Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-06 / 31. szám
Szentendre IV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1960. FEBRUÁR 6. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA > A láthatatlan szövetkezet A munka verseny lendületét bizonyítja, 107 százalékos eradményünk. — Ezeknek az adatoknak ismeretében nem csodálatos, hogy a múlt évben elnyertük a „Kiváló Szövetkezet” címet és négy tagunk lett kiváló kisipari dolgozó. — Ebijen az évben tovább folytatjuk a nagyszerűen bevált szakmunkás-képzést és a munkaversenyt is, aminek igen jó kihatását a munkamorálra és a termelékenységre mindannyian tapasztaljuk. Eddig egyetlen hozzánk forduló megrendelőt sem utasítottunk vissza, noha munkával el vagyunk halmozva. Azon vagyunk, hogy jó hírünket a szakmában ezután is megtartsuk. Tagjainkkal megismertessük a legújabb munkamódszereket, hogy szövetkezetünk további fejlődését biztosítsuk. így működik városunk „láthatatlan szövetkezete” és munkássága nemcsak a tagok megbecsülését, hanem városunk hírnevét is méltán öregbíti. A városunkban működő kisipari szövetkezetek munkássága szinte szemünk előtt folyik le. Hol itt, hol ott látjuk a tagokat dolgozni, a közönség állandóan igénybeveszi szolgálataikat. Van azonban egy olyan szövetkezetünk, amelynek csak a Duna-parti hivatalos helyiségét ismerjük, de tevékenységéről vajmi keveset tudunk. Ezért kerestük fel a Szentendrei Kazán-, Víz- és Fűtéstechnikai Kisipari Termelő Szövetkezetét és kértük meg Németh Károly elnököt, hogy tájékoztasson munkásságáról. — 1957 elején alakult meg szövetkezetünk és elmondhatom, hogy kívülről tudtuk valamennyien, hány szerszám van abban a három ládában, ami ösz- szes készletünket alkotta. Ennek már három éve és hogy mivé fejlődtünk, arra elég felsorolni egy pár vállalatot és üzemet, ahol dolgozunk: a Budapesti Dohánybeváltó, a Miskolci Erdei Termékeket Előállító Vállalat, a Soproni Elzett Vasgyár, a Hazai Fésűsfonó, a NIKEX megrendelésére Lengyelország és Bulgária számára és még még tudnék nevezni akár húsz országos jelentőségű, nagy üzemet is, megyek megrendelőink körébe tartoznak. — Köztudomású, hogy a kazánokban lerakódó vízkő milyen nagy fokban befolyásolja az üzemek tüzelőanyag-felhasználását. KönyB?«.,.fefesáwifeoW. hogx.méöx-., nyi tüzelőanyagot takarítunk meg a hozzánk forduló vállalatok részére, ha tudjuk, hogy egy milliméter vastagságú kazánkő hatszázalékos szén-többletfogyasztást okoz. Mi elsősorban a kazánok tisztításával foglalkozunk és büszkén dicsekedhetünk azzal, hogy évente sóik ezer tonna szenet takarítunk meg népgazdaságunk számára. Másodsorban a kőképződés megakadályozása a feladatunk, amit a legmodernebb, úgynevezett báziscserélő eljárással, szűrők beszerelésével oldunk meg, melyek a mésztartalmú vizet meglágyítják és a kazánkő képződését megakadályozzák. — Mivel a kazánok téli időszakban üzemelnék, a javításokra és tisztításokra nyáron kerül sor, ezért eleinte gondot okozott számunkra tagjainknak a téli idényben való foglalkoztatása. Ezt a kérdést úgy sikerült megoldanunk, hogy műhelyünkben forgácsoló részleget szerveztünk, mely szerszámokat és alkatrészeket gyárt, nyáron pedig a szükséges szivattyújavításokat végzi el. — A mi szakmánkban országos viszonylatban mindösz- sze 40 szakmunkás szabadul fel évente, ennek egyötödét szövetkezetünk adja. Sokat foglalkoztunk a tanulóképzés kérdésével is, azonban nem tartjuk megengedhetőnek, hogy 40—50 fokos forró kazánokban fiatal fiúkat engedjünk dolgozni. A szakemberképzést házilag oldjuk meg, a múlt évben nyolc tagunk tett szakmunkás-vizsgát. — Nagy erkölcsi sikert könyvelhet el szövetkezetünk két kiváló 'magyar szabadalom prototípusának elkészítésével. Az eddig Nyu' gat-Németorszáigból behozot szinkronmembrán-szivattyú é Hidrelekt távműködtetésű to lózár itthoni előállítása — ha sorozatgyártása megindul — hárommillió forint értékű valuta megtakarítását teszi lehetővé. Sajnos, nem vagyunk berendezkedve a legyártásra, ez meghaladja szövetkezetünk kapacitásét és feladatkörét, ezért a továbbiakat átadtuk az állami iparnak. Azt mindenesetre elértük, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállításon két oklevelet nyertünk prototípusainkkal és a megrendelések özönlöttek hozzánk az egész országból. — Pár hét múlva tartjuk meg 1959. évi mérlegbeszámolónkat, melyen a jól végzett munka örömével tájékoztathatjuk tagjainkat és az illetékeseket múlt évi működésünkről Tervünket 113 százalékra teljesítettük és csak hogy egy adatót említsek a beszámoló sok száma közül, 100 forint munkabérért 372 forint értéket termeltek tagjaink. A jövedelemből a tagok részesedésére 52 ezer forintot fogunk kifizetni, ami 21 napi átlagos munkabérnek felel meg. Aktívaértekezlet a Szentendrei Papírgyárban BÍRÓSÁGI HÍR A járásbíróság 1SS0. január 3S-én hiteliegyelmet sértő bűnügyben tárgyalt. Csermák Béla vádlott, a dobogókői Külkereskedelmi Minisztérium üdülőjének gondnoka au Országos Takarékpénztár'Szentendrei fiókjától családi lakóház építési kölcsön címén felvett 11 600 forintot. Ezt arra használta fel, bogy családi lakóház helyett egy magaslati üdülőt épített fel. Azt még az építkezés befejezése előtt az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján _ tehát eltérve a hitel eredeti rendeltetésétől — üdülőnek hérbe adta. A járásbíróság a vádlottat hat hónapi börtönbüntetésre és 2000 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását a járásbíróság három évi próbaidőre felfüggesztette, figyelemmel vádlott büntetlen előéletére és két gyermekére. Január 28-án a legjobb dolgozók részvételével aktívaértekezleten vitatták meg a felszabadulási munkaverseny célkitűzéseit a papírgyár dolgozói. Az értekezleten Lusztig Kálmán, a pártszervezet titkára ismertette a kongresz- szusi munkaversenyben elért eredményeket a könnyűiparban és a papíriparban. Elmondotta, hogy a nagyszerű eredmények további fejlesztése azon múlik, hogy a kongresszusi verseny lendületét milyen mértékben sikerül a felszabadulási munkaversenybe átvinni. Az 1960. évi gazdálkodási feladatokat Hegedűs István főmérnök ismertette. Üzemrészenként jelölte meg azokat a legfontosabb teendőket, melyekre a munkaversenynek épülnie kell és melyek elvégzése biztosítja a tervek maradéktalan teljesítését. Legfontosabb feladatként a papírgépeknél a tervezett termelés teljesítése mellett, a minőség javítását, a hulladék csökkentését és az anyaggal való szigorú takarékoskodást említette meg. Közölte, hogy a vállalat termelékenységének legalább két százalékot kell emelkednie, amivel a túlóráknál jelentős csökkenés érhető el. Ismertette a műszaki intézkedési tervet, mely többek között két darab pa- pírívszámlá’ó gép, egy új tekercsvágó gép és egy anyag- szállító daru felállításával nagymértékben segíti a termelékenység növelését. A főmérnöki - beszámolót élénk vita követte. Gyurcsá- nyi István nagyobb összefogásra szólította fel gépvezető társait, mondván, hogy a verseny keretében nem egymás lehagyására, hanem egymás támogatására kell törekedni, mert a három műszak szorosabb összefogása nagymértékben növelheti az eredményeket. Demeter Sándor a vezetőség nagyobb támogatását kérte, hogy felajánlásuk tel! ! A népszámlálással kapcso- ; latban új utcanév-táblák je- ; lentek meg a város házain. ; Egyesek a régi, hagyomá- ; nyos utcaneveket elevenítik \ fel, míg mások az élet fejlő- j dése alapján a közelmúlt ese- £ menyeinek, városunk neveze- £ tesebb lakóinak állítanak £ emléket. A régi, hagyomá- £ nyos utcanevek visszaáll! tá- £ sa a város egykori térképei alapján történt, így kapta vissza nevét a Futó utca, \ Alsó Duna köz, Dumtsa Jenő utca stb. y ^ A múzeumban őrzött régi ^ várostérképek sok érdekes- ^ seggel szolgálnak a figyel- ^ me-s szemlélőnek. A város £ legrégibb ismert térképe £ 1760-ból származott, sajnos í azonban a háború alatt el- í kallódott s csak egy régi le- $ írásból tudjuk, hogy a térképen a régi romok, mint 'j pl. a római tábor romjai, fel- £ tűnőén be voltak rajzolva. ^ Egy 1762-ből származó ^ mappa jelenleg a város leg- ^ régibb térképe, melyet a Po- ^ máz és Szentendre közötti í új határ megállapítása al- í kalmával készítettek. A vá- í ros déli határában, a mai J Püspökmajor és a Dera-pa- ^ tak közötti szakaszon ugyanis ^ egy szélesebb területsávét ^ ekkor csatoltak Pomáztól ^ Szentendréhez. A mappa ké- ^ sütője a rajz mellett rész- ^ letesem leírta, hogy hol ha- ^ ladt keresztül a város hatá- £ ra. A térkép sok érdekes ^ adattal szolgál a város XVIII, % sz. történetére és életére vo- % natkozóan. ^ A térkép alapján rekonst- í ruálni lehet a város mezőgazdaságilag művelt területeit a XVIII. század második felében. A két fő művelési ágat, a szőlőt és a szántót külön jelzi a térkép. A legnagyobb területeket ’ a szőlők foglalták le két jelentősebb összefüggő területen. A kisebbik szőlőterület a po- mázi Fehérhegytől Susnyá- rom, a Kőhegy oldalán és Bubánon át egészen a Bükkös-patakig, illetve a mai állami gimnáziumig húzódott. A nagyobbik szőlőterület a pis- mányi oldalon helyezkedett el egészen Sztárévodáig. Kisebb szőlőföldeket jelöl még a térkép az egészségíházitól felfelé eső szakaszon a Bükkös-patak és az Alsóizbégi út között. A város határában a XVIII. század folyamán négy helyen találunk szántóföldeket. A legnagyobb. sszefüggő szántórész a 1 laktanya, országút és a Ta-pataktól délre eső terű a budakalászi határig, v nint a Duna által hatórc területen volt. Kisebb szár :at találunk a Püspökmajc körül, ízbégen az Anna-major körüli domboldalakon és Sztárávoda környékén. A mai réti földek helyén, a város déli határában ebben az időben a térkép apxrint „locus”, tó volt, a tó körül pedig ingoványos, mocsaras terület foglalt helyet. Ez, a különben igen becses emlékünk a város belterületét sajnos csak nagy vonalakban ábrázolja. A város belterületén hat, az izbégível együtt hét templomot jelez a térkép. A mai Péter Pál templom 1791-ben készült el és a Pozsárevacs- ka templom tornya, mely 1794-ben épült, még nem szerepel a térképen. A térkép szerint a mai piactér körül állt az egyik dézsmaház, a bubáni szőlőkből a városba vezető út mentén. Két vízimalom működött ekkor a város határában, az egyik a Bükkös-patakon Bjela vodá- nál, a másik — melyet a térkép nagyobbnak jelöl — az izhégi katonai tábor közelében épült. Érdekes régészeti vonatkozásokat is találunk a térképen: Pomázin, a volt Luppa- majomál a török háborúk alatt elpusztult középkori Szenté község templomának romjait is berajzolta a térkép készítője, a Luppa-csárda közelében feltárt római őrtorony helyén pedig kis erődöt jelez Balhavár felirattal. A földrajzi nevek, közöttük a dűlőnevek is nagyrészt magyarok voltak még ebben az időben, de már megjelentek a szerb dűlőnevek is. Érdekes, ma már részben feledésbe ment dűlőneveket olvashatunk a megfakult, kissé repedezett mappán. Szekrénykő, Zsákkő, Rekettyebokor, Csipkebokor, Mesterréttye és a többi magyar elnevezés valószínűleg még a középkorból a török háborúk előtti időkből maradt fenn. A földrajzi nevek egy része mai ,V<XXXVvXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\ t / napig is megmaradt, így pl.: a Dömörkapu, Mányáshegy,! Somhegy stb. elnevezések ma ! is használatosak. Még egy, korban utána kö- ; vetkező és 1808-ban készült j térképről érdemes megemlé-; keznünk. Ez a nagyméretű \ térkép külön lapon ábrázol- j ja ízbéget és Szentendrét. A \ térképeken a város régi te- j metőire vonatkozóan találunk j érdekes adatokat. Bár a vá- j ros idősebb lakói még emlé- j keznek ezekre a régi temetők- j re, mégis érdemes megemlíte- j ni, hogy a múlt század elején j a város belső területén nem j kevesebb, mint nyolc teme- ■ tő működött. Ebben az idő- \ ben még minden templomnak \ és vele együtt minden egy- \ házközségnek külön temetője j volt. A ma is használatban le- ] vő temetőkön kívül a tűzoltó- \ laktanya előtti részen volt j egy nagyobb, s egyben a vá-j ros legrégibb szerb temetője. \ A Paprikabíró utcában a kál- j váriáig terjedő szakaszon két \ temető is volt. közülük az j egyik a Pozsárevacska temp- i lomé volt. Egy nagyobb \ terhétől jelöl a térkép a kál- \ váriától nyugatra eső terüle- \ ten, míg az állami gimnázium í helyén levő temetőt pedig \ csak a közelmúltban számol-í ták fel. j Az utcanevek szempontjá-: bői egy múlt század 80-as: éveiből származó várostérkép; szolgáltatott értékes adatokat, í melyen néhány, a ferenezjó-! zsefi időre jellemző névadá- ; son kívül az eredeti, régi ut-; canevek szerepelnek még. ; Soproni Sándor ’ Szentendre régi térképe Téli utcarészlet Kiss István felvétele / jesítésének műszaki feltételei! biztosítottak legyenek. A pa- j pírterem dolgozó női kemény ! bírálattal illették a gyártó! részleget a papír időnkénti! rossz minősége miatt. A kar-; bantartók a gépek kezelőivel; cserélték ki véleményüket,; bíráltak és hasznos javaslato-; kát tettek. ; t A vitát a pártszervezet tit-! kárának zárszava fejezte be,: összegezte az elhangzottakat, j megállapította, hogy biztosít-; va látja a felszabadulási! munkaverseny eredményeit, j Az értekezleten megjelent' dolgozók lelkesedése, építő; bírálata és nemkevésbé hasz-í nos javaslatai ezt teljes mér-! tékben igazolják. ; b. z. : j ‘ 4 HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL Az 1959. ÉVI adófizetési tervek teljesítéséről, a tanácsvállalatok 1959. évi gazdálkodásáról és az 1960-as év terveiről, valamint a tanácstagi tevékenységről tárgyalt február 5-én a városi tanács végrehajtó bizottsága. A VÁROS ügyeletes orvosa február 7-én dr. Göllner Pál körzeti orvos. FARSANGI BÁLT rendez február 6-án 20 órai kezdettel a Helyőrségi Kiub helyiségeiben az általános fiúiskola szülői munkaközössége. AZ MSZMP városi párt- bizottsága ipari osztályának munkáját és a város kulturális helyzetét vitatta meg a városi párt-végrehajtóbizottság. -------r. AZ IDEGENFORGALMI HIVATAL szentendrei kirendeltsége a fizetővendégszolgálat kifejlesztésével kapcsolatos jelentkezéseket február 8-tól 10-ig még elfogad. Hivatalos idő az említett napokon 8-tól 12 óráig a tanács- háza földszint 2. sz. helyiségében. SZENTENDRE járás ügyeletes állatorvosa február 7-én az egész járás területére dr. Kátai Vince körállatorvos, Fomáz. Telefon: 283. TIZENHETEN JELENTKEZTEK eddig a No t anács szervezésében meginduló szabás-varrás tanfolyamra. Jelentkezni lehet még február 9-ig és 9-én az első szakfoglalkozás alkalmával. MEGVÁLASZTOTTÁK a Szentendrei Papírgyár üzemi pártszervezete mellett működő műszaki tanács tagjait Feladata többek között a pártszervezet termelésellenőrző tevékenységének szakmai segítése. A FILMSZÍNHÁZ műsorán február 4-től 7-ig a Blum-iigy, 8-tól 9-ig Felfelé a lejtőn, 10-én Don Juan legutolsó kalandja, 11-től 14- ig Megfelelő ember, a matiné műsorán február 7-én Nehéz anya nélkül cimű film szerepel. - FELHÍVJUK a gazdák figyelmét, hogy hibridkukorica-vetőmagot cserélhetnek a Terményfongalmi Vállalat szentendrei kirendeltségénél. Aki ezt a lehetőséget igénybe akarja venni, legkésőbb február 10-ig jelentse be igényét a tanács mezőgazdasági osztályán. ISMÉTELTEN felhívjuk azon SZTK-biztosítottak figyelmét, akiknek birtokában tavalyi vagy régebbi bélyeg- k lap van, haladéktalanul ad- í ják le a városi tanács v. b. j mezőgazdasági osztályán, ; mert ellenkező esetben biz- \ tosítási kedvezményben nem ; részesülhetnek. A HELYI VÖRÖSKERESZT \ szervezet február 8-án csak nők részére, február 15-én \ csak férfiak részére felvilá- \ gosító előadást rendez. Az £ előadás címe: A házasélet £ problémái. Előadó dr. Szent- '*t királyi T. Gyula. Az elő- £ adások mindkét esetben este £ 18 órakor kezdődnek és az £ érdeklődésre való tekintettel £ annak megtartására a kultúr- £ otthon nagytermében kerül \ sor. 5 JÓ EREDMÉNNYEL vég- \ ződött az Úttörő Tsz 1959. \ évi zárszámadása. A munka- \ egység értéke 41 forint volt- \ A tsz dolgozói közül Cs. Sza- '/f bó Józsefné 842, Tóth Gyula J 811, Kiss István 678 munka- ^ egységet ért el. A zárszám- ^ adás vidám hangulatú, reg- £ gélig tartó táncmulatsággal ^ ért véget, melyen részt vet- £ tek a járás, párt és tanács í vezetői is. ^ NAGYSZÁMÚ hallgatóság £ előtt Karvaly József elv- J társ, a Budakalászi Textil- £ gyár igazgatója tartott párt- £ napi előadás keretében él- \ ménybeszámolót a község la- J kossága részére az MSZMP í VII. kongresszusáról. ; DUNABOGDÄNYBÖL JELENTIK: ; AZ ÓVODÁK társadalmi £ megsegítésének országos versenyében, a 180 000 forintos ! óvoda felépítésével harma- ! dik helyezést ért el a község, í Hajdúszoboszló és Makó mö- 'gött. Közel 100 000 ember fordult meg 1959-ben Lajosforrásnál szállásolására alkalmas hely- lyel bővült a turistaház. Városunk környékének egyik legszebb helye a lajos- forrási Ságvári Endre menedékház. Számosán keresik fel az ország különböző részéről. 1959- ben például 14174 fő szállt meg, ezenkívül olyan vendég, aki napi ellátással vette igénybe a szállást, 7364 fő volt. 1020 külföldi látogatta -meg - a -Lajosiórrást 1959 folyamán. A különböző sportágak válogatott keretének tagjai ösz- szesen 705 napot vettek igénybe teljes ellátással. Rendezvényeken 2215 személyt láttak el. Az átvonuló vendégek száma meghaladta a 60 000 főt, tehát 1959-ben összesen mintegy 100 000 ember fordult meg Laj ősforrásnál. 1960- ban ez a szám még emelkedni fog, mert 20 fő el> \\VWWWwvvvwv\wxxwvvvvvvxv»»vvxs.««»v«