Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

1969. FEBRUÁR 17. SZERDA ^^Clrktp 3 A 3-AS SZALAG ISMÉT GYŐZNI AKAR Jól dolgozik az „asszonyok vállalata Tudom, hogy nem tartozik szorosan a tárgyhoz, mégis szeretném elmondani: látat­lanban is tisztelni szoktam azokat a vállalati igazgató­kat, akiknek a szobája épp olyan szerényen bútorozott, mint a vállalat többi he­lyisége. Az ilyen igazgató ál­talában kevés időt tölt az író­asztala mellett, annál többet a dolgozók között, a műhelyek­ben. Azt hiszem, ilyen igazgató Máté Vera elvtársnő, a Ceglé­di Rendelt Ruhaipari Vállalat vezetője is. Ha utasítást ad, határozott, energikus. Ha a dolgozókról van szó, meleg szívű asszony. Nehéz csoma­got cipel egy fiatal nő? Azon­nal szól egy izmos tanuló­fiúnak, hogy segítsen. Ami­kor, a „lányairól” beszél — az ifjúsági szalagon dolgozó fiatal lányokat nevezi így — szinte anyás büszkeség csen­dül szavaiból: január ele­jén vették fel őket, legtöbb­jük sosem ült még varrógép mellett. Ma pedig szalagjuk egyike a legjobbaknak a hat közül! Nemrégiben valaki tréfásan 5,amazonok vállalatának” ne­vezte a Ceglédi Rendelt Ru­haipari Vállalatot. Abból ki­indulva, hogy közéi kétszáz dolgozójának nagy része asz- szony vagy leány. A műhe­lyekben jóformán csak muta­tóban látni egy-egy férfit a varrógépek, vagy a szabász­asztalok fölé hajló szőke, barna női fejek között. Nő itt az igazgató, a főkönyvelő, az ÜB és a KISZ-szervezet tit­kára is. v A vállalat egyik jellegze­tessége tehát a „nőuralom”. A másik — s ez a fontosabb —, hogy a múlt évi tervét 121 százalékra teljesítette. Alap­rentabilitása a tervezettnél 3,3 százalékkal jobban alakult. Néhány hete új ruházati cikkek készítésébe kezdtek: az iskolás lányoknak varrnak forma-köpenyeket. Termékei­ket jól ismerik az egész országban: Szombathelytől Sátoraljaújhelyig szállítanak az ízléses férfi-, lányka- és fiúkonfekciókból. Mérték után készült férfi- és női ruháik közkedveltek a városban. Ahol a köpenyeket varrják, huszonnégy nő dolgozik a műhelyben. Egy műszakban három szalag. A szélső, a 3- as szalag nyerte a kongresszu­si munkaversenyt. Fejenként 150 forint jutalom, s két dolgozónak egy-egy kéthetes üdülésre szóló beutalás jutott Mátra­házára. Tóth Istvánná és Tóth Boriska (nem rokonok!) volt a két szerencsés kiválasztott. Ha nem mondanák, akkor is tudnám, hogy két hete jöttek vissza: elárulja arcuk friss, barnapiros színe. Mindket­ten most voltak először a Mátrában, s örök szerelmesei lettek a hóborította hegyek­nek. Talán még a Balatonnál is szebb volt — bizonygatja Tóth Istvánná —, aztán hoz­záteszi: csak a kisfia hiány­zott. Beszélgetés közben egy percre sem hagyja abba a munkát. Mint mondja, ver­senyben áll — saját magá- i val. Hallotta, hogy rövide- 1 sen termelési értekezlet elé kerül a felszabadulási mun­kaverseny kérdése s addig szeretné kipróbálni, mennyit tud megcsinálni egy műszak­ban, ha igazán „rákapcsol”? Mert a versenyt — természe­tesen — ismét meg akarják nyerni. Mármint a 3-as sza­lag dolgozói. S meg is nyerik, különösen, ha majd r.em lesz­nek ilyen zsúfoltan ... Az igazgatónő veszi ét a // szót, aki szerint ezekkel az asszonyokkal a „hegyet is meg lehet mozgatni”. Az idei tervet — ami kétszerese a tavalyinak — minden esetre teljesíteni fogják. Különösen, ha majd nem lesznek ilyen zsúfoltan... Ennek a reménységnek, en­nek a „ha majd"-nak története van. Illetékes szervek, látva a vállalat eredményeit, s a fej­lődés iránti igényt, tavaly át­adtak egy épületrészt a válla­latnak a Kossuth Ferenc ut­cában. Átalakítása’ után ide költöztetik át a varrodát, meg még egy-két műhelyt. Az át­alakításhoz szükséges költség felét meg is kapták, a munka elkezdődött. Aztán — ahogy elfogyott a pénz — abba is maradt. Az ígéret megvan az összeg másik felére, csakhogy abból bajos dolog építeni. Az idő pedig sürget, hiszen jócs­kán benne járunk az első ne­gyedévben. A vállalat idei tervét pedig már az új, tá­gas műhelyek kapacitására, s a növekvő létszámra alapoz­ták. Hát ezt jelenti az a „ha majd ...” Ny. É. MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK AZ EZERÉVES LENGYELORSZÁGBAN 19G0 nagy események éve Lengyelországban: a Lengyel Népköztársaság hétéves mil­lenniumi ünnepségsorozatának első esztendeje. A lengyel nép hazája boldogabb jövőjén munkálkodva ünnepli allama fennállásának ezredik évfor­dulóját. A hétéves ünnepségsorozat idején a lengyel társadalom saját erejéből ezer iskolát épít a Lengyel Egyesült Mun­káspárt kezdeményezésére. Az elmúlt évben mór egymil- liárd 112 millió zloty gyűlt össze az iskolaépítési alapra. Ez ideig 17 „ezeréves” iskolát adtak át rendeltetésének, s az év végéig több mint. száz­ötvennek az építését fejezik be. Nagyarányú városrendezési akció is kíséri a. millenniumi ünnepségeket: hét év alatt a lengyel dolgozók százmillió facsemetét és hatvanmillió virágcserjét ültetnek el. A gazdag kulturális prog­ramból a Lengyel Tudomá­nyos Akadémia is méltókép­pen veszi ki részét: az elkö­vetkező években számos új történelmi és más tudomá­nyos munkát ad ki, 19S6-ban pedig ünnepi tudományos ülésszakot rendez. Kiemel­kedő eseménynek ígérkeznek Első a szolgáltató tevékenység — ezt tartja szem előtt az Albertirsai Vejyes Kfsz 57Q 000 íorifittai jutalmazzák a kiemelt feladatokat legjobban végrehajtó állami gazdaságokat Az állami gazdaságokban a tavalyihoz hasonlóan az idén is országos versenyt hirdetnek a legfontosabb fel­adatok megoldására. Az idén a kukorica- és aprómag- ♦ermesztés, a gépek gaz­daságos használata és a tejtermékek fokozása sze­repei a központi ver­senyben. Az állami gazdaságok főigaz­gatósága a verseny jutalma­zására 570 000 forintot for­dít. A főigazgatóság és a ME- DÖSZ elnöksége javasolja a gazdaságok dolgozóinak, hogy egy mázsa szemeskukorica előállítására a gépesítés fo­kozásával és jobb munka- szervezéssel a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb mun­kaórát fordítsanak. A gyü­mölcstermesztésnél a kifogás­talan termékek arányának növelése a legfontosabb. El kell érni, hogy a termésnek legalább 60 százaléka export­képes legyen. Tehenenként 3300 liter tejhozam, tojótyúkonként 130 tojás a cél és java­solják egy liter tej ön­költségének 10 filléres csökkentését. A szorosan vett termelési feladatokon kívül az értéke­lésnél figyelembe veszik, hogy a gazdaságokban kellő gondot fordítanak-e az épü­letek karbantartására, a ma­jorságok csinosítására. Érté­kelendő versenypontnak ja­vasolják a szakmunkásképzés és a tanulóképzés helyzetét, valamint a termelőszövetke­zeteknek nyújtott politikai és gazdasági segítés mérté­két. Kisipari szövetkezeteinknek az a feladatuk, hogy elsősor­ban a lakosság igényeit elégít­sék ki, tehát szolgáltatásjeúe- gü munkát végezzenek. Ennek érdekében az OKISZ egy sor határozatot hozott s a ktez-ek megyei szerve, a KISZÖV is több intézkedést foganatosított. Fontos statisztika ugyan nem áil rendelkezésünkre, köztudo­mású azonban, hogy ennek el­lené*? a megyénkben működő Idsipari szövetkezetek sem töltik be teljes egészében hi­vatásukat. Sok helyen a szolgáltatások helyett inkább a jobban jöve­delmező készárugyártásit foly­tatják. Cipőjavítás helyett pél­dául szívesebben dolgoznak a cipőnagy kereskedelmi vállalat­nak, apróbb szolgáltatások he­lyett jobban kedvelik a széria- munkát. „Fodrászrészlegből, cipőjavításból, ablaküvegezés­ből nem lehet úgy megélni” — vallják még sok szövetkezet­ben, s ebből a felfogásból adó­dik aztán, hogy a helység la­kói a szomszéd községbe, eset­leg a járás székhelyére kény­telenek menni, ha esetleg ne­tán kitörik az ablak. Albertirsán 1931 májusától kezdve működik a vegyes ktsz. Azzal a szándékkal látogat­tunk ki ide a minap, hogy megnézzük, hogyan segíti a szövetkezet a község lakóit. Malik Imre, a szövetkezet alapítója és elnöke ezzel foga­dott: — Amikor szövetkezetünk A Magyar Posta 20, 30. 40, 60 fillér, 1, 1,50, 2 és 3 forint névértékű, halasi csipkéket ábrázoló bélyegsorozatot bocsátott forgalomba, 400 000 példányban o Chopin-év ünnepségei, amelynek programjában nem­zetközi zenetudós-kongresszu­son és zongoraversenyen kí­vül még számos hangverseny és kiállítás szerepel. Erre az időszakra esik a krakkói Ja­gelló egyetem fennállásának hatszázadik évfordulója s a lengyel sajtó ünnepe. 1961 ja­nuárjában lesz ugyanis há­romszáz esztendeje az első lengyel folyóirat megjelené­sének. A millenniumi eseményso­rozat szerves része a Lengyel Népköztársaság huszadik év­fordulójának megünneplése. Ugyancsak húsz esztendeje lesz — 1965-ben — annak, hogy hosszú idő után Len­gyelország nyugati területei visszatértek az anyaországhoz. Ez az esztendő Világméretű demonstrációja lesz az Odera —Neisse határ sérthetetlensé­gének és a nyugati országrész felvirágzásának. A lengyel társadalom azért tekint vissza a múltba, hegy véglegesen felszámolja annak évszázados igazságtalanságait, folytassa a legértékesebb ha­gyományokat és megteremtse a lengyel nép történetének legszebb, leggazdagabb kor­szakát: 11 szocializmust. Gniezno volt az első lengyel főváros — ezer esztendő­vel ezelőtt. Ebben a városban zajlik majd le a millen­niumi ünnepségek egy része Ahol a lengyel nép jólétén munkálkodnak: a háborús romokból újjáépült lengyel parlament, a Szejm épülete Varsóban ii- ,A i j .... L" ' ■ ' Y A gyors ütemben fejlődő lengyel Ipar egyik büszke­sége az énülő lobartowi gázmű. Az új ipari objektumot 1960 első negyedévében adják át rendeltetésének Sikeresen vizsgázott az első magyar aprómagcséplő-gép A Keszthelyi Mezőgazdasá­gi Akadémián kipróbálták az első magyar gyártmányú aprómagcséplő-gépet. Az AMC—1070-es jelű gép a két­hónapos próbaidő alatt si­keresen vizsgázott, működé­se tökéletes, üzembiztonságos, a különböző növények mag­vait — lucernát, lóherét, vö­rösherét, szarvaskerepet — minimális szemveszteséggel csépelte ki. Az aprómagot nagy mennyiségben termesztő állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek legtöbbje mindeddig betéttel felszerelt gabonacséplővel dolgozott, amely sok szemet hagyott csépeletlenül, s a magvak tisz­títása is kifogásolható volt. A könnyű és gyorsan szál­lítható, új aprómagcséplő-gé­pet a Keszthelyi Mezőgazda- sági Akadémia szakemberei sorozatgyártásra javasolják, Ruhaiparunk két kollekciót készített a lipcsei vásárrá A Ruhaipari Tervező Válla­lat, a Kötszövőipari Mintázó­üzem és az OKISZ Textil- labo-ratóriuma a MODEX Kül­kereskedelmi Vállalat számára 50 öltözékből áiló két kollek­ciót tervezett a tavaszi lipcsei vásárra. Az egyiket a Kong- ressz Halléban a nemzetközi divatbemutatón láthatja a vá­sár közönsége, a másikat pe­dig a Ringmessehausban a MODEX kiállításának terüle­tén délelőttönként tekinthetik meg. A nemzetközi bemutatóra sportruhától az estélyiig a lei különbözőbb alkalmakra meg felelő öltözékeket tervezte! míg a magyar kiállításon leg inkább karton- és kötöttruhá kát vonultatnak fel. A magyar ruhaipar az el múlt években sok külföldi si kert aratott. A tavalyi lipcse vásáron Is megvették a kül földi konfekciós cégek a kol lekció valamennyi darabját - és hasonló eredményekre szá mílanak az idén is. ' 23 kisiparossal és tagolásént 300 forint közös alappal meg­indult, azt vallottak: a lakos­ságot fogjuk szolgálni úgy, ahogy azt tőlünk a népgazda­ság megkívánja. É3 hogy ez a fogadalom nein j vált üres frázissá, azt mi sem ' bizonyítja jobban, mint a ktsz több mint kilenc esztendős .múltja. Cipész-, fodrász- asz­talos- és iestőrészieg kezdte Itt a munkát. Azóta újabb cipész­részleggel, órás-, lakatos-, mű­szerész-, vízvezetékszerelő-, íaesztergályos-, szobafestő-, kőműves- és ácsrészlaggeí gyarapodott a ktsz. Alberti rsá- nak közel 12 ezer lakosa van, s a szövetkezet részlegei terv­szerűen hálózzák be ezt a nagy kiterjedésű községet. Ma már 68 tagja van a ktez- nek (amióta termelőszövetke­zeti községgé alakult Aibert- irsa, 18 újabb kisiparos lépett be ktsz-be s a napokban még 13 jelentkező adta be felvé­teli kérelmét.) A szövetkezet közös vagyona az elmúlt évek során 365 ezer forintra növe­kedett És ami különösein nagy erénye a ktsz-nek, hogy vala­mennyi részlege elsősorban szolgáltatásokkal, zömmel ja­vítással foglalkozik. Jelenleg a ktsz össztermelésének 75 szá­zalékát teszik ki a közvetlen szolgáltatások. Amint Malek elvtárs elmon­dotta, a ktsz még soha sem zárta veszteséggel az évet. An­nak ellenére, hogy javítások­kal foglalkozik, 800—2000 fo­rint volt az év végi mérlegzá­rások után az egy főre kiosz- < tott nyereségrészesedés. Ez a «szövetkezet is benevezett ta- fvaly a kongresszusi versenybe. ^ A tagok 10 százalékos túltelje- ^sítést vállaltak, végül is 19.8 ^százalékkal végeztek több ja­vítást- Az 1959-es év után ^ származó • tiszta nyereség ^153 000 forint. Előreláthatólag ^ mintegy 53—54 ezer forintot fosztanak szét a mérlegzáró «közgyűlésen a tagoknak. Ter- «mészetesen problémája is fakad a szövetkezetnek; kevés ^ az adminisztrátor és éppen ^emiatt a könyvelést nem tud- 'f ják időre elvégezni. ^ Ami a jövőt illeti, híven az ^ elmúlt évek hagyományaihoz, ^ a ktsz tovább akarja szélesíte­ni a szolgáltató tevékenységet. ^ Uj részlegekkel szándékoznak ^ bővíteni a javítóhálózatot s a «még önálló kisiparosokat is «szeretnék bevonni a lakosságot « ellátó közös munkába. ^ Az Albertirsai Vegyes Ktsz ^tagjai megérdemlik a dicsére- ^ tét, mert jól dolgoznak, s ^ szívügyüknek tekintik a falu ^lakosságának ellátását. Példát ^ vehetnek róluk azok a ktsz-ek, £ amelyek idegenkednek a szol- ^ gáltatásoktól. * (súlyán) HALASI CSIPKÉK - BÉLYEGEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents