Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-26 / 21. szám
Mit MEGYEI i-JCirlap 1960. JANUÁR 26. KEDD Az idén több mint tíz százalékkal Meghalt Malinyin növekszik az árucsereforgalom Negyven százalékkal több külföldi gép szolgálja az ipar műszaki fejlesztését Új cikkeket kipróbáló boltok nyílnak A külkereskedelem ez évi feladatairól a Külkereskedelmi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának: — A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből ismeretes, hogy az elmúlt évben minden területen meggyorsult népgazdaságunk fejlődése. A külkereskedelem is 1959-ben az eredetileg 1960. évre tervezett behozatali és kiviteli szintet meghaladó forgalmat bonyolított le. Az 1959-es év kedvező eredményei módot adnak arra, hogy az 1960. évi népgazdasági terv az eredeti hároméves terv előirányzatainál nagyobb célokat tűzzön ki. Ez a népgazdaság minden ágában, a külkereskedelemben is az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket tesz szükségessé. A minisztérium terve szerint a teljes árucsereforga- lom több mint 10 százalékkal emelkedik. A növekvő beruházások megvalósításához mind a baráti államokból, mind a tőkés országokból az eddigieknél jóval több gépet és ipari berendezést kell vásárolni. A tavalyi gépimportot az idén mintegy 40 százalékkal meghaladjuk. A felszabadulás óta ez a terv tartalmazza a legmagasabb gépbehozatalt, A gépvásárlások egyúttal bővítik majd a magyar termékek eladási lehetőségeit is. Az eddigieknél nagyobb arányú lesz az ipari fogyasztási cikkek behozatala is, a gyarmatáruellá- tás mostani szintjét ugyancsak tartani akarjuk. — A gyorsabb ütemű termelés erősebben jelentkezik a feldolgozó iparban és kisebb mértékben az alapanyaggyártó iparban. Ez összefügg azzal is. hogy több jelentős, az ország nyersanyag és félgyártmány termelését szolgáló beruházás csak a második ötéves terv első éveiben fejeződik be. Az ipari termelés növekedésén kívül ez az indoka annak, hogy számos nyersanyagból az 1959. évinél lényegesen nagyobb mennyiségeket kell importálni 1960-ban és behozatalunk növekedése összességében is meghaladja a kivitel emelkedését. Ez a tény még inkább aláhúzza annak jelentőségét, hogy az ipari dolgozóknak gondosabban kell bánniok a külföldi alapanyagokkal. — A fokozottabb anyagtakarékosság érdekében meg kell gyorsítani az iparban megkezdett szerkezeti átalakulást, minden iparágban a kevésbé anyagigényes, külföldön jól értékesíthető termékek előállítására kell törekedni. Műszaki fejlesztéssel, korszerűsítéssel csökkentsék a szakemberek az egy-egy gyártmányra jutó fajlagos anyagfelhasználást. Meg kell szüntetni az üzemi sovinizmust, ne forduljon elő, hegy- egyes gyárakban feleslegesen nagy készleteket tárolnak, más üzemben pedig emiatt hiány keletkezzék. Külkereskedelmünk 14 százalékkal több alapanyagot vasáról külföldről. Az import-terveknél figyelembe vették a vegyipar, a műanyagipar fejlődése következtében fellépő alapanyag-igényeket is. A szintetikus textilanyagok előállításának fokozásáért például a rost-import meghaladja a tavalyinak kétszeresét, a fonalbehozata! ped-'g 50 százalékkal magasabb lesz. — A külkereskedelem dolgozóinak ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a behozatal ütemes legyen. A kormány gazdaságpolitikájának egyik jelentős eredménye az. hogy biztosítani tudtuk az ipar folyamatos anyagellátását és ezt továbbra is fenn akarjuk tartani. — A külkereskedelem dolgozói kérik a gazdasági vezetőket; ügyeljenek arra. hegy a kiviteli tervben előirányzott különféle gyártmányok kellő időben és a vevő által megkívánt minőségben készüljenek el. A kongresszus tiszteletére a múlt évben kibontakozott verseny az idén is folytatódik. A verseny segítségével nemcsak az előirányzott termelési tervek teljesítését lelhet jobban mega’apozni, hanem mód nyílik azok túlteljesítésére is. A párt- és kormány határozata igen nyomatékosan rámutat annak szükségességére, hogy ez a túlteljesítés olyan területen következzék be, ahol az energia, a nyersanyag rendelkezésre áll, s az árucikk a külföldi piacokon jól értékesíthető és így biztosítja fizetési mérlegünk további megszilárdítását. A népgazdaság csaknem valamennyi ágában készültek már export-gazdaságessági számítások és ebből az tűnik ki, hogy egy-egy cikkcsoporton belül például a pamutiparban megvizsgált 103 terméknél, igen nagy a különbség a termelési költségeknél. Nemcsak az azonos gyártmányféleségenként, hanem más-más üzemben előállított azonos cikkeknél is jelentős eltérés van. Ez arra enged következtetni, hogy a termelés gazdaságosabbá tételénél még nagy tartalékaink vannak. — A mezőgazdaság növekvő termelése is hozzájárul a külkereskedelem feladatainak megvalósításához és bízunk abban, hosy az új termelő- szövetkezeteiíkel gyarapodott szocialista szektor jó termés- eredménveivel mindinkább segíti munkánkat. — Ez évi feladataira az 1960-as árucsere forgalmi egyezmények megkötésével is felkészült a külkereskedelem. Létrejöttek n megállapodások valamennyi baráti országgal, a Szovjetunióval például kétmilliárd rubel értékű áru cseréjéről írtunk alá szerződést. Több tőkés országgal is a közelmúltban újítottuk meg egyezményeinket. Kereskedelmi partnereink körében bizalmat ébreszt az a tény. hogy külkereskedelmünk minden évben eleget tesz kötelezettségeinek. Az új tervidőszakban is meg akarjuk teremteni fizetési mérlegünk kedvező egyensúlyát. úgy. mint ahogy az a hároméves terv eddigi szakaszában is sikeresen megtörtént. hadseregtábornok j Vasárnap hosszan tartó és ; súlyos betegség után, 61 éves korában elhunyt Mihail Malinyin hadseregtábornok, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja. Előadássorozat hatvan termelőszövetkezeti községben A megye hatvan termelő- ízövetkezeti községében a pártalapszervezetek tíz előadásból álló sorozatot indítottak a tsz-tagoknak. A tíz előadás, amelyek meghallgatásával és megvitatásával megismerkedhetnek a hallgatók a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének legfontosabb feladataival, két hét alatt kerül lebonyolításra. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság munkatársai által tartott előadások között olyan témák szerepelnek, mint a 3004/2-es kormányhatározat ismertetése, az 1959. október 22-i központi bízott- 1 sági határozat megvitatása, a jövedelemelosztás új rnódsze- j rének ismertetése, a termelőszövetkezetek megszilárdításának, a munkaszervezetek kialakításának problémája, továbbá a termelőszövetkezetek kel kapcsolatos különböző jogszabályok ismertetése. Rendkívül fontos a kereskedelemben — különösen a divat gyors változásának kitett ruházati szakmában — egy- egy új árufajta, vagy minta kipróbálása. Sokszor a sorozatgyártás megkezdése után derül ki, hogy az új ruha-, vagy cipőminta nem tetszik a vásárlóknak. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei ezért elhatározták, hogy az újfajta áruk tömeges gyártását csak az úgynevezett fogyasztói próba után kezdik meg. Ebben segítenek az új cikkeket kipróbáló boltok. Itt gyűjtik össze az ezekre vonatkozó értékesítési tapasztalatokat. Nemcsak azt vizsgálják meg, hogy az új áru mennyire kelendő, hanem az eladás után is tartják a kapcsolatot a vevőkkel és a viselés tapasztalatairól beszámolnak a nagykereskedelemnek és az iparnak. Még ebben az évben több ilyen rendeltetésű méteráru. konfekcióruha, lakástextil és darabáru bolt nyílik Budapesten Vörösmarty téri Áruház, a Verseny Áruház, a Corvin, a Kálvin téri és az Úttörő Áruház is árusít majd új cikkeket, vidéken Pécsett és Miskolcon nyílik próbabolt. Jó hír a gyűjtőknek: Változatos, alkalmi papírszalvétákat is gyárt a Vegyipapírgyár JíLtgíjduíi Sók ezren gyűjtik, cserélik a magyar és külföldi színes i szalvétákat. A nagy kereslet | miatt megnyílt a fővárosban j az első, külföldi szalvétákat ! árusító szaküzlct. A Vegyipapírgyár az elmúlt év második felében kezdte meg a változatos, alkalmi szalvéták készítését. Eleinte csak a vendéglátóipart vállalatok megrendeléseire dolgozott. Most már reklámszalvéták készülnek többek Szombaton este tartották a hagyományos megyebált a Pest megyei Tanács dísztermében (Gábor Viktor íelv.) között az OTP-nek, a Magyar Hirdetőnek és a MA- LÉV-nek is. Legutóbb a MÉH Vállalat részére készített a gyár hét darabból álló színes sorozatot. Rövidesen elkészül a SZOT részére megrendelt százezres üdülési és az Ábránd nevű kozmetikai sorozat. Az év első negyedében megkezdik az Odol- és a Budapesti Ipari Vásárt sorozat nyomását is. Balesetvédelmi sorozat is Ítészül. Hamarabb zárják a mérleget, előbb osztják a nyereségrészesedést a Kisfa rcsai Fésűs fonógyárban Ahogy közelednek a mérleglezárások, üzemi dolgozóink között is úgy növekszik az érdeklődés, vajon, lesz-e nyereségrészesedés, s ha igen, mennyire számíthatnak? Mi is ezt. kérdeztük Csernai Dánieltől, a Kistarcsai Fésűs- fonógyár főkönyvelőjétől, hozzátéve azt is, hogy mikorra várható a kifizetés? Csernai Dániel elmondott", az 1959-es év a Kistarcsai Fésűsfonógyárban is eredményesen zárult, s úgy néz ki, hogy körülbelül 10 napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak majd a dolgozók. A mérleget március 15-ig kellene elkészíteniük, de a könyvelőség úgy határozott, hogy két héttel előbb, tehát már február végére elkészíti. Ez azt jelenti, hogy a minisztérium így hamarabb vizsgálhatja felül s a dolgozók előbb vehetik-át a nyereségrészesedést. Ami a nyereségfelosztást illeti, az üzemi tanács már a múlt év őszén kidolgozta a felosztási elveket. Hasonlóan a többi üzemhez, itt is figyelembe veszik a munkában eltöltött éveket, a munkafe- . gvelem megsértői csökkentett részesedést kapnak, míg a vállalatnál régebben dolgozók külön hűségjutalomban részesülnek. Jó munkáért — megbecsülés kát használjanak, amilyenékkel a külkereskedelem éppen el tudta látni az autóipart. Nemrégiben a Gamma-gyár kezdte készíteni ezeket, mégpedig a Csepel Autógyár mérnökei által kidolgozott műszaki követelmények alapján. Az eredmény az lett, hogy sikerült kialakítani a Csepel motorokhoz legjobb, legmegfelelőbb adagolószivattyút. Még a világhírű nyugatnémet Bosch- cég is felfigyelt a dologra, s tapasztalatcserére küldte mérnökeit a Csepel Autógyárba. ★ — Alig két-három év alatt ennyi értékes műszaki eredmény! Volt olyan, amelyet beadott, mint újítását? — kérdem Racskó elvtársat. Beszélgetésünk során először — csaknem ingerülten válaszol: — Először is: minden eredményben benne van munkatársaim lelkiismeretes munkája, segítsége is. Másodszor: azért vagyok mérnök, azért fizetnek, hogy törjem a fejem, hogyan lehetne jobban, gazdaságosabban dolgozni. Harmadszor: én annyit kaptam és kapok a gyártól — nem szeretem ugyan a nagy szavakat, de most azt kell mondanom: a népi demokráciától —, hogy a felét sem tudom meghálálni. Többször jártam a Szovjetunióban, az NDK-ban; komoly feladatokat bíznak rám, az idősebb mérnökök támogatnak, segítik szakmai fejlődésemet — kaphatnék én ezeknél többet?! Jó fizetésem, szép otthonom, aranyos kisfiam, gyönyörű autóm van — s mindezt fiatalon! Aztán csendesen hozzáteszi: — Húsz évvel ezelőtt nem mehettem volna egyetemre; most meg beülök az autóba édesapámmal, úgy megyünk meglátogatni a falusi rokonokat .,, Nyiri Éva lattal ez az idő egy órára csökkent. Évi 17 ezer darab motornál ez több mint hárommillió forint megtakarítást jeleni! A fiatal műszakiak javaslatára Izezdtek hozzá az ellenforradalom után a spe- eiál-kocsik gyártásához. Az utóbbi évek különösen termékeny időszakot jelenteitek a kísérleti laboratórium életében. Racskó István vezetésével megkezdődtek a motorfejlesztési kísérletek. Egy évig tartó lelkiismeretes. megfeszített munkával — amelyben részt vettek a fiatal műszakiak is — a 85 lóerős, négy- hengeres motort 95-re, a hathengerest 125-röl 145 lóerősre alakították át. az eredetinél kisebb fajlagos fogyasztással. Mindezt úgy, hogy csak a dugattyút és a hengerperselyt változtatták meg benne, vagyis azokat az alkatrészeket. amelyeket nagyjavításkor egyébként is ki szoktak cserélni! Ennek egy esztendeje, s azóta már szériában gyártják. E nagyobb teljesítményű motorok népszerűségére jellemző, hogy a keletnémetek tőlünk vásárolt régebbi motorjaikat is ilyenekre akarták átalakíttatni. Ugyancsak a fiatal műszakiak — köztük Racskó István — érdeme a Csepel motorokhoz legmegfelelőbb adagoló- szivattyúk műszaki jellemzőinek kidolgozása. A történethez tudni keU, hogy ezeket a nagyon értékes, munkaigényes alkatrészeket eddig külföldről importáltuk. Mivel szakembereink még a vizsgálatukat sem ismerték, arra kényszerültek, hogy olyan adagolószivattyúéves tanulmányútra mentem a Szovjetunióba. Néhány év múlva ismét kiküldtek, az első állandó külföldi szervizszolgálat megszervezésére. 1957-ben jöttem visz- sza, s akkor nagy öröm írt: az újonnan felállított kísérleti laboratórium ■ vezetője lettem. Ne értsen félre: nem annak örültem, hogy vezető lettem, hanem annak, hogy a laboratórium egyáltalán létrejött. Mert nem ment ez olyan egyszerűen! Meg kellett birkóznunk egy nagyon elterjedt — és káros — szemlélettel, amely azt vallotta: a Csepel Autó Steyer-szabada- lom. Nálunk nincs autókultúra, mit akarunk tehát? Jobb, ha nem nyúlunk hozzá, úgysem tudjuk jobbá tenni. Mi pedig azt mondtuk: a gyár műszaki gárdája igenis, képes arra, hogy végre komolyan hozzáfogjunk a gyártmányfejlesztéshez. Nekünk lett igazunk! * Ezt bizonyítják az eredmények is. Az első szovjet útja után Racskó mérnök munkatársai segítségével kidolgozta a korszerű motorbejáratás szisztémáját. Ezt külföldön ismerik, de nálunk addig nem alkalmazták. Pedig a bejáratás akár végleg tönkreteheti a motort, s nem is „olcsó mulatság!” Minden óra. amit a motor a fékpadon tölt, 108 forintba kerül. Nos. régebben ötletszerűen, a ..biztonság kedvéért” három óra hosz- száig járatták be a motorokat. Az ö javaslatára bevezetett vasvonal-módszeres vizsgámt az, amit a kollektívával együtt csináltak? Lehet, hogy nem veszi észre a cselt, de az is lehet, hogy megadja magát, mert türelmesen válaszol: ★ ... Ha valaki elmondhatja magáról, hogy az egész életére döntő hatással volt a felszabadulás, akkor az elsősorban én vagyok. Amikor elvégeztem a negyedik gimnáziumot, azt mondta az apám: nézd, fiam, az én motorszerelői fizetésemből legfeljebb az érettségiig futná. Márpedig mit érsz egy gimnáziumi érettségivel, te, akit a technilca érdekel? Eredj fiam, tanulj szakmát, aztán majd meglátjuk. Szerszámlakatos lettem. De mert nagyon szerettem tanulni, beiratkoztam a felső- ipariskolába. Mire az érettségire került a sor — felszabadultunk. Mintha a néphatalom kárpótolni akart volna az elvesztett évekért, minden jóra fordult: az egyetemen ösztöndíjat kaptam; az apámból művezető lett, ő is támogatott. Negyvenkilencben végeztem a Műegyetemen, s egy évig ottmaradtam a génjármű tanszéken, tanársegédnek. Egy év múlva megindult a Csepel Autógyár s idejöttem. Nem bántam meg a cserét. Részese lehettem annak az izgalmas folyamatnak, amikor egy új gyár együtt nő fel, együtt fejlődik a szakemberekkel. Mert gyakorlatilag itt tanultunk meg autót — mégpedig egűre jobb autót — gyártani. 1953-ban másfél — Racskó mérnököt keresi? No. annyit megjósolok, hogy nehezen fog vele boldogulni! — Annyira nem állhatja az újságírókat? — Dehogy! — legyint a kérdezett. — Annyira nem állhatja a nyilvános szereplést! Racskó elvtárs ugyanis szerény ember. Egy okkal több, hogy Írjunk róla — gondoltam magamban bizakodva. Akkor még nem tudtam, hogy Racskó mérnök nagyon szerény ember... ★ Ülünk szemben az asztalnál s minden másképp kezdődik, mint ahogy elképzeltem: én majd kérdezek. Racskó István pedig válaszol, E pillanatban ugyanis ő kérdez. Körülbelül ezt: — Feltétlenül rólam leéli írnia? Nem lehetne valaki másról? Vannak itt idősebb, sokkal tapasztaltabb mérnökök ... Vagy ha már fiatalról akar írni, van itt egy nagyszerű fiatal műszaki gárda: Körmendi Ágoston, Forgács Gábor, Lastofka István... De éppen rólam? Én nem tudok mondani semmi különöset. Tíz éve dolgozom a Csepel Autógyárban, s egyformán szeretem a gyárat és a munkámat... Többször jártam külföldön... Érzem, hogy megbecsülnek ... Amit pedig csináltam, azt közösen csináltuk a kollektívával: Körmendivel, Lastoflcával, Forgáccsal, meg ... Érzem, hogy igy nem sokra megyünk, egy kis ravaszsághoz folyamodom: — Rendben van, egyezzünk meg. Mindössze két dolgot fogo'z kérdezni. Először: mit csinált, mielőtt a Csepel Autógyárba került? Másodszor:
