Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

Mrt MtCVI Wf irlrtp I960. JANUAR 21. SZERDA I RÓMAI VASÁRNAP \ Olasz jazz-operett a B'aha Lujza Színházban aszfalton születtek. Ez épp­úgy a fordító, mint a rendező és a színészek hibája. A bemutatót a zene sem in­dokolta. A muzsika ugyanis — két-három valóban jó, modern hangvételű szám kivételével — közepes. A műsorválasztás oka tehát az igénytelenség — csak ezt vélhetjük. Operettszinházunk vezetősége még ma is váloga­tás nélkül tűz műsorára pro­dukciókat. (Ezt bizonyítja a Szép Heléna legutóbbi bemu­tatója is!) Pedig — az elmúlt évek bemutatóit ismerve: Szabad szél, Vők iskolája, Szelistyei asszonyok, Nyugta­lan boldogság, Bástyasétány Ti — jó néhány tartalmas, szín­vonalas művel bizonyították be: az operett is lehet nem­csak szórakoztató, de emberi jellemek formálója is. A Ró­mai vasárnap esetében sajnos nagyon melléfogtak, még ak­kor is, ha a közönség egy ré­sze sikernek könyveli el. Ez t siker azonban nem válik a színház dicsőségére. yt színészek játéka sem se- r* gít a tévedés helyrehozá­sában. Feleki Kamill — Tuzzi szerepében — megpróbál em­ber maradni, de az csak per­cekre sikerül. A szöveg legyő­zi, gúzsba köti. Csak tánca, humora feledteti vergődését, Petress Zsuzsa Giovannaja csu­pa tűz, csupa derű, de teljes­ségében feloldani 5 sem tudja a darab rosszízű kicsengését t.a'obár Árpád kocsmárosa fé­lig olasz, félig tősgyökeres pesti. Ez a kettősség nyomja rá bélyenét eoész játékára. Csikós Rózsinak már csak a tánca az, ami szubretté teszi. A többi szereplő — Gozmánv György. Gálcsiki János, Orso­lya Erzsi, Kiss Ilona — figu­rájával nagyon mostohán bán­tak a szerzők, szinte csak per­ceik vannak a színpadon. (prukner) : A könyvtár és ai ismeretterjesztés í Érdekes előadássorozat kéz-- ; dődött az ősszel a monori já- (rási könyvtár rendezésében. ! Eddig négy előadás hangzott \el: Az olasz opera története ; és Az orosz zene klasszikusai í — mindkettő hanglemezbe- ! mutatóval egybekötve; a har- í madik előadás az űrhajózás \ problémáit boncolgatta, míg ;a negyedik egy újságíró kí- í nai élményei kapcsán a Kínai ! Népköztársaságba vezette el gondolatban a hallgatókat. Ahol minden második ember rendszeresen olvas 1 1959-ben tovább növeke­dett a Csepel Autógyár dolgo­zóinak érdeklődése a köny­vek iránt. Míg 1958-ban ti­zennégyezer könyvet kölcsön­zött a gyár üzemi könyvtára, addig az elmúlt esztendőben huszonnyolcezer könyvet vet­tek ki az olvasók. Ma már a Csepel Autógyár dolgozói kö­zül minden második ember rendszeresen olvas. A könyv­tár is jelentősen gyarapszik, mivel évente harminchatezer forintot fordít a gyár vezető­sége új könyvek vásárlására. Nemrégiben megalakult az irodalmi kör, amely könyv- ismertetésekkel, nevesebb írók bemutatásával, műsorral se­gíti az irodalmi közvélemény formálását. Mai csehszlovák színművet tanulnak a dabasi színjátszók A dabasi művelődési ház színjátszó csoportja beneve­zett a kulturális szemlébe. Safranek csehszlovák szerző mai témájú, Makrancos há­zasok című vígjátékát mu­tatják majd be. A mű, amely falusi környezetben játszódik, a házasság körül bonyolódik. Rendező; Juhász Sándor, a művelődési ház igazgatója. O '"szintén megvallom. nem értem, hogy a színház í vezetőinek miért éppen erre a • darabra esett a választása. \ Mondanivalója nem új, a kö­zönség épülését sem szolgálja, \ sőt, tovább megyek: hazug és ; káros. ; A vérszegény történet pe- ; helykönnyű hőse Renato Tuz- : zi tanár, ügyefogyott, a vég- : telenségig gyáva kisember. : Diákjai kinevetik, a nők el- ! néznek a feje fölött, vagy a ! legjobb esetben is csak meg- \ mosolyogják. Hogyan tör ki \ ebből