Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

MONOR® VIDÉKE Egy párttaggyűlés margójára L • a pest megyei hírlap különkiaöása • : II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM I960. JANUAR 6. SZERDA MIT VÁR AZ ÚJ ESZTENDŐTŐL? Miután méltóképpen el­búcsúztattuk utitársunkat, ba­rátunkat, az 1959-es eszten­dőt, már az új esztendő ter­vein és ezek megvalósításain gondolkodunk. Községünkben megkérdeztünk négy külön­böző foglalkozású dolgozót, mit vár az új esztendőtől? Földvári György tanácstit­kárt íróasztalánál találtuk, amint az 1960-as községfej­lesztési tervet tanulmányozta. Kérdésünkre a következőket válaszolta: — Nagyon szeretem Mo­noit, mert rövid idő alatt hozzánőttem öröméhez, gond­jaihoz. — Hogy mit várok az új esztendőtől? — Szeretném, ha a sok hasznos községfej­lesztési célkitűzések mellett a MÄV vasútállomás előtti tér korszerűsítése, a Liliom utcai makadám­út építése és az a 3 és. Sáránszki János, az Uj Élet Tsz elnöke nem híve a sok beszédnek. — Én megélni jöttem ide az Uj Élct-be és nyilván a tagságnak is ez a kívánsága. És meg is fogunk élni! Nem is akárhogy! Az 1960-as ter­veinket megalapozott reális számokkal terveztük. Hogy ne mondjak mást, ez évben 1200 pulykát, 2200 pecsenyekacsát, 30 növendékmarhát, 120 ser­tést hizlalunk és juhál­lományunkat 300-ra nö­veljük! Célunk, hogy a tsz vagyonát gyarapítsuk, mert így a ja­vak elosztása is párhuzamo­san növekszik. Ezt várom az új esztendőtől, bízom benne, hogy a tagság lelkiismeretes munkája nyomán terveink megvalósulnak. Én az idén Babinszki Júlia, a kefegyár munkása Földvári György tanácstitkár fél km hosszú betonjár­dának megépítése, amely a város központjából ki­indulva, a külső lakott területeket kötné össze — a község dolgozóinak segít­ségével, minél hamarabb elké­szülne. Magam részére — OTP-részletre — egy Panni robogót szeretnék vásárolni. szeretnék beköltözni Péterin épülő új házamba. Babinszki Júlia a Monori Kefegyárban a pohármosó automata-gépen dolgozik. Szakmunkás. Azt mondották róla, kitűnő munkás. Sze­rény, példaképe fiatalsá­gunknak. KISZ-vezetőségi tag. Qliű s áqi őrjárat A gombai KISZ-szervezef életéről Szeretném, ha a tervbe­vett korszerű fürdő­üzemünk 1960-ban fel­épülne. Erre Ígéret is van. A gyár vezetősége már munkálkodik a megvalósításán. Második kívánságom: öröm töltene el, ha új színnel gazdagodna a KISZ-élet üzemünkben. Ennek érdekében József Attila olvasókört és leánykört szervezünk, ahol kézimunkázva művelőd­hetünk és szórakozva ta­nulhatunk. Minden vágyam, hogy egy külföldi IBUSZ-utassáson részt vehessek. Gáspár Sándor nyugdíjas utcaseprő. Erőt, egészséget és az emberektől több fegyel­mezettséget vár. Sok az el­dobott papírhulladék, pedig csak egy kis jóakarat kellene! A tanácstól biciklimegőr­ző munkalehetőséget vár, ezért rendbentartaná a piaci tyúkelárusító he­lyet! Gáspár bácsinak eddig 5 fe­lesége volt. — Egy hatodikat nem sze­retne? — kérdezte fotósunk. — Hát... nem bánnám —, felelte huncutul — az lenne egy újesztendő! S hogy én mit várok? Bé­két, teremtő, alkotó békét mindenütt. Hörömpő Jenő A decemberi párttaggyűlést vecsésen Szijjártó Lajos elv- társ, a községi párttitkár tar­totta. Beszámolója színvona­las volt, sokat és helyesen foglalkozott a községi párt- szervezet életével, annak cél­kitűzéseivel, megmutatva, hogy a kongresszusi határo­zatokat községi pártszerveze­tünk milyen módon tudja támogatni, illetve abból a ráeső részt végrehajtani. Egy-két hiba azonban mégis van, ami' mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Egyik az, hogy olyan tagje­lölteket, kik már több mint fél éve várnak a pártba való felvételükre, a tagok közül éppen azok, akik tapasztalt- ságuknál fogva ezek nevelé­séhez lényegesen hozzájárul­hatnának, még csak nem is ismerik. A másik, sokkal súlyosabb hiba, hogy a szervezeten be­lül idősebb elvtársak között újra előtérbe kerültek olyan helytelen nézetek, hogy a párton belül vannak kommu­nisták és párttagok. Hogy ezt miért mondják, azt nem tud­ják megokolni, de hangoztat­ják. Ezek az elvtársak nem egyszer bebizonyították, hogy ha kell, életüket adják a pártért. Tapasztalataik van­nak, amit kemény osztály­harcban szereztek meg. Meg kell végre érteniök, hogy amit kemény munkával, bá­tor, önfeláldozó harccal idáig építettek, bizonyos fokig rom­bolják ezzel az elmélettel. Van ebben bizonyos fokú önteltség. Másrészt a párt­János, az Uj Élet Tsz elnöke TISZTA SZÍVVEL A Vecsési Irodalombarátok Köre a helyi művelődési ház vezetőségével karöltve decem­ber 27-én nagyszabású irodal­mi estet rendezett a felszaba­dulási kulturális szemle kere­tében. A kedvezőtlen időjárás ellenére közel kétszáz érdeklő­dő tett bizonyságot arról, hogy Vecsésen szeretik az irodalmi tárgyú előadásokat. József Attila életéről dr. Fenyvesi Margit tartott érté­kes előadást, majd a költő szebbnél-szebb verseit tolmá­csolta Jancsó Adrienn előadó­művésznő, valamint a buda­pesti Egressy Klub tagjai. Jan­csó művésznőt egy-egy vers ih­letett előadása után dörgő taps jutalmazta, megérdemel­ten nagy sikert aratott. Az Egressy Klub előadói kö­zül Varró Judit és az igen te­hetséges Szersén Gyula járult hozzá az est sikeréhez, míg Fekete József indiszponáltan, várakozáson alul szerepelt. A művelődési otthon kamaraze­nekarának műsora kitűnően il­leszkedett az est hangulatá­hoz, s ez Somogyi Lajos kar­nagy érdeme. A kultúrélet helyi irányítói a jövőben többször kívánnak irodalmi esteket rendezni. Radnóti-, Juhász Gyula-, Kosz­tolányi- és Villon-est megren­dezését tervezik. tusa, ének. A lányok részére okvetlen folytatni kell a már megkezdett összejöveteleket, tapasztalt, jó vezetőkkel. Ne akarjon mindent a tit­kár magára vállalni és meg­csinálni, mert úgysem tudja megvalósítani. A titkár irá­nyítson! A vezetőség dolgoz­zék, szervezzen. Ha jól dolgozik a vezető­ség, az magával hozza, hogy az alapszervezet munkája is megjavul. Ezt reméljük és ezt kívánjuk a gombai KISZ- szervezet vezetőitől, tagjaitól az új évben. Horváthné — Blaskó ELMÉLKEDŐ HANGÚ LEVÉL AZOL VASÓKHOZ: AZ ÍRÁSRÓL ÉS A HASZNÁRÓL Kerek egy esztendeje an­nak, hogy mi nyolcan-tizen írjuk, írogatjuk ezt a lapot, nagy elszántsággal, sok jó- akarással, nemes szándékkal. Olykor ugyan melléfogunk, de mindig-mindig jóra tö­rekszünk. Mérjük meg most azt, amit egy esztendő alatt csináltunk: érdemes volt-e, hasznos volt-e? Hogy egy kicsit nagyképű is legyek: ment-e általunk előbbre a világ? Ha csak a mi kicsi vi­lágunk is, amelynek jobbí­tása, szépítése feltett szán­dékunk volt, s maradt? Közelebb kerülni az embe­rekhez — ez volt a jelsza­vunk a lap indításakor, s fel­adatunk az, hogy helyet, te­ret, nyilvánosságot biztosít­sunk azoknak az események­nek, jó híreknek, és problé­máknak, amelyek a megyei és országos sajtóból kiszorul­nak, de számunkra fontosak, kedvesek és izgatóak, hi­szén: rólunk szólnak. Sikerült-e? A szándék, amely tollun­kát vezette, cikkeinket ih­lette, mindenkor tiszta és becsületes volt, ha dicsér­tünk, ha pirongattunk, min­dig azért tettük, hogy előbb­re segítsük a szocializmus építésének ügyét a magunk területén. De volt-e haszna a pironga tásnak, a pellengé- rezésnek olykor-olykor, vagy akár a példaképül állítás­nak? Bírálgatni mi csak bírálgat- tunk — de ritkán indul­tunk el a bírálat nyomában, megnézni, hogy eredménnyel járt-e, kijavították-e a hibát, orvosolták-e a bajt. Azt ész­revettük, hogy nem ücsörög már feleslegesen a busz Gyomron, helyreigazították a kereskedelemben tapasztalt és szóvátett hibákat, nevet adtak a Névtelen utcának. (Bár, őszintén szólva, ebben talán nagyobb szerepe volt a népszámlálásnak, mint a mi cikkünknek.) Innen indulva tehát nem jutunk messzire, s nem tud­juk munkánk eredményén mérni. De hogy nem volt haszon­talan mégsem a mi esztendős , próbálkozásunk, azt bizonyít- ! ja egy jelentős s letagadha- j tatlan tény: az olvasók meg- \ kedvelték a lapot. Ezt abból í is gondoljuk, hogy megveszik, j olvassák, s szóban, írásban, \ ha alkalom adódik, meg is í bírálhatják. S ez jó, nagyon ;ió. Mert a bírálatot mégis­csak könnyebb elviselni, mint \ a közömbösséget. \ Ám mi most már többet £ várunk, s kívánunk az ol- J vasótól. Ez a kívánságunk £ nem új. Megismételjük egy j év előtti, induláskor tett fel- íhívásunkat: írjuk, szerkesz- íszűk együtt az újságot. Ke- ( ressenek fel bennünket sű- i, rűbben leveleikkel, cikkeik- \ kel. Örömmel és szívesen i, adunk helyt az olvasók ész­revételeinek, írásainak, tudó- isításainak. í Ha az olvasók, s a szerkesz- \ tőség kapcsolata jobb lesz a \ ránkkövetkező esztendőben, a j lep is jobb lesz, színesebb, í tartalmasabb. Ez pedig mind- S annyiunknak örömére szol- igái májd. Radványi Barna Negyvenöt taggal működik a gombai KISZ-szervezet. A titkár múlt évben Faragó Attila volt, de sok más irá­nyú elfoglaltsága miatt ezt a megbízatását nem tudja to­vább ellátni. Az új titkár V. Tóth Sándor 17 éves ko­moly fiatalember. Lehet re­mélni, hogy összefogja majd a fiatalokat Gombán. Re­méljük, hogy jobb szerve­zeti életet fog teremteni, mint az eddigi volt. Jól indult az 1959. évben a gombai KISZ élete... Két pedagóguslány megszervezte a fiatalok között az énekkart, a leánykört, amely nyolc al­kalommal tartott összejőve- telt, ahol varrást, kézi- ^ munkát és a háziasszonyi te- ^ endők elsajátítását tanulgat- ^ ták. Addig, amíg társastánc- ^ tanfolyam nem indult a köz- ^ ségben, szépen haladt a mun- ^ ka, azonban a tánc elvonta í figyelmüket a szervezeti £ életről. Idősebbek vélemé- ^ nye az, hogy a leányoknál ^ a tánc, a fiúknál pedig csak < a rexezés a sport. Színdara- < bot még nem rendeztek, bált ^ is csak egyszer, most, Szil- ^ veszterkor. Kár, hogy nem f teszik sokkal érdekesebbé, ^ vonzóbbá az ifjúsági éle- i, tét. Reméljük, az új titkár \ ezt jobban megszervezi. Ut- \ ravalóként jó munkájához itt \ küldünk néhány tanácsot is: í Az első és legfontosabb a ^ jó közösség kialakítása. Ehhez \ az ifjúsági esteket, összejőve- ; teleket szórakoztatóvá kell j tenni. Legyen minden if júsá- ; gi estnek komoly része, ahol \ a szarvezet teendőit beszélik í meg, de semmiképp se hiá- \ nyozzék a játék, szellemi öt-' > * ; 1875-ben a honvédelmi mi­! niszter által kiadott szolgálati ! szabályzat elrendeli, hogy a ; magasabb parancsnokok la- ! kását táborozáskor zászlóval ; jelöljék meg. Abban az idő- ! ben a nemzeti zászlót hasz- ! nálták ezeken a helyeken. Az ; 1887-ben és 1888-ban kiadott ! szabályzat ezt úgy módosítja, j hogy a fent említett helye- ; ken a fekete-sárga színű jel- l ző zászlót kell kitűzni. (A ! fekete-sárga az osztrák csó- \ szárság zászlajának színe ; volt.) E szín használata a í magyarországi hadgyakorlato- \ kon, népünk nemzeti érzéseit \ sértette. \ Az egykori budapesti la- \ pok a fekete-sárga zászló \ törvény és nemzeti érzést i, sértő használata ellen har- i, cot indítottak. Az újságok- i, ban megjelent tiltakozásokra i, a kiadott hivatalos magyará- zat az volt, hogy a fekete-sár- £ ga zászló a közös hadsereg * hadgyakorlati jelvénye, a tíz Adalékok Monor történetéhez A mono rí fekete-sárga zászló affér jelző zászló egyike és a hon­védségnél sem alkalmazhat­nak más jelvényeket. Ez volt az előzménye an­nak az eseménynek, melyet a történelemben „monori fe­kete-sárga zászló affér” né­ven jegyeztek fel. Az őszi hadgyakorlatok, a „király gyakorlatok” Idején 1889-ben az egyik főhadiszál­lás Monoron volt. A vezény­lő tisztek közül az egyik a plébánián szállásolt, a másik, Jánky honvédezredes, a Bocs­kai u. 23. szám alatt, Kucsera bíró házában lakott. Mind­két helyen a miniszteri ren­delet előírása szerint hatal­mas fekete-sárga zászló len­gett. A 48-as érzelmű, Kossuth- párti monoriaknak nem tet­szett az idegen szín, annál kevésbé, mert a magyar zász­lót nem látták mellette. Egyik helybeli ügyvéd szeptember 18-án, szerdán este méltatlan­kodva tárgyalja ezt a Kaszi­nóban, a hadgyakorlaton résztvevő honvédtisztekkel, akiknek ezredese állítólag a következő kijelentést tette: — Ha olyan nagy a meg­botránkozástok ezen a fekete­sárga rongyon, miért tűritek házaitokon? Ti is csak be­szélni tudtok, de tenni sem­mit sem. Ez a kijelentés biztatás volt a jelenlevő fiataloknak, akik közül az egyik, Molnár Sándor, az ott mulatozó gaz­datiszt lovára ült s a Kucse­ra bíró háza elé lovagolt. A ház előtt az utca közepéről — a ló nyergébe felállva — rántotta le a fekete-sárga zászlót. A kíséretében le- i vők a zászlót az utcán össze-: tépték és a Kaszinó előtt, a piactéren a pocsolyába gázol­ták. Ezen az éjszakán hatal­mas vihar dühöngött. Csak; reggel vették észre a történ- tokét. A honvédparancsnok.- ság igyekezett titokban tar­tani az esetet. Másnap, pén­teken vadonatúj zászlót tűz­tek ki, melyet éjjel-nappal egy honvédhuszár őrzött ki­vont karddal. A hadgyakorlatok Monoron szeptember 23-án. hétfőn reggel kezdődtek, melyen a Király, Ferencz József is részt vett. A király érkezése előtt való éjszaka Üllőn is a monorihoz hasonló eset történt. Vojnárovits Sándor i ezredes lakásáról eltávolítót- i ták a fekete-sárga zászlót, melynek csak az összetört i nyelét találták meg hétfő reggel az országúti árokban.j Szűcs Dénes szervezet kétfelé szakadását vonhatja maga után. A párt egységes erejére, mint min­dig, úgy most is szükség van, különösen, ha figyelembe vesszük az előttünk álló nagy feladatokat, a kollektív me­zőgazdaság megteremtését, szocialista társadalmunk épí­tését. Értsék meg most már végre közsági pártszerveze­tünk veteránjai, hogy ez az elmélet káros (és különben ezen a taggyűlésen is sokat beszéltünk a párt szervezeti szabályzatáról, amit éppen ők ajánlottak melegen, hogy a fiatalok alaposan tanulják meg), vegyék figyelembe, hogy a Központi Bizottság 1956 óta ennek az elméletnek felszámolására többször fi­gyelmeztette a pártszervezete­ket. El kell gondolkozniok azon is, hogy a KB ilyen irá­nyú határozata rájuk is köte­lező, és ha ezt a magatartá­sukat nem számolják fel, akarva vagy akaratlanul, de a KB határozata ellen dol­goznak. Dömök János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents