Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

AHOI A LEGFONTOSABB RUHÁZATI CIKK KÉSZÜL

IV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM

1960. JANUÁR 28. CSÜTÖRTÖK

Egy nap a kultúrotthonban

város lakosságának végzik. Évente sok-sok mérték utáni megrendelésnek tesznek eleget. Még több a javítás. Az előző évben mintegy 15 —16 ezer pár volt. A javítási munkák értéke meghaladta a 600 000 forintot.

De készítményük az ország más részébe is elkerül. A cipő- nagykereskedelmi vállalat megrendelésére évente hatezer pár új cipőt készítenek. Munkájukat a megrendelők megelégedésére végzik.

Egy kultúrotthonra mindig nagy és nemes feladat vár, középpontja kell, hogy legyen egy helység kulturális életének. Egyszerre két irányú munkát kell végeznie: művelni és szórakoztatni kell a lakosságot.

Vajon Nagykőrös kulturális otthona teljesíti-e ezt a feladatot? Erre a kérdésre vártunk választ, amikor szétnéztünk az épületben.

Lehetőség mind művelődésre, mind szórakozásra bőven van — állapítottuk meg, amikor Kiss István igazgató elmondta, hogy sokféle szakköre működik a kultúrott- honnak.

Csak néhányat sorolunk fel belőle: színjátszó, báb, eszperantó, német és sza- bást-varrást tanuló szakkör.

Ezenkívül itt van az épületben az értelmiségi klub, az MHS ejtőernyős klubja, valamint az MHS irányításával itt működik a Petőfi Mozi is. Fontos szórakoztató és nevelő szerepet tölt be a nemrég elkészült színházterem is, ahol máris több érdemes darabot láthatott a közönség.

Mit csinálnak az egyes szakkörökben? — tettük fel a kérdést Kiss Istvánnak. Válaszul elvezetett néhány szakköri foglalkozásra.

Elsőnek a varró tanfolyamot tekintettük meg. Szorgalmas munkában találtuk a hallgatókat: éppen egy szabásmintát írtak le. Malovics Istvánná szakvezető elmondta, hogy hetenként kétszer találkoznak s a tanfolyam idején nagyon sok minta szabását, varrását megtanulják az asszonyok.

Dicsérte a szorgalmukat, igyekezetüket.

Megkérdeztük Balogh Jó- zsefnét, mit készített már, mióta idejár. Büszkén mondta, hogy már kiskosztümöt is varrt.

Innen eszperantó órára mentünk. Bánóczy Endre vezetésével hét hallgató tanulja a „nyelvek nyelvét”. A feltett eszperantó-kérdésekre szinte már pattogtak a válaszok — s mi egy szót sem értünk, azaz egy-két szó hasonlít a németre, franciára,/ latinra, s ezek segítségével, meg főleg Bánóczy Endre tanár úr fordításával megértjük a szöveget.

Mindjárt megkérdezzük az egyik tanulótól azt is, melyik szavak tetszenek neki legjobban, mire gondolkodás nélkül kapjuk a választ:

A Nagykőrösi Konzervgyár pályázatot hirdet

I960, év szezonjára felvásárlói, mázsálói, mozgóátvevői és adminisztrációs munkákra. A pályázatok beadási határideje február 25. Részletes feltételek megtudhatók a Konzervgyár termeltetési osztályán.

A Nagykőrösi Konzervgyár felkéri szerződéses termelőit,

szíveskedjenek január hónapban bejelenteni a gyár termeltetési osztályán, hogy a korábban megkötött szerződéseket melyik termelőszövetkezetbe vitték be, illetve abból menynyit akarnak háztáji területükön megtartani. 1960 évre Nagykőrösön csak zöldbab és uborka szerződhető háztáji területre. Egy háztáji gazdaságra 400 öl a legnagyobb szerződhető terület. A paradicsom, paprika, zöldborsó szerződéseket és a bab, uborka szerződés 400 öl feletti részét a termelőszövetkezetnek kell átadni.

amas (szeretni) és béla (szép). Megtudjuk azt is, hogy fel év alatt szépen meg lehet tanulni beszélni, s akkor már jöhet a levelezés külföldiekkel.

A földszinten vidám csárdás ritmusa csalogat bennünket a tánctanfolyam helyiségébe. Sárik Ilona tanárnő oktatja a régi táncot az elég ügyesen mozgó tanulóknak. Aztán mindenki partnert cserél és a fox lépéseit gyakorolják. Közben megkérdezzük Sárik tanárnőt, milyen táncokat tanulnak majd meg a fiatalok.

Csárdást, foxot, tangót, keringőt, meg néhány modern gyors táncot is

— hangzik a válasz.

— Nagyon szeretném azt — jegyzi meg a tanárnő — ha a tanfolyam részvevői megtanulnák, hogy egy táncot végig illik táncolni a partnerrel, s utána helyére kell vezetni a hölgyet. Szeretném, ha a' tanulók nem szoknának rá az úgynevezett lekérésre. Befejezésül Király Bélával beszélgettünk, aki a színjátszó csoport terveiről tájékoztatott minket. Elmondta, hogy jelenleg Örsi Ferenc A kapitány című kétrészes színdarabját próbálják, április 4-re készülnek vele. Szólt többek között arról is, hogy

a felszabadulási fesztiválon Ságodi József Hínár című drámájával szeretnének részt venni.

Ezzel végére is értünk látogatásunknak. Amit láttunk, szép volt, amit hallottunk hasznos. Azt a tapasztalatot szűrtük le magunknak, hogy a körösi kultúrotthon jól tölti be hivatását, művel is, szórakoztat is. Csák igénybe kell venni a lehetőséget.

Ba’.oga Béla, Árvái István, Fajka József és Takács László ktsz-íagek keze alatt „ég” a munka. De számításukat is megtalálják. Havonként 1400—1500 formt az átlagkeresetük

Válaszol az illetékes

a Petőfi Mozit ért észrevételekre

Levelezőjük, Pintér László- né észrevételeit köszönjük, s azzal kapcsolatban a következőket szeretném élmondani:

A termelőszövetkezetek villamosításáról

A föld közös, nagyüzemi művelése, a termelőszövetkezetek fejlesztése, nemcsak a termésátlagok emelkedését vagy az állattenyésztés fejlődését eredményezi majd. Sok egyéb mellett megváltoznak a dolgozó parasztok munka- és életkörülményei, tanyán is emelkedik a kulturális színvonal.

Ezeknek a javuló feltételeknek egyik alapja: a termelőszövetkezetek villamosítása lesz.

A villamosítási munka az előző években is jól haladt. A DÁV nagykőrösi üzletigazgatósága 1959-ben 14 termelőszövetkezetbe juttatta el a munkát könnyítő, az életet megszépítő fényt, áramot.

Öt Pest megyei és Bács megyei tsz-be építették ki a vezetéket, közöttük a nagykőrösi Szabadság és a Rákóczi tsz-be,

a ceglédi Vörös Október és Zrínyi tsz-be és a nyársapáti József Attila szövetkezetbe. Az állam magára vállalta a külső vezetéképítés nagy terhét. Erre a célra több mint négymü- lió formtot fordítottak.

1960-ban még nagyobb arányú az építési program.

Ebben az évben 20 termelőszövetkezet villamosítását tervezik..

Már építik tg. a páhi Ifjú Gárda és Keleti Fény, valamint a kaskan tyúi Kossuth tsz vezetékeit. A második negyedévben keiül sor a ceglédi Petőéi és a nagykőrösi Arany János tsz villamosítására. Ezek a munkálatok ismét

hatalmas összegbe kerülnek, közel ötmillió 200 ezer forint a tervezett kiadás.

Ezt is magára vállalta az állam. A szövetkezeteknek csak a belső építési és szerelési munkálatok kiadásait kell vál- lalniok.

S akkor könnyebb lesz a munka. Sok, a mezőgazdaságban alkalmazható gépet árammal hajthatnak meg, művelődést és szórakozást nyújthat a tanyán is a rádió és televízió, örökre száműzhetik a mécsest vagy a pislákoló petróleumlámpát a termelőszövetkezetekből.

A Petőfi Mozi nem MOKÉP-; üzem, hanem a Magyar Hon-j védelmi Sportszövetség mozija,; ezért csak olyan filmeket kap-j hat, amelyeket a helybeli MO- j KÉP mozi (nálunk az Arany; János Filmszínház) már lejét-j szott. Ezen segíteni nem tu- j dunk. j

Á terem fűtése érdekében: mindent elkövetünk. Egy-egy; vetítési napon egy mázsányi: kokszot tüzélünk el. A színpad; melletti kazánt nem tudjuk; előadás; jüftt üzemeltetni, jtndrtj annak jzúgasa zavarná a han- j got. ( i

A pébztár építése még nem fejeződött be, az csak idsigle-; nes jellegű. A helyárakat fel- i tüntető ideiglenes táblát ki-; tettük.

A vetítés újbóli megkezdése, tehát december 25-e óta már három szovjet filmet játszottunk.

Az Arany János Filmszínház nézőtere kifejezetten mozi céljára épült, s az a Pest megyei MOKÉP egyik legkorszerűbb bemutató filmszínháza. A Petőfi Mozi nézőtere mozi céljára kevésbé alkalmas, különösen akusztikailag. A Petőfi utánjátszó mozi, olcsó hely- árakkal. Mindent megteszünk, hogy látogatóink igényeit kielégítsük. Műszaki berendezését igyekszünk állandóan tökéletesíteni. A hang és kép tökéletesítésére állandóan újabb és újabb eszközöket szerzünk be.

Szabó Ferenc, a mozi vezetője

Istráb Lászlóné kikészítő az új cipők kozmetikusa. Naponta 20 pár cipő kerül ki a keze alól

(Foto: Dobos) (Szöveg: Ko-bor)

— A JANUARBAN elszállított 150 darab hízottsertés után február első napjaiban újabb 80 fehér hússertést szállít a budapesti sertésvágóhíd- ra az állami gazdaság.

— ELSÖSEGÉLYNYUJTÁ- SI tanfolyamot indít február 2-án, délután 3 órakor a szakmaközi bizottság vöröskeresztes csoportja. A tanfolyam helye a városi pártbizottság épületében, a KISZ előadóterme lesz.

— MOANYAGLAPKÄK felhasználását vezetik be februárban a konzervgyárban, s ezzel tekintélyes mennyiségű ónozott lemezt takarítanak meg. (Ez azért jelentős, mert ebből az anyagból behozatalra szorulunk.) Az ízléses műanyaglapkákat a gyár dobozüzeme készíti.

— AZ ORSZÁGOS akció keretében városunk tanácsa is szükségesnek tartja egy sze- génysorsú, de kiváló képességű egyetemi hallgató segítését. Ezért társadalmi ösztöndíj alapítását tervezi. Az ösztöndíjas diplomájának megszerzéséig havonként 450 forint támogatásban részesül.

— JÖL HALAD a tervkészítés az Arany János Termelőszövetkezetben. Gondosan számbaveszik azokat a lehetőségeket, amelyek rövid idő a'att jelentős jövedelmet biztosítanak. Ez évben mintegy 14 000 darab pecsenyecsibét nevelnek, három turnusban. Az első csoport naposcsibét márciusban hozatják. Ebből alakítják ki a mintegy 1500 darabos törzsállományt.

— A TUDOMÁNYOS ismeretterjesztő társulat szabadegyeteme keretében Bérezés és bérrendszer címmel tart érdekesnek Ígérkező előadást Kecskeméti József főkönyvelő. Az előadást az Arany János Művelődési Ház emeleti termében tartják ma este 6 órai kezdettel.

— AZ UTAK, járdák karbantartásánál feltétlenül

szükséges a vízlefolyó-csator- aákról való gondoskodás, átereszek készítése, betoncsövek leállítása. Ezeknek elkészítési. illetőleg beszerzési költségeire 30 ezer forint biz- osítását tervezi a városi tatáé*

; Az igéző pipa tulajdonosa \ megismételte érthetetlen sza- ; vait, kezét tehetetlenül szét- ; tárta, majd vállvonogatva en- \ gedelmesen elindult az öreg \ előtt.

; Hm, de fura szerzet ez — ; morfondírozott Lázár bácsi. — J Úgy megijesztettem, hogy ér- \ telmeset szólni sem tud — s J baktatott a fogoly mögött aka- *>, ratlanul is nagyokat szippant- í va pipájának zamatos füst jégből.

£ A kapu előtt hirtelen Pen- ^ csóba, a helyi rádiószerelőbe £ botlottak bele, aki egy is- £ meretlen, magas, szemüveges í fiatalember társaságában jött. f — Lázár bácsi — kiáltott $fel Pencso. — Az egész mezőt $ összejártuk az elvtárs után, $ ő meg itt jár nálad. Messzi- $ röl, Magyarországról jött em- $ bér, a szövetkezet vendége. $ Egy egész csoport van itt. A ^ gazdaság központjában van- ^ nak.

$ — Mi — micsoda? Hogy

£ mondod... — dadogott az £ öreg. Csak most vette le sze- ^ mét a fogoly pipájáról, tekin- £ tete végigmatatott ruháza- £ tán, majd simára borotvált j arcára szegeződött.

$ — Mit csodálkozol, apó? —

$ folytatta hamiskásan Pencso. £— Gazdaságunk eredményeidnek messze híre van. Lám, az d elvtársak Magyarországból is

A BARÁTSÁG EREDETE

II. rész

egyenesen a mi kis falunkba jöttek. Eljöttek megnézni, hogyan dolgozunk, mi meg megmutatjuk, hogyan fogadjuk a vendéget.

— Hát én aztán jól fogadtam — sóhajtott fel magában az öreg, s nem bánta volna, ha rögvest megnyílik alatta a föld. Mindez az átkozott dohány miatt van... Egészen megvadított...

A szemüveges fiatalember, aki közben csendesen beszélgetett az idegennel, Lázár bácsihoz fordult:

— Antal elvtárs bocsánatot kér, amién engedély nélkül jött be.

— Méghogy ő kér bocsánatot ... Istenem, ez a dohány egészen elvette a fejemet!

Hirtelen gondolt egyet, a közeli fához szaladt, teleszedte markát körtével és kínálta az idegent.

— Egyél, elvtárs, egyél csak — mondogatta, közben a csodálkozó vendép kezébe erőltette a körtéket. — Hogy ez az ember kárt akart volna csinálni?! A kárt az unokám tette, aki összetörte a pipámat. Harmadik napja majd megháborodok azért az átkozott dohányért... Az én fiam a háborúban a maguk hazájában harcolt, Nagykőrösön meg is sebesült.

A tolmács nyomban fordította a szöveget. A magyar elvtárs csodálkozó tekintettel nézett az öregre, szélesen elmosolyodott, s nehéz kezét az apó vállára tette.

— Vendégünk Nagykörösről jött — magyarázta készségesen a tolmács. A faárugyárban dolgozik, ahol híres pipákat is készítenek. A bolgár körtefák gyökereiből is csinálnak pipát, ezért szerette volna közelebbről megnézni ezeket a körtefákat.

Lázár bácsi kényszeredetten nevetett. Ide-oda tekingetett s zavarában egyetlen sró sem jött a nyelvére. A vendég hirtelen zsebébe nyúlt, s egy barnás tárgyat nyújtott át Lázár bácsinak.

Egy fényes, nehéz pipa volt.

— Emlékbe adja — magyarázta a tolmács.

Az öreg hol a pipára, hol

az idegenre nézett. Valami összeszorította a torkát, szemei könnyesek lettek. Meg- hatódottságtól remegő kézzel nyúlt a pipáért.

— Elfogadom az emléket, köszönöm az emberségét — talált végre hangjára az öreg. — Még mondanék valamit — tette hozzá csendesen — töltse meg a pipáját az én dohányomból és szívjunk el közösen egy pipadohányt...

A négy férfi a kunyhó előtti kispadon ült. A vendég a fákról, gyökereikről kíváncsiskodott, elmesélte, hogyan „születik” a pipa.

Lázár bácsi boldogan élvezte az új pipából a régen kívánt füst illatát, közben mintha magának mondaná, felsóhajtott:

— Miért is nem tudom a ti nyelveteket, hogy elmondhatnám azt, ami régen a szívemen fekszik. Amióta az én Gregorom megsebesült a ti országotokban, amióta sok bolgár fiatal áldozta ott életét a háborúban, azóta a ti mezőiteket a magunkénak is érezzük. S most. a mai találkozás után azt mégjobban érzem... Szeretlek benneteket. \ elvtársak, kedvesek vagytok1: nekem!

(Vége) i

N. Mihajlov

Ülést tart a városi tanács £

í

Január 29-én, pénteken dél- ^ után 3 órai kezdettel a miivé-; lődési ház emeleti termében;! ülést tart a városi tanács. Az ^ ülés napirendjén beszámoló; hangzik el a legutóbbi tanács- j ülés, valamint az azóta tartott; végrehajtó bizottsági ülések; határozatainak végrehajtása-; ró', és jelentés a termelőszö-; vetkezeti mozgalom állásáról.; E napirendi pont előadója^ Szűcs Zoltán, a végrehajtó bi-; zottság elnöke.

Második napirendi pontként; javaslatot terjesztenek elő; Nagykőrös 1980-as évi város-; fejlesztési költségvetése ősz-; szeállításáról, a harmadik; napirendi pontban pedig a; város hároméves művelő-; dési terveit ismertetik. A; napirendi pontokat megvitet-; ják. ;

t

^ Nem tévedés. A legfonto- í.sabb Mert így télidőben kabát í nélkül járkálnak emberek, j Sapka nélkül — ha ritkán is ^ —, találkozunk járókelőkkel, ^ de cipő, lábbeli nélkül bizony f senkj sem szaladgál. Hideg is | lenne. — Majd a nyáron.

^ Szép cipőt, viszont annál ^ több ember lábán látunk. S ^ ehhez a cipész ktsz szorgalmas ^ dolgozói is hozzásegítenek ^ bennünket. 50 tag dolgozik a . í szövetkezetben. Munkájuk je- 'í lentős részét közvetlenül a