Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

FÓRUM A TSZ-TAGOK MŰVELTSÉGÉNEK EMELÉSE ugyeben lapunk is szeretne segítséget nyújtani, ezért kér­tük, s kérjük mindazokat, akiknek ez szívügyük, írják meg ezzel kapcsolatos tapasz­talataikat és javaslataikat. E héten munkatársunk, Fu- ruglyás Géza, a gyömrpi Pe­tőfi Tsz tagjainak kulturális életén 51 ír: A tövespusztai iskolaépü­let egyik oldalszárnyán fehér, jeltelen ajtót talál a kíván­csiskodó. Vajon mi lehet az ajtó mö­gött? A Petőfi Tsz KlSZ-szerve- zetének kultúrterme. Az elő­térben csak puszta falakat látunk, de a belső terem már barátságosabb. A fehérre meszelt fala­kon képeket látunk, me­lyeket a fiatalok büszkén mutatnak Gronszki Já­nos elnöknek, mint leg­újabb szerzeményüket. Csütörtök este lévén, be­kapcsolják a Munkácsy-típusú televíziót, s lassan gyülekez­nek az emberek, nemsokára megkezdődik az esti adás, a tövesiek közkedvelt szórako­zása. Az elnökhöz fordulunk a kérdéssel: — Ez minden, amit ebben az esztendőben elértek? — Mert ha csak ennyi is, alap­nak ez is elfogadható, hiszen lehetőséget teremt a tsz tag­jai számára a közös szórako­zásra, a szórakozás közben felvetődő gondolatok kicseré­lésére. — Valamivel többet is tet­tünk ennél — mondja moso­lyogva az elnök. — KISZ- szervezetünk ebben az esz­tendőben is megrendezte a gazdakörben a hagyományos szüreti bált Megkezdődött egy iro­dalmi estekből álló soro­zat, melynek első előadá­sáról a lap már hírt adott. Itt álljunk meg egy pilla­natra. Á gyömröi előadói munkaközösség által rende­zett Petőfi-estet a belépője­gyek tanúsága szerint 82 em­ber nézte végig, személyen­ként egy forintért. Biztosak vagyunk benne, hogy a nívós irodalmi estek közönsége nem csökken, hanem remél­hetőleg növekszik. Okvetle­nül meg kell emlékezni a nőbizottság és személyesen Vojtkó Sándorné munkájáról: ők szervezték meg az előadás közönségét. Lehet, hogy ne­vetségesen hangzik ilyen so­kat beszélni erről, de gondo­lom, fontos még egyszer alá­húzni a tényt: 82 tanyai ember pénzt adott azért, hogy irodalmi esten részt vehessen. Tudom, ez nem mindenütt megy már eseményszámba — de célszerű megemlíteni, hogy ezzel szemben a községi mű­velődési otthonban ugyanerre az irodalmi estre csak öten voltak kíváncsiak. S mik a következő hóna­pok tervei? Az előadói mun­kaközösség egy mezőgazda­sági előadásokból álló soro­zat megtartását javasolja. Jó len nej ha a meglevő mezőgazda- sági könyvek mellett szépirodalmi könyvek be­szerzésére is gondolná­nak a szövetkezetiek. A fiatalok rendezhetnének egy bált vagy műsoros estet erre a célra. Régebben írtunk már arról, hogy a szövetkezet vezetői­nek célkitűzése a holdan- kénti 5000 forintos termésát­lag elérése. A vezetők és a pártszervezet számolnak az­zal, hogy mindezt csak elége­dett, kulturális szempontból is kielégített emberekkel le­het elérni. Helytörténet és munkásmozgalom Nemrégiben megjelent egy j könyv „Adatok a monori járás i kultúrtörténetéhez” címmel, azzal az, igénnyel, hogy — több más feladata mellett — segéd- ! könyvként szerepeljen az Isko- J lai helyismereti és helytörté­neti oktatáshoz. A magyar munkásmozga­lom története szerves és fon­tos része a magyar történe­k-írnek. A XIX. és