Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
2 1980, JANUAR 29. PÉNTEK «hírlap AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) forintot tesznek ki. az összkiadások 28,8 százalékát. A kiadások emelkedése, nagyobb, mint az elmúlt években. A községfejlesztési alap a tervek szerint mintegy 1,6 milliárd forintot tesz ki, tehát jelentős forrása a községek és városok fejlesztésének; számos helyi feladat megoldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvillamosítás gyorsítását, az ivóvízellátás javítását, számos tanterem, művelődési ház megépítését, illetve felújítását és a lakosság életkörülményeit javító számos más intézkedés végrehajtását. A lakosság is világosan látja ezt és a pénzbeli hozzájárulásokon kívül jelentős társadalmi munkát is vállalt a községfejlesztési tervek végrehajtásáért. A községfejlesztési munka tehát további lehetőséget adott a lakosság széles rétegeinek bevonására a közügyek intézésébe. Tanácsaink feladata, hogy a lakosság pénzbeli és munka-hozzájárulásait, az állami támogatást és az egyéb bevételeket gazdaságosan használják fel. A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy a költségvetés eredményes végrehajtása a népgazdasági terv teljesítésétől függ, s ez a körülmény a jó vállalati gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A költségvetés adatai visszatükrözik népgazdaságunk alapvetően kedvező helyzetét. Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden területén, minden vállalatnál megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gazdaságosságot fokozni lehet. Gazdasági fejlődésünk egyik központi kérdése a munka termelékenységének szakadatlan, gyorsütemű emelése. Az idei népgazdasági terv szerint a termelés növekedésének mintegy felét a termelékenység javulásával kell elérni. A gazdasági vezetésnek — a minisztériumoktól a vállalatokig — egyik legfontosabb feladata, hogy meggátolja a felesleges létszám növekedést. Viszonylag alacsonyabb anyagkészletekkel kell elérnünk az ipari termelés tervezett növekedését. Ezért tovább kell javítani az anyaggazdálkodást, fel kell tárni az alapanyagtermelő iparágak termelési tartalékait, hogy az utóbbi években megszokottnál kevésbé kényelmes anyagellátási helyzet ellenére is tovább javuljon a termelés tervszerűsége és gazdaságossága. Munkát és anj'agot csak kor. szerű és jól értékesíthető termékek előállításához használjunk fel. Minden gazdasági vezető lássa a műszaki színvonal emelésének alapvető fontosságát. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem ez évi tervezett többletének egy részét a szocialista felhalmozás nagyobb mértékű növelésére fordítjuk, s ezzel egyidejűleg biztosítjuk az anyagi eszközöket az életszínvonal szerény, de érezhető javulásához; — A népgazdaság minden területén érvényt kell szereznünk annak a felismerésnek, hogy a termelés, a beruházások és felújítások növekedése csak akkor szolgálja igazán szocialista fejlődésünk ügyét, ha magasabb műszaki és termelékenységi színvonallal, alacsonyabb termelési költségekkel, gazdaságos külkereskedelemmel és aktív fizetési mérleggel párosul. Az idén tehát még jobban, tervszerűbben kell gazdálkodni. Helyes lenne, ha ez a cél az eddiginél is következetesebben érvényesülne a dolgozók mun- kaverseny-mozgalmábain. A SZOT határozata is felhívta erre a figyelmet. A nyereségrészesedési rendszer eredményesnek bizonyult, alapelveit változatlanul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási módszereit tovább kell fejlesztenünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangját jobban szolgálná például, ha az alapfeladatokat és a többletnyereségből való részesedés mértékét több évre előre meghatároznánk. Tovább kell javítanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy az ne a vállalatok vezetőit sarkallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösztönözze szaktudásuk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények elérésére. Részletesen szólott ezután a mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés összefüggéséről. — A költségvetés összeállításakor — hangsúlyozta — elsőrendű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket segítsük. Az idei költségvetés a szövetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosít a régi és új termelő- szövetkezeteknek, nagyüzemi gazdaságok kialakítására. megszilárdítására és fejlesztésére. E sokoldalú állami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok saját erőforrásaikkal és szorgalmas munkájukkal fokozottan hozzájáruljanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A költségvetés 2.2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít a termelőszövetkezetek idei beruházásaira. A költségvetés több mint másfél milliárd forintot irányoz elő építkezésekre, több százezer állatférőhely, több ezer vagon kapacitású magtál', góré és egyéb gazdasági épület létesítésére. A beruházásoknál a lehető legmagasabb fokú gazdaságosságra kell törekedniük az építő vállalatoknak is, a termelőszövetkézeteknek is. Ebben az évben már a szövetkezeti saját erő csaknem felét gépvásárlásokra fordítják. Az állam a gépvásárláshoz hitelt nyújt a szövetkezeteknek. ugyanakkor tovább növeli az állami gépállomások kapacitását is. A gépállomások az idén a tavalyinál csaknem 50 százalékkal több, normálholdban kifejezett gépi munkát végeznek a termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány gyarapítását több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitellel segíti az állam. — A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén múlik, hogy jól használják fel szocialista államunk sokoldalú anyagi támogatását. A munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző jövedelemelosztási formák kikísérletezése, a növénytermesztés és az állattenyésztés színvonalas, tervszerű irányítása komoly követelményeket támaszt a termelőszövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól a feladatukat, akik a termelési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére használják fel az állami hiteleket is, a szövetkezet saját erőforrásait is. Csakis a több áru értékesítéséből származhat a tagok nagyobb jövedelme. A régi és az új termelő- szövetkezetektől is azt várjuk, hogy megtermelt áruikat mind nagyobb mértékben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják. A termelési alapok meghatározott százalékának erejéig hitelt nyújtunk az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezetként a termelőszövetkezeteknek áruértékesítési kötelezettséget kell vállalniok az állammal szemben. A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is. A többtermelésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szándékozik elvonni a parasztságtól. A költségvetésben az egyéni parasztgazdaságok adózását például a tavalyi szinten irányozták elő. A költségvetés biztosítja az egyénileg gazdálkodók részére a kedvezményes állategészségügyi, növényvédelmi szolgáltatásokat és módjukban áll igénybe venni a gépállomások munkáját. Számítunk rá, hogy az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseket kötnek az állami és szövetkezeti szervekkel, a földművesszövetkezetektől beszerzik a termeléshez szükséges eszközöket és termékeiket elsősorban a szocialista kereskedelem útján értékesítik. Meggyőződésünk — hangsúlyozta Nyers Rezső —, hogy a dolgozó parasztok ebben az évben is maradéktalanul eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. Az ország lakosságának HO százaléka itírsadalontbiziosiltísban részesül Expozéja befejező részében az életszínvonal egyes kérdéseivel foglalkozott Nyers Rezső pénzügyminiszter. Elmondotta, hogy a népgazdasági terv szerint ebben az évben 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek, s jóval kedvezőbben alakulnak, mint ahogy a hároméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben tovább emelkedik a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdíjak és a családi pótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az évben mintegy 700 millió forint többletbevételt jelefit a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme tehát három év alatt az eredetileg tervezett 8 százalék helyett 15 százalékkal emelkedik. A reál- jövedelem növekedés túlteljesítése mintegy egyharmad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az eredeti életszínvonal emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy 15 százalékban — hozzájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor — árának leszállítása is. A reáljövedelmek emelkedésével nőnek a dolgozók igényei. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legnagyobb mértékben biztosítanunk kell — érvényesítve pártunk gazdaságpolitikájának azt . ..az. alapvető elvét, hogy a nagyi^B felhalmozással jaró erőfeszítések nem mehetnek az életszínvonalemelkedés, a lakosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott arról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a lakosság igényeinek megfelelően változzék. Nagyobb lesz a fejlődés a lakosság által külön keresett tartós fogyasztási cikkeknél. Bútorból 20 százalékkal, elektromos hűtőszekrényekből 15 százalékkal, televíziós vevő- készülékből 63 százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a bérekbe és jövedelmekbe be nem számított közvetett juttatások. Figyelmet érdemel például, hogy az idei költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatai egy lakosra számítva évi 1900 forintot tesznek ki, 14 százalékkal többet, mint az előző évben. Költségvetésünk közel 900 gyógyintézeti ágy, 39 orvosi körzet létesítését irányozza elő. A szakorvosi rendelőórák számát 800-zal növeljük. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a társadalombiztosításban részesülők száma ugrásszerűen megnőtt: a biztosítottak száma az idén már meghaladja a 8 millió főt, vagyis Magvar- ország lakosságának 80 százalékát. A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál na- nagyobb összeget biztosít a költségvetés. Soha még any- nyian nem tanultak Magyarországon, mint idén. Az alsó, a közép- és a felsőoktatása intézményekben — a különböző tanfolyamokat nem is számítva — több mint 2 millió tanuló, a népesség több mint egyötöde részesül oktatásban. Különösen örvendetes, hogy az esti és a levelező tagozatokon 300 000 felnőtt dolgozó tanul. Ebben az évben a legnépesebb korosztály kerül az általános iskolák padjaiba, mégis bizonyos javulást érünk el a tanterem-ellátottságban. mert a művelődési beruházások döntő részét az általános iskoláknak juttatjuk. A szocialista kultúra széle- sebbkörű terjesztését szolgálják a színházak, a rádió, a televízió, a könyvtárak és a művelődési otthonok működésére előirányzott — a múlt évinél nagyobb összegű — költségvetési tételek. A tavalyinál többet biztosít a költségvetés a tudományok fejlesztésére, különösen a fizikai és a kémiai, a műszaki és agrártudományokra. 3Iegintluli a vita a pénzüggminiszter beszámolója felett A pénzügyminiszter beszámolója után dr. Dabrónaki Gyula, a terv. és költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját az 1960. évi költségvetésről. Az országgyűlés délután Dinnyés Lajos alelnök elnökletével folytatta tanácskozását. Az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában elsőnek Szurdi István országgyűlési képviselő, az MSZMP Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője szólalt fel. — Iparunk fejlesztésének kulcskérdése — hangsúlyozta — a műszaki színvonal növelése és ezért szükséges iparunk helyzetéről, mindenekelőtt műszaki fejlesztéséről tájékoztatni az ország dolgozóit. Szükségesnek vélem az ország figyelmét felhívni a műszaki fejlesztésben előttünk álló nagy feladatokra azért is, mert sikereink mértékét az határozza meg, hogyan vállal részt társadalmunk, elsősorban a magyar munkásosztály és az egész műszaki értelmiség a feladatok megoldásában. Az elmúlt években némileg előrehaladtunk a műszaki színvonal emelésében, de a feladatok megoldásában, sőt egyes fontos műszaki célok pontos kijelölésében még a munka kezdetén vagyunk. Részletesen beszélt ezután a műszaki fejlesztés feladatairól. Különösen nagy jelentőségű, hogy a szocialista országok között megvan a mód egymás technikai vívmányainak tanulmányozására és kölcsönös felhasználására. Ez a mi országunk számára különösen hatalmas erőforrást jelent. — A műszaki fejlesztésnek egyik — és csak a szocialista országokban lehetséges — emelője az újítómozgalom, az újítók és feltalálók, tehát a munkások és mérnökök tízezreinek, tömegeinek aktív részvétele a műszaki fejlesztésben. 1959-ben 210 000—220 000 újítási javaslatot nyújtottak be — 35 000-rel többet, mint az előző évben. A találmányok száma is magasabb volt. A benyújtott újításoknak mintegy felét, tehát körülbelül száztízezret fogadtak el. Az elfogadott újításokból mintegy 85 000-et megvalósítottak, ami egy év alatt valóban sok millió forint hasznot hozott. Hiba azonban, hogy az újítások nagy többségét csak az újító üzemében alkalmazzák, az újítások széleskörű terjesztése elmarad. • A szabványosítás, a tipizálás lehetőségeit is sokkal jobban kell hasznosítanunk, mint eddig tettük. — Műszaki fejlődésünk üteme, hatásfoka — mondotta a továbbiakban — nagymértékben függ rm-n^ásaink technikai mu'«'' ’ 'tői, műszaki szakember-el'átottságunk mértékétől, színvonalától. MunA Pest megyei Hírlap 25 000 forintos rejtvényversenye résztvevőit értesítjük, hogy a mai rejtvényünk közlése anyagtorlódás miatt maradt el. Az esedékes rejtvényt holnapi számunkban közöljük. rrmnap I960, január 29, Adél napja. A Nap kél 7.16 órakor, nyugszik 16.69 órakor. A Hold kél 7.40 órakor, nyugszik 18.26 órakor. Várható időjárás: helyenként élénk délnyugati széliéi tovább tart az évszakhoz képest enyhe idő, néhány helyen kevés esővel, főként keleten köddel. — KÖZEL ÖTVENMILLIÓ FORINTOT fordítanak az Egyesült Izzó váci televíziós képcsögyárának építkezéseire. Ezzel teljesen elkészül az új üzem és 1961-ben már 300 ezer képcsövet készít. kásosztályunk nagy többsége igyekszik tudását, műszaki ismereteit szélesíteni. Ennek bizonyítékai vannak, mint például a több ezer szocialista brigád több tízezer tagjának vállalása szakmai, műszaki ismereteik növelésére. Úgy vélem, munkásosztályunk tudásszomjának kielégítésében, a továbbképzés szervezésében a szakszervezetek, az illetékes gazdasági, állami vezetők, általában a vezetés kissé elmaradt, holott azzal is számolnunk kell, hogy a tanulni óhajtó munkások száma a jövőben tovább növekszik. Népgazdaságunk és ezen belül iparunk egyes ágazatai már most műszaki szakemberhiánnyal küzdenek. bár mérnökeink, technikusaink száma az utolsó tíz évben megháromszorozódott. Illetékes állami szerveink dolgoznak a kérdés megoldásán, de e téren is határozottabb fellépésre van szükség. Kiss Dezső országgyűlési képviselő hangsúlyozta: népgazdaságunk veze ésének minden láncszemében továbbra is olyan légkört kell teremtenünk, amelyben az emberek odaadóan munkálkodhatnak, mondhatják el véleményüket, fejthetik ki jó elképzeléseiket. Kukucska János országgyűlési képviselő a mezőgazdasági előirányzatokról, a mezőgazdaság szocialista fejlődésével kapcsolatos kérdésekről beszélt. Hunyadi Károly országgyűlési képviselő felszólalásában többek között a mezőgazdasági szakoktatás fontosságát emelte ki és elismeréssel szólt azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormányzat tett és tesz a mezőgazdasági dolgozók szaktudásának ’ növelésére. Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő — az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának nevében megállapította: egyre inkább valóra válik a pártnak és a kormánynak az a szándéka, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését egész népünk ügyévé tegye. A dolgozó parasztság egyre növekvő bizalommal válaszol a párt és a kormány helyes politikájára. Ez a bizalom segíte- niakarással, áldozatvállalással is párosuL Dolgozó parasztságunk a múlt évben például saját erőből mintegy 165 (százhatvanöt) millió forint értékű gazdasági épülettel és más létesítménnyel gazdagította a termel őszö vetkezeteket. Mokri Pál, országgyűlési képviselő szólalt fel végül a csütörtök délutáni vitában. Javasolta, hogy a kulturális, egészségügyi és kommunális beruházások elosztásánál vegyék figyelembe az ipar gyorsütemű fejlődésével kapcsolatos sajátos helyi igényeket. Az országgyűlés ma folytatja a költségvetés tárgyalását. — AZ IDÉN ELKÉSZÜL Szentendre város általános rendezési terve. A terv elkészítését, amelyet a Budapesti Városépítési Tervező Iroda végez, légifelvételek előzik meg. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a városról új, a mai helyzetnek megfelelő 1 5000 méretarányú térképek is készülnek. Az elkészítendő terv nagy segítséget nyújt a város további fejlesztési programjának kidolgozásához. — SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOT avatnak ma délután a Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalatnál. A brigádavatásra ünnepélyes keretek közölt kerül sor. — A HALÁSZTELEKI Szerszámgépfejlesztő Intézetben új kísérleteket folytatnak; először gépesíteni, majd pedig automatizálni akarják az esztergapadokat. A legismertebb eszterga- padokra már elkészítették a gépesítési tervdokumentációt. — HÁROMEZER HALLGATÓNAK több mint tizennégy előadást tartott Gödöllőn a múlt év szeptemberében alakult Juhász Gyula irodalmi színpad. A színpad tagjai erre az évre is gazdag programot állítottak össze. — SOK JÓ ÖTLETTEL, javaslattal segítik a Csepel Autógyár dolgozói az idei megnövekedett feladatok végrehajtását. A most folyó termelési tanácskozásokon közel 300 javaslatot nyújtottak már be a dolgozók. — MEGYEBIZOTTSÁGOT VÁLASZTÓ küldöttértekezletet tart' ma délelőtt 9 órai kezdettel a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei bizottsága, a Vasasszékház első emeleti tanácstermében. A küldött- értekezlet megtárgyalja a szakszervezet eddig végzett munkáját, s ugyanakkor megválasztja a kongresszusi küldötteket. — SZÁZHÚSZ VAGON vetőmagborsót exportált a nyugati országokba az elmúlt idényben a Kertimag Vállalat monori telepe. Angliába, Franciaországba, Nyu- gat-Németországba és az északi államokba szállítottak Monorról vetömagborsót és más kertimagvakat. — HÚSZ tonnáról száz tonnára növelte három év alatt a porkohászati alkatrészgyártást a budaörsi Keményfémipari Vállalat. Az elkövetkezendő időben tovább növeli a gyár a porkohászati alkatrészek választékát. — VASIPARI részleget alakított Ecseren a Tápiósü- lyi Vegyes Ktsz. A tizenkét tagú. elsősorban szolgáltatásokat végző vasipari részleg január 3-án kezdte meg működését. — CSEPEL motorral működnek a februárban forgalomba kerülő új típusú bányászautóbuszok. A külsőre is nagyon ízléses munkásszállító autóbuszok alvázát a Csepel Autógyár készítette, s még az idén száz autóbuszhoz készít alvázat és motort a gyár. — EGYRE GAZDAGABB lesz Vácott esténként a novemberben felavatott pártós tömegszervezetek székházának programja. A jövőben a TIT több előadást rendez a földszinti nagyteremben és itt folytatják a Dunakanyar Fotoklub előadássorozatát is.
