Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

1960. MÁRCIUS 29. KEDD fisr MECVEI kJCírlap 3 Megkezdődött a negyedik wsiágos tudományos diákköri konferencia Hétfőn Budapesten, Debre­cenben, Miskolcon és Szege­den. megkezdődtek a negyedik országos tudományos diákköri konferencia ülésszakai. Sok száz tudományos dolgozatból válogatták ki a legérdemeseb­beket, amelyeknek szerzői a konferencián rövid előadást is tartanak. A lottósorsolások áprilisi menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság áprilisban öt lot­tósors olást rendez. Az első hú­zást a fővárosban, a többit vi­déken tartják. Április 1-én a heti nyerőszá­mokon kívül a márciusi tárgy- jutalmakat sorsolják Kispes­ten, a KISZ Ifjú Gárda műve­lődési háziban. Április 8-án Ta- bon húzzák az öt nyerőszámot. Április 15-én Derecskén, jó időben már szabadtéri szín­padon sorsolják a lottót. Április 22-én a nagylengyeli olajvidéken, Gellénházán, 29- én pedig Bácsalmáson húzzák a lottó nyerőszámokat. A barátság gazdag tényei, számai Tanácskozott az MSZBT megyei küldöttsége A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság Pest megyei ak­tívái március 27-én, vasárnap tartották megyei küldöttvá­lasztó értekezletüket az áp­rilisban sorra kerülő orszá­gos kongresszusra. Az érte­kezleten kedves vendégekkel találkoztak a megjelentek: A. A. Sztarcov elv társsal, a bu­dapesti szovjet nagykövetség első tanácsosával és O. G. Karoljov másodtitkárral. Részt vett az értekezleten Marosi Jenő elvtárs, a Pest megyei Pártbizottság osztály- vezetője, dr. Farkas Mihály, a megyei tanács vb-titkára és Ladányi Mihályné, az MSZBT országos központjának mun­katársa. Mintegy 150 főnyi hallga­tóság előtt nyitotta meg Le- hóczky Endre, a megyei el­nökség tagja, az értekezletet. Az elnökség beszámolóját az ellenforradalom óta eltelt időszak munkájáról Hegedűs Istvánná, az MSZBT megyei titkára ismertette. Az elmúlt három eszten­dő eredményeiről szólva, Hegedűs Istvánná elmondot­ta, hogy az ellenforradalom leplezetlen szovjetellenes propagandája idején is so­kan voltak. akiket semmi A társadalma szereti, seßi őket Önkéntes rendőrök találkozója önkéntes rendőri találkozót rendezett vasárnap székházá­ban a Pest megyei Rendőrfő­kapitányság. A találkozóra az a nyolcvanöt önkéntes rendőr kapott meghívót, akik a megye területén kifejtett munkássá­gukkal különösen kitűntek. Az ünnepségen a Pest megyei Pártbizottságot Házi Árpád elvtárs, az Országos Rendőr- fokapitányságot pedig Róth József rendőrszázados kép­viselte. A reggel 9 órakor kezdődő ünnepséget Ferenc József rendőrőrnagy nyitotta meg. Bradács György alezredes, a Pest megyei főkapitány mon­dott beszédet, amelyben hang­súlyozta: a közrend fenntar­tása és további szilárdítása rendkívül fontos a szocializ­mus építésében. A rendőri szervek munkája fölött a tö­megek mondanak bírálatot. Az a fokozódó bizalom, £ amelyben az önkéntes £ rendőrök munkája része- ff sül, a legszebb bizonyítéka J annak, hogy ez a szervedet ff jól végzi önkéntesen, min- ff den ellenszolgáltatás nél- ff kül vállalt munkáját é y és igen eredményesen támo- ff gatja vele a tényleges rendőr- ff séget. Az önkéntes rendőrök ff társadalmi munkában a tény- ff leges rendőrséggel együtt vé- é dik a dolgozó nép rendjét és ff vagyonát. Pest megye terüle- ff ten 1958-ban még csak 528 ff önkéntes rendőr teljesített ff szolgálatot. Jelenleg 1190 az ff önkéntes rendőrök száma, s J túlnyomó többségük kitűnően ; megállja a helyét. ­Lelkiismeretesen teljesítik ff heti négy órában megálla- ff pított szolgálatukat, részt ff vesznek a szakmai és po- ff lltikai oktatásban és szol- ff gálaton kívül is éberen őr- 'f ködnek a közrend és a J közbiztonság fölött. A főkapitány ezután számos ff esetet ismertetett, amelyben ff az önkéntes rendőrök ébersége ff komolyabb bűncselekményeket ff akadályozott meg. számottevő J értéket mentett meg. Az ön- 'f kéntes rendőrök igen sokszor ff komoly segítséget nyújtottak J a rendőrségnek az elkövetett 'f bűncselekmények földerítésé- 'f ben és a tettesek kézrekeríté- J sében is. A rendőrségnek igen ^ nagy szüksége van a társada- J lom támogatására. S ezt mind- J inkább meg is kapja. A főkapitány beszéde után j Ferenc József őmagv felöl- í vasta a főkapitány és dr. Tóth ^ János helyettes főkapitány; parancsát amely szerint ! pénz ju tál m<k at. ajándék- \ tárgyakat és dicsérő okle- j velőket kaptak a iegérde- í mesebb önkéntes rendőrök, valamint azok a tényleges rendőrök is, akik a leg­eredményesebben vettek részt az önkéntes rendőr­ség megszervezésében és szakmai, politikai oktatá­sában. A jutalmak kiosztása után megkezdődött a vita. Igen sok önkéntes és tényleges rendőr mondotta el tapasztalatait, ér­tékes megfigyeléseit és többen bésíáfftőtták '‘árról 'is, hogy a lakosság bizalommal," megér­téssel segíti munkájukat. Róth József százados az Országos Rendőrfőkapitány­ság nevében üdvözölte a ki­tüntetett önkéntes rendőröket, beszédében méltatva munká­juk fontosságát. sem túvolíthatott el a Szov­jetuniótól. Néhány hónap­pal az 1956 őszi események után mind több városból, fa­luból, üzemből és termelőszö­vetkezetből jelentették, hogy kis létszámú, de erős csopor­tok alakultak a magyar- szovjet barátság ápolására. Központi felhívás, felsőbb utasítás nélkül. Erősödésü­ket, fejlődésüket nagyban elősegítette a Magyar Szo­cialista Munkáspárt helyes politikája, a gyors konszoli­dáció és nem utolsósorban a Szovjetuniótól kapott politi­kai, erkölcsi és gazdasági tá­mogatás. — Amikor erről a támoga­tásról, erről az egyenjogúsá­gon alapuló barátságról be­szélünk — hangzott a beszá­molóban —, részletesen kell szólnunk mindarról a sok segítségről, amelyet Pest me­gye lakossága, ipara és me­zőgazdasága kapott a szovjet néptől. Megyénk lakossága so­sem felejti el az 1954— 55-ös dunai árvíz és a dunaharaszti földrengés szovjet hőseit, akik elsők­ként siettek a bajbajutot­tak mentésére, megsegíté­sére. A Szovjetunió jött segítsé­günkre szocialista építésünk soron levő legfontosabb fel­adatában, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is. Mégpedig úgy, hogy tapasz­talatain, tanácsain kívül ér­tékes gazdasági támogatást nyújtott. Megyénk iparának fejlődé­se, számos üzemünk rekonst­rukciója is elképzelhetetlen lett volna a Szovjetunió se­gítsége nélkül. Szovjet gépeken dolgoz­nak a Diósdi Csapágy­gyár, a Ganz Árammé­rőgyár, a Csepel