Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

Szentendre IV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1960. FEBRUÁR 6. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA > A láthatatlan szövetkezet A munka verseny lendületét bizonyítja, 107 százalékos eradményünk. — Ezeknek az adatoknak ismeretében nem csodálatos, hogy a múlt évben elnyer­tük a „Kiváló Szövetkezet” címet és négy tagunk lett kiváló kisipari dolgozó. — Ebijen az évben tovább folytatjuk a nagyszerűen be­vált szakmunkás-képzést és a munkaversenyt is, aminek igen jó kihatását a munka­morálra és a termelékeny­ségre mindannyian tapasz­taljuk. Eddig egyetlen hozzánk forduló megrendelőt sem utasítottunk vissza, noha munkával el vagyunk halmozva. Azon vagyunk, hogy jó hírünket a szakmá­ban ezután is megtartsuk. Tagjainkkal megismertessük a legújabb munkamódszere­ket, hogy szövetkezetünk to­vábbi fejlődését biztosítsuk. így működik városunk „lát­hatatlan szövetkezete” és munkássága nemcsak a ta­gok megbecsülését, hanem városunk hírnevét is méltán öregbíti. A városunkban működő kis­ipari szövetkezetek munkás­sága szinte szemünk előtt folyik le. Hol itt, hol ott látjuk a tagokat dolgozni, a közönség állandóan igénybe­veszi szolgálataikat. Van azonban egy olyan szövet­kezetünk, amelynek csak a Duna-parti hivatalos helyisé­gét ismerjük, de tevékeny­ségéről vajmi keveset tu­dunk. Ezért kerestük fel a Szentendrei Kazán-, Víz- és Fűtéstechnikai Kisipari Ter­melő Szövetkezetét és kér­tük meg Németh Károly el­nököt, hogy tájékoztasson munkásságáról. — 1957 elején alakult meg szövetkezetünk és elmond­hatom, hogy kívülről tudtuk vala­mennyien, hány szer­szám van abban a há­rom ládában, ami ösz- szes készletünket al­kotta. Ennek már három éve és hogy mivé fejlődtünk, arra elég felsorolni egy pár vál­lalatot és üzemet, ahol dol­gozunk: a Budapesti Dohány­beváltó, a Miskolci Erdei Termékeket Előállító Válla­lat, a Soproni Elzett Vas­gyár, a Hazai Fésűsfonó, a NIKEX megrendelésére Len­gyelország és Bulgária szá­mára és még még tudnék ne­vezni akár húsz országos je­lentőségű, nagy üzemet is, megyek megrendelőink kö­rébe tartoznak. — Köztudomású, hogy a kazánokban lerakódó vízkő milyen nagy fokban befolyá­solja az üzemek tüzelő­anyag-felhasználását. Köny­B?«.,.fefesáwifeoW. hogx.méöx-., nyi tüzelőanyagot takarí­tunk meg a hozzánk forduló vállalatok részére, ha tud­juk, hogy egy milliméter vastag­ságú kazánkő hatszázalé­kos szén-többletfogyasz­tást okoz. Mi elsősorban a kazánok tisz­tításával foglalkozunk és büszkén dicsekedhetünk az­zal, hogy évente sóik ezer tonna szenet takarítunk meg népgazdaságunk számára. Másodsorban a kőképződés megakadályozása a felada­tunk, amit a legmodernebb, úgynevezett báziscserélő eljárással, szűrők beszerelésével ol­dunk meg, melyek a mésztartalmú vizet meg­lágyítják és a kazánkő képződését meg­akadályozzák. — Mivel a kazánok téli idő­szakban üzemelnék, a javí­tásokra és tisztításokra nyá­ron kerül sor, ezért eleinte gondot okozott számunkra tagjainknak a téli idényben való foglalkoztatása. Ezt a kérdést úgy sikerült megol­danunk, hogy műhelyünkben forgácsoló részleget szerveztünk, mely szerszámokat és al­katrészeket gyárt, nyáron pedig a szükséges szi­vattyújavításokat végzi el. — A mi szakmánkban or­szágos viszonylatban mindösz- sze 40 szakmunkás szabadul fel évente, ennek egyötödét szövetkezetünk adja. Sokat foglalkoztunk a tanulóképzés kérdésével is, azonban nem tartjuk megengedhetőnek, hogy 40—50 fokos forró ka­zánokban fiatal fiúkat en­gedjünk dolgozni. A szakemberképzést há­zilag oldjuk meg, a múlt évben nyolc tagunk tett szakmunkás-vizsgát. — Nagy erkölcsi sikert könyvelhet el szövetkezetünk két kiváló 'magyar szaba­dalom prototípusának elké­szítésével. Az eddig Nyu' gat-Németorszáigból behozot szinkronmembrán-szivattyú é Hidrelekt távműködtetésű to lózár itthoni előállítása — ha sorozatgyártása megin­dul — hárommillió forint érté­kű valuta megtakarítását teszi lehetővé. Sajnos, nem vagyunk beren­dezkedve a legyártásra, ez meghaladja szövetkezetünk kapacitásét és feladatkörét, ezért a továbbiakat átadtuk az állami iparnak. Azt min­denesetre elértük, hogy az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon két oklevelet nyer­tünk prototípusainkkal és a megrendelések özönlöttek hozzánk az egész országból. — Pár hét múlva tartjuk meg 1959. évi mérlegbeszá­molónkat, melyen a jól vég­zett munka örömével tájé­koztathatjuk tagjainkat és az illetékeseket múlt évi mű­ködésünkről Tervünket 113 százalékra teljesítettük és csak hogy egy adatót említ­sek a beszámoló sok száma közül, 100 forint munka­bérért 372 forint értéket termeltek tagjaink. A jövedelemből a tagok részesedésére 52 ezer fo­rintot fogunk kifizetni, ami 21 napi átlagos munkabérnek felel meg. Aktívaértekezlet a Szentendrei Papírgyárban BÍRÓSÁGI HÍR A járásbíróság 1SS0. január 3S-én hiteliegyelmet sértő bűnügyben tárgyalt. Csermák Béla vádlott, a dobogókői Külkereskedelmi Mi­nisztérium üdülőjének gondnoka au Országos Takarékpénztár'Szent­endrei fiókjától családi lakóház építési kölcsön címén felvett 11 600 forintot. Ezt arra használta fel, bogy családi lakóház helyett egy magaslati üdülőt épített fel. Azt még az építkezés befejezése előtt az Állami Biztosítóval kötött szer­ződés alapján _ tehát eltérve a hitel eredeti rendeltetésétől — üdülőnek hérbe adta. A járásbíróság a vádlottat hat hónapi börtönbüntetésre és 2000 forint pénz mellékbüntetésre ítél­te. A börtönbüntetés végrehajtá­sát a járásbíróság három évi próbaidőre felfüggesztette, figye­lemmel vádlott büntetlen előéle­tére és két gyermekére. Január 28-án a legjobb dolgozók részvételével aktíva­értekezleten vitatták meg a felszabadulási munkaverseny célkitűzéseit a papírgyár dol­gozói. Az értekezleten Lusztig Kálmán, a pártszervezet tit­kára ismertette a kongresz- szusi munkaversenyben elért eredményeket a könnyűipar­ban és a papíriparban. El­mondotta, hogy a nagyszerű eredmények további fejlesz­tése azon múlik, hogy a kongresszusi verseny lendüle­tét milyen mértékben sikerül a felszabadulási munkaver­senybe átvinni. Az 1960. évi gazdálkodási feladatokat Hegedűs István főmérnök ismertette. Üzem­részenként jelölte meg azokat a legfontosabb teendőket, melyekre a munkaversenynek épülnie kell és melyek elvég­zése biztosítja a tervek mara­déktalan teljesítését. Legfon­tosabb feladatként a papír­gépeknél a tervezett termelés teljesítése mellett, a minőség javítását, a hulladék csök­kentését és az anyaggal való szigorú takarékoskodást emlí­tette meg. Közölte, hogy a vállalat termelékenységének legalább két százalékot kell emelkednie, amivel a túl­óráknál jelentős csökkenés érhető el. Ismertette a mű­szaki intézkedési tervet, mely többek között két darab pa- pírívszámlá’ó gép, egy új te­kercsvágó gép és egy anyag- szállító daru felállításával nagymértékben segíti a ter­melékenység növelését. A főmérnöki - beszámolót élénk vita követte. Gyurcsá- nyi István nagyobb összefo­gásra szólította fel gépvezető társait, mondván, hogy a ver­seny keretében nem egymás lehagyására, hanem egymás támogatására kell törekedni, mert a három műszak szoro­sabb összefogása nagymérték­ben növelheti az eredménye­ket. Demeter Sándor a veze­tőség nagyobb támogatását kérte, hogy felajánlásuk tel­! ! A népszámlálással kapcso- ; latban új utcanév-táblák je- ; lentek meg a város házain. ; Egyesek a régi, hagyomá- ; nyos utcaneveket elevenítik \ fel, míg mások az élet fejlő- j dése alapján a közelmúlt ese- £ menyeinek, városunk neveze- £ tesebb lakóinak állítanak £ emléket. A régi, hagyomá- £ nyos utcanevek visszaáll! tá- £ sa a város egykori térképei alapján történt, így kapta vissza nevét a Futó utca, \ Alsó Duna köz, Dumtsa Jenő utca stb. y ^ A múzeumban őrzött régi ^ várostérképek sok érdekes- ^ seggel szolgálnak a figyel- ^ me-s szemlélőnek. A város £ legrégibb ismert térképe £ 1760-ból származott, sajnos í azonban a háború alatt el- í kallódott s csak egy régi le- $ írásból tudjuk, hogy a tér­képen a régi romok, mint 'j pl. a római tábor romjai, fel- £ tűnőén be voltak rajzolva. ^ Egy 1762-ből származó ^ mappa jelenleg a város leg- ^ régibb térképe, melyet a Po- ^ máz és Szentendre közötti í új határ megállapítása al- í kalmával készítettek. A vá- í ros déli határában, a mai J Püspökmajor és a Dera-pa- ^ tak közötti szakaszon ugyanis ^ egy szélesebb területsávét ^ ekkor csatoltak Pomáztól ^ Szentendréhez. A mappa ké- ^ sütője a rajz mellett rész- ^ letesem leírta, hogy hol ha- ^ ladt keresztül a város hatá- £ ra. A térkép sok érdekes ^ adattal szolgál a város XVIII, % sz. történetére és életére vo- % natkozóan. ^ A térkép alapján rekonst- í ruálni lehet a város mező­gazdaságilag művelt terüle­teit a XVIII. század máso­dik felében. A két fő műve­lési ágat, a szőlőt és a szán­tót külön jelzi a térkép. A legnagyobb területeket ’ a sző­lők foglalták le két jelentő­sebb összefüggő területen. A kisebbik szőlőterület a po- mázi Fehérhegytől Susnyá- rom, a Kőhegy oldalán és Bubánon át egészen a Bük­kös-patakig, illetve a mai ál­lami gimnáziumig húzódott. A nagyobbik szőlőterület a pis- mányi oldalon helyezkedett el egészen Sztárévodáig. Kisebb szőlőföldeket jelöl még a tér­kép az egészségíházitól felfelé eső szakaszon a Bükkös-patak és az Alsóizbégi út között. A város határában a XVIII. század folyamán négy helyen találunk szántóföldeket. A legnagyobb. sszefüggő szán­tórész a 1 laktanya, or­szágút és a Ta-pataktól dél­re eső terű a budakalászi határig, v nint a Duna által hatórc területen volt. Kisebb szár :at találunk a Püspökmajc körül, ízbégen az Anna-major körüli domb­oldalakon és Sztárávoda kör­nyékén. A mai réti földek helyén, a város déli határá­ban ebben az időben a tér­kép apxrint „locus”, tó volt, a tó körül pedig ingoványos, mocsaras terület foglalt he­lyet. Ez, a különben igen be­cses emlékünk a város bel­területét sajnos csak nagy vonalakban ábrázolja. A város belterületén hat, az izbégível együtt hét temp­lomot jelez a térkép. A mai Péter Pál templom 1791-ben készült el és a Pozsárevacs- ka templom tornya, mely 1794-ben épült, még nem szerepel a térképen. A térkép szerint a mai piactér körül állt az egyik dézsmaház, a bubáni szőlőkből a városba vezető út mentén. Két vízi­malom működött ekkor a vá­ros határában, az egyik a Bükkös-patakon Bjela vodá- nál, a másik — melyet a térkép nagyobbnak jelöl — az izhégi katonai tábor kö­zelében épült. Érdekes régészeti vonatko­zásokat is találunk a térké­pen: Pomázin, a volt Luppa- majomál a török háborúk alatt elpusztult középkori Szenté község templomának romjait is berajzolta a tér­kép készítője, a Luppa-csárda közelében feltárt római őrto­rony helyén pedig kis erő­döt jelez Balhavár felirattal. A földrajzi nevek, közöt­tük a dűlőnevek is nagyrészt magyarok voltak még ebben az időben, de már megjelentek a szerb dűlőnevek is. Érde­kes, ma már részben feledés­be ment dűlőneveket olvasha­tunk a megfakult, kissé re­pedezett mappán. Szekrény­kő, Zsákkő, Rekettyebokor, Csipkebokor, Mesterréttye és a többi magyar elnevezés va­lószínűleg még a középkor­ból a török háborúk előtti időkből maradt fenn. A föld­rajzi nevek egy része mai ,V<XXXVvXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\ t / napig is megmaradt, így pl.: a Dömörkapu, Mányáshegy,! Somhegy stb. elnevezések ma ! is használatosak. Még egy, korban utána kö- ; vetkező és 1808-ban készült j térképről érdemes megemlé-; keznünk. Ez a nagyméretű \ térkép külön lapon ábrázol- j ja ízbéget és Szentendrét. A \ térképeken a város régi te- j metőire vonatkozóan találunk j érdekes adatokat. Bár a vá- j ros idősebb lakói még emlé- j keznek ezekre a régi temetők- j re, mégis érdemes megemlíte- j ni, hogy a múlt század elején j a város belső területén nem j kevesebb, mint nyolc teme- ■ tő működött. Ebben az idő- \ ben még minden templomnak \ és vele együtt minden egy- \ házközségnek külön temetője j volt. A ma is használatban le- ] vő temetőkön kívül a tűzoltó- \ laktanya előtti részen volt j egy nagyobb, s egyben a vá-j ros legrégibb szerb temetője. \ A Paprikabíró utcában a kál- j váriáig terjedő szakaszon két \ temető is volt. közülük az j egyik a Pozsárevacska temp- i lomé volt. Egy nagyobb \ terhétől jelöl a térkép a kál- \ váriától nyugatra eső terüle- \ ten, míg az állami gimnázium í helyén levő temetőt pedig \ csak a közelmúltban számol-í ták fel. j Az utcanevek szempontjá-: bői egy múlt század 80-as: éveiből származó várostérkép; szolgáltatott értékes adatokat, í melyen néhány, a ferenezjó-! zsefi időre jellemző névadá- ; son kívül az eredeti, régi ut-; canevek szerepelnek még. ; Soproni Sándor ’ Szentendre régi térképe Téli utcarészlet Kiss István felvétele / jesítésének műszaki feltételei! biztosítottak legyenek. A pa- j pírterem dolgozó női kemény ! bírálattal illették a gyártó! részleget a papír időnkénti! rossz minősége miatt. A kar-; bantartók a gépek kezelőivel; cserélték ki véleményüket,; bíráltak és hasznos javaslato-; kát tettek. ; t A vitát a pártszervezet tit-! kárának zárszava fejezte be,: összegezte az elhangzottakat, j megállapította, hogy biztosít-; va látja a felszabadulási! munkaverseny eredményeit, j Az értekezleten megjelent' dolgozók lelkesedése, építő; bírálata és nemkevésbé hasz-í nos javaslatai ezt teljes mér-! tékben igazolják. ; b. z. : j ‘ 4 HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL Az 1959. ÉVI adófizetési tervek teljesítéséről, a ta­nácsvállalatok 1959. évi gaz­dálkodásáról és az 1960-as év terveiről, valamint a ta­nácstagi tevékenységről tár­gyalt február 5-én a városi tanács végrehajtó bizottsága. A VÁROS ügyeletes orvosa február 7-én dr. Göllner Pál körzeti orvos. FARSANGI BÁLT rendez február 6-án 20 órai kezdet­tel a Helyőrségi Kiub helyi­ségeiben az általános fiú­iskola szülői munkaközössége. AZ MSZMP városi párt- bizottsága ipari osztályának munkáját és a város kulturá­lis helyzetét vitatta meg a városi párt-végrehajtóbizott­ság. -------r­. AZ IDEGENFORGALMI HIVATAL szentendrei kiren­deltsége a fizetővendégszolgá­lat kifejlesztésével kapcsola­tos jelentkezéseket február 8-tól 10-ig még elfogad. Hi­vatalos idő az említett napo­kon 8-tól 12 óráig a tanács- háza földszint 2. sz. helyisé­gében. SZENTENDRE járás ügye­letes állatorvosa február 7-én az egész járás területére dr. Kátai Vince körállatorvos, Fomáz. Telefon: 283. TIZENHETEN JELENT­KEZTEK eddig a No t anács szervezésében meginduló sza­bás-varrás tanfolyamra. Je­lentkezni lehet még február 9-ig és 9-én az első szakfog­lalkozás alkalmával. MEGVÁLASZTOTTÁK a Szentendrei Papírgyár üzemi pártszervezete mellett mű­ködő műszaki tanács tagjait Feladata többek között a pártszervezet termelésellen­őrző tevékenységének szak­mai segítése. A FILMSZÍNHÁZ műso­rán február 4-től 7-ig a Blum-iigy, 8-tól 9-ig Felfelé a lejtőn, 10-én Don Juan legutolsó kalandja, 11-től 14- ig Megfelelő ember, a matiné műsorán február 7-én Nehéz anya nélkül cimű film szere­pel. - ­FELHÍVJUK a gazdák fi­gyelmét, hogy hibridkuko­rica-vetőmagot cserélhetnek a Terményfongalmi Vállalat szentendrei kirendeltségénél. Aki ezt a lehetőséget igény­be akarja venni, legkésőbb február 10-ig jelentse be igé­nyét a tanács mezőgazdasági osztályán. ISMÉTELTEN felhívjuk azon SZTK-biztosítottak fi­gyelmét, akiknek birtokában tavalyi vagy régebbi bélyeg- k lap van, haladéktalanul ad- í ják le a városi tanács v. b. j mezőgazdasági osztályán, ; mert ellenkező esetben biz- \ tosítási kedvezményben nem ; részesülhetnek. A HELYI VÖRÖSKERESZT \ szervezet február 8-án csak nők részére, február 15-én \ csak férfiak részére felvilá- \ gosító előadást rendez. Az £ előadás címe: A házasélet £ problémái. Előadó dr. Szent- '*t királyi T. Gyula. Az elő- £ adások mindkét esetben este £ 18 órakor kezdődnek és az £ érdeklődésre való tekintettel £ annak megtartására a kultúr- £ otthon nagytermében kerül \ sor. 5 JÓ EREDMÉNNYEL vég- \ ződött az Úttörő Tsz 1959. \ évi zárszámadása. A munka- \ egység értéke 41 forint volt- \ A tsz dolgozói közül Cs. Sza- '/f bó Józsefné 842, Tóth Gyula J 811, Kiss István 678 munka- ^ egységet ért el. A zárszám- ^ adás vidám hangulatú, reg- £ gélig tartó táncmulatsággal ^ ért véget, melyen részt vet- £ tek a járás, párt és tanács í vezetői is. ^ NAGYSZÁMÚ hallgatóság £ előtt Karvaly József elv- J társ, a Budakalászi Textil- £ gyár igazgatója tartott párt- £ napi előadás keretében él- \ ménybeszámolót a község la- J kossága részére az MSZMP í VII. kongresszusáról. ; DUNABOGDÄNYBÖL JELENTIK: ; AZ ÓVODÁK társadalmi £ megsegítésének országos ver­senyében, a 180 000 forintos ! óvoda felépítésével harma- ! dik helyezést ért el a község, í Hajdúszoboszló és Makó mö- 'gött. Közel 100 000 ember fordult meg 1959-ben Lajosforrásnál szállásolására alkalmas hely- lyel bővült a turistaház. Városunk környékének egyik legszebb helye a lajos- forrási Ságvári Endre mene­dékház. Számosán keresik fel az ország különböző részéről. 1959- ben például 14174 fő szállt meg, ezenkívül olyan vendég, aki napi ellátással vette igénybe a szállást, 7364 fő volt. 1020 külföldi láto­gatta -meg - a -Lajosiórrást 1959 folyamán. A különböző sportágak vá­logatott keretének tagjai ösz- szesen 705 napot vettek igénybe teljes ellátással. Ren­dezvényeken 2215 személyt láttak el. Az átvonuló vendé­gek száma meghaladta a 60 000 főt, tehát 1959-ben összesen mintegy 100 000 em­ber fordult meg Laj ősforrás­nál. 1960- ban ez a szám még emelkedni fog, mert 20 fő el­> \\VWWWwvvvwv\wxxwvvvvvvxv»»vvxs.««»v«

Next

/
Thumbnails
Contents