Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

KST MEGYEI HIRIAA i KÜLÖN / KIADÁSA / 7é\r CEGLÉD, ALBE IV ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1960. JANUAR 29. PÉNTEK Az eredményes gazdasági év után derűs hangulatú zárszámadási közgyűlés Január első fele a zárszám­adási közgyűlések ideje. A Kossuth Tsz tagjainak nincs okuk panaszra. Ez kicsendül az elnöki beszámolóból is. To­kaji Gyula elnök egymásután sorakoztatja föl a számokat, amelyek a részeredményeket mutatják. Mi csak néhány jel­lemző számot emelünk ki. A szövetkezet tiszta va­gyona 1958-ban egymillió 600 ezer forint volt, ami 1959. végén kétmillió 200 ezer forintra emelkedett. Ezzel az egy holdra jutó tiszta vagyon gyarapodás 1015 forint. Az 1959. gaz­dasági évben a bruttó ter­melési érték hárommillió 661 ezer forint, ebből hol­danként 3695 forint jut egy holdra reduká't szán­tóra pedig 4806 forint. Sa­ját erőből 1959-ben 200 ezer forintot ruháztak be. Feltűnő javulást mutat a szarvasmarhaállomány gya­rapodása. 57 szarvasmarhájuk volt, és most 135 darab van, amelyből 67 darab két éves, fiatal üsző. A 40 darab kocasertéssel biztosítva látják sertésállomá­nyuk jelentős fejlesztését. Munkaegységenként 43 fo­rintot osztanak, amelyből ter­mészetbeni juttatás 18,15, pénzbeli 24,85 forint. Ha a kiosztott termények árát piaci áron számítanánk, a pénzbeli érték munkaegységenként lé­nyegesen emelkedne. Kiragadjuk a beszámolónak azt a részét, amelyik a tagok jó, munkájával foglalkozik. Megérdemelten dicséri meg Magony Miska bá­csit, aki 60 éves, kora if­júságától mindig cseléd, állatgondozó volt „urasá- goknál", most is állatgon­dozó. Idős kora ellenére fürgén végzi munkáját, 930 munkaegysége van, ezért kevés híján 40 ezer fo­rintot kapott. A zárszám­adási közgyűlés a kaimé­val egyszerre 10 ezer fo­rintot. —;.. Hát bizony öcsém, annyi pénz még nem ütötte az én markom soha — mondja Mihály bácsi mosolyogva. „Ráadásul” kapott még 26 mázsa búzát, 26 árpát, 18 ku­koricát, 372 liter bort, 10 li­ter pálinkát. Mihály bácsinak nem lesz különösebb gondja 1960. évben. A dicséretből idézünk még: Sebők László, Czakó Mihály komoly felelősséggel igyekez­tek azon, hogy a rájuk szabott tervfeladatot elvégezzék. To­vábbá Angyal Zoltán, Kecs­kés László, Silye Imre érde­mel még elismerést, akik mun­kájukat jól végezték. — Külön meg kell dicsér­nünk asszonyainkat — mondja beszámolójában Tokaji elvtárs — akik idős koruk ellenére, mint pél­dául Károly néni, Mákos néni, Karainé, Virágné, Palcsóné, mindig az élen jártak a munkában és a legnehezebb feladatoktól sem riadtak vissza. A kertészet és szőlészetnél pedig Palásti Pál, Molnár Jó­zsef, Tóth Ferenc, Kürtiné és még sorolhatnánk vég nélkül — mondja az elnök. Külön dicséretet kapnak a ÉDESAPA?! Társadalmunk különös gon­dot fordít ifjúságunk nevelé­sére. Intézményesen biztosí­tott egészségük megóvása, erkölcsük helyes irányban va­ló fejlesztése, értelmi képes­ségük állandó emelése. Az is­kolákban a pedagógusok min­dent megtesznek az új típusú ember nevelése érdekében. A pedagógusok munkája azonban nem teszi felesleges­sé a szülők feladatait sem. A szülő áll legközelebb gyer­mekéhez, mindennap látja legkedvesebbjének fejlődését és a legtöbbet tud tenni ne­velése érdekében. A szülő rossz példamutatását a gyer­mek sínyli meg. Sajnos, akad­nak olyan szülők, akik nem­hogy megakadályoznak gyer­mekük rossz útra térését, hanem egyenesen ennek oko­zóivá válnak. Ezek közé tartozik O. P. is. Megbocsáthatatlan bűnt kö­vetett el fiatalkorú leány- gyermeke ellen. Megfeledke­zett apai kötelességéről, nem törődött azzal, hogy milyen felelősséggel tartozik annak egészségéért és erkölcséért. Kivetkőzött emberi mivoltá­ból és belegázolt a leány- gyermek tisztaságába és ke­gyetlen cselekedetében a kór­házban fekvő beteges édes­anya nem tudta megakadá­lyozni. Elgondolkoztató O. P. esete. Ember-e az ilyen? Van-e benne emberi érzés, szerette-e családját? O. P. most várja, hogy mi lesz a sorsa. Van ideje el­gondolkodni tettén, míg a bíróság kimondja az ítéletet. — Orell — — ALBERTIRSA község­ben február 7-re hirdetett or­szágos állat- és kirakodó vá­sárt nem tartják meg. Az idő­pontot később közöljük. — A GÖDÖLLŐI Agrártu­dományi Egyetemre látogat­nak február elején a ME- DOSZ ezüstkalászos tanfolyam hallgatói. — A KÖZSÉGGAZDÁLKO­DÁSI VÁLLALAT március elsejétől két példányban meg­rendelte a Ceglédi Hírlapot a fürdőben várakozó vendé­gek részére. — JANUÄR 31-ÉN — va­sárnap — délelőtt 10 órakor a Vasutas Otthonban tartja évi rendes közgyűlését a Ceg­lédi Vasutas Sport Egyesület. A közgyűlés után élsportolók beszámolója és sportfilm vetí­tés lesz. „A harmadik arany­érem” (Papp László filmje) és „A melbourne-i olimpia” cím­mel. — ALBERTIRSÁN a Béke­tábor Termelőszövetkezet va­sárnap reggel 8 órakor a homokrészi iskolában tartja alakuló közgyűlését. NAGY ÉRDEKLŐDÉS A nőtanács rendezésében meghirdetett kézimunka-tan­folyamra eddig 26-an jelent­keztek. A tanfolyam kezdési ideje február 2-án, délután 3 óra. Jelentkezni lehet még minden kedden és pénteken délelőtt 9—11 óráig a nőta­nács fogadóhelyiségében, a ta­nácsháza földszinti szobájá­ban és a tanfolyam megkezdé­se napján. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik feledhetet­len jó édesapánk, nagyapánk és dédnagyapánk id. Csizmadia Pál temetésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család. legidősebb dolgozók, Kon- csik bácsi, Fazekas bácsi, Hegyi bácsi, akik sok­szor még a fiatalokon is túltettek munkájukkal. Nem maradhatnak ki a sor­ból Farkas László, Tóth Pál, Varga István, Bellér György, Danika István, mert ők is pél­damutatóan végzik munká­jukat. Általában megállapítható, hogy a Kossuth Tsz-ben a hangulat, a munkakedv jó, ami biztosíték arra, hogy az 1960. év még na­gyobb feladatait is elvég­zik. A közgyűlés megtárgyalta az 1960. év gazdasági tervét is. A RENDELŐINTÉZETRŐL Tizenkettedik esztendeje tel­jesíti hivatását a Rákóczi úton a rendelőintézet. A közelmúlt­ban jelent meg a kormányren­delet az egészségügyi rendtar­tás végrehajtására vonatkozó­lag, ami kimondja azt a leg­fontosabb tételt, hogy a szocia­lista egészségügyi ellátás fel­adata a legmagasabb fokú be- teggyógyitás biztosítása! A ha­ladó orvostudomány immár olyan ismerethalmazzá bővült, hogy államunk szükségesnek látja bővíteni a körzeti orvosi hálózat mellé a korszerűen fészereit és megfelelő képzett­séggel rendelkező emberekkel ellátott szakorvosi rendelőinté­zeteket Itt olyan orvosok mű­ködnek, akik az általános or­vosi végzettség után még há­rom-négy esztendőt töltöttek kizárólag szakmájuknak meg­felelő betegekkel foglalkozó kóifaázi osztályon, klinikán és külön szakvizsgát tettek s ez­által nyertek nagyobb gyakor­latot és képesítést a betegellá­tásra. Városunk rendelőintéze­te tizenkét évvel ezelőtt hat rendelőórával, négy orvossal, két rendelőhelyiséggel s egy asszisztenssel kezdte meg mű­ködését. Munkájuk kiterjed a terhesvédelemre, csecsemőgon­dozásra, daganatszűrésre, mun­kavállalást megelőző orvosi vizsgálatra, egészségügyi szol­gálatra, baleseti és idő előtti rokkantság elbírálására, mozgó szakorvosi szolgálat ellátására és még sok más, a megelőzést szolgáló orvosi tevékenységre. Ezenkívül a betegek szempont­jából legáldásosabban élvezett Szülőknek a félévi bizonyítványokról KÉPES HÍRADÓ Üj hengerfúrógenet kapott a napokban a Talajjavító Vállalat gépjavító üzeme. Az új géppel saját maguk végzik ezentúl a hengerek fúrását, s ezzel munkájuk sokkal gyorsabb lesz. Képünkön Simon Károly a forgá­csoló brigád vezetője az új gép beállítását végzi Dicséretet érdemel a lakatosbrigád minden tagja kiváló munkájáért. Négy nappal a határidő előtt fejezték be a képünkön látható földgyalu nagyjavítását. Tóth Károly festő keze alól — a festék megszáradása után — a gépet munkahelyére szállítják Két hír, két kép Albertirsáról Mintha új Iskola lenne. Ez a benyomása a szemlélőnek, ahogy a Táncsics iskola homlokzatára piTan.t. A Járási Építőipari Ktsz által tatarozott iskola a község büszkesé­ge. A helyi Vegyesipari Ktsz most készítette el az iskola kerítését is Nagy az izgalom, nemcsak a gimnáziumban, általános is­koláinkban is. Különösen a nyolcadikosoknak fontos, hogy jó bizonyítványuk legyen, hi­szen a félévi eredménnyel kell mindenütt jelentkezniük. Könyvet látunk a kezében most annak is, aki az egész hat hónapot elherdálta, játék­kal, sétával, szórakozással töl­tötte. Mi azonban ezúttal nem a tanulóknak, a szülőknek aka­runk írni. Sok szülő csak most rohan rémülten az iskolába, hogy gyermekének ióbb je­gyeket könyörögjön, ó az, aki a szülői értekezleteken egy­szer sem jelent meg, az el­lenőrző egyeseit, figyelmezte­téseit, csak éonen, hogy alá­írta. egy — „Majd kijavítja!’” — vagy: — „Azért gyerek, hogy játsszék!” — felkiáltás­sal. És most mégis azt sze­retné. ha az ő gyermekének volna legjobb a bizonyítvá­nya. Hallgassunk meg néhánii nednnógvst. mit mondanak erről a kérdésről? A Földváry Károly iskolá­ból: — Minden tízpercemet el­Megnyílt Albertirsán az első önkiszolgáló bolt a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében. A bolt még csak rövid múltra tekint vissza, de az albert- irsan.k máris nagyon megkedvelték. Az üzletvezető nyilat­kozata szerint a napi forgalom, amely ebben a hónapban már a 7500 Ft-ot is elérte, jobb a tavaly január havi leg­nagyobb forgalomnál. Foto, szöveg: Márkus Kapósak a kiscsirkék foglalják az érdeklődő, gyér- ^ mekülc rossz előmenetelét | mentegető szülők. Lgy-egy ér- ? tekezletre meg jó ha hatan el- ? jönnek. á A Mészáros hőrincből: : — Az egyik szülő azzal je- íj nyegetőzött, hogy kiveszi fiát $ az iskolából, ha rossz jegi/et íj kap. Pedig a gyerek ellen- íj őrzője tele van egyesekkel, te- íj hát nem érheti készületlenül íj az apát a rovó. $ Hámán Katóból. í\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Wx\\\W^\v,y^v,v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vA\vM»\\\^; — Sok anya ketsegbeesve rohan hozzánk, hogy nem ve­szik fel a nyolcadikos lányát sehova, ha kettest kap. Előbb kellett volna a tanulásukkal törődniök. A Táncsicsból: — Mi nem adhatunk jó je­gyet a rossz tanulónak sem­miféle szülői könyörgésre. Legtöbb gyenge előmenetelő diákunk szüleit most látjuk először ebben az évben. Azt hisszük a leírtakhoz nem kell kommentár. És ha eddig nem, hát ezután a ke­serű lecke után focwdiuk meg hoav lényegesen többet törő­dünk gyermekeink tanulásá­val. De most rögtön, nemcsak a bizonyítvány osztás előtti na­pokban. Hétfőn kelnek ki az idei év első kiscsirkéi a baromfikelte­tő-állomáson. Az első héten közel 8—10 ezer kiscsibe kez­di meg földi pályafutását, de a későbbi hetekben átlag 25 ezer darabot keltetnek. Már­ciusban kezdődik a többi ba­romfifajta, liba, kacsa, puly­ka stb. keltetése. A helybeli termelőszövetkezetek ez év­ben nagyobb gondöt fordíta­nak a baromfinevelésre, ezt az állomás előjegyzései is iga­zolják. Csak csirkéből a kö­vetkező mennyiséget jegyez­ték eddig elő: Lenin Tsz 10 000, Dózsa Népe Tsz 10 000, Táncsics Tsz 10 000, Vörös Csillag Tsz 9000, Május 1 Tsz 7500, Aranymező Tsz 5500, Rá­kóczi Tsz 5000. Hunyadi Tsz 4400, Kossuth Tsz 3000. Ezeken kívül még sok tíz­ezer egyéb baromfira jelen­tették be igényüket a keltető­állomáson a termelőszövetke­zetek. — A NÉPHADSEREG hely­őrségi klubja érdekes ese­mény színhelye lesz vasárnap délelőtt. Egy tiszt, egy tiszt- helyettes és egy munkásőr új­szülött gyermekének névadó ünnepségét tartják majd. Levél a szerkesztőséghez j Mészáros István (VIII., \ Munkácsy u. 2.) levelet kül- j dött szerkesztőségünknek, \ amelyben elmondja, hogy sú- j lyos baleset érte és hosszabb j Ideig kórházban volt. Ez alatt \ az idő alatt a MÁV dolgozói, \ továbbá a Vendéglátóipari! Vállalat dolgozói családját \ anyagilag támogatták. A kór- i házban sűrűn látogatták, ví- : gasztalták, segítették, hogy í lelki egyensúlyát visszanyerje.í Megírja azt Is, hegy a kór- ; házban milyen gondos, szere- • tetteljes ápolásban, gondozás- j ban részesült. Mindezekért nyilvánosan, a i Ceglédi Hírlapban szeretne j köszönetét mondani mind- í azoknak, akik erkölcsileg, ! anyagilag önzetlenül segitet- : tc'k. Mészáros István olvasónk í kérésének örömmel tettünk í eleget, \ * l tevékenységük a körzeti orvo-; sok munkáját, tájékozódását \ megkönnyítő szakmai segítség, \ a beteg rászorultaknak egy- / részt alaposabb kivizsgálása, 5 pontosabb bajmegállapítása ésf különleges terápia elkalma- v zása. Ma tizenkét év múlva í az intézet 98 rendelőórában, 22 { munkahelyen, 17 szakmában j 25 orvost foglalkoztat. Az el-} múlt esztendő végadatait \ szemlélve kétszázezren felül } ellátott eset szerepel a kimu-J tatásban. Legnagyobb terhelő- £ se van a laboratóriumnak, a ^ sebészetnek és szemészetnek. ^ Legnagyobb nehézsége az inté-f zetnek a helyszűke, a röntgen } állapota és orvosi ellátása. } Meg kell említenünk azt is, í hogy a Szakok terhelését csők- \ kenteni lehetne, s így a mun-£ kát javítani lehetne azzal is, ^ ha a körzeti orvosi hálózat bő- } vülttével, körzeti orvosaink is } tehermentesülve, még alapo- ^ Babban kiszűrhetnék a ren- £ delőintázetbe irányítandó bete-J; geiket. Bővülő vagy új épület, ^ orvoslakás biztosításával új í szakemberek beállítása olyan J feladat, amelyet a fejlődés és a J fent említett fő elvi szempont^ halaszthatatlanul megkövetel. ^ A biztosítottak számának nö- ^ vekedése ezt mindennél job-^ ban indokolja. Ma mindezeket^ az illetékesek minden erejükkel ^ a legrövidebb időn belül igye-^ keznek megvalósítani, korszerű } és legmagasabbrendű egészség-^ ügyi ellátást tudnak biztosíts- ^ ni az SZTK rendelőintézet vá-i rasunk és a járás lakosságé- } nak. }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents