Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

4fcc%ftf I960. MÁRCIUS 30. VASÄRNAI* AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN Legfontosabb feladatunk a tsz-ek megszilárdítása Január első napjaiban ter­melőszövetkezeti járássá ala­kult az aszódi járás. Felkeres­tük Gál Géza elvtársat, az MSZMP Aszódi Járási Bizott­ságának első titkárát, s meg­kértük, tájékoztassa lapunk olvasóit, mit tesznek a járás pártszervezetei, kommunistái a termelőszövetkezetek meg­szilárdításáért — Járásunk dolgozó paraszt­jai önként, saját elhatározá­sukból, jól felfogott érdekük­ből választották a nagyüzemi gazdálkodás útját — felelte érdeklődésünkre Gál elvtárs. — Pártszervezeteinknek, a kommunistáknak nagy része van abban, hogy járásunk el­ismerten jól dolgozó paraszt­jai megértették: korszerűen gazdálkodni, többet termelni, megfele­lő paraszti életmódot élni csakis a szocialista nagy- fizemi gazdálkodás kere­tei között lehet. Fő feladatunk most az, hogy politikailag, gazdaságilag to­vább szilárdítsuk termelőszö­vetkezeteinket. — Mindent megtettünk an­nak érdekében, hogy politikai­lag széleslátókörű, szakmailag fejlett emberekkel erősítsük a szövetkezeteket, elsősorban a vezetőségeket. Azt akarjuk, hogy minden tsz-ben megfe­lelő számú jól képzett mező- gazdasági szakember tevé­kenykedjék. Meggyőződésünk, hogy csak az a tsz képes le­győzni az ismételten felbuk­kanó akadályokat, ahol erős pártszervezet segíti a gazda­sági vezetést. Nagy gondot for­dítunk a szövetkezetekben fo­lyó felvilágosító munkára, igyekszünk azonnal választ ad­ni a fiatal szövetkezeti, gazdák kérdéseire, problémáira. — A szövetkezeti pártszer­vezetek, népnevelők lelkes, fá­radhatatlan munkálkodásának nagy szerepe van abban, hogy megalakulás után minden tsz-ben azonnal hozzáfog­tak a közös tevékenység­hez, gondoskodtak az álla­tok elhelyezéséről, a ta­karmány és az őszi-tava­sziak vezetéséhez szüksé­ges magok összeadásáról. Az utóbbi hónapokban éppen eredményes, a közös és az egyén érdekét egyaránt szolgá­ló munkájuk miatt nagymér­tékben megnőtt a szövetkezeti pártszervezetek tekintélye. En­nek tudható be, hogy a leg­jobb szövetkezeti gazdák kö­zül egyre többen kérik felvé­telüket a pártba. Olyan derék gazdák például, mint Gohér Mihály, Kleniczki János, akik ugyanezt akarják, amit a párt: szilárd, gazdag termelőszövet­kezeteket. — Mióta járásunk minden községe termelőszövetkezeti községgé alakult, a szövetke­zet tagjai közül mind többen válnak méltóvá a párttagság­ra. E pártszervezetek mozgó­sították például a tsz-eket ar­ra, hogy saját erőből oldják meg az állatelhelyezés gond­ját. Olcsón, gyorsan kivitelez­hető tervrajzokat készítettek a járás ahhoz értő kommunis­tái és kétkezi munkájukkal, szabad óráik feláldozásával, valóságos motorjai a szövetke­zeti építkezéseknek. — Mostanában a szövetke­zetek megszilárdítása a leg­fontosabb feladatunk, ezen be­lül az, hogy időben elvégezzék tsz-eink a tavaszi mezőgazda- sági munkákat, kialakítsák munkaszervezeteiket és fel­készüljenek a növények műve­lésére. Pártszervezeteink, pártbizottságunk továbbra is minden erővel segítik a járás szövetkezetekben egyesült pa­rasztjait. Biztosak vagyunk abban, hogy közös erővel meg­oldjuk a munka során felme­rülő nehézségeket és a terme­lőszövetkezetek az aszódi já­rásban is megteremtik pa­rasztságunk boldog jövőjét. Eredményes tapasztalatcsere Hazaérkezett egyhetes szlo­vákig! (csallóközi) útjáról az aszódi járás 30 tagú termelő­szövetkezeti küldöttsége. A résztvevők hasznos tapaszta­latokat szereztek. Elsősorban a zöldségfélék és a kertészeti áruk korai termesztésének módszereit, valamint a zöld­áruk termesztésének gépesí­tési lehetőségeit tanulmányoz­ták. I960 január első napjaiban az aszódi járás Pest megye első termelőszövetkezeti járásává alakult. A járás 15 közsé­gének 20 termelőszövetkezetében munkálkodnak a dolgozó parasztok, hogy megteremtsék maguknak a boldogabb életet. A 20 szövetkezetben mintegy 35 000 hold földön gaz­dálkodnak. A legkisebb tsz a 4S9 holdas püspökhatvani Zöldmező, a legnagyobb pedig a 3 210 holdas túrái Galga- menti Tsz. Nem érte felkészületlenül a tavasz a járás termelőszö­vetkezeteit. A téli hónapokban mindenütt elkészítették a A hévízgyörki Dózsa Tsz tagságának jutalma A hévízgyörki Dózsa Ter­melőszövetkezet az ez évi terv készítésénél jól számba vette a tagság erejét, a kínálkozó lehetőségeket, a jövedelem növelésére. Ez kitűnik abból is, hogy a járásban — a régi termelőszövetkezeteket kivé­ve — a legmagasabbra ter­vezték az egy holdra jutó termelési értéket. Pontosan 4560 forintra. A magas holdankénti ter­Terven felül 30 hold burgonyát vet a galgahévizi Kossuth Tsz Páros versenyre hívta ki a nemrég alakult galgahévizi Kossuth Tsz a helybeli, máso­Hétszáz holdon kertészkednek, huszonöt új kutat fúrnak o furái Új Úton Tsz tagjai Januárban alakult meg Tú­rán a 3177 holdas Üj Ütőn Tsz A szövetkezet tagjai elsősor­ban kertészkedéssel foglalkoz­nak. Építettek a tagok saját erejükből 300 keretes meleg­ágyat Azért csak ennyit mert nem kaptak több keretet. A palánták nevelését már megkezdték, sőt a MÉK-től is Két istálló — saját erőből rendeltek 300 000 palántát A szövetkezet területén 25—30 kút van. ami mintegy 120 hold öntözéséhez elegendő. Elhatá­rozták. hogy Tóth István irá­nyításával egy öttagú brigád újabb 25 kutat fúr. Egy-egy kút 5 hold öntözésére alkal­mas. A munkát azonnal meg­kezdik, mihelyt az idő ezt le­hetővé teszi. öntevékenyek, szorgalma- •sak az alig 3 hónapos szövet­kezet tagjai. Ebben az évben összesen 548 000 forintot for­dítanak saját erejükből beru­házásokra. Saját erőből építe­nek például 100 férőhelyes ló­istállót, melegágyakat, vásá­rolnak Zetort pótkocsival, va­lamint teherautót. A 3004'2-es kormányhatározat lehetősé- ’geivel messzemenően élni kí­vánnak a szövetkezetben. Ez érthető, hiszen jelentős össze­gű hitelelengedésben részesül­hetnek. A főkönyvelő szerint a műtrágya felhasználás után 391 000. az áruértékesítési terv túlteljesítése révén mintegy 200 000, a kedvezményes gépi­munka díjak után 300 000 fo­rint kedvezményben, illetve hitelelengedésben részesülnek. Galgagyörkön az Uj élet Tsz-ben a nők veszik ki leginkább a részüket a házi építőbrigád munkájából. Kotzman Pálné, Molnár Pálné, Szlilka Mihályné, Laukó Andrásné, Nycmec Józsefné, Sóti Mihályné és Babinyec Mária a legszorgal­masabb építők közé tartoznak. dik éve működő Haladás Tsz-t. A népművészetéről hí­res falu két szövetkezete gaz­dag terveket készített és már azok valóra váltásán munkál­kodnak. A Kossuth Tsz pél­dául száz holddal növeli már az idén kertészete területét. Olyan területen is kertészked­nek, ahol azelőtt legelő, vagy rét volt. A tervek szerint csu­pán 120 holdon akartak bur­gonyát vetni, azonban a tag­ság kérésére a vezetőség har­minc holddal növelte a bur­gonya vetésterületét. A vető­burgonyát, akárcsak a többi vetőmagot, a tagok aktták össze. " ' " A Kossuth Tsz ebben az év­ben mintegy 130—150 vagon zöldárut termel, amit a MÉK-en keresztül értékesíte­nek, több mint másfélmillió forint értékben. melési érték egyúttal azt is jelenti, hogy sok árut érté­kesítenek majd. A tsz vezető­ségének és tagságának előre­látására vall az, hogy termé­nyeik zömét az államnak ad­ják el. Milyen előnye szár­mazik a termelőszövetkezet­nek abból, hogy szerződést kötött az állammal áruinak értéke­sítésére? A járási tanács minden 100 hold redukált szántóra 180 ezer forint áruértékesítést irányzott elő. Ha ezt teljesíti a termelőszövetkezet, úgy a 3004/2-es kormányrendelet ér­telmében minden hold redu­kált szántó után 6000 forint hitelelengedésben részesül a tagság. Ilymódon a járási áruértékesítési előirányzat tel­jesítése 85 200 forint hitelel­engedést jelent a tsz-nek. Igenám, de a tsz vezetősége ennél lényegesen több áru ér­tékesítését vette tervbe, min­den 100 hold redukált szán­tóra 220 ezer forint értéket. Érdemes kiszámítani, hogy e terv teljesítése után mennyi hiteielengedésben, illetve jó­váírásban részesül a termelő- szövetkezet. A 3004'2-es kormányhatá­rozat úgy intézkedik, hagy az áruértékesítési előirányzat tel­jesítésén túlmenően, minden egy százalék túlteljesítés to­vábbi 100 forint hitelelenge­dést jelent 100 hold redukált szántónként. Ha a 220 ezer forintos áruértékesítési ter­40 millió palántát ültetnek ki a földekre a tavasszal as aszódi járás tsz-eiben. Két darab, összesen 80 férőhelyes szarvasmarha istállót építenek saját erejükből a tsz tagjai. Az egyik istálló már elkészült, március 18.-án már be is kötötték a tsz- teheneit. Kollárdi István bácsi a legjobb aka­rattal sem nevezhető fiatalnak. Ahogy mondani szokás, már megette a kenyere javát, hiszen 81 ta­vaszt éli meg. Ker­tész volt világéle­tében, pontosan 61 éve, ezért is szólít­ja őt Ácsán idős- fiatal egyaránt ker­tész úrnak. Azelőtt a falu nagyobb részét birtokló báróknál szolgált, a felsza­badulás óta pedig 3,5 holdas földecs- kéjén dolgozgatott. Amikor Ácsa szö­vetkezeti községgé alakult, Kollárdi bá­csi is aláírta a be­lépési nyilatkozatot, azután kíváncsian várta, mi lesz a sora, munkája. „Majd csak veszik valami hasz­nomat — gondolta magában. — Zsákol­ni kapálni nem kül­OREG EMBER NEM VÉN EMBER denek, ott vannak arra a fiatalok. Éj­jeliőrnek talán még elfogadnak.” Hanem igencsak meglepő­dött, amikor a szö­vetkezet vezetői szin­te naponta felkeres­ték, s mint a falu egyik sokat tapasz­talt lakosának, ki­kérték tanácsait. — Kertészetet sze­retnénk létesíteni — mondták neki. — A faluban egyedül Pis­ta bácsi ért hozzá, segítsen ebben. Ez nagy kérés volt, ugyanis a községben Pista bácsin kívül jóformán senki sem termelt azelőtt zöld­ségféléket. Az öreg sem nemet, sem igent nem mondott. Néhány nap eltel­tével azonban Kollár­di bácsi betoppant a szövetkezet irodájá­ba. s örömmel újsá­golta, talált 25 holdnyi területet, ahol érdemes ker­tészkedni. És fel­sorolta, mire kell ügyelni, mit hogyan kell termelni, sőt, még azt is felajánlot­ta, nevel néhány ezer palántát a szö­vetkezetnek. — Vállalja el a kertészet irányítását, Pista hácsi! — kérték a tsz vezetői. Neveljen palántákat és a fiatalabbak va­lamelyikével szeret­tesse meg a kerté­szetet, adja át neki hosszú életének gaz­dag tapasztalatait. A 81 esztendős Kollárdi István bá­csi — tudomásunk szerint — a leg­öregebb kertészeti brigádvezető nem­csak Pest megyé­ben, de talán az egész széles alföldi rónán. Nem is mulasztják el az acsai Arany­kalász Tsz vezetői, hogy ezt el ne mond­ják a szövetkezetei m eglátogatóknak. örülnek kertésze­tüknek. az öreg ker­tész „megfiatalodásá­nak”, meg annak, hogy a Pista bá­csi keze alá beosz­tott 20 ember a ká­posztapalántákat már átpikírozta s nagy hozzáértéssel gyom­lálják a paprika- és karfiolpalántákat is. Sőt, mint hírlik, ketten is akadtak, akik az öreg ker­tész nyomdokaiba kivannak lépni... vet teljesítik a hévízgyörki Dózsa Tsz-ben — márpedig ez a céljuk —, úgy 22 száza­lékkal túlhaladják a járási tanács áruértékesítési elő­irányzatát. Huszonkétszer 100 az 2200 forint. Nyolcezerkét­száz forintra növekszik tehát a 10 hold redukált szántóte­rület utáni hitelelengedés, il­letve jóváírás. A nyolcezer- kétszáz forintot 14,21-el kell szorozni — ennyiszer 100 hold redukált szántóterülete van ugyanis a tsz-nek. Végső soron tehát a tervben szereplő áruértékesítés után 7/6522 forintra növekszik az állam által nyújtott ked­vezmény összege. Érdemes egy pillantást vet­ni a termelőszövetkezetek ter­vébe, s nyomban kitűnik* hogy a tagság jövedelmének túlnyomó többségét a. kertész­kedésből és az állattenyész­tésből nyeri. Hatvan hold fő­vetésű uborkája lesz a tsz- nek, 30 holdon pedig másod­növényként termelik ezt, a konzervgyárak által igen ke­resett zöldségfélét. Négyszáz­ötvenezer forint jövedelemre számítanak uborkából. A pa­radicsom 140 ezer, a zöldbor­só 200 000 forint jövedelmet hoz- , .......... A megyei termelőszövetke­zeti tanácskozás részvevői felhívásukban arra kérték a megye új termelőszövetkeze­teit, hogy a lakosság zavar­talan ellátása érdekében min­den 100 hold szántóterületük után 19,5 mázsa vágómarhát és 10 mázsa sertéshúst adja­nak. Nos, a hévízgyörki Dó­zsa Tsz tagsága eleget tesz a felhívásnak. A 19,5 mázsa vágómarha he­lyett 23, a 10 mázsa sertéshús helyett pedig 15 mázsát ad minden 100 hold szántóterü­let után. Szép és elérhető célokat tű­zött a termelőszövetkezet tagsága maga elé. Szorgalmas munkájukat az állam érté­keli és — mint a fentiekből is kitűnik — anyagiakkal is jutalmazza. EGY MONDATBAN — TÖBB mint 1600 vagon zöldárut termelnek az idén szerződésre az aszódi járás termelőszövetkezetei. — 40 HOLD gyümölcsöst telepít a túrái Galgamenti Tsz. A fák ültetését már­cius végére befejezik. — A GALGAHÉVIZI, vérségi, a vácegresi és a kartali termelőszövetkezetek egyenként 10—10 holdon te­lepítenek földiepret, szamó­cát a tavasszal. — AZ ASZÓDI járás gabo­navetéseinek 30—40 százalékán vegyszerrel, Dikonirttal vé­dekeznek a gyomok ellen. a A TERVEK SZERINT csaknem 400 vagon zöldség­félét és gyümölcsöt exportál­nak az idén az aszódi járás termelőszövetkezeteiből. MÁLNÁT TELEPÍT 10—20 holdon a püspökhat­vani Szikra, az ikladi Előre, a vácegresi Kossuth, a kartali Űj Élet, a galgamácsai Üj Élet és az acsai Aranykalász tsz.

Next

/
Thumbnails
Contents