Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉPÍTÉSÉT HATÁROZTA EL A VÁROSI TANÁCS

955 000 forint bevétel és kiadás

Február 18-án kezdődik a szovjet filmhét

Ebben az évben is megrendezésre kerül országszerte a szovjet film ünnepVárosunkban a szovjet filmhét február 18-tól február 24-ig tart. Ez idő alatt bemutatásra kerül a Fantasztikus utazás. Kezedben az élet,?. Jégkirálynő című film, valamint 21-én délelőtt az Idegen utas.

nács ehhez a nagy összegű beruházáshoz a rendelkezésre álló keret mellett 50 000 forinttal járul hozzá.

212 000 forintot kívánunk fordítani a városi vízhálózat bővítésére, amely mintegy 2000 folyóméter vezetékbővítést jelent. Elsősorban azokon a területeken lesz a bővítés, ahol a társadalmi munka és hozzájárulás a legjelentősebb ösz- szegben jelentkezik. A végrehajtó bizottság álláspontja az. hogy

ebből befelezik az izbé- gi fővonalat, a későbbiekben építendő vízmedencéig.

A művelődési ház építésére ez év második felében kerülne sor 1961. évre áthúzódóan és

erre a célra ez évi fel- használásra 445 000 forint összeget állapítottak meg.

A tervezőintézet felé a művelődési ház programját az illetékesek meghatározták. E szerint sor kerülne

egy 500 férőhelyes színházterem építésére, meg-» felelő színpad és zenekari rész kiépítésével.

A tervezésnél figyelembe veszik azt, hogy táncestélyek és kiállítások megrendezésére is alkalmassá váljon. ötven fős előadóterem, a járási és városi könyvtár, valamint klubhelyiség is létesül. Itt nyerne elhelyezést a szakmaközi bizottság, a KISZ, a nőtanács és a Hazafias Népfront is egy-egy helyiségben. A hely végleges kijelölése még nem történt meg, de célszerűnek látszik,

hogy a római várkert szomszédságában épüljön fel a művelődési ház, ahol további ... kulturális létesítmények is építhetők.

A nagyterem filmvetítésre is szolgálna, és tehermentesítené a filmszínházat is.

A tanácsülés határozata rögzíti továbbá 15 000 forint összegben az ösztöndíjban részesülők támogatását. 8000 forinttal segíti a könyvtár könyvállományának bővítését.

A társadalmi munka értékét az ez évi program 105 000 forintban határozta meg. A vízhálózat-bővítés kapcsán felmerülő társadalmi munka értékét 35 000 forintban rögzíti a terv. 15 000 forint társadalmi munkát irányoz elő egy új gyermekjátszótér kialakítására. A jelenlegi játszótér kicsi és életveszélyes az egyre bővülő közlekedés miatt. Ez év folyamán 55 000 forint társadalmi munka realizálását veszik száA József Attila Kultúrotthon 1960 februári programja

5-én. pénteken: MHS-összejöve- teL

Táncoló menyecske Moháéul György íusrajza.

SPORTHÍREK

6-tól 13-ir? sorozás.

8- án, hétfőn: Egészségügyi előadás nők részére. (Szentkirályi Tóth Gyula.) Népfront klubest. (Horgászna gyrryülés.)

9- én, kedden: Varrótanfolyam.

10- én, szerdán: Városi kórus

próbája.

11- én, csütörtökön: Színjátszók próbája. Varíótanfolyam.

12- én, pénteken: MHS-Összejöve tel.

13- án, szombaton: MHS-bál.

14- én, vasárnap: A bajusz marad (operett). A Pest megyei Petőfi Színpad vendégjátéka. (Tanács- háza nagytermében.)

13-én, hétfőn: Egészségügyi előadás férfiaknak, Népfront klubest.

16- án, kedden: TIT szabadegyetemi előadás: Mongólia. Varrótanfolyam.

17- én, szerdán: Városi kórus próbája.

18- án, csütörtökön: Varrótanfolyam. Színjátszó próba.

20- án, szombaton: Színielőadás ízbégen, a kocsigyár kultür- otrlionában.

21- én, vasárnap: Színielőadás, a színjátszók bemutatkozása.

22- én. hétfőn: Népfront klubest.

23- án, kedden: Irodalmi előadás. Varrótánfolyam.

24- én, szerdán: Városi kórus próbája.

25- én, csütörtökön: Színjátszó próba. Varrótanfolyam.

26- án, pénteken: MHS-összejöve- tel.

28-án, vasárnap: A tiszti klub bábcsoportjának szereplése. Minden szombaton a tánccsoport próbája.

A iárási TST vasárnap megrendezett sakk- és asztalitenisz falusi spartakiád döntő eredményei:

ASZTALITENISZ Férfi egyéni: 15 fő.

1. Liptáík Ferenc Szentendre

2. Kovács Pál Szentendre

3. Schvarc János Pomáz.

Női egyéni: 8 fő.

í. Jesztrebényi Mária Sz.-endre

2. Fülöp Mária Pomáz

3. Rácz Maria Leányfalu.

Férfipáros:

1. Kovács Pál—Bárdi István Szentendre

2. Liptúk Ferenc

_Kovács L.

S

zentendre

3. Hamöalkó József—Németh Ferenc Budakalász.

Női páros:

1. Magyar Éva—Bálint Mária Visegrád

2. Rácz Mária—Fülöp Mária Leányfalu.

Férficsapat:

1. Kovács Pál, Kovács László, Lipták Ferenc Szentendre

2. Kunstai Lajos, Brúder György, Rácz Lajos Kisoroszi

3. Hamöalkó József, Németh Ferenc, Svadlinka Ferenc Budakalász

4. Baróti László, Brandhuber József, Zéli István Csobánka.

Női csapat:

1. Magyar Éva. Bálint Mária Visegrád

2. Rácz Mária, Fülöp Mária Leányfalu.

Vegyes-páros:

Kovács Pál—Jesztrebényi Mária Szentendre

Blaskovics László—Magyar Éva Visegrád

Schvarc János—Fülöp Mária Pomáz.

SAKKVERSENY

Férfi csapat:

1. Fonyad Endre, Madas László, Schmidt Hugó, Csepreigi József Visegrád 13 pont

2. János Ferenc, Nagyházi László, Gál Jenő, Tóth József Tahitótfalu 12 pont

8. Túri András, Magyar László, Gál Jenő, Tóth József Víseg- rád-Gizellatelep H pont 4. Papp József, Vitálo6 József, ifi. Vitálos József Pócsmegyer 5 pont.

Sakk egyéni:

Fogas Jenő Szentendre Csesznék József Szentendre Branceifiz Márton Szentendre.

Női egyéni:

1. B eh minszki Margit Dur.a- bogdány

2. Behutinszki ViLmosná Duha- bogdány

3. Flóris Ágota Dunabogdány.

★

A Leányfalui KSK vezetőségének régebben megalakult fcultúr- gárdája a sportkör gazdasági alapjának megerősítése érdekében kultúrműsort rendez több idősebb sportkedvelő bevonásával, a bevétel teljes összegét a helyi sportkör erősítésére fordítják. A hat s po rtsz ? kös ztály működése érdekében igen jó munkát végeznek a helyi sportvezetők . Kecskés János irányításával.

★

Követendő példaképpen állítjuk a sportvezetők elé skopál Istvánt, az izbégi serdülő labdarúgócsapat vezetőjét. Skopál István erejét nem kímélve küzd a szocialista sport fellendítéséért. A sportkör tagjaiból és baráti köréből színjátszó csoportot szervezett, a befolyt jövedelemből a városi tanács segítségével működteti; a serdülő csapatot, mely minden versenyen

és bajnokságon eredményesen szerepel. ^

A Szentendrei Építők labdarúgó szakosztálya február 10-én kezdi meg alapozó edzéseit a márciusban meginduló bajnokságra. A vezetőség kéri a játékosokat, hogy február 7-én, vasárnap délelőtt 10 órakor jelenjenek meg az érdeklődő szurkolókkal együtt a sporttelep klubhelyiségében, ahol megbeszélést tartanak.

★

Megalakult a Szentendrei Papírgyárban a Tipográfia Természet- barát SK. Elnöke a papírgyár igazgatója, kit a tagság nagy örömmel fogadott. A jelenlegi taglétszám 67 fő, férfiak, nők, ipari tanulók vegyesen. Eddig a Budapesti TB alszövetsághez tartoztak és a Természetbarátok Szövetsége által rendezett túravezetői vizsgán, hárman ió eredménnyel vizsgáztak. A vizsgát tanfolyam elvégzése nélkül, egyéni tanulás után tették le. A minősítéseik során Miki er Sándomé

211, Kovács Ferenc 150 és Lambert Mária 178 pontot szerzett. 1960. -január sl-én tartották ez évi első csillag-túra versenyüket. Cél a Ságvári menedékház volt, ahol első önálló alakulási ülésüket Is megtartották. Erről az ülésről rövidesen tudósítást adunk.

