Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

rffT HEGYEI K^Civlav I960. JANUAR 9. SZOMBAT A KAPU MINDIG TÁRVA VAN OrGÍ bányászházaspár lé­___5 pett a Budai Járási P ártbizottság titkárának szo­bájába. Segítségre lenne szük­ségük: keveslik azt a nyugdi­jat, amit kapnak. Bori Ru­dolf elvtárs forgatja a papí­rokat, türelmesen hallgatja a panaszt. Az óra mutatója pe­dig jár. Türelmetlenül, kímé­letlenül. Mire az öreg házas­pár mögött becsukódik az ajtó, éppen körbeér. Ismét elmúlt egy óra a zsugorin mért napból. Ebéd­idő lenne, de már ismét nyí­lik az ajtó: Budaörsről jött valaki... így megy napról napra, hétről hétre. És most a párt-végrehajtóbizottság ülé­sén arról tárgyalnak: 1959- ben hány munkáslevél érke­zett be, hogyan foglalkozott a pártbizottság a levelekkel, a szóban elmondott pana­szokkal. A statisztika érdekes. Csu­pán Bori elvtárs mintegy 280—300 „üggyel” foglalko­zott. Ha a pártbizottság négy osztályát tekintjük, körülbe­lül 1200 kérelemmel, panasz- szal, sérelemmel fordultak a budai járás dolgozói a párt- bizottsághoz. Többségében szóban, személyesen. Csak kevesen fogtak papírt és tol­lat. Mindössze kilencvenen. De a kilencven levél statisz­tikája is sokat árul el. A fel­sőbb szervekhez húsz levelet küldtek. A többi közvetlenül a járáshoz érkezett, ami ön­magában is a dolgozóknak a járási pártszerv iránt érzett bizalmát jelzi. A végrehajtó bizottság azonban nemcsak a puszta számokkal foglalkozott. Meg­vizsgálta azt is, milyen gyor­san és gonddal intézték a le­velek, szóbeli panaszok sorsát. Dicsérték például Kiss Ká­roly elvtársat, aki jóval ha­táridő előtt elintézte a kérel­meket vagy ha nem lehetett elintézni, azonnal közölte azt a levél írójával. Megállapították: jjjg. f°lö­hogy nyomós indok nélkül a határidő letelte után zártak volna le egy ügyet. Az több­ször is megtörtént, hogy az ország másik részére utaztak az elvtársak, csakhogy igaz­ságosan vizsgáljanak meg valamennyi panaszt. Akadt névtelen levél is, de annak is gondosan utána jártak. Természetesen több olyan kérelem is érkezett be, amely nem volt jogos, olyan pa­nasz, amely nem felelt meg a valóságnak vagy éppen sér­tődésen vagy rágalmazáson llapult. Előfordult, hogy va­laki, amiért a tanács szorgal­mazta nála az adófizetést, negrágalmazta a tanácstitkárt. Megtörtént, hogy iskolaigaz­gató ellen írtak — jogtalanul. Ezekkel a bejelentésekkel s körültekintően bántak, ne- íogy a pártot használhassa lel valaki személyeskedő ügye avára. A párt-végrehajtóbizottság ilésén elmarasztaltak azokat i munkatársakat, akik telelő­nek egy levél elvesztéséért. A libát vétő ellen fegyelmi el- árást indítanak. Hiszen a párt számára minden levél, szóbeli bejelentés fontos. Hogy mennyire az, azt a következő példázza. Az egyik elvtárs javasolta: mivel sok időt vesz el a pártbizottság tagjaitól, hogy rengetegen jönnek személyesen és bi­zonytalan időben egyén: prob­lémáikkal, jelöljenek meg fo­gadóórákat, illetve napokat a panaszosok számára. A végrehajtó ^z,ottsá« J ‘ nelyesen határozott. Igaz, sok idő telik el a panaszok meghallgatásá­val és igaz, hogy sokszor az egész napi tervet is felborítja. Mégsem jelölnek ki napokat u dolgozók fogadásara, mert a végrehajtó bizottság tagjai­nak az a véleménye: a párt­bizottság kapuja mindig tár­va legyen a járás valamennyi dolgozója számára. Sági Agnes Laboratóriumban tenyésztett amerikai ragadozó poloskával pusztítják a kolorádóbogarat Repülőgépen érkezett to­jásokból észak-amerikai ere­detű ragadozó poloskákat Az importtakarékossági bizottsághoz benyújtott javaslatok nyomán csaknem tízmillió deviza forint megtakarítás a könnyűiparban A Könnyűipari Miniszté­riumban másfél évvel ezelőtt hívták életre az importtaka­rékossági bizottságot, hogy ösztönözzön olyan intézkedé­sek, műszaki változtatások végrehajtására, amelyek de­vizamegtakarításra vezetnek. A bizottság elbírálja a beér­kező ötleteket, megvalósítá­Az idén már a vetésterület 20 százalékán négyzetesen ültetik a kukoricát Új, korszerű négyzetbevető-gépeket kap a mezőgazdaság, 6000 szakembert képeznek ki ben hetes rendez egy-egy tanfolyamokat. A tervek szerint összesen 6000 szakembert képeznek ki a négyzetes-fészkes kukorica­vetés szakszerű irányítására. A jól szervezett felkészülést elsősorban az indokolja, hogy míg tavaly a kukorica egész vetésterületének csupán öt szá­zalékán vetettek négyzetesen, az idén legalább 20 százaléknyi lesz már a géppel keresztbe-n- hosszában művelhető terü­let. A nagy munkához orszá­gosan 3100 négyzetbevető-gép áll majd rendelkezésükre a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. sukat segíti és jutalmazza még akkor is, ha azok egyéb­ként újításnak számítanak. Másféléves működéséről most elkészült mérleg azt mutat­ja, hogy eddig 64 javaslattal fordultak a bizottsághoz, kö­zülük 27-et fogadtak el és ve­zettek be. Ezek csaknem tíz­millió devizaforint megta­karítást eredményeztek, s jutalmul értük 85 000 forintot fizettek ki. A javaslatok egy része külföldi anyagok hazai gyártmánnyal történő helyet­tesítésére, vagy olcsóbb im­portcikkek használatára vo­natkoznak. Ilyen javaslat alapján használnak például a Tisza Cipőgyárban a transzpa­rens formatalpak gyártásánál a külföldi természetes kau- csuk helyett hazai mestersé­ges kaucsukot. Ennek minő­ségi tényezői teljesen azono­sak az importált anyagéval. A len-, kenderiparban olcsóbb jutából készítik a zsákokat. Megtakarítást jelent az is, hogy egyes harisnyákhoz a külföldön már jól bevált, ke­vesebb sodratú, úgynevezett üvegnylont használják fel. Az importmegtakarítás ré­vén a könnyűipari üzemek növelhették anyagkészletüket és részben ebből gyárthattak több árut a kongresszusi ver­senyben. Tatár Gyula műhelyvezető Fuisz Gyula traktorosnak átadja a kijavított traktort Bene Károly, Kele Kálmán és Szabó Gyula a huszadik cséplőgépet hozzák rendbe Zoller Imre szerelő irányításával Béla tanulók G 35-ös traktor Hájas Lajos és Kiss főjavítását végzik (Csekő felv.) Könyvalakban kiadják Magyarországon a Hold túlsó oldaláról készített fényképfelvételeket ismerteti a kiadvány a labo­ratóriumba épített fototele- víziós szerkezetet, amely le­hetővé tette, hogy a képeket 470 000 kilométer távolságból továbbítsák. A szovjet akadémia kiadvá­nyát január közepén magyar nyelven közzéteszi az Akadé­miai Kiadó. ! A Szovjetunió Tudományos ! Akadémiája összegyűjtve ki- í adta a Hold túlsó oldaláról ! készült első fényképfelvéte- ! leket s kiegészítette őket szá- \ mos eddig nyilvánosságra ;nem hozott adattal, amelyek í az önműködő bolygóközi la- ; boratórium berendezésére, j röppályájára, s a felvételekre '■ vonatkoznak. Többek között vánsága. Ö kezeli már a közös; borvagyont, lejti, szűri, lokol-': ja a különböző borokat. Jelen- j leg 120 hold szőlője van a; tsz-nek, de jel akarják fejlesz-': teni a bortermesztést. Már 15 j hold szőlőt is telepítettek, s az i elkövetkezendő évek során i még nagyobb gondot fordíta-': nak erre az üzemágra. Szu-: róczki István egyik fia éppen: most jár a szőlészeti főiskola-': ra, mire megkapja a diplomát,': ő veheti át majid a tsz szőlő-] gazdaságát. Bár az ősszel nem volt vala-l mi ragyogó errefelé sem a: temés, azért a szőlészet szép\ kis summát hoz a tsz-nek már \ ebben az évben is. Nemrégiben \ 1450 hektoliter bort vásárolt ] tőlük a Borforgalmi Vállalat. \ A tsz vezetősége most azon': gondolkodik, hogy borkóstolót: nyit majd. És ha korábbban ahadtak tsj I nárcson megboldogult Bekel Samu bátyámhoz hasonló gon- \ dolkozású emberek, ma már ölel is látják, hogy igazán, eredmé- \ nyesen gazdálkodni, csak így nagyüzemi módon, közös ősz-1 szefogással érdemes. (súlyán) > BORPINCÉBEN Sorra végignéztük még a hordókat, megkóstoltuk a szür­kebarátot, a kövidinkát és ek­kor jutott ismét eszembe, meg­boldogult Samu bátyám. Akár­milyen bölcs is volt az öreg, mégsem volt igaza, mert hát nézzük csak, a tsz pincéjében minden egyes szőlőfajta külön szüretelve, külön hordóban áll. Kevés olyan gazda volt itt az­előtt, aki ekkora „luxust” meg­engedhetett volna magának. A legtöbben egybeszüretelték a szőlőt, s arra, hogy fajtánként külön tartsák a bort, gondolni sem mertek. Amint a pince­mester is mondotta, a környé­ken most nemcsak a cukorfok, de a maligántfok átlag is eb­ben a tsz-ben a legmagasabb. Mi lehet az oka ennek? Mi mái, mint az, hogy itt rendsze­resen gondozzák a bort, a pin­cét és a szőlőt szakszerűen ke­zelik. Szuróczki István azelőtt nyolc hold földön gazdálkodott és egyholdnyi szőlője volt. A bo­rászatot már kiskorától kezdve szerette, titkon mindig arra vágyott, hogy pincemester le­gyen. Most, hogy a község szö­vetkezeti lett, teljesült a kí­Megboldogult Beke Samu bátyám, mindig azt mondogat­ta: „öcsém, ha igazi jó bort aikarsz inni, csak kisgazdához menj, nagy pincében nem ke­zelik úgy a hegy levét.” Ez a minap jutott eszembe, amikor az inárcsi Március 21 Tsz fris­sen festett pincéjében Szuróczki István pincemester kalauzolt. Nem is a ragyogó tisztaság le­pett meg úgy, hanem az itt le­vő borok íze, tüze, zamata. It­tam én már Inárcson számos gazdaismerősömnél vinkót meg jó italt is, de ilyen finom, jól kezelt borocskával eddig senki sem tudott megkínálni. Előbb a muskotályt kóstol­gattuk, majd kísérőm a Pozso­nyi feliratú hordóba nyomta az üveglopót. — Ez a legkésőbbi szüretelé­sünk — vezetett a sor végén álló hatalmas hordóhoz, ame­lyen ugyancsak ott állt a kré­ta felírás: „Mézes, 20 cukor­fok”. Az édeskés, kristálytiszta bor aranysárgán gyűrűzött poha­rainkban — Szuróczki István meg csillogó szemekkel, büsz­kén jegyezte meg: — Ez az el­ső közös termésünk! Az elmúlt esztendő utolsó heteiben szovjet szakemberek — gépészmérnökök, techniku­sok —, számos előadáson, gya­korlati bemutatón ismer­tették hazánkb-n a négy­zetes-fészkes kukoricavetés technikáját, a gépek átala­kítását, kezelésmódját. A mezőtúri mezőgazdasági gépészképző szakiskolán ren­dezett tanfolyamon a szakisko­la és több más gépészeti tech- ■ nikum tanárai, oktatói, továb­bá a gépállomások megyei fő- agronómusai és főmérnökei vettek részt. A szovjet szak­emberek a már néhány éve nálunk is jól bevált, s gyár- g tott TVD 6-os rendszerű négy- j zetbevetö-gépen kívül y bemutatták a Szovjetunió- ^ tói most kapott SZKGM ^ —6-os típusú vetőgépeket, f. amelyekből az idén tavasz- íy szál 1500 áll munkába a íj termelőszövetkezetek és az íj állami gazdaságok tábláin. íj íj Az új négyzetbevető-gep füg- jy gesztett rendszerű, s a kalib- ^ rált magot, szemenként ada- ^ golva, igen nagy pontosság- ^ gal rakja a fészekbe, kezeié- jy se egyszerű: míg a korábbi ti- ^ pushoz külön kezelőmunkás ^ kell, itt a traktoros egyedül is| jól boldogul. A tanfolyamon kívül tapasz-1 talatcsere-tanácskozást is tar- ^ tottak a magyar és szovjet^ szakemberek. Az állami gazda-^ ságok, a kísérleti és tangazda-1 ságok vezetőin és szakembe- ^ rein kívül részt vettek a ta- jy pasztalatcserén a négyzetes ^ kukoricavetést irányító gép- ^ csoportvezetők az egész ország- íj ból, s az új rendszerű gép ke- íj zelését, valamint a komplex- fy brigádok szervezési tapaszta- íy latait tárgyalták meg. í y A szovjet szakemberektől jy nyert tapasztalatok széles kö- ^ rü elterjesztésére í január 4—30 között az or- '/y szag tizenhárom megyéjé- í tenyésztenek a Növényví- íj delmi Kutató Intézet készt- íj helyi laboratóriumában. Az íj európai növényvédelmi szak- íj emberek már régebben fog- íj lalkoznak azzal a gondolattá1, íj hogy az Amerikából átvándo- íj rolt veszedelmes burgonyáké- íy gár elleni védekezés érdeké- ^ ben utána telepítenék saját pa- fj razitáit is. í y A kísérletek során ezek j közül a ragadozó polos- j! ka vált be a legjobban, íj amely Amerikában terme- íj szetes úton tömegesen pusz- íj títja a koloradóbogarat. A ra- íj gadozó poloskát most kezdik íj meghonosítani Európában:^ Magyarországra a biológiai íj védekezés nemzetközi köz- íj pontja küldött ehhez petéket í Párizsból. a Az amerikai eredetű róva- íj rok mar alkalmazkodtak a he- | lyi klímához, s a laboratóriu- 4 mi melegágyakban elpusztítot- j tak valamennyi kolorádóbogár íj lárvát. | Nyáron nagyüzemi kísér- íj létként alkalmazzák a íj Keszthely környéki gaz- íy daságokban a burgonya íj védelmének ezt az új bio- íj lógiai módszerét. Tökéletes megoldást előre- ^ láthatólag ez sem nyújt íj majd, mert a ragadozó polos- íj ka más kártevő rovarokkal is í táplálkozik és ezért szét- í rajzik a burgonyaföldekről, jj de bizonyára hozzájárul majd j fontos étkezési növényünk > terméshozamainak növelésé- í hez. \ A Növényvédelmi Kutató íj Intézet keszthelyi laboratóriu- íj mában már olyan tömegesen íj tenyésztik a ragadozó polos- íj kát, hogy rövidesen a szem- íj szédos országoknak is tudnak ^ törzstenyészeteket adni. íj *^^^X^^XV^XVV>XXXVVX\X\X^XVNX\XXXXXXXX\^X>^X\ví ? Repülőgép y a halászat szolgálatában \ A bolgár tengeri halászok j egyre gyakrabban veszik í. y igénybe a repülőgép „felderí- £ tést”. Vlcso Prodanov, az ^ egyik legtapasztaltabb repü- íj lő elmondotta, hogy általában \ 200—300 méter magasságban ÍJ repül, mert innen úgy látja íj a halakat, ..mint a tenyerét''. í 2 A repülőgép pilótája meg- jJ állapítja a halak vonulási irá- íj y nyát, a szél erősségét és az í egyéb szükséges adatokat, ^ majd rádió útján értesíti a í, A y legközelebbi halaszközpontot, íj vagy halászhajót. Ily módon íj j a halászhajóknak nem keli ^ felesleges időt elpocsékolnak § y a halak járásának felfedező- íj sével. \ TÉLI GÉPJAVÍTÁS Megyeszerte megkezdődött a téli gépjavítás. A Szent- mártonkátai Gépállomáson a tervnek megfelelően haladnak a gépek javításával. . ...... vA-ov.v.«/.ia , a- o* • i rfr'o i un u n i : m nni n

Next

/
Thumbnails
Contents