Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

™%£tlvU*P I960. FEBRUAR 17. SZERDA AMI NÁLUNK MEGENGEDHETETLEN Egy fegyelmi ügy tanulságai Fót tanácselnökhelyettesét a legsúlyosabb fegyelmi bün­tetéssel kellett sújtani. Tett­legesen bántalmazott embe­reket. Olyan dolog ez, amely mellett nem lehet és nem is szabad szó nélkül elmenni. Nálunk az államigazgatás­nak sem a kancsuka, sem a mogyoróvessző, sem az ököl nem eszköze. Erről feledke­zett meg Csapiár József fóti tanácselnökhelyettes s — bár a szocializmus építésében és a község fejlődése terén vi­tathatatlanul sok az érdeme — a súlyos hiba miatt, amit elkövetett, a megtorló igaz­ságnak érvényesülnie kellett vele szemben. Mi történt voltaképpen Fo­ton? A nép által megválasz­tott tanácsi vezető magatar­tása hogyati fajulhatott el ennyire? Ezekre a kérdések­re keresünk választ a község­ben. Csapi ár József nem is egy, több embert alázott meg az­zal, hogy kezeit emelt rá. Fe­gyelmi ügye során két po­fozkodást maga is beismert. Ifjú Hódi Sándort a kocsmá­ban ütötte arcul, aztán üt­legelve kituszkolta a helyi­ségből. Mentségül azt hozza fel, „nem, volt teljesen jó­zan", Ezt vallják különben a szemtanúk is, akik elmondják még, hogy Csapiár a kocsmá­ban még másik társaságba is belekötött és csak nagy nehezen sikerült megakadá­lyozni, hogy azokkal is össze ne verekedjen. A nyilvános botrányoko­zás már önmagában is elég lenne arra, hogy a községi vezetőt állásából elmozdít­sák. Mert aki a Magyar Nép- köztársaságban fontos tiszt­séget visel, attól joggal meg­követelhetjük, hogy magán­élete, makulátlan magatartá­sa mindenütt példaképül szol­gáljon. Márpedig Csapiár Jó­zsef nemcsak ebben az egyet­len esetben, de máskor sem viselkedett példamutatóan. Nagyon könnyen eljárt a ke­ze. Papp Sándort pé'dául alaptalanul lopással gyanú­sította, bekísértette, majd megpofozta. Tettleges bán­talmazás miatt panaszt tett ellene Nagy János és Cseri Sándor is. Ezt a két esetet, bár nem volt rá tanú, a fe­gyelmi hatóság valószínűsít- hetőr.ek vette. — Durva modorú ember — mondják rá a tanácsháza dolgozói. — Velünk, meg a felekkel is, sokszor teljesen indokolatlanul, nagyon kö­zönségesen beszélt. S hogy vélekedik róla a la­kosság? — Mi, kérem, parasztembe­rek, egymással nem finom­kodunk — mondja egy idő­sebb parasztember. — Bi­zony, harag nélkül is elke­rekítjük a mondanivalónkat és ezen nem sértődünk meg. Csapiár Józsi is idevaló pa­rasztfiú, neki is ilyen a mo­dora. Én nem haragszom rá, pedig velem is többször ősz- ff szeakaszkodott. Mások vi- ff szont haragusznak rá, az em- ff berek nem egyformák. Amíg ^ egy sorban volt velünk, maga ff is csak paraszt, hát senki ff sem vette fel, akármit mon- ff dott neki. f. y Sokan azonban azt tartják, ^ más az, ha egy paraszt mond ^ cifrát egy másik parasztnak, ^ és megint más, ha hivatalbeli ff ember gorombáskodik a pa- ff raszttal. A tanácselnök, meg ^ tanácselnökhelyettes beszél- ff jen rendes hangon. És ebben ff sok az igazság, kérem, utó- végre a tanácsháza nem köz- ff ségháza és a tanácselnök elv- ff társ ne legyén főjegyző úr. f ? Hivatalában erről az \ igazságról Csapiár József ^ gyakran megfeledkezett. Ez £ a véleménye róla egy fóti 'f munkásnak is. ff y — A régi világban sem kia- ^ háltak a községházán úgy az ^ emberekkel, ahogy Csaplár ^ tette. Nagyon szerencsétlen a modora, még ha csak be- f szélget, akkor is olyan paí- ’f togó a hangja, mintha egy £ szakasz huszárt kommandó- ff rozna. Harsogott is a hang- í jától a tanácsháza, istálló- inspekciós altiszt kiáltozott ilyenformán a lovászokkal a császári és királyi kaszár­nyában. Márpedig a községi tanácsházából a demokráciá­ban senki se csinálhat ilyen kaszárnyát. Csapiár hosszú évekig dol­gozott a tanácsházán; mező- gazdasági előadó volt. Nem iskolázott, de kitűnő mező- gazdasági szakember és a fóti határ talajának nagy is­merője. Hasznosan műkö­dött közre annak idején a ta­gosításnál, aztán az ellenfor­radalom után a törvényes rend helyreállításában. Ak­kor, 1957-ben megbízott ta­nácselnökhelyettes volt már, 1958-ban meg is választották annak. A hatalom azonban a fejé­be szállt. Rájött arra, hogy az emberek tartanak tőle. Ezt kamatoztatta. Községbeli la­kosoktól kölcsönölzet vett fel — több ezer forintot —, de nem fizette vissza. Aki visz- szakérte tőle pénzét, azt le- gorombította. öt hold földjén, 720 négy­szögöl szőlőjén gazdálko­dott, 140 termő gyümölcsfája volt, ennyiből anélkül, hogy adósságot csinálna, sok, nála kevésbé jó gazda családostul tisztességesen megél. Csap­iárnak pedig földje hozadé- kán kívül még 1600, felesé­gének 1000 forint havi fize­tése is volt, s bár tavai}' csu­pán borterméséből 12 ezer forintot vett be, adósságát csak most, a fegyelmi eljárás után egyenlítette ki. Hogy egy tanácsi vezetőem­ber a falu lakosaitól pénzt kér kölcsön, adósságát azon­ban nem fizeti vissza időre, nagyon csúnya ügy. Nem le­het erre mást mondani. En­nél még csúnyább azonban, ha az adófizetési kötelezettsé­gét szintén évekig elmulaszt­ja. Csapiár pedig ezt is megtette, holott a tanácsel­nökhelyettes hivatali felada­tai közé tartozik az adófize­tés ellenőrzése is. Mindezek után csak termé­szetes, a Váci Járási Tanács végrehajtó bizottsága, mint elsőfokú fegyelmi hatóság, Csapiár Józsefnek választott tisztségéből való azonnali hatályú visszahívását rendel­te el. A megye végrehajtó bi­zottsága pedig Csapiár fel­lebbezését elutasította. Ha valaki esetleg kétel­kedett volna, a Csapiár Jó­zseffel szemben hozott súlyos ítéletből megtudhatja, népi demokráciánk államigazgatá­sában nem tűrik meg sem a korrupciót, sem a basásko- dást. A tanácsrendszer nem a m. kir. közigazgatás panamá- zó, pofozkodó főszolgabirái- nak és községi jegyzőinek örö­köse, sem hasonmása. Erélyt vár az államhatalmi szervektől, meg közegektől a kormányzat és az állampolgá­rok összessége. Erélyt a tör­vények végrehajtásában, be­tartásában és betartatásában. De annak, aki az erélyt ösz- szetéveszti a gorombáskodás­sal, a tettlegességig fajuló durvasággal, olyan tanácsi vezetőnek nincs helye a ta­nácsházán. Szokoly Endre Egészséges ivóvize lesz Még az idén tizenhat kilométer hosszú vízvezetékhálózat épül A ráckevei tanácsházán be­szélgetünk Tóth Gábor elnök kis szobájában. A községről van szó, Ráckeve jövőjéről. Nemrég zajlott le az izgalmas tanácsülés, amely hosszú vita után megszavazta az új köz­ségfejlesztési terveket és velük együtt a községfejlesztési hoz­zájárulás felemelésére vonat­kozó javaslatot. — Nem torpanunk meg — mondja csöndes szóval Tóth Gábor — addig próbálkozunk, amíg lassanként megcsinálunk mindent. A legfontosabb most a vízvezetékhálózat, mert a la­kosságot minél hamarabb el kell látnunk egészséges ivó­vízzel. Ásott kútjaink vize egészségtelen, de van két bő­vizű artézi kútunk, percenként 400 liter egészséges víz tör föl belőlük, bőségesen elég az egész község ivóvízszükségleté­nek biztosítására. Tavaly és tavalyelőtt már építettünk hozzá — legnagyobb részben önként felajánlott társadalmi munkával — közel három ki­lométer vezetéket, a múlt év novemberében pedig megalakult a Rácke­vei Közkutas Ivóvízgaz- dálkodási Társulat, jóvá­hagyott alapszabállyal, megfelelő vezetőséggel és átvette, mint jogi személy, a vízvezetékhálózat to­vábbépítésének feladatát. Szinte végszóra lép a szobá­ba dr. Jónás János ügyvéd, a társulat elnökhelyettese, nyo­mában pedig Schneider Fe­renc kárpitos, a társulat elnö­ke. A szép tervekről folyik to­vább a beszélgetés, a biztató kilátásokról, no meg a nehéz­ségekről, akadékoskodások­ról. Nemrég a rádióban is hangot kapott egy ráckevei „érdekelt” panasza. Az volt a lényege, hogy az egészen kis­jövedelmű nyugdíjasokat „kényszerítik a horribilis hoz­zájárulás” megfizetésére. — Eleinte kissé elkeserített ez a hamis beállítás bennün­ket — mondják most a víz­Éber szemmel járta Monor utcáit reggel-este Szekeres Béla. Nem hagyott ki egyet­len kaput, egyetlen udvart sem. Ahol úgy látta, „tiszta a levegő”, jól megnézte, mit lehetne elemelni, majd alkal­mas időben vissza is tért. „Hála” a monoriak gondat­lanságának, nyitott kaput és kinnheverő tárgyat mindig talált. Ha mást nem, hát egy lavórt, de sehonnét sem távozott üres kézzel. Nagy Sándoréktól két, szel­lőzésre kitett párnát, melléje, hogy a garnitúra teljes le­gyen, Niederhauser Gyulától két matracot emelt el. Két utcával arrébb megszerezte az ágyterítőt is. Gál Gyula — Ezt vegye meg az úr... ügyi vezérkar tagjai —, de már napirendre tértünk fölöt­te, mert hiszen itt, Ráckevén, mindenki tudja, miről van szó. Tizenhat kilométer hosszú víz­vezetéket építünk az idén 200 méterenként egy-egy kifolyó­val, és ezzel az egészséges ivóvizet elvisszük a község belterületének minden portá­jához. Körülbelül ezer porta van és az ezer telektulajdonos közül eddig önként, min­den kényszer nélkül, több mint bétezázötvenen be­léptek a társulatba, vál­lalva azt a kötelezettséget, hogy tiz éven át évente 200 forintot fizetnek be hozzájárulás címén. Társulatunk erre az önként vállalat hozzájánilásra megfe­lelő nagyságú kölcsönt kap az OTP-től tízévi amortizációra és így semmiféle pénzügyi akadálya nem lesz a vezeték- hálózat megépítésének, A rá­diónál panaszkodó polgártárs mint nyugdíjas panaszkodott, azt elhallgatta, hogy az évi kétszáz, tehát havi 17 forintos hozzájárulást nem mint nyug­díjasnak, hanem mint telek- és háztulajdonosnak kell vál­lalnia, sőt arról sem beszélt, hogy a nyugdíján kívül igen tekintélyes más jövedelme is van. A törvény igen helyes ren­delkezése szerint abban az esetben, ha az érdekeltek öt­venegy százaléka a hozzájá­rulás vállalásával belép a tár­sulatba, a hozzájárulás min­den háztulajdonosra kötelező. Ráckevén már hetvenöt szá­zalékos a többség, de a han­gulatból jogosan lehet követ­keztetni, hogy mihelyt meg­kezdődik a vezetékhálózat épí­tése, egy-két kivétellel min­den érdekelt önként és bol­dogan jelentkezik a társulat­nál. A vízvezetékhálózat ter­vei már javában készül­nek a Fővárost Mélyépítő Vállalatnál cs a kora ta­vasszal meg is kezdődik a munka. A csöveket hozzá már ta­valy megrend Iték és néhány héten belül megkezdik a szál­lítást is. — Országgyűlési képvise­lőnk, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára nagy segítségünkre van ezen a téren is — mondja Schneider Ferenc. — A fel­sőbb szerveknél igen lelkes szószólója ügyünknek. Ez a vízvezetékhálózat való­sággal fundamentuma lesz Ráckeve fejlődésének. Min­denki tisztában van azzal, hogy egészséges ivóvíz nélkül lehetetlen a maguk nemében szinte páratlan természeti adottságok kihasználása. Rác kévén van már évek óta a ka jakosok és kenusok edzőtábo­ra. Tavaly is itt készültek föl a nemzetközi versenyekre. A gimnázium volt a hajlékuk, de amikor a sportorvos meg­vizsgálta a gimnázium ásott kútjainak vizét, a sportoló­kat eltiltotta annak fogyasz­tásától. A kajakosok és a ke­nusok ezért csak szódavizet ihattak az edzés hetei alatt Aláírták az idei magyar—kínai kulturális munkatervet A Kulturális Kapcsolatok Intézetében kedden délben ünnepélyesen Írták alá a magyar—kínai kulturális egyezmény idei munkatér- vét A munkatervet magyar részről Aczél György, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese, kínai részről Hao De-cin, a Kínai Népköztár­saság magyarországi nagy­követe írta alá. Új, magas C-vitamin tartalmú paprikafajía Salánki István, a szegedi Haladás Termelőszövetkezet tagja még egyéni gazda ko­rában kísérletezett új. ma­gas C-vitamin tartalmú, csí­pősség mentes paradicsompap­rika nemesítésével. Kísérle­teit most a termelőszövetke­zetben eredményesen fejezte be, s olyan új paprikafajtát nemesített, amelynek C-vita- mintartalma — laboratóriumi vizsgálatok szerint — ötször akkora, mint a hagyományos szegedi paprikáé, ugyanak­kor magas cukortartalmú, s csípősségmentes. Nyers ál­lapotban is hosszú ideig el­áll, bírja a szállítást és nagy termést ad. Egy-egy paprika súlya eléri a 40 dekát. A Haladás Tsz-ben az idén megkezdik az új paprikafajta nagyüzemi, öntözéses ter­mesztését, s holdanként 120 —150 mázsa termésre számí­tanak. KIBERNETIKUS TANÁR anyagot, ahányszor erre szük­ség van. Az idegen nyelvek gerkiji pedagógiai, főiskoláján kísér­leti elektronikus-akusztikai gépet, „kibernetikus tanárt” készítettek. A gép oktat és ellenőriz, tehát lehetővé teszi az egész oktatás gyökeres át­szervezését. A készülék mentesíti a ta­nárt attól, hogy ugyanazt az anyagot különböző osztályok­ban elismételje, ellenőrizni tudja a diákok írásbeli dolgo­zatait és szóbeli feladatait. Gyors működése ezenfelül nagy lehetőségeket rejt magá­ban az egyéni oktatásra való áttérés szempontjából. Vlagyimir Taranov, a hang- és filmteohnikai intézet kísér­leti laboratóriumának vezető­je, a gép feltalálója a „ki­bernetikus tanár” működé­sét a programvezérlésű elektronikus matematikai gépek elvére építette. A készülék a diákok fele­leteiben felfedezett hibák alapján annyiszor ismétli el a diákok által el nem sajátított Csak malomkövet nem lopott... Egy év és hathónapi börtönt kapott öt percre a tornáchoz támasz­totta kerékpárját. Mire újra ráült, nem volt lámpája. Csa­bai József ék is hiába keres­ték a konyhalépcsőre fekte­tett zsák kukoricát. Burján Sándor szellőzni tette ki a katonaládáját. Szekeres arra járt és a láda — a gazda tudta nélkül — gazdát cse­rélt. Ha más nem volt, le­szedte a ruhaszárító köte­let vagy mint a Monori Vegyesipari Ktsz udva­rán, levágott a kinnhe­verő gumicsőből egy da­rabot. Lopott ezenkívül sálat, sző­lődaráló tárcsáját és munkás­ruhát, öt méter szögesdrótot és gerendát, seprőt és hulla- dékdeszkát, baltát és kerék­párpumpát. Elemeit búzát, zabot, szárított borsót és ha nem volt tele, üresen a zsá­kot. Szekeres minderre nem volt rászorulva. Állandó munka­helyén lakatosként dolgozott, s azt sem lehet védelmére felhozni, hogy kleptomániás lenne. A vizsgálat során és a tárgyaláson megpróbálta ugyan megjátszani a fo­gyatékos elméjűt, de az orvosszakértők megá'lapí- tották: szimulál. Teljesen tudatában van tet­teinek, erre mutat az is, hogy minden esetben csak akkor ismerte el a lopást amikor azt megcáfolhatatla- nul bebizonyították. Addig nem emlékezett semmire. Az ügyészség öt esetben társadalmi tulajdon sérelmé­re. 18 esetben állampolgárok javai ellen elkövetett lopás, egy esetben lopás kísérlete címén emelt vádat ellene. A Monori Járásbíróság után most a Pest megyei Bí­róság másodfokon tárgyalta az ügyet. Nem jogerősen egy év és hat hónapi börtönre, i valamint ugyanilyen időtar­tamra állampolgári jogaitól í való eltiltásra ítélték. A régi piactéren megkezd­ték az új járási tanácsháza építési munkálatainak elő­készítését is. A piacot a Duna-part- nak a híd és a katolikus templom közötti szaka­szára helyezik át, de előbb megfelelően rende­zik ezt a négyszáz méter hosszú partszakaszt. Feltöltik, kikövezik és parko­sítják. Ide is kell az egészsé­ges ivóvíz. A szemközti part­részen jelölték ki a régóta tervezett strandfürdő helyét. A lebontott régi házak anya­gából itt takaros kabinsoro­kat, vetkőzőhelyiségeket épí­tenek, sőt, gondoskodnak ar­ról, hogy a vendéglő is meg­felelő hajlékhoz jusson a strandon. — A Vízügyi Igazgatóság­nál már megkezdtük az „ost­romot” — mondja Tóth Gá­bor —, hogy erősítse meg ezt a paratszakaszt, mert a víz állandóan szaggatja a partszegélyt. — Az Országos Testnevelé­si és Sport Tanács pedig a rendelkezésére álló terület adottságainak kihasználásá­val tribünös csónakházat építhetne a parton, még turis­taszállót is csinálhatna benne. A község ingyen biztosítana telket hozzá, még talán né­mi építési anyagot is. Megtudjuk, hogy a horgász­egyesület a régi ráckevei Mol- nár-placcon 400 ezer forint költséggel az idén horgász­tanyát épít, a lámpagyár pe­dig modern üdülőház építését tervezi. Ezek szintén nem nélkülözhetik a jó ivóvizet, ezért lett a vízvezetéképítés a község egész népének annyira szívügye. Magyar László | NEVET A KOCSI ^ ff Azon a késő esté — 10 'f ff óra után — induló autó- ff ff buszon szorongunk, ame- % ff lyik a gyárból az állomás- 'f ra viszi a fáradt dolgo- % Izzókat. A kalauz kezelte a % ff jegyeket, rácsukja az aj- % ff tóra a biztonsági zárat s % £ mielőtt megnyomná az in- $ ff dítógombot, fennhangon 2 ff kihirdeti: ff ff — Mindenki őrizze meg í ff a jegyét, mert ellenőr van í a vonalon! ff A néma csendet egy pi- ^ ff rospozsgás női hang töri 2 á meg a kocsi hátsó részé- f $ ben: ^ ff — Adjon nekem is egy i ff forintosat! 'f ff Mint színházban a vég- í ff szóra, kibuggyan az embe- f ff rekből a nevetés, majd 2 ff terjed, mint a járvány, f $ Egy pár pillanat alatt har- i ff sog az egész kocsi. Har- f ff sog a nevetéstől, a jó kedv- $ ^ tői a vasútállomásig, ff Feledve minden fáradt-1 ff ság, bosszúság, álmosság, ff ff Nevetik az ügyes kalauzt, í fy a póruljárt utast, s a\ ff kocsiból újjáéledt kedvvel | ff kászálódnak ki. ff F. M. \

Next

/
Thumbnails
Contents