Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

IV. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1960. JANUÁR 29. PÉNTEK Az ügyes kezek üzemében Városunk egyik legerőtelje­sebben növekvő üzeme a fa­árugyár. Nemrég még papír­gyár volt, s talán nemsokára bútorgyárnak nevezhetjük. Vagy már most is! A bútorok és a pipák mel­lett egyéb érdekes készít­ményeket is gyártanak. Például napszemüveget. Ebből a budapesti OFOTÉRT Vál­lalatnak negyedévenként 500 darabot küldenek. A szép kivitelű sakk-készle­tek is kelendők. Erre a ne­gyedévre 500 készletre kaptak megrendelést. A Sport és Hangszer Nagy­kereskedelmi Vállalat 1000 darab biliárd-dákót rendelt. Az Óra. és Ékszer Nagyke­reskedelmi Vállalat, valamint a Rövidáru Nagykereskedelmi Vállalat az egész országba szállítja a nagykőrösi dohányzó- cikkgyártó vállalat kere­sett készítményeit. Az előző negyedévben ilyen cikkekből közel 1 millió forin­tos megrendelésük volt. Jó munkát végeztek a Szabadság Tsz-ben Beszámoló a zárszámadó közgyűlésről inkább ismerik: Angyal Ju­ditnak) erről más a vélemé­nye, és ennek a közgyűlésen hangot is adott. — Jó dolog, hogy többet termeltünk a tervezettnél, de még sokkal többet is előállít­hattunk volna, ha mindenki egyformán igyekszik. De akadt olyan ember is, aki 15 centi helyett csak félméterenként hagyott meg egy-egy répát. Aztán nem csoda, hogy egy táblán belül akkora terület­ről, amekkoráról más 409 mázsát takarított be, ő ennek a felét sem érte el. Ezzel nemcsak a saját jö­vedelme lett kevesebb, de felületes munkájával a közös eredményét is csök­kentette. Idén erre is jobban kell ügyelnünk! S hogy ezt nemcsak Angyal Judit látja igy, a közgyűlés helyeslő morajlása bizonyí­ték rá. Nagyon érdekesek a beszá­molónak az állatállomány fej­lődésével foglalkozó adatai, és annak kimutatása, hogy mit mennyiért állított elő a gazdaság. Ezzel rövidesen kü­lön cikkekben foglalkozunk majd. A közgyűlés vázlatos beszá­molójában egy dolgot feltét­lenül meg kell még említe­nem: jó a szellem ebben a gazdaságbah! A gyűlés han­gulatából, a régi és új . tagok bátor véleménynyilvánításá­ból, felelősségérzetéből erre lehet következtetni. Hallani kellett volna a köz­gyűlés morajlását, amikor Németh Vincének, a kerté­szet nemrégiben beállított ve­zetőjének neve került szóba. „Leváltani, kizárni!” — követelték az új és a régi tagok egyformán — mert ilyen emberekre nincs a szövetkezetben szükség! (N. V. ugyanis minden út­jába kerülő tsz-tagtól tekin­télyes összegű kölcsönöket vett fel, s rendszerint elfe­lejtette visszaadni.) Látni kellett volna Bár­sony Antalt, aki szenvedélyes felszólalásában elmarasztalta a vezetőséget, amiért nem gondoskodott az almafák be- kötözéséről, s emiatt mintegy 400 fácskát körülrágtak a nyu- lak. Aztán néhány hasznos ja­vaslatot tett a munkaszerve­zéssel kapcsolatban. „Mi már egy nagy csa­lád vagyunk — mondotta. — Valamennyiünknek azon kell igyekeznünk, hogy gazdaságunk mindig jobb és jobb legyen”. Molnár Ambrus bátyám pe­dig, mintegy megerősítve ezt, a gyűlés után ezzel állt az elnök elé: „Sok trágya gyűlt össze az udvaromban. Hordanám a közös földre már addig is, amíg a ló a tulajdonomban van ...” A vita azt bizonyítja, hogy jövőre nemcsak területileg, hanem eredményességben is nagyot lépnek előre. P. L Csipkeverő tanfolyamot indít a nőtanács Élénk" érdeklődés kísérte a városi nőtanács által tavaly, a téli hónapokban megszerve­zett két csipkeverő tanfolya­mot. Sok asszony tanulta meg ezt a nagyon szép, városunk­ban kevéssé ismert, értékes kézimunka készítését. Számos érdeklődő kívánsá­gára a nőszervezet idén is in­dít ilyen tanfolyamot, amely február 9-én, délután 5 óra­kor kezdődik