Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

CEGLÉD, ALBE RT IRS A, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1960. JANUÄR 6. SZERDA A ceglédi állomás dolgozói 1959-ben jól végezték munkájukat jó együttműködése. Műszaki konferenciákon (állomás, fű­tőház, szertár, kereskedelmi szolgálat, pályafenntartás, távirda és bloch mesteri sza­kaszok vezetői bevonásával) tárgyalták meg a még mu­tatkozó hibákat és hangolták össze a munkát. A jövő szempontjai az 1960- as évben: A kongresszusi ver­senyvállalások további ki- szélesítése, illetve az elért eredményeink állandósítása. Gyarmati Mihály A gyógyfürdőbe gyerekek nem mehetnek A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyógyfürdőkbe sok gyermek is megy, akik lár­májukkal zavarják a gyógyu­lást kereső betegek nyugal­mát. Ezért a tanács úgy ha­tározott, hogy a közös gyógy­fürdőbe 16 éven aluliak még szülői kísérettel sem mehet nek be. így kellett dönteni, mert ez gyógymedence, nem tiszta­sági fürdő. Aki tisztálkodni akar, az a kádfürdőt vegye igénybe. A betegek nyugal­mát minden körülmények kö­zött biztosítani kell. fékben a 204 758 kocsiforgal­mukkal szemben. Ez annyit jelent, hogy egv kocsira eső kárösszeg igen csekély. Az ősz folyamán dolgo­zóink mindent elkövettek, szállító feleink gyors kiszol­gálása érdekében. Komplex- brigád-értekezletet hívtak ösz- sze, ahol megkérték szállító­feleiket a folyamatos ko­csirakodások (beleértve a vasár- és ünnepnapokat is) megszervezésére. Ennek megoldása igen fon­tos, nemcsak a vasút, hanem a népgazdaság szempontjából is. Cegléd állomás dolgozói biztosították a legnagyobb utasforgalom idején is a kulturált utazást a karácso­nyi és újévi ünnepek alkal­mával. Jó munkájuk eredménye­ként 1959. évben 30 dolgozó részesült a Kiváló Dolgo­zó kitüntetésben, és a vele járó pénzjutalomban. A különböző versenymunkák teljesítéséért kapott pénzjutal­makat a brigádokban a leg­jobb munkát végző és fe­gyelmezett elvtársak között osztottuk szét. A legeredményesebb mun­kát Kárpáti Sándor és bri­gádja (kevés hibával) a legszebb és emellett ered­ményes munkát pedig Kiskalmár István és bri­gádja végezte. Józsa István és brigádja is szép eredményt ért el, de sajnos, szépséghiba csúszott be a balesetek miatt. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a társ szolgálati ágak segítsége és Egy olvasónk írja Az ünnepek előtt két lepedőt akartam vásárolni, több üz­letben jártam és nem kaptam seliol. Nem ez bosszantott, ha­nem az, hogy egyes üzletek­ben udvariatlanul válaszol­tak. A legudvariasabb az volt, aki röviden azt mondta: nincs, kérem. Volt olyan, aki arra a kérdésemre: kérem szé­pen, hol lehetne kapni? — nyersen azt felelte: mit tu­dom én, keresse meg, ahol árulják. Véletlenül bementem a mo­zi melletti ruhaüzletbe, ér­deklődtem ott is, mert ré­gebben ilyesfélét is árultak az üzletben. Kérdésemre az ott kiszolgáló segéd — ahogy ké­sőbb a nevét megtudtam, Bech Mihály — a vevőket otthagyva, kijött velem az üz­let elé és megmutatta a szem­ben levő szövetkezeti boltot, próbáljam meg ott beszerez­ni, mert ők nem árulnak. Valkai Sándorné Cegléd, Bede 557 A városi tanácsnak és az iskola gondnokságnak nem kis ■gondot okozott az ősz folya­mán az óvodákban, napközik­ben jelentkező gyermekek el­helyezése. Ma már mind több szülő kapcsolódik bele a ter­melő munkába. Nem közöm­bös tehát sem a szülőknek, de a társadalmunknak sem, Ihogy addig, amíg ők dolgoznak, gyermekeik hol vannak, mit csinálnak. Nem mindegy az, hogy a gyerekek hozzáértő peda­gógusok felügye’ete alatt és segítségével tanulnak, biztos helyen varinak, vagy az utca neveli őket. Sok családi tragédiának, balesetnek volt már okozója a felügyelet nélkül maradt gyer­mek. Éppen ezért vált váro­sunkban is társadalmi üggyé e nehéz probléma megoldása. Javaslatokban, ésszerű elgon­dolásokban nem is volt hiány. Dacára, hogy a felvételnél igen körültekintően jártak el, kimaradtak gyerekek az is­kolanapköziből is. Hogy negyven gyerekkel többet tudjanak felvenni és az étkezést biztosítani tudják, valamennyi szülő beleegyezésével az étkezés ötnapos. Ez azonban csak szükségmeg­oldás, átmenetileg el lehet fo­gadni. A jövőről azonban már most kell gondoskodni. Hogy hogyan, ez most a kérdés. A városi tanács több száz­ezer forintot fog óvoda építé­sére, bővítésére fordítani. Inté­zés alatt van a Körösi úton az óvoda kialakítása, a Dózsa György úti napközi égető prob­lémájának a megoldása. Az is­kolanapközit is bővíteni kell. Itt a legcélszerűbb megoldás­nak az látszik, ha a jelenlegi napközivel összefüggő épület­tömbben biztosítják a fejlődési lehetőséget a Szabadság térre nyíló könyvtár, a bőrelosztó és a TV használatában levő he'yiságek átadásával. A könyvtár egyébként is átköl­tözik a múzeum épületébe, Adóbehajtási kifogás, igényper Az adóbehajtási eljárás során elkövetett törvénysértés miatt zálosolástól számított 15 napon belül adóbehajtási kifogással le­het élni. Az adóbehajtási kifo­gásban a köztartozás fennállása, jogszerűsége nem vitatható, csu pán a pénzügyi szerv részéről az adóbehajtási eljárás során elkö vetett törvénysértés kifogásolható (pl. ha zálogolás alól mentes in góságot foglalt le az adóügy megbízott stb.). Az adóbehajtási kifogással élhet a hátralékos, illetőleg az, akinek az adóbehajtási cselekmény bár­milyen jogát sérti. Az adóbehaj­tási kifogást az illetékes pénz­ügyi osztálynál kell benyújtani. A zálogolás során lefoglalt in­góságokra vonatkozó tulajdonjo­got igényper útján lehet érvénye­síteni. Igénypert az indíthat, aki a lefoglalt ingóságokra tulajdon- jogi igényt tart. Az igénypert a zálogolást követő 15 napon belül lehet indítani, a foglalás helye szerint illetékes járásbíróságnál. Az igényper megindítását, az adó­behajtási eljárást elrendelő pénz­ügyi szervnél be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén kártérítési igény nem támasztható. A kifogásnak és igénypernek a kifogásolt, illetve az igényper tárgyát képező ingóságok tekinte­tében halasztó hatálya van. A hármas szalag nyerje meg a versenyt A Rendelt Ruhaipari Válla­latnál folyó kongresszusi ver­senyt a végső kiértékelés sze­rint a hármas szalag nyerte meg. A szalag tagjai között 1200 forint jutalmat osztott ki a vállalat vezetősége, s ezenkí­vül Tóth Viktomét és Tóth Borbálát — mátrai jutalom- üdülésben részesítette. — MA ESTE hat órakor a művelődési házban szabad- egyetemi előadássorozatban Farkas László gimnáziumi ta­nár ismerteti Dosztojevszkij irodalmi munkásságát, majd a Félkegyelmű című filmet ve­títik le. — A TALAJJAVÍTÓ Vál­lalat kongresszusi felajánlását, egymillió 200 ezer forintot, december 10-re teljesítette. Az év hátra levő munkanapjain még 452 ezer forintos ered­ményt értek el. — A DELMAGYARORSZÄ- • GI Áramszolgáltató Vállalat j a Cegléd—Szolnok között j megépített nagyfeszültségű ! vezetéket 1959. december 31- > vei üzembe helyezte. A nagy- I feszültségű vezeték érintése j halálos. : — MEGKEZDI munkáját j a ceglédi csirkekeltető állo- i más. Hétfőn reggel 15 ezer tojást raknak be a keltetőkbe és folyamatosan minden hé­ten egyre többet. — A LABBELIKÉSZITÖ Ktsz terve szerint 3200 pár űj női cipőt készít az első negyedévben. A javító részle­gek továbbra is vállalnak hatnapos határidőre. A gyer­mekcipőket soron kívül álta­lában két-három napon belül megjavítják. — A VENDÉGLÁTÓIPAR 1959 negyedik negyedéves ter­vét 116 százalékra teljesítet­te. Ez az 1958-as év hason­ló időszakához képest 123,2 százalékos emelkedést jelent. i A tárgyalóteremből: Közveszélyes munkakerülő a bíróság előtt \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A TANÁR NÉNI GESZTENYÉJE Egy népszámláló tapasztalataiból a kérdésekre s a barátságos hangulatban könnyen, gyor­san ment a munka. Egy ese­tet azonban meg kell említe­nem. Beléptem az előszobába s egy nő — valószínűleg ház­tartási alkalmazott — elsie­tett „bejelenteni”. Megjelent a „ház asszonya”, akinek is­mét előadtam jövetelem cél- i jál. „Tessék, kérdezzen —i dűlt neki az ajtófélfának az; asszony, keresztbe fonva kar-'; jait a mellén. Én hirtelen'; nem is tudtam szólni ekkoraj udvariatlanság láttán. Hátj hogy képzeli a „tisztelt meg számlálásra kerülő lakos”? —! Én is a falnak dűlök s állva \ töltöm ki a kérdőíveket? Ké-\ résemre kelletlenül beenge- \ dett a szobába, ahol azutáni asztalhoz ülhettem... ; Szerencsére csak ezen az it egy helyen volt ilyen fagyos J a fogadtatás. Szép ez a mun-j ka, nagyon érdekes mégis-í merni az embereket. í / Feljegyezte: ^ Opauszky László / zatuk észbéli fejlődését. Ha nagymama, barát, ismerős jön a családhoz, Pistikének, Évikének, Gyuszikának s a többi fejlődő apróságnak a „színre” kell lépni valami új versikével. Körutam során számtalan verset, mesét hallottam, sőt még táncot is láttam. Egy dolog azonban megragadta a figyelmem. A nyolc-, tízéves, sőt helyenként ennél fiata­labb gyermekek saját maguk diktálták be adataikat. Bát­ran, hangosan válaszoltak kérdéseimre. Olyan is volt, aki utána még a szülei és testvérei adatait is felsorolta. Nagyon jólesett látni, hallani azt, hogy a gyerekek bátrak, értelmesek. ★ A fogadtatás általában jó volt. Készségesen válaszoltak tem az adatok felvételét s nagyon szívélyesen vettünk egymástól búcsút. A tanár néni (akit nem ismertem az­előtt) megígérte, hogy felke­res majd az iskolában és sok éves tapasztalataival segíteni fog. Felvettem a kabátomat, zsebembe nyúlok s meleg gesztenyét tapintanak ujjaim. Csodálkozó pillantásomra a tanár néni elmosolyodott. — Én tettem a zsebébe kis­lányom,. jól fogja melegíteni a kezét. Mondanom sem kell, hogy a gesztenyénél is ]ob ban melegített a szeretet kedves megnyilvánulása. ★ Minden szülő büszke a gyermekére. Amint csepered­nek az apróságok, tanulják a verseket, mondókákat s a szülők büszkén figyelik mag­Pedagógusok járják napok óta a várost. Minden házba bekopogtatnak s számtalan adatot írnak fel a ház lakói­ról. Egy ilyen munka elvég­zése sok ember megismerésé­vel, sok örömmel s bizony néha bosszúsággal is jár. Az egyik fiatal tanítónő mesélte ei az alábbiakat. Kérte, ne írjam meg sem az ő, sem a történetek szereplőinek a ne­vét. Megígértem, megtartom. ★ A szűk kis albérleti szoba lakója, a meleg szavú, ősz hajú nyugdíjas tanár néni nagyon kedvesen fogadott. Fürgén tipegett körülöttem, a kabátom le kelleit vetnem s szinte parancsot kaptam, hogy a munka megkezdése í előtt a jól fűtött kályha rnel- ; lett melegítsem fel hidegtől ■ gérnberedett ujjaimat. A • kályha tetején gesztenye pat- j íogott s mondanom sem kell, : hogy a tanár nénivel együtt ; fogyasztanom kellett ebből a í finom csemegéből. Elvégez­lés és koldulás