Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

196«. JANUÁR 8. PÉNTEK

Szorgalmasak az új tagok

Hamarosan úrrá lesznek a kezdeti nehézségeken Mende tsz-községben

A továbbiak során elmondják, hogy a felfejlődéssel új szellem kezd kialakulni a szövetkezetben. Amíg azelőtt gyakran előfordult fegyelmezetlenség egyes tagok részéről, addig most megkövetelik a vezetőségtől, hogy kemény kézzel irányítsa a munkát, vonja felelősségre a mulasztókat. Igen találó Kiss Imre agronómusnak az a megállapítása, hogy most

„mindenki csősz"

a tsz-ben. Vigyáznak a közös vagyonra, ügyelnek arra, hogy jogtalanul senki sem jusson anyagi előnyökhöz.

A vezetőség véleménye után meglátogattunk néhány új tagot.

A tsz egyik raktárában hat asszony dolgozik, közülük öt új belépő. Csaknem valamennyien túl vannak az ötven éven. A savanyításra kerülő káposztát tisztogatják.

— Kötelezte-e magukat a vezetőség, hogy jöjjenek dolgozni? — kérdezzük az asszonyoktól.

— Minket ugyan senki — válaszolja Majercsik Ferencné.

— Nem kell azt mondani, hiszen munka nélkül sohasem lehetett megélni. Miért éppen most lehetne.

— Csak úgy növekszik a munkaegység, ha dolgozunk.

— Mi lenne a sok káposztával, ha nem fogunk hozzá — kapjuk a különböző válaszokat az asszonyoktól.

A jövőre vonatkozóan elmondják: remélik, a vezetőség megtalálja a módját, hogy az időseket könnyebb munkára osszák majd be. Mert dolgoznak ők szívesen, hiszen eddig is ezt tették, de a fiatalokkal azért mégsem versenyezhetnek.

A silótöltőgép mellett is több új termelőszövetkezeti tag dolgozik. így Hostinczki István, Piros Bertalan oé. Gazsi Istvánná és Glózik Erzsébet,

A szövetkezet irodája előtt találkozunk Inglis Pállal, aki két és fél holdat vitt a szövetkezetbe. Ö még nem dolgozik a tsz-ben.

— Mikor kezdi meg a munkát? — kérdezzük tőle.

— Még pár napi munkáin van odahaza, aztán én is jövök.

A több száz férőhelyes ser- téshodályból trágyával megrakott szekerek fordulnak ki.

— Igyekszünk minél előbb kihordani a trágyát a szőlőbe, mert idekötjük majd be a tagok által behozott lovakat — tájékoztat bennünket Gutái István.

Éppen rakodik Inglis Ferenc és Konda Mihály is, amikor odaérünk. Inglis Ferencnek

nagy szerepe van abban, hogy az egyesülési közgyűlés után

nyomban megkezdődött a munka.

„Ne várjunk semmire, hanem lássunk munkához” — mondotta a közgyűlésen. Másnap meg is jelent fogatával a tsz- ben.

Amikor megkérdezzük tőle, hogyan haladnak a' munkával, kissé elégedetlenül csóválja a fejét.

— Mehetne jobban is. Itt vannak a kocsik és nincs elég rakodtató. A pénteki közgyűlésen szóvá kell ezt tenni — mondja az elnöknek.

— Tartson az ülés reggeltől estig, de tiszta vizet öntünk a pohárba — válaszol az elnök.

— Ha nekünk sürgős a munka, legyen másnak i# az — toldja meg Konda Mihály.

Mindkettőjük szavából türelmetlenség érződik, de az igazsághoz tartozik az is, hogy az új belépőket még senki sem szólította munkára és vala- mennyiüket nem is tudnák foglalkoztatni. Ennek ellenére mégis egészséges jelenség ez a türelmetlenség, mert enél'kül bizony nem jutnának előbbre.

A mendei Lenin Tsz-ben szerzett tapasztalataink arról győztek meg bennünket, hogy a kezdeti nehézségeken hamar úrrá lesz a vezetőség és a tagság, mert a szorgalom és a munkakedv megvan.

Mihók Sándor

Ma Nagykátán sorsolják a lottót

Az új év első vidéki loitó- sorsolását, a 2. játékhét nyerőszámainak húzását, január

3-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Nagykátán rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság.

150 ezer látogató egy év alatt Vácott

1958. novemberében állították fel Vácott a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal helyi kirendeltségét, ' amely azóta igen hathatósan vesz részt a Dunakanyar szépen fejlődő idegenforgalmának szervezésében és szolgálatában. Múlt évi forgalmáról és eredményeiről most állította össze részletes jelentését, amely szerint január elsejétől december 31-ig pontosan 979 446 forintot „forgalmazott”, tehát közel egymilliót. Januárban még csak 15 000 forint volt a forgalma, a csúcsot júniusban érte el, amikor a forgalom meghaladta a 182 000 forintot.

Ez a forgalom az utazási és társasutazási jegyek eladásából adódott, mivel pedig ezeknek a jegyeknek 5, 6, 10 forint az áruk, könnyen kiszámítható, hogy az egymillió forintos eredmény mögött legalább 150 ezer látogató fordult meg egy év alatt Vácott.

Felsőbb utasítás nélkül is szabad intézkedni

Februárban lesz egy. éve, hogy Kökösi Ferencné nagy örömmel szállította haza Budaörsre újonnan vásárolt konyhabútorát. Az örömre volt is oka, hisz a 4800 forintos NDK- bútor igazán szemrevaló áru. Igaz, amikor otthon a konyhában újra szemrevételezték a szekrényt, felfedezték, hogy baj van. hiányzik az üveg fűszertartók teteje.

— Nem olyan nagy dolog — nyugtatták meg egymást. Holnap visszamegyünk az üzletbe, biztosan elfelejtették becsomagolni.

Hiába ment azonban KÖkösi- né a budapesti Bartók Béia úti bútorüzletbe, mert a fűszertartóknak ott sem volt a fedele. Viszont készségesen megígérték. rövidesen megszerzik s értesítik, mikor jöhet érte. Értesítést nem kapott, de azért bebejárt érdeklődni. Közben az összes műanyagboltot is felkereste, hasonló méretű l'edöfé- léért, de hiába.

Telefonon kérdeztük meg az Iparcikk Kereskedelmi Irodát, mit segíthetnek? Másnap már közölték is a választ. Levélírónk keresse fel újra a Bartók 1 Béla üti üzletet s. az. iizletvezetővel közösen megnézik majd a nagykereskedelmi raktárakat, ahol a szükséges fűszertartófedeleket beszerezhetik.

Ez idáig rendben van s mi köszönjük a közbenjárást. De azt hisszük, jogosan tesszük fel a kérdést: az üzlet vezetője miért csak most, felsőbb helyről jött érdeklődés után tud ilyen gyors megoldást találni? Apró dolognak tűnik a hiányzó fűszertartófedő, igaz. De annak. aki 4600 forintot adott ki konyhabútorra, bosszantó a közei egyéves várakozás. S ezen tiümenőleg, fontos, hogy kereskedelmünk mindinkább kialakuló jóhírét az ilyen hibák se csorbíthassák.

___________ K. M.

K

orházi ágyliiáiiv Áos/.triá ban

Az osztrák központi statisztikai hivatal közlése szerint Bécs város 1 700 000 lakosára mindössze 10 000 kórházi ágy jut. Ezzel a számmal Bécs hátulról a harmadik helyet foglalja el a világ fővárosai között.

Az idén tovább korszerűsítik a Nagykőrösi Ládagyárat

Aki tíz évvel ezelőtt járt utoljára a Nagykőrösi Láda- gyárban, ma bizonyára rá sem ismerne. Területe több mint háromszorosára növekedett, s az egészet behálózzák a faanyagok szállítását megköny- nyítő iparvágány sínpárjai. De nem ez az egyetlen változás a telepen;

tíz év alatt négy új épületet emeltek: két tágas műhelycsarnokot, egy készáruszínt és egy szárítót.

A gazdaságos termelés érdekében az idén újabb létesítménnyel gazdagodik a gyár: koronghasító üzemet építenek. A szükséges gépi berendezést már megkapták, az építkezés pedig tavasszal kezdődik. Ezzel megoldódik végre az értékes import faanyag gazdaságos felhasználásának regi problémája, mert

a koronghasító fűrészpor- veszteség nélkül dolgozza fel a faanyagot.

Az 1960-as tervvel kapcsolatban mint érdekességet em- j lítjük meg, hogy a külföldi I szállításokkal foglalkozó Hun- ! garofruct Vállalat kívánsá- * gára megkezdik a gyalult, illetve csiszolt zöldség- és gyümölcsládák készítését. Noha ez jóval munkaigényesebb az eddig gyártott ládaféleségeknél. a vállalat dolgozói elhatározták, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idei tervüket is túlteljesítik.

Munkában

a szalagfűrész-hasítógép

Együtt vagyunk, tanulunk - várjuk a tavaszt

1957 óta működik Kartalon a KISZ-szervezet. Sokat dolgoztunk eddig •— eredménynyel. Részt vettünk a Hanságban a mocsárlecsapolás- ban, valamennyien dolgozunk a kultúrház bővítésén (annál is inkább, mert így megoldódik nagy gondunk, a helyiségkérdés), s sikeresen vettünk részt a tsz-agitáció- ban.

Ősszel megalakítottuk, a járásban elsőként a falusi ifjúsági szövetkezetei 30 taggal. A községi tanácstól kaptunk öt hold földet, úgy gondoljuk, kukoricát vetünk bele. Alig várjuk, hogy megkezdhessük a közös munkát Ha itt a tavasz, teljes erővel hozzálátunk a dologhoz. Van már két agronómusunk is, szakképzettségben nem lesz hiány!

Addig tanulunk. 45-en veszünk részt a politikai oktatásban, amelyet a helybeli pedagógusok tartanak. Érdekes, tanulságos esték ezek mindannyiunk számára.

örülünk, hogy végre Kartalon is egybefoghattuk az ifjúságot, s azok szívesen veszik ki részüket a közös munkából, tanulásból, szórakozásból.

Deák István,

KISZ szervező titkár

birtokon. Így hát ismerte. Csi- pei Dénes nem volt rossz ember a múltban és csak azt követelte a keze alatt dolgozóktól, amiért őt is szorították. Nehezen illeszkedett bele az új világba. Hol az ország egyik, majd a másik sarkában agronómuskodott, mindig távol az övéitől. Buda- kalászon lakott a családja, így hát a Pomázi Állami Gazdaság kertészetének vezetésével bízták meg. Ehhez segítette hozzá a szakszervezet.

Gere Istvánnak az az életelve, hogy az emberek nyugodtan éljenek. Nyugalmat pedig csak úgy találnak, ha a helyükön érzik magukat minden tekintetben. Ehjiez kell hozzásegíteni mindenkit. Akkor a szív egyenletesen dobog és kedvvel várják minden munkanap virradását.

Gere István nyitott tenye. re, kinyílt szíve éber érdeklődést jelent volt osztályos-társainak minden gondja-baja iránt. S Gere István csak egy ember, a többi hozzá hasonló munkát végző szakszervezeti funkcionárius között. Ök azok, akik nemcsak szavakkal, hanem a szocializmus programjának tettreváltásával felelnek az emberi sorsok minden kérdésére.

— dk —

tükre az iratok rendezése miatt.

Bérkérdések, áthelyezés, elbocsátási ügyekben fordulnak leggyakrabban a dolgozók a szakszervezethez. Nem könyö- riilet, jótékonyság, alamizsna kell nekik, hanem törvényeken alapuló, jogos segítség.

De. vannak olyanok is>

a.kik szerények, szemérmesek és hallgatnak. Ilyen például Pátkai Jolán, a gépállomási igazgatóság adminisztrátora. Apja hosszú hetek óta kórházban, ő pedig a lelkét is bevinné az utolsó élő családtagjának. Nem kért, kapott segélyt.

A fiatal Bartha József agrármérnök megnősült, lakáshoz jutott. Hogy a költözködés, berendezkedés gondja kisebb legyen, kérés nélkül segítették.

Honnan tud ezekről Gere István?

Huszonkilencezer szervezett dolgozó tartozik ehhez a területi bizottsághoz. Ebből tíz év alatt személyesen 5—6 ezret megismert.

Csipei József a múltban főintéző volt. Baráti Huszár Károly vámosmikolai birtokán. A kertgazdaságot vezette. Gere István még suttyó legényként napszámoskodott a

tot sorol be a nyugdíjasok közé. Akkor is megkapják az ilyen, munkában megrokkant, vén, volt cselédek, a nyugdíjat, ha történetesen a régi uradalmak, vagy nagygazdák nem írták be pontosan a munkakönyvbe a szolgálati időket.

Gere István dolga, hogy kiválogassa a legelesettebbeket, a nyugdíjra ez esztendőben legjobban rászorultakat. így kapta meg a nyugdíját Tóth Gyuri bácsi is, aki a diósje- női református pap negyven holdas gazdaságában cselé- deskedés közben ette meg a kenyere javát. Az öreg jóformán nem is tudott róla, hogy a szakszervezet az ő nyugdíjában intézkedik. Gere István szerezte be a szükséges iratokat.

Gere Istvánra tartozik az is, hogy Pest—Nógrád megye területén az állami gazdaságokban, a gépállomásokon, az erdő- és vadgazdaságokban és a hivatalokban kik azok, akik esztendőre elérik a nyugdíjas korhatárt. Előre beszerezteti a szükséges Írásokat, nehogy a nyugdíjazás napja után az öregek hónapokig várakozzanak a pénNyitott tenyérrel

csókát. Egyszóval: közgazda- sági előadó.

Korra nézve nem sokkal haladta felül a harminc esztendőt. Fakó-szöke haja van és sárgásán sápadt az arcbőre.

Ahogy a leveleket előveszi és az asztalra teríti, egyre jobban éled az arca és bádogkék szivárványhártyájú szeme megtelik sugárzó lélekkel, éber értelemmel.

Legtöbbet azokról szól, akiknek szintén örökre nyitva maradt a marka, a villanyéi szorongatástól. Kivénültek, nehezen élnek, bajuk van, de nem panaszkodnak. Legalább is írásban nem, mert nehéz szerszám az elmerevült ujjaknak a toll. Aztán azok közül, akik ott öregedtek meg az uradalmi istállók dikóján, sokan a betűt is alig ismerik. Az ilyen volt béreseket, akik most már nem bírják a kapát, felkutatja a falvakban Gere István. Megtudakolja a községi tanácsnál, hányán vannak. milyen segítségre szorulnak. Mert a szakszervezet évente kétezer megöregedett munkaképtelen parasz'( Gere Istvánnak vaskos. '( széles tenyere, rövid, tömpe '( körmökben végződő ujjal f vannak. Az ujjak ízületei $ megcsontosodott göbökként '(dudorodnak a bőr alatt. Gere % István nem tudja összezárni $ a markát, de az ujjat sem £ egyenesednek ki teljesen. Ti- (f zenkét-tizennégy esztendős (korából maradt vissza ez az '(emlékeztető jel. Béresgyerek '(volt. Nehezen bírta még a '(vasvillát, meg a kapát. Vjjai- '(ban a porcos részek a korai '(megerőltetéstől elkeményed- %tek, az állandó markolástól f megcsontosodtak.

'( Azóta így jár az emberek '(között: nyitott tenyérrel.

'( Ez a mindig tárt marok ki- fcsit jelképpé vált az esztendők folyamán. Gere István f tíz esztendeje a Mező- és Er- (f dőgazdasági Dolgozók Szakszervezete Pest—Nógrád me- (gyei területi bizottságának (munkatársa. Többek között (az is az ő dolga, hogy megvizsgálja, kitisztázza, elintézze. teljesítse a szakszerve- '(zethez érkező levelekben fog- '(lalt kérelmeket, panaszokat, Vs egyeztető bizottság mun- '(káját, irányítsa a szakokta- ítást, segítse az üzemi tanáMende december közepe táján lett termelőszövetkezeti község. A fejlesztés időszakában még úgy volt, hogy két termelőszövetkezete lesz a községnek, a régi Lenin és még egy új tsz. Abban, hogy — főleg a középparasztok — új termelőszövetkezetet akartak alakítani, bizony volt egy kis bírálat is a Lenin Tsz tagjai felé. Szó, ami szó, sok hibát lehetett találni munkájukban. Az új szövetkezet alapításának hívei végül mégis csak meggondolták. „Könnyebb e,gy gyengén gazdálkodó tsz-t megjavítani, mint teljesen elejéről kezdeni” — mondották. Iigy lett a korábban mindössze 50 taggal 700 holdon gazdálkodó tsz-ből 320 tagú, 3400 holdas szövetkezet.

Mik a megnövekedett termelőszövetkezet tervei?

Hogyan telnek a téli napok

a tsz-községben? Ezekre a kérdésekre akartunk választ kapni, amikor Mendére látogattunk.

A termelőszövetkezet irodájában négyen ülik körül az asztalt. Gutái István megbízott tsz-elnök, Kiss Imre tsz-agro- nómus, Piros Bertalan, a községi tanács elnökihelyettese és V. Tóth Mihály, a járási tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa. A termelő- szövetkezet tervének készítése közben zavarjuk meg őket.

— Azon törjük a fejünket, hogy olyan tervet készítsünk, ami a tagságnak is tetszik és megvalósítása esetén megtalálják a számításukat azok, akik becsületesen dolgoztak — tájékoztat bennünket a bizottság elképzeléseiről az agronó- mus.

Amint mondják, a növény- termelési terv elkészítése nem okoz túl nagy nehézséget, mert úgy állapítják meg az arányokat, hogy a növénytermelés elsősorban az állat- tenyésztés fejlesztését szolgálja. Nagyobb gondot okoz azonban az állattenyésztési terv összeállítása. Erről így nyilatkozik az agronómus.

— A legnagyobb baj az, hogy kevés állatot hoztak be a tagok. Lovunk van elegendő, de kevés a tehén és a növendékmarha. Sertést pedig senki kém adott be. Nekünk viszont

tejtermeléssel és hizlalással

kell elsősorban foglalkoznunk. Ebből tudnánk mielőbb pénzelni, s a tagoknak munkaegység-előleget folyósítani.

Igen, kevés állatot hoztak be a tagok, de ez nem is csoda. A leltározásnál ugyanis kitudódott, hogy az egész község parasztságának kevesebb állata volt, mint a Lenin Tsz-nek egyedül.

— Milyen megoldást találnak? — kérdezzük.

— A megyétől megkaptuk a keretet, hogy állami hitellel mennyi hízónak való sertést és szarvasmarhát vásárolhatunk. De még így is kevés lesz, mert mi legalább 500 sertést szeretnénk az idén meghizlalni. Törjük a fejünket, s majd csak találunk valami megoldást — válaszolja az agronómus.

A téli időszakban folyó munkákra tereljük a szót.

— Nagyon örülünk, hogy már mintegy 50—60 új tag jelentkezett munkára — mondja Gutái István, a tsz elnöke.

— És tudnak nekik munkát adni?

— Még egyszer ennyi kéz is elkelne — válaszolja. — Megkéstünk a káposzta betakarításával és savanyításával, ezenkívül silózunk is. Sürget bennünket a juhhodály- ból a trágya kiszállítása is. Mindamellett, hogy elkelne még több munkáskéz, nagyon sokat köszönhetünk azoknak az új tagoknak, akik kérés nélkül munkába álltak — veszi át a szót az agronómus.

— Különösen a fogattal rendelkező tagok segítenek sokat. Pedig még f sem értékeltük állataikat — folytatja az elnök.