Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

y í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI Adrian MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM '«V i VÁnA 50 FILLÉR 1960. JANUÁR 29. PÉNTEK A mezőgazdasági beruházásokra kétmilliárd forintot irányoz elő a csaknem hatvannyolc-milliárdos költségvetés A pénzügyminiszter expozéja az országgyűlés tegnap megnyílt ülésszakán Az országgyűlés új ülésszaka csütörtökön megkezdte tanácskozását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politilcai Bizottságának tagjai, Gás­pár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losoncéi Pál, Nagy Jó- zsefné, Nyers Rezső. dr. Nezvál Ferenc, Ré­vész Géza, dr. Sik Endre, Tausz János, Traut- tnann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az or­szággyűlés tagjai határozatképes számban je­lentek meg. A képviselők felállva hallgatták végig az elnök megemlékezését Révai József és Antos István országgyűlési képviselők elhunytéról. Javaslatára Révai József és Antos István em­lékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Ré­vai József elvtárs elhalálozásával a Népköz- társaság Elnöki Tanácsában egy hely megüre­sedett. Az országgyűlés Marosán György képvise­lőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés — az elnök javaslatára el­fogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az 1960. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 2. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz inté­zett felhívásának tárgyalása; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámo­lója; 4. Az országgyűlés küldöttségének a Cseh­szlovák Köztársaságban tett látogatásáról szó­ló beszámolója. Ezután megkezdődött az 1960. évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter mondta el költségvetési expozéját. jVtjers Reasó pénsiigyntiitisster beszéde Bevezetőben hangsúlyozta Nyers Rezső elvtárs, hogy az idei állami költségvetés a há­roméves terv első két esz­tendejében elért gazdasági eredményekre épül. Népgaz­daságunk az elmúlt évben minden téren tovább fejlő­dött. A Magyar Szocialista Rfunkáspárt Központi Bizott­sága márciusi határo irtában javasolta, hogy 1959 végére érjük el a hároméves terv néhány legfontosabtí muta­tójában az 1960-ra tervezett színvonalat. E határozat meg­valósításában jelentős ered­mények születtek, amelyek­hez nagyban hozzájárult a széleskörű kongresszusi mun­kaverseny. — A múlt év végére tehát — folytatta — a hároméves terv főbb mutatóinak többségében már elértük, vagy meg­haladtuk az 1960-ra ki­tűzött színvonalat; így a szocialista ipar termelése, a termelékenység, a nem­zeti jövedelem, a reálbé­rek emelkedése és a bel­kereskedelmi áruforgalom terén. Ezután aláhúzta, hogy bár országunk gazdaság^, élete egészségesen fejlődik, és erő­teljesen felfelé ível, nem mentes a problémától sem: a múlt évben a termelés növe­kedéséhez a tervezettnél na­gyobb mértékben járult hozzá a munkáslétszám emelkedése, és csak kisebb mértékben a termelékenység emelkedése; a vásárlóerő is terven felül emelkedett; anyaggazdálko­dásunk nem minden esetben tartott lépést a megnöveke­dett követelményekkel; a be­fejezetlen beruházások állo­mánya abszolút mértékben nem csökkent. — Az idei költségvetési ja­vaslat összeállításánál — folytatta Nyers Rezső — a népgazdasági terv előirány­zataiból indultunk ki, amely a szocialista építés meggyor­sítását és a második ötéves terv megalapozását szolgálja. Az 1960. évi terv előirány­zatainak maradéktalan meg­valósításával az év végére jelentősen túlteljesíthetjük a hároméves terv főbb muta­tóit, így várható, hogy a nemzeti jövedelem növekedése, a szocialista ipar termelé­se, továbbá a termelé­kenység, valamint a me­zőgazdasági termelés szá­mottevően meghaladja majd az 1960-ra erede­tileg előírt színvonalat. A tervezettnél gyorsabb lesz tehát a beruházások, a reál­bér, valamint a belkereske­delmi áruforgalom növeke­désének üteme is. Ha figye­lembe vesszük a hároméves terv első két esztendejének eredményeit, megállapíthat­juk: minden feltétel megvan ahhoz, hogy elérjük kitűzött céljainkat. A továbbiakban részlete­sebben ismertette a költség- vetést. Megállapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tükröz. Gazdasági életünk felfelé ível, a költség- vetés bevételei és kiadásai is lényegesen emelkednek a ta­valyihoz képest A költségvetés bevételei 67 713 millió forintot, ki­adásai 67 400 millió forin­tot tesznek ki, tehát a költségvetés mérlege 313 millió forint bevételi több­letet mutat. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetektől, a földműves- szövetkezetektől és a kisipari szövetkezetektől azt várja a kormány, hogy eredményesen gazdálkodjanak és mindenkor maradéktalanul tegyenek ele­get adófizetési kötelezettsé­güknek. A lakosságtól eredő adó- és illetékbevételek összege 4405 millió forint, a bevételek 6,5 százaléka. Az idei előirányzat 875 millió forinttal alacso­nyabb, mint a múlt évi be­fizetés, mert az újonnan ala­kuló termelőszövetkezeteknek — mint ismeretes — a kor­mány adókedvezményt bizto­sított. , — A kisiparosok, a kiske­reskedők & az egyéb szabad­foglalkozásúak adózási rend­szerén nem tervezünk változ­tatást — mondotta —, majd a költségvetés kiadásait is­mertette. A mezőgazdasági beruhá­zásokra közel 7 milliárd forintot irányoz elő a költ­ségvetés. s ez elsősorban a mezőgazdaság növekvő gépszükségletének fedezé­sét biztosítja. Fejlődik a közlekedés és a hírközlés, javul az úthálózat. Uj üzletházak és boltegysé­gek nyílnak meg. Az állami lakásépítés keretében több mint 14 000 lakást fejeznek be. s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk az­zal, hogy magánerőből mint­egy 25 000 lakás épül. A költ­ségvetés ehhez 650 millió fo­rint hosszúlejáratú hitelt biz­tosít. Több mint 260 millió Ft hitelt nyújtunk öröklakás vá­sárlásokhoz. A költségvetés egészségügyi, szociális és kul­turális kiadásai 19.4 milliárd (Folytatás a 2. oldalon) ülésezik az országgyűlés. Algírban még tart az ostromállapot Mi a helyzet Algírban? A lá­zadás ötödik napján az ultrák kénytelenek enyhíteni az ál­talános sztrájkot. Kirajzolódik, hogy Algír­ban a lázadás szervezői új ele­meket akarnak belevinni poli­tikai vonalukba: ki akarják erőszakolni, hogy Algír mu­zulmán lakossága is felsora­kozzék melléjük. Az arab lakosság viszont — arr' it egy muzulmán nemzet­gyűlési képviselő, Chelha 'is A ceglédi járás termelőszövetkezeti járás lett E’1 hét elején ismét jelentő­sen fejlődött megyénkben a termelőszövetkezeti mozga­lom: a ceglédi járás ter­melőszövetkezeti járás lett. A hatalmas határú, . tizenegy nagyközséget és két várost magába foglaló járás mint­egy 11 ezer dolgozó parasztja közel 45 ezer hold földdel gya­rapította a szövetkezeti gaz­dálkodást. Tizennégy éj termelő- szövetkezet alakult és so­kan kérték felvételüket a régebben működő ter­melőszövetkezetekbe is. Hogy a járás felvehette a kitüntető „termelőszövetkeze­ti’* címet, abban nem utolsó­sorban nagy szerepe van Cegléd dolgozó parasztságá­nak. Cegléd ugyanis már novemberben szövetkezeti, vá­ros lett A ceglédi paraszto­kat csakhamar követték a nagykőrösiek, majd az abo- nyiak és a többiek. Jellemző volt a dolgozó parasztság hangulatára, a fejlődés gyors ütemére a törteliek példája. Itt a felvilágosító munka megkezdése előtt nagygyűlést tartottak, amelyen mintegy kétezren vettek részt. A gyű­lést megelőző napokban'már mintegy 70—80 dolgozó pa­raszt írta alá a belépési nyi­latkozatot, utána pár nap­pal pedig megkezdhették a termelőszövetkezeti község feliratú táblák készítését. A belépési nyilatkozatok aláírása ntán nyomban megkezdődött a munkák előkészítésének szervezé­se, a brigádok kialakí­tása. A termelőszövetkezetek segí­tése érdekében nyolctagú já­rási mezőgazdasági bizottság alakult és ez megkezdte az új gazdaságok részére egy három hónapra szóló terv ki­dolgozását, amelyet a ter­melőszövetkezeti tagokkal is­mertetnek és megvitatnak; A bizottság mezőgazdasági szak­emberei védnökséget vállal­tak egy-egy új közös gazda­ság felett, leszögezte — teljesen távol­tartja magát a lázadástól. Algírban még tart az ost­romállapot. A zendülők vi­szonylag akadálytalanul foly­tatják állásaik megerősítését. Teherautók élelmiszert szál­lítottak nekik. Egy iskolaépü­letben saját kórházat és kony­hákat rendeztek be. A DPA becslése szerint a barikádok mögött jelenleg körülbelül 6000 ember t^tózkodik. A lázadók csütörtökön is megkísérelték Algírban, hogy biztosítsák a mohamedán la­kosság támogatását. Sikertelenül járt azonban egy „testvéri tüntetés” megszervezése, amelyet a volt frontharcosok egye­sülete kezdeményezett. A francia kormány algíri fő- megbízotfjának székhelye előtt a kitűzött időpontban megje­lent ugyan több ezer európai, dé csak húsz mohamedán. A vezető amerikai lapok csütörtöki cikkei visszatükrö­zik azt az aggodalmat, ame­lyet az amerikaiak az algé­riai válság miatt éreznek. A New York Times vezércikké­ben azt írja, hogy egy olyan arányú válság, amellyel most Francia- országnak meg kell küz­denie, a Nyugat válsága. A párizsi sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy a kormány most azt a varázsszót keresi, amely látszólag nem fosztja meg tartalmától az önrendel­kezési jog elismerését, s amelynek segítségével le tud­ják szerelni az algíri ultrákat. Az Humanité felveti a kér­dést, hogy a kormány algériai főmegbízottja és az algériai francia főparancsnok a kor­mány utasításai szerint tette-e meg szerdán nagy feltűnést 1 keltő nyilatkozatát. Delouvrier és Challe tábornok nyilatko­zatai pontosan a lázadók kö­veteléseinek irányába hatnak. Nyilatkozatuk tudatosan hátat fordított a szeptember 16-án meghatározott önrendelkezési politikának. A probléma az, vajon a kormány meghaj- lik-e az ultra-kolonialisták ultimátuma elüti, vajon néhány ezer fasiszta eszte­len követelése nagyobb súllyal esik-e a latba, mint 40 millió francia világosan kifejezett akarata. Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy a francia rendőr­ség csütörtökön intézkedéseket foganatosított szélsőjobboldali elemek ellen. Párizsban, Marseille-ben, Nizzában és Lille-ben ház­kutatást tartottak jobbol­dali radikális személyek lakásán, illetve szervezetek épületében. Letartóztatták Le Pen jobboldali radiká- kális képviselőt és Pierre Andre volt képviselőt. Rajtuk kívül előállítási parancsot adtak ki mint­egy 80 személy ellen. A DPA párizsi értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy Ro­bert Magnin vizsgálóbíró hoz­ta ezeket az intézkedéseket an­nak az eljárásnak a során, amelyet „az állam belső biz­tonságát fenyegető kísérletek” miatt megindítottak. Az „Ifjú Nemzet Mozga­lom” főhadiszállásán — a moz­galom jelvénye ugyanaz, mint az algíri Ortiz vezetése alatt álló „Francia Nemzeti Front”-é — okmányokat foglaltak le. A DPA szerint az intézkedések azon körök ellen irányultak, amelyek az utóbbi napokban De Gaulle tábornokot sértő röplapokat terjesztettek.

Next

/
Thumbnails
Contents