büntette miatt vádiratot nyújtott be a járás­bírósághoz. — Orell — Forgó Józsefnek igen nehe­zére esik a munka. Egészsé­ges, jó erőben levő ember, aki hallani sem akar arról, hogy becsületes munkával keresse meg a kenyerét, in-- kább koldulásból tengeti éle-: tét. Az ország különböző részeit: járja és az éjszakákat az ál-; lomások várótermeiben tölti. • 1959 decemberében jött Szol-j nőkről Ceglédre és itt ütötte lel szállását. Éjszaka a váró­teremben aludt, nappal pedig házról házra járt koldulni. A pénze már fogytán volt és a nagykabátját kínálta eladásra, hogy ennivalót vegyen magá­nak. Cegléden nem sokáig űzhette a henyélést, mert a rendőrség tettenéríe és előál­lította. Nem először ítélte el a bí­róság. Legutóbb 1956-ban a budapesti VII. kerületi bíró­ság közveszélyes munkakerü­lés és koldulás bűntette miatt három évi börtönbüntetést szabott ki rá, továbbá öt évre egyes jogok gyakorlásától el­tiltotta és Budapest területé­ről öt évre kitiltotta. Forgó József ismét rendőr­kézre került. A járási ügyész­ség közveszélyes munkakerü­Az év elején meglevő 104 százalékos élüzem szintet glo­bálisan 105 százalékra teljesí­tették. Részeredmények: fajlasfós kocsimozgatás száz százalék, személyvonatok menetrend- szerű Indítása 98 százalék, te­hervonatok menetrendszerű indítása 82 százalék, kocsi­tartózkodás 106 százalék, ko­csi kihasználás 111 százalék. A második negyedévben a 104 százalékos szint 102 százalékra esett vissza, mert a kocsi kihasználást — rajtuk kívül álló okok­ból — teljesíteni nem tudták. Az első félévben történt Visszaesést a pártvezetőség, szakszervezet és szakvonall vezetőkkel közösen megtár­gyalták. Megállapították a le­maradás okait. Széleskörű politikai felvilágosító munkát végeztek, megvitatták a dol­gozókkal a munka megjaví­tásának módjait. Ennek meg is lett az eredménye. Az elüzem szintet teljesí­tették a harmadik és ne­gyedik negyedévben. A kongresszusi vállalásukat, a 104 százalékot 108,5 szá­zalékra teljesítették. A budapesti igazgatóság te­rületén meghirdetett állomá­sok egymás közötti versenyé­ben, a hasonló munkát vég­ző állomások között ez év­ben háromszor lettek a kiér­tékelés eredményeként elsők, és háromszor végeztek a má­sodik helyen. Az őszi forgalomra tett célkitűzések jó teljesítéséért 10 200 forint jutalmat kaptak. Munkavégzés közben kisebb károk keletkeztek egész év­ben mintegy 2800 forint ér­Hogyan lehetne bővíteni az iskolai napközi otthont? tehát helyiségei felszabadul­nak. A jelenlegi konyha bővíté­sével, a helyiségek átala­kításával körülbelül 8—10 évre véleményünk szerint a napközi prcb’émája meg­oldódna. Felvetődik még az udvar bő­vítése. Ezt véleményünk sze­rint a Szolnoki úton levő ro­mos épület kisajátításával, igénybevételével lehetne meg­oldani. A fenti elgondolást vita­indító javaslatként vetet­tük fel. Lehet ennél jobb javaslat is. Kétségtelen azonban, hogy e problémát társadalmi üggyé kell tenni és úgy is megoldani. Feltételezhető és biztos, hogy az érdekelt szülők nemcsak az államtól várják a megoldást. Iskolai napközi szülői munkaközössége Alkalmi riport az Alkalmi Áruk Boltjából HOGYAN KÉSZÜL A JÓ SZITA ? A piacon ismerkedtem meg Udvardi Pista bácsival — szi­táit árulta. Csöndesen s egy kicsit félszegen állt a kira­kott sziták között. Nem han­goskodott, mint az a vásár­ban „szokás”, sőt amikor egy szeles menyecske felbontotta az áruját, akkor sem szólt, hanem inkább a szép fehér sziták után kapkodott — ne­hogy a sárba essenek. Az el­adásról nem dicsekedhet — kevesen vesznek ma szitát. Kezd kimenni