1960. február 27—28-án túrát rendeznek Dobogókő céllal, melyre eddig 22 fő jelentkezett a oapír- gyárból, szállásdgéwnyel együtt. A jelentkezők száma előreláthatólag még nőni fog.

A szentendrei JTST elnöksége örömmel üdvözli a megalakult TB sportkört és munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kíván. Egyben felkéri Miikler Sándomé sporttársnőt, hogy minden túrájukról, valamint rendezvényükről küldjék be tájékoztatásukat legkésőbb kedden déli 12 óráig a szentendrei JTS-hez, hogy a szentendrei olvasóközönséget is tudósítani tudjuk eredményeikről.

★

A szentendrei JTST elnöikséíge I960. február 7-én délelőtt 9 órakor rendezi röplabda-villámtoma terem-versenyét a szentendrei állami gimnázium tornatermében. Már eddig is sek nevezés érkezett be, ez még növekedni fog. Kérjük a sport társakat, hogy tornacipőt mindenki hozzon magával, mert a tornaterembe cipővel belépni tilos.

★

A Tipográfia Természetbarát SE, melyről fentebb írtunk, 1S69. jan. 31-én a Ságvári turistaház célállomással megtartott ez évi első csillag!úra-versenyén a Szentendrei Papírgyári szakosztály részéről 16 fő vett. részt. Ez alkalommal tartotta a szakosztály első, önálló alakuló ülését, melyen a vezetőséget is kijelölték. Az elnöki tisztet Csömör Dániel igazgató elvtárs vállalta el, aki magé is belépett a szakosztály tagjai sorába. A 36 részvevő közül 11 fő vissz útban gyalogtúrán vett részt a Ságvári turistaház—Csepel kút—

Vasas-szakadék

__Kőhegy—Szente

ndre útirányon át.

Február havi program a következő:,

II. 14: Csillagtúr a-verseny a

Frankhegyi turistaház (budai hegyek) célállomással. Vissz útban

gyalogtúra: Mafckosmáría—Budakeszin át.

n. 17: Természetjáró filmvetítés az üzemben, a MOKÉP-től kölcsönzött filmek segítségével, a természeti ár ás népszerűsítésére.

H. 21: Budapest, városnéző séta. Parlament , belsejének megtekintése.

II. 27—28: Másfélnapos Dobogókőre indított túra, amelyre edd:g 24 fő jelentkezett és fizette te a szállásdíjat. Odafelé a Tipográfia külön autóbuszával tesszük meg az utat,, visszafelé gyalogtúra.

Dr. Szászy István orvos, a Dunakanyar anekdotázója és dalköltője

A Szentendrei Járási Könyvtár figyelmes olvasói észrevehettek, hogy Tóth Béla „Magyar Anekdotakincs” című művének egyik régi példányában, az első lapra ez az ajánló sor van bejegyezve: „Dr. Szászy Istvánnak,

legzseniálisabb munkatársamnak! Tóth Béla.”

Minket, szentendreieket

azért érdekelhet közelebbről a hírneves anekdötagyűjtőnek ez a sajátkezű bejegyzése, mert dr. Szászy István az első világháború utáni években szentendrei lakos volt. Bizonyára soltan emlékeznek még a melegszívű, barátságos orvosra, aki a gyógyszerek mellett kedves, biztató szavaival is reményt öntött a csüggedő betegek szívébe. Talán még nem felejtették el egykori tanítványai sem, akiknek egészségtant tanított a Kossuth utcai polgári iskolában. Be most ne orvosi, hanem irodalmi ténykedéséire irányítsuk figyelmünket.

Dr. Szászy Istvánnak itt, a Dunakanyarban ringott bölcsője, 1802-ben született Pócsmegyeren. Itt, a Dunakanyarban töltötte gyermekkorát és ifjúságának éveit. Vácott végezte gimnáziumi tanulmányait és mint orvostanhallgató is a nyári szünidőt mindig Pócsmegyeren, Leányfalun töltötte. — Orvosi hivatása a Délvidékre, Bácskába szólította ugyan, de szülőföldjének emlékeit oda is magával vitte szívében. — Már óbecsei orvos volt, amikor megjelent a „Pest megyei anekdoták" című könyve, amely nagyrészt a Dunakanyar anekdotáit foglalja magában. Még ifjúkorában hallotta ezeket, amint szájról szájra jártak a Szentendrei szigeten és környékén. Írói tehetségével megkapóan foglalta írásba ezeket a néprajzi és kortörténeti szempontból is érdekes, többé-kevésbé megtörtént, apró históriákat. Ennek a vidéknek egész romantikája, a szigetségi emberek

humora, sok furfangos ötlete, tréfája tárul elénk a szellemesen megírt, csattanósan végződő, jó ízű adomákban. Megismerhetjük ezekből a környékbeli falvak múlt században szereplő embereit, mint például a nagyétkű, feneketlen gyomrú Mikest, a kisoroszi kántortanítót, aki egyébként arról is nevezetes, hogy a falu kanászának — aki a dudáláshoz is értett — megtanította a „Gotterhalte” dallamát. A kanász ezt dudálta meglehetősen hamis hangon a sziget csúcsánál. amikor Ferencz József először jött hajón Becsből Magyarországra. Érdekes epizódokat beszél el a könyv a Leányfalun nyaraló Gyulai Pálról. Szász Károlyról és Feleki Miklósról. Nagyon mulatságos a könyvben dr. Knoll volt szentendrei orvos esete az iszákos Halasi Péterrel.

A megrögzött alkoholista kifordult, vörös alsó szemhéjaira mutatva, így panaszkodott a szentendrei orvosnak: Fájnak a szemeim! — Nem szabad pálinkát inni, öreg! — volt az orvos tanácsa.

Egy hét múlva Halasi újra beállít a doktorhoz, kijelentve, hogy nem használt az orvosi tanács. — „Nem is használhatott egy hét alatti’ — válaszolta mérgesen az orvos.

„Hát meddig ne igyam?’’

„Sokáig! Legalább egy esztendeig! De még jobb lesz. ha sohasem iszik többé ki- gyelmed abból a gyilkos italból. Különben megvakul.”

„No már, doktor úr, azt a bolondot nem teszem! Inkább az ablak törjön be, semhogy a fundamentum dűljön össze!” — felelte az iszákos Halasi, ezzel a jelképes kifejezéssel célozva a szesszel ösz- szebarátkozott belső szerveire, amelyek szerinte nem bírták volna el az alkohol hiányát.

Szászy István nemcsak anekdotairodalmunk gazdagításával végzett jelentős írói munkát, hanem műfordításaival is. Amikor a bácskai szerbek között élt. ápolta a magyar— szerb barátságot és a szerb költők műveiből egy kötet műfordítást bocsátott közre. — A nagy szerb költők életrajzát is ismertette ebben a

könyvében, mely a dr. Heinrich Antal egyetemi tanár által szerkesztett ún. Olcsó könyvtár kötetei között jelent meg 1906-ban (1557—1558.

sz.).

Dr. Szászy István legszív- hezszólóbb alkotásai azonban azok a költői szárnyalású dalok, amelyeknek nemcsak szövegét írta, hanem mint kiváló zenész, gyönyörű dallamokat is szerzett hozzájuk. Ezek a dalok énekhangra és zongorára „Óbecsei nóták" címen jelentek meg nyomtatásban: A századforduló ideién országszerte ismerték és dalolták nótáit, de kiváltképpen Bácskában örvendtek népszerűségnek, ahol a cigány- zenekarok is játszották ezeket, Különösen közkedveltek voltak: „Azt se mondtad: Isten áldjon!”, „Emlékszel-e tudod-e még?” ciműek.

A hivatásának élő orvost, aki nagy elfoglaltsága miatt kevés időt szentelhetett e az irodalomnak, általános tisztelet és szeretet vette körül Őbecsén. Mégis életének alkonyán visszavágyott szülőföldjére, a Dunakanyarba. Életének utolsó éveit városunkban élte le, ahonnan átlátogatott Leányfalun levő kis gyümölcsösébe. Közhasznú élete 1927-ben fejeződött be Szentendrén. Városunkba beköltözése előtt írta egyik legszebb dalát „Honvágy" címen, melyben a szülőföld vonzó erejét így szólaltatja meg költői formában:

„Köpött vén torony,

szülőfalum tornya Felém integet, engem hívogat. Hallom messziről

megkondulni halkan Hivó hangjukon a

harangjukat.

Mig a harang kondul —

csendül,

Hasasir az idegenbül Áz én fáradt lelkem:

Kopott vén torony! Mikor

álmodom.

Mit hívogatsz engem?” „Kopott vén torony!

Szülőfalum tornya! Haza is mennék, nem ismersz te meg.

Fáradt, roskatag vándor

térne hozzád. Nem akit te vársz: a vidám gyermek.

S a harangok bus Szávára,

A múltakat szánva-bánva Felsírna a lelkem:

Kópot* vén torony, mikor

álmodom.

Mit csalogatsz engem?” —

mításba a művelődési ház

építésénél. A községíej’.esztési állandó bizottság határoz

majd arról is, hogy az egyes címeken biztosított összegek

hol és milyen sorrendben kerüljenek felhasználásra.

A vándordiák című előadásról

Az elmúlt szombaton a tanácsháza dísztermében nagy érdeklődés mellett mutatta be a budapesti Üvegipari és Hő- palackgyár jónevű színjátszó gárdája Lehár Ferenc halhatatlan művét. Értesülésem szerint hetedikén Dunabogdány- ban, majd Pomázon és Sziget- monostoron is bemutatják. Remélhető, hogy a nagy sikerre való tekintettel még Szentendrére is vissza fognak térni.

A darabot Merényi Imre, a vándordiák alakítója rendezte és tanította be, az egyik főszerepet, Borosát pedig Somogy- vári Irma, a 4-es számú Táncsics óvoda népszerű Irma nénije alakította.

Az Üvegipari Vállalat színjátszói azért jöttek Szentendrére, hogy a város érdeklődő közönségének kellemes perceket szerezzenek. Az előadás tiszta bevételét a már említett

óvodának adták a kisgyermekek nyári felruházására.

A szülői munkaközösségnek köszönjük a szépsikerű előadást és a mintegy kétezer forint tiszta bevételt. A munka- közösség szervezte meg ezt a kultúrestet s hozták közénk azokat, akik nemcsak höpa- lackot tudnak gyártani, hanem emberi szívvel és érzéssel játszani is.

A Táncsics óvoda a múlt évben a tiszti épület színpadán saját dolgozóiból és honvédségünk tagjaiból alakult színjátszó gárdával gyönyörködtetett bennünket öntevékeny kultúrműsorával. Az akkori tiszta bevételből az apróságok téli felszerelését biztosították.

Mert nemcsalk az a lényeges, hogy az óvoda falán ki legyen téve egy tábla: a gyermek a legfőbb érték! Hanem az is fontos, amit teszünk értük.

Horváth Levente

Január 29-én tartotta ez évi első ülését a városi tanács. Napirenden szerepelt a város hároméves művelődési terve, az 1960. évi községfejlesztés költségvetése, valamint a termelőszövetkezetek 1959. évi gazdálkodásának megvitatása. A napirenden legjelentősebb kérdésként az idei községiejlesztési terv szerepelt.

Az elmúlt évek folyamán bebizonyosodott, hogy a városfejlesztés gondolata nagymértékben érdekli a lakosságot és elismeréssel nyugtázza az elért eredményeket. Az 1960-as év tervének kimunkálásában alapos és részletekbe menő viták előzték meg a tanácsülés döntését. A művelődési és községfejlesztési állandó bizottságok egyöntetűen elhatározták, hogy hozzá kell fogni a régen óhajtott terv végrehajtásához, a városi művelődési otthon megépítéséhez. A Hazafias Népfront városi elnöksége e tervet támogatta és helyesnek találta.

A város jövőjét, fejlődésének irányát mindenekelőtt az üdülőhellyé, kulturális és sportközponttá történő kialakítása határozza meg.

E program legégetőbb kérdése egy korszerű művelődési ház megépítése. Állami beruházásból e feladatot megvalósítani nem lehet, ami persze nem zárja ki az állami szervek segítségét, amennyiben dokumentálható, hogy a város hajlandó áldozatot hozni.

Lényegében ezek a szempontok határozzák meg a költségvetés és tervezés alakulását, mert e nagy cél érdekében kellett kialakítani a másirányú feladatok tervezését is. A tanácsülés mindezek figyelembevételével 955 000 forintban határozta meg az 1960. évi községfejlesztési költségvetés bevételi és kiadási rovatát.

Az év folyamán 30 000 forintot fordítanak a közvilágítási lámpahelyek bővítésére, mely összegből mintegy 20 közvilágítási lámpatestet lehet megvalósítani a szükséges oszlopok és vezetékek beiktatásával. E téren a megyei tanács saját költséggel tíz lámpatest elhelyezését biztosítja. így összesen 30 helyen szüntetjük meg a sötétséget az év folyamán. Tervezve lett, hogy az Elektromos Művek még 1960-ban a főutcák légvezetékét kábeleseik közel kétmillió forintos költséggel. A városi ta-