Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

I960. JANUÁR 29. PÉNTEK ^vlCirhw Megnövekedett a megye termelőszövetkezeteinek részesedése az ország ellátásában Ülést tartott a megyei felvásárlási operatív bizottság, A Pest megyei Felvásárlá­si Operatív Bizottság tegnap délelőtt tartotta első havi ülését a megyei tanácsházán. A bizottság megtárgyalta az 1959. évi felvásárlási tervek teljesítéséről készített jelen­tést, valamint a felvásárlási kirendeltség és a vállalatok munkáját, majd a 3004/1-es kormányhatározat és az élel­mezésügyi miniszter 110/1959. számú rendeletének végre­hajtását, végül elfogadta az idei első félévi munkatervet. Az 1959. évi felvásárlási tervek teljesítéséről szóló je­lentés hangsúlyozza, hogy egy sor terményből lé­nyegesen többet vásárol­tak fel a felvásárlási szervek, mint az előző évben. Kenyérgabonából például 22,8, takarmánygabonából 35,2, gyümölcsből 18,6, zöldségből 19,4, burgonyából 43,6 száza­lékkal többet. Nem teljesítet­ték viszont a kukorica, a nap­raforgó és a bor felvásárlási tervét. A sertés és a vágómar­ha felvásárlása is növekedett az előző évhez viszonyítva, míg a tojásfelvásárlásban visszaesés mutatkozott. örvendetes jelenség, hogy a termelőszövetkezetek évről évre több terményt adnak a lakosság ellátására. Kenyér- gabonából például a felvásá­rolt kenyérgabonának 52,8 százalékát adták a termelő- szövetkezetek, a takarmány- gabonának pedig 53,4 százalé­kát. A felvásárolt tej 50 szá­zalékát is a szocialista szek­tor értékesítette. Fokozni kell azonban a termelőszövet­kezetekben a bor és a bur­gonya termelését, továbbá több zöldséget és gyümölcsöt kell termelniök. Ugyancsak sok javítani való .van a szarvasmarha- és a sertés- hizlalásban. A felvásárlási operatív bi­zottság munkájával kapcsola­tosan a jelentés hangsúlyoz­za, hogy a kirendeltség egyik fő feladata az elmúlt évben a felvásárlás politikai és köz- gazdasági elemzése volt, to­vábbá a fontosabb gazdaság­politikai kérdéseknek a helyszínen való megvizsgá­lása, elemzése. A bizottság tavalyi mun­kája során több fontos, a felvásárlással kapcsolatos jelenségre hívta fel az Or­szágos Felvásárlási Ope­ratív Bizottság, továbbá a megyei pártbizottság cs a megyei tanács figyel­mét és ennek alapján több fontos, j a felvásárlást elősegítő ha- ^ tározat született. A felvásárló vállalatok gaz- ^ dasági tevékenységük mellett ^ a 3004/1-es kormányhatározat ^ szellemében jelentős támoga- ^ tást adtak a termelőszövetke- ^ zeti mozgalom megszilárdítá- ^ sához. ^ A Terményforgalmi Vállalat £ például köícsönvetőmag cí- ^ mén 2581 mázsa búzát, 1531 ^ mázsa rozsot, 1617 mázsa ár- ^ pát adott a termelőszövetkeze- ^ teknek, továbbá 1270 mázsa £ hibridkukoricát. A vállalat ^ folyamatosan biztosította a tsz ^ részére a csereakciók során a ^ csereterményeket. Kilencven ^ vagon raktárteret engedett át ^ az aanúgyis szűk raktárkapa- ^ citásból hét termelőszövet ke- ^ zetnek. A vállalat szakembe- ^ rei jelentős segítséget adtak £ szakmai vonatkozásban is a £ termelőszövetkezeteknek. Az Allatforgalmi Vállalat ^ 1959-ben 1500 szarvas- ^ marhát biztosított hizla- ^ lásra a termelőszövetkeze- £ teknek, s az idei évre to- | vábbi 450—500 darabot. ^ A szerződéskötésnél előnyben 2 részesítették a termelőszövet- g kezeteket. Tavaly 5000 süldőt ^ vásároltak a termelőszövetke- g zetek részére, amelyek meg- ^ hizlalásával a tsz-ek jelentős^ haszonhoz jutottak. A Pest megyei MÉK Vál- < lalat 1959-ben a szerződéssel lekötött zöldségmennyiség 44 százalékát már a termelőszö­vetkezetektől biztosította. Az elmúlt év tavaszán mindösz- sze nyolc tsz volt tagja a MÉK- nek, s ez a szám az év végé­re 58-ra emelkedett. Jelentő­sen javult a termelőszövetke­zetektől felvásárolt áru mi­nősége, ami egyrészt abból is adódott, hogy a MÉK Válla­lat szakemberei a helyes osz­tályozásra, raktározásra és szállításra oktatták a termelő­szövetkezeti tagokat. Tizen­nyolc termelőszövetkezetet patronálnak a vállalat dolgo­zói. A Baromfifeldolgozó Válla­lat a termelőszövetkezeti ba­romfitenyésztés fejlesztésében nyújtott támogatást. Amíg 1958-ban az évi fel­vásárlásból csak két szá­zalékkal részesedtek a ter­melőszövetkezetek, addig tavaly már 32 százalékkal. A Tejipari Vállalat 104— 110 termelőszövetkezettel van szerződéses kapcsolatban. Ezenkívül körülbelül 45—50 tsz szállít rendszeresen tejet — szerződés nélkül. 4500 li­teren felül havonta 45—50 tsz szállított tejet s felárként mintegy 2 millió 500 ezer fo­rintot fizetett ki részükre a vállalat. Több termelőszövet­kezet tejfeldolgozó üzemének létesítéséhez is szakmai segít­séget adtak a tejipari szakem­berek. Az Állami Pincegazdaság dolgozói a csemői Uj Élet Tsz-t patronálták. Ezenkívül ter­mészetes, hogy minden szőlészettel foglal­kozó termelőszövetkezetet segítettek a pincészetek. Segítséget nyújtottak a szüret zavartalan lebonyolításához: fejtőgépeket, kádakat, hordó­kat adtak kölcsön a termelő- szövetkezeteknek. A megyei felvásárlási ope­ratív bizottság javasolja az Országos Felvásárlási Opera­tív Bizottságnak, hogy vala­mennyi felvásárlási vállalat­nál hozzák létre a Pest megyei MÉK-hez hasonlóan a tsz- csoportokat, amelyek jelentős segítséget tudnak nyújtani a 3004/2-es kormányhatározat eredményes végrehajtásához. ** •• Épül a magasfeszültségű vezeték Mint már lapunkban ismertettük, az OVIT 2. sz. fóti fő­mérnöksége magasfeszültségű vezetéket épit Vác—Buda­pest között. Képünkön: a magasfeszültségű vezetek egyik hatalmas fémállványát állítják fel Vác határában (Gábor Viktor felv.) NE CSAK A KÖZSÉG FIZESSE Útjavítási gondok, örömök A napokban döntött Üröm községi tanácsa az ez évi köz­ségfejlesztési tervről. Elhatá­rozták, hogy a községfejlesz­tési alapból ebben az eszten­dőben két tanteremmel bőví­tik az iskolát, továbbá a Szé- chenyi-telepen 17 közvilágí­tási lámpát állítanak fel, a fennmaradó pénzből pedig tovább folytatják a járdák kövezését. Szóba került a tanácsülésen a Fő utcai kocsiút helyzete is. Ez a forgalmas út rendkívül rossz1 állapotban van, való-1 Ságos teknő képződött rajta, amely esős időben megtelik vízzel. A víz ezután a meszes talajból a szó szoros érte­lemben habarcsot készít, és akinek az utca egyik olda­láról a másikra át kell menni, térdig süpped el benne. Múlt év decemberében a községi költségvetés terhére " 90 ezer forintos költséggel egy kis részét rendbehozták