Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

1560, JANUÁR 27. SZERDA ^gJCirlap Ne selejtezzünk oktalanul A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének útjai a termelőszövetkezetekben sítani. Sok gazdaságban a te­nyésztői munka sorrendjét fel­cserélik, aminek időnként je­lentős „zsebbe-vágó” következ­ményei vannak. Pontosab­ban: az előtt selejteznek, mi­előtt megfelelő takarmányo­zást biztosítottak volna. Úgy kell ugyanis takarmányozni, hogy a tehenek képességéről elfogadható képet kapjunk és csak azokat az állatokat sza­bad kiselejtezni, amelyeknek termelése jó takarmányozás mellett sem éri el a kellő szín­vonalat. Különböző takarmányozási viszonyok között termelő te­henek adataiból csak úgy kap­hatunk elfogadható képet, ha a takarmányadagok tartalmát összevetjük az életfenntartó szükséglettel és a termeléssel, íme egy példa a halászteleki Szabad Május 1. Termelőszö­vetkezet hat tehenének ter­melési adataiból, ami bizo­nyítja, milyen mértékben be­folyásolja a takarmányozás az állatok termelését: Ezeket a teheneket — felüle­tes szemlélettel, a miértet nem keresve, csak a termelés ered­ményeit szem előtt tartva — nyugodt lelkiismerettel selej­tezni lehetett volna lf)54-ben. Ma viszont a termelőszövetke­zet szarvasmarhatenyészeté­nek alapját képezik. Közülük például a ..Borcsa-családnak” már hat tagja van és egészen bizonyos, hogy az utódok ter­melése nagyobb, lesz az anya termelésénél. Hozzá kell fűzni azt is, hogy a takarmányozáson még mindig van javítani való és azt, hogy az idős tehenek termelése fokozatosan csök­ken, tehát 1954-ben az 5—6 éves tehenek a maival azonos takarmányozás mellett az 1958- as termelésnél többre lettek volna képesek. Az elmondot­tak azt bizonyítják: csak ak­kor kezdhetünk selejtezni, ha a rendes takarmányozás mel­lett meggyőződtünk a2 állatok termeléséről. Mi a gyenge ter­melésű egyedeket selejtezzük, a megmaradt „törzset” pedig törzskönyvi ellenőrzésbe von­juk. A következő teendő: az állomány tervszerű és fokoza­tos javítása, aminél első lé­pés a szakszerű párosítás. A gyakorlatban a szakszerű párosítás könnyen megváló-; sítható, ha azt a tenyésztési el­ve; követjük, hogy „jót job­bal”. A szakszerű párosítás kiegészítője a szigorú selejte­zés. A selejtezés azonban csak a kirívó és a termelést befo­lyásoló külön hibákra terjed­jen ki. Kiindulási alap tehát ne a külem, hanem a szülők és testvérek, végső fokon pe­dig az egyed termelése legyen. Horváth László, a halásztelek! Szabad Má­jus 1. Termelőszövetke­zet mezőgazdásza. Ki nyeri a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját ? 37 800 pulóverrel és 7500 négyzetméter szövettel több Üzemeinkben, vállalataink­nál nagy . igyekezettel veszik számba a múlt év eredmé­nyeit. Nem kis izgalmat je­lent ez a munka, hisz egy- egy tizedszázalék is számíthat az értékelésnél, amikor majd eldöntik, ki nyerte el a me­gyei pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlaját. Ahol már kimunkálták az 1 első eredményeket, közlik azokat és hozzáfűzik, remélik, ők érdemesek a zászlóra. A Kistarcsai Eésűsfonógyár dolgozói is meg vannak győ­ződve róla. hogy az üzemek számára alapított három zász­ló közül az egyiket ők kapják. Nem alaptalan ez a meggyő­ződésük, hisz az eredmények reménytkeltőek. Érdemes köz­readni valamennyit. A töb­bi üzem dolgozóinak pedig ja­vasoljuk, ellenőrizzék a kis- tarcsaiakat és ha valahol megelőzték őket. írják meg nekik lapunk hasábjain. Befejezett termelési ter­vüket 105, a teljes ter­melési tervet pedig 103 százalékra teljesítették. A kongresszusi munkaver­senyben 747 ezer forint érté­kű tervtúlteljesítést vállaltak, s az eredmény egymillió 147 ezer forint. Az egy fő egy napra jutó termelési értékét kilenctized százalékkal ter­vezték növelni. Az eredmény 2,5 százalék. Ha azt vizsgál­juk, hogy például 1956 első, második és harmadik negyed­évéhez viszonyítva hány ki­logramm fonalat termeltek nappnta, 112,5 százalékos az emelkedés. Ez döntően a jobb szervezés eredménye. Ahol komolyabb gépesítés történt, mint például a cheviot fésűs szalagnál, 263,6 százalékra nőtt — 1956-hoz viszonyítva — a napi termelés. A dolgo­zók száma ezen idő alatt 11,7 százalékkal emelkedett, de a felvett dolgozókat egy-két ki­vételtől eltekintve, az új gé­peknél foglalkoztatják, amit az is bizonyít, hogy az egy fő egy napjára jutó halmozott termelési érték 10,6 százalék­kal növekedett. A kongresszusi verseny eredményeként 15,1 ton­nával több fonalat adtak Balatoni emlék- és ajándéktárgy bemutató Li&zenko akadémikus látogatása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági kül­döttség, T. D. Liszenko aka­démikus vezetésével kedden látogatást tett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A küldöttséget elkísérte Somoss András Kossuth-díjas akadé­mikus, továbbá a mezőgazda­sági irányító szervek és kutató intézetek számos vezetője és munkatársa. Az egyetem nagy­termében egybegyűlt tanári kar és tanulóifjúság nevében dr. Kolbay Károly, Kossuth- díjas egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem rek­tora köszöntötte a vendége­ket, majd T. D. Liszenko aka­démikus és N. I. Nusgyin, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának levelező tagja vá­laszolt a magyar szakemberek kérdéseire. Az Ipar-művészeti Vállalat balatoni emlék- és aján­déktárgy bemutatót tartott Budapesten a Kossuth Lajos utcai székházban. A bemuta­tón a kereskedelmi szakembe­reken kívül részt vettek a sajtó képviselői is. Százhatvan < művész mintegy 900 tárgyat állított ki. Feltűnést keltettek a modern, újvonalú műanyag, valamint tengeri és dunai kagylóból készült ötletes aján­déktárgyak. Képünk a bemutató egy részletét ábrázolja. A termelőszövetkezetek Bzarvasmarhatenyésztését vizs­gálva, szembetűnő és jellegze­tes vonásokat tapasztalhatunk. Ilyen tipikus jelenség a nagy­mértékben történő tehén- és vemhesüsző vásárlás, továbbá a nagyfokú selejtezés. A két jelenség egymásból ered. A jól tejelő tehenektől sem az állami gazdaság, sem a termelőszövetkezetek, sem pedig az egyénileg dolgozó pa­rasztok nem szívesen válnak meg. Igyekeznek azonban to­vább adni a gyengén, vagy nem kifizetőén termelő állatokat. A vásáron megjelenő gazda­ság persze igyekszik az ott ta­lálható állatok közül kiválo­gatni a legjobbakat. Mivel pe­dig más mód nem áll rendel­kezésére, a termelésre utaló külső jelek, vagy a még bi­zonytalanabb bemondások alapján teszi ezt. Az eredmény nem kétséges. Néhány meg­szorult gazda jószágát kivéve, a megvásárolt1 állatok nagy hányadát, időnként 60—80 százalékát is, selejtezni kell, a gyenge termelés és egyéb okok miatt. Közben eltelik egy év, az eredmény pedig egy gyenge laktáció. egy hízó ál­latnak való borjú. Természe­tes, az állatot gondozni kell, éppen úgy, mint egy jól teje­lőt, vagy még jobban, s az életfenntartó takarmányt, egész évben biztosítani kell. Szám­adást végezve kiderülhet, hogy az éves termelés csak a gondozási költséget fedezte. De ha a gazdaság a „pénzénél maradt”, még akkor is nagyon ráfizetett, mert lényegében ugyanazzal a gonddá] küzd, mint egy évvel az előtt: te­henészetet kell létesítenie. Nézzük meg, milyen módsze­rekkel lehet egy gazdaságban tehenészetet létrehozni, vagy a meglevőt fejleszteni. Igaz, legkézenfekvőbb, de legkevésbé céltudatos és leg­bizonytalanabb eredménnyel járó módszer ' a vásárlás útján történő tenyészállomány kialakítása, a vásárlás nél­külözhetetlen lehet olyan gaz­daságban, ahol egyáltalán nincs tehenészei, vagy a meg­levő tehenek ' termelése jóval az országos átlag alatt marad, továbbá abban az esetben, ha a meglevő tehenek száma a kialakítandó állományhoz ké­pest elhanyagolhatóan kicsi, vagyis másszóval: a meglevő állomány szaporulatával csak öt-hat éven túl lehelne a kí- i vánt létszámot elérni. Abban az esetben, ha a gaz­daság legalább évi három- ezer-háromezerötszáz liter te­jet termelő tehenekkel ren­delkezik, a vásárlással törté­nő állatállománynövelés in­dokolatlan és nagyon drága módszer, a lassúbb, de a biz­tosabb tenyésztéssel szemben. ' Átmeneti formának tekinthe­tő i váíár'ás és a tenyésztés kombinációja. Ebben az esetben a vásár­lásból megmaradt elfogadha­tó termelésű állatok már a te­nyésztés alapját képezhetik. Természetesen, a gazdaság csak addig folytatja a vásár­lást, amíg az állomány kiala­kításához szükséges alapanya­got nem biztosította. A vásárlásnak azonban cél­tudatosnak kell lennie. Lehe­tőleg ismert, vagy ellenőriz­hető jó anyag vételére kell tö­rekedni. Ilyen feltétel mel­lett pedig nem lehet állományt egyszerre összevásárolni, csak hosszas, esetleg hetekig tartc keresgélés után jut. a gazda­ság egy-egy jó tehénhez. Emel­lett jól meg is kell fizetni Mégis, tenyésztési célra ér­demesebb egy törzskönyvi lap­pal igazolt jó termelésű tehe­net venni, mint két ismeretlen bizonytalan képességűt. Mint az előzőkben említet tem, minden olyan tehenészet' ben, ahol megfelelő alapanyai van, tenyésztést kell folytatni. Legalább olyan mértékber hogy az állomány utánpótlá sát saját erőből tudjuk biztc fnútoták. óvá inénIU A szövő- és fonógépük \ szomszédságában, néhány lé- í pésnyire az üzemtől, barát- í ságos kis épület húzódik meg. f A Budakalászi Textilművek Í bölcsődéje és óvodája, j A termekben egészséges, ^ tiszta, pufók arcú gyerekek. ^ Csendes pihenő van. llyen- f kor még az újságíró sem za- f varhatja a kicsinyek nyugal- £ mát. ^ Amíg az ebéd utáni szieszta f tart, Stojila Gyulánéval, a 'f, bölcsőde, és Kövesdi Piros­ai kával, az óvoda vezetőjével ^ beszélgetünk. % — A legkülönbözőbb évjá­^ ratba tartozó gyerekekkel $ foglalkozunk itt — mondják. %— Van háromhónapos csecse- műnk és ötéves „nqfyóvoúá- furik” is. Hat korcsoportunk $ van. S minden csoporttal más- ^ ként foglalkozunk. A kicsik $ játszanak, énekelnek, a na- ^ gt/óbbakat előkészítik az is- ^ kólára. A munkaidőnek meg­felelően, két műszakban, reg- 4, gél hat órától este tízig vi­gyázunk a gyerekekre. Für- ^ detés, kétszeri étkeztetés — az orvos által összeállított ét- % lap szerint —, foglalkoztatás, játék, s mindez napi egy fo- rintért! A bölcsödések még 4. vállalati ruhát is kapnak. y 4, A bölcsőde 50. az óvoda 90 4,—100 gyerek befogadására al- - 4/ kalmas. A kedves, mosolygós ■ 4 óvó nénik büszkén mondják, mindig telt ház van. A szü­lők nyugodtan hagyják itt gyermekeiket, mert tudják, gondos kezek vigyáznak rá­juk. Buf a bölcsődet és az óvo­dát állami költségen tartják fenn, a gyár is jelentős össze­gekkel járult és járul hozzá fejlesztéséhez, korszerűsítésé­hez. Az igazgatói alapból kö­zei tízezer forintot költöttek rá az elmúlt esztendőben. Rö­videsen sor kerül az új fűtő- berendezések felszerelésére, ez 40—50 ezer forintot jelent, amit teljes egészében a válla­lat fedez. Közben véget ért a csendes pihenő. A gyerekeket felöltöz­tetik. Útra készen várják szüleiket, akik csak a kabátot adják rájuk és máris indul­hatnak. És jönnek a délutános mamák, akik most hozzák fiu­kat. lányukat. Most már mi is körülnézhe­tünk a ragyogó tisztaságú, mo­dern berendezésű óvodában. Minden csoportnak külön für­dőszobája, játszóterme, előszo­bája van. Az ablakok alatt élősarkok, az asztalok, polcok tele játékkal, ké­peskönyvvel, a gyerekeli készítette tárgyakkal. Rádió, kvarclámpa, zuhanyozó, tej­konyha szolgálja a gyerek-.-h egészségét és szórakozását. A fogasokon, ágyakon kis cím­kék, rajtuk színes virág, baoi szív vagy vödör figurája. Minden gyereknek megvan a maga jele, így könnyen meg­ismeri, melyik törülköző, ka­bát vagy ágy az övé. A bölcsődének is és az óvo­dának is külön, elkerített ud­vara van, homokozóval, pan­csolóval, hintával. Csak az a baj, hogy a medence kicsi, tágasabb kellene az óvodások­nak.- A gyár vezetősége szerint ezt a kívánságot egyelőre nem tudják teljesíteni. Pedig nem kerülne sokba és az óvodások szülei akár társadalmi mun­kában is megépíthetnék. Az iskolákhoz hasonlóan, itt is tartanak szülői értekezlete­ket. Ott beszélik meg az eset­leges problémákat, tennivaló­kat. Tanáccsal látják el a mamákat, nevelési-egészség­ügyi előadásokat tartanak. Tevékenykedik a szülői munkaközösség is. Az . egyik szobában éppen két anyukát látunk, mindketten a szülői munkaközösség tagjai, ruhaja­vítással foglalkoznak. Munka­idejük után egy-két órát segí­tenek, foltoznak, gombot varr­nak. A Budakalászi Textilmű­vekben mintegy 1700 ember dolgozik, javarészük nő és kisgyermekes anya, akik öröm­mel veszik igénybe az óvo­dát, hiszen az jelentősen meg­könnyíti munkájukat. Gyer­mekeikkel huszonnégy pedagó- 4/ gus és gondozónő foglalkozik. £ A bölcsődéket naponta, az £ óvodásokat kétnaponként fúr- $ detik. A kicsiknek saját tej- £ konyhájukon főznek Minden- £ nap sétálni viszik őket. Nyá- 4 ron, ha jó idő van, kirándul- £ nak a közeli hegyekbe, az Ál- £ latkertbe, a Margitszigetre. A | sokoldalú és változatos prog- ram megszeretteti a gyerekek- £ kel az óvodát. Hamar beieil- £ leszkednek a közösségbe, | együttesen jobban ízlik az $ ebéd, érdekesebb a játék. ^ — Az én kisfiam otthon se szép szóra, se szidásra nem \ hallgatott, nem akart enni. \ Amióta óvodába jár, megjött \ az étvágya, meghízott — mese- ? li egy szőke kisfiú. Kovács j Ferike édesanyja. S az egy- i kor rakoncátlan kisfiú most, \ az óvó néni tanúsága szerint,'} az egyik legszófogadóbb gye- \ rekük. ] Egy másik anyukától, Hor- j váth Tibornétól hallottuk: \ — A kisfiam már három- i hónapos kora óta idejár, most! három és féléves, s még nem ! tudom, mi a gyermeknevelés ! gondja. Itt mindig elláttak jó-! tanáccsal, mit adjak enni. ho- ! gyan öltöztessem. Még azt is ! megbeszéljük az óvó nénivel. í milyen játékot vegyek neki. ( Közben a délelőttös mű- \ szak csöppségei már hazafelé \ irányítják lépteiket. Az egyik < otthonból a másikba. Mert ez; a szép, korszerű bölcsőde és \ óvoda méltán lett a gyerekek \ második otthona. K. M. ! a népgazdaságnak a gyár dolgozói. A többletfonalat nem raktár­ra gyártották, mert vala­mennyi fonalféleségüket igé­nyelte a feldolgozó ipar. A jobb szemléltetés érde­kében kiszámították, hogy a túlteljesítésből 37 800 pulóver­rel és 7500 négyzetméter szö­vettel gyárthattak többet azok a gyárak, ahová innen a fonalat szállítják. De nemcsak egyszerűen túlteljesítésre törekedtek, hanem a választék bő­vítésére is. Megkétszerezték például a jersey kötőfonal gyártását, mivel az ebből készült cik­keket nagyon kedvelik a vá­sárlók. Megtették, pedig en­nek a fonalnak a gyártása 2# százalékkal munkaigényesebb, mint a másiké. A pulóverek választékának bővítését segítették elő azzal, hogy 1959 második felétől kez­dődően nagyüzemi szinten gyártják az úgynevezett che­viot kötőfonalat. Olvasóink is ismerik már, divatbemutatón is megismer­kedhettek a dralon fonalból készült női pulóverekkel, kar­digánokkal. Ennek a fonalnak — amely tulajdonságaiban a gyapjúval vetekszik — hazai gyártását a Kistar- csai Fésűsfonógyár mű­szaki és fizikai dolgozói oldották meg. E nagyszerű munkának nem­csak az a haszna, hogy szép és tetszetős ruhadarabok ké­szíthetők ebből a szintetikus fonalból, hanem az is, hogy komoly mennyiségű valutát takarítanak meg a hazai gyár­tás révén. Mindezen eredmények mel­lett a drága anyagokkal való takarékosságra is törekedtek* egymillió 890 ezer forint értékű anyagot takarítot­tak meg és hasznosítottak. Ezek az eredmények a mű­szaki és fizikai dolgozók együttműködésének köszönhetők. Nagy része van az eredményekben annak a 20 brigádnak és 450 egyéni versenyzőnek, akik nagysze­rűen helytálltak a kongresz- szusi versenyben. A brigádok Közül Konrád István bri­gádja (mosoda) szerezte meg az első helyet, Molnár Fe- rer.cnéé pedig (festöde) a má- . sodikat. ! Sokat javult a munkafegye­lem; 1958-hoz képest tavaly (csaknem egyharmadára csök- ! kent a késések következtében (kiesett idő. Mindössze 28 i nap esett ki a termelésből J igazolatlan mulasztás miatt, í A munkafegyelem javulása j együtt jár a gyártási fegye­lem javulásával. Ennek kö­szönhető, hogy ( az egész gyár 99 százalé- ( kos arányban első osztá­lyú terméket készít. \ A megkezdett javulási fo­lyamat nem állt meg. A fé- \ sűsfonógyári dolgozók tovább '*f folytatják a munkaversenyt, í Erre az esztendőre csaknem ^ hárommillió forint értékű £ vállalást tettek. Ezt is a ^mérleg serpenyőjébe kíván­ják helyezni, amikor odaítélik 4f majd a kongresszusi zászló- í kát. I , -------'1" C sonttollú madarak Szegeden \ A szegedi utcák és terek fáit ^díszes tollazatú csonttollú ma- 4f darak lepték el. Ezek a sere- £ gély nagyságú, bóbitásfejű ^szárnyasok gyakran évekig jem jelennek meg hazánkban, ^most valószínű, hogy a kemény ^ tél elől jöttek a viszonylag Renyhébb déli tájakra. A ván- ^ dorlók nem töltenek hosszú ^ időt nálunk; a tavasz első je­liére visszatérnek északi fész­kelő helyükre,

Next

/
Thumbnails
Contents