Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 20. szám
MW. JAffüÄR 34. VASÁRNAP “c^CirloP Elhelyezik a kísérleti meteorológiai rakétát a startszerkezetre meggyűlik a Föld irányában, mintha felületén egy óriási dagályhullám kövült volna meg. Ez alapot ad annak feltételezésére, hogy a holdkéreg a Hold felületének különböző pontjain nem azonos vastagságú. Ez viszont oka lehet a különböző vulkánikus tevékenységnek és különösen a „hold-tengerek” kialakulásának. Van-e élet a Marson? Az Űrrepülések kezdeti szakasza a holdrepülés. Ezután következnek majd a hozzánk legközelebb fekvő bolygók, naprendszerbeli „szomszédaink”: a Vénusz és a Mars. A Marsról szeretnénk minél többet tudni, mivel már sokmindent tudunk is róla. Pontosan ismerjük saját tengelye körüli forgási idejét, tanulmányoztuk az idényjellegű változásokat és az atmoszféra körforgását, a bolygó pólusain felfedeztük a poláris sapkákat. Ám sokminden még ismeretlen előttünk. Továbbra is viták folynak az úgynevezett Mar»-tengerek” természetéről, különféle megfontolásokat hallunk a sarkvidék takaróinak összetételéről, igen érdekes az a probléma is, hogy van-e élet a Marson, Vagy sem. A legkisebb távolság, amelyre a Mars a nagy oppoziciók idején a Földet megközelíti, körülbelül 55 millió kilométer. Utoljára 1956. szeptemberében „került” a Mars ilyen közel a Földhöz. A nagy oppozició 1971 augusztusában megismétlődik. A Mars a földi kutatók számára ekkor lesz a legérhefőbb. Az új szovjet kozmikus rakéta mintegy közelebb visz bennünket ehhez a bolygóhoz. Hinni szeretnénk, hogy a Mars közvetlen kutatására a közeli jövőben sor kerül. Mikor tárulnak fel a Vénusz titkai? A Földhöz elég közel fekszik a Vénusz. Azt hinné az ember, hogy ez a körülmény megkönnyíti a Vénusz tanulmányozását. Ennek ellenére nagyon-nagyon keveset tudunk a Vénuszról. Sűrű felhőfátyol rejti el ezt a bolygót előlünk. Megállapítottéit például, hogy a Vénusz atmoszférájában erőteljes poláris fények keletkeznek, ugyanekkor viszont nem ismerjük kontinenseinek és tengereinek fekvését. Sőt, azt sem tudjuk, vannak-e egyáltalán a Vénusz felületén tengerek. Ezért a Vénuszra való repülés, a bolygó közelebbi tanulmányozása rádió- technikai berendezések segítségével, a felületére küldött tudományos műszerekről nem is beszélve, a szó szoros értelmében forradalmi jelentőségű lesz az egész bolygócsillagászat szempontjából. Az ember világűrrepülésének előkészítése Gyakran felteszik a kérdést, vajon a meteoritok és a nagy égitestek — az aszteroidák — nem akadályozzák-e az űrrakéták repülését. Az aszteroidák fő övezete a Mars és a Jupiter között húzódik. Minimális a valószínűsége annak, hogy az űrhajó a Mars és a Vénusz felé repülve nagy meteoritokkal találkozzék. Az új űrrakéta megteremtését az ember világűrrepülésének előkészítésében az egyik szakasznak tekinthetjük. Véleményem szerint nem lenné ’felesleges á Szovjetunióban különleges asztro- biológiai intézetet szervezni, amelynek programjába nemcsak a más bolygókon való élet lehetőségeinek tanulmányozása tartoznék, hanem mindazok a komplex kérdések, amelyek az állatoknak és az embereknek a kozmikus térbe való eljuttatásával kapcsolatosak — mondotta befejezésül Vlagyimir Grigorovics Feszenkov akadémikus. FORRADALOM A TEXTILIPARBAN Textiliák —fonás és szövés nélkül Az emelkedő életszínvonal, a dolgozók igényeinek növekedése valamennyi szocialista és szocializmust építő országban parancsolólag veti fel a textilipar ugrásszerű fejlesztését, új eljárások, szabadalmak bevezetését. A Német Demokratikus Köztársaságban, jelentős anyagi erőt áldozva ilyen célokra, évekkel ezelőtt nagyarányú kutatómunkába kezdtek a Textilgépipari Intézetben és a Kari Marx Stadt-i Textiltechnológiai Kutatóintézetben. Az elmélyült munka meghozta gyümölcsét, s az NDK több üzemében elkezdték az új textiliák gyártását. Ezeknek a textíliáknak az a sajátosságuk, hogy: fonás és szövés nélkül készülnek! Hogyan lett ötbői huszonöt? A textilipar fejlesztésében komoly gondot okoz az, hogy a legmodernebb gépek ellenére is, a termelés folyamata lassú, illetve míg az anyagból szövet lesz, több eljáráson megy keresztül. Az NDK mérnökei elhatározták, hogy teljesen új utat kezdenek, s olyan textíliát állítanak elő, amelynek gyártásánál egy vagy több munkafolyamatot el lehet hagyni. így született meg az első ilyen anyag, | a Malimo. Gyártási eljárását ! Mauersberger Nemzeti-díjas dolgozta ki, s főképp törülközőanyag készítésére alkalmas. Pamutszálat használnak, tehát fonásra még szükség van, de a szövésre már nincsen. Ezzel az eljárással egy óra alatt 25 méter anyagot lehet előállítani, míg a régivel általában ötöt. Az eljárásnak olyan sikere van, hogy az egyik gyár már ebben az esztendőben 1 900 000 négyzetmétert készít a Malimóból. Az anyag sikerét biztosítja, hogy a frottírtörülközőkhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, szívóképes, igen tartós, jól mosható. Priller mérnök bundája Az elmúlt esztendőben mindenütt megnőtt a kereslet a j bundaanyagok iránt. Nem- i csak melegségükért, hanem | mutatósságukért is keresik | ezeket az anyagokat, s éppen i ezért lesz nagy sikere Pril- j ler mérnök bundaanyagának, ■ amit Skelannak neveztek el. , Mindössze négy százalékban ! használnak fel előállításához fonalat és mégis erős, mutatós bundaszerű anyagot készítenek. így a fonást majdnem teljesen, a szövést pedig teljesen kiküszöbölik. Gyapjú vagy kevert gyapjú rostokból összeállított két bundaréteg közé a keresztszálfekte- tő gép gyapjúszálakat helyez, s ezek adják a szövet belső tartását. Amikor ez megtörténik, a két réteget, a közéjük fektetett szálakkal együtt, összenemezelik és kikészítik. Az új gép óránként mintegy negyven méter Skelant hengerel, míg a régi szövőszékek ugyanennyi idő alatt mindössze két méter 60 centi anyagot állítottak elő. Az új anyag egyharmaddal könynyebb, mint a régiek, de ugyanolyan meleg. Papír vagy szövet ? Az új eljárások közül mindenesetre legérdekesebb a Floretta készítési módja. Ez se nem papír, se nem szövet és sem fonalra, sem szövőgépre nincsen szükség előállításához. Az eljárást Kaps mérnök dolgozta ki. Eszerint a Froletta alapanyagát különböző rostok képezik, s a gép. amelyen készül, hasonlít a papírkészítő gépekre. A Floretta értékes bélésanyag, amit szinte minden iparágban használni tudnak, mivel bírja a mosást, nem gyúródik és nem törik. Olcsó törülközőket, szigetelő anyagokat, függönyöket, sőt nyári ruhákat is készítenek rövidesen belőle. Az első kísérlet pehelyköny- nyű alsószoknya volt, amely a nők között nagy sikert aratott. Minden színre festhető és mintát is nyomhatnak rá, ragasztani, ugyanakkor varrni is lehet. A hagyományos szö- vési eljáráshoz képest a termelékenység a Floretta előállításánál 1800 százalékkal emelkedik, ugyanakkor a munkaerőnek csak hat százalékára van szükség. Az előállítási költségek igen alacsonyak. A röviden ismertetett három eljárás mellett továbbiakat is kidolgoztak. Mindez azt mutatja, hogy a textiliparban forradalom kezdődik, mely megváltoztathatja az egész iparág arculatát. Sebészeti készülékek és műszerek bemutatója Moszkvában a kísérleti sebészeti készülékek és műszerek tudományos kutatóintézetében a külföldi kereskedelmi képviseleteknek bemutatták a legújabb szovjet sebészeti készülékeket és műszereket. A képen: az intézet dolgozói bemutatják az ér- és idegoperációnál használt különleges varróműszert EPHEIfECCE^EIf ElmrCACACfW A nagyvilágból LIVL/L.IXLJJLÚLl\, I URWHJHÚVIX miiiiiiimttimiiii!iiiiiiiiitmii!iiiiiittiiiiiiiiiiimiiitt<iiitiiiiti!mtiiiiiiiiittiit!iiiiitfitimmimi!matiisiitiiiiiimiiim)miiimiíiíiimmiiuiiiitiiHiHiiiiiiitii)iiiiiiiiimiiiiii< Világító harisnyák Amerikában új fajta nylon- szálból készült „világító” harisnyákat hoztak forgalomba. A harisnyák, ha fény éri őket, arany vagy ezüst árnyalatban csillognak. Az új nylonszál egyelőre kis mennyiségben készül és kizárólag harisnyákat gyártanak belőle. A későbbiekben valószínűleg fátyolt, művirágokat és egyéb díszeket is készítenek majd ilyen anyagból. A pulkovói obszervatórium asztronómusa. T. Panajofov, a fizika-matematikai tudományok kandidátusa a mesterséges hold lefényképezésére készít elő egy különleges fényképezőgépet Irúnytüs cipó ÉS MÁS DIVATÚJDONSÁGOK A 19. olasz divatbemutatón Rómában különleges újdonságokat mutattak be. így például szerepelt olyan női cipő, amelynek aranyszínű acélsarkába iránytűt építettek bele. A hölgynek tehát mindig hátra kell pillantania saját cipősarkaira, ha tudni akarja, melyik égtáj felé irányítsa lépteit. Különös újdonság a hármasával árusított kesztyű is. Abból az elgondolásból született, hogy sok a szórakozott nő, aki vásárlás közben jobbkezéröl lehúzza a kesztyűt és ottfelejti az üzletben. A tavaszi és nyári divatban egyébként nagy szerepet játszanak a múlt században divatos madeira és rátétmintás hímzések, továbbá a keleti minták. Egy olasz cég olyan kézitáskákat mutatott be, amelyeknek széles ezüstből készült keretén asszír templomi frízt utánzó díszítés látható. Egyes táskákon kínai írásjelek, továbbá mexikói maya istenek képei vannak. A cipődivatban egyébként a hosszú keskeny vonal továbbra is érvényesül, a tűsarkak azonban lefelé szélesednek, úgyhogy biztonságosabb járás esik bennük és kevésbé kell félni ezentúl, hogy beszorulnak a macskakövek avagy a villamos padlójának lécei közé. *:il»p<«k a harangokat S1ERIL VÍZ - üli RAHA\GGAl Az olasz rendőrség kettős rejtélyt igyekszik megoldani: vajon kik és mi okból lopták el a két darab, egyenként 35 kiló súlyú bronzharangot a Róma melletti Frascati templomából. A tolvajok álkulccsal hatoltak be éjszaka a templomba és leakasztották a toronyból a két harangot. A krasznojarszki tudományos akadémia orvostudományi osztályán kimutatták, hogy az ultrahangot a víz sterilizálására is fel letiet használni. Az ultrahang ugyanis kiöli a vízben levő baktériumokat. Sophia Loren szőke lett Sophia Loren hajszínt változtatott: vöröses szőkére festette a haját, mert az idén télen Párizsban szőke a divat. Fiúi engedelmesség Torinóban a 77 éves Antonio Ambojina a napokban oltár elé vezette ifjúkori szerelmét. Az idős vőlegény már 50 évvel ezelőtt is szívesen nőül vette volna választottját, de apja ellenezte a frigyet. Néhány hónappal ezelőtt Antonio édesapja 98 éves korában elhunyt és így az engedelmes fiú és hűséges vőlegény végre feleségül vehette szerelmét. Altatószer vízilovaknak A transvaali védett területről hat hatalmas vízilovat szállítottak a fokvárosi állatkertbe. A szállítás megkönnyítésére az óriási állatok altató injekciókat kaptak, majd méreteiknek megfelelő nagy ketrecekbe helyezték el őket és szállítás közben is állandóan csillapítószereket adtak be nekik. Uj környezetükbe érkezve az állatóriáscük órákig tartó ásí- tozással szórakoztatták az állatkert látogatóit. A vftógúrkutatás új szakasza Közelebb kerülnek a bolygók Beszélgetés V. G. Feszenkov akadémikussal Az első, ami Feszenkov akadémikus dolgozószobájában szembetűnik, egy hatalmas vasmeteorit, amely a tudós munkaasztalán fekszik. Vaszi- lij Grigorovicsnak a szovjet szputnyikokról és rakétákról szóló elbeszélését hallgatva önkéntelenül is a kiégett fémdarabot nézzük, amely a végtelen világegyetemből repült hozzánk. A világmindenség térségeiben megtett láthatatlan útját talán átszelték az emberek esze, akarata és munkája által megteremtett mesterséges égitestek. S a ■ jövőben ezen az útvonalon új kozmikus óriásrakéta száguld majd végig, amelyről a TASZSZ nemrég kiadott jelentésében szó volt és amelynek kísérletei már meg is kezdődtek. A világűr ostroma — Az új kozmikus óriás létrehozása a természet titkai felett oly ragyogó győzelmeket aratott tudományunk és technikánk törvényszerű jelensége — mondja Vlagyimir Grigorovics. — Tegyünk egy igen egyszerű számítást. A második szovjet szputnyik több mint hatszor olyan nehéz volt, mint az első. A harmadik szputnyik súlya pedig 818,7 kilogrammal meghaladta a második szputnyik súlyát. Kozmikus küldötteink súlyának növelése nem re- kordhajhászás. Mindenki előtt világos, hogy mennél nehezebb a szputnyik, annál több különféle mérőműszert tud félvenni „fedélzetére”. Bátran elmondhatjuk, hogy a mesterséges holdakkal végzett kutatások olyan adatokat szolgáltattak a tudósoknak, amilyeneket semmiféle más úton nem kaphattak volna. Csupán a szputnyikok segítségével vált lehetővé, hogy lemérjük a bolygónkat körülvevő levegőóceán „mélységét”. A szputnyikok felbocsátása előtt a fizikusok és az asztro- nómusok nem is sejtették, hogy bolygónk körül két sugárzási övezet létezik. A bolygóközi közlekedés korszaka Az új kutatások legfontosabb szakasza kétségtelenül a szükséges mérőberendezések teljesebb komplexumával felszerelt nehézszputnyikok felbocsátása lesz. — Bizonyára emlékeznek — mondotta az akadémikus —, hogy a TASZSZ közleménye rámutat: az új óriás- rakéta feladatai közé tartozik a naprendszer bolygóihoz való űrrepülések megvalósítása is. Elmondhatjuk, hogy a bolygóközi közlekedés korszaka körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Szovjetunió f elbocsátotta az első űrrakétát, amely a Nap bolygójává vált. A Holdra és a Hold körül felbocsátott következő rakéták rendkívül fontos szerepet töltöttek be a hozzánk legközelebb fekvő égitest tanulmányozásában. Mindenki látta azokat a fényképeket, amelyeket a szovjet önműködő bolygóközi állomás készített a Holdról, önök bizonyára észrevették, hogy a Hold túlsó oldala lényegesen különbözik „elülső” oldalától, amely mindig a Föld felé fordul. A Hold előlünk elrejtett oldalán nincsenek világos sugarak, amelyek holdtölte esetén a Hold felénk néző oldalán számos kráter körül rendszerint jól észlelhetők, A „liold-tengerek“ lilka Úgy látszik, a Hold túloldala rendkívül szegény sötét foltokban — „tengerekben” —, ami itt ugyancsak igen jellemző. Hiszen a Hold „elülső” oldalán rengeteg ilyen tenger figyelhető meg, amelyek közül a legnagyobb a költői elnevezésű Viharok Tengere. E kontrasztokat aligha tekinthetjük egyszerű véletlennek. Ezek a körülmények minden bizonnyal azzal függnek össze, hogy a Hold kissé