Autó­gyár és sok más nagy­üzemünk munkásai. — Ez a sokoldolú segítség — folytatta Hegedűs István­ná —, a szovjet katonák és a Pest megyei lakosság kö­zött kialakult baráti kap­csolat, a szovjet kormány­nak a béke megőrzése ér­dekében tett erőfeszítései s a szovjet tudomány és tech­nika világraszóló sikerei mind jobban felkeltették az érdeklődést dolgozóinkban a Szovjetunió iránt! Ezt az érdeklődést — támaszkodva valamennyi társadalmi és tö­megszervezet segítségére — széleskörű propagandamun­kával, ismeretterjesztő elő­adásokkal, baráti estekkel, könyvekkel és filmekkel igyekeztünk kielégíteni. A TIT megyei szervezete orosz és szovjet vonat­kozású témákról körül­belül 160 előadást tar­tott, több mint 12 000 főnyi hallgatóság előtt. Az MSZBT kezdeményezésé­re számos ipari üzemben, s 37 megyei, iskolában folyik iskolán kívüli orosz nyelv­oktatás. Rendkívül nép­szerűek a Szovjetunióban járt küldöttségek tagjainak élménybeszámolói: csupán a pedagógusok 220 ilyen beszá­molót tartottak a megyében. Üzemeinkben sokoldalú, érdekes vándorkiállítások ismertették a Szovjetunió életét. A szovjet film, a mezőgazdaság és a tech­nika hete évről évre több látogatót vonz. Befejezésül Hegedűs Ist­vánná vázolta az aktívák előtt álló legközelebbi fel­adatokat. A sokoldalú, tar­talmas beszámolót hozzászó­lások követték. Többek kö­zött felszólalt és a baráti szovjet nép forró üdvözle­tét tolmácsolta Afanaszij Alekszandrevics Sztarcov, kö- vetségi első tanácsos. Szá­mos felszólaló a saját köz­ségében, vagy üzemében végzett munkáról adott szá­mot. Marosi Jenő elvtárs a megyei pártbizottság nevében kívánt újabb sikereket a barátsági mozgalom élenjá­róinak. Ladányi Mihályné köszöntötte ezután a megje­lenteket s átadta a legjobb munkát végzett aktíváknak a társaság 10 arany- és 12 ezüstkoszorús jelvényét. Befejezésül az értekezlet részvevői újjáválasztották a megyei elnökséget — élén dr. Farkas Mihály elnökkel és Hegedűs Istvánná nfegyei titkárral — s megválasz­tották az országos kongresz- szus 11 szavazati és 3 ta­nácskozási jogú megyei kül­döttét. ÖRÖMEINK - GONDJAINK 517000 A címben szereplő számadat forintot jelent. 517 ezer forint tekintélyes summa. Ezt a te­kintélyes összeget fizették ki a Szentendrei Kocsigyárban nyereségrészesedésként■ A Diósdi Csapággyárban 16 és fél napi keresetnek megfelelő összeget. Az sem kevés. A pénz mindig jól jön. S mindenütt akad is helye. Ki elvásárolja, ki takarékba te­szi. S amikor elköltjük ezt a pénzt, amikor hozzátesszük az addig összegyűjtötthöz, hogy még többre szaporodjék, alig­ha gondolunk arra, hogy egy esztendő sok-sok aprómun­kája, töprengése, gondok gyors és helyes megoldása realizá­lódott így is pénzzé. Ma már — s ez a dolgok rendje — természetes az. hogy az év első negyedében kifizetik a nyereségrészesedést. Hol töb­bet. hol kevesebbet, de alig akad olyan vállalat, ahol vala­mennyit ne fizetnének. És en­nél a többet-kevesebbetnél kell egy pillanatra megállnunk. Mert csakis az üzem vezetőin, munkásain múlik, hogy náluk többet vagy kevesebbet... Persze, nemcsak anyagi kér­dés ez, de az is, hiszen senki­nek iiem közömbös, hogy fize­tése mellett mennyi lesz a nyereség. Túl azon tehát, hogy az üzem tervét teljesíteni kell, mert az mindannyiunk érdeke, ezért is fontos a folyamatos munka biztosítása, a takaré­kosság, az önköltség csökken­tése, az a sok-sok kisebb-na- gyobb jelentőségű tényező, amelyek eredményeként az üzem teljesíti, illetve túltel­jesíti tervét, s amelyek ered­ményeként ropogós bankók kerülnek a „tizenharmadik havi fizetés” borítékjába. A terv teljesítése, a nyere­ségrészesedés — s ha lehet, minél nagyobb nyereségrésze­sedés — biztosítása tehát nem „második félévi” feladat, ha­nem egész évi egyenletes munkát, irányítást kívánó. S bár a kifizetett nyereségrésze­sedés jórészét elköltöttük már, nem árt erre gondolni. Már- csak azért sem, mert ha gon­dolunk rá. akkor a jövő esz­tendőben még több forint lesz a borítékban, s még többet adhatunk ki terveink, álmaink megvalósítására, örömet sze­rezve magunknak, családunk­nak. — mottó — Megérkezett a szubtrópusi meleg — nyomában langyos esők frontja közeleg Vasárnap még alig emel­kedett 10 fok fölé a nappali hőmérséklet, s jóval alatta maradt a sokévi átlagnak. A hővös időt még barátságta­lanná is tette az ország fe­lett elterpeszkedett vastag fel- hőtakaró. Hétfőn végre megérke­zett a szubtrópusi meleg áramlat. A Földközi-tenger térségei­ben már napok óta tomboló ciklon úgynevezett előteré­be jutottunk, a déli szél szubtrópusi légtömeget so­dort Közép-Éurópa fölé. A felhőzet felszakadozott, a napsütés tartósabb lett, s a hőmérséklet a déli megyék­ben már elérte a 19-—20 fo­kot. Esőt csupán Kecskemét és Siófok vidékéről jelentet­tek. A legújabb jelentések szerint a déli légáramlás nyomán kiterjedt eső- l'ront közeleg felénk. Valószínűnek látszik, hogy a következő napokban ismét felhősebb lesz az idő, a fa­gyoktól megsanyargatott ve­téseket langyos esők zsendí- tik, sőt, kisebb zivatarokra is számíthatunk. A tavaszias meleg egyelőre megmarad, s előreláthatólag csak a hét vé­gére fordul hűvösebbre az idő. KEK VIRAGSZONYEG A DUNAI SZIGETEKEN A dunai szigeteken és a Du­na menti árokpartokon meg­jelent a tavasz hírnöke: virág­zik a mezei jácint. A kedves kék színű virág helyenként olyan tömegesen bújt elő, hogy valóságos virágszőnyeget alkot. ^\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\VN\\\V\\\^^^ MESÉLŐ KÖVEK, HÍRES EMBEREK A főváros környéki harcok V. pe tárult a lövészárkoklmn figyelő katonák elé: a gép­kocsi roncsokban hevert, mel­lette a parlamenter és a ve­zető holtteste, s a vérrel át­itatott fehér zászló ... Ugyanebben az időpontban indult el Osztapenko kapi­tány is Budaörsről a német állások felé. Ott már várták őket. Kísérőik bekötött szem­mel a parancsnokságra vezet­ték őket, s ott közölték velük, hogy az ultimátumot elutasít­ják, tovább folytatják a har­cot. Visszafelé indultak. Ami­kor elhagyták a német állá­sokat, Osztapenko, s az őt kísérő tolmács arra várt, hogy szemükről vegyék le a kendőt. Ehelyett német ve­zényszó csattant, a kísérők A gaztett. (Ék Sándor festménye) Steinmetz Miklós kapitány. (Egykorú fénykép) nők, Kovtun és Batluk ezre­desek csapatai Kőbánya és Üjpest elfoglalásáért indultak harcba. Most már nem a főváros környékén, hanem a főváros­ban folyt a harc. A Szovjet Tájékoztató Iroda január el­sején többek között ezeket je­lentette: „A mai napon Adav- kin őrmester rohamcsoportja Sashalmon elfoglalta Buda­pest első háztömbjét.” Az ötágú csillaggal ékes páncélosok, a félelmetes hur­rát zúgó harcosok áradata előtt nem volt megállós. Nap­ról napra nagyobb és na­gyobb terület jutott a fővá­rosból a szovjet csapatok ke­zére, míg el nem jött Pest, majd Buda teljes felszabadí­tása, s április 4-e, amikor az ország utolsó talpalatnyi föld­je is szabaddá lett. eitakaro- dott róla az utolsó fasiszta is. Mészáros Ottó (Vége) elugrottak mellőlük, s feldö­rögtek a fegyverek. Oszta­penko kapitány a hátába fú­ródó golyótól azonnal meg­halt, míg kísérője súlyosan megsebesült, s csak nagy erő­feszítéssel sikerült eljutnia a szovjet csapatok állásáig. A német fasizmus túltett minden addigi gaztettén. A parlamentert nemzetközi sza­bályok védik, de a fasiszta vezetés felrúgta ezeket a sza­bályokat, s meggyilkoltatta a Budapest megmentésének le­hetőségét hozó parlamentere­ket. Emléküket nemcsak az or­szágút mellett felállított em­lékművek őrzik, hanem őrzi szíve legmélyén az egész ma­gyar nép, s elsősorban a fő­város népe, akikért a két fia­tal szovjet kapitány életét ál­dozta. Az első háztömb A parlamenterek meggyil­kolása után a szovjet hadve­zetésnek joga lett volna arra, hogy kemény bosszút álljon a fasisztákon. De ez a bosszú sújtotta volna azt a sok száz­ezernyi polgári lakost is, akik a város pincéibe bújva, re­megve lesték az ostromot, s mindennél jobban várták a fasiszta csapatok eltakarodá­sát, a felszabadulást. 1945. január elsején meg­indult a harc a külvárosok­ban. Frolov tábornok csapa­tai Vecsés felől törtek Kis­pestre, míg Afonyin tábor­indult el Vecsésről a német állások felé. A személygépko­csiban ketten ültek: Stein­metz kapitány és a gépkocsi- vezető. Az állásokban min­denütt elhallgattak a fegyve­rek. Néma csend ereszkedett a tájra, amit csak a gépkocsi motorjának berregése szakí­tott meg. A gépkocsi lassan haladt, óvatosan kerülgette a lövedékek és • bombák tölcsé­reit. A harcok tépte úton a német állások közelébe ért a gépkocsi. Ekkor a csendet gépfegyverek kattogása s ágyúk döreje tépte szét. A gépkocsit hatalmas füstfelhő vette körül. A füst eloszlása után a hadtörténelem egyik leggyalázatosabb tettének ké­5 i J. A. Osztapenko kapitány. (Egykorú fénykép) í A 2. és 3. ukrán front pa- í rancsnokai mindent elkövet- Jtek, hogy megmentsék a ma- $ gyár fővárost a pusztulástól, Ja polgári lakosságot az áldo- J zatoktól, szenvedésektől. Fel- ff tételeiket csak elvakult, a ff polgári lakosságot semmibe f vevő fasiszta utasíthatta visz- Jsza. Ilyen kegyetlen náci volt ff Pfeffer-Wildenbruch vezérez- ff redes. Parancsára 1944. de- ff cember 29-én meggyilkolták a f szovjet parlamentereket. f A két gaztett ^ A szovjet csapatok első vo- ff nalában elhelyezett hatalmas ff hangszórók egy napja egy- J folytában közölték: 29-én 'ff szovjet parlamenterek indul- ff nak a német állásokba. A ff szovjet csapatok parancsnok- ff ságának feltételeit viszik. ^ 29-én, a megjelölt időpont­éban jói látható, hatalmas fe- ff hér zászlóval ellátott gépkocsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents