Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

1960. FEBRUAR 10. SZERDA t>tsr MEGYEI k^Cirlap 1200 hold őszi érésű és 1000 hold újburgonya termelésére szerződtek eddig a tsz-ek A további vetésterülethez a tagság biztosítsa a gumót szándékoznak szerződésre burgonyát termelni. Kimutatásaink szerint az új, vagy lényeges terü­lettel megnövekedett ter­melőszövetkezetek még több mint ezer hold burgo­nya termelésére kötnének velünk szerződést, amennyiben biztosítani tudjuk részükre a vetőgumót. Meg­mondjuk őszintén, hogy az or­szág ellátása érdekében szük­ség is lenne arra, hogy ezt az ezer holdnyi területet is le­szerződjük a szövetkezetekkel. Mihelyst enyhül valamit az idő, igyekszünk előteremteni a vetéshez szükséges burgonyát. Valószínű azonban, Ihogy csak úgy tudjuk megoldani a bur­gonyagumó problémáját, ha nemcsak a tsz-ek vezetői, ha­nem tagjai is segítségünkre sietnek. Egy hold vetéséhez át­lagosan 10—12 mázsa vetőgu­mó szükséges. A megoldás: el­sősorban a szövetkezetek te­remtsék elő a vetéshez szüksé­ges gumókat. Mind a régebbi, mind az újonnan alakult termelő­szövetkezetek tagjai ren­delkeznek annyi, vetéshez szükséges burgonyával, amennyi elegendő a terve­zett területre. Helyes lenne, há a termelőszö­vetkezetek tagjai a tulajdo­nukban levő, vetésre alkalmas burgonyából a fölösleget akár pénzért, akár pedig az őszön történő visszaadás ellenében átadnák termelőszövetkezetük­nek. Ily módon növelni tudják — gondos ápolás, jó termés esetén — a munkaegységre osztandó jövedelmet is. Több községben történt ilyen kezdeményezés és mint bebizonyosodott, a ta­gok szívesen siettek a szö­vetkezet segítségére és át­adták vetésre alkalmas burgonyafeleslegüket. Ily módon, valamint az álta­lunk beszerzett vetőgumóval, véleményünk szerint sikerül megoldani a megnövekedett szövetkezeti vetésterület miatt jelentkező vetőburgonyaprob­lémát — fejezték be a tájé­koztatást a Pest megyei MÉK illetékes vezetői. 350000 tonna cukor ] j Az 1950—60. évi cukorter- í melési idény 1959. szeptember! 1-én indult meg és 1960. ja-; nuér 18-án fejeződött be. Az; idény alatt a cukorgyárak! több mint 350 000 tonna cuk- j rőt készítettek, 30,5 százalék- j kai többet, mint egy évvel ko-j rábban. ! A termelés növelését a cu-j korrépa vetésterületének növe-i kedése és a termésátlag javu-i lása tette lehetővé. A cukor- j répa vetésterülete 1959-ben \ 212 000 hold volt, 12 százalék- ; kai nagyobb, mint az előzői évben. A holdanként! termés- \ mennyiség az előzetes számi-! tások szerint 1959-ben 126 má-i zsa volt, az 1958. évi 110 má-i zsával szemben. A cukorkihozatal — részben; a kampány elhúzódása követ-; kéziében — némileg kedvezőt- j lenebb volt, mint az 1958—59- 2 es cukortermelési idényben. 2 Új üzemekraktárak épülnek, a régieket korszerűsítik, nagy­termelékenységű új gépeket állítanak üzembe f Itt épül a bieazi V. 1. Lenin vízicrőmu Számos tavaly vagy koráb­ban megkezdett építkezés befe­jezésére, új üzemek, raktárak építésére, a régiek korszerű­sítésére, nagy termelékenysé­gű új gépek' üzembeállítására fordítja az idei beruházási ősz- szeget az Élelmezésügyi Mi­nisztérium. Befejeződik többek között a mintegy 31 millió fo­rintos beruházással készülő zalaegerszegi sajtérlelő üzem építése. Az üzemben 148 va­gon sajtot gyártanak majd évente. Ugyancsak befejezik a mis­kolci tejüzem korszerűsítését. Első felvételek a Hold túlsó oldaláról Példás gyorsasággal, ízléses, s igen izgalmas könyvet je­lentetett meg Az Akadémiai Könyvkiadó, a tudományok iránt érdeklődők nagy örö­mére. Az űrhajózás korunk egyik legnagyobb jelentősé­gű — s egyben legfiatalabb — tudományága az egyszerű emberek között is mindin­kább nagy népszerűségre tesz szert, mert ugyan a tudományos képletek nem, de a gyakor­lati megvalósítás nagyon is érdekli a köznapok emberét. Erről, a történelemben egyedülálló kísérletről szá­mol be a könyv: a szovjet munkások és tudósok készí­tette bolygóközi laborató­rium megkerülte a Holdat, s lefényképezte az ember sze­me által még soha nem lá­tott Hold-féltekét. A „világ- történelmi jelentőségű felvé­telek” — ahogy a sajtó ne­vezte azokat, ott találhatók a könyvben, s mellettük sok, könnyen érthető ábra magya­rázza el a laboratórium mű­ködését, s a több százezernyi kilométer távolságról paran­csolt fényképezés lefolyá­sát. Részletes ismertetés és több ábra található a könyvben a laboratórium szerkezetére vo­natkozólag, s foglalkozik a könyv azzal is, hogyan sike­rült nemcsak a fényképezést, hanem az elkészült képek­nek a Földre való továbbí­tását is sikerrel biztosítani. A könyv, noha tudományos munka, igen népszerű és él­vezetes formában ismerteti a dolgokat, s a Hold túlsó oldaláról közölt fényképek zárják a nagyon értékes ki­adványt. 2 A csaknem 8 millió forint- 2 ba kerülő rekonstrukció 2 után naponta 10 000 liter tej feldolgozására lesz al- kalmas az üzem. í A Budapesti Tejipari Vállalat} tejfölkészítő üzemet építtetett amelyben naponta 20 000 liter 2 tejföl készül. Befejezik a 620 2 vagonos miskolci hűtőház épí- j tését. A Hatvani Konzerv- 2 gyárban új üzemépület és rak- J tár építését kezdik meg az} idén. Az egész beruházás többi mint 28 millió forintba kerülj és 1962-re készül el. A kon- $ zervipar több üzemében ebben 2 az évben 12,5 milliós költség-J gél összesen ezer vagon áru J elhelyezésére alkalmas raktá- ^ rak épülnek. A Győri Barom- £ fifeldolgozó Vállalatnál csak- g nem (hárommilliós költséggel g soványfeldolgozó üzem és2 12 000 férőhelyes hizlaló épül.f Megkezdik a békéscsabai ^ 500 vagonos hűlőház épí- 2 tését. Erre több mint 83 milliót költenek és 1962-re készül el. A Diósgyőri Édesipari Gyár tavaly megkezdett építésére az idén mintegy 21 millió forint jut. A munkát 1961-ben fejezik be. Itt évente 350 vagon édes­ipari termék készül majd. A Szegedi Konzervgyárban újabb paradicsomfeldolgozó gépsort szerelnek fel. Ez 7,6 millió fo­rintba kerül és egy év alatt 100 vagon jó minőségű paradi­csomsűrítmény elkészítésére képes. Karcagon 200 vagonos rizsraktár, Ujszászon és Kecs­keméten 500—500 vagonos tár­ház építését kezdik meg az idén. 4 ötkilométcres alagutat építenek a hegyek gyomrában & Ifi«-Xxxxxvxxxvxxxxvxxxv.xvxxxxxxxvxvxxxxvxxxxxxxxxsx\xxxxxxxxxxxxvvxvxxvxxxxxxxvxxxvvv\xxxxxx\ Egy év alatt 400 állami gazdasági szakember vállalt munkát a termelőszövetkezetekben Az állami gazdaságokból egy esztendő alatt 400 szak­ember, elsősorban üzemegy­ségvezetőik és agronómusok vállalták, hogy a szövetkezet­ben hasznosítják az állami mezőgazdasági nagyüzemek­ben szerzett termelési és üzemszervezési tapasztalatai­kat. A szövetkezetekben mun­kát vállalt állami gazdasági szakemberek közül többen már korábban patronáltak az illető szövetkezetét, vagy köz­séget. A közös gazdaságokban tevékenykedő, termelőszövet­kezeti elnökké, elmöhelyettes- sé, illetve agronómussá vá­lasztott szakemberek kapcso­latukat az állami gazdasággal nem szakították meg. Rend­szeresen részt vesznek a kü­lönböző tapasztalatcserékben és az őket érdeklő tanácsko­zásokon. MÁR CIUS HUSZONEG most, mikor meggyőződtek a kommunisták igazságáról, ugyanott tüntessenek kiszaba­dításukért. Van, aki arra gon­dol, hogy azon a téren, ahol ta­valy novemberben kikiáltották a köztársaságot, most majd a szovjetköztársaságot kiáltják ki. A munkások öntudata meg­nőtt, ahol nincs sztrájk, ott vi­tatkoznak az üzemvezetővel, béremelést, jobb munkalehető­ségeket követelnek. Az üzemi tanácsokban már azon tűnőd­nek: hogyan lendítsék fel a termelést, ha a munkásoké lesz a hatalom, honnan szereznek megrendelést, nyersanyagot, kit küldenek el a mérnökök, a műhelyfőnökök közül, hogy ne tolhassa a tőkés szekerét? Az utcán megvetéssel mé­rik végig a rosszat sejtő rend­őröket, itt-ott egy haragos megjegyzés is elhangzik, a rendőrök először csak behúz­zák a nyakukat, aztán mikor a hangulat egyre feszültebbé vá­lik, eltünedeznek. Néhány munkáskülsejű embernél mintha fegyver lenne, de nem tartóztatják fel őket. A főka­pitányság tudja, hogy mi van és még készültséget sem ren­delt el, a tiszteket se nagyon lehet látni, csak a sarki rend­őr maradjon a helyén? Délután már alig lehet rendőrt látni, azt is inkább a belvárosban. Délelőttre összehívják az SZDP vezetőségét, készülnek a kormányalakításra. A kom­munisták, a baloldali szo­ciáldemokrata vezetők a bi­zalmiakkal és a katonataná­csokkal tárgyalnak: meg kell előzni az anarchiátt és az ellenforradalmat, át kell ven­ni a főváros ellenőrzését. A munkásság nem vár az SZDP vezetőségének döntésére. Reg­gel, még a vezetőségi ülés megkezdése előtt, Csepelen értekezletet tartanak a fon­tosabb üzemek képviselői. A megbeszélésen a budapesti kaszárnyák képviselői is részt vettek. Ez az értekezlet a KMP központi bizottsági tag­jainak a március 23-án vég­rehajtandó kiszabadítására nézve hozott határozatokat és tett intézkedéseket. A Gel­lérthegyre a tüzérség ágyú­kat vontatott föl. El vannak szánva' arra, hogy a munkás­ság még ezen a napon átveszi a hatalmat és a hegyről a három ágyúval „ellenállás esetén lövik a kormányépü­leteket”. Az üzemek megbí­zottai kimondják a „kommu­nista követelések elfogadá­sát’. Egyelőre csendben, többé-kevésbé szervezetten megkezdődik a fontosabb stratégiai pontok megszállá­sa vagy megfigyelése. A Gyűjtőben már tudnak a Vyx-jegyzékről, a kormány- válságról. Mégis meglepőd­nek, mikor Landler Jenő te­kintélyes alakja feltűnik a fogház udvarán. Szántó Béla, a KMP Központi Bizottságá­nak tagja így írja le Landler megbeszélését a KMP vezetői­vel: Landler „Kun Béla elv­társ után érdeklődött. Vágó és én Kun cellájába kísértük. Kun Béla hangosan diktálta a nemzetgyűlés elleni felhí­vást, úgy hatott, mintha szó­noki emelvényről beszélne a tömegekhez. Amikor a folyo­sóra léptünk és Landler meghallotta Kun Béla hang­ját, megjegyezte: „Hogy kiabál, igazán taka­rékoskodhatna holnapra a hangjával!” De már ott álltunk Kun Béla cellájában. Landler lá­togatása Kun Bélát is meg­lepte, érezte, hogy valami egészen rendkívüli dologról lesz szó. „Atyafi!* Épp most akarom elsózni a levesüket!” — mondta Kun gúnyosan Land­lernek. — ..Éppen egy felhí­vást diktálok a nemzetgyűlés ellen.” „Ne fáradjon vele, az ese­mények nem adnak időt ilyen ostobaságokra!” — válaszolta Landler és rögtön folytatta: „Az antant jegyzékéről bizo­nyára tud. A kormány nem fogadhatja el az ultimátu­mot ... A pártvezetőség ép- pent most tartja ülését, hogy megvitassa a helyzetet. Amíg ott voltam, a hangulat azt mutatta, hogy a tiszta szo­ciáldemokrata kormány is a lehetetlenséggel határos. Ga­rami, Buchinger és Peidl kivételével mindenki azt akarja, hogy a kommunis­tákkal közösen vegyük át a hatalmat. Engem küldtek ide, hogy ezeket közöljem önökkel. A platform lenne: a két párt egyesülése a kommu­nista párt platformján, a ha­talom átvétele és a proletár- diktatúra kikiáltása. Ha önök elfogadják ezt a platformot, akkor a kormány még ma megalakulhat. Garami, Bu­chinger és Peidl nem lépne be az egyesült pártba.” Landler távozása után azonnal megbeszélésre ül­tünk össze. Kun ismertette Landlerrel folytatott tanács­kozását. A letartóztatottak köziül egyetlen egy sem emelt elvi kifogást a szociáldemok­raták által javasolt tárgya­lási alap ellen. Egyhangúlag elhatároztuk, hogy ezen az alapon délután megkezdjük a tárgyalásokat. A tárgyaló bi­zottság tagjaivá Kunt, Chlep- kót, Jancsikat, Szántót és Vágót választottuk. (Neve­zettek mindnyájan a Köz­ponti Bizottság tagjai voltak.) , WWWW.WWWWWWWNWWVWVV'.WWWW 1 t \ Március 21-én reggel nem \ jelennek meg a lapok, egész j nap nem lehet újságot kapni. > Igaz és hamis hírek váltják í egymást, mindenki arról be- í szél, hogy a csepeli munkások ! meg a fegyvergyáriak kiszaba- ! dítják a 'kommunistákat a fog- í házból, ha kell, fegyverrel is, ; új forradalom lesz, mint Orosz- \ országban tizenhét novemberé- \ ben. A kereskedők a belvá­rosban arról suttognak, hogy \ ha a kommunisták kerülnek 2 hatalomra, három napig sza- bad rablás lesz. A beavatottak \ hallották, hogy valami új jegy- izék érkezett Párizsból. Sztráj- l kok kezdődnek és folytatód- l nak, a vidék még nem tudja, 1 mi van Pesten, csak azt, hogy 2 a választások után a munká- 2 sok átveszik a hatalmat. 2 A bizalmiak, az aktív szer- vezeti munkások tudják, hogy l válság, szaltadás állott be az l SZDP vezetésében, hogy a kor- l mány le akar mondani. Isme- l rik és helyeslik a nagy gyárak 1 képviselőinek határozatát a 2 kommunisták kiszabadításáról, 2 maguk is ott akarnak lenni a f vasárnapra, huszonharmadiká- f ra tervezett nagygyűlésen az 2 Országház előtt. Sokan vannak, fakik éppen egy hónapja, feb- 2 ruár 21-én a kommunisták el- 2 len tüntettek az Országház te­uren és érzik, szimbolikus je- 2 lentősége van annak, hogy í -------­2 • Szemelvény Hajdú Tibor: Már­2 eius huszonegyediké. — Adatok a f Magyar Tanácsköztársaság kikiál- 2 tásának történetéhez c. összeállítá­sából. Megyénk területéről min­den évben nagy mennyiségű burgonyát szállítanak a bel­földi és a külföldi piacokra. A termelőszövetkezeti moz­galom nagyütemű fejlődésé­vel egyidejűleg hallani a kétkedést, vajon termelnek-e ezután is megyénkben ele­gendő burgonyát? Felkeres­tük a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja igazgatóját, Egri Istvánt és Kun Andort, a termelési osz­tály vezetőjét, s megkértük őket, adjanak tájékoztatást lapunk olvasóinak a burgo­nyával kapcsolatos kérdések­ről. — Mi is hallottunk arról a híresztelésről, hogy a ter­melőszövetkezetek nem fog­nak elegendő burgonyát ter­melni — kezdte a tájékoz­tatást Egri elvtárs. — El­mondhatom, hogy ez a hír minden alapot nélkülöz. Ed­dig több mint ezer hold új­burgonya termelésére kötöt­tek velünk szerződést a ter­melőszövetkezetek. Hangsú­lyozni kívánom, hoigy a szükséges mennyiség­re teljes egészében a ter­melőszövetkezetekkel szer­ződtünk. Az idén hatszáz holdon sárgahúsú, korai fajtát ter­meltetünk, míg a többi terü­leten kitűnő minőségű sza­bolcsi burgonyát. A sárga­húsú újburgonyát azért szer­ződtük le nagyobb területre, mert a külföldi piacokon ezt a fajtát kedvelik leginkább és magasabb áron tudjuk ér­tékesíteni, mint a korai ró­zsát, vagy gülbabát. Többen kérdezték, miért szállítunk olyan sok újbur­gonyát külföldre? A magya­rázat erre az, hogy az új­burgonya csaknem egyidő- ben érik be, s június' végé­től néhány hét alatt véget is ér a szezonja. A belföldi piacok a rövid idő alatt nem tudják befogadni a megter­melt újburgonya egész meny- nyiségét, viszont külföldön jó pénzért értékesíthetjük. Ez előnyös mind népgazdasá­gunknak, mind a termelő- szövetkezeteknek. Köztudo­mású ugyanis, hogy az újburgonyáért minden­kor jó árat kapnak a ter­melők és ezért érthető, hogy szövetkezeteink egy­re nagyobb területen termelik. Az újburgonyával általá­ban nincs is gondjuk a házi­asszonyoknak. Annál többet hibáztatják a földművesszö­vetkezeteket, hogy az étke­zési burgonyából időnként kevés található a piacokon. Vajon lesz-e idén elegendő őszi érésű étkezési burgo­nya? — A megye földművesszö­vetkezetei eddig mintegy 1200 hold őszi étkezési bur­gonya termelésére kötöttek szerződést a termelőszövet­kezetekkel. Holdanként átla­gosan hatvan mázsa étke­zési burgonya terem a me­gyében. A szerződéssel lekötött mennyiség teljes egészé­ben fedezi a megye szük­ségletét ősztől az új ter­mésig. Örvendetes, hogy a termelő- szövetkezetek számának és területének növekedésével egyidejűleg mind biztosabbá válik a burgonyaellátás. Az elmúlt években az oko­zott igen sok zavart a bur­gonyaellátásban, hogy a ter­melők kis parcellákon ter­melték meg a burgonyát és szövetkezeti központunk sok ezer termelővel volt kapcso­latban. Ez a probléma az idén már megszűnt. Az el­múlt évi kedvezőtlen időjá­rás miatt a tervezettnél lé­nyegesen kevesebb burgonya termett. A már szerződés­sel lekötött 1200 holdra biz­tosítottuk ugyan a yetőgu- mót, de gondot okoz, ho­gyan adjunk vetőgumót azok­nak a szövetkezeteknek, ame­lyek a téli hónapokban nö­vekedtek, vagy alakultak és bejelentették, hogy szintén r, \ Áramot terme! a gyors vizű Bisztriea 2 . . Moldva festői szépségű hegyei között, a Bisztriea foluo 2 vizének hasznosításával épül a román villamosítási terv fon- 2 tos objektuma, a Leninről, elnevezett bicazi vízierömű. Az fúj erőmű üzembe helyezése után évente 430 000 000 kilo- f watt-óra energiát ad majd a román népgazdaságnak. í

Next

/
Thumbnails
Contents