Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-17 / 65. szám

ns? MEC1 sMhigp I960. MÁRCIUS 17. CSÜTÖRTÖK Kisipari szövetkezeteinkben ( avában folynak már a mér­egzáró közgyűlések. Hogyan fazdálkodtak a múlt eszten­dőben, milyen munkát végez­lek, ezt értékelik a mérleg­beszámolók, s azzal is fog­lalkoznak. milyen feladatokat kell megoldani . ebben az év­ben. Tudósításunk a napok­ban lezajlott mérlegzáró köz­gyűlésekről ad hírt. A Mag'ódi Vegyes Ktsz % helyi kultúrotthon nagyter­eiében tartotta mérlegzáró közgyűlését. Varga László el­nöki beszámolójában igen Szép eredményekről adott szá­mot. Az 1959-es év a tagok jó tnunkája eredményeként 57 000 forint nyereséget hozott, 31,5 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Az egy­millió 850 ezer forint terv- előirányzattal szemben két­millió 40 000 forintra növe­kedett a termelési érték. A tagok reálbére az elmúlt év­ben 1,5 százalékkal emelke­dett. Ma már az egy tagra eső átlagbér 1500 forint körül mozog ebben a szövetkezet­ben. A ktsz dolgozói most húsznapi fizetésüknek meg­felelő jutalékot. kaptak. Je­lenleg hat részlege van a szövetkezetnek, amely nem­csak új cikkeket készít, ha­nem a lakosság részére szol­gáltatásokat is végez. A la­katos részleg 120 benzlnkút- házat gyártott, az asztalo­sok újtípusú televíziós asz­tal mintapéldányát készítet­ték el. Ebben az évben az új cikk sorozatgyártását is megkezdik. A Monori Lábbelikészítő Ktsz elég nehéz helyzetben volt még a múlt év elején. Első negyedévi tervét sem tudta teljesíteni, szállítási nehézsé­gek, s a laza munkafegyelem gyarapította a problémákat. A most lezajlott mérlegzáró köz­gyűlés arról tanúskodott, hogy a szövetkezet kijutott a hul­lámvölgyből, s végeredmény­ben nyereséggel zárta az évet. A 34, zömmel volt kisiparost foglalkoztató szövetkezet leg­inkább új cipőket készít és 25 százalékban javításokat végez. 1959-ben 5700 pár új női papucsot és tűsarkú ci­pőt készített. A monori láb­belikészítők ebben az évben 6000 pár új cipőt szándékoz­nak gyártani. A 60 000 fo­rint nyereségből 17 000 forin­tot osztottak szét a tagok kö­zött. Kétmillió forint értékű munkát végzett az elmúlt év során a Nagykőrösi Gépjár­műjavító Ktsz. Zömmel szesz­főző berendezéseket, konzerv­iparban használatos gépeket készítettek és javítottak itt, de emellett egyéb javítási munkákat is elvállaltak. A 27 tagú ktsz 150 ezer forint nyereséget ért el, s ebből a tagság részesedése 52 ezer fo­rint volt. Körülbelül egyhavi fizetésnek felel ez meg. A ktsz vezetői szép terveket ál­lítottak össze erre az évre is. így többek között egy autó­javító szervizt szándékoznak felállítani a városban az autótulajdonosok nagy örö­mére. ipari Ktsz 143 százalékra tel­jesítette 1959-es tervét s nagy gondot fordított a lakosság részére történő szolgáltatá­sokra is. Végeredményben a 25 tagú szövetkezet 21 napi átlagfizetésnek megfelelő ju­talékot osztott ki tagjai kö­zött. A munkaversenybe is bekapcsolódtak tavaly a Vecsési Fehérnemű­ipari Szövetkezet dolgozói. A helyi ktsz-ek közül ők érték el a legjobb eredményt. Több mint 80 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg, termelési értékük az előző évihez képest 7,9 százalékkal növekedett. A mérlegzáró közgyűlésen több mint egy­havi fizetésnek megfelelő ré­szesedést osztották ki a dol­gozóknak... KORSZERŰSÍTIK i” ■ Wí rlpiSl * j V 3'v%C. *.;< 4 vy. •• ' t .V V > • Az eddigi legnagyobb növénytermesztési feladat az állami gazdaságokban: csaknem 250000 holdon vetnek kukoricát ^ A szentendrei szövetkezetekben is megkezdődtek a mérleg­záró közgyűlések. A Víz-, Kazán- és Fűtéstechnikai Ktsz, hasonlóan az 1958. évi­hez. a múlt esztendőt is szép eredménnyel zárta. A Vas­Második kiadásban is megjelenik a Műszaki matematikai gyakorlatok sorozat 1951 és 1958 között 23 kö­tetben dolgozták fel a két. bu­dapesti műszaki egyetem ma­tematikusai, illetve a Mate­matikai Kutató Intézet tudo­mányos munkatársai a mű­szaki és természettudományok műveléséhez szükséges mate­matikai ismereteket. A Mű­| szaki matematikai gyakorla- ; tok című sorozat a külföldön i is kivívta a szakkörök elis­merését. 1959-ben megkezdték a második kiadás előkészíté­sét. Az első két kötet javí­tott és bővített második ki­adása már megjelent a könyvpiacon. Az állami gazdaságok ez év tavaszán nagy feladat előtt állnak. Csaknem 250 000 hol­don vetnek kukoricát, s 22 800 holdon termelnek hibridkuko­rica vetőmagot. A takar­mánynak termelt kukoricát az idén három módszerrel: négyzetesen, szemenként és vegyszerrel egyldőben vetik. A gépkezelőket ezekre a fel­adatokra a téli tanfolyamokon kiképezték. A simazinos és atracinos vegyszereket az idén több mint 300 000 holdon szór­ják ki. A vegyszereket az állami gaz­daságok megkapták s most jelölik ki azokat a táblákat, ahol a hermicides, szupersze- lektív vegyszereket alkal­mazni kívánják. Az állami gazdaságok fő- igazgatósága az agrotechnikai módszerek kidolgozásában ál­talában szabad kezet ad a gazdaságoknak. Az idén azonban a hidasháti, a szent­tamás!, a mezőhegyest a bo- lyi és több más gazdaság jó tapasztalatai alapján általáno­san kötelezővé tették a vetés előtti háromszori kultivátoro- zást. Az állami gazdaságokban az idén 56 000 holdon vetnek silókukoricát. Ezeken a terü­leteken a korai és későbbi fajtákat együttesen alkalmaz­zák, hogy a betakarítás ide­jét minél inkább meghosz- szabbítsák. A gazdaságokban most a vetés előtt ­szakemberekből alakított brigádok vizsgálják meg minden egyes tábla álla­potát és tájértekezleteken beszélik meg a tennivaló­kat. A gazdaságok felkészültek az eddigi legnagyobb növény- termesztési feladat jó ellátá­sára. A négyzetes vetéshez például 500 gépet kapnak és hibridvetőmagvakban, vala­mint növényvédőszerekben sincs hiány. Az agrotechnikai feladatokat felmérő brigádok munkájának befejezése után a legkedvezőbb időben kezdik meg a kukorica vetését. a gyáli II. Rákóczi Ferenc általános iskolát. Eddig mint­egy kétmillió forintot fordítottak az építkezésre, amely jelenleg is folyik: a tantermeket tágas ablakokkal és folyosóval látják el. (Gábor Viktor felv.) .\\\\\\\\\\\\\\\\N\\V\\W.\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\W.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W.\\Vi Az egyetemi felvételeknél előnyben részesítik a néhány évig fizikai munkát végzett fiatalokat Kik jelentkezhetnek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira ? A művelődésügyi minisz­ter — az érdekelt szaktárcák­kal egyetértésben — rendelet­ben szabályozta az 1960. évi jelentkezés rendjét a felsőok­tatási intézmények nappali tagozataira. A rendelkezés ki­mondja: továbbra is fontos cél, hogy minél több olyan fiatal kerüljön a felsőoktatási intézményekbe, aki az érettségi után egy vagy több évig fizikai termelő munkát végzett. Azok a fiatalok, akik 1958- ban vagy 1959-ben érettségiz­tek, továbbá akik az idén tesznek érettségi vizsgát, az érettségiztető középiskola út­ján jelentkezhetnek tovább­Hogy a Hernád a Sajó mel­lékfolyója, s vizük egyesülve ömlik a Tiszába, mindig tud­tam, de hogy község is van ilyen nevű, éspedig Pest me­gye dabasi járásában, arról csak az utóbbi években érte­sültem, amióta a megye út­jait járom. Mégis, valahogy úgy adódott, eddig sohasem vetődtem el ebbe a faluba, amin jómagam csodálkozom a legjobban. hiszen talán már tanya is alig akad me­gyénkben, ahol újdonságok után kutatva, meg ne fordul­tam volna. S ahogy másutt már annyiszor, most a her­nádi tanácsházára állítok be ezzel a kérdéssel: — Mi újság a községben? — Sok — feleli Varga Já­nos tanácselnök —, mert min­den újság, amit még nem írt meg az újság és rólunk bi­zony már régen nem írt. Pe­dig ... És kezdi sorolni a sok új­ságot, én meg erősen kopta­tom a ceruzám hegyét, mi­alatt jegyzem, mi minden megtörténhet mostanában egy­két esztendő alatt egy magyar faluban. Mégha mindössze ti­zenhárom esztendeje lett ön­álló község, miként Her­nád, amely 1947-ig Ujhar- tyánhoz tartozott, távoli ta­nyavilága volt csak annak. Község formája sem volt, az­óta alakult ki a szétszórt ta­nyaházak között néhány ház­sor ott, ahol akkoriban a községházát — ma a tanács hivataloskodik benne — megépítették. Aköré emel­tek sok-sok magánházat, a község fejlődésében azonban ezenkívül jóformán semmi sem történt, Nem mintha a lakosság nem szeretett volna előbbre jutni, de valahogy minden jó szándék mellett akármifajta kezdeményezés zsákutcába jutott. A szer­vezés hiánya, meg a... de mit hánytorgassuk a régi hi­bákat. A község régi vezető­sége eltávozott, Varga János lett az elnök, Mihalovics Mi­hály meg a titkár, és hogy az­óta mi minden történt Her­nddon, a sok újdonság leg­javát most elújságolom. ötvenkét tavaszán nagy munkába fogtak: megkezdték a kultúrház építését, tavaly azután megnyitották. Amikor belefogtak, 80 ezer forintot fordíthatott rá a ta­nács a községfejlesztési alap­ból. Egy fillérrel sem többet, a lakosság azonban töménte­len társadalmi munkával se­gített és leleményesen fel­használlak minden helyi anya­got; fát, épületbontásból szár­mazó téglát, cserepet, geren­dát, miegyebet. Amikor pe­dig már állt az épület, sőt, a Déryné Színház meg a Petőfi Színpad művészei is játszottak benne, a megye negyvenkét­ezer forintot juttatott a her­nádi kultúrháznak. Ezt a pénzt pedig úgy használták fel, hogy mégegyszer akkorá­ra megnagyobbították a kul­túrház épületét. Tágas elő­csarnokot toldottak hozzá. — Klubterem, komoly klub- helyiség — hangoztatja az elnök és így igaz. Egyetlen terem ugyan, de függönyökkel ötletesen elhatárolt több he­lyiségből áll. Egyik részében a televízióban gyönyörködhet, aki akar, a másik olvasószoba és könyvtár, megint másik­ban a büfé áll. Csak a napok­ban fejeződött be teljesem a kultúrház megnagyobbítása, az elmúlt vasárnap nyitották meg ünnepélyesen az új he­lyiséget, azaz — noha egymás­tól csupán csak függönnyel elválasztott — új helyisége­ket. Nyolcvanezer forint kész­esett, nem látogatta a közön­ség. Most a központhoz köze­lebb már elkészült az új pálya. Földgyaluval elegyengettük, a társadalmi munka sem hiány­zott. Vasárnap, 13-án volt rajta az első mérkőzés. Még az idén bekerítjük, szertárat, öltözőt is építünk. Ennyi mindenre és sok más­ra is tellett a községfejlesz­tési alapból. Varga elnök fel­emeli az ujját: — Pedig nálunk csak nyolc százalék a községfejlesztési hozzájárulás! Mihalovics titkár szólal meg ismét: — Tavaly még 32 önkéntes tűzoltónknak egyenruhára is jutott belőle. — Állami beruházásból 280 ezer forint költséggel most épül a tűzoltószertár és 1 800 000 forint költséggel az új iskola — folytatja Varga elnök az újdonságok felsoro­lását. — A két régit a község­fejlesztési alapból két éve ki­tataroztuk, de szűk. Ez a most épülő megoldja községünkben az iskolagondot. Négy tan­terem lesz benne, meg úttörő­szoba, igazgatói lakás és az udvarán mélyfúrású kút. — December közepén megnyílt a borbélyműhely. Addig Örkénybe. Dabasra, meg Pestre is eljárt nyírat­kozni, aki nem érte be a fa­lusi kontármunkával. Mert jobb híján Péter bácsi, meg Pista bácsi szívességből, raay valami csekélységért vagdalta az emberek haiát, vagyon Q'ir*dicso*av azonban. Tessék elképzeni, két és félezer la­í t kosú község borbély nélkül! \ Építettünk műhelyt és oda- \ adtuk az Örkényi Faragó 1st- j vannak, aki az ősszel szabadult \ a fővárosban. Tizenkilenc éves, \ máris önálló mester. Jól meg- ■ él nálunk a műhelyéből. — És a nők? — Nekik sem kell már egy i kis dauerolásért messze földre i utazgatni. Idén farsangkor már \ helyben szépítkezhettek. Feb- i ruárban iparigazolványt kapott i Szlávik Istvánná, aki ugyan­csak a fővárosban tanult, ja­nuárban letette a mestervizs­gát, aztán itthon a saját házá­ban megnyitotta a női fodrá­szatát ... Ennyi minden újság van Hennádban, megannyi apróság, de a község életében csupa nagy dolog és bizonyság arra, hogy o magyar falu, ha lakos­sága a tanács helyes irányí­tása méllett összefog, két- három esztendő alatt milyen mérföldes léptekkel képes előremenni a fejlődés útján. — Ami még hiányzik, min- - denre sor kerül — mondja a tanácselnök. — Jövőre szeret­nénk napközi otlhonf építeni, 62-ben vedig gyógyszertárhoz jutni. Nagy szükség lenne mind a kettőre. — Meg is lesz, megcsinál­juk — bizakodik a vb-titkár és jókedvében még hozzáteszi: — Akkor pedig már minde­nünk lesz, leafeliebb még re­pülőteret csinálunk. hogy gyorsabb legyen a közleke­dés és gyakrabban eljöjjön ide az újságíró elvtárs. Bizony, nem várom meg, amíg elkészül a hernádi re­pülőtér. elmegyek oda addig is. Szívesen járóin az olyan falut, ahonnan az emberek életének ilyen gyors szépülé- séröl mondhatok újdonságo­kat. Szokoly Endre tanulásra, akkor is, ha tár­sadalmi tanulmányi ösztöndí­jasok. Kérelmeiket a közép­iskolák április 10-ig fogadják el Azok a pályázók, akik 1957- ben vagy az azt megelőző években fejezték be középis­kolai tanulmányaikat, egyé­nileg is jelentkezhetnek, ha felvételüket munkaadójuk ja-" vasolja. Ez utóbbiak közül a tanító- és óvónőképzőbe pá­lyázók irataikat május else­jéig küldjék be a lakóhelyük szerint illetékes megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­hoz, a többi felsőoktatási in­tézményben tovább tanulni szándékozók közvetlenül a vá­lasztott egyetemi kar dékán­jához juttassák el felvételi .irataikat május 20-ig. i A középiskola útján to- ! vábbtanulásra jelentkezők ; kérelmét az iskolában mű- ; ködő társadalmi bizott­ság bírálja cl. í E bizottság döntéséről a fia- ; tatokat május 25-ig értesí­tik. A középiskolai társadalmi £ bizottság, illetve a munka­adók által továbbtanulásra £ javasolt pályázók júliusban £ felvételi vizsgát tesznek. £ Azoknak, akik az országos £ középiskolai tanulmányi yer- £seny döntőjében első, máso- £ dik vagy harmadik helyezést £ értek el, s arra a karra (szak- £ ra) jelentkeznek, amelynek £ valamelyik felvételi tárgyából £ díjat nyertek, nem kell felvé­teli vizsgát tenniök. A felsőoktatási intézmé- £ n.vek a felvételeknél £ előnyben részesítik azokat £ a pályázókat, akik az £ érettségi után egy vagy \ több évig fizikai termelő £ munkát végeztek. £ A nappali tagozatokra a 17. £ életévüket betöltött, de 30 £ évnél még nem idősebb dol- £ hozók jelentkezhetnek. Társa- £ dalmi tanulmányi ösztöndíjjal £ felvételre pályázók jelentke- £zési iratait június 30-ig fogad­ják el a felsőoktatási intéz­mények. ____________ \ Naposcsibék érkeznek \ Dán éból és Ausztriából £ £ A hazai baromfitenyésztés £ fejlesztéséhez, a tenyészállo- £ mány felfrissítéséhez a TER- £ IMPEX Külkereskedelmi Vál- £lalat az idén is vásárolt kül- £ földről naposcsibéket. Dániá­ból az első szállítmány, há­romezer naposcsibe repülőgé- £pen már e héten megérkezett. £ A további szállítmányokat má­jus elejéig rendszeresen kül- £dik majd. Dánián kívül Auszt­riából is vettek naposcsibéket, £ ahonnan a jövő hétre várják a í szállítmányok megérkezését. Mi újság Hemd dón? pénzzel indult meg az építke­zés, s most, hogy elkészült, félmilliónál is nagyobb érté­kű épület lett belőle. — Soha sem volt pékség községünkben, s az ősz óta kétkemencés sütőüzemünk van — újságolja tovább az elnök. Egy régi épületet rend­behozatott a község, tízezer forint készpénzt és sok tár­sadalmi munkát fordított rá, a Dabasi Sütőipari Vállalat aztán berendezte. Nagy kön­nyebbséget jelent ez a falu­nak. Még egy újság: pár hete 7800 forint költséggel telefont vezettek be az orvos lakásába. — Sokszor előfordult, hogy éjszaka a mentőkért kellett telefonálni — mondja a ta­nácselnök. — Csak a tanács­házán volt egyetlen telefo­nunk. engem vertek fel ilyen­kor. Hívtam a mentőket, mon­dom itt dr. Várnai, mert csak az orvos hívására jönnek és az eset sürgős volt. Kérdezték, mi a baj, mondom vajúdik egy asszony, vagy tüdőgyulla­dás. lábtörés. „Mondja lati­nul” — így a mentők, én meg persze nem tudtam erre mit felelni és nem jöttek. Szalad­tunk az orvosért, mire felkelt, felöltözött, idejött, eltelt vagy másfél óra. Nagy időveszteség ez, ha nagy a baj. — Hát ami a sport terén történik, az csak a nagy szen­záció! — ezt a tanácstitkár mondja. — Kérem, nálunk sportról még csak nem is be­széltek az emberek. Tavaly vett a tanács két futballcsa­patra való felszerelést. Meg­alakul* két csapat, az ifi, meg az idősebbeké. Pályát is ad­tunk nekik, de az túl messze , £ Pályázat lakással összeépített gyógyszertár ^ tervezésére Az Egészségügyi Miniszte- £ rium felkérésére az Építés- £ ügyi Minisztérium pályázatot £ hirdet lakással összeépített vi- £ déki gyógyszertár tervezésére. £ A pályázaton bárki részt ve- £ hét. A pályázati kiírást már- £ cius 16-tól vehetik át az ér- £ deklődők 30 forint ellenében £ az ÉM tervezési főosztályán £ (Budapest, V., Beloiannisz u. £ 2—4. V. 5.). A legjobb tervek | szerKesztőit egy 9000 forintos £ első díjjal, két 6000 forintos | második és két 3500 forintos £ harmadik díjjal jutalmazzák. £ három tervet pedig megvásá-£ rolnak. £---------- \ — LENGYEL ÖNTÖDEI £ gépeket szállítanak a sa'igó- £ tarjám Zománcipari Művek- £ hez és a Szombathelyi Mező- £ gazdasági Gépgyárba. ----------------------- £ M érlegzáró közgyűlések a ktsz-ekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents