Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

1960. JANUÁR 26. KEDD "“i&Cirlap Földünk alakja nem állandó, hanem az időben változik Magyar tudós új elmélete A Geodéziai és Kartográ­fiai Egyesületben dr. Barta György, a Geofizikai Intézet tudományos munkatársa is­mertette rendkívül érdekes új elméletét. Barta György dr. elmélete két tudományos megállapí­tásból indul ki. Az egyik az a megfigyelés, hogy a Föld ke­resztmetszete az egyenlítőnél sem köralakú, hanem ellipti­kus, a másik pedig az, hogy a Föld mágneses középpontja nem a földgömb mértani kö­zéppontjában helyezkedik el, hanem attól 300—400 kilo­méterre eltávolodott, sőt, évenként körülbelül egy ki­lométeres sebességgel mozog körben keletről nyugat felé. Ez a mozgás a Föld felszí­nére vetítve tíz évenként két foknak felel meg. Barta György dr-nak fel­tűnt, hogy ha meghosszab­bítjuk azt a képzeletbeli egye­nest, amely a földigömb mér­tani középpontját és mágne­ses középpontját összeköti, az egyenes éppen azon a két ponton éri el a Föld felszí­nét, ahol az egyenlítő men­tén a Föld felülete néhány száz méterrel kidomborodik, vagyis ahol a keresztmetszet ellipszise a legszélesebb: A tu­domány mai feltevése szerint a Föld mágneses terének szék­helye a Föld belső magja, egy körülbelül 1200 kilométer su­garú gömb. Ebben az eset­ben tehát ennek is el kellett tolódnia a Föld mértani kö­zéppontjától. Ezt a feltevést bizonyította be most Barta György dr. új elmélete. Barta György dr. ugyanis megállapította, hogy ha a mágneses tér asszi- metriáját a Föld belső magjának eltávolodásával azonosítjuk, akkor ez az eltolódás az egyenlítő ész­lelt eltorzulását okozza. Ha az elmélet helytálló, ak­kor bizonyos párhuzamossá­goknak kell jelentkezniük a mágneses középpont eltávo­lodásénak és a belső mag excentrikus — a központtól eltávolodott — elhelyezke­désének következményeiben. A Föld belső magjának el­helyezkedése ugyanis hatás­sal van a gravitáció — a Föld vonzóereje — alakulására, amennyiben tehát a mag nem a Föld mértani közép­pontjában van és mozog, ezt gravitációs mérésekkel iga­zolni kell, A Föld mágneses teré­nek a változásában öt­ven éves időszakokat fi­gyeltek meg és pontosan ugyanaz az idő­szakos jelleg tapasztalható a tengerszintnek, sőt a Föld forgás-jelleg sebességének változásában is. A Föld for­gása ugyanis 25 év alatt összesen körülbelül egy má­sodpercet „késik*’ és a követ­kező 25 éves időszakban ugyancsak egy másodpercet „siet”. Az elmélet egy másik alá­támasztása Pakisztán kör­nyékén figyelhető meg. Ha ugyanis a Föld belső magja valótlan mozog, akkor ter­mészetesen el kell mozdíta­nia a körülötte levő folyé­kony, illetve gáznemű, úgy­nevezett „külső mag’* anya­gát is. Az így keletkező „ör­vénylésűnek pedig bizonyos változást kell okoznia a mág­neses térben a Föld felszí­nének megfelelő pontján, Barta György dr. ezt a mágneses térválto­zást meg is találta Pa­kisztán tájékán. Nem is lehet máshol, mert a belső mag körben való mozgása jelenleg éppen Pakisztán irányába mu­tat. Az elméletből többek kö­zött az is , következik, hogy a belső mag mozgása a gravi­tációs térben bizonyos vál­tozásokat okoz, tehát Föl­dünk alakja sem állandó, ha­nem az időben változik. Az előadást, amely világ- viszonylatban új elmélettel adott magyarázatot több, ed­dig meg nem válaszolt tudo­mányos kérdésre, élénk váta követte. A nagyüzem és a köztes termelés Hazánkban régi hagyomá­nya van a köztes termelésnek. Igaz, nem a jómód szülte e termelési módszert, hanem in­kább a szegénység. Az egy-két holdas szegényparaszt, az egy hold kukoricaíöldet művelő cseléd agyában fogant meg az ötlet: többet termelni a kicsi földön, kihasználni minden talpalatnyi területet. A kuko­rica közé babot vagy tököt, seprűnek való cirkot, napra­forgót vetettek. A köztes termelést folytatták tovább a földosztás után az újdonsült gazdák és folytatják ma is az egyéni parasztok. Olyannyira meghonosodott ez a termelési módszer, hogy a bab- és a tökter­més zömét á kukoricaföl- dekről nyerjük. A legritkábban fordul elő ugyanis, hogy főnövényként vet valaki babot, tököt. Önkéntelenül is adódik a kérdés: mi lesz ezentúl például a babtermeléssel, hisz a bab, amellett, hogy fontos népélel­mezési cikk, fontos exportcik-, künk is. Jogos az aggodalom, hiszen a nagyüzemi kukorica- táblákon általában nem vet­nek köztes növényt a sorok közé. Mégpedig azért nem, mert nehezíti a művelést, négy­zetes kukoricatermelés ese­tén pedig — mivel hosszá- b an-keresztben történik a tala.jmunkálás — lehetet­len is köztes növényt ter­melni. A gépi műve'' is csökkenti a köztes termel.z jelentőségét. A termelőszövetkezeti tagoknak többletmunkát okoz a kézi ka­pálásnál. amit általában nem honorálnak. A nagyüzemi gaz­dálkodás pedig napról napra mind nagyobb teret hódít. Dobogókő üdülőit télen is sokan látogatják. Képünkön: déli napsütésben az egyik üdülőépület Gábor Viktor felv. Mi legyen hát a megoldás? Hallatszanak olyan vélemé­nyek: „Nem vagyunk már olyan szegények, hogy rászo­rulnánk a köztes termelésre. Vessük tehát az eddig köztes­ként termelt növényeket fő­növényként.” Való igaz, nem vagyunk olyan szegények, hogy létkér­dés lenne a köztes termelés megszűnése. Az is igaz azon­ban, olyan gazdagok sem va­gyunk, hogy a jövedelmezőség szempontjából fontos termelési módszert, mint olyat, ami már elavult, eldobjuk. Azért sem szabad ezt megtenni, mert termelőszövetkezeteink fej­lődésének jelenlegi szaka­szában még nem avult el ez a termelési módszer, al­kalmazására bőségesen nyí­lik lehetőség. Mert vajon minden kukorica­termő területünket négyzete­sen vetjük már, vagy géppel műveljük? Sajnos, nem tar­tunk még itt. Éppen ezért in­kább a probléma megoldásá­nak mai útjait, módjait keres­sük. Van lehetőség a köztes ter­melés problémájának ésszerű megoldására. Ezt bizonyítja jónéhány termelőszövetkezet példája is. Az új jövedelem- elosztási rendszer alkalmazá­sánál egyik fontos követel­mény a kapások területének egyénekre való felosztása. Ki mennyit takarít be az ál­tala megművelt területről, aszerint részesedik a jövede­lemből. Növeli ez az elosztási rendszer a tagok felelősségét a közös gazdálkodás iránt és lehetőséget nyújt a szakmai tudás és a szorgalom érvé­nyesülésére. A területnek egyénekre való felosztása nem zárja ki azt sem, hogy a kuko­rica vagy más fő növé­nyek között babot, tököt, vagy egyéb köztes növényt termeljenek. Ellenkezőié^, az' 'ány'agl'" ér­dekeltség fokozásán keresz­tül ösztönzi érre a tagokat. Ezt a kínálkozó lehetőséget használják ki több termelő­szövetkezetben. Ilyenformán is növelik az egy-egy holdra jutó termelési értéket. Más kérdé# is felvetődik persze a köztes termeléssel kapcsolatosan, mégpedig az, hogy a tag hogyan részese­dik a köztesként termelt nö­vényből. Köztudott ugyanis, hogy ez többletmunkát jelent számára. Semmi komplikált számításra, adminisztrációra nincs szükség. A vezetőség és a tagság közötti megállapodás alap­ján a köztesként termelt termény 30—50 százalé­kát kapja a tag, a többi pedig a közösé. A tapasztalatok azt mutatják, a tsz vezetőségének nem kfell rövidlátónak vagy éppen szűkmarkúnak lennie a száza­lék meghatározásában. Nyu­godtan megállapíthatnak 50— 50 százalékos arányt is. Természetes, hogy a tag­ság jövedelmét a jövőben is a fővetésű növények terme­lésében elért eredmények, az állattenyésztés sikerei stb. szabják meg. Mégsem lebe­csülendő az a néhány zsák bab, néhány kocsi tök, vagy 50—100 kiló zöldségféle, ami­hez a tagok a köztes-terme­léssel hozzájutnak. A gondo­lat tetszik a termelőszövet­kezeti tagoknak és sok­helyütt szívesen vállalkoznak is a köztes termelésre. Ahol erre mód és lehetőség nyílik, egyeztessék össze ilyen formá­ban is az egyén és a közösség érdekeit. Megéri. Mihók Sándor Hazai készítmény íi vegyszer a kukorica gyomirtására Az elmúlt évben kétezer- holdon folytatott kísérletek! bizonyították, hogy a kukori­ca vegyszeres gyomirtása a nagyüzemekben lehetővé te-, szi a kukorica teljes gépi mű-: velését. A vegyszeres eljá-. rást az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek több, mint harmincezer holdon al­kalmazzák. Ezekhez a nagyüzemi kísér-, letekhez még külföldön ké-. szült vegyszert használtak, de a Növényvédelmi Kutató In­tézet és a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet már előállított egy ugyancsak aminotriasin- vegyületű, hazai gyomirtó­szert. A tavalyi üvegházi kí­sérletek szerint hatása azonos a külföldiekével. Tavasszal az ország tíz különböző vidékén kis- és középparcellás össze­hasonlító kísérletekben pró­bálják ki a hazai gyomirtó­szert. Magyarországon tartják a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal plenáris ülését A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal vezetősé­ge megtárgyalta az idei köz­gyűlés megrendezésével kap­csolatos kérdéseket. A hatá­rozat szerint Budapesten ren­dezik meg a szervezet 40. teljes ülését 1960. szeptember 6—7—8-án. Egyúttal megál­lapodtak abban, hogy az ülés előkészítéseképp a sző­lő- és bortermelés egyes idő­szerű kérdéseit mely orszá­gok szakemberei dolgozzák fel a többi országtól kapott ada­tok felhasználásával. Magyar- ország két fontos téma: a bo­rászatban használatos kezelé­si anyagok, továbbá a virág- biológiai alapon végzett sző­lőszelekció ismertetésére ka­pott megbízást. Télen is találnak munkát a pilisvörösvári Új Élet Tsz tagjai Mádat és jeget vágnak, meszel égetnek, fuvaroznak nélküli társadalmat. Ez a párt­egység legfőbb eszmei tartal­ma. A megvalósítás módját il­letően vannak az egész kom­munista világmozgalomra ér­vényes alapelvek, amelyek el­fogadása vagy elutasítása dön­tő kritériuma annak, kommu­nista-e valaki, vagy sem, vál­lalja-e a párttagságot, vagy sem. Ilyen alapelv a munkás- osztály politikai ' hatalmáért, illetve a proletárhatalom meg­őrzéséért, megszilárdításáért való harc. Ilyen a párt vezető szerepének elismerése, a pro­letár nemzetköziség vagy a de­mokratikus centralizmus elve. Az alapelveken túl azon­ban az elvek megvalósítása »órán nemcsak lehet, hanem, szükséges és természetes a vita. A nézetek különböző­sége, az eszközök, a módsze­rek változatossága megköve­teli az eszmecserét, a vé­lemények harcát. A viták során a párttagság megálla­podik a követendő lépések tekintetében, a soronlevő fel­adatok kijelölésében és eze­ket az egész tagságra kötele­ző határozatokban rögzítik. Az eszközök és módszerek helyes vagy helytelen, célra­vezető vagy elvetendő vol­tát napról napra igazolja, korrigálja, vagy elveti a megvalósítás gyakorlata. Az eszmei egység lényeges tartalma az alapelveken és a közös célon túl az akarat egysége, a végrehajtás eltö­kéltsége. A Központi Bi­zottság határozatai nem tor­zulhatnak, míg lejutnak az egyes alapszervezetekig, ha­nem egységes értelmezésben, gyorsan és pontosan kell azo­kat átvinni az életbe. És itt jutunk vissza a szervezeti egy­ség kérdéséhez. Ha az eszmei egység a né­zetek harcán keresztül ala­kul ki és ez abból ered, hogy a párt a sokféleség egysége, altkor ennek a helyzetnek ter­mészetes következménye, hogy az egységes álláspontot a többség véleménye adja. A pártegység olyan eszmei egyetértés, amely a többségi álláspontot fejezi ki. A párt­tagság az eléje kerülő vitás kérdésekben, a párt politi­kájának meghatározásában és a megvalósítás során külön­féle szinteken és fórumo­kon dönteni köteles. Ezeknek a fórumoknak sorát az alap­szervezetektől a kongresszu­sig a szervezeti szabályzat határozza meg. A politikai kérdések eldöntése, a veze­tők megválasztása — vita után — szavazással történik és a többség által elfogadott határozat egységesen kötele­ző az egész párttagságra. Azokra is, akik véleményük­kel kisebbségben maradtak. A demokratikus centralizmus tehát a pártegység dialek­tikus felfogásának megfelelő szervezeti elv, amely azt tükrözi, hogy a párt élő szer­vezet, a sokféleség egysége, hogy a különféle eltérő vé­lemények, harcok: nem vala­mi betegség következményei, nem hiba, hanem életszük­nem tud mást munkát adni 4 szövetkezet. •A szövetkezet öt mészégető kemencéje azonban szinten nyújt munkaalkalmat, fő­leg olyankor, amikor a me­zőn még nemigen van ten­nivaló. A szövetkezet teherautója meg fuvart vállal, annyi a munká­ja, alig győzi. Múlt (héten pedig a szövete kezét szerződést kötött a bá­nyavállalattal, elvállalta a bá­nyászok illetményszenének házhozszállítását. Ehhez aztán már kevés is az egyetlen teher­autó, most másodikat akarnak vásárolni. És amellett még mindig azon töprengenek, ho­gyan lehetne még más foglala­tosságot találni télen át, hogy mindegyiküknek legyen egész évben állandóan jövedelmet •hozó munkája. Jó példa a pilisvörösvári Uj Élet arra, hogy a téli foglal­koztatással mennyire növelhe­tő a tagok jövedelme. Persze, nem minden szövetkezetben álcád nád és a jeget sem veszik meg mindenütt. Mész sincs akárhol, meg bánya sem, amellyel fuvarozásra lehet szerződést kötni. Csakhogy valami, amiből lehet pénzt csinálni, mindenütt akad. Csak körül kell nézni és észrevenni a helyi adott­ságokat, a kínálkozó lehe­tőséget. Rendszeres munka egész éven át nagyobb lehetőséget biztosít, mert 200 napi munkánál 300 napival többet lehet termelni és természetesen keresni is. — Mire gondolt, Jenőke? 1 séglet és természetes élet­funkció a párt számára. Ezek a megjegyzések el­-------------vi megállapítások, a melyek nem azt tükrö­zik, ami már megvan, ha­nem azt fejezik ki, ami felé tartunk, amely meg­valósulóban van, amely sokhe­lyen még csak kívánatos, el­érendő cél. De ahhoz, hogy el­érjük, le kell küzdeni a nem egy szervezetben tapasztalha­tó ellenállást. Mi a gyökere az ellenkezés­nek? A régi szemlélet, a vitá­tól való félelem; néhány elv­társnál a vitaképesség, kép­zettség hiánya. Ahol széles fronton érintkezik egy-egy üzemi, falusi, vagy hivatali szervezet tagsága a pártonkí- vüliekkel, vitatkozik és nevel, kezdeményez é* követik, ahol életteli és bizalomteljes a kap­csolat, ott gazdag tapasztalati anyag kerül hétről hétre a kommunisták különböző fóru­mai elé. Ennek az anyagnak elemzése, értékelése közben természetszerűen vitára ke­rül sor. A vezető szervek ha­tározatainak helyi alkalma­zása, a dolgozók közt élő han­gulatok és nézetek valósághű, objektív vizsgálatra is vitát kiváltó, nehéz feladat. Sajnos, még mindig tapasztalunk szek­tás elzárkózást a pártonkívü- liektől, elvonulást „a tiszta- pártmunka” csigaházába. Van nem egy vezető, aki nem szereti, nem tűri az ellenvéle­ményt és van nem egy olyan funkcionárius, aki nem folytat eszmei harcot, hanem behódol a helytelen, káros nézetek­nek. A helyes vezetés, a meggyő­zés kötelezettsége, az érvek és ellenérvek pezsdítö légkö­rében folyó pártmunka, a sza­kadatlan és következetes két- frontos harc mirít az egészsé­ges káderkiválasztás alapja is fontos emelő. A viták befa­gyasztása viszont kedvez — a „kiskirályoknak”. cgMnscff, eszmei----------------------- isztaság nem a kommunisták magánügye. Az ország politikai vezetője a párt. Az ellenforradalom égő házak fényével, mártírok vé­rével bizonyította, hogy el- téphetetlenül összeforr a tö­megek és az élcsapat élete, sorsa, jövője mert a pórt meg­bénulása megnyitja a kapu­kat az ellenség előtt. A jiép- tömegek és a párt közötti bi­zalom teljes kapcsolat alapja és feltétele a nemzeti egység­nek ís. Az ellenforradalom óta több mint három esztendő telt el. Szakadatlan küzdelem a nép bizalmáért, szeretetéért. És ha a párt VII. kongresz­szusa jogos büszkeséggel nyug­tázhatta az eredményeket, ál­lapította meg a párttagság tel­jes egységét, az nem utolsó­sorban a szilárd alapokon nyugvó kétfrontos harcnak kö­szönhető. Szántó Miklós A pilisvörösvári Uj Élet Ter- r Jűiüszűvetisezet. tagjai kevés íöjdön’, de jól gazdálkodnak. Igaz, nemcsak a szántóföldön. Pusztán a mezőgazdasági ter­mésből nern is fizethetne a tsz 60 forintos munkaegységet. Nem olyan jó minőségű talajt művel, állatállománya sem hajt egyelőre túl sok jövedel­met. Ebben a szövetkezetben azonban télen is találnak mun­kái a tagok. Aki nem az álla­tok körül szorgoskodik, az is „termelőmunkát” végez, olyat, ami pénzt hoz a házhoz. Nádat vág például. A szövetkezet birtokán ugyanis nád terem e»y kissé vize- { nyős területen, azt is tiasz- £ nosítják. Saját épííkezé- í seiknél felhasználják, a fe­lesleget meg eladják. t l A legnagyobb fagyban más 5 munkát is találnak, vágják a ^ patakok jegét és díjasás elle- £ nében befuvarozzák a helyi £ népbolt, meg az italbolt jég- 5 vermeibe. Ebből is látható, a ívörösvári tsz leleményes tagjai {még a jég hátán is megélnek. í Mondani sem kell, az cífajta téli foglalkoztatás jelentősen \ növeli a tsz bevételét és a tagok £ jövedelmét, a munkaegységnek ^ nemcsak értékét, de számát is. J Nem egy tag ilyen módon 500 ^munkaegységnél is többet tel­jesített tavaly, 400 körül pedig ^ még többen. £ Persze, a nád vágást néhány £ nap alatt elvégzik, a jégvágás, £ behordó« szintén rövid ideig ^ tart. Egyikkel sem dolgozhat­ják át a telet azok, akiknek í egyébként a téli hónapokban í -----------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents