Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-26 / 21. szám
1980. JANUÁR 26. KEDD !•*** WECtíl k^ClrlaP Tanulnak a felnőttek, de a párt-és szakszervezeteken múlik: hányán és hogyan magyéi tanács v. b. népművelési osztályát utasította a továbbtanulási felhívás meghirdetésére," nem biztosította teljes egészében az erre szplgáló pénzügyi fedezetet. Igaz, lehetséges, hagy nem számítottak i’ven tömeges jelentkezésre. Ez természetesen nem mentség, csak a tájékozatlanság bizonyítéka. Talán a tavalyi tanulságból okul a minisztérium és a következő iskolai évre már nem keli a tanácsnak más költségvetési tételek terhére e'őteremteioie a dolgozók iskoláinak fenntartási költségeit. Ugyancsak a minisztériumra vár, hagy kidolgozza végre a felnőttoktatás módszereit. Van tehát tennivaló a községektől, üzemektől, termelő- szövetkezetektől kezdve egészen a minisztériumig. De a tennivalók java a helyi pártós szakszervezetekre, az állami vezetőkre vár — azaz, hogy nem vár. A felmérő munka halaszthatatlan, a több évre szóló tanulási terv elkészítése mindenütt sürget. Nem apró- cseprő munka ez, hiszen soksok ezer munkás- és paraszt- emberről, fiatalokról és idősebbekről van szó... Garami l ászló érdekes egyénisége volt. Művészete jelentős voltát a Nemzeti Galéria állandó kiállításán szereplő müve is hirdeti. A 80 esztendős korában elhalt megyénkben festőművész emlékezetére egy rajzót közöljük ■ -*y UJJ. /S ' "f ‘ •* * v i,a i nrd / ér _•> , íMá\ Schansek bácsi, a rózsák atyja KÓKAI MOZAIK az esztendőben ünnepli ötvenedik születésnapját. Ugyancsak erre az évre esik nevelői pályafutásának harmincadik esztendeje. S ez az év az első, amikor a tanári testületben, mint kartársát üdvözölheti Zsuzsi leányát, azaz Bálik Mihálynét. Harminc éve ... Nem árt egy kissé emlékezni, hiszen nem egyszer hallani még a kákái pedagógusoktól: — Túlzsúfoltak az osztályok! A panasz, persze nem alaptalan: ötvenes létszámú osztályban valóban nem könnyű a nevelés és az oktatás. Mégis . i. Három évtizeddel ezelőtt, amikor Bánáti Béla az iskolához került, ötszáz iskolásgyermeket tartottak számon. A tantestület tizenegy nevelőből állt. Ma hatszáznegyven gyermek jár a kókai iskolába. Huszonkét pedagógus oktatja őket. Az igazgató emlékezik: — Amikor a képzőből iskolához kerültem, nyolcvan el- söosztályos gyereket bíztak rám. Azt sem tudtam hirtelen, mihez kezdjek velük. A rekordot mégsem ő tartotta, hanem Dolnoczky István, az iskola akkori igazgatója. Száztizennégy gyermeket tanított egyszerre, egyetlen tanteremben! Népi tánc és karóra Szépek a helyi háziipari szövetkezet táncos lányai. Csak a legények arcára kell pillantani, hogy meggyőződjön az ember: nem sokáig maradnak pártában. Műsoruk is, amivel az avatóünnepségen szerepeltek, dicséretre méltó. Három táncot jártak, a túrái párnatáncot, az üveges táncot és részletet az Ecseri lakodalmasból. Kidolgozott, harmonikus a táncuk, mozgásuk; a siker tehát nemcsak szépségüknek, de művészi előadásuknak is szól. Valamennyien itt a kókai iskolában végeztek egy-két- három évvel ezelőtt. Tizenöt-tizenhat-tizenhét éve sek. Csupa tűz, csupa élet a táncuk, s az lenne énekük is, ha csak énekelnének. De énekelnek és táncolnak egyszerre. Két tánc között valaki találóan megjegyezte: — Együttt az iskolai énekkarral! Úgy lenne csak igazán szép. Egy nénike még megtoldotta: — Nem illik a népi tánchoz a karóra. Nem is tudom, miért hogyták magukon, hiszen olyan szép, formás a kezük. Valóban. Hárman beszélgetnek A műsor egyik sikeres száma volt a nagykátai pedagógus énekkar szereplése. Ez indította el a következő rövid beszélgetést három férfi között. — Jó ez az énekkar! — Derekas munkát végeztek! — Nálunk is elkelne egy hasonló! — Nem is rossz az ötlet! Kákán jelenleg nincs énekkar az iskolásokon kívül. — össze kéne hozni az embereket! — Gondolod, hogy sikerülne? — Biztos vagyok benne! Mi is!. A vendéglátó Százhúsz vendég volt hivatalos az ünnepséget követő díszebédre. Nem kis summába került, annyi bizonyos. De vajon, ki fizette? — A doktorunk felesége! — válaszol az igazgató és kacsint hozzá. — Ilyen gazdag ember a falu doktora? — Nagyon. Tovább azonban nem tudja visszafojtani feltörő jókedvét. — A mi doktorunk felesége ugyanis a helyi színjátszó csoport vezetője. A Zsuzsi kisasszony című Kálmán- operettet mutatták be. Hogy milyen sikerrel, azt a mai gazdag ebéd bizonyítja,. Prukner Pál Sok-sok ezer munkás- és parasztemberről, fiatalokról és idősebbekről van szó . . - Mindazokról, akik többnyire önhibájukon kívül nem jutottak, nem juthattak tovább a negyedik-ötödik eleminek írni, olvasni éppenesak tudnak, a nevüket odabiggyesztik a hivatalos papírokra, de énnél tovább már nemigen jutnak el. Hozzájuk az atomkorszakban sem kerül jó könyv, újság; ők nem számolhatnak utána: elegendő pénz került-e fizetéskor a borítékjukba; nem ellenőrizhetik: jól jegyezték-e be eredményeiket a munka- egységkönyv ecskébe. Hogy hányán vannak ilyenek, nem tudjuk. A megyei pártbizottság hároméves művelődési programja határozatban kötelezi ugyan a partszerveket, a kommunistákat, hogy saját munkateruletukon vegyék számba, kik azok a dolgozók, akik analfabéták, illetőleg nincs meg a nyolc altalános iskolai műveltségűk, de a határidő meg nem jait je __ csak januárt írunk , és a legtöbb helyen még hozzá sem kezdtek ehhez a nagy, hosszú hónapokat igénylő munkához. , Sokan vannak meg ilyenek, az több, mint bizonyos. Erre utal az az egyszerű tény, hogy az 1959-es tanév elején, a SZOT és a megyei tanacs felhívására, tömegesen jelentkeztek a dolgozók, pótolni a mulasztottakat. Ez a munka, igaz, már eddig is folyt, de nem ilyen arányokban. Csak néhány számadat: az 1958c—59-es tanévben 11 községben, 126 tanulóval nyílottak meg a dolgozók iskolái. Ebben a tanévben viszont — a felhívás visszhangjaként <1959 december 15-i_ álla- • -pot) 53 általános. .iskola mellett működik a megyében dolgozók általános iskolája, 2230 hallgatóval. Á felnőttek középiskoláiba pedig 1048 „öregdiák” jár a megyében. , , . Közel 3300 felnőtt, dolgozo ember, nagyrészük családos, felismerte tehát a felhívás lényégét: a rohamosan fejlődő technika és tudomány századában, az automatizálás és a nagyüzemi mezőgazdalkodas korában senki sem élhet csak a tapasztalatokból, senki sem ragadhat a tudatlanságban. Sokan megértették, de koréi sem mindenki értette Érdekes képet ad a dolgozók általános- és középiskolái hallgatóinak foglalkozási statisztikája. A 3218 tanuló felnőtt közül 1142 munkás, 911 alkalmazott, 135 valamilyen fegyveres testület tagja eddig biztató a kép-, de mindössze 101 a termelőszövetkezeti tag és 37 a dolgozó paraszt! Ez a statisztika már a feladatokat is tükrözi: a termelőszövetkezetekben sürgősen meg kell kezdeni a kutatómunkát, nemcsak „bemondás”, de dokumentációs vizsgálat alapján fel kell állítani az úgynevezett műveltségi, vagy ha jobban tetszik, tanultsági mérleget, és meg kell értetni a szövetkezeti tagokkal, különösen a fiatalabbjá- val, hogy létfontosságú nemcsak a nagyüzemi gazdálkodás, de saját szempontjukból is a továbbtanulás. Ezt a munkát csak „felülről’ nem lehet elvégezni. A községi pártszervezeteknek, a termelőszövetkezetek vezetőségének kell ott, helyben a szervezőmunkát elvégezniök, természetesen, a helybeli pedagógusok nagyon tevéken; részvételével. Hiba lenne azonban az gondolni, hogy a felméréssel a hallgatók beiratkozásává ez a munka befejeződött. A a fél esztendő, amely az isko laév megkezdésétől idáig el telt, azt mutatja, hogy a mun ka java éppen a hallgatók be iratkozása után kezdődik. Az iskolába járó dolgozó ugyanis szíveden jelentkezte tanulmányaik folytatásári Nagyon elmaradt ember az, aki nem ismeri fel: a tudás —* hatalom. De a munkában fáradt emberek —, különösen, ha nehéz az első birkózás a könyvvel, vagy a tollal —, hamar elveszítik kedvüket, hajlamosak abbahagyni a tanulást, „közkedvelt” szóval elve: lemorzsolódnak. Az sem mindegy, hogy az üzem, vállalat, vagy szövetkezet menynyire segíti a továbbtanuló dolgozót. Az az igazgató, művezető vagy szövetkezeti elnök, aki nem érti meg, hogy a továbbtanulás visszahat majd a termelésre is, hanem csak a „ma” követelményéiből indul ki, a jövőt áldozza fel egy- egy hóvégi hajráért vagy sebtében elrendelt és végrehajtott műszak-átrendezésért. A tények igazolják ezt a megállapítást. . A váci Köztársaság úti altalános iskolába például^ 104 hallgató jár, közülük 84 üzemi dolgozó. A Forte-gyár, a Dunai Hajógyár, a malom vezetői állandóan érdeklődnek munkásaik előmenetele iránt, sőt, ha egyik-másik munkás betegség vagy más ok miatt néni jcii€t iskolát)^ orvosi igazolást küldenek, i.Ietmeg telefonon jelzik, hogy mi a hiányzás oka. Az eredmény: a tanulmányi átlag 3.2—3.4 kö- <s zött mozog, igazolatlan mu-1 lasztás jóformán nincs, a ta- >. nulók létszáma szeptember óta / változatlan. Hasonló gondos- j kodást tapasztaltunk Gödöl- $ lön, Pojnázon, Ceglédén, ahol í az üzemek vezetői és a peda- 2 gógusok vállt váltnak vetve dolgoznak. A szigetszentmik- íj lósi és a váci MÁV alkalma- :■ zottak dolgozók iskolájában az ' ellenkezőjét tapasztalhattuk, í, A Csepel Autógyár üzemi -1 bizottsága és vezetősége \ bizony nem érdeklődött ío- - vábbtanuló dolgozói felől, í, a váci MÁV pártszerve- < zete és áfHömátefőnőksége j sem. így történt meg, hagy a szi-; getszentmiklósi dolgozók al- £ talános iskolájából Hatvan- $ nyolcán (120 jelentkező közül) < kimaradtak, a váci vasutasok t. közül is 59 (kilencvénből) í abbahagyta a tanulást. •: Igaz, ezeken a helyeken az jj iskola tanulmányi vezetője í sem kereste meg a vállalat; párt- vagy szakszervezeti ve-j zetőit. hogy tájékoztassa a j tanulók helyzetéről, előmene- { teléről, gondjairól az üzem g gazdáit. J Úgy gondoljuk _ J. nem ártana figyelmeztetni : a dolgozók továbbtanul á- j savai nem törődő kom- { munista vezetőket, hogy í hanyagságukkal párthatá- í rozatot sértenek meg és ; ezzel együtt megsértik a j dolgozók tanuláshoz való ; jogát is. i És ha már itt tartunk, a! Művelődésügyi Minisztérium-; • ró! is kell ejtenünk néhány j ■ szót. A minisztérium, amely a: l ____________________ Á ll Ady szobra Hétfőn délelőtt megtorpant a budapesti siető járókelő a Népköztársaság álja és a Liszt Ferenc tér sarkán, ott, ahol hajdan a Japán 'kávéház párás gőze csapot ki a januári utcára. A talapzaton, amit üresnek szokott meg már értek óta a szem, ott áll végre Ady- szobra, a költőnek egyetlen, az első közterületen felállított emlékműve. Megható találkozás az utcai járókelők és a szobor között. Nemcsak a város, az utca képe szépült tőle, de a boldog adós öröme is ott az arcokon, aki végre-végre megfizette tartozását. A szobor hivatalosan még nem mutatkozott be: lepel kerül még rá, hogy majd ünnepség keretében vetkőzzék le örökre az utca számára. De kár, hogy a vagy kortárs és jóbarát: Bölöni György már nem érhette meg e szép pillanatot ... (tokaji) \\\\\\\\\\\\\\\\' Az amerikai filmkritikusokhoz intézett körkérdés eredménye szerint az 1959- es év legjobb két filmművésze: Audrey Hepburn és James Stewart. Otto Premingert az év legjobb rendezőjének tartják. (Preminger Szent Johanna című filmjét rövidesen hazánkban is bemutatiák.l PORTRÉ | Nemrégiben hunyt el Bo0 romissza Tibor szentendrei 2 festőművész, aki élete utolsó 2 éveit félrevonultan pergette 2 az annyi művészt megihlető íj kisvárosban. Boromissza Tibor § fiatal éveiben a Nagybányai 1 Festők Társaságának egyik % SZENTENDREI GONDOK viszont nem két krajcár, 2 nem is két-háromszázezer 2 forint, de két-hároinmilliú. 2 y A tanácselnök terve: le- 2 kötni a községfejlesztési í alapot, sőt, OTP-kölcsönt 2 felvenni reá és megkezdeni á az építkezést... Ez már valami, de nem 2 elegendő. Az építendő mű- 2 velődési háznak igazi alapja 2 nem az a telek lenne, ame- 2 iyen kiássák a fundamen- 2 l uniót, hanem olyan nagy- 2 arányú társadalmi munka, 2 amely meggyorsítaná a fa- 2 lak felhúzását és legalább 2 felével olcsóbbá tenné ma- 2 gát az építkezési költsége- 2 kel. á y E nélkül nem megy a do- 2 log. De művelődési ház nél- | kiil elképzelhetetlen a sza- | badegyetemi előadássorozat 2 (idézek a tervezetből: „Nin. 2 esen korszerűen berendezett | kultúrotthon vagy terem 2 egyetlen szentendrei üzem- 2 ben sem.” Hát akkor hol ^ székelne a szabadegye- 2 tem?!), művelődési ház nél-2 kiil nem dolgozhatnak az 2 öntevékeny színjátszók, mű. f velődési otthon nélkül nem 2 fejlődhet a könyvtár, mű- 2 velődési otthon nélkül nem | szélesedhetik a zenei okta- \ tás, művelődési otthon nél-2 kiil nem lehet megyei, (hát 2 még országos) eseménnyé | tenni a szentendrei napo- 2 kaf, művelődési otthon nél- 2 kül nem alakulhat a város- 2 ban központi művészegyüt- á tes ... | Azaz: ha mozdul is va. ^ lami, ha gazdagodik is a 2 népművelés, méltó otthon 2 nélkül csak prokrusztesz- 2 ágyban kínlódik. 2 y De miért ne építhetnének 2 Szentendrén művelődési há- | zat.J Üjat. nagyot, szépet, 2 minden igénynek megfelc- 2 löt? 2 \y. Olyan apró községben. 2 mint Jászkara Jenő, vagy 2 mint Kóspallag sikerült. ^ Összefogott a község apra- 2 ja-nagyja — és szinte a 2 semmiből teremtettek vala-í mit. Szentendrének kétszer- f háromszor-négyszer annyi 2 lakosa van. mint ezeknek i a falvaknak ... y Szervezésen, összefogáson \ és nem utolsósorban a cél- í tudatos tervezésen múlik í minden. A kulturális prog- | ramot lehetett volna úgy í tervezni, hogy két célt szol- \ gál.jon: egyszer a nép mű-2 'elésének ügyét, másodszor 2 a művelődési ház anyagi 2 bázisának megteremtését. | A hogyan tájékozódtam, ^ 29-én tárgyalja Szent- £ endre város tanácsülése ezt 2 a tervezetet. Jóváhagyhat- í jak a tanácstagok, változ-| tathatnak rajta. Meggondo- 2 landó, hogy nem az utóbbi 2 mellett kellene-e dönle- 2 niök? G.*L. 2 ip lőttem Szentendre váI) ros hároméves művelődési terve. Húszegynéhány pontba tömörítettek a tervezet készítői azokat a feladatokat, amelyeket fokozatosan, évről évre, hárem esztendőn belül meg szándékoznak valósítani. Sok mindenről szó esik ezekben a programpontokban: ismeretterjesztésről, szabadtéri színpadról, munkásakadémiáról, zenei képzésről, szabadegyetemről, a szentendrei napok megrendezéséről ... Talán túlontúl sok részkérdést tartalmaz ez a tervezet. Óhatatlanul az az érzésem, hogy a felsőbb szervek művelődési programjának minden egyes feladatához „csatlakozni” akartak a szentendrei művelődés- ügy irányítói és ezért nem eléggé céltudatos, nem eléggé reális ez a program. Az elvi bevezető pedig helyesen értékel. Elmondja, hogy a művelődési ház korszerűtlen, rossz, nem vonz, inkább taszít. Elmondja, hogy a járási könyvtár hasonlóképpen szűk cipőben szoroskodik. Elmondja, hogy a múzeum elhelyezési és raktározási nehézségekkel küszködik. Nos, ezek után csoda-e, ha hely és alkalom hiányában gyenge az öntevékeny művészeti mozgalom, ha a zeneiskola nem fejlődik, ha az ismeretterjesztés nem folyik úgy, ahogyan kívánatos lenne? Ugyan kinek lenne kedve hosszabb időt tölteni a siralmas állapotban levő városi művelődési házban? Igaz, előadások tartására, hangversenyek rendezésére alkalmas a városi tanács nagyterme. Régi tapasztalat azonban, hogy eleven, tartalmas, kulturális élei csak ott fejlődhetik ki. ahol ennek középpontja a mííve'ő- dési ház, ahol minűent- mindeni — tehát klubszobát, könyvtarat, próbatermet és színpadot — megtalál a látogató. Művelődési házat létesíie5,j __ez Szentendrén a „ következő láncszem . Sziráki Ferenc, a városi tanács v. b. elnöke — ellentétben a tervezettel — ugyancsak ezt látja a legközvetlenebbül megvalósítandó feladatnak, A következő kérdés: hogyan és miként? Nos, erre már nem köny- nyű a válasz. A város igényes, akármilyen himmi- hummi művelődési házikóba ugyan el nem járnak az emberek, inkább felülnek a HÉV-re és ha nem is Tipsz- ropsz. de azért egy óra alatt benn teremnek a fővárosban. Méltó épületet emelni 2 r. Szombaton délelőtt új iska- 2 lát avattak Kákán. Öt tante- 2 vemmel, nevelői és igazgatói 2 irodával bővült a régi. A fel- 2 ső tagozatban megszűnt a „vál- 2 tott műszak.” Mától kezdve 2 csak délelőtt járnak a felső- £ sok és rendes ötven perces ^ órákon folyik az oktatás. A ^ délutánra felszabadult tanter- f meket az úttörő-szervezet tag- f jai és a szakkörök veszik 2 birtokba. Nyugodtabb, alapo- 2 sabb munka feltételei terem- 2 tődtek meg: érthető tehát a 2 diákok és a tanárok, a szü- 2 lök és a falu vezetőinek örö- 2 me. 2 Sok szó esett erről a dél- 2 előtti Hivatalos ünnepségen [ 2 és az ezt követő közös ebé- , 2 den is. A kókaiak nem felej- ' 2 tik egyhamar ezt a szép na- _2 pót, amelynek néhány mo- . 2 zaikját csokorba gyűjtve _ 2 nyújtjuk át az olvasónak. 2 Jubileum Méghozzá többszörös! Báná- ^ ti Béla iskolaigazgató ebben
