Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
"cc&Ctrlap I960. JANUAR 29. PÉNTEK Mintegy két hete közöltük, hogy a MÁV rövidesen emeletes vonatokat állít forgalomba, amelyeket az NDK-ból importálunk. Olvasóinkat bizonyára érdekli, hogyan is néznek ki és mit „tudnak” ezek a — nálunk talán még furcsaságnak tűnő — járművek. Mi sem könnyebb ennél, hogy egyet s mást elmondjunk róluk, hiszen testvérlapunk, a Sächsische Zeitung „tartományában”, a Görlitzi Vagon- gyárban készülnek és így első kézből kaphattuk a tájékoztatót. Mindjárt elöljáróban közöljük, hogy ezek az emeletes vonatok az NDK-ban már rég nem s/ámítanak furcsaságnak vagy különlegességnek. Még csak nagyszabású kísérletnek sem, vagy ha annak vesszük, befejezettnek tekinthetjük. Azt is hozzátehetjük, hogy sikerrel, mert «aek a vonatok szüntették meg a munkásvonatok zsúfoltságát. A probléma nálunk sem ismeretlen, bár nem jelentkezett olyan élesen, mint például a híres Leuna Művek (vegyi kombinát) pályaudvarán. Itt műszákváltáskor a viszonylag kis állomáson vagy tízezer dolgozó érkezett és indult. Hogy mennyivel gyorsabban Mietett ekkora forgalmat lebonyolítani emeletes vonatokkal, mint korábban, azt a következő ösz- szevetésból érzékelhetjük. Egy 15 vagonból álló „földszintes vonatban 1050 ülőhely állt rendelkezésre, ám egy 4Xf-es emeletes vonatban 1714. Hosszabb szerelvényt a pályaudvar nem tud befogadni. így aztán érthető az emeletes vonatok népszerűsége az NDK- ban. Éppen tíz éve, 1950-ben indult meg Görlitzben a nagy fejlesztési munka. Azóta több mint száz négy- vagy öttagú egység hagyta el a gyárat, amely ez idő alatt mind a szerkezetet, mind a technológiát magas műszaki szintre emelte. Olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy nem emeletes vasúti kocsikról, hanem vonatokról írtunk. Ha itt vagonról szólnánk, úgy mindjárt négyes iker vagy ötös iker vagonokról kellene beszélni, amelyek összefüggő egységet alkotnak. Az első vonaton az egyes „tagok” között az úgynevezett Jacobs-forgóállvány adta a kapcsolatot. A mintegy négy év óta gyártott „tagos” vonatoknál az egyes kocsiszekrények csuklósán kapcsolódnak kéttengelyű közkocsikhoz, amelyek széles ikerajtói kényelmes ki- és beszállást biztosítanak. A közkocsi tágas előteréből lépcsőkön jutunk az alsó vagy a felső utastérbe, kinek hol tetszik jobban. Mindenütt egyformán kényelmes, mert a középső folyosó mindkét oldalán két-két ülés Van, míg a régebbi kivitelnél 2 -j- 3 volt egy sorban. A „földszinten” a sín közelében utazhatunk, az „emeleten” viszont kiváló a kilátás, mivel az ablakok már részben a tetőbe nyúlnak. Azért persze nem kell félni, hogy beverjük a fejünket, mert még néhai „Nagy” Frigyes porosz király két méter gránátosai is emelt fővel sétálhatnának itt. (Persze, azért csákó nélkül.) Még csomagnak is jut hely a fej feletti rácson és az ülés alatti léceken. Arra is gondoltak a szerkesztők, hogy a nehéz bőröndöt ne kelljen magasba emelni, de ne is feküdjön tócsában, ha túl sok hóié olvadna le a lábbeliről. Alaposan kihasználták itt a vasúti űrszelvény minden négyzetcentijét és a vonathossz, illetve tengelytáv minden centiméterét. így a 105 méter hosszú, ötrészes „tagos”-vonat 75 méter „két- fedélzetű” és 640 utasnak ad ülőhelyet. Külön figyelmet érdemel, hogy önsúlya alig 130 tonna, vagyis ülésenként 200 kilogrammnál alig több. Ez fele a »w-xi Az emeletes vonat a lipcsei vásáron vasútnál szokásosnak és a mozdonyvezetők a megmondhatói, mennyivel köny- nyebb gyorsítani, emelkedőket venni stb., egyszóval a menetrendet tartani, a tüzelőanyag megtakarításáról nem is szólva. Műszaki szempontból érdekes, hogy ezt a kis önsúlyt (a csomagrács, fűtőtest és a vezeték kivételével) nem alumínium szerkezettel érték el, hanem a legközönségesebb 37- es szilárdságú acélanyaggal. Ezt a súlycsökkentést az úgynevezett önhordó héj- szerkezet teszi lehetővé. A 17 méteres kocsiszekrényeknek nincs külön alvázuk, hanem maga a kocsitest . pár milliméter acéllemez „héja” egyetlen, nagy átmérőjű, vékonyfalú csőként hordja a terhet. Minden kiló acélt igyekeztek bevonni a tartószerkezet rendszerébe, még a csomagtartó rácsoszlopait is, amiről az utas azt hiszi, hogy legfeljebb még kapaszkodásra szolgálnak. Az emeletes vonatokat az NDK-ban már nemcsak a rövid távú, hanem a nagy távolságú forgalomban is járatják. Két „öttagú egység és egy étkező poggyászkocsival „sza- badságos” vonatként viszi majd az üdülőket a tengerpartra. Az emeletes vonatok fejlődése immár tízéves, mint az első német munkás-paraszt hatalom, amely ezzel is mutatja, hogyan szolgálja a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítását. Az emeletes tagos vonatokkal ma már a Szovjetunióban, Kínában. Csehszlovákiában és Lengyelországban is ismerkednek az utasok — és nemsokára hazánkban is. F. L. Afly fist a Magyar sajtó bálába« Az országos Ady-ünnepsé- gek sorozatában szerdán Ady- estet rendeztek a Magyar sajtó házában. Az ünnepi esten felléptek az egykori vasas Ady-estek művészei közül Ascher Oszkár Kossuth-díjas kiváló művész és Lendvai Andor, az Állami Operaház művésze, valamint Süttő Irén, Gáti József, Egressy István és Mikes Lilla. Zongorán kísért Varasdy Emmi. Hegedűs Géza tartalmas bevezetőjében Ady Endre és a modern európai költészet viszonyáról beszélt. Elő őzeket szállítunk külföldre A Poroszlói Állami Gazdaság nagy kiterjedésű rezervátumában az idei vadászaton a puskát 1—2 méter magas és 2—3 kilométer hosszú hálókkal helyettesítik. A kilövésre szánt nyulakat és őzeket élve fogják be. Eddig 3500 nyulat és 50 őzet hajtottak a kifeszített hálókba. Nagyaktíva értekezlet a Ganz Árammérőben álló egyfázisú hitelesítő A felszabadulási verseny sikeréért a gödöllői gyár nagyaktíva-értekezletet tartott. Dunajszki András igazgató ismertette azokat a jó gazdasági eredményeket, amelyek az elmúlt évben a versenyeknek, de főképp a kongresszusi versenynek köszönhetők. 1980-ban a gyár el akarja nyerni az élüzem címet. E szándékot alapos felkészüléssel, a megrendelések biztosításával, a múlt évi hiányosságok felszámolásával, a túlóra és a selejt csökkentésével váltják valóra és 1960-ban a verseny mindvégig folyamatos lesz. A műhelyek felajánlásai sorban érkeznek be. A TMK brigádonként tett felajánlást, a műszerészműhely 5—20 százalékos túlteljesítéseket vállalt. A műhely Vörös Október-brigádja a teljesítményszázalék növelését, a selejt csökkentését, a brigádnevelés és képzés folyamatosságát ajánlja fel. Jelentős felajánlás hangzott el az értekezleten az egyedi műszerészműhely dolgozóitól. Moszkvában ez évben megrendezésre kerül a magyar műszeripar fejlődését bemutató hatalmas kiállítás. Erre terven felül egy 50 darabból berendezést készítenek. Több hozzászóló kiemelte, hogy az osztályok közötti rugalmas együttműködés a siker egyik fontos feltétele. F. M. Elénk tanácsülés Ráckevén Éles vita után megszavazták a községfejlesztési hozzájárulás megemelését Viharos ülést tartott a napokban Ráckeve községi tanácsa. Arról volt szó, hogy fölemeljék-e a községfejlesztési hozzájárulás eddig tíz százalékban megállapított kulcsát tizenkét százalékra, vagy pedig hagyjanak el az 1960-as évre kidolgozott községfejlesztési programból néhány fontos létesítményt? A végrehajtó bizottság javasolta a hozzájárulás felemelését és ezt azzal indokolta, hogy a járási tanács új székhazának kijelölt piactér helyett más helyet keld a piac számára kijelölni és a piac áthelyezése kereken 720 ezer forintba kerülne. A végrehajtó bizottság javaslata hangsúlyozta, hogy a régi piactéren épülő új járási tanácsháza állami beruházásként épüljön, több millió forintos költséggel, a községnek tehát elsőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogy helyet biztosítson a székház céljaira. Érdeke ez Ráckevének már csak azért is, mert a járási tanács jelenleg a községi tanácsházán működik, ott igen sok helyiséget foglal el, így ha a járási tanács új székháJÓL TELEL A VAD Mindenütt megszervezték a téli etetést Mostoha volt az őszi erdő — makk alig hullott —, most pedig az erős fagy, hó, jégkéreg nehezíti a vadíélék táplálkozását. Szerencsére a csapadékos nyár, s a hosszú ősz lehetőséget adott arra, hogy a szarvas, őz, muflon, vaddisznó, nyúl, fogoly, fácán stb. mind jó erőben induljon neki a télnek. De a vadrezervátumok dolgozói és a vadásztársaságok is megtették a magukét. Mint dr. Ber- tóti István országos vadászati főfelügyelő elmondotta, már a nyáron hozzáfogtak a vad- teleltetés előkészítéséhez: leveles lucernaszénától a lágy- lombú fák leveles gallyáig sokféle szálastakarmányt, továbbá vadgesztenyét, csicsókát, répát, cséplési, magtártakarítási hulladékot gyűjtöttek össze, s már január elején, a hideg idők beálltával megkezdték a rendszeres takarmányozást. Különös gondot fordítanak a vadgazdaságokban a mezőgazdaság számára rendkívül hasznos fogoly- és fácánállomány, valamint a nagy hidegtől, hótól legtöbbet szenvedő őzállomány védelmére. A régi etetőkön kívül jól beváltak az olcsón előállítható ideiglenes etetőtípusok. Helyenként szalmakötegeket drótoznak alacsony bokrokra, vagy felül összekötött és sá- torszerűen széthúzott kukoricaszárak, napraforgókarók védelme alá helyezik el az ele- séget. A legutóbbi jelentések szerint az egész országban jól telel a vad. Szorgalmasan látogatja az etetőket, s remélhető — még szigorú és hosz- szú tél esetén is —, hogy nagyobb veszteség nem éri az állományt. za elkészül, ezek a helyiségek felszabadulnak és más, fontos célokra igénybe vehetők. Az új elrendezés némileg enyhítene a lakásínségen, sőt módot nyújtana arra is, hogy az igen becses műemlékként nyilvántartott Szavojai-kas- tély megszabadulna igénybevevőinek egy részétől. A nagy érdeklődéssel várt tanácsülésen a vb-javaslat fölött igen éles vita kerekedett. A felszólaló tanácstagok — legnagyobb részük egyénileg gazdálkodó kispa- raszt — egymás után jelentették be tiltakozásukat a hozzájárulási kulcs kétszázalékos emelése ellen. Egyesek méltánytalannak minősítették, hogy a javaslat csak a százalékos kulcs emelését kívánja, de a tételes hozzájárulást az idén is csupán a múlt évi száz forintban kívánja megszabni. Felszólalt a tanácsülésen dr. Horváth Albert és dr. Tóth Ferenc is, akik a megyei tanács titkárságának képviseletében vettek részt az ülésen és megadták a szükséges felvilágosításokat a vitatott kérdésekben. Kifejtették, hogy a községfejlesztési terv elfogadása és végrehajtása elsősorban Ráckeve község lakosságának egyetemes érdeke, ha tehát a tanács nem járulna hozzá a különben is alacsony kulcs felemeléséhez, megfosztaná a terveket az anyagi fedezettől és így Ráckeve nem jutható na új piactérhez, nem fejleszthetné villany- .és vízvezeték-hálózatát, nem építhetne új út- és utcaburkolatokat. Felhívták a tanács figyelmét arra is, hogy a piac áthelyezésének költségeire csali akkor vehet fel a község félmillió forint OTP- kölcsönt, ha költségvetésében fedezetet jelöl ki annak törlesztésére. A kétszázalékos kuícsemelés biztosíthatja ezt a fedezetet A tanácsülésen elnöklő Tóth Gábor vb-elnök végül is elrendelte a szavazást: a vb- javaslatot a tanácstagok több- ége azzal a módosítással fogadta el, hogy a százalékos hozzájárulás kulcsának kétszázalékos emelésén kívül fel kell emelni a 100 forintos tételes hozzájárulást is 150 forintra, így sor kerülhet a ráckeveiek számára sokat jelentő tervek megvalósítására. r REDETILEG, ahogy elH mondja, a községi óvodában volt dajlta, azt azonban átépítés miatt hosszabb időre bezárták. Így került az iskolába takarítónőnek, onnan pedig a tanácshoz, és hogy az óvodát megnyitották, már nem ment vissza. Itt dolgozik tehát a tanácsnál és kidobolja a hirdetményeket is. — Kevés a közhírré tenni való, sok, ha hetenként egyszer akad — jelenti ki. Nekem meg talán először arról kellett volna beszélnem, ahogy beérek a községbe, mindjárt az első sarkon dobpergés üti meg a fülemet. A hang irányába nézek, hát egy legénykét látok, eleven kisdobost, ám a vállán függő ütőhangszer testi méreteihez mérten akár nagydobnak is beillene. Veri szorgalmasan a gyerek a szamárbört, aztán a két dobverőt, ahogy már kell, beszúrja a vállszíjba, zsebéből nagykomolyan cédulát húz elő, szinte várom, még okulárét is illeszt derűs szemére. A pápaszem azonban elmarad. Ellenben kö- hint vagy kettőt kisbírósan, mielőtt belekezdene a mondókájába. Vékony, de harsány gyerekhangon aztán közhírré teszi: „A községi tanács felhívja a község lakóinak figyelmét, hogy a határban csak dűlö- utakon közlekedjenek, nem pedig egyes földeken, mivel ADASSÉK TUDTÁRA, AKIT ILLET... A szoknyás kisbiró és Ferike, a helyettese a vetésekben kárt okoznak“ Köhécsel ismét, majd folytatja: „A Perbáli Állami Gazdaság értesíti a lakosságot, aki a gazdaságban akar dologozni, az Franyó Pál Honvéd utcai lakosnál jelentkezzék.” Hangja a hófedte háztetők alatt eloszlik a hideg téli tájban, korai hirdetője az eljövendő tavasznak. Hiszen az állami gazdaság nem mostanra, már a tavaszi munkákhoz verbuvál. A KISDOBOS a cédulát gondosan összehajtogatja, visszasúllyeszti a zsebébe, újra megperdíti a dobot és továbbindul. — Mióta dobolsz, kisfiam? — kérdezem tőle. — Nemrégen, csak most dobolok harmadszor, a Mária nénit helyettesítem. És válaszából azt is megtudom, Gyurkovics Ferencnek hívják, az általános iskola VII. osztályába jár. — Jeles tanuló vagyok — ezt is megmondja kedves mosollyal, kicsit büszkélkedőn és fürge, de ideiglenes hivatalához mért méltóságos léptekkel odébbmegy. Már a következő utcasarkon pereg a dobja, adja tudtára mindenkinek, akit illet, a rábízotta- kat. Pajtásai körülállják, biztosan irigylik, hogyne, mekkora igazi dobot verhet! Én meg ezalatt megkeresem Mária nénit, aki feladta a fiúra a dobot. — Igen, a vesém fáj, árt nekem a hideg. A múltkoriban megkértem Ferikét, glyan jól dobol, helyettesítmáskülönben a tanács hivatal- segédje. Kék vászonköpenyt visel, szakasztott olyant, amilyent az iskoláslányok és a vb-titkár, lévén az is nő. tozik ugyanis a hirdetmények kidobolása. — ötvennyolc óta kisbírós- kodom — mondja és kifejezetten a dobolásra gondol, hiszen arról érdeklődöm nála. Mégis, nehogy hivatali rangját illetően tévedésben legyek, még hozzáteszi: — Én vagyok Ti A SZEGÉNY az eklézsia, ' 1 maga harangozik a pap, ahol meg a községeknek nincs mikrofonja, hangszórója, ott amit közhírré kell tenni, még manapság is utcahosszat kidobolja a... — ejnye, hogy rájár az ember nyelve ezekre a modern szavakra, majdnem azt írtam; hivatalsegéd. Holott csak odabent a tanácsházán nevezhető annak, de ha felköti a dobot és kilép az utcára, százszor hivatalsegédnek tisztelhetik a rangok létráján, kisbíró a becsületes neve. Mivelhogy a hivatalsegéd kézbesíthet, kitakaríthatja az irodát, postára mehet, más hasonló munkát elvégezhet gyalogszerrel, biciklin, vagy akár robogón, de hogy dobolna, ki hallott még olyat? Mintha az éjjeliőrnek alabárdot nyomnának a kezébe ... No, attól az meg menten bakterré válna. Mert bizony a munkaeszköz adja meg kinek-kinek a hivatali címét, különben a gép- Icccsivezetőt kocsisnak mondhatnánk, végtére kocsit hajt. Egyetérthet ezzel Gombai Mária, a Pilisszentlászlói Községi Tanács hivatalsegédje is. Ilyen beosztásban levő női munkaerővel egyébként megyénkben már nem eggyel találkoztam, de Gombai Mária hivatalsegéd, gondolom, Pest megyében és talán az egész országban egyedülálló női kisbíró, vagy ha úgy tetszik, kisbírónö. Munkaköréhez tarEMELETES VONATOK sen a télen — magyarázza Gombai Mária. Ferike dolgavégeztével kipirult arccal berobban a szobába, alcasztja le válláról a dobot. Megkérem Gombai Máriát, övezze magára, mutassa meg. milyen, amikor ő maga dobol. Lefényképezzük, más is hadd lássa, hogyan fest dobbal a vállán a pilisszentlászlói hivatalsegéd, amikor kisbiró. Szokoly Endre
