Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOTÓ-TANACSADO (6. oldal) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ARA 50 FUJ.ER I960. FEBRUÁR 10. SZERDA ;1 'aí v A MEDOSZ Pest—Nógrád megyei területi küldöttközgyűlése Megválasztották az új területi bizottságot A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszervezete Pest—Nógrád megyei területi küldöttközgyűlése kedden reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását. A 250 küldött a 156 alapszervezetbe tömö­rült, közel 30 ezer szerve­zett dolgozó képviseletében azért ült össze, hogy mérle­gelje a területi bizottság két­éves munkáját és megválasz- sza az új vezetőséget, megje­lölje a további feladatokat. A tanácskozáson megjelent Varga György elvtárs. a SZOT titkára, Badari József, a ME­DOSZ elnökhelyettese. Ke­resztes Mihály miniszterhe­lyettes, Bégen Imre, a Víz­ügyi Főigazgatóság vezetője, Keresztesi Béla, az Erdészeti Főigazgatóság vezetője és Vida Gyula, a Pest megyei Pártbizottság képviseletében. Dobi Ferenc a területi bi­zottság beszámolójában töb­bek között elmondotta: — 1957. december 16-án vá­lasztotta meg a küldöttköz­gyűlés a Pest—Nógrád megyei Területi Bizottságot, amelyre a következő három pontban összefoglalható feladatot bíz­ta: 1. Minden erőnkkel szolgál­ni a mezőgazdaság termelésé­nek fokozását: 2. segíteni, nevelni és fel­világosítani a szakszervezeti tagokat munkájuk fontossá­gáról a szocializmus építésé­ben; 3. következetesen képvisel­ni törvényeink alapján a szer­vezett dolgozók érdekeit, jo­gait és tanítani őket kötelessé­geik teljesítésére. — A ránk bízott feladatot úgy végeztük el, hogy az alapszervezetek meg­erősödtek és a helyi párt- szervezetek útmutatását jól gyümölcsöztctve szol­gálták mezőgazdaságunk, népünk érdekeit. A beszámoló külön foglal­kozott a mezőgazdasági kuta­tóintézetekben dolgozó . tudó­soknak és kutatóknak a gya­korlati szakemberekhez való viszonyával. Megállapította, hogy nemcsak gyakori esz­mecserére, hanem élő és szo­ros kapcsolatra van szükség. Az ötéves terv harminc-har- minckét százalékos terméknö­vekedést irányoz elő a mező- gazdaságban. Ehhez szüksé­ges a tudomány és a gyakor­lat összefogása. A kísérleti intézetek és gazdaságok kap­csolatára találóan állapította meg a beszámoló: „A szavak oktatnak, o példák vonza­nak." A gépállomások dolgozóiról szólva Dobi elvtárs többek között elmondotta: — Pest megyében az egy traktorosra jutó teljesítmény 1958-ban 336 normálhold volt, s ez 1959-ben 770 normálhold­ra emelkedett. Az egy nor­málholdra eső önköltség a múlt évben 18,13 forinttal csökkent. A tervtúlteljesítés 120 szá­zalékos volt, ami azt is mutatja, hogy a gépállo­mások dolgozói segítették a termelőszövetkezetek fej­lődését a jó gépi munká­val is. — A Pest megyei gépállo­mások 1959-ben 807 ezer nor­málhold gépi munkáját végez­ték el. A régi és új termelő­szövetkezeti parasztság azon­ban várja a munkások meg­ígért segítségét úgyis, hogy a gépállomások megbirkóznak a megmövekedett feladatokkal. Előzetes számításaink szerint az idén a megyében 400 ezer normálholddal többet, tehát 1,2 millió normál- hold gépi munkáját kell elvégezni. Egy traktornak tehát 770 nor­málhold helyett ezret kell tel­jesítenie. Az április 4-re indí­tott munkaverseny ehhez ad nagy segítséget. A területi bizottság beszá­molója értékelte az erdőgaz­dasági dolgozók munkáját és elismerően állapította meg, hogy az éves terveket