lanul álljanak. — Tudjuk, hogy jó néhány tsz-ben túlzott óvatosságból sok lovat hagytak meg, szá­mítva arra, hogy a gépállo­mások nem tudnak elegendő gépet adni. A fogatos szántásnál lé­nyegesen olcsóbb és jobb 1 a gépi szántás. Bátran vegyék tehát igénybe az új termelőszövetkezetek is a gépállomások segítségét és minél előbb szerződjenek gépi munkára — fejezte be tájé­koztatóját Borbás Lajos elv­társ. Jelentős kiadvány: A munkásosztály az újjáépítésért Az MSZMP Központi Bi­zottsága Párttörténeti Intézeté­nek összeállításban — a Kos­suth Kiadó gondozásában — jelentős mű látott napvilágot A munkásosztály az újjáépí­tésért 1945—46-ban címmel. A kötet a felszabadulás 15. év­fordulója alkalmából emléket állít az újjáépítés hősi küzdel­meinek, felsorakoztatva a munkásosztály országépítő harcának dokumentumait. Budapestre érkezett az 1944-ben Magyarország földjére lépett első szovjet alakulat parancsnoka A Népszabadság szerkesztő­ségének meghívására vasár­nap Budapestre érkezett Pjotr Dmitrijevics Govorunyenko al­tábornagy. az 1944-ben hazánk földjére lépett első szovjet alakulat, a 18. harckocsi had­test parancsnoka és Szergej Dmitrijevics Korobejnyilcov ezredes, a hadtest tisztje. A vendégek fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának vezetője, Otta Ist­ván vezérőrnagy, valamint a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának számos tagja. Ott volt B. V. Gorbacsev, a szov­jet nagykövetség első titkára is. A Népszabadság riportsoro­zatot közöl a 18. harckocsi hadtest magyarországi harcai­ról, útjáról. A vendégek részt vesznek majd a felszabadulás 15. évfordulójának ünnepsé­gein is. Kitűnő eredménnyel zárult a tavaszi vetésű növények szerződéskötési akciója A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása a szerződéses nö­vények termesztésére is elő­nyösen hatott. Mint a Föld­művelésügyi Minisztérium Nö­vénytermesztési Főigazgatósá­gán elmondották, a tavaszi vetésű növények szerződéskö­tési akciója minden eddiginél jobb eredményeket hozott. Országosan több mint 770 000 holdra kötöttek szerződést a termelők, ami 4,3 százalékkal ha­ladja túl az előirányzatot. A szerződéses terület nagy többségét — 605 000 holdat — a termelőszövetkezetek kötöt­ték le. A szántóföldön termelt magvakra a szerződési elő­irányzatot általában 100 szá­zalékon felül teljesítették, ki­sebb ,5erri&s^dás csupán a magkender és a rizs szerző­désénél mutatkozik, ezekre a növényekre még mindig köt­hetnek szerződést a termelők. Kielégítőek az eredmények a kertimagvaknál is. A frissen fogyasztásra ke­rülő zöldségféléknél a tervezett 72 800 hold he­lyett máris 76103 holdat kötöttek le, az étkezési burgonyánál pedig 13 800 holddal teljesítették túl az előirányzatot. A szerződéses növények kö­zül a cukorrépánál, továbbá néhány takarmánymag-nö- vénynél, az étkezési borsónál és lencsénél növekszik az idén számottevően a vetéste­rület. A korai és a középko­rai vetésű növények magvait a termeltető vállalatok ki­szállították, de a kései vetésű növények magvait is szállít- 1 ják már. SZERET... NEM SZERET... A golyóscsap­ágy kosara kiválóan sike­rült, a munka­darab a nap fé­nyével veteked­ve csillogott. Min­den kis szöglet, apró hajlás lecsi­szolva, dörzsöl­ve, köszörülve. Az ablakok, ame­lyekben a golyók forognak, hajszál­pontosra mére­tezve sikerültek. A készítők büsz­kén mutogatták munkájukat, bő­ven le is arat­ták az érte járó elismerést. Mindenki vé­gignézegette, si­mogatta, tapogat­ta a csapágyat. Általában jól és pontosan dolgoz­nak ebben az üzemben. Éppen ezért kelt örö­met és elismerést egy-egy különle­gesen szép min­tadarab. A készítők ta­lán a mai na­pig is ott süt­kéreznének a mes­tereknek kijáró dicsőség napfé­nyes oldalán, ha történetesen egy kislány nem megy moziba az­nap este. De a hölgy moziba ment, mégpedig egy másik fiú­val és nem a megmunkálómű­hely egyik fiatal meósával. Ez az ifjú ember pedig az említett kis­lánynál a mozi­nál, táncnál és egyéb társas ta­vaszi teendőknél kizárólagos part­nernek szerette volna tudni ma­gát. A bánat mély, fekete fellege rá­borult tehát a kedves hűtlensé­ge miatt a fiú szívére. Olyany- nyira búnak eresztette a fe­jét, hogy még a csapágyak átvé­tele közben sem tudott másra gon­dolni. / ' gy történt, hogy a sok ablakkal ellátott csapágykosár ke- rekded testét is kiváló jóstehet­séggel felruhá­zott alanynak vél­te, amelytől vá­laszt kap gyöt­rődő szíve két­ségeire. Ceruzájával sor­ba belebökve a csapágykosár ab­lakaiba, sorolni kezdte a régi mondókát: — Szeret . . . nem szeret . . . szívből... szín­ből ... igazán... egy csöppet se ... A fiú három­szor is végigbö- ködte az abla­kocskákat és a csapágykosárból rögtönzött jósdal mindig azt vála­szolta, hogy a kérdezett hölgy igenis szereti őt. — Akkor meg miért ment el mással moziba? — gyötrődött to­vább a problémán az ifjú meós. Közben azért nem mulasztotta el azt sem, hogy seb­tében elvégezzen néhány számtani műveletet. így egy-kettőre ki­számította, hogy valahol hiba van, mert ha a csap­ágykosarakon megvan az elő­írt húsz rekesz, akkor a mondó­ka hat kérdésé­re először végig­forog, aztán a fennmaradó ab­lakok második­ján feltétlenül azt kellene vála­szolnia, hogy a hűtlen lány nem szereti őt. Aztán már nem tartott sokáig, amíg kiderült, hogy a fénye­sen munkált csap­ágykosarakon az előírt húsz ablak helyett csak ti­zenkilenc van. a nóta pénz­ei büntetéssel végződött a ra­gyogóra kicsi­szolt selejt gyár­tói számára. Érde­kes, hogy végül is nem saját ma­gukra haragud­tak, hanem arra a kislányra, aki mással ment mo­ziba. — dk — Hétmillió forint nyereségrészesedés a Pest megyei tanácsipari vállalatoknál Hétfőn délelőtt a tanácsi vállalatok mintegy 300 kép­viselője jött össze a megyei tanács emeleti dísztermé­ben, hogy meghallgassa az 1959. évi munka értékelését és tanácskozzék az idei fel­adatokról. A megjelent vállalati, párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetők előtt dr. Lakatos Imre elvtárs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese kétórás mélyreható elemzésben érté­kelte a munkát, ugyanakkor őszinte kritikával beszélt a megyei vállalatok fejlődését gátló akadályokról. Elmondotta, hogy a megyei tanács irányí­tása alá tartozó vállala­tok száma kilenc év alatt Új vérnyomáscsökkentő alkaloidot fedeztek fel Bővült a hazai gyógynövények listája A kőröstetétleni Kossuth Tsz tanyaközpontjában 300 mé­ter mély, percenként 400 liter vizet adó kutat fúrtak. A kút körül, mintegy 15 holdon, öntözéses kertészetet lé­tesít a szövetkezet. (Csekő felv.) a kezdeti hétről ötven­nyolcra növekedett. Az itt foglalkoztatott mun­kások és alkalmazottak lét­száma eléri a tizenháromez­ret. A múlt évi termelési érték és a kiskereskedelmi vállalatok áruforgalma 2 331 000 000 forint volt. Ta­nácsipari vállalataink most már elektromos kisgépeket is gyártanak, a Pest megyé­ben készült műanyagtárgyak messze külföldön ismerete­sek, s jelentős tételeket ex­portálunk kefeárukból, vas­ipari gyártmányokból is. A megyei tanács a közel­múltban nagyobb önállósá­got' biztosított helyiipari vál­lalatainknak. Ez serkentő­leg hatott tevékenységükre és ösztönzőleg a termelési ér­ték növelésére. így vált le­hetővé a múlt évi összesített tervnek 101,4 százalékos túl­teljesítése. Lakatos elvtárs rámuta­tott a hibákra is. Sok helyen indokolatla­nul magas a túlórák szá­ma és a társadalmi tulaj­don védelmét illetően is van még tennivaló. A Pest megyei Vegyipari Vállalat például többszöri felszólításra sem számolt el a kapott 200 000 forintos vál­lalatfejlesztési összeggel, építőipari vállalatainknál pe­dig százezer forintnyi olyan munkabért mutatott ki a revízió, amely mögött nem állt teljesítés. — Az 1960-as év még je­lentősebb feladatokat ró a tanácsipari vállalatokra. Ezt mintegy 12 millió forint be­ruházással segíti az irányító szerv — mondotta Lakatos elvtárs. Számos hozzászólás után következett az ünnepélyes pil­lanat: a nyereségrészesedés jóváhagyási engedélyeinek át­adása. Hajós elvtárs, a vállalati pénzgazdálkodási csoport ve­zetője. ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta lapunknak: — örvendetes tény, hogy 58 vállalatunk közül 54 kap múlt évi jó mun­kája eredményeként nye­reségrészesedést. Az együttesen kifizetett ősz- szeg eléri a hétmillió forin­tot. — Néhány kimagasló ered­mény: a Pest megyei Víz­műépítő és a Pest megyei Szeszipari Vállalat dolgozói 26—26 napot, a Pest megyei Gyógyszertár alkalmazottai 25 nap nyereségrészesedést kapnak. A Maglódi Gép­gyárban 19 nap, a Nyugat- Pest megyei Népbolt Válla­latnál és a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalatnál 18 és fél nap, a Váci Húsipari Vál­lalatnál 13, a Dunaharaszti Sütőipari Vállalatnál 14 napi keresetnek megfelelő össze­get fizetnek ki a felszabadu­lási ünnepségeken. “ Szeretnénk, ha ezek a jutalmazások ösztönzőleg hat­nának tanácsi vállalatainkra és 1961 márciusában ha­sonlóan szép és bensősé­ges ünnepség színhelye le­hetne majd a megyei tanács öreg épülete. Papp Rezső A CSALÉTEK---------( A dunántúli parasztcsaládok „házi gyógyszertárainak“ nem­Kutat fúrtak a tsz-ben rég még szinte elmaradhatat­lan kelléke volt a Somogy, Za- (la és Vas megyékben nagy to­jj megbem található manténgfű. ! A gyógyszerkutatóik — több- jéves munka eredményeként — j kiderítették, hogy a vidéken- ! ként más és más néven is- ; mert növény levele olyan al­kaloidokat tartalmaz, amellyel {igen eredményesen gyógyítha­tók a magas vérnyomásban {szenvedő betegek. ; A bones, börvény, erdei {puszpámg, mirtuszkoszorú, bőr- {levél, földi borostyán, örök- {zöld, szárfű és más neveken ; ismert, a kertekben gyakran £ dísznövényként használt men- J téngfű ezzel a felfedezéssel £ felkerült a kül- és belföldön Íegyaránt igen keresett magyar Ígyógynövények hivatalos lista­ijára. Felvásárlását már az Í idén megkezdik a földműves- í szövetkezetek. g — BEFEJEZŐDTEK az Í országos vendéglátóipari ^ napok. A Béke Szálló ku- ^ polatermében tartott záró- ^ ünnepségen kitüntették a í szakma legjobbjait.

Next

/
Thumbnails
Contents