a városi nőtanács helyiségében (pártbizottság épülete). Jelentkezni lehet Kiss Ferenenénél, a nőszervezet tit­káránál (Bicző Géza utca 2. szám, vagy a 222-es telefonon), február 2-től pedig naponta dé'után 5—7 óráig a nőtanács helyiségében. Mozit az alsójárásiaknak! Az alsójárási iskola sűrűn lakott környéke már ki tudja hányadszor beüzent a város­ba, kérve, hogy végre hozzá­juk is járjon vetíteni a kerü­leti keskenyfilmes. „... évek óta kérjük és vár­juk, hogy az alsójárási isko­lánál is legyen mozi, de hiába, a mi kérésünket senki nem hallja meg...” — panaszolják sok aláírásos levelükben. Ré­gebben is ígérték, hogy a szü­lői munkaközösség vállalja a közönségszervezést, és biz­tosra veszi, hogy az iskolai terem minden filmhez megte­lik. Vádat emel az ügyész Hegedűs Ferenc, Táncsics Mihály utca 19. szám alatti lakos, a tsz-szervezés idején, decemberben a Tormásközi Egyletben, a tsz intézményét becsmérelte és a termelőszö­vetkezetek szemezése érde­kében kifejtett munkát aka­dályozta. Ellene az ügyészség tsz elleni izgatás bűntette miatt emelt vád-t és áttette ügyét a bíróságra. ★ Adám Péter Ignácnak hosr- szú ideje nincsen bejelentett ál’andó lakhelye, sem munka­helye. Noha 57 éves, egészsé­ges férfi, régóta abból tartot­ta fenn magát, hogy Kocsér és Nyársapát községekben régi ismerőseitől házról házra jár­va koldult. Az ügyész közve­szélyes ír» mkakeriilés bűntet­te miatt emelt vádat ellene. E kultúrszomjhoz méltán van hozzáfűzni való. Minde­nekelőtt. az, hogy ilyen ké­rést más helyen, ahol job­ban szerveznek, boldogan tel­jesítenék. Mert. mi volna hát az akadály? Télen fagyos, rázós az út, a rendelkezésre álló szállítóeszközön tönkre­menne a vetítőgép. Nyáron viszont dologidő van, nem lenne közönség — magya- rázgatják évek óta a vetítők. Hozzá kell ehhez még ten­ni, hogy — az alsójárási asz- szonyok állítása szerint — az ottani iskola igazgatója sem nagyon akarja, mivel hogy az előadás alatt nagyon bepiszkolnák a tantermet. Véleményünk szerint eddig a legnagyobb akadály az volt, hogy művelődési felügye­lőink gyengének bizonyultak, magukra maradtak ezzel az üggyel, sőt a* megyei íiirr.köz­pont sem figyelt fel ke Kőén e nem mindennapi problémá­ra. __________ ( —) NEM TETSZIK, hogy a Ceglédi úti kanyarban (a Ceglédi út. Abonyi út el­ágazásánál) hónapok óta ott tanyázik lakóival együtt egy „mozgóház”. Nem válnak a város díszére, a környék fáira időnként kiteregetett „ruha­darabok”. Jó lenne, ha az il­letékesek megfe'elöbb helyet jelölnének a mozgóházikó számára. Ács Balázs, az ezermester részlegvezető összeállítja a nap­szemüvegeket. Rab Balázsné csiszoló, kéz alá dolgozik. Na­ponként 12 darabot készítenek el Az eszterga-részleg csomagolójában Demcsik Pálné duk- kozó és Bélteki Albertné anyagátvevő szorgoskodik (Foto: Dobos Szöveg: Ko-bor) Ml rí — MŰHELYEKET ELLEN­ŐRZŐ kt.unkabrigádokat szer­vezett a konzervgyár üzemi tanácsa. Megvizsgálják, ho­gyan készült fel a szezonra a gyár. Ellenőrzik a műszaki fej­lesztési tervek végrehajtását, a szakmunkásé’osztást, a hi­giéniai feltételek biztosítottsá­gát. — A VÁROS ORVOSAI­NAK részvételével ma dél­után fontos gyűlésre kerül sor, amelyen szövetkezeti vá­rosunk egészségügyi problé­máinak megoldását beszélik meg. — HATHETES TOVÁBB­KÉPZŐ iskolára megy feb­ruár 6-án Kosa Sándor, a Sza­badság Termelőszövetkezet el­nöke. Feladatkörét erre az időre, Kvveysser Bé’a, a szö­vetkezet főmezőgazdásza ve­szi át. — VJ HELYETTES igaz­gatója van az Arany János általános iskolának. A meg­üresedett tisztség betöltésével a megyei tanács művelődési osztálya Bcrényi István ne­velőt bízta meg. — 119 KILŐ műtrágyát ; használt fel holdanként a Szabadság Termelőszövetkezet az elmúlt évben. Ez nemcsak a föld tápanyagutánpótlásá­ban éreztette kedvező hatá­sát, hanem jelentős összeg­gel a hitelelengedésben is je­lentkezett. 40 323 forintot ír­tak jóvá a szövetkezetnek ilyen címen. — KÉT UJ KUTAT fúrtak a konzervgyár II-cs telepén a nyári szezon vízellátásának zökkenőmentes biztosítására. A kutakat házi kezelésben készítettek. Ilelyrrigazi'bís helyett A Nagykőrösi Híradó január 27-i számában megjelent „Az atlétikai szakosztály hírei” éí- mű beszámolóm második be­kezdésének első mondata he­lyesen így értelmezendő: Az atlétikai versenynaptár egyedi­ként gazdag programot ígér, amelyekre — Hegedűs Károly edző bejelentése szerint — a Kinizsi-atléták még akkor is neveznek, ha a TST és MASZ á'lásfnglalása a versenyrende­zést illetőleg az egyesületre (Kinizsi) nézve sérelmes. Flippel László tsz-oe megy, ha elvégzi az Ag­rártudományi Egyetemet. Kér­désemre, hogy miért ezt a pá­lyát választotta, gondolkodás nélkül, egyszerűen válaszol. — Szeretem a paraszti mun­kát. szeretek kint dolgozni a szabadban. Kisgyermekkorom­ban — sose felejtem el —, szénagyűjtéskor kivitt édes­apám a rétre. A szomszéd gyerekekkel kergetőt ját­szottunk a friss szénaszagú levegőben. Később, amikor már én is megfogtam a villa nyelét, a szénaillalot egyre in­kább megszerettem. Nem tud­nék négy fal között élni, dol­gozni. Csak ki a szabadba! Ezt úgy mesélte nekem, mintha választása helyességé­ről akarna meggyőzni. Egyet­értek vele. Szép pályát válasz­tott, fontos feladatot vállalt. Búcsúzóul azt kívánom a nagykőrösi Arany János Gim­názium. érettségizd diákjai-. nak. hoqy váljanak valóra ál­maik. Nagy Éva * (E kis riport szerzője szín-: tőn érettségi előtt á’ló ginma- zista. Cjságíró szeretne lenni. Aim inak valóra válását, tár­saivá’ együtt neki is kívánjuk.: Szerk.) Még egy lányt megkérdezek az itt beszélgetők közül: Cső­ke Franciskának hívják. Ö tulajdonképpen „pályatévesz­tett”. Textilipari technikum­ba szeretett volna menni, de a korlátozott létszám miatt nem vették fel. Nem vesztette el a kedvét, beiratkozott a gim­náziumba. Érettségi után szö­vőgyárba megy, és mint beta­nított munkás, szövőnő lehet. — Miért akarsz szövőnő lenni? — Szeretem a szép ruha­anyagokat. szeretek kézimun­kázni — s már elő is vesz kis kézimunkás kosarából egy fé­lig kész erdélyi szálánvarrott párnát. Valóban nagyon szép. Beszélgetésünk arról győz meg, hogy Franciska gyakor­lati érzésű ember, ügyes szö­vőnő lesz. így tervezgetnek a jövőről a lányok. És a fiúk? Megkérde­zek egy fiút is. Sípos József parasztszárma­zású. Hogy mi szeretne lenni? Agronómus. A családban ha- ayomány ez a foglalkozás. Édesapja tsz-tag, a bátyja is A pályaválasztásról \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\TO Eltelt az első félév. A gim­názium diákjai a pályaválasz­tásról beszélgetnek. Akik to­vább akarnak tanulni, a kö­zeljövőben elküldik felvételi kérelmüket a főiskolára, egye­temekre. Akik pedig ipari pályát választottak, már most felveszik a kapcsolatot az il­letékes vállalatokkal. A folyosó egyik végében negyedikés lányok beszélget­nek. Közöttük van Koncz Má­ria, a gimnázium KlSZ-szer- ; rezeiének titkára. — Neked mi a további ter- '• ved? Mi leszel? — kérdem tő- \ le. í — Bölcsészkarra, magyar- \ történelem szakra megyek! — : feleli mosolyogva. • — Tanár leszel? • Óh, nagyon régi vágyam l ez! Már kisgyermekkoromban ! tanító nénit játszottam, és ezt ! tartom a legszebb hivatások ! egyikének — mondja elkomo- ! lyodó arccal. \ Így mondta: hivatás! Meg- ! kérdezem tőle. miért nem ezt \ mondta: foglalkozás. $ — Az nagy különbség. Más í az. ha valaki hivatásnak érzi ■ azt " munká*. amellyel foglal- 't kozik, vagy csak megélhetést jelent számára — feleli mély meggyőződéssel. Koncz Máriát, ügyes, meg­bízható, szorgalmas tanulónak ismerik tanárai. Mint KISZ- titkár, lelkes szervező és lan­kadatlan aktivitással végzi teendőit. Eddigi munkája re­ményekre jogosít. — Remélem, nem lesz aka­dálya, hogy álmaid valóra váljanak? Úgy tudom, jeles leszel? — Nagyon komolyan vettem a tanulást. A felvételinél a félévi eredmény a döntő. Re­mélem, feles leszek — s már újra mosolyog. Mást is megtudtam a gimná­zium KISZ-titkárától. Nem­rég lett tagja a Szabadság Termelőszövetkezetnek. — Hogy gondoltál arra, hogy belépsz a tsz-be? , — A nyári szünidőben egyébként is dolgozni szok­tam, nekem mindegy, hogy hol dolgozom, a tsz-nek pedig kell a fiatal munkaerő. A nyolcvan munkaegységet le tudom dol­gozni a nyári szünetben is. Munkájához sok sikert kívá­nok. Harmadéve ezt a címet ad­tam a Szabadság Termelőszö­vetkezet zárszámadó közgyű­léséről írott beszámolómnak: „Több is lehetett volna” (ti. a munkaegység értéke). Tava­lyi tudósításom ugyaninnen már sokkal biztatóbb képet mutatott. És most? Úgy ér­zem, tárgyilagos vagyok, ha azt állítom: jó úton halad ez a gazdaság! A tsz kultúrterme zsúfolá­sig megtelt a szövetkezet tag­jaival. Itt vannak régi, ked­ves ismerőseim: Szemerédi, Bényei bácsi, Illés Laci bácsi, a brigád­vezető, Andó László, aki életre való javaslataival mindig hallatja szavát és az asszonyok, akik ugyan­csak nem fukarok a szóból (ha másként nem, egymás kö­zött elsuttogják a véle­ményt). Sokan eljöttek azon­ban a nagy család új tagjai közül is, alak ez alkalommal még csak érdeklődők. Jövő­re azonban ők is olyan „gon­dokkal” küzdenek majd, mint a mai közgyűlésen sokan, hogy hogyan is szállítsák ha­za a sok portékát. Idősebb Danka Mihálynak és sok társának bizony ilyen gondjai vannak. No, bár az életben mindig csak ilyen gondokkal birkózna az em­ber! Hiszen ki ne vinné haza szívesen azt a 23 mázsa 34 kiló búzát. 7 mázsa 78 kiló ár­pát, 15 mázsa 5(3* kiló ku­koricát, 70 kiló cukrot — hogy csak a nagy tételeket említsem — mint amit Danka Mihály bácsi szállít el. S ezen felül még 14 035 forint készpénz is üti a markát. Aztán ne hogy valaki azt higgye, hogy Danka Mihály jövedelme csak egy kiragadott példa. Ehhez hasonlót sokat lehetne sorolni még. Maksa Balázsék család­ja például 64 288 forin­tos jövedelmre tett szert. A teljes igazság kedvéért azonban meg kell mondani, hogy akadt olyan ember is, akinek a szállítási „gondja” sokkal kisebb lesz. Akócsi Pál csak 696 kiló búzát, 232 kiló árpát, 464 kiló kuko­ricát és 21 kiló cukrot visz haza, készpénzben pedig 4185 forintot. Az eredményességi jöve­delemelosztásnak cppen ! ez az előnye: ki mint ; dolgozott, olyan a fizet- í sége. : Térjünk azonban vissza a [ közgyűlésre. ! A gazdasági beszámoló ada- ! tai sok jóról tanúskodnak, j Egy munkaegység értéke 30,24 í forint. (35 forintot terveztek, ! de akkor szabadpiaci árakkal! kalkuláltak, az elszámolásti viszont állami felvásárlási ! árakon kellett megcsinálni, j Ha viszont szabadpiaci ára-: kon számolunk, bőven elér- i ték a tervezettet.) : A szövetkezet jól teljesítet-; te éves tervét. A terményfé- i leségekből a legtöbb tételt; túlszárnyalta. íme, néhány i adat: búzából a holdankénti: 9,5 mázsa helyeit 14 mázsát■ takarítottak be. Rozsból nem i érték el a tervezett 8 mázsás ; átlagot, csak 6,7 mázsát, őszi árpából 11 helyett 15,5, kukoricából 14 he­lyett 22, silókukoricából 150 helyett 270. takar­mányrépából 150 helyett 294 mázsát takarítottak be. Sokatmondó számok, ' s mégsem elégedett velük min­denki. Kökény Jánosnénak (vagy ahogy a szövetkezetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents