Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

196«. FEBRUÁR 17. SZERDA fíirf HECffl Wirlap MÁRKA LETT A DCS A további céi: a világk ír név SKF—RXV—DCS. Nem rejt­vényt jelent ez a kilenc betű. Akik már valamennyire já­ratosak a technika rejtel­meiben, jól ismerik az első két betűképet, amelyek két világhírű csapágy márkáját jelzik. De mi a harmadik? Ugyancsak csapágymárkát je­löl, de még kevésbé ismer­tet. Pedig nincs is messze a gyár, amely ezeket a csap­ágyakat készíti. Sokan bizo­nyára már kitalálták, hogy a Diósdi Csapágygyárról van szó. Megengedhető-e hosszú év­tizedek alatt „befutott” gyárt­mányokkal egy sorban em­líteni egy mindössze néhány esztendős gyár termékeit? En­nek eldöntését az olvasóra bízzuk. De hogy könnyebb le­gyen a döntés, elmondjuk, mit tesz a gyár az idén a gyártmány és a gyártástech­nológia fejlesztése érdekében. Hét új, Magyarországon ed­dig még nem gyártott csap­ágyfajtát készítenek el az idén. Ezek közül a legérdekesebb — aminek bizonyára sokan megörülnek — a gépkocsi­iparban használatos, mere­dek kúpszögű csapágyak gyártásának megkezdése. Itt nyomban egy másik új­donságról is beszámolhatunk. A csapágygörgők homlokfa­lát domborítják. Ennek követ­keztében nagyobb felületen oszlik el a terhelés. Ezzel az új eljárással — a kísérletek igazolják — hatszorosára nö­vekszik a csapágyak élettar­tama. (Csupán zárójelben je­gyezzük meg, hogy ezzel meg­közelítik a leghíresebb már­ka, az SKF-csapágyak élet­tartamát.) Talán az sem közömbös, ha elmondjuk, hogy ezekből a csapágyíajtákból teljes soro­zatokat fognak gyártani, az export és a hazai igények ki­elégítése érdekében. Ez egyéb- ként azért is hasznos, mert egy-egy sorozat szerszámai bi­zonyos határok közölt a má­sik gyártásához is felhasznál­hatók, ami jelentős mértékben csökkenti a termelési költsé­geket. Talán felesleges is hangsú­lyozni, hogy a gyártmányfej­lesztés elképzelhetetlen a gyártási technológia állandó tökéletesítése nélkül. Ezt is tudják a Diósdi Csapágygyár műszakijai. Ilyen irányú munkájuk közben három alapelvef követnek. Az egyik a minő­ség, a csapágyak pontosságá­nak, felületi finomságának és élettartamának további ja­vítása. Ezzel egyidőben emel­ni kívánják a munka terme­lékenységét, csökkentik a gyártási időt és a termelési költségeket. Harmadik fon­tos célkitűzésük az anyaggal való takarékosság. A sor­rend persze nem a feladatok fontosságát jelöli, vehetjük valamennyit elsőnek, hisz a három célkitűzés együttesen alkot egységes egészet. Érdemes sorra venni az egyes fontosabb részfeladato­kat is. Az egyik ilyen a csapágyak külső gyűrűinek futófelüleíi finomköszörülése és a már említett görgők domborított kiképzése, ami­vel nagymértékben javul a csapágyak tartóssága. Azt szokták mondani, hogy gyártás közben elkerülhetetlen a selejt. Ez igaz, de az is igaz, hogy a selejtet, helye­sebben a selejtgyártás lehe­tőségeit nagymértékben le­het csökkenteni. Ezt teszik a Diósdi Csapágygyárban is, amikor automatizálják a csapágygyűrűk vállfelületé- nek köszörülését. Olyan gé­pet és műszert szerkesztet­tek, amely a munkaműve­letek közben állandóan méri a munkadarabot, íyv bizto­sítja a legjobb méretet. Kísérleteznek egy olyan módszerrel, amely- lyel meg lehet akadályozni a csapágygyűrűk edzés közbeni deformálódását Ez úgy tör­ténik, hogy miközben egy szerkezet beejti a felmelegí­tett gyűrűt a hűtőolajba, for­gásban is tartja azt. így a hűtés egyenletessé válik és az anyag nem húzódik el. A nagy méretű gyűrűknél ez a módszer nem vált be. Mégsem mondtak le a meg­oldásról. Ezeket a nagy gyű­rűket prés alatt edzik és alul­ról befecskendezett olajsu­gárral hűtik. Ez a megoldás megfelelő. A csapágyak belső gyűrűit már eddig is úgy készítették, hogy domborították a futófe­lületet. Ezzel háromszorosára nőtt a csapágyak élettartama. Most elhatározták, hogy a külső csapágygyűrűk futófe­lületét is domborítják, ami további minőségjavulást ered­ményez majd. A csapágygyűrűk lapjának köszörülésekor elég gyakran előfordult, hogy a dolgozó a kelleténél nagyobb fogást vett, a munkadarab tehát „beégett”. Most úgy alakítot­ták át a gépet, hogy automa­tikusan állítja az előtolást, tehát szinte a nullára sikerült csökkenteni a selejtet. Többször használtuk már az automatizálás szót. Nos, amikor a termelékenység eme­léséről, a gyártási költségek csökkentéséről beszélünk, el­sősorban erről kell szólnunk. A beruházásokat — helyesen — azzal is, hogy automatizál­ják a külső csapágygyűrűk pa­lástfelületének köszörülését. Sok-sok o'yan intézkedést felsorolhatnánk még — hisz valamennyi az —, amelyekkel nemcsak a DCS-márkát kí­vánják minél hamarabb vi­lághírnévhez juttatni, hanem az embert is ott látjuk a középpontbah. Ilyen például az a nagyon egyszerűnek lát­szó módszer, amellyel a megmunkálandó csapágygör- gűk automatikus adagolását megoldják. Az tudja csak igazán, mit jelent ez, aki már emelgetett másfél-két méter magasba egy-egy súlyos láda vasat. Oldalakat lehetne teleírni azzal a sok-sok hasznos módszerrel. az automatizálás szolgálatába állították. Két automatagép már meg is érkezett a Szov­jetunióból és még az idén újabb négy érkezik. Ezekkel a gépekkel körülbelül három­szorosára lehet növelni a ter­melést. De nemcsak ezért jelentősek ezek a gépek, ha­nem azért is, mert jelentősen megkönnyítik az emberek munkáját és javítják a minő­séget. Miközben a termelékenysé­get emelik és javítják a mi­nőséget, az embert kímélik amelyet vagy megvalósítot­tak már, vagy rövidesen va­lóra váltanak. Fáradhatatla­nul dolgoznak a gyár mű­szaki és ' fizikai do'gozói gyá­ruk és a gyártmányok fejlesz­tésén, mert tudják, hogy nem­csak az Ország szakemberei­nek és a baráti népek szak­embereinek figyelme fordul feléjük, hanem most már a nyugati világé is. Mi bizo­nyítja ezt? Az, hogy a világ legjobb csapágyának hazá­jából, Svédországból és más nagyon nyugati államokból is több alkalommal rendeltek már diósdi csapágyat. Amikor minderről sző esik, a gyár dolgozói sohasem mu­lasztják el előre bocsátani, hogy az eredményeket első­sorban szovjet barátainknak köszönhetjük. A Szovjetunió segített felépíteni, felszerel­ni és megindítani ezt a gyá­rat, a termelést. Azóta is ál­landóan rendelkezésre bocsát­ja legújabb technológiai el­járásait. Ebben és műszaki szakembereink kiváló tehet­ségében, dolgozóink szorgal­mában, akaraterejében van a nyitja annak, hogy pár év alatt márka lett a DCS. — fi — ÉPÜL AZ ELSŐ MAGYAR SZILÉSZTER-GYAR Még az idén megkezdik az egyik legkeresettebb ipari anyag gyártását két szerelnek fel, s ezzel biz­tonságossá, egyenletessé teszik a termelést. Az üzemben még az idén munkához látnak és 80 tonnát készítenek az új anyagból. Az idei gyártás ta­pasztalatainak figyelembevéte­lével az ötéves tervben tovább bővítik az üzemet. A ceglédiek szeretik városukat Válasz a „Lón néma csend..." visszhangiára Az itt következő jrfs erecie­----------------------- ti leg le­vélbe kívánkozott, válaszkép­pen Ceglédre, Bartók Bar- nánénak, a 62-es körzet ta­nácstagjának, aki szerkesztő­ségünkhöz írt levelében kifo­gásolta egyik „eszmefuttatás”- nak titulált közleményünket. Mielőtt azonban megíródha­tott volna, újabb reflekszió- kat is kaptunk Ceglédről, majd legutóbb a Pest megyei Tanács székházának közgyű­lési termében, a járási taná­csok vezetőinek értekezletén hangzott el néhány zokszó a Pest megyei Hírlap február 5-i számában megjelent hőn néma csend... című cik­künkről. A z újság és az újságíró számára mindig öröm, ha egy-egy közlemény komoly visszhangot kelt, olykor még akkor is, ha éles ez a vissz­hang. mert mindenképpen azt jelenti, hogy írása nem ma­radt pusztába kiáltott szó. Kifogásolt írásunkban a Ceglédi Városi Tanács leg­utóbbi ülésének egyik elgon­dolkoztató jelenetéről számol­tunk be. Nevezetesen arról, amikor az egyik felszólaló, a ceglédi kórház orvosa, Széche­nyi példáját idézve, egy havi fizetését ajánlotta fel a vá­rosi csatornatervek elkészíté­sének költségeihez azzal, hogy meggyőződése szerint tanácstagtársai valamilyen formában követik példáját. A nagy szónoki hévvel előadott felszólalás után „lön néma csend”, egyetlen éljen el nem hangzott, egyetlen követő sem akadt. Végül a városi tanács úgy határozott, hogy bizottságot alakít. A bizott­ságnak lesz a feladata, hogy a szép térvek megvalósításá­hoz szükséges, de még hiány­zó pénzt a felsőbb szerveknél szerezze meg. egészen másról volt szó, más volt a lényeg. Az, hogy a vé­gül megszavazott fedezet nem nyújt lehetőséget a város két legsúlyosabb problémájának, a csatornázás és a korszerű vízellátás kérdésének megol­dására. Ezek a súlyos téte­lek ugyanis már nem fértek, nem férhettek el a nyolcmil­liós keretben, kiszorultak be­lőle. Az orvost nyilván az a meggondolás késztette egy­havi fizetésének felajánlá­sára, hogy ezeket az any- nyira fontos városfejlesztési kérdéseket Cegléd népe csakis akkor oldhatja meg, ha azokon a terheken felül, amelyeknek vállalására a tör­vények, a rendeletek és a tanácsi határozatok minden­képpen kötelezik, önként, vá- rosszeretetből újabb terheket vállal magára. Az újságíró, ak‘ utóban--------—----- véletlenül ke­rült a tanácsülésre és volt fül- és szemtanúja a jelenet­nek, okkal lepődött meg a felszólalást követő csenden és jogosan vonhatott le követ­keztetéseket ebből a vissz- hangtalan visszhangból. Egyet­len szóval sem állította be­számolójában, hogy az orvos­tanácstag felszólalását fel­tétlen realitás jellemezte vol­na, hogy a tanács minden tagjának követnie kellett voina a példát egy-egy havi fizetésének felajánlásával. Csak azt írta, hogy valami­nek történnie kellett volna. Vagy annak, hogy felszólal valaki és komoly érvekkel bebizonyítja, nincs szükség további áldozatvállalásra, mert meglesz a csatorna és meglesz a vízmű egyetlen fillér értékű további hozzá­járulás nélkül is. Vagy pedig annak, hogy valamilyen for­mában visszhangot kap a ta­nácsülésen az orvos lelkese­dése és a fellelkesedő tanács igen hatásos erkölcsi alapot teremt egy új, széleskörű társadalmi megmozdulás szá­mára Cegléd falai között. S záz és ezer példa bizonyít­ja, milyen hatalmas segítség­re számíthat népi államunk kormányánál minden olyan komoly kezdeményezés, amely a leginkább érdekeltek áldo­zatkészségét is tanúsítja. A megválasztott ceglédi ötös bizottság mennyivel nagyobb esélyekkel kereshetné fel azo­kat a bizonyos felsőbb szer­veket, ha arra hivatkozik, hogy Cegléd népe, a tanács példamutatásának hatására a költségvetési kereteken, a törvényes kötelezettségeken felül önként, városszeretet- ből összeadott már a maga filléreiből néhány tíz-, vagy néhány százezer forintot. A rikító roint a tanács- ól—^—--: ülés véletlen, de hivatlan vendége írásá- — amely Cegléd saerete- ez öl­ném ból ­tőből fakadt —, csak vasható ki. Sem több, sem ke­vesebb. Kizárólag a közö­nyös csend volt az, amit nem értett, nem is érthetett meg. Lapját, önmagát és újság- író hivatását tagadja meg, ha nem vesz tudomást a különös jelenetről és nem számol be róla a nyilvánosságnak. De ebben az esetben nem is ez a legfontosabb. Nem­csak fontos, de örvendetes is — amint elöljáróban írtuk — hogy jószándékú írásunk nem maradt pusztába kiáltott szó, hogy annyira érzéke­nyen reagáltak rá a ceglé­diek. Ezzel tettek bizonysá­got arról, amit nem is von­tunk kétségbe, hogy a közgyűlé­si csendnek nem az áldozatkész városszeretet hiánya volt az oka, hanem valami egé­szen különös, csaknem meg­magyarázhatatlan félreértés. Ez adott okot és alapot ko­moly hangú, de mindenkép­pen jó szándékú írásunknak. Mos viszont, éppen közlemé­nyünk élénk visszhangjából, annál nagyobb örömmel álla­pítjuk meg, hogy Cegléd vá­ros tanácsában és népében igenis, elevenen él a tettre és áldozatra ia kész városszere- tet. Új autóatlasz készül A Kartográfiai Vállalat megkezdte az új autóatlasz előkészítését. Az ország autóútjajt 23 táb­lán dolgozzák fel. Feltüntetik az idegenforgalmi nevezetes­ségeket, benzinkutakat, javító- műhelyeket. Az új autóatlasz világ- viszonylatban is a legkorsze­rűbb színvonalat fogja kép­viselni. Előreláthatólag 55 000 példányban az év végén jele­nik meg. Vésztői Tóth István énekel A vendéglőkombinát cukrászdája Bírtok Kajáné - mint le­--------- veleben irta — a c ikk két mondatához kíván •hozzászólni. A két mondat így hangzik: „Éreztem, hogy itt valami nincs rendben. Talán még pontosabban semmi sincs rendben." A le- í vélíró felveti a kérdést, hogy \ a cikk szerzője mit nem ta- j Iáit rendben? A kérdés kissé erőltetettelek j tűnik, hiszen a cikkből pon-| tosan és világosan kiderül, ] hogy az újságíró mit nem ta-: Iáit rendben. Elsősorban és! legfőképpen azt a fagyasztó \ csöndet, amely az orvos-ta- i nácstag lelkes felhívását ko- i vette. És nem találta rendben i a bizottságot sem. Aki figyelmesen végigol­vasta közleményünket és tár­gyilagosan, sértődöttség nél­kül olvasta végig, az mást nem érthetett ki belőle. Nem olvashatta ki azt a vádat, hogy a ceglédi tanács tagjai nem szeretik városukat, hogy hidegen és mereven elzárkóz­nak minden tehervállalás elől. A cikk ugyanis hűsége­sen beszámolt arról is, hogy közel nyolcmillió forintos vá­rosfejlesztési tervet állítottak össze és fogadtak el, annak a fedezetét is biztosították, te­hát megszavazták hozzá a községfejlesztési hozzájárulást és az igen komoly fedezeti tételként jelentkező önkéntes társadalmi munkát. De ebben az esetben, a kér“ dcses alkalommal, a tanács­ülésnek ebben a jelenetében, ! „Premier”-t tartottak szom- ; baton este Bián: a község el- |s5, cukrászdával és sorházzal Z is felszerelt étterme mutatko- ; zeit be ételeivel, cigányzené­ivel és magyarnótával. A 5 vendégiőkombinátot egy régi, í romos épületből varázsolta iújjá a Biatorbágyi Földműves- í szövetkezet. \ Közel egymillió forintot Í költöttek az átalakításra, meg Í a berendezésre, s ha fél évvel J későbben készült is el, mint ^ tervezték, a biatorbágyiak \ nagy örömmel jöttek a meg­nyitóra. Hogy minél ünnepé­lyesebb legyen a bemutatko- £zás, a vendéglátók is igye­keztek kitenni magukért. Ta- Ián nem is rajtuk múlott, 5 hogy a „premier” nem a leg- J jobban sikerült. Lipták Sándor, a VOSZK \ igazgatója adta át az új egy­séget, s aztán Vésztői Tóth ^István, a rádióból is közismert ^ magyarnóta-énekes lépett a ^dobogóra. Dankó- és Fráter- í számokat adott elő. A toki ^ cigányzenekar ugyancsak ki- $ tett magáért. Egymás után í, húzta a ropogós csárdásokat. ‘ Amit viszont a jelenlevők joggal kifogásolhattak, az in­ÉTTEREMAVATÁS BIÁN kább technikai jellegű. Pél­dául a falakon nedvesen csil­logott a hanyagul odakent festék (az érdi ktsz a legutol­só pillanatra hagyta ezt a munkát, amit aztán össze is csapott istenigazából). A fel­szereléssel is akadt némi probléma. Sokan az ormótlan söröspoharakból voltak kény­telenek kortyolgatni Bada­csony borát. Igen. nem gon­doskodtak időben kellő meny- nyiségű és minőségű pohárról. Mindez persze nem befolyá­solta az egyre emelkedő han­gulatot. Éjfél felé az egyik „vállalkozó szellemű” vendég kinevezte magát szólóénekes­nek. Pódiumra lépett, odain­tette a zenészeket, s borízű hangon „nótázni” kezdett. Má­sok is követték a példát, s csakhamar olyan „hangver­seny” támadt, majd kidőltek a falak. így folytatódott az­tán kevésbé szalonképes kö­rülmények között hajnalig az étteremavatás. A tanulságokat persze már most, az első este tapasztala­taiból is leszűrhetik Bia- torbágy első éttermének « vezetők *—P MT' ~ iftMS----ki* A Nitrokémia Vállalat ve­gyészmérnökei több éves ki- ! sérletsorozat után próbaüze­mükben kidolgozták az ipar egyik legkeresettebb anyagá- j nak, a sziíészternek gyártását. Az alkoholból kivont folyé­kony, átlátszó terméket a kül­földihez hasonló minőségben, két változatban állították elő laboratóriumi készülékekben. A vegyianyaggal egész sor, évek óta halogatott problé­mát oldanak meg a leg­különbözőbb gyárakban. A szilészter alkalmazásával finom öntvényeket készíthet­nek az üzemek, s ezzel meg­takaríthatják a forgácsolás igen költséges munkáját. A vegyszert megfelelő arányban nagytisztasáigú homokhoz ke­verik, s a kialakuló masszából gyúrják egybe az öntőformát. A szilészter hatására beton­keménységűre szikkadó min­tát a beömlő folyékony fém nem kezdi ki, s így tökéletes öntvények ké­szíthetők, amelyeken még elvétve sem található felü­leti egyenetlenség. Az új öntési módszer előnye: még, hogy a formákat, égé-! szén apró kiigazításokkal, j egymás után többször is fel- í használhatják. A szilészter másik fajtájá- \ ból műanyagot vonnak ki, j amellyel érdekes módon töké- i létesíthetik a legszerteágazőbb i ipari munkafolyamatokat. Fel-; használásával többek között; nagy fordulatszámú villany-1 motorokhoz készíthetnek szí- ; getelőanyagot, amely jól bírja j a magas hőmérsékletet. A kidolgozott gyártási el­járás alapján a Nitro- kémia gyártelepén építik az első magyar szilészter- gyárat. A munkálatokkal egyidőben korszerű egészségvédő beren- 1 dezéseket. ellenőrző műszere-

Next

/
Thumbnails
Contents