a „divatból”! A csomagolt liszt, a kész tar­honya mindinkább felesle­gessé teszik ezt az ősi ház­tartási eszközt. Pista bácsi tehát egy „kihalófélben levő ipar” képviselője. — Hogyan is készül a jó szita? — kérdem tőle. — Ezt csak a háznál lehet megmutatni — mondja és én örömm,el tettem eleget a meg­hívásnak. Lakásán kis sötét műhely­be vezet. Régi, töpörödött ház, gerendás plafonja olyan alacsony, hogy vigyáznom kell, nehogy beverjem a fe­jem. Itt dolgozik ö és legjobb segítőtársa a felesége, akinek egyúttal ez a konyhája. Fel­váltva mondják, hogy mi ii kell a jó szitához. — Először is csomómentes fa. Ezt régen külföldről: Ro­mániából kaptuk. Amikor a fákat osztályozzák, a hang­szernek való fa után mindig a szitának való következik — mondja Pista bácsi. — Negyvenkilencben, ami­kor ilyen fát nem nagyon lehetett kapni, kezdtünk mással is próbálkozni. Kide­rült, hogy a kanadai nyárfa a szászrégeni fenyőt megfele­lően pótolja. Azóta ezt hasz­náljuk. (Itt a felesége veszi át a szót.) — A frissen vágott fa kér­gét lehántjuk, lapokra fűré­szeljük, leszéíezzük, áztatjuk, majd hajlítjuk, csiszoljuk, körbekötjük és száradni hagy­juk. Ezután következik csak a kéreg körré formálása, var­rása hárshéjjal és a szilalap rászorítása. (Mindezt, amit mondanak, mutatják is.) Elő­kerülnek a hagyományos szerszámok: a pindoll (vagyis kötőár), a snittzer (kés) stb. Többféle rostát, réz- és szörszitát készítenek. A mun­ka azonban lassan megy. Ré­gen ötven-hatvan szitál is el­készítettek ketten egy nap, ma már nyolc-tíznél nem megy több. — Mióta űzi ezt a mester­séget? — kérdezem. — Magam öiven éve dol­gozom a szakmában, de már nagyapám is szitás volt. Az idő eljárt, sietnem kell, búcsúzom. Hazafelé menet el­gondolom, milyen szép csa­ládi tradíció három nemze­dék ugyanazon szakmában. —Z~Z— Zsúfolt polcok, tolongó ve­vők, udvarias kiszolgálók, olcsó áruk. Talán ez a leg­találóbb jelző a Pest megyei Kiskereskedelmi Vállalat Al­kalmi Áruk Boltjára. Nos, nézzük a pontokat sorjában. Lestánszki Károly, a bolt ve­zetője készségesen áll ren­delkezésünkre. Miért ez a neve a boltnak, mit jelent az. hogy alkalmi — tesszük fel az első kérdést. — Ide kerülnek azok az áruk, amelyekben különböző apró gyártási hiba található, vagy exportra készültek s valami ok miatt nem felel­nek meg az export-követel­ményeknek. Ez a nem meg­felelés legtöbb esetben nem hibát, hanem a szabványtól nagyságbeli eltérést jelent. Vegyünk egy példát. Vala­mely méteráru export szab­ványmérete végenként húsz méter. Ha a gyárból valami ok miatt tizennyolc méteres vég kerül ki, nem exportra megy, hanem itt kerül el­adásra, természetesen leér­tékelt áron. Árunk van bő­ven, a forgalomra sem pa­naszkodhatunk. Átlag 200— 250 ezer, sőt sokszor ennél több értékű áru kerül tő­lünk a vásárlókhoz, 20—50 százalékkal olcsóbb áron. — Mit lehet itt kapni? — Minden fajtájú méter­árut, kötött holmikat, sap­kát, kesztyűt, pulóvereket, női, férfi, gyermek konfek­ció árut, szőnyeget, cipőt, ballonkabátokat — és még naigyon sok mindent. A boltvezető elnézést kér, a pulthoz lép, mert a két ki­szolgáló, Klein Jenőné és Szelecki Mária nem győzik a vásárlók kielégítését. Egy fiatalember kérésére egy vég Szövetet emel le a pultról... Egy lépéssel odébb Nagy Károlyné vásárol törülköző­ket. — Állandó vevője vagyok a boltnak, olcsón szerzek be itt nagyon sokféle textilhol­mit — mondja mosolyogva s indul a pénztárhoz kifizet­ni a két darab igen kis hibás törülközőt... — O —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents