Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

Autóin 7fw

CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE

IV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM

1960. JANUÁR 28. CSÜTÖRTÖK

KÉRELMEK A TANÁCSHOZ

A város dolgozói egyre jobban felismerik, hogy a körzeti tanácstagi beszámolók nemcsak tájékoztató jellegűek, hanem módot adnak arra is, hogy a dolgozók a saját körzeti problémáikat elmondják. A tanácstag a kérelmet eljuttatja a tanács illetékes szerveihez, ahol — a lehetőséghez mérten — megfelelő sorrendben igyekeznek a kívánságokat teljesíteni.

A tanács titkársága minden kérelemre levélben Is válaszol a bejelentő tanácstagnak, hogy az ügy elintézéséről tájékoztathassa választóit.

Ezekből a válaszokból ragadunk ki néhányat.

Babinszki Károly tanácstag által bejelentett kérelemre a következő válaszokat kapták.

Az Arany utcában készült csatorna lefedését jelenleg nem tudjuk teljesíteni, de a jó idő beálltával befedjük. Ehlhez a munkához kérjük a lakosság társadalmi segítségét.

A fürdő továbbfejlesztését részben társadalmi mun- / kával, részben társadalmi gyűjtésből kívánjuk fejleszteni, elképzeléseink szerint ez év tavaszán egy nyitott medencét kell építeni, mert sokkal kellemesebb a jó idő beállta után a szabadban fürdeni, mint a zárt medencében, ahol igen nagy a gőz.

Még két problémája van a 45-ös választó körzetnek: az Ősz utcának, az Arany utca és Alkotmány utca közötti szakaszát megvizsgáljuk és amennyiben erre mód és lehetőség nyílik, úgy ez év folyamán lesalakoztatjuk. Továbbá az ősz utca, valamint a Sajtó utca házainak számozását rövid idő alatt elvégezzük, erre vonatkozólag a műszaki osztály az utasítást megkapta.

— A 62-es körzet tanácstagja, Bartók Barnabásné által bejelentett kérelmekre a következő választ kapta:

a szeszfőzdéből kivezető szennyes árok lefedését jelenleg nem tudjuk végrehajtani, mert ennek derítése igen komoly beruházást igényelne. Mindenesetre a Szeszipari Vállalattal felvesszük a kapcsolatot, hogy a felsőbb szervektől kérjék engedélyezését annak, hogy a vállalat szennyvíz problémáját maga oldhassa meg a vállalati nyereség terhére.

A szeszfőzde mögötti kút elvezetése ügyében tárgyalunk a

Községgazdálkodási Vállalattal és amennyiben lehetőség nyílik rá, úgy ebben az évben a lakosság társadalmi munkájának igénybevételével ezt a problémát megoldjuk. A Vár- konyi István útnak feltöltését megvizsgáljuk és ha a lakosság társadalmi munkával hozzájárul, mi szállító eszközt bocsátunk rendelkezésükre. A Halász utca feltörését, valamint a csatorna tisztítását elvégezzük ebben az évben.

A Déli útnak a Körösi út és Petőfi utcai szakaszát, ha a lakosság társadalmi munkával segít, úgy ez év folyamán rendbelhozzuk. A Déli út problémája véglegesen csak akkor oldódik meg. ha a városban ki tudjuk alakítani a körforgalmat. Ebben az évben erre nincs lehetőségünk.

Közeledik a tavasz, a nagyobb arányokban meginduló munkák ideje. A múlt évben a lakosság segítségével — különösen sok járdaépítést oldottunk meg. Reméljük, hogy ebben az évben a társadalmi munka még aktívabb, nagyobb lesz és sok utat és járdát javítanak meg közösen a tanács és a lakosság.

Érdemes megnézni

a Délmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat baleset- védelmi kiállítását a MEDOSZ kultúrházban. A kiállítást vasárnap nyitották meg és kedden estiig több mint 320 látogatója írta be nevét a vendégkönyvbe. A Mezőgazdasági Technikum 45 fővel, a Hannán Kató iskola két osztállyal tekintette meg. A kiállítás rendezői szívesen látják a többi iskolák, intézmények csoportos, a háziasszonyok egyéni látogatását.

A kiállított tablókon láthatjuk a ..Lakosság körében előforduló halálos balesetek le- hetőségei”-t ábrázoló nagyon ötletes rajzokat. Szemléltetően mutatják be az egyes elektromos készülékek helytelen

használatából eredő baleseteket. Tetszett a „Pénzbeszedőt is érhet baleset” feliratú tabló is.

Csütörtökön délelőttre az egészségügyi szakszervezet az orvosok részére látogatást tervez, ahol bemutatják az

elektrostimulátor (életmentő láda) működését, amit áram- ütéses baleseteknél használnak.

Lehetséges, hogy a nagy érdeklődés miatt a kiállítást meghosszabbítják.

SÉTA A FŰTÖHÁZBAN

Sági Józseffel, a fűtőház szakszervezeti elnökével tettünk rövid sétát az üzemben. Először a lakatosműhely mozdonyjavító műhelyébe látogattunk, alhol egy 328-as sorozatú gép javításán szorgoskodott két fiatalokból álló brigád.

— Ezek a brigádok párosversenyben dolgoznak — mondta Sági elvtárs. — A kitűzött cél a szocialista brigád büszke cím elnyerése. Eddig még nem sikerült eldönteni, még nekünk vezetőknek sem, hogy melyik a jobb. Talán majd most sikerül. Azonban nemcsak a brigádok jók, de vezetőik is kiváló dolgozók. A Kenéz-brigád vezetője Kenéz Béla mozdonylakatos. 1950 óta dolgozik a fűtőháznál. Hattagú brigádjával igen szép eredményeket ért el a kongresszusi munkaversenyben is. 1957-ben a fűtőház élüzemmé avatásakor kiváló dolgozó lett és 500 forint pénzjutalomban részesült. A másik csoport vezetője Attkári György fiatal kiszista. Öttagú brigádjával ő is hasonló sikerrel büszkélkedhet, mint Kenéz Béla. 1952- ben a katonai szolgálat után került a MÁV-hoz, hol azóta a munkája a felsőbb szervek minden elismerését kivívta. Ezeknek a brigádoknak a munkája időszakos, mert a mozdonyok leállításától függ. Eredményük a jelen időszakban is 110—120 százalék között mozog.

A lakatosműhellyel szemben egy régi felvonulási épületben találtuk a művezetői

irodát. Az asztal fölé egy őszfejű ember hajol.

— Idősebb Baranyi György csoportvezető — mutatja be a szakszervezeti bizottsági elnök, majd hozzáteszi. — Itt a fűtőházban azonban mindenki csak Gyuri bácsinak ismeri. Úgy szakmai, mint politikai téren gondos nevelője a fiataloknak. Egyike azoknak a dolgozóknak, kik először kapták meg üzemünknél az élmunkás jelvényt 1949-ben. Nagy szaktudása, szerény, csendes jelleme tette oly megbecsültté Gyuri bácsit a fiatal munkatársak között is.

Ezek után a szénteleppel és a rakodóval szemben található épületbe látogattunk el.

— Ez itt a szertár — mondja Sági művezető. — Itt dolgozik a szakszervezet egyik legjobb aktívája. Juhász Etelka, gazdasági felelős. December hónap folyamán a budapesti szakszervezeti központtól kapott utasítás alapján rendkívüli leltért csináltunk, mely igen kedvező eredménnyel zárult. Hiány nem volt. Ez főleg a gazdasági felelős jó munkájának köszönhető. Szakmai vonalon nagyban hozzásegítette részlegét a budapesti igazgatóság által kiírt verseny elnyeréséhez. Tervét állandóan 100 százalék fölött teljesíti, s 1957-ben vezérigazgatói e'i'wnerést kapott.

Véget ért a sétánk, két kiválóan dolgozó brigádot és két kivá’ó dolgozót ismertünk meg a fűtőháziak közül.

— Andrási Gyula —

Régi vállalat, új névvel

A jövendő személyautó- és motorvezetői között

A tanfolyam egyik vezetőjétől, Sárik Lászlótól tudjuk meg, hogy egy héttel ezelőtt kezdődött az oktatás és jelenleg 65 hallgatója van. A tanfolyam elvégzése után a sikeres vizsgázók 10 hét múlva személyautó, illetve motor- kerékpár vezetésére kapnak jogosítványt.

— Kik a hallgatók? — tesz- szük fel a kérdést.

— A hallgatók között vannak olyanok, akiknek van motorkerékpárjuk vagy személyautójuk, de szép számmal vannak olyanok is, akik csak a későbbi években, vagy az év végefelé szeretnének autót vásárolni. A foglalkozást tekintve van közöttük tanácsi dolgozó, vállalati igazgató, tsz-könyvelő stb.

Míg ezeket elmondja Sárik László, addig a teremben folyik az oktatás. A mai estén" Domán József a Kresz szabályait magyarázza.

A szünetben módunk van néhány szót váltani a hallgatóság egy részével és így tudjuk meg, hogy Szűcs Sándor azért jár a tanfolyamra, mert személyautót szeretne vásárolni. Hogy a tanulás könnyebben menjen, felesége is elkíséri az oktatásokra, ő is tanul. Márton Lajos, Vigh Pál' és még sokan mások is személyautó-vásárláson gondolkoznak és ezért járnak a tanfolyamra. Míg Kleiment Benő a motorkerékpár vezetését kívánja mintegy 25 társával együtt elsajátítani.

Közben a szünetnek vége lett, mi is búcsúzunk a hallgatóktól azzal a kívánsággal, hogy minél előbb sikerüljön autóvásárlási tervük és a — vezetői vizsga.

— B. S. —

Ismeri-e Ceglédet, tudja-e?

Az Állami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalat ceglédi üzemegységének Teleki utcai épületében találtuk meg Horváth Géza vállalatvezetőt. A vállalat múltjától, céljáról és feladatairól érdeklődtünk.

— Üzemegységünk elődje az 1950-ben alakult BELSPED volt, melyet a felsőbb szervek intézkedésére 1959. január 1- én szüntettünk meg és vettük fel az Állami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalat nevet. Ez a név jobban is kifejezi rendeltetésünket, hisz célunk az, hogy úgy a lakosság, mint a vállalatok igényeit kielégítsük az előforduló szállítások terén. Meg kell említenenj, hogy kocsijainkat legjobban a Bács megvei Építőipari Vállalat és a TÜZÉP veszi igénybe. Beosztottainkra eddig egy vállalattól sem kaptam panaszt, csak dicséretet. Dolgozóink átlagkeresete 1500 forint a téli hónapokban. Ez az összeg nyáron jelentősen emelkedik. A Munka Törvény- könyvét figyelembe véve, ezért a keresetért átlag 10—11 órát dolgoznak a munkások. Különös gondot fordítunk arra, hogy a munkaversenyben is eredményesen vegyünk részt, bár önállóan kevés versenyben indulunk, inkább főnökségünket, a Nagykőrösi Kordélyozó és Fuvarozási Vállalatot támogatjuk, amely többszörös élüzem. Ebben az évben jó eredményeinket tovább

akarjuk fokozni s az esetleges hibáinkat ki szeretnénk küszöbölni.

— Reméljük, hogy ez sikerül is, s városunk régi, de új- nevű vállalata továbbra is az eddigi eredményeknek

megfelelően elégíti ki a lakosság s a vállalatok fuvarozási igényeit

— A SÜTŐIPARI VÁLLALAT jelentése szerint szaküzleteiben reggelenként 1800 forintos forgalmat bonyolítanak le, ami 4500 sütemény árusítását jelenti.

— A CIFRAKERTI ÁLLAMI GAZDASÁG ebben a gazdasági évben a tavalyi 50 holddal szemben 100 holdon vet mákot és 400 holdon borsót.

— BEFEJEZŐDÖTT A GIMNÁZIUMBAN és az általános iskolákban az I. félév. A tanárok értékelő konferenciája a tegnapi nap folyamán és mai napon került, illetve kerül sorra.

KONZERV ES MIRELIT

A lakosság téli gyümölcszöldség ellátása szempontjából egyre nagyobb jelentőségre tesz szert Cegléden is a konzervfogyasztás. Mennyit is fogyasztunk ezekből? Ezt tudakoltuk a 22-es nagy csemegeboltban.

— A legnagyobb mennyiség a Mirelit mélyhűtött árukból fogy — mondja Juhász Istvánná boltvezető. Hetenként 400—500 kilót adunk el belőlük. Gyümölcsfélékből állandóan 8—10 féle, zöldfőzelékekből és készételeKből 4—5- féle áll vásárlóink rendelkezésére. Legkeresettebbek a gyümölcsökből: a málna, eper, meggy, főzelékfélékből: a borsó, zöldbab, gyalult tök és paraj, készételekből a rántanivaló máj. szalontüdő és az egyéb előkészített húsok. Sajnos, az egyik legkeresettebb áruból, a pacalból, mostanában nem kapunk. Hetenként kétszer, hétfőn és pénteken kapunk árut Budapestről, illetve Kecskemétről. Előfordul, hogy például a legkeresettebb zöldborsóból nem a rendelt rneny- nyiséget szállítják. Ilyenkor nem tudunk minden vásárlót kielégíteni. Üveges konzervek- ből és készételekből hetenként körülbelül 70—80 üveg fogy. Különösen a savanyított paprikát és az Uborkát szeretik a vevők, kimérve 50 ötliteres üveggel is eladunk hetenként, mert most nincsen hordós savanyúságunk — fejezte be nyilatkozatát a boltvezetőnő.

— a ceglédi gépállomáson szombaton egésznapos termelési értekezletet tartanak a MEDOSZ-ban. Ismertetik a műit évi tervteljesítést és megbeszélik a brigádok beosztását az ez évi munkákhoz.

— A TÜZÉP jelentése szerint a telepre naponta 2— 10 vagon szén érkezik. A legkeresettebb cikk a német és a magyar brikett.

— A CEGLÉDI GÉPÁLLOMÁS 50 hallgató részvételével vontatóvezető továbbképző és 22 fővel alapfokú tanfolyam kezdődött. A kezdő traktorosok most ismerkednek a gépekkel és a munkájukkal.

— A MŰVELŐDÉSI HÁZ táncintézetében február 6-án próbabál lesz. Az új tánckurzust február 11-én indítják be.

— nagy Álarcosbál

lesz január 30-án a Vigadóban. A jelmezek nagy részét a budapesti Állami Je'mezkölcsönzőből szerzik be. A zenét a közismert Ritmus- dzsessz szolgáltatja.

— SZŐLŐ-, gyümölcs és borgazdálkodásra vonatkozó törvényerejű rendelet végrehajtási utasítását ismertetik a mezőgazdasági szakkörben. Az előadás folyó hó 28-án — csütörtökön — délután a művelődési házban kerül megtartásra. A termelőszövetkezeti gazdaságon kívül minden termelőre vonatkozó pontos tudnivalók kerülnek Ismertetésre. Ezért minél nagyobb látogatottságra számítanak.

— A MŰLT HÉTEN bejelentett növényvédelmi ismeretterjesztő előadások a gépkocsi meghibásodása miatt elmaradtak — közli a növényvédő állomás. Február hó 1-től kezdve a meghirdetett sorrendben tartják meg az ismeretterjesztő előadásokat.

Nem tetszik,

hogy a Rákóczi úti bölcsőde vízlevezető csatornája igen hiányos rossz állapotban van. Az egyik oldalon mintegy három méterre a földtől véget ér a cső s a bőven csurgó hóié az épület falát áztatja.

ügy gondoljuk olcsóbb és gyorsabb lenne a hiányzó csövet pótolni, mint később az agyonázott — és igen csúnya — falat megjavítani. Arról már nem is akarunk bővebben írni, hogy itt a járókelők a vízzuhatag elől kénytelenek a járda szélére vagy éppen az úttestre húzódni.

^XVVVVVVVVXVNXNXVVVVVXNXVVVVXVVVVVVVXVVvXVVV'

i

megszáradás után 10—15 mii- i liméteres bitumenrlteggel | vonjuk be. így a további í korhadást és a fatest media-: nikai gyengülését eredmé-: nyesen megakadályozhatjuk, i Ügyeljünk a gondos sebkeze-! lésre és a lelkiismeretes i munkára.

Az elsoroltakhoz természe-: tesen hozzátartozik, az idős : fák tápanyag utánpótlása is. i A fák koronacsurgója körül i ősszel 40—50 centiméter szé- i les, 50—60 centiméter mély : árkot ássunk, amelyet tőze- : grs komposzt — fekáltrágyá-: val, melegágyi fö'dde! töltünk j meg. Klorotikus fáknál — a : fa nagysága szgrint — 2—4 i

kilogramm apróra tört vas-í gálicot is széthintünk az I • árokba. Hasznos a műtrágya-: oldatos. trágyaleves tavaszi \ kezelés is.

Az olyan fákat, amelyeknek : elhalását már nem akadályoz- : hatjuk meg. esetleg különbö- i ző vegyszerek adagolásával : konzerválhatjuk.

Hau Károly '•

képzett, különleges végű, hosz- szú nyelű szerszámokkal kivéssük és az odúból kiemeljük. Ezt a munkát igen gondosan végezzük. Utána az üreget HCH vagy DDT tartalmú szerrel alaposan beporozzuk és egy napig úgy hagyjuk, hogy a rovarkártevőket (szűk, farágók, szarvasbogarak. különböző bábok, lárvák) elpusztítsuk. Majd 4—5 százalékos bordóilével mosoga- tásszerűen fertőtlenítjük az üreget. Ezután a lyukat az odvas fog módjára betömjük. Az odvas rész széleit éle,s kacorral az egészséges háncsszövetig simára metsszük és az üreget gyorsan kötő cementhabarccsal megtöltjük. A cementes habarcs közé szilárdítás és helytöltés céljából kisebb-nagyobb köveket helyezünk. Az odú szájánál vakolókanállal simára kenjük a cementhabarcsot és

Az idős fák védelmében

hasadó ágakat, kettéváló törzset — a szükséghez képest — vaspánttal átfúrt fatörzsön keresztülnyomott és két oldalán anyacsavarral biztosított vaspálcával rögzítjük. Ilyen módon meggátolhatjuk, hogy erősebb szélvihar ketté- repessze a fát, vagy a fa jellegzetes alakját valamelyik lehasadó főág megváltoztassa.

Gyakori, hogy sérülés, fagyhatás, bekorhadás miatt a fákon nagy odvak. üregek keletkeznek. Ezekben az üregekben különböző gomba- és rovarkártevők telepednek meg és pusztítják a fát. Az esővíz, hóié, fagy tovább bomlasztja és egyre szélesíti az üreget. A fa mechanikai szilárdsága gyengül és köny- nyen szélvihar áldozatává válik. Ilyen esetben a beteg, kikorhadt részeket hosszú és hegyes végű feszítővassal, kanálszerűén és ékszerűen kiI Parkokban, gyümölcsösök- £ ben, utak mentén, erdőkben, í mindenütt találunk évszáza- £ dós fákat, amelyeket kikez- £ dett az idő. Csúcsszáradás, í odvasodás a fák pusztulásá- ^ nak jellegzetes tünetei. Érté- f kés faegyedek (emlékfa, tér- f képfa, biológiailag értékes 5 törzsfa stb.) esetében a jó f kertész, erdész mindent elkö- í vet, hogy a fa további pusz- ^ tulását megakadályozza, éle- ^ tét meghosszabbítsa. A kö- í vetkezőkben rövidesen ismer- ^ tetem az idős fák konzerválá- | sának több tennivalóit.

^ Az idős parkfákat, térkép- ^ fákat (határjelül, tájékozó- ^ dási pontul szolgáló idős ^ fák) és gyümölcsfákat leg- ^ célszerűbb ősszel vagy kora ^ tavasszal kezelésbe venni. A ^csonthéjas gyümölcsfákat és ^ a kopáncsosokat (dió, szelíd ^ gesztenye) kivételesen nyár % végén, augusztusban, szeptem- ^ bér elején vehetjük munkába. ^Minden sérült. csúcsszáradt, ^ beteg részt a szokásos mó- ^ dón eltávolítunk. A szét... hogy a kultúrházat Hegedűs Károly építészmérnök tervezte és Miius Mihály építőmester vezette az építkezést.

— R —

... hogy a város szérűs- kertje meg a XVIII. században is ott volt, ahol ma a ber- celi határ kezdődik,

... hogy a ceglédberceliek- nek régebben a hal fontos élelmi cikkük Volt. 1693-ban még az adót is halban fizet- \ ték ki és a hal nagy részét a ; Gerje-érben fogták,

... .hogy Cegléden a kádár- ; ipar is nagyon hires volt, a ; hordókat az egész környékre > a ceglédi kádárok készítet-; ték, ;

... hogy a városnak voltak í fizetett kapusai, kocsmárosai, í sajtosai, saléíromfőzői,

... hogy a XVII. század- j ban akit harmad Ízben fog- ! tak istenkáromláson, azt ha-! lállal büntették a városban,: ... hogy 1660-ban Cégié- i den volt a török vezéri tá-; bor,

... bogy a töröktől vettük \ át és tanultuk meg a dinnye, i barack, tulipán termelését, viszont a törökök tőlünk a borivást,

... hogy Rákóczi seregeinek fenntartására volt olyan nap, hogy Cegléd 2500 kenyeret, 40 vágómarhát, 100 köböl zabot és 15 szekér szénát adott (1704. év április 26- án),

... hogy 1929. évben a város termésátlaga rozsból 7 mázsa volt,