Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

196«. FEBRUAR 21. VASÁRNAP PFST M£U WCirlap Távoli bolygók űrhajósai jártak a Földön? Egy szovjet tudós rendkívül érdekes hipotézise Biogáz: a falu olcsó energiája egy számosállat trágyája és alomszalmája évi 500 köbmé­ter biogáz előállítására ele­gendő. Egy holdnyi kukorica- szár legkevesebb 400 köbmé­ter gázt szolgáltat és számít­suk ehhez a többi mezőgaz­dasági hulladékot, ami szin­tén tetemes mennyiséget je­lent. A biogáz-telepek kiépítésé­vel kettős cél valósítható meg. Egyik, hogy a zárt trá­gyatárolók higiénikusabbak, másrészt, hogy a nyerhető gáz mellett lényegesen na­gyobb mennyiségű szerves­trágya keletkezik, mert sza­porítja azt az eddig tüzelésre használt vagy esetleg teljesen kárbavesző növényi hulladék is. Ilyenek a kukoricaszár, a csutka, a többi növényi szár, gazok, sőt az istállótrágyával keverve még a konyhai hul­ladékok is felhasználhatók. A budapesti gázfogyasztás évi átlaga háztartásonként napi 1,5 köbméter, ami azt jelenti, hogy egy számosállat után egy család évi gázszükségle­tét állíthatjuk elő. ha megépülnek a biogáz-te­lepek. Az így termelt energián kí­vül a telepnek még számos előnye van. A biogáz-telep zárt emésztőgödre a legyek legfőbb szaporodási helyét szünteti meg, ami nagy jelen­tőségű a tanyaközpontok egészségügyi szempontjából. A szabadon kezelt trágyában a legfontosabb tápanyag, a nitrogén, vegyileg bomlik és ammóniák formájában elil­lan. A zárt biogáz-tartályban ŰRREPÜLÉSRE KÉSZÉN Míg a tervezők fantáziája csodálatos űrhajókat szül, a tudósok gyakorlatilag is készül nek az űrrepülésre. A kozmoszba az utat állatok tapossák ki az ember előtt. Képün­kön: Polkán kutya és a Szerij nyúl űrrepülésre készen az egyik szovjet kutató­intézetben gyámhatóság pedig kijelen­tette, hogy a helyzetet nem tartja veszélyesnek a leányra nézve. Megtoldották ezt a vé­leményt azzal, hogy ha az ál­lam és egyház között 1934-ben kötött egyezmény még érvé­nyes, akkor az egész ügy egy­házi belügy, bíróság nem is szólhat bele. És most végül a büntetőfeljelentés ügyében is megszüntették a vizsgálatot! Hiába mondja az osztrák törvény, hogy fiatalkorúak nem vállalhatnak szüleik bele­egyezése nélkül semmiféle kö­telezettséget — a fiatalkorú Katherina Korpitsch idegen lelki kényszer alatt mégis el­kötelezi magát apácának, a szülői jog pedig papíron ma­rad. Az állami törvény vagy az egyházi kívánság érvénye­sül-e? — ez a kérdés tette je­lentőssé a kis parasztlány ügyét. Tavaly előtt Olaszország­ban állt elő hasonló kérdés a Bellandi-házaspár ügyében. Bellandiék egy püspök ellen nyertek pert és a püspököt el­ítélték becsületsértésért, mert ágyasoknak nevezte őket, mint törvényes — bár nem egyházi — házasságban élő embereket. Igaz, sikerült az ítéletet a fel- lebbvitel során részben meg­változtatni, részben kijátszani, a püspök tán máig sem fizette meg a bírságot, a házaspárt pedig válásra kényszerítették. Ausztriában azonban már az első menetben a klerikálisok kerekedtek felül. A dolog ma­gyarázata: Ausztria második legerősebb pártja, a Szociál­demokrata Pánt, a klerikális párttal szövetségben kormá­nyoz és falazott az egyházi nyomásnak. Az egyház pedig alighanem erőpróbául szánta a Kor- pitsch-esetet. Nem véletlenül hivatkozott — egyelőre csak kérdőleg — már a gyámható­ság is az 1934-es, állam és egy­ház közti egyezményre. Ke­véssel a büntetőügyben hozott végzés előtt osztrák politikai vezetők bejelentették, hogy érvényesnek ismerik el ezt az egyezményt. Érthető, hogy ez­zel még egy antiklerikális bíró alól is kicsúszott volna a ta­laj. És érthető, hogy a polgári törvények elleni egvházi fel­lépés nem talált korábban sem hatékony ellenállásra, hiszen előkészületben volt már az egyházi követelések előtti hi­vatalos behódolás. Ez a „fegy­verletétel” most valósult meg kicsinyben a Korpitsch-ügu- ben — de ez már csak folyta­tása az egyezménynek. Gadó György ' / \ Közvetlenül karácsony előtt rendőrök jelentek meg ■ ^ az ausztriai Klagenfurt tarto- £ mányi székhely kommunista ^ pártbizottságán és házkutatást ^ tartottak. De egyetlen pél- £ dányt sem szerezhettek abból, ^ amit kerestek: az Egy leány $ eltűnik a kolostorfalak mögött £ című füzet utolsó példányát is 1 ^ eladták szerte Ausztriában. í Ugyanezekben a napokban egy Klagenfurt környéki gaz- ^ da címőre a világ távoli orszá- gaiból érkeztek levelek, ame- ^ lyek együttérzésükről biztosí- /r/ tották a címzettet. A címzett ff annak a Katherina Korpitsch ^ nevű 18 éves leánynak az ' ff apja, akiről az említett kiad- ' f, vány szól. ff A leány ügye tehát szem- ff látomást felkeltette ország- ff világ érdeklődését. Érthetően: ' j hiszen Katherinát szülei a g konyhai tudományok meg- ^ tanulása végett küldték a kla­genfurti Erzsébet-kolostor ff konyhájára, de a kolostor fő- ff nöknöje ottfogta — apácának, ff A környékbeli hasonló hely- zetben levő gazdák megijed- 1 ff tek: a kolostorokból egy-ket- ' ff tőre eltűntek a konyhalányok. ff Az üav fejleményeit a ma­■ f- gyár sajtó is ismertette: a szülők nem hagyták magukat, törvényadta szülői jogukra hi­vatkozva bírósághoz fordultak és a kolostor főnöknőjének megbüntetését kérték leányuk megszöktetése miatt, ugyan­akkor a gyámhatóságtól köve­telték: szerezze vissza a leányt szüleinek. Tüntetés a kolostor előtt, a szülők eltiltása leányuktól, bírósági tárgyalás, amelyen az anj'a könnyek közt térdre- hullva kéri leányát, a botcsi­nálta apácajelölt átcsempé- szése egy távoli kolostorba, majd kényszerű visszahozatala egy közelebbibe — ezek az ügy állomásai. Aztán néhány hetes huza­vona. Talán eltussolják g dol­got? Vagy várnak, amíg a leány nagykorú lesz és nem áll többé szülői irányítás alatt? Nos, az illetékes ható­ságok nem riadtak vissza a kényes feladattól: a paragra­fusokat nem is igen csűrve- csavarva, magával az osztrák törvénnyel fordultak szembe az egyház kedvéért. Már a rendőrség és a tartományi szervek is megtették a magu­két, hogy fedezzék a kolostor által gyakorolt erőszakot, a EGY LÁNY EL T ÜNT lálniok az ősi kéziratokban. Lehet, hogy felfedeznek olyan radioaktív izotópokat, ame­lyek pontosan bizonyítják, hány évvel ezelőtt követ­kezett be Földünkön az első atomrobbanás. Lehet, hogy kimutatják a tudósok: az em­lített rejtélyek egyike sem áll összefüggésben azzal a felte­véssel, hogy idegen világok küldöttei jártak a Földön. Erőfeszítéseik azonban eb­ben az esetben sem vesznek kárba, mivel magyarázatot kapunk számos, ma még rejtélyes jelenségre. Aztán nemsokára úgyis elkövetke­zik az az idő, amikor a Föld ura, az ember indul neki a kozmoszba vezető útnak és el­jut más égitestekre. Uránium tengervízből Egv japán kutatóintézet a napokban bejelentette, hogy új módszert találtak a ten­gervíz urántartalmának ki­választására. Amikor a ten­gervízből konyhasót vonnak ki, a visszamaradó sós ol­datban uránium koncentrá­lódik. A kristályosodási fo­lyamat befejezésével ezt az urániumot kivonják a víz­ből. Az intézet szakértői re­mélik, hogy évi több mint egymillió tonna sókitermelés mellett legalább 60 kiló urá­niumot sikerül nyerniük. \\\\\\WW\\WW\\\\.WVVWWVWVNVVVK%t.VVLM hoz épített kilövőpálya ma­radványa vagy esetleg olyan építmény, amelyet az idegen vendégek földi látogatásuk emlékére emeltek. Hangsú­lyozza, hogy az építmény aránylag közel fekszik a lí­biai sivataghoz, ahol a tekti- teket találták és a két tény között összefüggést tételez fel. A Holt-tengeri tekercsek Agreszt utal az Anli-Liba- non vidékén talált igen gaz­dag ősi kéziratleletekre is. E kéziratokat „Holt-tengeri te- kercsek”-nek nevezték el a tudósok. A tekercsek leír­ják Szodoma és Gomorra — a bibliában is emlitett — pusztulását és ez a leírás óha­tatlanul felkelti a modern atomfizika vívmányait isme­rő ember figyelmet. Szodoma és Gomorra története mai nyelven — tehát tudományo­san — értelmezve azt jelenti, hogy a lakosságot figyelmez­tették: hagyják el a nem­sokára bekövetkező hatalmas robbanás színhelyét, ne áll­janak meg nyílt terepen, ne figyeljék a robbanás fejle­ményeit. A menekülők közül azok, akik visszapillantottak, elpusztultak vagy megva­kultak. A tudós feltételezi, hogy a Földünkre látogatott űrhajó­sok, mielőtt távoztak, fel­robbanthatták nukleáris tü­zelőanyag-feleslegeiket, előbb azonban figyelmeztették a környékbeli lakosságot, hogy ne sújtsa őket az atomrob­bantás. Útban hazafelé ? Az olvasóban joggal felve­tődhet a kérdés: ha feltételez­zük, hogy valamikor régen űrhajósok látogatták meg bolygónkat, mivel magyaráz­zuk azt a körülményt, hogy azpta nem ismételték meg látogatásukat? A hipotézis szerzője sze­rint erre a kérdésre roppant nehéz lenne választ adni, ha a feltételezett űrhajósok nap­rendszerünk valamelyik boly­gójáról, vagy a' közeli csil­lagrendszerekből jártak vol­na nálunk. A világegyetem távoli mélységeiben lakó lé­nyek számára viszont Földünk a rengeteg lakott bolygónak csupán egyike. Ezenkívül azt se feledjük, hogy a relativitás elmélete szerint a szuperraké­tán az idő sokkal lassabban múlik, mint a Földön. Talán a feltételezett űrhajósok hazá­ja olyan messze van, hogy Földünket (földi időszámítás szerinti!) ezer esztendőkkel ezelőtt elhagyva, még máig is útban vannak hazafelé. A rejtélyes Phobos és a Deimos Mindez persze eléggé fan­tasztikusnak tűnik. Éppen ezért nem érdektelen utalni néhány mondatban Agreszt hipotézisével kapcsolatban arra a tudományos körökben nagy vitát kavart feltevésre, amely dr. Sklovszkij akadé- démikustól származik. A csil­lagászok már régebben meg­figyeltek a Mars két kicsi holdjának, a Phobosnak és a Deimosnak keringésében olyan „rendellenességeket”, amelyeket eddig egyetlen égitestnél sem tapasztaltak. A neves szovjet tudós ezekből a jelenségekből nemrégiben azt a következtetést vonta le, hogy a Phobos és a Deimos mesterséges eredetű. A Mar­son egykor élt civilizáció he­lyezte azokat pályájukra, mi­előtt bolygójuk légköre na­gyobb részben elszállt volna és ezért elhagyták azt. Sklov­szkij szerint ennek a „más égitestre” történt — „költöz­ködésnek” a tanúja a két mesterséges hold. A vita természetesen to­vább folyik. Egy azonban bi­zonyos: a tudósok közös erő­feszítése előbb vagy utóbb végleges választ ad majd ezekre a kérdésekre. Lehet hogy sikerül új utalásokat ta­Gigászi űrhajó közeledett a Föld felé. A fény sebességét megközelítő gyorsasággal szá­guldott a csillagközi térben, Alakja egyre nőtt. A Földtől körülbelül 40 000 kilométer­nyi távolságban sebességét másodpercenként három kilo­méterre csökkentette, majd a hajtóműveket kikapcsolva, mesterséges szputnyikként kezdett keringeni Földünk körül. A benne ülő, távoli világból érkezett űrhajósok különleges kutatólövedékeket bocsátottak ki, azok segítsé­gével vizsgálták bolygónk at­moszféráját és felületét, majd a leszállásra alkalmas hely kiválasztása után leereszked­tek ... Tévedés ne essék, nem a legújabb tudományos-fantasz­tikus regényből közlünk rész­letet. Komolyabb dologról van szó. M. M. Agreszt, a fi­zikai és matematikai tudo­mányok kandidátusának rend­kívül érdekes és izgalmas fel­tevéséről, amelyet a Lityera- turnaja Gazeta február 9-i száma ismertetett és amely szerint a múltban idegen bolygó űrhajósai jártak föl­dünkön. A neves szovjet tu­dós a fentiek szerint képzeli el az űrhajó megérkezését és leszállását. A szovjet tudomány nagy­szerű eredményei után, ami­kor az ember előtt megnyílt a kozmoszba vezető út, már senki sem kételkedik abban, hogy az ember eljuthat a tá­voli világokba. Mivel pedig emberlakta Földünk nem le­ket kivétel a végtelen és örök világegyetemben, az is két­ségtelen. a messzi világok la­kói — különösen ott, ahol az élet feltételei korábban ala­kultak ki, mint Földünkön — ugyancsak eljuthatnak a tu­dományos fejlettségnek arra a fokára, hogy kozmikus re­püléseket végezhetnek. Ezen igazságok alapján — amelyek a modern ember előtt nyilvánvalóak — állí­totta fel M. M. Agreszt azt a hipotézist, hogy a messzi múltban már jártak a Földön űrhajósok idegen bolygóról. A neves szakember szerint a feltételezett űrhajósok nyo­maira utalnak azok a bizo­nyos földi tárgyak, amelyek eredetét még ma is homály fedi, valamint a különböző népek ősi hagyományai. A titokzatos tektitek Ebből a szempontból két­ségtelenül nagy érdeklődésre tartanak számot azok az üvegszerű képződmények, az úgynevezett tektitek, amelye­ket a Föld felületén, többek között a líbiai sivatagban ta­láltak és amelyekben az alu­minium és a berillium radio­aktív izotópjait fedezték fel. Ez arról tanúskodik, hogy a tektitek igen magas hőmér­séklet és erős radioaktív ki­sugárzás közepette keletkez­tek. A tudósok már sokszor megpróbálták eredetüket és természetüket megmagyaráz­ni. de ezek a magyarázatok még minden esetben elfogad- hatatlanoknak bizonyultak. Nos. M. M. Agreszt ezeket a titokzatos üvegszerű képződ­ményeket a feltételezett űr­hajósokkal hozza kopcsolat'oa. „Vajon nem a más égitestek­ről a Földre küldött űrhajó­ból kibocsátott kvtatölövedé- kek maradványai?” — teszi fel a kérdést. A baaíbeki „veranda” Ugyancsak rendkívül rejté­lyesnek tartja a tudomány az úgynevezett baaíbeki „veran­dát”, amely egyike az ősidő­ben emelt építményeknek. Nem más ez, mint egy ko­losszális kőtömbökből álló kisméretű plató az Anti-Li- banon hegyeiben. Eddig még senki sem tudott pontos fele­letet adni arra, kik. mikor, hogyan és milyen céllal épí­tették ezt a fantasztikus szik- laverandát, M. M. Agreszt is megpró­bál válaszolni a kérdésre. Feltevése szerint a baaíbeki „veranda” a már említett űr­hajósok által a visszautazás­\ A falu kulturális felemel- (kedésének egyik feltétele, \ hogy számára is lehetővé te- ; gyük a városi kényelmi be- \ rendezések használatát. Egye- \ lőre azonban az elektromos \ és az ipari gázfűtés nagy- í mérvű bevezetése falura és a ! tanyaközpontokba nem való- í sítható meg. Viszont a helyi- í leg előállítható biogáz alkal- | mazása a most létrejött, nagy \ termőterületekkel rendelkező \ szövetkezeteknél hasznot haj- \ tó, praktikus beruházást je- \ lentene. Különösen az olyan ! tsz-eknél. ahol nagyobb mér- \ vű az állattenyésztés és már ! kiépült vagy fejlesztés alatt í áll a tanyaközpont, í Mi is az a biogáz? ( Mezőgazdasági hulladék, ; szalma, istállótrágya a le- ( vegő kizárásával rotha- j dósnak indul és ennek í folyamán gáz keletkezik. ! Kémiai vizsgálattal megálla- ! pították, hogy a gáz 60 szá- í zaléka metán, közel 40 szá- \ zaléka széndioxid, néhány (tized százaléka hidrogén, oxi- \ gén és szénhidrogén. A bak­tériumos erjedésből keletkező } biogáz összetételét tekintve J megegyezik a városi szenny- J csatornák iszapeméSztőiben í keletkező és már jó ideie ! hasznosított gázzal. A mező- gazdasági hulladék felhaszná­lásának gondolata is ebből a ^ felismerésből ered. Ha számba vesszük e S gázfejlesztő termékek í mennyiségét. hatalmas ; kiaknázatlan energiafor- ( rás áll a falu és a tanya- ; központok rendelkezésére. (Az eddigi számítások alapján a nitrogén teljes egészében megmarad. Tehát amellett* hogy az egyéb növényi hulla­dék hozzáadásával minimáli­san 30 százalékkal nagyobb mennyiségű trágyát nyerünk, a talajerő pótlása szempont­jából értékesebb is. A biogáz kalóriaértéke 5:?00. tehát fűtőértéke lé­nyegesen nagyobb, mint a háztartási gáznak. Kellő tisztítás után robbanó­motorok üzemanyagaként is felhasználható. Köbméterenként 0,46 kilo­gramm dieselolajat vagy 0,57 kilogramm benzint helyette­sít. Munkagépeket, energia­telepet, agregátot üzemeltet­hetünk, illetve gáztűzhelyet, vízmelegítőt, hajtatóházat, keltetőgépet, műanyákat fűt- hetünk tehát a biogázzal. Ha a megnövekedett tsz-ek termelését és állattenyészté­sét számba vesszük, akkor egy-egy tanyaközpont lakóhá­zainak főzési energiáját, sőt fűtését is szolgáltathatja egy megfelelő méretű biogáz-telep. Igaz, a telep megépítése te­temes beruházási igényel. A légmentes betonemésztő, a gáztartály és a tisztítóberen­dezés elkészítése nem olcsó, de átlagosan négy-hat év alatt megtérül a beruházás. Egy 100 köbméteres biogáz­telep építése 600—800 forint­ba kerül. A tartály éjszaka feltöltődik, tehát gyakorlati­lag közel kétszáz köbméter napi fogyasztásra elég. Ter­mészetesen nagyobb gazdasá­goknál a gáztartály űrtartal­mát növelni kell. Ha a beruházás nagysá- ( gát egybevetjük előnyei­vel, akkor még a leg- ; pesszimistább számítás mellett is érdemes vele foglalkozni. ! A több és jobb minőségű ; trágya, a pillanatok alatt me- í legítő gáztűzhely, a fűtés, az ! állandó melegvízszolgáltatás j lehetősége, a légy veszély i csökkenése, hajtatóházak, csi- i benevelők olcsó fűtése és í nem utolsósorban a kényelem :— megfontolandó tényezők, i Jelenleg Pettenden (Fejér ; megyében) épül biogáz-telep az egyik 1500 holdas tsz-ben és Fehérvárott egy egészen nagyméretű, a városi csator­nahálózat rothadó anyagai felhasználására. A gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem területén be­fejezés előtt áll a kísér­leti telep építése. A Hőtechnikai Kutatóintézet mérnökei alapos számítások­kal, számtalan kísérlettel bi­zonyították előnyeit. Már ná­lunk is működik néhány, de Németországban, ahol pedig lényegesen nagyobb az ener­giatermelés, mint hazánkban, már régebben felhasználják ezt az olcsó energiát és egyre szaporítják a biogáz-telepek számát. Máté Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents