Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

196#. FEBRUÄR 19. PÉNTEK rest ««1 'x'Mlrlap Hárompercenként egy telefonkészülék Korszerű nagyüzemmé fejlesztik a Telefongyár bugyi telepét Uj gyártelep születéséről ad­tunk hírt olvasóinknak a múlt év őszén. Megírtuk, hogy a budapesti Telefongyár B-üze- mét Bugyi község határába, a Ráday-erdőbe telepítik. Az épülő gyáregységet iparfejlesz­tési politikánknak megfelelően a második ötéves terv egyik legmodernebb híradástechni­kai üzemévé fejlesztik. A gyár alapítói 1959. janu­árjában vették birtokukba a néhány féligkész épületet. Alig pár hét múlva hoz­zákezdtek a termeléshez, s márciusban már 1 millió forint értékű munkát vé­geztek. Nem vállalkoztak könnyű fel­adatra ezek a dolgozók. Előre nem sejtett nehézségek, közle­kedési problémák súlyosbbí- tották az indulást. Mégsem ijedtek meg, nyugodtan, fel­cserélték a fővárosadta ké­nyelmet. Nem volt építőválla­lat? A gyár saját kőművesei­vel folytatta az építkezést. Az­óta már átadták rendeltetésé­nek az új, tágas éttermet, el­készült az orvosi rendelő, meg az öltöző is. Most már a 25-ös Építőipari Tröszt folytatja az építkezést, s napról napra fej­lődik a gyártelep. Egyelőre 220 dolgozót foglalkoztatnak az el­készült munkatermekben, de néhány év múlva, amikor teljesen befejeződik az építkezés és korszerűen felszerelik az üzemet, 2000 környékbeli munkásnak biztosít majd megélhetést a dabasi járás e legna­gyobb ipari létesítménye. Kővári Mihály gyáregység­vezető, az idei tervekről el­mondotta, hogy már ebben az évben is komoly feladatot kell megoldaniok az épülő gyár dolgozóinak. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a tele­fon profilt átadta a Telefon­gyárnak, s a jövőben Bugyin, készítik majd a telefonkészü­lékeket. Amint a gyári építke­zések haladnak, úgy emelke­dik a munkáslétszám. Éppen a napokban vesznek fel ötven új dolgozót, hogy az ősszel megkezdett CB—555-ös tele­fonkészülék nagyüzemi gyár­tását előkészíthessék. Próba­képpen a múlt év novemberé­ben kezdtek ehhez az új típu­sú (Pesten már használt) tele­fonkészülék gyártásához, s az első 500-as szériát már a pos­ta fel is szerelte. Februárban újabb 500 da­rab készüléket ad át az üzem, márciusban már 3 ezret gyártanak. Jó ütem­ben halad az A—5-ös üzemépület építkezése is. P ÍÉf>iÉ£|| HATALMAS RÖNKÖK A Pestről kijáró dolgozók ezzel az autóbusszal jönnek ki reggelenként a gyártelepre. Háttérben az új üzem főépülete látható, amelynek építkezési munkáit április 4-re befejezik fekszenek a törteli fűrésztelep előtt. Jászol készül belőlük a Rákóczi Tsz-nek (Gábor Viktor felv.) alighogy megindult a vérke­ringés, máris megszervezték a munkaversenyt. A dolgo­zók kezdeményezésére nyolc brigád alakult, s a legjobb eredményt a Zója- brigád érte el. Tagjai közül különösen Balázs Ilona, Gyuricza Erzsébet és Devecseri Rozália tűnt ki. A második helyet Kovács Mária brigádja szerezte meg. A bri­gádtagok közül Albert Gizel­la, Drahos Jenőné, Tiszai Gyuláné és Kovács Pálné nyújtottak kiemelkedő teljesít­ményt. A gyártelep dolgozói most április 4 tiszteletére versenyez­nek egymással, ám itt is, akár­csak a többi üzemben, egész éven át folytatják a nemes vetélkedést. S. P, PEST MEGYEI TÁJAK Vác, Cegléd, Gödöllő útikönyvei Három igen mutatós köny­vecskével gyarapodott egy­szerre megyénk idegenforgal­mának „fegyvertára”, az Ide­genforgalmi Hivatal három új kiadványával: az első Vácot és környékét mutatja be, a másik Ceglédet, a harmadik pedig Gödöllőt és környékét. A kereken 100 oldalas váci képeskönyv címlapját az ős­régi Duna-parti város egyik legismertebb objektumának, a váci Kőkapunak képe éke­síti. A könyvecske kelleme­sen mértéktartó szövege szép, világos stílusban mondja el a legfontosabb tudnivalókat Vácról. Bevezetőjét azzal kezdi, hogy Vác a legszebb magyar barokk-városok egyi­ke és ezt a megá’lapitást a Új magyar eljárás a sugárérzékenység megállapítására A legkorszerűbb technikai megoldásokkal jtt kezd mun­kához az ország egyik legmo­dernebb szalaga, amelyről há­rom percenként kerül majd le egy-egy telefonkészülék. Ha- varaién t a szalag 6 ezer darab telefonkészüléket készít. A szalagot április negyedikére adják át rendeltetésének. Amd a további terveket ille­ti, megkezdik a- főnök-titkári telefonok gyártását is, sőt a brüsszeli világkiállításon be­mutatott és nagy elismerést szerzett ultramodern telefon- készülék gyártásához is hozzá­fognak. Egyelőre most még csak a készülék összeszerelése folyik a bugyi üzemegységben, az alkatrészgyártást a pesti törzsüzem végzi. A későbbiek folyamán alkatrészgyártásra is berendezkednék itt Év végére előreláthatólag 450 főre emelkedik az üzem létszáma. Gyorsabb ütemben folytatják a fél­bemaradt építkezéseket, befejezik az alkatrészgyár­tó részleg épületét. Felépül a bakelitműhely is. Hozzákezdenek egy tízezer négyzetméteres területű szere­lőcsarnok és raktárhelyiség felépítéséhez. A gyáregység vezetői máris nagy gondot for­dítanak a leendő törzsgárda kialakítására. Már ebben az évben 20 családi házat épít a Telefongyár közösen az OTP-vel, azoknak a Pestről kiköltözött dolgozóknak, akik Bugyin szándékoznak letele­pedni. A második ötéves terv során valóságos kis gyárváros települ majd a gyár mellé, a tervek szerint ugyanis 100 lakóházat építenek a dolgozók­nak. Az épülő áj gyártelepen Az elkészült munkatermekben már szorgos termelő- munka folyik. Ebben a műhelyben a telefon egyik leg­fontosabb alkatrészét, a mikrofont szerelik Új filmek a mezőgazdasági ismeretterjesztés szolgálatában A Földművelésügyi Minisz­térium az idén tíz nagyobb terjedelmű filmet készített. Film'készül többek között a szántóföldi növénytermesztés­ben legeredményesebben al­kalmazható módszerekről, a helyes műtrágyafelhasználás­ról, az állatok helyes táplál­kozásáról, a gyümölcsösök és szőlők gépesített növényvédel­méről, a mezőgazdasági bal­esetek megelőzéséről. Kísérleti eredményeket és nagyüzemi tapasztalatokat összegez a szabadtartásos istállók épí­tését, berendezését és műkö­dését bemutató szakfilm. Több riportfilm is készül termelőszövetkezeteink életé­ről, az idős termelőszövetke­zeti tagok helyzetéről, az új közös gazdaságokban munkát vállalt falusi értelmiségiek tevékenységéről. A filmeket a Budapest Filmstúdió készíti a Föld­művelésügyi Minisztérium szakembereinek forgatóköny­vei alapján. Világszerte a kísérletek egész sorával állapították meg, hogy az ember, illetve az egyes melegvérű állattör­zsek különböző mértékben érzékenyek az ionizáló su­gárzásra, például a gamma­sugarakra. Kiderült, hogy azo­nos feltételek között a leg­nagyobb mértékben a nyúl és a birka képes elviselni a besugárzást. Az ember eléggé a sor végére került, utána a vizsgált élőlények közül már csak az egér és a tengeri­malac következik. Az utóbbi években a kutatók párhuzamot keresnek e különböző sugárérzékenységi adott­ságok és bizonyos élet­tani sajátosságok között. Elsőnek egy fiatal magyar kutató, Cságoly Endre ve­gyészmérnök gondolt arra, hogy ebből a célból a vér- szérum-f ehérj ék szerkezeti adottságait kellene a pola- rográfiás vizsgálatok közép­pontjába állítani. Ez a mű­szer a vizsgált anyag ösz- szetétele szerint különböző hullámvonalakat rajzol és ezekből teljes pontossággal megállapíthatók az alkatele­mek. A magyar kutató a nativ — természetes — szé­rumfehérjék esetében e hul­lámvonalak elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát vizsgálta, ezek törvényszerű­ségeit új módszerrel értékel­te és matematikai képletbe foglalta a köztük, valamint a sugárérzékenység között ta­lált összefüggéseket. A képletével megállapít­ható adatok és az iro­dalomban eddig közölt mérési eredmények kielé­gítő megegyezést mutat­tak. Annak a feltételezésnek az alapján, hogy a hullámok alakulása a fehérjéknél a kéntartalmú alkotóelemek mennyiségétől és elhelyez­kedésétől függ, Cságoly Endre további kísérletekkel érzé­keny és pontos módszert dol­gozott ki a fehérjék reak­cióképes kéntartalmú alkotó­elemeinek meghatározására. Ezzel az eljárással további számszerű összefüggéseket fe­dezett fel a kéntartalmú al­kotóelemek mennyisége és a fajlagos sugárérzékenység kö­zött. A sugárzások káros hatá­sának megelőzésére éppen ilyen kéntartalmú alkotóré­szeket visznek be a szerve­zetbe, hogy a sugarak eze­ket támadják, ne a szerve­zetet. Az új kísérletek alap­ján valószínűleg lehetsé­ges ezeknek az anyagok­nak a védőhatását előre, besugárzás nélkül meg­határozni. Ezek a különlegesen pon­tos metodikával végzett kí­sérletek ismételten aláhúz­zák a kéntartalmú alkotó­elemek élettani jelentőségét és újabb lehetőséget adnak egyes enzimkészítmények ak­tivitásának, a rákos folya­matoknak és bizonyos bak­tériumtörzseknek a vizsgála­tára. Cságoly Endre kutatása — amely sugárélettani vonatko­zásban teljesen eredeti és új — az érzékenységi fokozat megállapításával új lehetőséget | Ígér arra, hogy a sugárfor­rással, illetve izotópokkal dol- gazó munkaterületeken olyan személyeket foglalkoztassa­nak, akiknek a szervezete erre a legalkalmasabb. bőséges fénykép-illusztrációk igazolják is. Kiemeli azokat a föld­rajzi és természeti adott­ságokat, amelyek a vá­rost a Dunakanyar ide­genforgalmának egyik igen fontos tényezőjévé avat­ják és alkalmasak arra, hogy ér­deklődést keltsenek iránta. ^ Nagy gonddal összeváloga­tott mozzanatokat közöl a vá­ros változatos történetéből, is­merteti a magyar történelem viharos századaiban betöltött szerepét, beszámol nevezete­sebb alakjairól, érzékelteti azt a hatást, amelyet írókra, költőkre, művészekre gyako­rolt. (Kár, hogy a szerző fi­gyelmét juhász Gyula gyö­nyörű szép váci verse, a Váci szeptember 1899 elke­rülte.) Néhány markáns vo­nással vázolja fel a város most kialakuló új arcát, vé­gül tanulságos sétákon mu­tatja be Vác műemlékeit, érdekességeit és szépsé­geit. Szól a Naszályról, Vác szelíd hegyeiről, végül bemutatja a Vác környéki kirándulóhe­lyeket; Nügrádveróce. Kis­maros, Nagymaros, Sződliget, ! a két Göd, Dunakeszi, a j Kösd—Rád—Penc—Csővár út- i szakasz szép látnivalói, a j vácrátóti botanikuskert és I Váchartyán tárul a vendég I elé, valamint Főt, gyermek- városával és Vörösmarty prés­házával. Ceglédet Nagy Dezső 52 ol­dalas könyvecskéje ismerteti, címlapján a ceglédi Kossuth- szobor fényképével. A Pest megyei Tanács Idegenforgal­mi Hivatala ügyes, tömör előszavával kelti fel az ol­vasó érdeklődését a város iránt, „amelyen — mint az előszóban olvasható — a fe­lületes szemlélő nem sok lát­nivalót talál”. De ha tudja, hogy Cegléd egykori piacte­rén hangzott el 1514-ben Dó­zsa György szózata, hogy Ceg­léd parasztjai innen indultak zárt rendben, kiegyenesített kaszáikkal Rákóczi kuruclo- bogói alá, hogy Kossuth Ceg­léden hirdette meg a szabad­ságharcot, hogy Táncsics Mi­hály. majd Urbán Pál és Várkonyi István itt b;rkózott robusztus erővel a feudális Pest megyében nincs influenzajárvány A fővárosban az utóbbi napokban számos influenza­megbetegedés fordult elő, az egészségügyi hatóságok meg is tették az ilyenkor szük­séges óvintézkedéseket. Töb­bek között megtiltották a kór­házi betegek látogatását is. Pest megyében ez idő szerint egyelőre nincs influenza. Er­re vonatkozóan dr. Félix László, a megyei KÖJÁL igazgató-főorvosa a követke­zőket mondotta lapunk mun­katársának: — Pillanatnyilag a megyé­ben nincs influenzajárvány és így különös intézkedé­seket nem is kellett ten­nünk. Mindenesetre fokozot­tabb éberséggel figyeljük a helyzet alakulását. Heten­ként kétszer, kedden és pén­teken, minden városból és községből jelentést kapunk. A legutóbbi jelentésekből ki­derül, hogy sem a táppénze­sek, sem az iskolai hiányzók száma nem lépi túl a meg­szokottat. Az iskolákból ál­talában legfeljebb a növen­dékek öt százaléka hiány­zik, ami normális állapotra mutat. Természetesen a szo­kásos téli meghűléses meg­betegedések most is elég sű­rűn mutatkoznak. Elrendel­tük, hogy az orvosok min­denütt tartsanak felvilágo­sító előadásokat, figyelmez­tessék a lakosságot, hogy le­hetőleg kerülje a csoportos összejöveteleket, öltözzön az időjárásnak megfelelően és táplálkozzék jól, így elejét veheti a meghűlésből szár­mazó más súlyosabb betegsé­geknek. magyar világgal és hogy s felszabadulás 1945-ben indí­totta el az igazi fejlődés út­ján, ezt a ma már szövetke­zeti várost — más szemmel tekint körül széles utcáin. A szöveg filmszerűen vo­nultatja el a várostörté­net fontosabb mozzana­tait, sétaúlleírásai pedig alkalmasak arra, hogy érdeklődést keltsenek a látogatóban a látnivalók iránt is. A könyv tartalmát a ceglédi műemlékek és utcák jegyzé­ke, valamint ügyesen összeál­lított idegenforgalmi tájékoz­tató egészíti ki. Gödöllőt és környékét Jávor­ka Péter 120 oldalas útikönyve tárja elénk, címlapján az ag­ráregyetem képével. Színes le­írást kapunk benne a festői vi­dékről, növény- és állatvilágá­ról, népéről, életéről. Izgalmas regényként (hat a mai Gödöllő kialakulásának története, az egyszerű szlovák paratszfiúból a legmagasabb udvari méltó­ságra emelt GrassalkoVich An­tal szédületes gazdasági, társa­dalmi és politikai karrierje. A mérhetetlen birtokot és va­gyont összeügyeskedő főúr ki­rályi fényűzéssel rendezkedett be ebben a szegényes jobbágy- íaluban, fölbecsülhetetlen érté­kű műkincseket halmozott fel pompás kastélyában, Kossuth Lajos -későbbi főhadiszállásán^ Plasztikusan érzékelteti Gödöllő fejlődését, csinoso- dását, amelynek a múltban a főúri gőg és önzés volt a rugója. Ezt a múltat becses, művészi értékű emlékek őrzik; épüle­tek, parkok, szobrok. De az új, a mai Gödöllő túlnőtt már ezen a múlton. Agráregyeteme a mezőgazdaság tudományának már fiatalon is patinás felleg­vára, a Ganz Árammérőgyár nevét és készítményeit pedig mindenütt ismerik a világon, ahová bevonult az elektromos­ság. ízelítőt ad a könyvecske Gödöllő közvetlen környé­kének számos vonzó helyé­ről is, Babairól, a Blaha Lujza fürdő­ről, a Rákospatakról, a Harasz­ti erdőről, Székely Bertalan fa­lujáról, Szadáról, Máriabesnyő- ről, Isaszegről, Pécelről, Aszód­ról, Mogyoródról, . Csömörről, Kerepesről, Fótról és Csornád­ról, végül hasznos tudnivalókat közöl a közlekedési lehetősé­gekről. Mindhárom útikönyvet sok szép, mélynyomású fénykép gazdagítja és szövegüket ízlé­sesen dekorálják Czeglédi Ist­ván VIT-díjas grafikusművész finom, ötletes rajzai. A Pest megyei Idegenforgal­mi Hivatal értékes és hasznos szolgálatot tesz ezekkel a Pest megyei tájak című sorozatban megjelenő kiadványaival nem­csak Pest megye idegenforgal­mának, hanem a közművelő­désnek is, mert útikönyvei je­lentősen megkönnyítik a hely- történeti ismeretek megszerzé­sét. Hasznos dairabjai lehetnek így például az iskolai könyv­táraknak is. Értesülésünk sze­rint az Idegenforgalmi Hivatal kiadásában rövidesen megje­lenik egy reprezentatív kötet Dunakanyar képeskönyv cím­mel, valamint Zsámbék, Ho- rány, Vác, Visegrád és Zebe- gény képes leporellója. Magyar László ORSZÁGOS DIÁKKÖRI | KONFERENCIA MÁRCIUSBAN f ? A felszabadulás 15. évfor- ^ dulójának tiszteletére már- ^ cius 26-tól 30-ig tartják meg | a IV. országos diákköri kon- ^ ferenciát. A megnyitó ün- j népség 20-án délelőtt lesz ^ Budapesten, az Orvos-Egész- í ' ségügyi Dolgozók Szakszer- í ! vezetének Semmelweis-ter- ^ ! mében. A szekciók 28-, 29- ^ és 30-án üléseznek. Az országos konferencián ^ a hallgatók a legjobb tudó- ^ mányos dolgozatokkal vesz- J nek részt. A kiváló pálya- f munkákat az egyetemek ju- < talmazzák. Az egyes szék- } , ciók legkiválóbb dolgozatai- | nak készítőit a felügyeletet ^ gyakorló minisztérium ugyan- | csak jutalomban részesíti. z ______________ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents