Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
1960. MÄRCIUS 1. KEDD "“irJClrlap 3 A Pest megyei tsz-aktivisták tanácskozása (Folytatás a 2. oldalról) dásával, odaadással, teljes felelősséggel. — A megyei pártbizottság és a tanács számít a dolgozók értékes közKirály László elvtárs előadása után elsőnek Pálos László elvtárs, a maglódi Micsurin Termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy termelőszövetkezetük az elmúlt évben komoly sikereket ért el, jelentősen növekedett a közös vagyon és ugyanakkor emelkedett a tagság jóléte is. Még mindig jelentős nehézséget okoz azonban a termelő- «zövetkezetükben, hogy egyes tagok helytelenül értelmezik a szövetkezeti demokráciát, illetve csak azt hangsúlyozzák, hogy a szövetkezeti demokrácia milyen jogokat biztosít számukra. Elfeledkeznek azonban arról, hogy a termelőszövetkezeti tagnak kötelességei is vannak. Felvilágosító munkával igyekeznek meggyőzni ezeket a László Domokos elvtárs, a Zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet elnöke egy nagyon fontos körülményre hívta fel az aktívaülésen megjelentek figyelmét. Elmondotta, hogy sok termelőszövetkezetben a tervezésnél, valamint az egy holdra jutó bruttó termelési érték növelésénél nem vették figyelembe azt a kiváló adottságot, amit a főváros közelsége jelent. Termelőszövetkezetükben például a szántó- terület 17 százalékán termelnek munkaigényes növényeket, amelyeket szerződéssel értékesítenek. A főváros közelsége és a megye talajadottsága — bár többen ennek ellenkezőjét állítják —, nem jelenti azonban Máté József elvtárs, a nagykátai Március 15 Tsz elnöke a termelőszövetkezeti vezetők megnövekedett felelősségéről beszélt. Azzal, hogy Pest megyében is túlsúlyba jutott a nagyüzemi gazdálkodás a mezőgazdaságban, nagjr feladatok hárulnak a termelő- szövetkezetekre és mindenekelőtt a termelőszövetkezeti vezetőkre. Ma már nemcsak arról van szó, hogy gyenge termés vagy rossz gazdálkodás esetén azok az emberek károsodnak, akik tagjai a termelőszövetkezetnek, hanem arról, hogy a termelés csökkenésével kevesebb áru jut az ipari munkásságnak. De megnövekedett a termelőszövetkezeti vezetők felelőssége a tagsággal és a népgazdasággal szemben azért is, mert az idén már komolyabb feladatot jelent a gazdálkodás irányítása, mint az előző években, amikor szinte korlátlan mennyiségben állt a tsz-ek rendelkezésére gép, vetőmag, műtrágya, hitel stb. Máté elvtárs azt javasolta, Kusza Béla elvtárs, a gépállomások megyei igazgatóságának főagronómusa hozzászólásának elején a gépállomások téli felkészüléséről beszélt, majd elmondotta, hogy e héten megtörténnek a szemlék a gépállomásokon és az erőgépek kivonulnak a termelőszövetkezetekbe. A Szentmártonkátai Gépállomás dolgozóinak versenyfelhívása nyomán széleskörű munkaverseny bontakozott ki a gépállomásokon a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére. A versenyvállalások összesítéséből az derült ki, hogy az erőgépek maximális ki- hasnálásával az idén 200—250 reműködésére, áldozatkész munkájára, a soron következő feladatok végrehajtásában — fejezte be beszámolóját Király László elvtárs. tagokat és az alapszabály szigorú betartásával biztosítják a helyes gyakorlatot. A továbbiakban beszámolt arról, hogy termelőszövetkezetükben örömmel fogadták a tagok az új jövedelemelosztási rendszert és bár munkaerőhiánnyal küzdenek, a tagság elvállalta megművelésre a kapások területét. A maglódi Micsurin Tsz versenyfelhívással fordult a megye termelőszövetkezeteihez: melyik termelő- szövetkezetben lesz a legmagasabb az év végén az egy tagra jutó termelési érték, az egy munkaegységre eső termelési érték, az egy holdra jutó bruttó termelési érték és melyik termelőszövetkezet járul hozzá legjelentősebben saját erőből a szövetkezet foeruazt, hogy ebben a megyében nem temeszthető sikerrel a kukorica és a burgonya. Az állattenyésztés fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a zöldségtermelés, az állattenyésztés alapja pedig a szemes-, illet- tőleg a silókukorica termelés. A tőszám megfelelő növelésével Pest megyében is könnyűszerrel elérhető a harminc mázsás kukorica- termés. Javasolta, Ihogy a silókukorica fehérje tartalmának növelése érdekében szójababot vessenek köztesként. László Domokos elvtárs a továbbiakban néhány hasznos tapasztalattal szolgált a nagyüzemi gazdálkodás megszervezését illetően. hogy a felsőbb szervek, amellett, hogy minden segítséget megadnak a termelőszövetkezeti vezetőknek, keményen ellenőrizzék is azok munkáját. Azokat a tsz-vezetőket pedig, akik hanyagul irányítják a termelőszövetkezetet, kárt okoznak a szövetkezet tagságának, ezen keresztül pedig a népgazdaságnak, szigorúan vonják felelősségre. Ez a módja annak, hogy egynémely — nyolc-tíz éve működő — termelőszövetkezetben gyökeresen megváltozzon a munka és ezek a régi termelőszövetkezetek felzárkózzanak a jól gazdálkodó tsz-ek mögé. A továbbiakban Máté elvtárs arról beszélt, hogy termelőszövetkezetükben már ez évben túl akarják haladni azokat a termelési mutatókat, amelyeket a párt központi vezetősége kongresszusi irányelveiben javasol a termelő- szövetkezetek számára. ezer normálholddal több gépi munkát végeznek a termelőszövetkezeteknek, mint az elmúlt évben. Ehhez természetesen hozzá kell számítani azt a többlet gépi munkát is, amelyet az újonnan érkezett gépek végeznek majd a szövetkezeteknek. A régebbi termelőszövetkezetekkel migkötötték a szerződést a gépállomások és március 10-ig az új és a területileg megnagyobbodott termelőszövetkezetekkel is leszerződnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a dabasi és a szentendrei járásokból erőgépeket irányítanak majd át a ceglédi járásba. Kusza elvtárs felhívta a termel őszövet- ' kezetek figyelmét arra, hogy okosan hangolják össze a tavasz folyamán a gépi munkaerőt és a fogaterőt, továbbá arra kérte- a tsz-vezetőket — segítsék elő helyes munkaszervezéssel azt, hogy a gépi munkaerőt maximálisan kihasználhassák. Bencsik Mihály elvtárs, a Ceglédi Járási Tanács elnöke beszámolt arról, hogy járásukban az újonnan belépett dolgozó parasztok bizakodással tekintenek a jövőbe. Szinte általános tapasztalat, hogy maguk a tsz-tagok ösztönzik a termelőszövetkezeti vezetőket arra, hogy minél gyorsabban szervezzék meg a közös munkát és foglalkoztassák őket. Különösen a szőlővidókeken alakult termelőszövetkezetek tagjai türelmetlenkednek, hogy kezdődjék meg már a gyümölcsösök tisztogatása és az egyéb sürgős munka. A ceglédi járásban a termelőszövetkezeti tagok kérik, egyesítsék a kisebb termelőszövetkezeteket. A tsz-szerve- zés befejezésekor 36 termelő- szövetkezet volt a járásban és az egyesülésekkel ez a szám már huszonhatra csökkent. Beszámolt Bencsik elvtárs arról, hogy a járásukban nehézséget jelent a burgonya vetőgumó biztosítása. Bár a termelőszövetkezetek maguk igyekeznek ezt a problémát megoldani, nem valószínű, hogy törekvésük teljes sikerrel jár. A közős munka beindításánál, a tervek elkészítésénél nagy segítséget nyújtanak a járási pártbizottság aktívái. A termelőszövetkezeti tagok megértették, hogy a párt küldöttei munkájukban segítik őket. Javasolta, hogy mivel a ceglédi jádásban nagy kiterjedésű szőlőterületek vannak, ezek megművelésére is dolgozzák ki az eredményességi munkaegységjóváíráshoz hasonlóan, a tagságot ösztönző jövedelemelosztási módszert A beruházások megvalósításánál is be kell tartani a fegyelmet Gamsz Kálmán elvtárs, a megyei beruházási iroda vezetője a termelőszövetkezeti beruházások helyzetéről számolt be az aktíva ülésen. Ez évben 63 millió forint értékű beruházást hajtanak végre a megye termelőszövetkezetei. A beruházások kivitelezése a tervezés elhúzódása miatt mintegy két hónapot késik. Akadályozza a beruházások megkezdését az is, hogy sok termelőszövetkezetben nem tartják be a beruházási fegyelmet és korábbi elhatározásuktól eltérően lemondják vagy megváltoztatják a már betervezett építkezéseket. Példaként említette a tököli Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, ahol, miután a beruházási iroda dolgozóival megegyeztek és megjelentek a tervezők, valamint a kivitelező vállalat emberei is, elálltaik a szerfás építkezéstől. A házi brigádok szerepéről és jelentőségéről is beszélt Gamsz elvtárs. Elmondotta, hogy több tsz-ben alkalmaznak kisiparosokat az építkezésekhez, akik iparigazol vány nélkül úgynevezett „bujtatott” kisipari tevékenységet folytatnak. Ez törvényellenes. Az a helyes, ha az építési szakemberek tagjai a termelőszövetkezetnek és mint tsz-tagok végzik munkájukat. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy ez év júniusáig mérjék fel jövő évi beruházási szükségleteiket és ezzel segítsék az 1961-es év beruházásainak zavartalan és sikeres lebonyolítását. A termelőszövetkezeti aktivisták tanácskozása felhívást fogadott el és intézett a niegye valamennyi termelőszövetkezetéhez és azok tagjaihoz. (A tanácskozás lapzártakor tart. a további felszólalásokat holnapi számunkban ismertetjük.) A szövetkezeti demokrácia helytelen értelmezése kárt okoz a termelőszövetkezeti mozgalomnak házasaihoz. Használjuk ki a fővárosi zöldövezet adta lehetőségeket A termelőszövetkezeti vezetők megnövekedett felelőssége Ugyanazon gépparkkal 200“250 ezer normálholddal több gépi munka A Pest megyei termelőszövetkezeti tanácskozás FELHÍVÁSA a megye szövetkezeti tagságához A boldogabb jelen és jövő megteremtése, a szocializmus építése az egész magyar nép érdeke. E lelkesítő cél természetes is, hiszen mindannyian akarjuk, hogy áldozatos munkánk réven mihamarabb leülhessünk a bőség asztalához, magunk és családunk részére mind több jusson azokból a javakból, amit közös munkánk révén létrehozunk. Mi, akik már a felemelkedés útjára léptünk, tapasztalatból tudjuk, hogy a nép pártja, a nép kormánya féltő felelősség- érzetből ajánlotta részünkre az új utat. Várakozásunkban nem csalódtunk. A párt — mint mindenkor — most is azt akarja, hogy ne legyen egyetlen termelőszövetkezet, egyetlen szövetkezeti tag sem, aki a haladás útján tett lépéseit valaha is megbánhassa. Éppen ezért a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi, termelési eszközök maximális biztosítása mellett a párt és a kormány teljes figyelmével, hozzáértő iránymutatásával, gazdag tapasztalatainak és okos tanácsainak átadásával segíti talpraállítani a gyengéket s még erősebbé, még szilárdabbá tenni azokat, akik már meg tudnak állni saját lábukon. A mai nagy tanácskozás is ezt a nagyszerű célt szolgálta. Eredményeinkről büszkén beszélhetünk. A meglevő termelőszövetkezetek jó gazdálkodása — beleértve a Pest megyeieket — az egyénileg dolgozó parasztság között végzett politikai munka meghozta gyümölcsét. 1959— 60 telén február 25-ig, 24 616 dolgozó paraszttal növekedett a szövetkezeti gazdálkodást folytatók erős tábora. Ez idő alatt megyénk termelőszövetkezetei 143 200 hold földdel gyarapodtak. Örvendetes, hogy szövetkezeteink száma csupán 23-mal növekedett. Ez ugyanis azt jelenti, ho^y a parasztság főleg a régi, kipróbált termelőszövetkezeteket választotta és ez a döntés megkönnyítette első lépéseiket. Megyénkben a téli szövetkezeti fejlesztés eredményeként 219 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. A szövetkezetek közös területe Pest megyében meghaladja a háromszázharmincezer holdat, amelyből közel 264 000 a szántó terület. A fejlődés eredményeként a megye összterületének 41,3 százalékán. ezen belül a szántóterületnek csaknem 50 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Ha mindehhez hozzászámítjuk az állami — illetve erdőgazdaságok területét is, megyénk összes területének 57 százaléka, a szántóterületnek pedig 54,7 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Örömmel és büszkeséggel szólunk arról, hogy Pest megye 91 községe és két városa — dolgozó parasztjai döntésének következtében — szövetkezeti községgé, illetve várossá alakult. A párt helyes politikájának, a tsz-ek eredményes gazdálkodásának tudható be, hogy megyénkben az aszódi és a ceglédi járások termelőszövetkezeti járásokká alakultak. A fejlődés erőteljes ütemét jelzi, hogy a megye parasztságának több mint a fele termelőszövetkezeti tag. A Központi Bizottság februári határozatának megfelelően most minden erőnket a termelőszövetkezetek megszilárdítására kell fordítanunk. Ebben a munkában is rendkívül jelentős szerepe és nagy feladata van a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek. Nagyon fontos, hogy a párt célkitűzésének megfelelően az egész országban — így megyénkben is — a termelőszövetkezetek számszerű fejlődésével egyidőben növekedjen a termelés színvonala is. Fő feladata legyen a tsz-tagoknak, vezetőknek, hogy a mezőgazdasági termelés eredménye az 1959. évihez képest 4,9, a felvásárlás pedig 8.9 százalékkal növekedjék. Ennek megvalósítása érdekében sok feladat azonnali megoldása vár mindannyiunkra. A szövetkezetek vezetőségébe nagyszámban választottak a közgyűléseken olyan tagokat, akiknek hiányzik a nagyüzemi vezetési tapasztalatuk. Ezért kérjük, hogy a pártós állami szervek, a patronáló vállalatok, az állami gazdaságok stb. késedelem nélkül adjanak a helyszínen gyakorlati segítséget a termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei munkájához. Segítsék elő, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása érdekében megfelelő szakmai-politikai képzettséggel, valamint gyakorlattal rendelkező mezőgazdászok és könyvelők dolgozzanak a megye minden termelőszövetkezetében. A termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeti községekben haladéktalanul szervezzék meg a brigádokat és a munkacsapatokat, és azok élére rátermett tagokat válasszanak a legjobbak közül. 1960-ban érjük el, hogy a megyében a termelőszövetkezetek minden hold redukált szántóterületére legalább 4000—4500 forint termelési érték jusson. Jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy megfelelően, alaposan felkészüljenek me- gyeszerte a tavaszi munkák kifogástalan elvégzésére. A tagok bevonásával gyorsítsuk meg a tavaszi vetőmagvak összeadását. Elsősorban a burgonya vetéséhez szükséges gumót és a kukorica vetéséhez szükséges magot, valamint a zöldségtermeléshez szükséges palánták nevelését kell biztosítanunk. A holdankénti 4000—4500 forintos termelési érték elérésénél törekedjünk arra, hogy megyei szinten minden 100 kát. hold szántón 376 q májusi morzsolt kukoricát. 296 q burgonyát, 115 q cukorrépát, 123 köbméter silót, (750 silókukoricát) termeljünk meg. Az állattenyésztésben még az idén érjük el, hogy a megyében a szövetkezeti terület minden 100 kát. holdjára a közös állatállományból legalább 10 szarvasmarha (ebből 4 tehén), 3,5 koca és 20 db tenyészbaromfi jusson. A tsz-ek a lakosság zavartalan ellátása biztosítására minden 100 kát. hold szántóterületük után adjanak el az államnak 19,5 4 vágómarhát, 33 q vegyes baromfit, a régi tsz-ek 21,6, az új és felfutott tsz-ek 10 mázsa sertéshúst. Ennek érdekében érjük el, hogy a vágósertések darabonkénti átlagsúlya újra 128—130 kg-ra emelkedjék. A tsz-ek a tehén- és kocaállomány beállításával ez évben rakják le a jövő évi áruhústermelésük alapját. Az ország kielégítő húsellátása szükségessé teszi, hogy a háztáji gazdaságokban a termelőszövetkezetek szervezzék meg a sertéshizlalást. Az egyéni gazdák legalább any- nyi eladásra szánt sertést hizlaljanak meg az idén is, mint tavaly. A termelőszövetkezetek tavaly kialakult vetésszerkezete nem változhat az idén, mivel az 1960. évi népgazdasági terv a régi vetésszerkezetre épült. Nem engedhető meg, hogy a termelőszövetkezeti községekben a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a kertészeti termékek területe csökkenjen. Érjük el, hogy a termelőszövetkezeti községekben területük 30—31 százalékán továbbra is kukoricát termeljenek. A mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése csak úgy biztosítható, ha a gépi és a fogatos munkákat körültekintően összehangoljuk. A megye gépállomásai adják meg a legnagyobb segítséget a tsz-ek gépi munka igényei kielégítéséhez, és biztosítsák a tsz-ek erő- és munkagépeinek zavartalan üzemeltetését. Felhívjuk a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy a rendelkezésükre álló lóállományt csak olyan mértékben csökkentsék, ahogyan azt a gépesítés előrehaladása lehetővé teszi. Az aktívaülésen sok szó esett a tsz-ek állati férőhelyeinek biztosításáról. Javasoljuk, törekedjenek a termelőszövetkezetek arra, hogy minél több istállót, baromfiférőhelyet építsenek saját erejükből, saját anyagukból. Mivel fontos is, hasznos Is, szervezzék meg a házi, műszaki (építő-javító) brigádokat minden szövetkezetben és az állati férőhelyek biztosításánál törekedjenek az olcsó megoldásokra. Az előbb ismertetett tervek végrehajtása megkívánja a szövetkezeti családtagok bevonását a közös termelésbe. Meggyőződésünk — ezt a tények igazolják —, hogy fokozottabban szükséges érvényre juttatni a tsz tagjainak anyagi érdekeltségét. Javasoljuk minden szövetkezet vezetőségének, tagságának, hogy alkalmazza a megyei pártbizottság által kidolgozott jövedelemelosztási formák valamelyikét. A megye szövetkezeteinek nagy többsége közgyűléseken vitatta meg a jövedelemelosztás formáját és az eredményességi munkaegység alkalmazása mellett foglalt állást. Ennek megfelelően a legtöbb tsz-ben már megkezdték az elosztási formáknak megfelelő munkaszervezet kialakítását. A közeljövőben kidolgozzák minden szövetkezetben az eredményességi munkaegység szerint az aratás és cséplés munkáinak díjazását is, mert a — különösen az új — termelőszövetkezetek területének szétszórtsága és kellő számú aratógép hiánya miatt az aratás egy részét kézzel kell elvégezni. A családtagok fokozottabb munkába állításán kívül fontosnak tartjuk, hogy minden termelőszövetkezet rendszeresen osz- szon készpénzben! előleget a teljesített munkaegységekre. A termés fokozása érdekében az őszi kalászosoknál, ahol szükséges, már most végezzék el mindenütt a fejtrágyázást. A talaj termőerejének biztositása érdekében a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságából az istállótrágyát vegyék át a termelőszövetkezetek és azt hordják ki a földekre. Támogassák minden termelőszövetkezetben a termelés és az áruértékesítés növelését célzó mozgalmakat. Ilyen például az országosan elterjedt 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalom, amelyhez megyénkből igen sok tsz csatlakozott. A nagykátai Március 15 Tsz hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére éves termelési versenyt kezdeményezett. A nagykátaiak célja, hogy minden területen túlszárnyalják a megyei célkitűzéseket, tenyészállatokkal lássák el az újonnan alakult termelőszövetkezeteket és 8800 forintra emeljék az egy kát. hold szántóra eső teljes termelési értéket. Hasonló kezdeményezés történt a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaságban, ahol a dolgozók elhatározták, hogy a tervezettnél többet és olcsóbban termelnek. A gazdaság terven felüli felajánlások összege meghaladja az 1 800 000 forintot. A Szentmártonkátai Gépállomás dolgozói és vezetői is mozgalmat kezdeményeztek, amelynek célja a költségek csökkentése mellett az. hogy körzetükben növeljék a termelőszövetkezetek termésátlagait. Mi, a megyei termelőszövetkezeti tanácskozás résztvevői felhívjuk megyénk termelőszövetkezeti parasztságát, hogy továbbra is a dolgozó parasztságra jellemző szorgalommal és lelkesedéssel vegye ki részét a közös munkából és biztosítsa a párt és a kormány, valamint a mostani tanácskozásunkon elhatározott célok elérését. Budapest, 1960. február 29. A Pest megyei termelőszövetkezeti tanácskozás résztvevői