a félszegségböl, válik l bátorrá Tuzzi tanár úr: erre a I kérdésre keresik a szerzők a ! feleletet. : A figura — a maga nemé- \ ben — nem első színpadon. ■Jó néhányszor találkoztunk ! már vele. Ez önmagában nem ■ lenne baj, ha magáratalálása !vagy elbukása emberi össze- \ ütközések füzében válna való- ; ra. Renato Tuzzi esetében : azonban nem így történik. \ Ahelyett, hogy felülemelked- j ne az őt környező kegyetlen világon, hozzá züllik. Mert — ! a Római vasárnap tanulsága ■ szerint — ahhoz, hogy a ta- ; nár megtalálja helyét a vi­liágban. hazudnia, zsarolnia -kell. Jampec módra kell be- j szélnie a diákokkal, verseny- \ re kell kelnie velük a rock \ and roll-ban — méghozzá tisz- tességtelen eszközöket alkal- i mazva — a híres filmsztár í szeretőjének kell vallania magát és hazudnia, hazudnia íkell rendületlenül. íme, „az emberréválás útja” — aho- jgyan a szerzők elképzelik! Rá- adásul a forma is bántó. Tuz- %zi tanár álomjelenete egyene- í sen ízléstelen. j, Természetesen, operettről lévén szó, nem igényelhetünk fi túlságosan magvas mondani­valót. De azt megkívánhat- ^ juk, hogy ha már nevelni nem <! tud. rombolni Se segítsen! Ne 'j olyan „hősöket" állítsunk „ \ példaként ifjúságunk elé, >, akik csalással és hazugság- j gal emelkednék felül az élet J visszásságain. Jelen esetben % jj pedig ez történt. Persze, íj. % mentegetőzhetnek a színház j, $ vezetői: olasz szerzők írták, % í olasz környezetben játszódik í V , / in Romai vasarnap, lehat nem ^ j a mi világunkról fest képet, j í Ez rendben is lenne, ha az í £ operett bemondásod, poénjai :• nem Is mének ízig--vérig pesti £ ■j ízűek. így azonban könnyen $ sugalmazhat ja a rossz szándé- $ ’}kú ember: csak a nevek és a % | szín olasz — ami lényegtelen ^ í —, de a figurák itt, a pesti í FI LM HIRE K í f A Le Monde jelentése sze­rint az újabban divatba jött ^ nagyszabású történelmi fil- £ mek sorában egy amerikai J filmgyártó vállalat filmre £ viszi Hódító Vilmos életét ^Laurence Olivier rendezésé- ^ ben. A film külső felvételeit £ Franciaországban, Angliában ^ és Jugoszláviában készítik el V a két főszereplő Marion íBrando és Maria Scheii lesz. j, Lionel Rogosin amerikai producer filmet készített a jí dél-afrikai faji megkülönböz­tetésről, a nem hivatásos £ filmszínészek közreműködésé- 2 vei. Rogosin 1956-ban a ve- ^ lencei filmfesztiválon nagy- ^ díjat nyert a New York-i csa­vargókról szóló dokumeníum- ^ filmjével. ^ A mozikrdvelök moszkvai ^ klubjában — amely mintegy ^700 tagot számlál — bemu- ^ tatták Parhomenko Atlantika ^című filmjét. Parhomenko a 2Tudományos Akadémia ocea- £ nológiai intézetének aspirán- ^ sa, aki egy szovjet tudomá- ^ nyos kutatóhajón bejárta az £ Atlanti-óceán északi és déli í tájait. > ; Szodiiget az idén befejezi kuitúrotthonának építését j lata kimutatta, hogy a köz- i ségíejlesztési alap idei jö- i vedelme a hozzájárulás múlt évi kulcsának fenntartása esetén nem nyújtana fede­zetet az építkezés költségei­re, ha tehát Sződüiget azt akarja, hogy végre befejez­zék a kultúrotthon építését, a tételes hozzájárulás össze­gét leigalább 180 forintra kell felemelni, így a húsz száza­lékban megállapítandó száza­lékos hozzájárulás mellett az alap idei bevétele 110 ezer forint lehet. Az érvényben levő rendelet szerint a té­teles hozzájárulás minden forintjához a kormány 75 fil­lér állami támogatást bizto­sit, az alap bevételének vég­összege tehát megközelítené a liiO ezer forintot. A lakos­ság által felajánlott íársa- tíalmi^ munka értéke 20 ezer forint lesz, így kikerekedne a szükséges kétszázezer forint. A tanács tagjai általános helyesléssel fogadták a ja­vaslatot,. a felszólalók egy­más után jelentették be, hogy örömmel vállalják. A tanács végül egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, megszavaz­ta a tételes községfejlesztési hozzájárulás felemelését, ez­zel megteremtette a biztos pénzügyi fedezetet az emele­tes kultúrotthon építésének teljes befejezéséhez. w\\VVV\VVXVYVYVVWVVV\VS.VV\\\\VV\\Y\YVV\VV\V j Több mint három évvel ez­előtt, még 1957-ben határozta VI Sződliget község tanácsa, hogy saját erejéből, a község- ^ fejlesztési alap jövedelmének ^felhasználásával otthont épít V kultúra számára. A kultúr- otthon tervei el is készültek és még abban az évben meg 'j is kezdték az építkezést. A Sí szerény fedezetből, amely j, rendelkezésre állt, természe- 'j tesen nem telt ki az építke- j zés költsége, a munka így el- ! húzódott. Még erre az esz- £ tendőre is maradt belőle, bár J a falakat már felhúzták, sőt a tetőszerkezet nagy része is ^ elkészült. Kiszámították, hogy ^ közel kétszázezer forint kel- ^ lene az épület teljes beíe- ^ jezéséhez. ^ A község ta.nácea a napok- ^ ban összeüli, hogy végső for- ^ mába öntse az idei község- £ fejlesztési tervet. Ezen a ^ rendkívül népes tanácsülésen ^ derült ki, hogy a kultúrott- £ hon mennyire szívügye a köz- ^ ség egész lakosságának. Igen ^ sokan felszó aliak és hangot ^ adtak annak a kívánságnak, ^ hogy ebben az évben végre ^ kezdje meg működését a mü- £ velődés helyi otthona, tehát ^ minden áldozatot vállalnia kell, hogy a munkálatokat ^ minél előbb befejezhessék. A í végrehajtó bizottság javas­Leányok 'f. és édesanyák iskolája á f Már második esztendeje í működik a dolgozók iskolá- ^ jónak levelező tagozata Ör- ^ kényben. A tanév kezdetén ^ közel harmincán jelentkeztek, ^ de azóta csak mintegy húszán ^ járnak rendszeresen. Az ör- kényi esti iskola érdekessége: ^ nyolc olyan édesanya végzi ^ a hetedik osztályt, akinek ^ leánya az általános iskola ^ hetedik osztályának tanulója. ^ így szülök és gyermekek £ együtt készülnek minden fel- ^ adatra. Csehov ünnepség í Az Európa Könyvkiadó í Csehov születésének száza- ^ dik évfordulója, valamint ^ Csehov műveinek magyar ^ nyelvű kiadása alkalmából ^ január 29-én ünnepséget ren- ^ dez a Lapkiadó Vállalat kul- £ túrtei'mében. Ünnepi meg- ^ emlékezést tart dr. Köpeczi ^ Béla, a Kiadói Főigazgató- ^ság vezetője. A műsorban Pa- ^ lotai Erzsi, Horváth Ferenc, ^ Keres Emii és Melis György ^ szerepel. Zongorán kísér Dé- í nes Erzsébet | Petri Lajos szobrászművésr \ kiállítása ^ A Műcsarnok rendezéséber ^ ma délben nyílik a Nemzet: £ Szalonban Petri Lajos szob- ^ rágzművész gyűjteményes ki- ^ állítása. Megnyitó beszéde sí Füst Milán író mond. INNEN - ONNAN Szada község dicsérete Szada község tanácsának végrehajtó bizottsága az el­múlt napokban tizenkétezer forintot szavazott meg a köz- s ágfejleszt és i alapból a köz- ségesített könyvtár céljaira. Ebből a jelentékeny összeg­ből a könyvtár vezetője mintegy hatezer forintot for­dít majd új könyvek vásár­lására. Ülésezik a megyei KISZ-bizottság Hétfőn raggel ülést tart a megyei KISZ-bizottság. Az ülésen beszámoló hangzik majd el az elmúlt esztendő feladatainak megoldásáról, valamint az 1960-as év. fel­adatairól. A beszámoló meg­felelő súllyal foglalkozik majd a felszabadulási kul­turális szemle eddigi hely­zetével is. Közös készülődés Ráckevén a zeneiskola és a művelődési ház színjátszói közösen készülnek a szemle bemutatóira. Kuti Mihály rendezésében Dunajevszkij Szabad szél című nagysikerű operettjét tanulják nagy szorgalommal. A bemutatót februárra tervezik. Nászutazás Félreértés ne essék, ezúttal csupán Dihovicsnij szovjet szerző Nászutazás című ze­nés vígjátékról lesz szó. amellyel a tápiószentmártoni művelődési ház színjátszói készülnek a kulturális szem­lére. Az előadás rendezője dr. Tuman Károlyné, díszletter­vezője pedig Dékány Sándor. Mit tettek eddig a gyárak a kulturális szemle sikeréért? Ma délután két órakor a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsa ülést tart, amelyre meghívta az üzemek kultúrfelelőseit és a nagyobb gyárak KISZ-titkárait. Az értekezleten a felszabadu­lási kulturális szemle eddigi helyzetét értéke­lik: mit tettek az üzemek és gyárak a szemle si­keréért. A tapasztalatokat felmérve, állapít­ják meg majd az elkövetkező hetek legfonto­sabb feladatait. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v | NÉMETH EMIL: HÉTKÖZNAPI VALLOMÁS £ Veled lesem a gyermek ágyát, veled töprengek, mennyi gond közt! í Veled osztom a konyha gőzét. y fr veled védem a szoba rendjét, veled szítom a teknő habját, veled varróm a szükség foltját. | Veled surranok — ó, de ritkán! — í új tudásért a forrásvízhez, veled futok, mikor csak erem. í a múzsák tettei nyomában. y A szürke hetek halmazában veled közlöm, ha van, kalandom, í a szürke napok tengerében y % nálad enyhül minden kudarcom. Veled szólom anyám s anyádat, veled rágódom más hibáján, s veled látom be titkon hányszor, 2 hogy mi is emberek vagyunk csak ... S ha megesik, hogy nyűhetetlen terhűnket suttyomban letesszük. í teveled vágyom egyedül csak y ^ sör mellett ülni zene közben, teveled vágyom egyedül csak parki padra az éjszakában. | És azt kívánom, hogy szülessék abban, ki lát, ilyen ítélet; „Milyen jó még ezeknek itten, nem tudják még, hogy mi az élet”. fiataloknak csupán hét száza­léka! A hiba persze nemcsak a könyvtárak dolgozóinak fo­kozottabb igénybevételében keresendő. Ami legalább ugyanannyit nyom a latban: csak ezen az értekezleten sike­rült teljes egészében tisztázni a könyvtár és a KISZ vezetői között, hogy kinek a feladata a József Attila olvasómozgalom szervezése. A cél közös: az ifjú olvasók körének szélesítése, a falu művelődésének segítése. Ebből következik: nemcsak a cél, a feladat is közös! Kulturális központ legyen Az évi beszámolót számos értékes, de egyúttal tanulságos hozzászólás egészítette ki. A ceglédi járási könyvtár küldöt­te például arról beszélt, hogy munkájukat akadályozza a diafilmek kölcsönzése. Példá­val bizonyította ezt: egyetlen kölcsönzési napon százkilenc- ven filmet vettek ki a könyv­tárból. Szerinte a diafilm csu­pán szórakoztat. Téves és káros felfogás. A diafilm nemcsak szórakoztat, hanem oktat és tanít is. Né-: hány példát említsünk csak:! számos dic«Cil.m hazánk leg- ■ szebb tájaira vezeti el nézőit, j Vagy: a szomszédos népi de- \ mokráciák jelenével, jövőjével; ismerteti meg nézőit. Azután:! képzőművészetünk lesszebb al-j kotásait varázsolja elénk. És:i megismertet íróink, művé- i szeink életével, legszebb a’ko-| tásaival. Nem kétséges: a dia-1 filmek kölcsönzése legalább; annyira beletartozik könyvtá-; raink feladatkörébe, mint pél-1 dául a színműtárak, szak-: könyvtárak létrehozása. Nem egyedül a ceglédiek; problémája ez. A probléma, baj más formában, de másutt isi jelentkezik. Például: az isme- j retterjesztö munka nem tartó-; zik szorosan a könyvtárak; munkájához. Vagy: az irodal­mi színpadok létrehozása aka­dályozza a könyvtárosok tevé­kenységét. Az igazság: a könyvtár te­vékenysége nem választható el a falusi népművelési mun­kától! A jól működő könyv­tár a falu kulturális központ­ja! Ennek megteremtése a legfőbb feladat. Több köz­ségben. illetve városban tör­tént már erre vonatkozó kez­deményezés — minden eset­ben sikerrel, akár Gödöllő, Cegléd, Nagykőrös vagy Rác­keve példáját idézzük. A ceg­lédi járási könyvtár olvasói­nak száma hetvenkilenc szá­zalékkal nőtt egyetlen eszten­dő alatt! Tervek Az elmúlt év tapasztalatai alapján készült el az 1960-as esztendő nagy munkaterve is. íme, egv kis ízelítő a tervből: Az olvasók számát ötven­ezerre (jelenleg negyvenöt­ezer), a kölcsönzött kötetek Kedden a megyei tanács épületében értekezletre jöttek össze a járási és önálló köz­ségi könyvtárosok, hogy meg­beszéljék az elmúlt esztendő tapasztalatait, az 1960-as év feladatait. Az elmúlt esztendő mérlege kétségkívül pozitív. A könyvtárak munkája megja­vult, anyagi ellátottsága gaz­dagodott. Tények bizonyítják ezt. Eredmények és hibák Népművelési autó járja a megye apró településeit, ta­nyavilágát. Könyvkötészet kezdte meg működését, amely havonta ötszáz könyvtári könyvet „varázsol” újjá. Öt­napos bentlakásos tanfolya­mot rendeztek Vácdukán a falusi könyvtárosok számára. Első alkalommal került sor a megyében írók és könyvtáro­sok találkozójára Leányfalun. Félmillió forintot fordítottak a könyvtárak községesítésére. Százötvenhárom ismeretter­jesztő előadást rendeztek a könyvtárak. Első ízben tör­tént meg, hogy majd vala­mennyi köstségi tanács jelen­tősebb összeget biztosított a helyi könyvtár bővítésére, fel- frissítésére. A megyei könyv­tár négy vándorkiállítását — Magyar Tanácsköztársaság, Lengyel Népköztársaság, El­lenforradalom Magyarorszá­gon, A mezőgazdaság útja — közel huszonötezer ember te­kintette meg. Mindez bíz* a tó jele annak, hogy a megyei könyvtár mun­kája felfelé ível, még akkor is, ha a fejlődés útja nem volt mindig egyenletes. Ez vonat­kozik elsősorban a művelődési autó megfelelő kihasználtságá­ra. A megyei könyvtár vezetői hosszú ideig nem fordítottak kellő gondot a művelődési autó tevékenységére. Az el­múlt hetekben azonban döntő változás történt ezzel kapcso­latban, s ma már a művelő­dési autó egyre inkább be­tölti feladatát: egyre gyakrab­ban tűnik fel a tanyavi’ágbnn. könyveket visz, előadókat szál­lít. s már nincs messze az Idő. amikor játékfilmeket is vetít majd a tanyavilág lakóinak. (Lehetséges, hogv még ebben az; esztendőben újabb művelő­dési autót kap a me«vei könyvtár és akkor .a ielenie°i kizárólag Cegléd és környékét járja majd!) A megyei könyvtár fő fel­adata az elmúlt esztendő má­sodik felében elsősorban a könyvtárak községesítésénrk gondos előkészítése volt. Ezt a korántsem könnyű feladatot több-kevesebb sikerrel végez­ték eddig. Arra azonban — ta­lán éppen ezért — már jóval kevesebb idejük jutott, hogy tevékenyen kivegyék részüket a József Attila olvasómozga­lom szervezéséből. Eddig mindössze ezerhuszonnéayen jelentkeztek a megyéből. Kicsi ez a szám, ha figyelembe ves.z- szük, bogy a megyei KISZ­számát pedig egymillió-két­százezerre kívánják emelni. Ifjúsági könyvtárat létesíte­nek Vácott. Minden járási, városi és önálló községi könyvtárban bevezetik a dia­film kölcsönzést. Hozzákezde­nek a járási és városi könyv­tárakban a helytörténeti anyag gyűjtéséhez. A fel- szabadulás 15. és a me­gyei könyvtárhálózat fennállá­sának 10. évfordulójának megünneplésére tíz község­ben irodalmi műsort rendez­nek, valamint vándorkiállítást állítanak össze a könyvtárak életéből. Kiadják a megyei könyvtár évkönyvét. Vándor- kiállítást rendeznek a Jó­zsef Attila olvasómozgalom bronzfokozatának könyvei­ből. Hatnapos bentlakásos iskolát szerveznek az intéz­ményesített könyvtárak dol­gozói részére. Szép és gazdag terv. pedig csak néhány részletét ragad­tuk ki. A terv igazi értékét azonban csak a megvalósítás teszi valóssá,! Prukner Pál TERVEK ÉS EREDMÉNYEK Hasznos megbeszélés a megyei könyvtár elmúlt évi munkájáról

Next

/
Thumbnails
Contents