Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

8 nsr Ht'LYFI WClrlap I960. FEBRUÁR 21. VASÁRNAP 1(e)hény-i ÁLL A BÁL... Most, farsang idején mi is segíteni kívánjuk a báli : mulatságok jó hangulatát. Ezért mai rejtvényünkben egy jó j ropogós csárdást, egy igazi magyar nótát közlünk, annak is í az első két sorát. A folytatása ä jövő héten következik. | (Lásd a vízsz. 1. és függ. 14. sorokat.) Jó táncolást és jó i mulatóst kívánunk. helyről. 41. USA állam. tó. Tw­isten volt a germán mitológ’ában. 43. Nos? megkeverve. 44. Ybl. Ervin. 48. Mértani fogalom. 48. Átnyújt. 50. A lét határai. 51. A bűntárs teszi. 53.. Sportöltözék. 53. A. H. E. 57. Érdi öntevékeny Ál­lomás. 59. ötszázégy római szám­mal. 60. R. C. R. 52. Jegyzetfüzet. 64. „ .,.. iacta est” _ a kocka el­van vetve. 66. Svéd mitológiai alak (UtOR). 69. Aka község le­származottja. 70. Pénzszekrény a bankban. 71. Körzet, vidék _ fo­FRANCIA HUMOR \ \ I ,J r A A/ ){/ — Én sem tudok úszni, de azért nem kiabálok annyira — Ezzel a két macskával üzenem... i.un + + H­üAOtJfX SüUaIiLV Szeret, nem szeret, szívből, igazán... + + KÄM8 — Halló! Elöljáróság? Kérem, szíveskedjenek meg­mondani, önök hogyan állítják cl a szirénákat Egyik sem érte meg azt a napot... | David Rubinowicz és Tristao Braganza da Cunha sokban különböző, de egyben hasonló életed négy éves. amikor naplója- g nak már végeszakadt és csak g ezek a nemrég megtalált fü- \ zetek őrzik emlékét. Nem g tudni, hogyan pusztult el, g ahogy azt se tudjuk, hogyan g é't, mielőtt naplóját a get- g tóban elkezdte. Egyben azonban mégis ha- g sonló volt a sorsa az indiai g nemzeti hőssel... i ö sem érte ni eg g aai rí napot... í 1954 érkezet el, amikor Bra- g ganza da Cunha Bombaybe g érkezett, ahol nemzeti hős- g ként ünnepelték. Ugyanebben g az évben vonult ki a Viet- g namban súlyo® vereséget g szenvedett francia hadsereg g utolsó csapata is India te- g riiletéről és az indiai kor- í mány sietett kijelenteni, hogy g addig nem érzi magát bizton- í Ságban, amíg egyetlen ide- g gén katona is áll India föld- í jén. S Ez Portugáliának szólt. A portugál—indiai diplo- g máciai kapcsolat megsza- g kadt, majd elkövetkezett a g nagy megmozdulás Goában g és részleges eredményt el g is ért. Braganza da Cunha szülőföldje azonban továbbra g is portugál uralom alatt ma- j radt. | Tovább küzdött hát In- g diából, de 1958. szeptember g 26-án a megfeszített munká- g ban és az azt megelőző hosz- g szú börtönbüntetésben elfá- g radt szervezete végleg fel- i mondta a szolgálatot. Meghalt, mielőtt hazájába $ visszatérhetett volna, meghalt $ mielőtt hazája felszabadult $ volna. í y David Rubinowicz hazája J azóta már régen szabad, csak g David nem érte meg, Bra- g ganza da Cunha hazája még g ma sem szabadult fel telje- g sen az imperialista elnyomás g alól. . . .. g Egyben azonos volt életük, g sok eltérés ellenére. Egyikük sem érte meg azt í a napot... Máté Iván '' apát agyonlőtték, és az asz- szonyt betegen deportálták” — olvashatjuk később. Amikor Braganza da Cunha a második világháború után ismét élére állt az elkese­redett goaiaknak — elfog­ták és haditörvényszék elé állították, majd Portugáliába deportálták, A börtönben kishíján elpusztult. Nyolc esztendő telt el, amíg kien­gedték, de ezután sem hagy­hatta el Lisszabont. Soha többé nem térhetett vissza hazá­jába, de még India közben önállóvá lett részébe sem, ha... Ami már nem aaonos , ha nem sikerül valami, ami csak Portugáliában lehet­séges. Salazar diktatúrája kissé szervezetlen diktatúra — mint Braganza da Cunha mondja — a bürokrácia ren­detlen és ezt sikerült ki­használnia. Egyik nap meg­próbált útlevelet szerezni. Miután a portugál szokás szerint számos keresztneve volt, elkezdte sorolni őket. A tisztviselő az elsővel: An- tonioval megelégedett, veze­tékneve nem ritka Portugá­liában, így az útlevelet gya­nútlanul kiadta. Így jutott el Franciaországba. Persze a portugál hatósá­gok hamar rájöttek a téve­désre.. Párizsban egyszer el akarták rabolni a nyílt utcán, majd megpóbálták meggyil­koltatni és Svájcban egy portugál ügynök majdnem el­lopta az útlevelét. Végül mégis sikerült Nehru Indiájába jutnia. Itt már mint nemzeti hőst ünnepelték. Haza azonban még mindig nem jutott. David Rubinowicz nem volt ilyen szerencsés. A német fasizmus alaposabb munkát végzett, ám a lengyelországi zsidók sem voltak szabgd- sághősök, csak áldozati kulik. David Rubinowicz nem él­te túl az elnyomatás éveit, nem lehetett szabadsághős, i hiszen alig múlt el tizen­XXXXXWXXXXXXXV^XXXV^XWXXXXXXXXXXXXXXWX* kát Goából rabszolgának ad­ták el az asszami teaültetvé­nyekre. Carlos Belem Torres, az eladást végző tisztviselő szinte ponyvaregényből lépett elő. Hazug ígéretekkel vette rá az embereket erre az üz­letre és 15—30 rúpiáért adta el őket egyenként hasonszőrű üzlettársának, Rose angol ügy­nöknek. A kulik sohasem tér­tek haza és ha a hozzátarto­zóik érdeklődni mertek — ha­lállal fenyegette meg őket. Ekkor álltam az elnyomottak mellé” — meséli Tristao Har­ry Sichrivsky-nak, a Volks­stimme kínai tudósítójának. .700 ér óin: a lényeg ugyanná ! A német megszállás előtt ..mindnyájan dolgozhattunk, most alig akad köztünk olyan, akinek elfoglaltsága volna. Azelőtt nekünk is volt egy te­jesüzletünk és most nincs semmink. Abból élünk, ami megmaradt a háború előttről, de mi lesz, ha az is elfogy?” — írja David 1941. szeptem­ber elsején a háború kitöré­sének második évfordulóján füzetébe. ..Amikor a portugálok 1510- ben meghódították Goát, első dolguk volt a .szent inkvizí­ció’ segítségével vallásának elhagyására kényszeríteni az indus őslakosságot és az erő­szakos katolizálást a hindu templomok kirablása követte. Minden rendelkezésükre álló eszközzel üldözték a hindu­kat. Hivatalt nem vállalhat­tak. Nemzeti szokásaikkal fel kellett hagyniok, egyedül a kasztrendszert őrizhették meg” — mondja Tristao Braganza da Cunha. „Amikor ma hazatértem, hallottam, hogy híre járt: a zsidókat ki fogják üldözni innen is, hogy hova, nem tud­ni” -w- írja David. — „Szomszé­dunkban egy családból elvit­ték a férjet és feleségét. Két kis gyerek maradt otthon. Ké­sőbb megtudtuk, hogy az XXXXxyo^\»N>ÍXVVX;jAXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV David Rubinowicz Pilsudszki marsall Lengyelországában született, abban a Lengyelor­szágban. amelyben a pánok földbirtokain robotoltak a pa­rasztok, a gazdagok cselédei voltak a szegények és a len­gyel. valamint idegen urak jármát nyögték lengyel és nem lengyel proletárok. Alig érte meg tizenkettedik évét, amikor hazáját Hitler hadai szállták meg és a lengyelek is szolgákká lettek. David Rubi- nowiczet pedig hitsorsosaival együtt pusztulásra ítélték Hit­lerek. Tristao Braganza da Cunha Goa indiai portugál gyarma­ton született, olyan országban, amelynek őslakóit majd öt év­századdal ezelőtt igázta le Alfonso de Albuquerque por­tugál hadvezér. A rabszolga­ságba hajtott nép azóta negy­ven felkelés során próbált sza­badulni elnyomó idegen urai­tól, de teljes felszabadulását .mind ez ideig nem élte el. Itt Hitler... 1941 tavaszát írtuk. Hitler fiadigépezete már leigázta Európa nagy részét és minde­nütt, ahol a horogkeresztes zászlók megjelentek, nyomuk­ban ott menetelt a halál. Ha­lál mindazoknak, akik nem tartoztak a „felsőbbrendű faj­hoz”, akik nem felelnek meg a német „árja-törvényeknek” és halál azokra is, akik nem hajtották fejüket önként né­met igába, még akkor is, ha származásuk a náci törvények Szerint „nem kifogásolható”. A lengyel főkormányzóság nevet kapott Lengyelország­ban a kis Bodzentyn nevű helységbe gyűjtötték össze Hitlerek a zsidó lakosság nagy részét, hogy onnan vigyék to­vább őket a haláltáborok felé, miután itt már elpusztultak mindazok, akiket tönkretett a munkátlanságra kónyszerített- ség következtében fellépő nyo­mor, megtizedelt valamilyen járvány; Vagy. halállaavitt va­lamelyik fasiszta parancsnok által elrendelt sortűz. És ebben a minden joggal halál előszobájának nevezhe­tő helységben ül neki David Rubinowicz tizennégy éves jj kisfiú, hogy nagyalakú isko- ^ lásfüzetében papírra vesse, i gyerekes írással az utókorraj hagyja mindazt, amin kérész-? tülment. Látja a kivégzéseket, ^ az állandó házkutatásokat, a !; náci csizmák halálthozó tapo-^ sását és gyerekes világracso-^ dálkozással írni kezdi az elnyo- ^ más naplóját úgy, ahogy lát- ^ ta, ahogy átélte. ^ Csak átélte, mert túl nem $ élte. í „ . í ... ott Sulasar í i Amikor Tristao Braganza da ^ Cunha, jómódú indiai szülők ^ gyermeke Franciaországból, £ ahol egyetemre járt, hazatért ^ szülőföldjére, nem úgy tért£ haza, ahogy elment. Amikor aj franciák Indokína já-ban elvé- 'j gezte első egyetemi éveit, jó- \ módú szülei Párizsba küldték^ a Sorbonne-ra tanulni. Ám aj fiatal indiai nem a gyarmato- J sító előkelők világával, hanem J a nagy francia író, Barbusse J körével keres kapcsolatot. A gyarmati arisztokrácia J fia, a megszállókkal anyagilag J évszázadok óta együttélő, ka- J tolikussá és patríciussá lett] család sarja az egyik vezető í gyarmatosító nagyhatalom fő- J városában ébred rá hasonsző-; rű gazdag gyaramti bennszü-; lőttek ugyancsak Párizsban ta- j nuló fiai között egy nagy \ francia kommunista író köré-j ben hazája elnyomottságára. í így megy haza a „világ fő- í városából” a portugál gyár-! maira, ahol Salazar az úr. ! És mit lát odahaza? Majdnem ugyanazt, amit a\ kis David a németek meg-: szállta Bodzentynben. „... Amikor nagybátyámhoz értem, négy óra gyaloglás után, mert villamosra nem ül­hettünk már akkor mi, zsi­dók, láttam, hogy mindenki szomorú. Megtudtam, hogy több utcából deportálták a né­metek a zsidókat” — írja Da­vid 1941. április 4-én füzetébe. „1927 volt a tűzkeresztsé­gem. Az történt, hogy a kuli­v, netikus francia szóval. 72. Hábo- y rüs színhely. 73. Kiállítás. : FÜGGŐLEGES: 1. Híres cseh ^ költő volt (Jan). 2. A világ leg- 4 gazdagabb múzeuma Leningrád- í ban. 3. Fegyelmez. 4. Régesrégi £ műemlék. 5. Megyei egészségügyi 4 intézmény. 6. Rugós szerkezet. 7. z Borókapálinka. 8. Albert pali. 9. J Fénytelen. i(k sor, bekezdés — 4 latinul. 11. Lábravaló. 12. Csordul- z tig. 13. Ritka férfinév, lő. Textília. ^ 19. illatos növény. 23. V. A. 24. 4 M. H. K. a Szovjet-Unióban. 26. j Cseh város. 29. Német író teljes ^ neve, híres regénye: a Budden-^ broks. 30. Balzsam. 81. Tusi _ ^ megzavarodva? 34. Tűzhányó. 36.4 Egymást követő betűk az ábécé- 4 ben. 37. Rokoni kapcsolatok. 38. ^ Elhalt. 39. Hősköltemények. 45. 4 Elébe kerülő. 47. A rút fekete 4 farkas. 49. Nagyot pukkan. 52. J Legeleje az ábécének. 54. Kettő — 4 római Boámmal. 58. Filozófiai 4 tanítás az erkölcsről. 5«. Férfi- J név Svédországban. 61. Híres 4 francia tájképfestő. 63. Állam — í franciául 64. Honfoglalásíkorabeli J nép. 65. Valami savanyú dolog. $ 66. Lenyűgöz. 67. Fanetikus más- ^ salhangzó. 68. Lehet pisze, tömpe, ^ de lehet normális is. í Beküldendő a rejtvényben sze- $ replő magyar nóta megfejtése V 1960. február 29-ig. A helyes meg- £ fej tők között értékes könyveket ^ sorsolunk ki. t í Az 1960. február 7-i számunk- £ ban közölt rejtvény helyes meg- ^ fejtése: .,Hol a boldogság mosta- J nában, barátságos meleg 6Zobá- $ ban.’* J Könyvet nyertek: Menkó László. ^ Tápiógyörgve, 907. — Kiszely Zsu- $ zsanna. Kazincbarcika, Újváros, 4 Szabadság tér 5. I. 5. — Toronyi $ Mária. Budapest, XVII.. Rákos- $ hegy, Rákóczi u. 85.. — Sarkadig Mária. Nagykőrös, Hosvai u. 3. — $ Juhász József. Páty. Kossuth La- $ jós u, 69. — Hegyes! Ottó. Kösd ^ Béke u. 18. — Erdélyi István. \ Abonv. Vv, Dózsa Gv. u .6. — $ Reggel Rálintné, Ki^kunlscháza. ^ Terményforgalmi Vállalat. — $ Kaotás p5nes tanRÖ. Uis^lvSs. _ j Bezzeg József, Cegléd, VII., Ná- j dasdi u‘. 34. A könyveket postán küldjük el. $ » ! VÍZSZINTES; 12 .........-fere, egy • l kis pletykázás. 14. Nagy drámai } színész volt (Oszkár). 16. Hím ál- ! lat. 17..,Bőrrel foglalkozó munikás. ( 18. A „fehér” arany. 20. Veréb- {fajta, mely nem repül az égig. í 21. A „tök alsó’.’ svájci. r.eve. 22. {Köszöntés igen régi módón. 23. < Aszódi Tornászok Testületé. 26. j Bukó mássalhangzók. 27. Férfi- . j név. 28. A. M. 30. Tejtermékes. { 32. Állóvíz. S3. A. E. y. S3. Kitűnő’ fj szövetből készült öltöny. 39. Na- í gyón vigyázott rá. 40 Erről a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents