Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-27 / 22. szám
1560, JANUÁR 27. SZERDA ^gJCirlap Ne selejtezzünk oktalanul A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének útjai a termelőszövetkezetekben sítani. Sok gazdaságban a tenyésztői munka sorrendjét felcserélik, aminek időnként jelentős „zsebbe-vágó” következményei vannak. Pontosabban: az előtt selejteznek, mielőtt megfelelő takarmányozást biztosítottak volna. Úgy kell ugyanis takarmányozni, hogy a tehenek képességéről elfogadható képet kapjunk és csak azokat az állatokat szabad kiselejtezni, amelyeknek termelése jó takarmányozás mellett sem éri el a kellő színvonalat. Különböző takarmányozási viszonyok között termelő tehenek adataiból csak úgy kaphatunk elfogadható képet, ha a takarmányadagok tartalmát összevetjük az életfenntartó szükséglettel és a termeléssel, íme egy példa a halászteleki Szabad Május 1. Termelőszövetkezet hat tehenének termelési adataiból, ami bizonyítja, milyen mértékben befolyásolja a takarmányozás az állatok termelését: Ezeket a teheneket — felületes szemlélettel, a miértet nem keresve, csak a termelés eredményeit szem előtt tartva — nyugodt lelkiismerettel selejtezni lehetett volna lf)54-ben. Ma viszont a termelőszövetkezet szarvasmarhatenyészetének alapját képezik. Közülük például a ..Borcsa-családnak” már hat tagja van és egészen bizonyos, hogy az utódok termelése nagyobb, lesz az anya termelésénél. Hozzá kell fűzni azt is, hogy a takarmányozáson még mindig van javítani való és azt, hogy az idős tehenek termelése fokozatosan csökken, tehát 1954-ben az 5—6 éves tehenek a maival azonos takarmányozás mellett az 1958- as termelésnél többre lettek volna képesek. Az elmondottak azt bizonyítják: csak akkor kezdhetünk selejtezni, ha a rendes takarmányozás mellett meggyőződtünk a2 állatok termeléséről. Mi a gyenge termelésű egyedeket selejtezzük, a megmaradt „törzset” pedig törzskönyvi ellenőrzésbe vonjuk. A következő teendő: az állomány tervszerű és fokozatos javítása, aminél első lépés a szakszerű párosítás. A gyakorlatban a szakszerű párosítás könnyen megváló-; sítható, ha azt a tenyésztési elve; követjük, hogy „jót jobbal”. A szakszerű párosítás kiegészítője a szigorú selejtezés. A selejtezés azonban csak a kirívó és a termelést befolyásoló külön hibákra terjedjen ki. Kiindulási alap tehát ne a külem, hanem a szülők és testvérek, végső fokon pedig az egyed termelése legyen. Horváth László, a halásztelek! Szabad Május 1. Termelőszövetkezet mezőgazdásza. Ki nyeri a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját ? 37 800 pulóverrel és 7500 négyzetméter szövettel több Üzemeinkben, vállalatainknál nagy . igyekezettel veszik számba a múlt év eredményeit. Nem kis izgalmat jelent ez a munka, hisz egy- egy tizedszázalék is számíthat az értékelésnél, amikor majd eldöntik, ki nyerte el a megyei pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlaját. Ahol már kimunkálták az 1 első eredményeket, közlik azokat és hozzáfűzik, remélik, ők érdemesek a zászlóra. A Kistarcsai Eésűsfonógyár dolgozói is meg vannak győződve róla. hogy az üzemek számára alapított három zászló közül az egyiket ők kapják. Nem alaptalan ez a meggyőződésük, hisz az eredmények reménytkeltőek. Érdemes közreadni valamennyit. A többi üzem dolgozóinak pedig javasoljuk, ellenőrizzék a kis- tarcsaiakat és ha valahol megelőzték őket. írják meg nekik lapunk hasábjain. Befejezett termelési tervüket 105, a teljes termelési tervet pedig 103 százalékra teljesítették. A kongresszusi munkaversenyben 747 ezer forint értékű tervtúlteljesítést vállaltak, s az eredmény egymillió 147 ezer forint. Az egy fő egy napra jutó termelési értékét kilenctized százalékkal tervezték növelni. Az eredmény 2,5 százalék. Ha azt vizsgáljuk, hogy például 1956 első, második és harmadik negyedévéhez viszonyítva hány kilogramm fonalat termeltek nappnta, 112,5 százalékos az emelkedés. Ez döntően a jobb szervezés eredménye. Ahol komolyabb gépesítés történt, mint például a cheviot fésűs szalagnál, 263,6 százalékra nőtt — 1956-hoz viszonyítva — a napi termelés. A dolgozók száma ezen idő alatt 11,7 százalékkal emelkedett, de a felvett dolgozókat egy-két kivételtől eltekintve, az új gépeknél foglalkoztatják, amit az is bizonyít, hogy az egy fő egy napjára jutó halmozott termelési érték 10,6 százalékkal növekedett. A kongresszusi verseny eredményeként 15,1 tonnával több fonalat adtak Balatoni emlék- és ajándéktárgy bemutató Li&zenko akadémikus látogatása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség, T. D. Liszenko akadémikus vezetésével kedden látogatást tett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A küldöttséget elkísérte Somoss András Kossuth-díjas akadémikus, továbbá a mezőgazdasági irányító szervek és kutató intézetek számos vezetője és munkatársa. Az egyetem nagytermében egybegyűlt tanári kar és tanulóifjúság nevében dr. Kolbay Károly, Kossuth- díjas egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem rektora köszöntötte a vendégeket, majd T. D. Liszenko akadémikus és N. I. Nusgyin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja válaszolt a magyar szakemberek kérdéseire. Az Ipar-művészeti Vállalat balatoni emlék- és ajándéktárgy bemutatót tartott Budapesten a Kossuth Lajos utcai székházban. A bemutatón a kereskedelmi szakembereken kívül részt vettek a sajtó képviselői is. Százhatvan < művész mintegy 900 tárgyat állított ki. Feltűnést keltettek a modern, újvonalú műanyag, valamint tengeri és dunai kagylóból készült ötletes ajándéktárgyak. Képünk a bemutató egy részletét ábrázolja. A termelőszövetkezetek Bzarvasmarhatenyésztését vizsgálva, szembetűnő és jellegzetes vonásokat tapasztalhatunk. Ilyen tipikus jelenség a nagymértékben történő tehén- és vemhesüsző vásárlás, továbbá a nagyfokú selejtezés. A két jelenség egymásból ered. A jól tejelő tehenektől sem az állami gazdaság, sem a termelőszövetkezetek, sem pedig az egyénileg dolgozó parasztok nem szívesen válnak meg. Igyekeznek azonban tovább adni a gyengén, vagy nem kifizetőén termelő állatokat. A vásáron megjelenő gazdaság persze igyekszik az ott található állatok közül kiválogatni a legjobbakat. Mivel pedig más mód nem áll rendelkezésére, a termelésre utaló külső jelek, vagy a még bizonytalanabb bemondások alapján teszi ezt. Az eredmény nem kétséges. Néhány megszorult gazda jószágát kivéve, a megvásárolt1 állatok nagy hányadát, időnként 60—80 százalékát is, selejtezni kell, a gyenge termelés és egyéb okok miatt. Közben eltelik egy év, az eredmény pedig egy gyenge laktáció. egy hízó állatnak való borjú. Természetes, az állatot gondozni kell, éppen úgy, mint egy jól tejelőt, vagy még jobban, s az életfenntartó takarmányt, egész évben biztosítani kell. Számadást végezve kiderülhet, hogy az éves termelés csak a gondozási költséget fedezte. De ha a gazdaság a „pénzénél maradt”, még akkor is nagyon ráfizetett, mert lényegében ugyanazzal a gonddá] küzd, mint egy évvel az előtt: tehenészetet kell létesítenie. Nézzük meg, milyen módszerekkel lehet egy gazdaságban tehenészetet létrehozni, vagy a meglevőt fejleszteni. Igaz, legkézenfekvőbb, de legkevésbé céltudatos és legbizonytalanabb eredménnyel járó módszer ' a vásárlás útján történő tenyészállomány kialakítása, a vásárlás nélkülözhetetlen lehet olyan gazdaságban, ahol egyáltalán nincs tehenészei, vagy a meglevő tehenek ' termelése jóval az országos átlag alatt marad, továbbá abban az esetben, ha a meglevő tehenek száma a kialakítandó állományhoz képest elhanyagolhatóan kicsi, vagyis másszóval: a meglevő állomány szaporulatával csak öt-hat éven túl lehelne a kí- i vánt létszámot elérni. Abban az esetben, ha a gazdaság legalább évi három- ezer-háromezerötszáz liter tejet termelő tehenekkel rendelkezik, a vásárlással történő állatállománynövelés indokolatlan és nagyon drága módszer, a lassúbb, de a biztosabb tenyésztéssel szemben. ' Átmeneti formának tekinthető i váíár'ás és a tenyésztés kombinációja. Ebben az esetben a vásárlásból megmaradt elfogadható termelésű állatok már a tenyésztés alapját képezhetik. Természetesen, a gazdaság csak addig folytatja a vásárlást, amíg az állomány kialakításához szükséges alapanyagot nem biztosította. A vásárlásnak azonban céltudatosnak kell lennie. Lehetőleg ismert, vagy ellenőrizhető jó anyag vételére kell törekedni. Ilyen feltétel mellett pedig nem lehet állományt egyszerre összevásárolni, csak hosszas, esetleg hetekig tartc keresgélés után jut. a gazdaság egy-egy jó tehénhez. Emellett jól meg is kell fizetni Mégis, tenyésztési célra érdemesebb egy törzskönyvi lappal igazolt jó termelésű tehenet venni, mint két ismeretlen bizonytalan képességűt. Mint az előzőkben említet tem, minden olyan tehenészet' ben, ahol megfelelő alapanyai van, tenyésztést kell folytatni. Legalább olyan mértékber hogy az állomány utánpótlá sát saját erőből tudjuk biztc fnútoták. óvá inénIU A szövő- és fonógépük \ szomszédságában, néhány lé- í pésnyire az üzemtől, barát- í ságos kis épület húzódik meg. f A Budakalászi Textilművek Í bölcsődéje és óvodája, j A termekben egészséges, ^ tiszta, pufók arcú gyerekek. ^ Csendes pihenő van. llyen- f kor még az újságíró sem za- f varhatja a kicsinyek nyugal- £ mát. ^ Amíg az ebéd utáni szieszta f tart, Stojila Gyulánéval, a 'f, bölcsőde, és Kövesdi Pirosai kával, az óvoda vezetőjével ^ beszélgetünk. % — A legkülönbözőbb évjá^ ratba tartozó gyerekekkel $ foglalkozunk itt — mondják. %— Van háromhónapos csecse- műnk és ötéves „nqfyóvoúá- furik” is. Hat korcsoportunk $ van. S minden csoporttal más- ^ ként foglalkozunk. A kicsik $ játszanak, énekelnek, a na- ^ gt/óbbakat előkészítik az is- ^ kólára. A munkaidőnek megfelelően, két műszakban, reg- 4, gél hat órától este tízig vigyázunk a gyerekekre. Für- ^ detés, kétszeri étkeztetés — az orvos által összeállított ét- % lap szerint —, foglalkoztatás, játék, s mindez napi egy fo- rintért! A bölcsödések még 4. vállalati ruhát is kapnak. y 4, A bölcsőde 50. az óvoda 90 4,—100 gyerek befogadására al- - 4/ kalmas. A kedves, mosolygós ■ 4 óvó nénik büszkén mondják, mindig telt ház van. A szülők nyugodtan hagyják itt gyermekeiket, mert tudják, gondos kezek vigyáznak rájuk. Buf a bölcsődet és az óvodát állami költségen tartják fenn, a gyár is jelentős összegekkel járult és járul hozzá fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. Az igazgatói alapból közei tízezer forintot költöttek rá az elmúlt esztendőben. Rövidesen sor kerül az új fűtő- berendezések felszerelésére, ez 40—50 ezer forintot jelent, amit teljes egészében a vállalat fedez. Közben véget ért a csendes pihenő. A gyerekeket felöltöztetik. Útra készen várják szüleiket, akik csak a kabátot adják rájuk és máris indulhatnak. És jönnek a délutános mamák, akik most hozzák fiukat. lányukat. Most már mi is körülnézhetünk a ragyogó tisztaságú, modern berendezésű óvodában. Minden csoportnak külön fürdőszobája, játszóterme, előszobája van. Az ablakok alatt élősarkok, az asztalok, polcok tele játékkal, képeskönyvvel, a gyerekeli készítette tárgyakkal. Rádió, kvarclámpa, zuhanyozó, tejkonyha szolgálja a gyerek-.-h egészségét és szórakozását. A fogasokon, ágyakon kis címkék, rajtuk színes virág, baoi szív vagy vödör figurája. Minden gyereknek megvan a maga jele, így könnyen megismeri, melyik törülköző, kabát vagy ágy az övé. A bölcsődének is és az óvodának is külön, elkerített udvara van, homokozóval, pancsolóval, hintával. Csak az a baj, hogy a medence kicsi, tágasabb kellene az óvodásoknak.- A gyár vezetősége szerint ezt a kívánságot egyelőre nem tudják teljesíteni. Pedig nem kerülne sokba és az óvodások szülei akár társadalmi munkában is megépíthetnék. Az iskolákhoz hasonlóan, itt is tartanak szülői értekezleteket. Ott beszélik meg az esetleges problémákat, tennivalókat. Tanáccsal látják el a mamákat, nevelési-egészségügyi előadásokat tartanak. Tevékenykedik a szülői munkaközösség is. Az . egyik szobában éppen két anyukát látunk, mindketten a szülői munkaközösség tagjai, ruhajavítással foglalkoznak. Munkaidejük után egy-két órát segítenek, foltoznak, gombot varrnak. A Budakalászi Textilművekben mintegy 1700 ember dolgozik, javarészük nő és kisgyermekes anya, akik örömmel veszik igénybe az óvodát, hiszen az jelentősen megkönnyíti munkájukat. Gyermekeikkel huszonnégy pedagó- 4/ gus és gondozónő foglalkozik. £ A bölcsődéket naponta, az £ óvodásokat kétnaponként fúr- $ detik. A kicsiknek saját tej- £ konyhájukon főznek Minden- £ nap sétálni viszik őket. Nyá- 4 ron, ha jó idő van, kirándul- £ nak a közeli hegyekbe, az Ál- £ latkertbe, a Margitszigetre. A | sokoldalú és változatos prog- ram megszeretteti a gyerekek- £ kel az óvodát. Hamar beieil- £ leszkednek a közösségbe, | együttesen jobban ízlik az $ ebéd, érdekesebb a játék. ^ — Az én kisfiam otthon se szép szóra, se szidásra nem \ hallgatott, nem akart enni. \ Amióta óvodába jár, megjött \ az étvágya, meghízott — mese- ? li egy szőke kisfiú. Kovács j Ferike édesanyja. S az egy- i kor rakoncátlan kisfiú most, \ az óvó néni tanúsága szerint,'} az egyik legszófogadóbb gye- \ rekük. ] Egy másik anyukától, Hor- j váth Tibornétól hallottuk: \ — A kisfiam már három- i hónapos kora óta idejár, most! három és féléves, s még nem ! tudom, mi a gyermeknevelés ! gondja. Itt mindig elláttak jó-! tanáccsal, mit adjak enni. ho- ! gyan öltöztessem. Még azt is ! megbeszéljük az óvó nénivel. í milyen játékot vegyek neki. ( Közben a délelőttös mű- \ szak csöppségei már hazafelé \ irányítják lépteiket. Az egyik < otthonból a másikba. Mert ez; a szép, korszerű bölcsőde és \ óvoda méltán lett a gyerekek \ második otthona. K. M. ! a népgazdaságnak a gyár dolgozói. A többletfonalat nem raktárra gyártották, mert valamennyi fonalféleségüket igényelte a feldolgozó ipar. A jobb szemléltetés érdekében kiszámították, hogy a túlteljesítésből 37 800 pulóverrel és 7500 négyzetméter szövettel gyárthattak többet azok a gyárak, ahová innen a fonalat szállítják. De nemcsak egyszerűen túlteljesítésre törekedtek, hanem a választék bővítésére is. Megkétszerezték például a jersey kötőfonal gyártását, mivel az ebből készült cikkeket nagyon kedvelik a vásárlók. Megtették, pedig ennek a fonalnak a gyártása 2# százalékkal munkaigényesebb, mint a másiké. A pulóverek választékának bővítését segítették elő azzal, hogy 1959 második felétől kezdődően nagyüzemi szinten gyártják az úgynevezett cheviot kötőfonalat. Olvasóink is ismerik már, divatbemutatón is megismerkedhettek a dralon fonalból készült női pulóverekkel, kardigánokkal. Ennek a fonalnak — amely tulajdonságaiban a gyapjúval vetekszik — hazai gyártását a Kistar- csai Fésűsfonógyár műszaki és fizikai dolgozói oldották meg. E nagyszerű munkának nemcsak az a haszna, hogy szép és tetszetős ruhadarabok készíthetők ebből a szintetikus fonalból, hanem az is, hogy komoly mennyiségű valutát takarítanak meg a hazai gyártás révén. Mindezen eredmények mellett a drága anyagokkal való takarékosságra is törekedtek* egymillió 890 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg és hasznosítottak. Ezek az eredmények a műszaki és fizikai dolgozók együttműködésének köszönhetők. Nagy része van az eredményekben annak a 20 brigádnak és 450 egyéni versenyzőnek, akik nagyszerűen helytálltak a kongresz- szusi versenyben. A brigádok Közül Konrád István brigádja (mosoda) szerezte meg az első helyet, Molnár Fe- rer.cnéé pedig (festöde) a má- . sodikat. ! Sokat javult a munkafegyelem; 1958-hoz képest tavaly (csaknem egyharmadára csök- ! kent a késések következtében (kiesett idő. Mindössze 28 i nap esett ki a termelésből J igazolatlan mulasztás miatt, í A munkafegyelem javulása j együtt jár a gyártási fegyelem javulásával. Ennek köszönhető, hogy ( az egész gyár 99 százalé- ( kos arányban első osztályú terméket készít. \ A megkezdett javulási folyamat nem állt meg. A fé- \ sűsfonógyári dolgozók tovább '*f folytatják a munkaversenyt, í Erre az esztendőre csaknem ^ hárommillió forint értékű £ vállalást tettek. Ezt is a ^mérleg serpenyőjébe kívánják helyezni, amikor odaítélik 4f majd a kongresszusi zászló- í kát. I , -------'1" C sonttollú madarak Szegeden \ A szegedi utcák és terek fáit ^díszes tollazatú csonttollú ma- 4f darak lepték el. Ezek a sere- £ gély nagyságú, bóbitásfejű ^szárnyasok gyakran évekig jem jelennek meg hazánkban, ^most valószínű, hogy a kemény ^ tél elől jöttek a viszonylag Renyhébb déli tájakra. A ván- ^ dorlók nem töltenek hosszú ^ időt nálunk; a tavasz első jeliére visszatérnek északi fészkelő helyükre,