mara­déktalanul teljesítették és nagy segítséget nyújtottak a tsz-ekneK az építkezésekhez szükséges faanyagok elő­teremtésében. Az erdőgazda­ságok és vállalatok dolgozói­nak figyelmét azonban fel kell hívni arra, hogy az idei tervek teljesítése újabb erő­feszítést, pontosságot követel, mert például az ÉRDÉRT Vál­lalat 1960. évi forgalma meg­haladja a hárommilliárdot. A vízgazdálkodás szervezett dolgozóinak munkáját tár­gyalva Dobi Ferenc elvtárs többek között ezeket mon­dotta : — Az öntozőcsatornák, a belvízcsatornák, az ivóvízmü­vek stb. telepítésénél a szö­vetkezeti gazdálkodásba vont földterületeket, illetve közsé­geket kell elsősorban figye­lembe venni. A területi bizottság a dol­gozók egészségügyi és kul­turális helyzetének fejlesz­tésén is gyümölcsözően munkálkodott. — Ma mór az a Ihelyzet, hogy üzemeink jó részében megszerveztük az orvosi el­látást. Orvosi rendelőket, be­tegszobákat, egészségüggyel kapcsolatos intézményeket ho­zunk létre — mondotta Dobi Ferenc elvtárs. A tanulás, a kulturálódás kérdéseiről a beszámoló meg­állapította, hogy az ismeret­terjesztő előadásoknak egy év alatt mintegy 25 ezer rész­vevője volt, s fokozódik az érdeklődés a könyvtárak iránt is. A statisztika szerint mintegy tízezer szervezett dolgozó rendszeres könyv- kö’csönző. A szakmai továbbképzés iránt megnövekedett az érdeklődés, különösen a gépállomásokon. Kezd népszerűbbé válni a nyelvtanulás. A mozi, a színház, a zene iránt is egyre jobban ér­deklődnek a mezőgazdasági dolgozók. A kultúrgárdák munkájának színvonala még nem kielégítő ugyan, de 1959- ben ez is javulást mutatott. A beszámoló végül a veze­tés módszerét tárgyalta. Meg­állapította, hogy a bizalmiak túlnyomó többsége fokozódó aktivitást mutat. Az alap­szervezetekben egyre jobban tért hódít a kollektív veze­tés módszere, ami a dolgozók politikai öntudatosodásának megnyilvánulása. Örvendetes eredményként állapította meg a beszámoló, hogy a tsz-fejlesztéscrt folyta­tott falusi agitáeiöban a szervezett mezőgazdasági dolgozók ezrei vettek részt. A beszámolót vita követ­te, amelyben többek között felszólalt Keresztes Mihály miniszterhelyettes, Dégen Im­re, a Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Vida Gyula, a Pest megyei Pártbizottság munka­társa, Varga János, a ME­DOSZ titkára és Hidas Pál, a KISZ Pest megyei Bizott­ságának küldötte, s ezenkívül még tizenegy küldött. A hoz­zászólások az újonnan meg­választott területi bizottság munkájához adtak útmutatást. A határozat elfogadása után megválasztották a Pest—Nóg­rád megyei területi bizott­ság 17 tagját. A közgyűlés a késő esti órákban ért véget. KALAPOK TÁNCA Vietnam ősi kultúrájának egyik gyöngyszeme: a táncművészet. Képünkön: a kalapok tánca Ma indul ázsiai útjára Hruscsov szovjet miniszterelnök N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke ma dé'előtt Moszkvá­ból külön repülőgépen in­dul nagy érdeklődéssel vart ázsiai útjára, amelynek so­rán felkeresi Indiát, Indoné­ziát, Burmát és Afganisz­tánt. Hruscsov utazása ismétel­ten kifejezi azt az őszinte barátságot, amelyet a Szov­jetunió a fiatal, független ázsiai országok iránt táplál. Ennek a barátságnak a szov­jet kormány már nemegyszer kézzelfogható bizonyítékát adta. Vezető szovjet állam­férfiak többször látogatlak el ázsiai országokba. A Szovjetunió nagyarányú gazdasági segítséget is nyújt a függetlenségüket néhány évvel ezelőtt kivívott ázsiai országoknak. Csupán az el­múlt években létrejött meg­állapodások alapján szovjet segítséggel mintegy kétszáz­ötven nagyobb ázsiai és af­rikai ipari és mezőgazda­sági építkezés folyik. Radzsendre Praszad, In­dia elnöke hangoztatta, hogy országa a béke követeként várja Hruscsovot. A szovjet miniszterelnököt vezető szovjet politikai és gazdasági szakemberek népes csoportja kíséri el utazására. Magyar tanácsi küldöttség utazott a Szovjetunióba Haftvcmhárom és félmillió forint kártérítést fizetett ki a múlt évbe] a tsz-eknek az Állami Biztosító Az Állami Biztosító szék­házában kedden Köves And­rás főigazgató sajtótájékoz­tatón ismertette a múlt évi eredményeket és az idei ter­veket. Elmondotta, hogy az elmúlt évben már kétmillióhatszázezer biz­tosítási szerződést tar­tottak nyilván és száz- hatvanegyezer kársuk­nak százkilencvenegymil- lió forintot fizettek ki. ­A felek megelégedettségét mutatja, hogy 13 ezer eset­ben állapítottak meg jégve­résért kártérítést és mind­össze 4 reklamáció került jogi osztályra. A szövetkeze­tek, felismervén a biztosítás szükségességét, 97 százalék­ban kötöttek tűzbiztosítást és 85 százalékban jég- és állatbiztosítást. A múlt évben 63,5 millió forintot fizetett ki a biztosító a közös gazdasá­goknak. Ebből 28 millió fo­rintot állatokért, 31 millió forintot pedig jégkárokért té­rített meg. A tűzbiztosításnál 20 szá­zalékos külön díjenged­ményt kapnak a tűzren­dészet! szabályokat meg­tartó szövetkezetek és e biztosítás érvényességét kiterjesztették a földren­gésre és a szavatossági károkra is. Az állatbiztosításnál január elsejétől már a háromhóna­pos kort elért sertéseket is biztosítani lehet. A falvakban rövid idő alatt népszerűvé vált a szövetkezeti tagok háztáji általános biztosí­tása. A múlt év áprilisától 107 000 termelőszövetkezeti tag kötött ilyen szerződést, amely a háztáji gazdaságban 130 fo­rintért nyújt olyan biztonsá­got, amelyért külön-külön szer­ződések alapján 320 forintot kellett fizetni. Köves András a továbbiak­ban az új biztosítási formákról elmondotta, hogy az általános háztartási biz­tosítás a nagyobb vidéki városokban is népszerű és országosan 120 000 ilyen szerződést kötöttek már. Életbiztosítást 700 ezren kötöt­tek és különösen népszerűek a biztosítási önsegélyező cso­portok. Ez iránt a forma iránt falun is nagy az érdeklődés és a termelőszövetkezeti önsegé­lyező biztosítási csoportok alapszabályát most terjesztet­ték be jóváhagyás végett a termelőszövetkezeti tanács elé és a Földművelésügyi Minisz­tériumba. Az új formák közül kiemel­te az úgynevezett „két életre” szóló biztosítást, amelyet rend­szerint a házastársak együtt kötnek. Ennél a biztosításnál az előre kikötött idő után, vagy a biztosítottak bármelyi­kének korábbi halála esetén kifizetik a megállapított össze­get. Jelenleg csaknem 600 000 üzemi dolgozó biztosította ma­gát baleset esetére. A balesetet szenvedett dolgozóknak a múlt évben az SZTK-szolgáltatá- soktól függetlenül 16 millió fo- 1 rintot fizettek ki. Az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köz­társaság Legfelsőbb Taná­csa és Minisztertanácsa meg­hívására 15 tagú magyar ta­nácsi küldöttség utazott ked­den reggel a Szovjetunióba. A küldöttség vezetője dr. Var­ga András első miniszterhe­lyettes, a Minisztertanács tit­kársága tanácsi szervek osz­tályának vezetője, a delegá­ció tagjai megyei, járási és városi tanácselnökök. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Bartos István, a fővárosi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese, dr. Mikó József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára, s a Külügymi­nisztérium képviselői bú­csúztatták. Ott volt a búcsúz­tatásnál A. A. Sztracev, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa. Dr. Varga András, a kül­döttség vezetője az elutazás előtt az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmon­dotta: — Nagy örömmel teszünk eleget az OSZSZSZK Legfel­sőbb Tanácsa és Miniszter- tanácsa meghívásának. Ilyen nagy létszámú magyar ta­nácsi delegáció még nem járt a Szovjetunióban. Delegációnk három kérdést kíván tanulmányozni útja so­rán. Tanulmányozzuk a szov­jetek szerepét a kolhozok irányításában s a szovjetek és a kolhozok kapcsolatát. Kö­zelebbről szeretnénk megis­merni a szovjetek gazdasági irányító tevékenységét. ha­táskörüket ezen a téren, kap­csolataikat a gazdasági bizott­ságokkal. Tanulmányozni kí­vánjuk a szovjetek kapcsola­tát a dolgozó tömegekkel, a szovjetek kiterjedt tevékeny­ségét. amellyel a lakosságról gondoskodnak, s a dolgozók széleskörű részvételét az ál­lami feladatok megoldásában. Az MSZMP VII. kongresszusa feladatként jelölte meg a mezőgazdaság szocialista át­alakítását. a gazdasági veze­tés megjavítását, tanácsaink demokratizmusának fejleszté­sét. Utunk tapasztalatai min­den bizonnyal jelentős segít­séget nyújtanak feladataink megvalósításához. Kétheti ott tartózkodásunk idején Moszkván, Leningrá- don kívül más városokba, va­lamint járásokba, üzemekbe, kolhozokba is ellátogatunk, nagy örömünkre szolgál, hogy közvetlenül láthatjuk majd az SZKP XXI. kongresszusán kitűzött nagy célok megvaló­sításán munkálkodó, a kom­munizmust építő szovjet nép újabb eredményeit. EGY FURCSA ÁLLOMÁS A gödöllői HÉV-nek van egy fur.csa állomása. Gödöllő- Palotakert. A furcsaság abban rejljk, hogy nem lehet köz­úton megközelíteni. A MÁV- áttomáshoz vezető betonút és az• állómás közt futnak a sín­párok, ide a síneken keresztül lehet jutni. A közelében vezet a miskolci műút, ide a síne­ken hosszában kell menni. Az állomás mögött gidres- gödrös üres telek, utána a veresegyházi vonat sínpárja. Mögötte az épülő új TÜZÉP- telep, majd a mélyben a mis­kolci vasútvonal híres besnyöi bevágása. Ezen a „grundon” át bonyolódik a forgalom oroszlánrésze: egy mezsgyén közelítik meg a közúti forgal­mat: országutat, utcákat a Máriabesnyő felől járó utasok. Világítás nincs, sötétben buk­dácsol minden vonattól gödrö­kön, síneken át a tekintélyes számú utas. Kérjük az illetékeseket, hogy ezen a tarthatatlan állapoton sürgősen segítsenek. Utat a vasúthoz! F. M. Automata hőmérsékletszabályozó | A Matematikai Kutató In- 2 y tézet szegedi laboratóriumá- ^ ban Muszka Dániel és Kovács ^ Károly tudományos kutatók ^ automata hőmérsékletszabá- ^ lyozó mintapéldányát készí- ^ tették el a METRIMPEX ^ megbízásából. Az elektroni- ^ kus műszernél több olyan új- ^ szerű megoldást alkalmaztak. ^ amelyek a külföldi hasonló ^ készülékhez képest egysze- ^ rűbbé és olcsóbbá tették a ^ berendezést. A műszer egy ^ részének szerkezetét szaba-1 dalomnak is bejelentették. í y Az új hőszabályozó az elekt- ^ romos fűtésű kemencéknél ^ alkalmazható. Egytől ezer ^ fokig állítható be rajta a ki- ^ vánt hőmérséklet, amelyet jj egytized fokos eltéréssel au- ^ tematikusán megtart.----------------------------------í

Next

/
Thumbnails
Contents