XX. szá­zad történelmét lehetetlen úgy oktatni, hogy ne hoznánk szo­ros kapcsolatba a munkás- osztá'y harcaival, küzdelmei­vel. Ezt az igényünket fent kell tartanunk a he’ytörténeti oktatással, a helytörténeti mü­vekkel kapcsolatosan is. S ha ebből a szemszögből viz.sgáljuk az említett művét, bizciny, bizony, akad számon- kérni valónk. A járás történe­tét összefoglaló rész még elég­gé arányosan fogla’kozik a munkásmozgalom helyi esemé­nyeivel és történelmével. Gyömrő község monográfiájá­ban külön fejezet foglalkozik ezzel a témával, részletesen foglalkozik e kérdéssel a Tá- piósülyt ismertető rész is. (Megjegyzés: most nem a kö­zölt munkásmozgalmi adatok valóságát, tartalmi értékét vizsgáljuk, csupán a mennyi­séget, az arányokat.) Monor és Vecsés községek monográfiája a kelleténél rövidebben tár­gyalja ezt a témát, a Gombá­ról szóló részben bántó szűk­szavúsággal, két és fél sorban intézik el a munkásmozgalom helyi hagyományait. Még bán- tóbb az, hogy egyes községek leírásánál meg sem említik. Példa erre a maglód! rész, ahol még arra is jut hely, hogy a mez?i nyu!okról és pockokról említést tegyenek, felsorolják az összes fö'desúri famíliákat, de egyetlen szóval sem említik meg. hogy mi tör­tént például 1919-ben Magló­don . .. Így a kén, amelyet a községről festettek, akaratla­nul is félresikerült, fé'o’dalas, bátran mondhatjuk: hibás. R. B. Áll a malom, áll a vitorlája ♦ hírek ♦ JÉGTÖRÉS GYOMRON? Ugyan miféle jégtörésről lehetne ' beszélni — gondol­hatja valaki, ha a cím elolva­sása után továbblapoz — hi­szen a gyömrői strand még nem fagyott be, szállításra vagy korcsolyázásra alkal­mas jeget sem ott, sem má­sutt nem lehet találni. Való igaz. Nem is erről van szó, hanem egészen másról. A Gyomron működő elő­adói munkaközösség Furug- lyás Géza vezetésével fárad­hatatlanul azon serénykedik, hogy benépesítse a pangásról híres kultúrotthont. Előadás- sorozatot szervezett, mely­nek első előadását Petőfi Sándorról tervezték. Csak tervezték, mert megtartását a Gyömrőn uralkodó közöpy megakadályozta. Pedig Fu- ruglyás elvtárs személyesen elment az iskolákba és a szö­vetkezetekbe, s kérte a támo­gatást. Ennek ellenére mind­össze öt ember jelent meg. így aztán a szavalok, meg az énekesnő mehettek visz- sza, s ki tudja, mit gondol­hattak. Legutóbb csehszlovák-est volt a kultúrotthonban. Az előadást Joó Kálmán tar­totta Takács Mária elő­adóművésznő közreműködé­sével. Az előadás után Cseh­szlovákiát bemutató filmeket vetítettek. Sajnos, az elő­adást csak félórás késéssel lehetett elkezdeni, s így is csupán huszonötén jöttek ösz- sze. Elfértek a művelődési otthon legkisebb termében. S az üresen tátongó nagyterem megint csak azt mutatta: nem mindennapi a közöm­bösség Gyömrőn a népműve­lési munkával kapcsolatban. S e megkérgesedett közö­nyösség felszámolásáért fo­lyó küzdelmet méltán ha­sonlíthatjuk jégtöréshez, ami úgy látszik, ez ideig még nem tört meg. — ps. — A gombai malomban majd. egy évtizede, hogy utoljára őröltek. Azóta a pándi ma­lom cseretelepe működik a helyén. — A malom csak nyolc ember munkáján keresztül tudta ellátni azt a feladatot, amit ma a cseretelepen egy ember végez — mondja Ló­ri n.cz Jáncs, a cseretelep ve­zetője. — Van nap, amikor száz mázsa lisztet cserélnek. Többet, mint a régi malom őrölt egy nap alatt. — Való az, hogy jó lisztet adnak itt. Érdemes érte még Mendén túlról is ide jönni. Az igazi lisztet azonban nem itt, hanem a malomban ad­ják, mert az még „meleg”, nem ért rá kihűlni — tréfál­kozik Józsi bácsi, aki maga is három zsákkal jött cse­rélni. Sz. D. Ülésezik a járási pártbizottság Január 9-én, délelőtt 9-re összehívták az MSZMP járá­si bizottságának ülését. Az ülés első napirendje a járás hároméves kulturális tervé­nek megvitatása. Előadója: Kozák Sándorné elvtársnő. Utána megvitatják a v. b. egyéves munkatervét, melyet Muka János elvtárs terjeszt elő. — DECEMBER havi ter­vét 60 ezer forinttal teljesí­tette túl a monori papír- és játékbolt. — TITKÁRI értekezletet tartott a járási KlSZ-bizott- ság január 3-án, amelyen értékelték az 1959-ben végzett munkát, s megszabták a so­ron következő feladatokat. A JÁRÁSI TANÁCS HÍREI: JÓ BORNAK IS KELL CÉGÉR Pezsgő élet folyik a műhe­lyekben. Zeng a lemez, villan a hegesztő fénye, állandó a munka, a sürgés-forgás ... Az irodában Dallos Alajos elnök, Valkai István könyvelő és Raukó Pál adminisztrátor fogadnak. — Mondjon valamit a szö­vetkezetről Dallos elvtárs! — kérjük, s megindul a beszélge­tés, amelyet a végtelenségig folytathattunk volna. Mint sze­relmeséről, úgy beszél a szö­vetkezetről, az elnök. Hogyne, hiszen születése pillanatától együtt él vele. S már mondja is: — A ktsz-nek jelenleg 29 dolgozója van. Ezek közül öt volt önálló iparos. Mindén dol­gozónk szakképzett munkás. Jól keresnek, átlagosan 1830 forintot, így érthető, hegy nem kíván­koznak el. Galvanizáló, csiszoló, (hegesztő, bádogos, kovács és bognár részle­günk van. — Gondoskodnak-e a dolgo­zók kulturális igényeinek a ki­elégítéséről? — Igyekszünk. Közel 50 kö­tetes szakkönyvtárunk minden könyve állandóan kézben van. Kollektív színházlátogatásokat rendezünk rendszeresén. Ki­lenc aktív labdarúgója van a szövetkezetnek. A múlt évben a Spartacus-csapatok országos döntőjébe jutottunk be, s ott a második helyezést értük el. Fiataljaink közül néhányan tagjai a helyi KISZ kultúrcso- portjának. — Miket készít a ktsz és kik­kel áll üzleti összeköttetésben? — Kazánházi műszertáblá­kat készítünk a Pécsi Erő­mű, az Egyesült Gyógy- szerárugyár és több más vállalat részére. Közvetve exportra is készítünk mun­kákat. Az irodából a műhelybe visz utunk, s beszélgetünk a mun­kásokkal. A négy Koncsek-testvér: Já­nos, István, József és Sándor, régi kovácsfamília leszárma­zottjai, nemrégiben kérték fel­vételüket a szövetkezetbe. — ÖTVEN CSALÁDIHÁZ felépítéséhez nyújtott hitelt az elmúlt esztendőben a gyömrői OTP-fiók. Lényegesen meg­javult az anyagel’átás is a múlt évben, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hagy( az épületek átadása nem húzódott át az új esztendőre. Az 1960-as évre jóval kevesebb igénylő jelentkezett kölcsönért, mint tavaly. — Mi késztette magukat er­re a lépésre? — kérdezem. — iNém volt könnyű az elha­tározás, hiszen amennyire tud­juk, minden ősünk önálló ko­vács volt. De a falu, a világ fejlődésétől mi sem akarunk lemaradni... Kiss István elvtárstól meg­kérdezem: részt vettek-e a kongresszusi munkaverseny­ben? — Nemcsak részt vettünk, s évi térvünket két százalékkal túlteljesítettük, — hanem ezt a versenyt folytatjuk a felszabadulás ünnepéig, s még azon is túl — válaszol meggyőző­déssel a kérdezett. — — Évi 20 ezer forint többletet eredményez ez a verseny. Potocska elvtárs, érdemes ktsz-tagnak lenni? — kérde­zem egy másik munkástól. Az elmúlt héten váratlanul ösz- szetalálkoztam Kéri Kálmánnal, a Monori KSK labdarúgó csapatá­nak középcsatárával, a szurkolók kis üdvöskéjével. Most katona, egyheti szabadságát töltötte itthon szüleinél. Amióta nem láttam, Kálmán külseje megerősödött, megférfiasodott, nézése határo- zottabbá vált, szavai megfontol­tabbak lettek, átformálta, öntuda- tosabbá nevelte a katonaság. — Jó dolgom van _ adta ma­g yarázatát csodálkozásomnak. — Bajtársi összetartás, egymás meg­becsülése jelenti kapcsolatunkat a kiképző tisztekkel — tette még hezzá. — Nehogy azt gondolja, hogy talán előnyt, a szolgálati szabály­zat. a kötelezettség alóli kibúvást élveznek azok, akik kitűnnek a sportban. Éppen ellenkezőleg! A jó előmenetel az. amely biztosítja a sportolással járó előnyöket. F.z pedig mindenkinek orivilégiuma, aki igyekvő, szorgalmas. — Hát igen. így van ez rend­ién Kálmán. Minden becsületes honpolgárnak le kell szolgálni a A gyömrői Táncsics utca egyre rendezettebbé válik az útépítők munkája nyomán. Sajnos, túl sokáig húzódik a befejezése. Az üzletek is lé­pést akarnak tartani a köz­ség fejlődésével. Kellemesen hat az új önkiszolgáló bolt. í Külső megjelenésében is azt mutatja, hogy valami újat kaptunk a Ceglédi Népbolt Vállalattól. Az új ruházati boltunk létesítői is kitettek magukért. Komoly összeget fordítottak a belső berende­— Hogyne, hiszen a fizetései­men kívül egyhavi béremnek megfelelő részesedést kaptam a múlt évben, s ha igaz, az idén még több lesz! — kapom a választ. A főkönyvelőhöz fordulok: —1 Mik a terveik, Valkai elv- társ? — Központosítani szeret­nénk a ktsz részlegeit, mert jelenleg négy helyen vagyunk szétszórva. A -központosított műhelyben egészséges, világos munkater­mek, porelszívó berendezés, fürdőszoba, korszerű öltöző várná dolgozóinkat. Sajnos, nagy akadálya van a megvaló­sulásnak, mert az Áramszol­gáltató Vállalat 150 ezer fo­rint hozzájárulást kér tőlünk, ihogy az áramot mégkaphas­katona idejét — vettem át a, szót. _ Majd csaik letelik, nem igaz? — öh, már csak tíz hónap van hátra — nevetett fel jóízűen — és aztán újra vissza vedlők a civil gúnyába. _ A monori pályára is Kálmán? — Hát. . nem tudom még. Tudja, kétféle érzés viaskodik bennem. Az egyik a szívem sze­rinti óhaj, amely azt súgja, mo­nori vagy, itt nőttél fel. hazai pályán rúgtad először a kerek bőrlabdát, nem hagyhatod cserben a kék-fehér színeket. A másik, a maknesabb tanácsadó. Azt vágja mindig a szemembe, nem szeret­tek itt téged, kinéztek a csapat­ból a ,,nagyok”, hiába rúgtad a gólokat, nem ismerték el játé­kod. — Azóta már, Kálmán, sok min­den megváltozott! Ül összetételű a vezetőség, fiatalabb a csapat, amely ha játéktudásban nem is éri el az elődjét, de lelkesebb, ösiszet értőbb. s ami több. barátibb a közösségi szellem. _ Hát. majd meglátjuk. Még z ésre és éppen ezért érthetet­lennek tartjuk, hogy egy íz­léses cégtáblára már nem fu­totta. S ha már a cégtábláknál tartunk, elmondhatjuk, hogy ezek nem nagyon válnak községünk díszére. A tanács új utca- és házszámtáblákkal is hozzájárul az utcák csino­sításához — ugyanekkor a helyi üzletek és vállalati köz­pontok jó része felett egye­nesen csúf cégtáblák éktelen­kednek. Különösen a Vegyes­ipari Ktsz központja és üz­letei mutatnak elrettentő pél­dát. A központ hatalmas por­tálja felett nagyon kicsi táb­lán olvasható csak a cég neve. A kirakatok pedig a népszámlálás és a mozi pla­kátjának adnak csak helyet, pedig emlékezünk még arra, hogy nemrégiben a szövetke­zet kiállított bútorkészitmé- nyéi hirdették ott dolgozóik jó munkáját. A fodrászüzle- tek, s a műhelyrészlegük cégtáblája is megérett már a kicserélésre. De a sarki hentesüzlet táb­láján is előbukkant mór va­lami régi szöveg. Valószínű, a cukrászdáé is így járhatott, mert már nagyon régen le­vették. Kár, hegy náluk is csak a belső munkákra van keret. És Végül, ha példa kell az említetteknek, nem kell mesz- sze menniük, mert ott van az OTP, az önkiszolgáló bolt vagy a Gyömrői Sütőipari Vállalat központja, mindhá­romnak ízléses, szép portálja, s cégtáblája van. Tarró József nem is biztos, hogy kelleli-e a csapatnak — nézett rám cinkosan és ebben a mosolyban benne volt ígérete is . .. — Mondja Kálmán — szögeztem neki az újabb kérdést —, miben fejlődött az utóbbi időben? — Főleg taktikai ossz játékban, de erősen ráadtam magam rúgó­technikám fejlesztésére is. Most már előfordul az is, hogy 20 mé­terről küldött lövésem a hálóba talál! Sok mindenről beszélgettem még a monoriak kis üdvöskéjével és ő szívesen válaszolgatott. Azt a kö­vetkeztetést szűrtem le beszélgeté­sünkből, hogy Kálmán mégsem hagyja cserben a monori kék­fehér színeket, mert ha fáj is még a régi mellőzés, kiközösítés, visz- szahúzza szíve, sportszeretete egyesületéhez! Mikor elbúcsúztam tőle, megkért, tolmácsoljam a Monori KSK vezetőségének, játé­kosainak és szurkolóinak újévi jókívánságait. (H. J.) — A KÖZSÉGFEJLESZTÉS 1960. évi terveiről tárgyal ja­nuár 8-án a Gyöiftrői Községi Tanács. A MAGLÓDI KISZ NÉPI EGYÜTTES ÉLETÉBŐL Az együttes 1959-ben 40 al­kalommal szerepelt. 20 alka­lommal vidéken, 20 ízben Mag­lódon szórakoztatta a dolgozó­kat. A színjátszó együttes két háromfelvonásos színdarabot és öt egyfelvonásost mutatott be. Ebből egy szíováknyelvű. A népi tánccsoport hét táncot tanult meg. Ezek közül 2 ma­gyar. 2 szlovák, 1 román, 1 uk­rán, 1 cigánytánc. Az énekkar 16 dalt tanult, 8 magyar, 6 szlovák, 1 ukrán és 1 vietnami dalt. Káván bevezették a villanyt. Az ünnepélyen megjelentek á maglódi fiatalok is, akik hatal­mas sikert arattak műsoruk­kal. Január 1-én tartotta hagyo­mányos újévi klubestjét,, az együttes. A legrégebben dolgo­zó kul túrmunkások a járási tanács vb-től elismerő okleve­let kaptak. Sajben Pál 10 éve táncol, Lilik Mária 5 éve éne­kel, Gyenes József né 12 éve ta­nít népi táncot. Január 16-án a KISZ meg­rendezi a hagyományos Páros- bált. Belépés páronként, kizá­rólag népviseleti ruhában. Ja­nuár 30-án mintabált rendez­nék. Belépés férfiaknak sötét utcai ruhában, hölgyeknek le­hetőleg kisestélyiben. Népvise­letben bárki megjelenthet. — esjó — — TAGGYŰLÉST tart ja­nuár 8-án este a gyömrői KISZ-szervezet, melyen érté­kelik az 1959-ben végzett munkát. — A BAJUSZ MARAD cí­mű vígjátékot mutatja be a Pest megyei Petőfi Színpad együttese vasárnap, január 10-én este 7 órakor a gyömrői kultúrotthonban. Indul a Monor és Vidéke gyermek-szépségversenye! Következő számunktól kez­dődően lapunk gyermek-szép­ségversenyt indít. Kéréssel for­dulunk a szülőkhöz; küldjék be hozzánk 14 éven aluli gyer­mekeik fényképét, s mi április 15-ig hétről hétre rendszeresen közöljük azokat. A zsűri tisztét az olvasók töltik be, Kivágják a lapból az általuk legszebbnek talált gyermek fényképét, s azt bo­rítékba zárva elküldik szer­kesztőségünk címére. (Monor, Kossuth Lajos u. 103.) Azok a gyermekek, akik a legtöbb sza­vazatot kapják, értékes juta­lomban részesülnek! Várjuk a fényképeket! 7800 forintot adott a pénz­ügyi osztály a .járási könyvtár könyváTományának fejleszté­sére. Ugyanakkor hétezer fo­rintot kapott a járási kultúr­otthon új színfalak készítteté­sére. 1960-ban négy község ad a kultúrának új, tágas ott­hont. Kultúrotthon épül Mende és Űri tsz-községekben, vala­mint Tápiósiilyben és Tápió- sápon. ________ — ÜGYELETES ORVOS január 10-én, vasárnap dr. Pé- terfy Gusztáv. — FENOMÉN gyártmá­nyú, 50 lóerős, négy hord- ágyas, német mentőautót ka­pott a monori mentőállomás. — HELYESBÍTÉS. Múlt heti számunkban „Botrány­okozó huligánok a monori Vigadóban” című cikkünkben elírás történt: A. Kovács János helyett A. Tóth Jánost, Stiller Károly helyett Sitiller Jánost írtunk. A hibát a cikk szerzője, Hörömpő Jenő kö­vette el. SZILVESZTERI HÍRADÓ Malac-szerencse. A monori sportszékházban megrende­zett szilveszteri mulatságon Krenács János, a FŰSZERT dolgozója nyerte a kisorsolt újévi kismalacot. Érdekessé­ge a szerencsének, hogy a kitűnő monori sportoló az 50-es számmal nyert, amely kisfiának a kórházi ágyszáma volt. Kivételesen szerencsét hozott ez a nem éppen sze­rencsés kabala. Volt még különösebb ér­dekessége is a Szilveszter- éjszakának. Este fél kilenc­től újév első napjának dél­utánjáig a mentőszolgálat egyetlen esetben sem vonult ki. S ez nagy sáó, mert egy évvel ezelőtt 14 ízben kellett sürgős segítséget ad­ni. — A MONORI MOZI mű­sora. Január 9—10: Nincs kegyelem. Január 11—13: Az utolsó felvonás. Matiné ja­nuár 10-én: Fecske külde­tése. ANYAKÖNYVI HÍREK VECSÉS: SZÜLETETT; Reményi Kálmán és Mihalilc Erzsébet fia: Sándor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Né­meth István és Kovács Klára, Hefler László és Soproni Lászlóné Nádasdi Erzsébet, Ácsai László és Nánási Etelka. ELHUNYT: Uitz Jánosné Stiller Magdolna 57 éves. MAGLÓD: ELHUNYT: Makó Kiéger Sándor Antal 78 éves. Köszönetnyilvánítás! A férjem el­halálozása alkalmából úgy baráti, mint kedves vendégeinknek,. akik velünk éreztek nagy fájdalmunk­ban, részvétükét köszönöm és egy­ben kérem további pártfogásukat, özvegy Borka Sándorné, •— ■ ■ — ------------------------------—r~—!—■ ----------------------------------------------­A maglódi Vasas Ktsz-ben suk... — esjó — S II P .. O II R üli T N égyszemközti beszélgetés Kéri Kálmánnal, A MONORI LABDARÚGÓ-CSAPAT KIS „ÜDVÖSKE”-JÉY EL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents