Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

«ft WEGYE« gfCirlap I960. FEBRUAR 23. KEDD Üzembővítés, újabb beruházások, új technológiai eljárások a műszaki fejlesztés szolgálatában tlirttdás as ikavmt»kbói ,Az ipar fejlődése, a ter­melőeszközök gyártásának gyorsabb ütemű növelése az alapja a műszaki-technikai színvonal emelkedésének, a termelés növelésének és a dol­gozó nép jóléte fokozásának.” (Elhangzott a VII. pártkong­resszuson.) Életszínvonalunk növekedése tehát szorosan összefügg az iparfejlesztéssel, a műszaki színvonal emelke­désével. Örömmel jelenthet­jük, hogy ezen a téren me­gyénk üzemeiben is megtették már az első lépéseket. Szinte naponta érkezik hír egy-egy új technológiai eljárás beve­zetéséről, új, korszerű gépek üzembehelyezéséről. A Diósdi Csapágygyárban éppen most helyeznek üzembe hat új nyugatnémet Hüller- gyártmányú görgővégdombo- rító automatát. A régi göngő- végdomborítógépek kézzel adagolták a nyersanyagot, az új gép automatikusan műkö­dik és sokkal tökéletesebben végzi a görgőköszörülést. Korábban mindenegyes géphez külön munkás kel­lett, most egy dolgozó három automatát irányít. Hétfőn egyébként ismertették a gyár műszaki szakemberei­vel, hogy az elkövetkező évek során milyen ütemben folytat­ják a műszaki fejlesztést. Mint kiderült, továbbra is nagy gondot fordítanak a kor­szerűsítésre, s a második öt­éves terv során a csapágy­gyártás nagy részét automati­zálják. Jó ütemben halad az Egyesült Izzó váci képcső­gyárának építése. Az idén több mint 20 százalékkal nö­vekszik a híradástechnikai ipar termelése, ami nagyrészt az új, korszerű berendezések­ből adódik. Televíziós képcsö­vekből például a tavalyi 15—20 ezer Ihelyett az idén már 123 ezret gyártanak. En­nek nagy részét már a váci képcsőgyár készíti. A híradástechnikai iparág erre az évre 177 millió forint beruházást kapott, s ebből csaknem 50 millió forintot fordítanak a váci képcsőgyár építésére. Ily módon az idén teljesen el­készül az üzem, s 1961-ben már 200 ezer darab képcsövet készít. Tetemes összeget for­dítanak ezenkívül a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rának a fejlesztésére, úgyszin­tén a telefongyár bugyi üze­mének a továbbépítésére. A ha aszHeki Szerszámgép­fejlesztő Intézet szakemberei kísérleteket foly­tatnak az esztergapadok gépe­sítésére és automatizálására. Műszaki fejlesztésünknek egy igen fontos területe ez, mivel a fejlett ipari országokhoz ké­pest nálunk még eléggé el­maradott az esztergálási mód­szer. Az intézet két csoportban szándékozik végrehajtani a kí­sérleteket. Először gépesíteni, majd automatizálni fogják az esztergagépeket. A gépesítés tervezésének nagy részéről — a társvállalatokkal közösen — már elkészítette az intézet a tervdokumentációt. Ez a leg­gyakoribb «esztergatípusokhoz • lesz alkalmas. A feladatok ” második részében automatákat tervez az intézet másolóberendezés­hez, adagolóberendezéshez, automatikus befogó és szállítóberendezéshez. A Szerszám gépfejlesztő Inté­zetben elkészítik a tervezett gépesítő és automatizáló be- íendezések prototípusait is. Új üzem épül Vecsésen Lázas építkezés folyik Ve­csésen az Andrási-telepen. Ide telepítik a Vízügyi Építő Vál­lalat gépjavító üzemét. 1957- ben kezdtek a munkálatokhoz, s már felépült a háromhajós szerelőcsarnok. Emellé fa- és fémmegmunkáló műhelyeket is telepítenek. Az építkezés előregyártott vasbetonelemekkel folyik, s a telep mellé ötven sze­mély befogadására alkal­mas munkásszállót is épí­tenek. Az új üzemet korszerűen fel­szerelik, ellátják központi fű­téssel és saját vízszolgáltató teleppel. A több millió forintos beruházásból épülő új létesít­ményt előreláthatólag 1961 de­cemberében adják át rendelte­tésének, s főképpen földmun­ka- és építőipari gépeket fog­nak itt javítani. Gimnázium építését kezdik meg Dabason ÉV végére elkészül a szakorvosi rendelőintézet Üzletek és kirakatok AZ EMBER akár városban, akár falun jár, nem tud kü­lönbséget tenni az állami és földművesszövetkezeti keres­kedelem boltjai között. Ez ör­vendetes dolog, hiszen az elmúlt esztendőkben nem­egyszer tettük szóvá, hogy a fóldművesszövetlzezeti keres­kedelem elmaradt a követel­ményektől, korszerűtlen üz­letekben, áruválaszték nél­kül, az igények minimális ki­elégítésének éppen hogy ele­get téve árusít. rAz elmúlt három esztendő jelentős vál­tozást hozott, s példák tö­megét lehetne felsorolni, hogy az állami és a földműves­szövetkezeti kereskedelem je­lentős anyagi áldozattal ho­gyan létesített egész üzlet­sorokat, amelyek a legkénye­sebb ízlésnek is megfelelnek. Elég itt példaként említeni a nagykátai és abonyi föld­művesszövetkezeti boltok, vagy a ceglédi állami boltok fejlődését. Mindez jelentős milliókba került, ám az igé­nyek tovább növekedtek, s ami tegnap még elég volt, az ma már nem elegendő. Az igények fokozott kielégítését jelenti az új kereskedelmi formák megvalósítása, az ön- kiszolgáló, önkiválasztó rend­szerű boltok, amelyekből az elmúlt esztendőben hatvan nyílt meg, s ebben az évben •ugyanennyi megnyitását ter­vezik. MINDEZ igen örvendetes. Azt is meg kell azonban ál­lapítani, hogy a kirakatok jó része nem tartott lépést a boltok belső fejlődésével, s ma is az évtizede még jó, de ma már egyáltalán nem megfelelő színvonalon van. A legtöbb bolt kirakatá­ban rendszertelenül, sokszor ízléstelenül párosított áru­cikkek „csalogatják” a vásár­lót, nem egyben a cipőpasztá­tól a gyerek kötött holmiig mindent megtalál az ember. A piackutató szolgálat megálla­pítása szerint a jól rendezett ízléses kirakatok mintegi huszonöt-harminc százalékot forgalomemelkedést jelente neki Vajon kárbaveszet anyagi áldozat-e, ha err< több gondot fordítanak az il letékesek? Vajon visszaté- rül-e rövid idő alatt az er­re fordított anyagi erő? A válasz nem lehet kétséges. Mégis: kevés figyelem ju­tott eddig e területre. Nem neonfényes csodákat, nem megvalósíthatatlan dolgokat követei az ember. De aho­gyan neonfényt lehetett sze­relni az abonyi boltok fölé, ahogyan be lehetett ren­dezni a dabasi cukrászdát, ahogyan az üzletházak sorát megnyitották, ugyanúgy le­het és kell is nagyobb fi­gyelmet fordítani a boltok külsejére, a kirakatokra, hi­szen olyan ez, mint valaki­nek az arca. A kirakat az üzlet arca. Vajon becsalja-e a vevőt, ha ez az arculat nem­csak hogy szeplős, hanem olykor csúnya, piszkos is? A MÉSZÖV, a népbolt vál­lalatok már eddig is jelen­tős anyagi áldozatokkal biz­tosították a vásárlóközönség igényeinek kielégítését. En­nek a kérdésnek megoldása nem jelent jelentős anyagi terhet, csupán nagyobb fi­gyelmet, az irányításnak e területre való kiterjesztését. Ha eredményeit tekintjük, ak­kor ennyi többletet vállalni mindenképpen érdemes. — m — ségeiből Dabas felé irányuló járatokat megerősíti. Ez pe­dig az új gimnázium növen­dékei részére sok könnyebb­séget jelent. Biztosra vehető az is, hogy amint Dabasra köl­tözik a gimnázium, a MÄV szintén úgy vál­toztatja meg menetrend­jét, hogy az Ócsárol, Gyálról és más, a vo­nal mentén fekvő közsé­gekből kellő időben fus­son be a diákokat szál­lító vonat Dabasra és onnan az előadás után hazaigyekvő növendékeknek megfelelő legyen a vonat­indulás ideje. Dabason a gimnázium épít­kezésnél ugyan kisebb, de szintén nagy fontosságú épít­kezések is folynak. Épül már a járási ren­delőintézet, amely még r’ehBen='“!:,ai '-esztendőben megkezdi működését. Ezenkívül szépen halad an­nak az emeletes lakóháznak az építése is, ahol a rendelő- intézet négy orvosa számára biztosítanak lakást. Az elmúlt napokban fővá- rosszerte elég nagy számban fordultak elő influenzás meg­betegedések. Az MTI munka­társa tájékoztatást kért a Köz. egészségügyi és Járványügyi Állomástól: hogyan védekez­hetünk legeredményesebben a betegség ellen? — Tapasztalataink szerint az influenzás megbetegedések többsége az elmúlt napokban jobbára az idősebb korosztály tagjait, az 50—70 év közötti embereket sújtotta. Ennek fő­ként az az oka, hogy a betegség leginkább a viszonylag gyengébb, ki­sebb ellenállású szerveze­ten tud úrrá lenni. A megelőzés egyik legfőbb fel­tétele a jó erőállapot; ahogy mondani szokták, a kondíció. Étrendünket tehát úgy állítsuk össze, hogy szervezetünk hoz­zájusson a kellő mennyiségű vitaminokhoz — ezek között is elsősorban a C-vitaminhoz. Fogyasszunk több főzelékfélét, gyümölcsöt. Itt említjük meg: tévhit az, hogy a különbö­ző alkoholok, italok, rum, pálinka stb. valamiféle védettséget nyújtanak. Sokkal jobb hatásúak az elég nagy választékban rendelke­zésre álló vitamindűs üdítő italok, ezeket bátran ajánlhat­juk a lázas betegeknek is, akiknek a szokásosnál na­gyobb a folyadékigényük. — Kevesen tudják ✓például azt, hogy a sülttök fogyasztá­sa Is igen hasznos, mert vita­mintartalma vetekszik a leg- vitamindúsabb gyümölcslével, s nem kevésbé kitűnő hatású az egyre népszerűbbé váló csipkebogyó tea, amely ugyan­csak sok C-vitamint tartal­maz. Ajánljuk azt is, hogy akiknek módjukban áll, rend­szeresen járjanak kvarcolásra, ami bizonyos mértékben pótol­ja a hiányzó napsugárzás egészséges, szervezetet erősítő hatását, segíti a vitaminkép- ZŐdésf. — Felhívjuk a figyelmet ar­ra is, hogy a változékony időjárás, a nagy hőmérséklet-ingado­zás miatt fokozott gonddal keli ügyelni az öltözkö­désre. Sokan hajlamosak arra, hogy kisebb enyhüléskor minden át­menet nélkül túlságosan „könnyen” öltözködjenek, ha­mar „szegre akasztják” a me­leg ruhákat, vastag kabátokat. A legtöbb hűlés, megfázás így kezdődik, a hurutos, náthás ember pedig szinte védtelen­né válik a vírusos influenzá­val szemben. — Elterjedt az a nézet is, hogy a jól fűtött, gyakran túl­fűtött meleg szoba a legjobb orvosság. Nos, ez sem áll, mert a szoba és a mellékhelyi­ségek hőmérséklete között így nyilván túlságosan nagy a kü­lönbség, nem is szólva a szoba és az utca közötti hőmérsék­letkülönbségről. — Végül még egy tanácsot: az influenzás megbetege­dések általában enyhe le- folyásúak, a folyamat két- három nap alatt lezajlik. Elég magas lázzal, torok- és fejfájással jár, forduljunk te­hát már kezdeti időszakban orvoshoz, ne próbáljuk „lábon kihúzni”, mert hozzátartozóin­kat, munkatársainkat is meg­fertőzhetjük. Víz alatti aratógép A Szovjetunió egyes vidé­kein rendkívül népszerűek a vitamindús gyógyhatású ten­geri növényekből, így a ten­geri káposztából és az úgyne­vezett lamináriákból készülő ételek. A tenger alatti növé­nyekből konzerveket is ké­szítenek. A növények „aratása” mind ez ideig kézi erővel történt. Most az egyik tervezőintézet­ben különleges „vízalatti ara­tógépet” szerkesztettek erre a célra. A könnyű, motorcsó­nakhoz erősített berendezés levágja a különböző növé­nyeket és tartályba gyűjti őket. Mivel a tenger alatti növények szabad levegőn csak rövid ideig tarthatók él, úszó konzervgyárat is építe­nek. A hajóra szerelt kon­zervgyár naponta 6—8 víz­alatti aratógép munkájának eredményét, több száz tonna tengeri növényt dolgozhat fel ízletes konzervvé. A JÖVŐ „NAPHÁZA" Igyekezz egy kicsit! Tudhatnád, hogy brigádunk tervében napi 40 tojás szerepel y 2 „Solarium” — ez állt egy £ rajz alatt, amely rendkívül {nagy érdeklődést keltett egy '/ kiállításon, amelyet a Német í Tudományos Akadémia az $ NDK fennállásának tizedik í évfordulója alkalmából Ber- í lim Adlersdorf ban rendezett, í A „Solarium” — amit legtalá- Í lábban napháznak lehetne le- Í fordítani —, merőben újfajta, iaz egészséget szolgáló beren- $ dezés, amelynek terve sok né- % met tudós lelkes pártfogására talált. A kiállítás egy további $ érdekes újdonsága volt a vilá- í gító fal, amelyet már meg is } valósítottak az NDK-ban. A í világító falnak a jövendő nap- $ házban is jelentős szerepet $ szántak. í Milyen lesz hát ez a német 'f, tudósok által tervezett jöven- fdő napház? $ í A „Solarium ” látogatója í, £ egy fényben fürdő bejárati % csarnokból fedett sétányra jut, f ahol az üveg és az élénkszínű % burkolatok dominálnak. A sé- f tányhoz csatlakozó átrium- $ udvar szökőkút javai, virágai- £ val és növényeivel még job- f ban fokozza azt az érzést, '/, mintha a látogató a szabad £ természetben lenne. Innen í széles lépcső visz fel a nap- ^ ház karzatára, ahol utcai ru- '■ hában tartózkodnak a vendé- í gek. Aki inkább napfürdőzni % óhajt, a bejárati csarnokból az $ öltözőkbe megy s onnan a $ napház nagy heverő-csarnoká- \ ba. $ Miközben kint vastag hó- % takaró fedi a környéket, a % napház vendégei a heverő- % csarnokban fürdőruhában bar. nítják magukat, sok kis mes- % terséges „nap” által. Ezek ^ nagynyomású xenongázt tar- % talmazó, nagy teljesítőképes- % ségű kvarccsövek, amelyek fé­lt nyét optikai szűrőkkel mesze­menően a napfényhez hason­lóvá teszik. A napház klíma- berendezése tetszés szerint tengeri vagy magaslati „ég­hajlatot” varázsolhat elő. A nap főleg ibolyántúli sugaraival hat serkentőleg az ember egészségére, teljesítő­kép ességére. Az ibolyántúli sugarak pirosító, illetve bar­nító hatása nemcsak felületes kozmetikai eredmény. A bőr­ben közben sok olyan anyag jön létre, amelyet a vér fon­tos belső szervekhez továbbit, s amelyek ily módon az egész szervezetre kihatnak. A mi szélességi fokaink közt azon­ban évente hat-hét hónapig kimondottan hiány van ibolyántúli sugarakban, ame­lyet a „Solarium” mesterséges sugárzással ki tud egyenlíteni. Ennélfogva a napház nagy jelentőségű a lakosság egészsége szempont­jából. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint az ilyen mesterséges sugárzás az ibolyántúli sugarakban sze­gény hónapokban fokozza az ellentestek képződését a vér­ben, s ezáltal csökkenti a megfázásból eredő és fertőzé- ses betegségek hatását, fokoz­za az izomzat teljesítőképes­ségét fizikai munkánál, meg­javítja a közérzetet, segít D-vitamint képezni az angol­kór megelőzéséhez, megjavít­ja az oxigénkihasználást léleg­zéskor, leszorítja a vérnyo­mást és a kórosan magas vér- cukorszintet, serkenti az anyagcserét stb. Érdekes to­vábbá, hogy az ibolyántúli sugárzás baktériumölő hatá­sára a napház messzemenően baktériummentes lesz. A „Solarium” nénrwzdasáni jelentősége rendkívül nagy, minthogy a lakosság nagy ré­szének télen is biztosíthatták az ibolyántúli sugárzás jóté­kony hatását. Tegyük fel, hogy a besugárzási csarnok maximális befogadóképessége 1500 személy. Ha a látogatók hetenként egy órát töltenek a csarnokban — a helyes idő­tartamot a napház orvosi osz­tályán állapítják meg egyé­nenként —. akkor napi tíz órát véve alapul hetenként 100 000 ember veheti igénybe a kezelést, aminek eredménye nagyobb ellenállóképesség — vagyis kevesebb beteg — és magasabb teljesítőképesség. A napháznak nemcsak a ter­vezete készült el, hanem már a heti programot is kidolgozták. Ennek során különösen figyelembe vették a csecsemőket, óvodásokat, ta­nulókat, sportolókat, leendő anyákat és pihenésre szoruló­kat. Esténként a nagy csarno­kot a sugárzás intenzivitásá- nak csökkentése mellett tár­sadalmi rendezvényekhez is használják majd, így többek között hangversenyeket, divat- bemutatókat stb. tartanak ben­ne. Az ilyen rendezvények al­kalmával nem neonfények vagy villanylámpák világíta­nak majd, hanem a falak su­gároznak egyenletes fényt. Ezek a világító falak nagy­méretű fénykibocsátó kon­denzátorok. Két elektródának számitó áramvezető felület közé olyan anyagot helyeznek, amely fényt bocsát ki. ha a két elektródára feszültséget kapcsolnak. Ha az alkalmazott feszültség frekvenciáját meg­változtatják, a fény színe is megváltozik. Ily módon hatá­sos fényeffektusokat lehet elő­idézni. A „Solarium” tehát nemcsak felette hasznos egészségügyi berendezés, hanem egyúttal új, szép kulturális intézmény is lesz. A dabasi járás középisko­láját, az ócsai gimnáziumot áthelyezik a járás székhelyé­re, Dabasra, ahol a Marx Káról}' úton jelölték ki az új iskola helyét. Az építési terveket már meg is rendel­ték a LAKÖTERVNÉL, amely még az idén szállítja a terv­dokumentációt. Amint a ter­vek megérkeznek, nyomban hozzákezdenek az építkezés­hez, hogy a gimnázium új épületében 1962 őszén meg­kezdődhessen a tanítás. Az új gimnázium épü­letében nyolc tanterem, szertárak és tornaterem találnak helyet. Nagy gondot okoz egyelőre a tanári kar lakása, hiszen Dabason is probléma a la­kás. A gimnázium tanárai­nak egy része jelenleg Öcsán lakik, többen azonban a fő­városból járnak ki naponta a Budapesthez közel ‘fekvő és rövid idő alatt megköze­líthető községbe. Ezek Szá­mára különösen nagy meg­terhelést jelent a gimnázium áttelepülése. A jelenlegi nö­vendékek tekintélyes részé­nek szintén. Ez idő szerint 240 diák ta­nul a gimnáziumban. Leg­nagyobbrészt Öcsán, Gyálon > vagy Alsónémedin laknak. \ Tulajdonképpen ebből a há- : rom községből kerül ki a: gimnázium diáksága, a járás : más falvaiból kevesebben: járnak Ócsára. A járás bel-: ső részéből, a vasútvonal-: tói távol fekvő községekből \ viszont eddig nemcsak alig i törekedtek középiskolába, ha-: nem még az általános iskola j két legfelsőbb osztályát sem j végezte el sok gyerek. Remél- j hető, ha majd a járás köz­pontjában fekvő Daba­son működik a gimná­zium, ezekből, a kultu­rális szempontból eléggé elmaradott falvakból is többen mennek középis­kolába és a közeli gimnázium hatá- \ sára a felsőbb osztályokból \ való lemorzsolódás szintén i megszűnik.­A községek és a járás j székhelye között az autó- i busz-közlekedés rövidesen je- i lentősen megjavul. ígéretet ] tett ugyanis az autóbusznál-! lalat arra, hogy a járás köz- i Hogyan védekezhetünk legeredményesebben az influenza ellen? * \ A DISZPÉCSER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents