Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

VÁCI NAPLÚ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM I960. FEBRUÁR 9. KEDD Az 1960-as év indulásához A tavalyi évet ipari üze­meink sikeresen zárták. A já­rás minisztériumi ipara 105,3 százalékra teljesítette a ter­melési tervét és egyetlen vál­lalat sem volt, amely lema­radt volna a tervteljesítéssel. Ez az eredmény híven tük­rözi azt a lendületes, odaadó munkát, amely a párt már­ciusi felhívása folytán kibon­takozott az üzemekben. Ma még nincsen felmérve pontosan az eredmény, de re­mélhető, hogy a kongresszusi vállalását, az adott szavát minden dolgozó teljesítette, amiért elismerés jár a járás dolgozóinak, vezetőinek, kom­munistáinak egyaránt. Mégis néhány olyan do­logra kell felhívni a figyel­met, ami a most folyó gazda­sági évben fokozottan kell, hogy jellemezze munkánkat. Ez a gazdaságosság és ter­melékenység kérdése. Két olyan fogalom, amelye­ket évek óta hangoztattunk, de most minőségileg új értel­met kell, hogy kapjanak. Mindennapi törekvéseink cél­ját, minden cselekedetünk ér­telmét kell, hogy képezzék, mert abban a nagy harcban, amely a két rendszer között folyik, ma ezek a fegyverek a döntők. Ki tud többet és olcsób­ban termelni. Ki tud magasabb életszínvonalat biztosítani. Kinek a ter­melőberendezései lesznek korszerűbbek és szak­munkásai képzettebbek. Ez dönti el a két rendszer győzelmét és ez kell, hogy itt, Vácott is a fő feladatot jelentse minden kommunista és pártonkívüli számára. Most folyik az üzemekben a felajánlások megtárgyalása az üzem dolgozóival. Tavaly egy-két üzemben még érvé­Városunk egészségügyi fejlődéséről nyilatkozik a kórház igazgatója giai rendelő létesítését aka­dályozza az a körülmény, hogy az épületben még egy magánlakás van, amelyet szintén szükséges lenne át­alakítani. M. V. nyesült a mennyiségi szemlé­let. Többet akartak termelni, de ennek érdekében nem a termelékenységet növelték, hanem új munkaerőket von­tak be a termelésbe (pl. a hajógyárban, kötöttárugyár­ban stb.). Ezt pedig huzamosan nem lehet csinálni. Különösen ká­ros az ilyen szemlélet a tex­tilüzemeknél, ahol szigorúan kötött anyaggazdálkodás van. A mi terveink reálisak, megalapozottak. Ne a tervek mennyiségi hajszolása, hanem az új módon, új technikával, olcsóbban való termelés le­gyen a fő cél. Erre tegyenek felajánlásokat az üzem dol­gozói, a szocialista munka­brigádok és az üzem műszaki értelmiségei. A népgazdaság rendelkezik olyan tartalékokkal, hogy a tervek túlteljesítése, ezeknek a tartalékoknak a mozgósítá­sával biztosítható lesz. Külö­nösen, ha a technikai fejlesz­tést komolyan kézbe fogjuk. Szeretnénk, ha az i960, évi felajánlások már híven tük­röznék ezt az új szemlélet- módot, erre épülnének fel. Erre hívunk fel minden kom­munistát, minden munkást és műszakit a felszabadulás 15 éves évfordulójának verseny­szakaszában. Krascsenics István A jovó olimpikonjai A gépipari technikum tornatermében, országos nevű oktatók irányításával, 30 egyéni és 28 csoportos rész­vevő sajátítja el a kardvívás tudományát. A legfiatalabb részvevő hatéves. Többen készülnek az országos minő­sítő versenyre. Király Béla, Manninger Géza, Déry Béla, Berczcli Attila formája ígéret arra, hogy Vácról is kikerül majd egy-két kardvívó (Cserny G. felvétele) A hidegben is helytállnak a hajóépítők Téli látogatás a vízijárművek üzemében Lampionünnep — a Csányi úton Újfalui Február eleje. Csikorgó hi­deg. A Dunai Hajógyárban, a sólyatéren azonban télen sem szünetel a munka. Az „and- ráskeresztekkel” megerősített bakok a növekvő súly alatt mintha sóhajtanának, pedig csak a metsző szél fut el mellettük, felkavarva a csil­logó havat. A hajó súlya pe­dig egyre növekszik. Dolgoz­nak az emberek és — fűzzük hozzá — dolgozik az embe­riesség is. — A hideg kétségkívül a hajóépítőket érintette üze­münkben a legjobban — tá­jékoztat Bácskai elvtárs, az üzembizottság elnöke. — Amellett ez a súlyponti üzemág is minálunk. Keres­tünk és találtunk megoldást, amely védelmet biztosít em­bereinknek a hidegben. A munka nem álihat egy per­cig sem. A kisebb hajókat védett szerelőcsarnokban épí­tettük tovább; a nagy, 250 személyes, tengerparti hasz­nálatra készülő vízibusz épí­tésénél pedig kaloriffer kály­hákkal fűtöttük a munkater­met. — Dehát a tél azért mégis csak tél. — Olyannyira, hogy kon­ferenciát tartunk az évi fel­adatokról, melynek nyomán termelési tanácskozásokon is­mertetjük az Április 4-i munkaverseny feladatait. — Milyen hajógyári újdon­ságokról adhatunk számot a többi üzem dolgozóinak? — Talán említsük meg a városunkban még egyedül­álló, tíe követésre méltó han­gosbemondónkat, Az üzemek­ben egyes feladatokról be­szélgetünk a dolgozókkal. A feladatok során felmerülő nehézségek, ötletek — a be­szélgetéssel együtt — magne­tofonszalagra kerülnek, amit februártól hetenként kétszer lejátszunk, ebédidő alatt. Mindenki érdeklődve várja a hangosbemondót, ahol nem egyszer a vezetés is komoly bírálatot kap. — A télnek is vége lesz egyszer. S ki ne szeretné sej­teni, hogy mit hoz a jövő, az 1960-as év? — Nálunk ez sem titok. Beszélhetünk majd annak idején a moszkvai, párizsi és budapesti kiállításaink be­mutatóiról ... Bubell.ú Béla — Tudom, mire gondol — mosolyodik el az üb-elnök. — Persze, voltak nehézségek s ezeket le is küzdöttek Bara­nyai Tibor és KristoXori Gyula művezetők emberei. Igazán minden dicséretet megérdemelnek a derék hajó­építők. A munkafegyelem is becsületbeli ügy embereink számára. S ha már a télnél tartunk, említsük meg, hogy nálunk nem befolyásolja, nem is befolyásolhatja a hi­deg a munkát, különben a szovjet mentöcsónak-expor- tunkat nem teljesíthettük volna 103,5 százalékra s nem készült volna el az a 12 da­rab kétszemélyes alumínium repülőgép sem, amit egy hó­nap alatt készítettünk el a miskolci fiatalok részére, hogy tavasszal már a városi vidámparkban örülhessenek majd neki. De tervünkön fe­lül az Ikarusnak is segítet­tünk tejtartályok hegesztésé­nél. Csakúgy az Óbudai Ha­jógyárnak az aluminium toló- és Vontátóhajók felépít­ményeinek elkészítésénél. — Ügy látszik, ez évi ter­vük is biztosítva van, ha ilyen különmunkákkal is fel­keresik önöket? ŰJ DARABOT próbál a Ma­dách Imre Művelődési Ház színjátszó együttese. A mű címe: Lampionünnep. Szer­zője: Hans Pfeiffer. Rende­zi dr. Kovács Gyula. Itt ülök a művelődési ház egyik szobájának sarkában. Ide vonultam félre, hogy ne zavarjam a próbát. Figyelek. Hamarosan benne élek a cse­lekmény sodrában, részt ve­szek az indulatok összecsa­pásában. Japán egzotikuma leng körül (Nagaszakiban ját­szódik a darab) s csak néha- néha zökkent ki egy rendezői intézkedés: — Gyurikám, túl lírai vagy. Légy kissé határozottabb, keményebb — utasítja Sá­fár Györgyöt a játék meste­re. — Kezdjük csak még egyszer innen... S PEREG a cselekmény to­vább. Emberek küzdenek előt­tünk, vélt igazukért. Akara­tok, csökönyös, izzó bosszú­vágy, esztelen cinizmus, vi­láguralmi gőg, középkorú, penészszagú hagyományok, szokások — mint egy-egy villogó kardpenge csapnak össze egymással. Szülők, apák vívják egymás ellen engesztelhetetlen harcukat s közben gyermekeik szivében tiszta, szép, új világot álmo­dó érzés tör elő; a szere­lem. Yoki, a japán lány és Kenedy, amerikai orvosje­lölt szerelme. Erről szól a darab. A jelenetek még nem ala­kultak ki. A próbák nemré­gen kezdődtek el, de a mű szuggesstív éré je így ig ma­gával ragadja az embert. Kovács rendező hagyja ér­vényesülni a szereplők egyé­ni elképzelését, felfogását, csak ha eltérés mutatkozik az alaphangulattól s törés keletkezik a cselekmény me­netében, akikor szól közbe néhány szóval. A „Lampionünnepély” be­mutatója április 4-én lesz. Már a próbán érződik: a da­rabnak sikere lesz. Ez a mű több, mint szép: emberi. A há­lás szerepek minden bizony­nyal inspirálni fogják az együttes tagjait s játékuk teljes élményt nyújt majd. A régi szereplők István, Sáfár György, Moj- zes Zoltán, Fedor Judit —- mellett új nevekkel is talál­kozunk. Nagy Lajos alakítja Shida japán fiú szerepét. A FELSZABADULÁSI kul­turális szemlén is ezzel a de- rabbal indul a művelődési ház színjátszó együttese. Sok tap­sot, forró sikert kívánunk ne­kik. Kocsis Iván A S'/erhenvi utcai bolt heti könyvúj donságai MOST EREKEZUTT VACKA: Zentai Béla: A mesterséges boly­gók fényénél. Brehm: Az állatok világa. IV. kötet, Kőhalmi Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye (Gondolat)— Szánté Tibor: Ámyékvllág, Szabó Pál: Forog a kerék (Magvető). — Traven: Az őserdő foglyai (Heli­kon). — Szentkuthy: Doktor Haydn, Tiszt Ferenc: Válogatott írásai I—H. (Zenemű). — Luki- csovics-Radó: Hazai fotópapírok (Műszaki). — Bacsó: Magyarország éghajlata, Többen: Angol-magyar műszaki szótár, Gegesl-KJss: Szív- és véPkeringési betegségek csecsemő- és gyermekkorban, Trencsényi- Waldapfel Imre: Val­lástörténeti tanulmányok (Akadé­miai). __ sapovalenko: Politechni­kai oktatás (Tankönyvkiadó). — FIórián-Gelenczei: Nimzóindiai vé­delem (Sport). — Horváth-Gál: Vidám, rajzos ’ juhtenyésztés (Mezőgazdasági). Három tanácstag beszámolója 10-én: I>r. Rózsa Lajos (58. kör­zet) a közgazdasági technikumban, 11-én: Hegedős Károlyné (15. kör­zet) a híradástechnika kultúr- házában, 12-én Tari Kálmán (3& körzet) a Kossuth téri Spartacus klubhelyiségben tartanak tanács­tagi beszámolót. Mindhárom kör­zetben este 6 órakor kezdődik a beszámoló. Vác iparosodása, amely az utóbbi időben igen nagy mé­reteket öltött, magasan ki­emelkedik a város más irá­nyú fejlődése mellett. Ez az iparosodás szükségszerűen magával ragadja az egészség­ügyben kívánkozó fejlődést is. Dr. Szandányi Zoltán, kór­házunk igazgatófőorvosa ké­résünkre szívesen tájékoztat­ja lapunk olvasótáborát. — Az elmúlt évben történt egészségügyi fejlődésről elé­gedetten beszélhetünk. Jelen­tős lépések ebben a tekintet­ben a kórházban végzett át­alakítások és bővítések. A gyógyszertár áthelyezésével és az udvari szárnyon végzett építkezéssel — amely két he­lyiségből áll — huszonnégy ággyal bővítettük a befogadó- képességet. A régi gyógyszer­tárhelyiséget röntgen-vizsgá­latok céljaira használjuk fel. Az eddig használt mellett még egy új röntgengép várja üzembe helyezését, mely az ÉDÁSZ segítségével körülbe­lül február közepén meg is történik. Tervünk szerint másfél műszakos beosztással kívánjuk megoldani a két műszakban dolgozó járó be­tegek átvilágítását. — Űj kórház terveiről is hallottunk. — Ez valóban időszerű kérdés. Kórházunk az emlí­tett átalakítással végképp ki­merítette a fejlődés lehetősé­geit. Éppen ezért városunk egészségügyi előrehaladása ér­dekében nagy jelentőségű tervek születtek. 1965-ben a váci és a szobi járás részére egy 400 ágyas kórház építését kezdik meg városunkban. Ezt megelőzően 300 ágyas tüdő- kórház épül fel Deákváron. — Mi a helyzet az új! SZTK-rendelőintézetnél ? — A Kúria öreg épületé-! ben létesített rendelőintéze- i tünk, amely szintén a múlt! évben nyert végleges átalakí-i tást, már csaknem teljes; mértékben elkészült. Helyet; kapott a különböző szakren-; delések mellett a közelmúlt-; ban a fogászat is. Az átalakí­tás teljes egészét és az uroló­Vác város is készül a felszabadulási évfordulóra Felszabadulásunk 15 éves évfordulóján megyei ünnepség színhelye lesz városunk. Az ünnepség sikere érdekében a párt, a tanács, az üzemek, intézmények és tömegszerveze­tek mindent megtesznek és városunk valamennyi lakosát mozgósítani kívánják. Meg­alakultak az előkészítési mun­kálatokat végző bizottságok és elkészítették intézkedési ter­veiket. Nemcsak arról van azonban szó, hogy az ünnepélyes kere­tek között megtartandó ün­nepségek során megmutassuk: mit fejlődött városunk, mivé lett a 15 évvel ezelőtt még kulturális téren eléggé elma­radt, rendezetlen, piszkos, : munkanélküliekkel, ínségmun- ; kásokkal teli, jelentéktelen i iparral rendelkező város —, ; hanem túlmenően arról is, j hogy az erre az ünnepségre ; érkező kedves vendégeinket j úgy fogadjuk, ahogy azt a J vendéglátó házigazdának fo- í gadni illik. Szegeden az „Ünnepi Játc- kok"-ra érkezők jóleső érzés­sel láthatták, hogy a város öreg épületei szinte megfiata­lodtak, néhol ugyancsak egy­szerű keretek között, de min­den épületen javítottak, tata­roztak, meszeltek. Nálunk is el kell érni, hogy a házakat rendbehozzák. Biztosítani kell, hogy eltűnjenek az ízléstelen feliratok, kapubejáratra kifüg­gesztett (helyesírási hibákkal teli) hirdetések. Biztosítani kell, hogy a járdák és úttes­tek közötti rész állandóan tisz­ta legyen, eltűnjön a házak elöl, a közterületekről a sze­mét. Az üzletek kirakatai le­gyenek csinosak, neonfénnyel kivilágítottak. Szeged több mint 100 000 fő­nyi lelkes lakossága vállalni és végre tudta hajtani azokat a feladatokat, amelyeket tőlünk is elvárnak vendégeink. Mi sem maradhatunk el, mi is úgy kell hogy várjuk vendé­geinket, ahogy azt a magya­ros vendégszeretet előírja s ahogy tőlünk elvárják. A városi tanács legutóbbi ülésén március hónapot tisz­tasági hónappá nyilvánította. Elvárjuk, hogy az összes — tisztaságot szerető — váci em­ber mellénk álljon és e terü­leten is frontáttörést tudjunk végrehajtani. A városi tanács a maga részéről mindent el­követ az ünnepség sikere ér­dekében. Bővítjük újabb hi­ganygőzlámpákkal közvilágítá­sunkat, javítjuk a járdákat, erőnkhöz mérten tatarozzuk, fellebogózzuk a középületeket, várostörténeti kiállításon ke­resztül bemutatjuk városunk : hatalmas fejlődését, Vácró] és í környékéről képes leporellót! adunk ki. Tervezzük egy má- í sik szocialista ország hasonló ; városának testvérvárossá fo- í gadását stb. A részletekről bő-: ven és időben tájékoztatjuk; majd a város lakosságát. Most csak azt kérjük a vá-j ros lakosságától, hogy eddig i elért szép eredményeinkhez í méltóan ünnepelje felszabadu-! lásunk 15. évfordulóját. Ehhez; szükséges a város egész lakos- í ságának segítsége, de nem az utolsó hetekben, hanem már j most, jó idővel az események \ előtt. Már most meg kell kéz- j deni a házak tatarozását, javí-; fását, meszelését, az üzletek í portáljának rwdbehozását, a í házak környékének rendező- í sét. ügy fogadjuk majd ven-; dégeinket, ahogy azt elért; eredményeink fémjelzik s; ahogyan azt az ünnepség nagy j jelentősége mindnyájunk szá- j mára előírja. ARANY ISTVÁN. a városi tanács vb-titkára í Dr. Kondér Gyula a Váci Petőfi SE új elnöke Na&y érdeklődés kísérte csúcs* sporté gyesül ©tünk: a Váci Petőfi SE múltsszombati közgyűlését. Zsúfolt teremben tartotta meg Kiszel János elnöki beszámolóját az i&>9-es év eredményeiről, a szakosztályok munkájáról, majd több hozzászólás után megválasz­tották az egyesület új vezetősé­gét. A tizenegytagú elnökség név­sora: Dr. Kondér Gyula (ő lett a , Petőfi SE új elnöke), Pucher £ Gyula. Rózsahegyi József, Szoko! J István, Mészáros István, Rixer \ Ferenc, Leyer János, Madár Kól- $ mán, Szolcsányi József, Vadász \ György és Humenyánszki Imre. í A számvizsgáló bizottság tagjaivá $ Merész Mátyást, dr. Szafcszik Mi- j hályt és dr. Verasenyi Józsefet j választották. 5 Az atlétikai é® az evezős szafc- í osztályok szorgalmasan és rend- j szeresen tartják téli, tornatermi J edzéseiket. A labdarúgócsapat va- f* sárnap, 14-én Hajdú megye szé;k- \ helyére utazik: a Debreceni VSC J NB n-es csapatával játszik barát- j ságos mérkőzést. .............. ■ j ! A TIZEDIK ELŐADÁS i • \ Dicséretre méltó gondolat volt ! a Tudományos Ismeretterjesztő ; Társulat helyi szervezetétől, hogy j az építők szakszervezete kúltúr- \ otthonával közös rendezésben eb- j ben az évadban iß beindították a *t ..Szülőknek a nevelésről** című $ előadrVssorozatot. November 25 óta \ kilenc előadást hallottunk neves $ fővárosi vendégelőadóktól és *f helyi pedagógusoktól. A záróelő- \ adásra holnap. 10-én este 6 ftra- $ kor kerül sor a Pannónián. Ez í alkalomból Dobos Iászló. a PTT í munkatársa fejtegeti a társad ál- 5 mi együttélés szabályait. Lesz-e tizenharmadik j havi fizetés ? Nemcsak minisztériumi nagy- ^ vállalataink, de a helyiipari J üzemek irodái is izgalmas! számviteli események szín- j helyei. Ezekben a napokban í készítik az 1959. évi ered- \ ményeket kimutató mérlege-; két. Sokasodnak a számosz- ! lopok s a végeredmény arra í a kérdésre ad választ: kap- < nak-e nyereségrészesedést a í dolgozók; lesz-e tizenharma­dik havi fizetés? Xtt-ott kialakul már a vég­eredmény. A Váci Húsipari Vállalat dolgozói múlt év­ben is kiváló munkát végez­tek. Tényleges nyereségük meghaladja a három és fél­millió forintot. Ebből egy­millió forint a többletnyere­ség, ami azt jelenti, hogy ha jóváhagyják mérlegük szám­adatait,- úgy 12—13 napi nye­reségrészesedést fizethetnek ki a vágóhídi dolgozóknak. A Pest megyei Nyomda Vál­lalat mérlege is elkészült. Itt is előreláthatólag az idén ki­fizetett nyereségrészesedés jó­val meghaladja a múlt évit és az üzem jelentős vállalat­fejlesztési alapot is kap irá­nyítasz érvétől.

Next

/
Thumbnails
Contents