az út­testnek, de még legalább 300 ezer forintba kerülne az úton éktelenkedő habarcsteknő el­tüntetése. Több felszólaló kifogásol­ta a tanácsülésen, hogy az ÉM. 1. számú Építőkőfejtő Vállalata az út karbantartá­sához semmivel sem járul hozzá, holott a habarcsteknő kialakulásához a bányájából teherautón, szekéren szállí­tott súlyos kövek hozzájárul­tak. A felszólalók indokolt­nak tartanák, ha az út fel­újításának költségéhez a vállalat is hozzájárulna. Idejében földbe kerülhet a mag — gondoskodtak róla a Kertimag Vállalat monori tisztítótelepén A tél még ki sem tombolta magát, a Kertimag Vállalat monori tisztítótelepén már hónapok óta a tavaszra ké­szülnek. A beérkezett magok zömét már megtisztították, most folynak a kiszállítások. Körülbelül harmincfajta kertimagot tisztítanak, válogatnak, osztá­lyoznak itt. Júliusban érkez­nek az első szállítmányok, s február közepéig nincs meg­Vizsgáznak a pincérfanulók Vácott a Fehér Galamb Étteremben most folynak a szoká­sos félévi szakmai vizsgáztatások. Képünkön: Kanyó Pál, Serfőző József és Rcvoczi Kálmán II. éves pincértanulók asztalt terítenek Rádai Árpád üzletvezető, a vizsgabizott­ság tagja előtt (Gábor Viktor felv.) hirtelen zajosan be­csapta a füzetét és azt kérdezte: — Mikor lesz a ta­nácsülés? Garaguly Ferenc felkapta a fejét, fény­telen szeme körül a ráncok összehúzód­tak és csak pillana­tok múlva válaszolt: — Tizenkettedikén. — Helyes, Gara­guly elvtárs ... Ak­kor tizenötödikéig lesz időd a jegyzőkönyvet rendbe tenni és a he­lyettesednek min­dent átadni. — Mit?... Hogy?... Minek?... — da­dogott a tanácsel­nök. — Két hétre fel kell menned a he­gyek közé — mondta a titkár. — Most. amikor a legtöbb a dolgom?! — dőlt hátra az öreg. — Nem. nem me­gyek ... Én... én in­kább ... itthon pi­henek. — Évek óta nem pihentél — szögezte le a titkár. — De igen! Tavaly is két hétre otthon maradtam. — Otthon lenni nem szabadság! — szólt közbe az egyik vb-tag, — Hányán zavartak naponta? — Nem, nem tu­dom ... meglátogat­tak ... — Miért nem akarsz elutazni? — kérdezte, eközben in­tett a többieknek, hogy most hagyják öt beszélni. — Szereztünk ne­ked beutalót Galya­tetőre, de ha akarod, Lillafüredre is me­hetsz. Akár a felesé­geddel együtt. Garaguly Ferenc leejtette a fejét, s ke­ze akaratlanul in­dult a homloka sí- mogatására. — Nekem az a legjobb, ha itthon maradhatok... Ttí az orvos is, aki is­mer ... Én ... én még nem voltam so­ha életemben üdül­ni... Nem. nem tu­dok kimenni a köz­ségből ... összesen — a kertimagvakkal együtt (saláta, répa, paprika­mag, stb) — az előirányzott 290 vagonos tervvel szemben 385 vagon magot tisztított meg a telep, ami 132,6 százalékos tervteljesítésinek felel meg. Az idén tehát nem lesz hiány ker­timagvakból. És hogy idejében szárba- szökkenhessen a magvakban szunnyadó élet, arról is gon­doskodtak a telep dolgozói; Úgy nézett ki, március végéig se készülnek el, mégis már decemberre befejezték a tisz­títást. Sokszor előfordult, hogy éjt nappallá tettek azért, hogy egy-egy magféle­séget idejében elkészítsenek. Szőnyi Gábor, Karsad Sándorj Burján Sándor tieztítógépke- zelök ebben a szezonban is de­rekasan helytálltak. Sáránsz- ki Lajos brigádja a szállításo­kat gyorsította meg, s a labo­ratórium még lelkiismerete­sebb munkával segítette a fizikaiakat. Burján Sándomé és munkatársai időben elvé­gezték a minősítési munkála­tokat. S lehetne beszélni Tóth Balázs művezetőről is, aki a műszaki munkák irányításá­ban jeleskedett, vagy Fényes István karbantartó csoport­járól, amely a folyamatos gé­pi munkát biztosította. Az állami gazdaságok, meg a termelőszövetkezetek már megkapták a magvakat, Mo­noron lassan leállnak a tisztí­tógépek, hozzákezdenek a karbantartáshoz. Amint Réti Károly főművezető is mondta* a monori telep munkásai eb­ben a szezonban is minden le­hetőt elkövettek azért, hogy idejében kikeljen a mag. Mezőgazdasági könyvhónap a megyében szép eredménnyel járt. Pró­baképpen a megyében több helyen alkalmazzák ezt a módszert. Ráckevén például 6000 forint. Pencen és Bu­gyin 3000—3000 forint értékű könyvet adtak el a látogatá­sok során. Érthető tehát, hogy jelentős eredmények várha­tók a februári könyvhónaptól. A MÉSZÖV a legjobb ered­ményt elérő boltok valamint terjesztőknek szép jutalmat ad. ERDESZBAL A Gellért-szálló márvány- termében január 30-án, szombaton erdészbált rendez­nek. Ez lesz az első olyan nagy bál, amelyen a vidéki erdőgazdaságok és faipari vállalatok dolgozói is részt vesznek. Az 1200 meghívott közül több mint nyolcszázan vidékről jönnek. Több hely­ről csoportosan érkeznek a bál részvevői. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w é z érdi párt-végre­ztI hajtóbizottság tagjai másfél óráig vitatkoztak a napi­rendre tűzött kérdé­sen, míg végül el­döntötték, hogy a múlt évi pártmunka elemzését és az ez évi tervet terjesztik a két hét múltán összehívandó pártbi­zottsági ülés elé. Míg a beszámoló minden pontja jegy­zőkönyvbe került, addig a néhány per­cig hallgattak, szü- : netet tartottak, erőt i gyűjtöttek. i A titkár jegyző- : könyvecskéjét lapoz- ; ta és jegyezgetett. I Vele szemben, az asz- I fa! túlsó végén sár- \ gásan őszhajú, so- \ vány, csontosarcú \ férfi, Garaguly Fe- \ renc, a községi ta- \ nács elnöke ült. Az • alacsony, hajlotthá- ; <ií, sovány ember ön- l tudatlanul simogatta ; a halántékát és keze í többször a tarkójára • tévedt. \ Dékány István, a S titkár, lopva veteti I rá egy-egy pillan- ; tást és tovább nézte ! a jegyzeteit. Majd A „nehéz" pártfeladat — Tudok, nem tu­dok ... — folytatta a titkár —, a fejed na­gyon sokszor fáj... Elfáradtál. Pihenő- kúra kell... — Igaz, nem Ka- ril-kúra — szólt köz­be valaki. — Ma há­nyat vettél be? A tanácselnök rósz- szallóan pillantott rá, de őszintén felelt, — ötöt... Azzal kezdtem a napot. A titkár nézte Ga­raguly Ferencet, amint tanácstalanul hordozta szemét egyik emberről a má­sikra. Végül azt mondta: — Az a javasla­tom, hogy a párt-vég­rehajtóbizottság bíz­za meg Garaguly Ferenc elvtársat egy nehéz pártfeladat végrehaV ásával... Mi­vel még nem isme­ri üdülőházaink éle­tét és működését, két hétig tanulmányoz­za és tapasztalatai­ról tegyen jelentést a párt-végrehajtóbi- zottságnak. Szavazás­ra teszem fel az in­dítványt. Egyhangúan elfo­gadták. Déri Károly A SZÖVOSZ rendezésében február elsejétől mezőgazda- sági könyvhónapot rendeznek az országban mindenütt a földművesszövetkezetek. Ké­szülnek a könyvhónapra a megye földművesszövetkezetei is. A mezőgazdasági szakköny­veknek már eddig is nagy si­kere volt a megyében, s a könyvforgalomban jelentős százalékot képviseltek az el­adott szakkönyvek. Az ered­ményekkel azonban nem elé­gedtek meg a falusi könyvter­jesztés Intézői, hanem azt tűz­ték ki célként, hogy minden házba, minden parasztember­hez eljusson a tanító betű. A terjesztők — úttörők és pe­dagógusok — a könyvhónap során felkeresnek minden há­zat, minden embert. Nem azért, hogy mindenáron köny­vet vetessenek velük, hanem azért, hogy felhívják figyel­müket a ■'»-.aki rod a lom fon­tosságára. Mutatóba visz­nek magukkal könyveket is. A házról házra járó népne­velők munkája már eddig is állás. A szezont a borsó nyit­ja, aztán jön a laboda, a kö­mény, meg a takarmánymag­vak. Augusztus végefelé, szep­temberben érkeznek a kerti­magok: a sárgarépa, a petre­zselyem, a kapor, meg az uborka. Utoljára a csemege tengeri marad, ezt már ilyen­kor tél derekén küldik. A kívülálló persze ilyen szimpla felsorolásból el sem tudja képzelni, mekkora mun­kát jelent a telepnek a mag­vak időre történő tisztítása. Az elmúlt szezonban például háromszázötvenhét vagon bor­só futott be, s ebből 127 va­gonra valót kézzel válogattak. Igaz, a falusi bedolgozókat is igénybe vették (közel egymil­lió forintot fizetett ki a vál­lalat borsóválogatásért a mo- nori háziasszonyoknak). A kézj válogatás nem tartozik a legkönnyebb munkák közé. Jó szem, arányérzék, türelem kell hozzá. Nemcsak fajsúly szerint, hanem nagyságra is külön kell osztályozni a borsó­magvakat. Három kategória van: a kiváló, az első és a másodosztályú. A fajtatiszta­ságra is nagyon kell vigyázni, mert az országos vetőmagfel­ügyelőség állandóan ellenőrzi a vetőmagvakat. A tisztítás gépi úton történik, ezt követi a fémzárolás, majd megkez­dődnek a kiszállítások. Az elmúlt esztendő a vára­kozáson felül sikerült. Egyes telepek a jó termés következ- ^ tében harminc-negyven szá- ^ zalékkal több vetőmagot dol- j, goztak fel. Monoton például ^ csak 244 vagon borsóra szá- ^ mítottak. Ezzel szemben több í mint 350 vagon érkezett be. S _______________ Ma Pásztón sorsolják a lottót A hónap utolsó lottósorsol á-í sát is vidéken tartja a Sport- j fogadási és Lottó Igazgatóság. £ A lottó 5. játékheti nyerőszá- ^ mait január 29-én, pénteken £ délelőtt 10 órai kezdettel Pász- £ tón sorsolják. Ez alkalommal döntik el azt ^ is, hogy a januári öt játékhét £ közül melyik hét szelvényei p vesznek részt a következő í tárgynyereményhúzáson. ■;--------------- ! Ö ntöttvas helyett y beton fűtőtestek | ? A nagyváradi építők legfőbb^ gondja, hogy a fémet • más í anyagokkal helyettesítsék. A í Nagyvárad tartományi tervező^ intézet az Azbociment-gyár < műszaki kollektívájának támo-^ ©atásával nemrég beton fűtő- ^ testet állított elő az öntöttvas-^ bői készült fűtőtestek helyette- ^ sítésére. A beton fűtőtestek ^ igen jól beváltak. Ugyanannyi^ meleget árasztanak, mint a ^ fém fűtőtestek, viszont ön-1 költségük 35—40 százalékkal í alacsonyabb. ___________________________ í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents