Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 20. szám
Ä-"i^Cirlap I960. JANUÁR 24. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN Galgahévízi zárszámadás Elkészült az idei üzemterv a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben Amikor egy évvel ezelőtt 300 kát. hold állami tartalékterületen 58 galgahévízi család elhatározta, hogy tsz-t alakítanak, sokat töprengtek, mi legyein a szövetkezet neve. Végül is azit mondták a tagok, legyen Haladás, mivel előre akarnak haladni, s ez kifejezi céljukat. S hogy előrehaladtak, azt az eredmények bizonyítják. Régen látott annyi megelégedett embert, főleg asszonyt a galgahévízi Kodály Zoltán művelődési ház, mint csütörtökön a Haladás Tsz zárszámadó közgyűlésén. Érthető a fiatal szövetkezet tagjainak öröme, hiszen munkaegységenként 87,14 forintot osztottak, ami nem kis összeg. Persze, a tagok azért gyarapodhattak, mait gazdagodott maga a szövetkezet is. Gödör Mihály, a tsz elnöke a közgyűlésen beszámolt az indulás nem könnyű napjairól is. A szövetkezet 58 tagjának akaratán és elhatározásán kívül semmi vagyonuk nem volt. Később, Ili télből az állam segítségével vásároltak két gumikerekű kocsit, három lovat és néhány kisebb mezőgazdasági szerszámot. Öt-öt hold földet kapott művelésre minden tag, s hogy mire vitték, arról a zárszámadó közgyűlésen adtak számot. A szövetkezet összbevétele 1959-ben 1 300 000 forint volt, míg tiszta vagyona kereken 598 000 forint. A bankban 170 ezer forint készpénzüket tartalékolják és az ez évben végzendő beruházásokra 250 000 forintot tettek félre. Zetort akarnak vásárolni, 3,5 tonnás teherautót és egyebeket, Elképzeléseiket, terveiket azonban ez évben már módosítani kellett; Eredményeiknek ugyanis csakhamar híre ment a faluban és decemberben 320 család kérte felvételét a Haladás Tsz-be. Nemrégiben pedig egyesültek a hosszú évek óta működő Uj Alkotmány Tsz-szel. A Haladás Tsz területe jelenleg 2107 hold. GaJjgahévíz karácsonyra termelőszövetkezeti község lett. A zárszámadó közgyűlésen a tagokon kívül sok vendég is részit vett. Ott volt a télen alakult Kossuth Tsz vezetősége is és a fehér asztal mellett azt latolgatták, nem kel- lene-e mindkét tsz, valamint a falu jövője érdekében egyesülni? Erről még sokat tanácskoznak majd, s ha tavaszra nem is, talán mához egy évre már egy tsz-ben munkálkodik boldogabb jövőjén az egész falu. Mondtuk elöljáróban, hogy elégedettek voltak a tagok. Hideg volt ugyan a művelődési ház nagyterme, de túláradó jókedvük, az eredményesen végzett év feletti örömük miatt ezt nem is érezték. Alighogy vége volt a beszámolónak és elhangzott egy-két hozzászólás, a könyvelő, Vass Róbertné kiosztotta a tagoknak a munkaegységekre járó pénzt, valamint a 17 ezer forintnyi prémiumot. öreg este lett, mire a zenekar muzsikájára az egybegyűltek ropni kezdték a táncot és mór virradt, amikor az utolsó vendég után bezárult a művelődési ház kapuja, s véget ért a galgahévízi zárszámadás. Sok gondolkodás, beszélgetés után nemrégiben készült el a 2000 holdas ceglédi Kossuth Tsz I960 évi üzemterve. Körösi Gyula, a szövetkezet főmezőgazdásza elégedett a tervvel. — Azért vagyok elégedett mert a tervből is kiderül, hogy az idén újabb jelentős lépést tudunk tenni szövetkezetünk megszilárdításában — mondotta. — Üj a tervben, hogy nagyobb területen termelünk olyan növényeket, amelyek több munkaerőt igényelnek. — Miért van erre szükség? —• kérdezzük. — Részben azért, hogy minden tagunkat foglalkoztatni tudjuk, másrészt pedig azért, mert csak ilymódon tudunk az idén is az elmúlt évihez hasonlóan negyven forinton felül osztani munkaegységenként. — Milyen növényeket terveztek erre az évre? — Öszózhatvanöt holdon vetettünk őszi kalászosokat, ennek a zöme. 340 kh. őszi búza. A vetésnél már az új tagok is dolgoztak. Ezenkívül az idén a tavalyi tíz helyett 25 holdon termelünk cukorrépát, nyolcvan hold helyett 278 holdon kukoricát, 30 holddal nagyobb területen magrépát és az idén megpróbáljuk a középérésű burgonya termesztését 30 holdon. — Lesz elegendő munkáskéz a szövetkezetben? — Bevonjuk a munkába a családtagokat is. Bevezetjük ugyanis kipróbálásra az eredményességi jövedelemelosztást. A cukorrépa, burgonya és kukorica területét egyénékre osztjuk ki. A, tagok érdekeltek abban, hogy minél nagyobb termést takarítsanak be a rájuk bízott területen, mert a többletterméssel együtt növekszik jövedelmük is. A 25 holdas kertészetünknél és 54 holdas szőlőnknél más módszert alkalmazunk. Minden tízezer forint megtermelt érték után 95 munkaegységet írunk jóvá. Tagjainknak részletesen elmagyaráztuk ennék a jövedelemelosztásnak az előnyeit és egyetértenek vele. Érdekes számadatokat ismertetett Körösi elvtárs. A szövetkezetben az egy hold redukált szántóra vonatkoztatott termelési érték a terv szerint valamivel meghaladja az 5200 forintot. Ilymódon egy munkaegység értéke 49—50 forint lesz. A tagok munkaegységeikre tíz forint készpénzelőleget kaphak havonta. A szövetkezet földjeinek minden holdján 5.3 normálhold- nyi gépi munkát végeznek a traktorosok. Nagy gondot fordítanak a talaj termőerejére, s az istállótrágyán kívül átlagosan holdanként 2.5 mázsa mű- -ágyát használnak fel. — Milyen beruházásokat terveznek az idén? — Beruházásaink nagyobb részét saját erőből oldjuk meg. Építünk 40 férőhelyes borjúnevelőt, száz férőhelyes hízómarhaistállót és két darab Néhány nappal ezelőtt tartották Bugyi községben a 4167 holdas Tesssdik Sámuel Tsz zárszámadó közgyűlését. Egy munkaegységre 39 forintot kaptak a tagok. A szövetkezet egy érivel ezelőtt alakult, három tsz egyesüléséből. Alakuláskor a három szövetkezet tiszta vagyona összesen 600 ezer forint volt. Sőt, két tsz az egyesültek közül több- százezer forintos mérleghiányt is vitt magával „hozományként.” 1959. december 31- én a tagság és a vezetők jó munkája eredményeként a szövetkezet tiszta vagyona már meghaladta az egy- milliókilcncszázezer forintot. Figyelemre méltó, hogy emellett a„ szövetkezet több mint egymillió forintot fordított beruházásra, Vettek például, két traktort, két billenőplatós pótkocsit, ekét, szelektort, morzsolok takarmányelőkészítő gépeket stb. Építettek 290 holdas rizstelepet, 300 férőhelyes juhhodályt és átalakítottak két darab 50 férőhelyes szarvasmarhaistállót. Az állatállomány növekedésére jellemző; egy év alatt elérték, hogy már hét, holdra jut egy- egy számosállat, míg az alakuláskor csak 26 kh-ra jutott. A tervek szerint az Ulén egy munkaegység értéke negyven forint lesz. A pénzügyi helyzettől függően előleg címén a tervezett ösz- szeg 60 százalékát havonta — a teljesített munkaegységek arányában — kifizetik a tagoknak. ezer férőhelyes baromfiólat. Összes beruházásaink értéke, hangsúlyozom, saját erőből építkezünk, mintegy 300 ezer forint. Az idén is vásárolunk gépeket, erre 90 ezer forintot fordítunk. Élünk a 3004/2-es kormányhatározat nyújtotta kedvezményekkel és ennek révén mintegy 150 ezer forint „talált pénzhez” jutunk. A terv elkészült a ceglédi Kossuth Tsz-ben. A vezetőség és a tagság szorgalmas munkájára van csak szükség, hogy valósággá váljon. A szövetkezet az idén sok új kultúrát honosít meg. Tavaly például csak hat holdon termeltek borsosmentát (nem kaptak elegendő sarjat.) Az idén már ötven holdon termeltek. Húsz holdon telepitettek 1959. tavaszán — az egyesülés után nem sokkal — spárgát, amely 1961-ben fordul termőre. Ezenkívül az idén mintegy másfél millió spárga-magon- cot nevelnek. A rizs lassan már megszokottá válik ezen a vidéken. Az idén, akárcsak tavaly, 438 kh-n termel rizst a tsz. Újra szerződik a tsz magrépa termelésre, s már ötven hold lesz a maghozó terület. Ha terveik valóra válnak, 1960 végére a szövetkezet tiszta vagyona meghaladja a 'hegyniillió forintot. Egyesült a Két domoiivi tsz Csütörtökön este egyesülési közgyűlést tartott Domony termelőszövetkezeti községben az Uj Élet Tsz és a tavaly alakult Kossuth Tsz. A két szövetkezet tagjai úgy döntöttek, egyesítik erejüket és Uj Élet Tsz néven dolgoznak ezután. A 2050 kát. holdon gazdálkodó termelőszövetkezet tagsága a közeljövőben választja meg új elnökét. Az oldalt összeállította: Ari Kálmán. Csekő Ágoston, Mi- hók Sándor. Kiss István és családja megérkezik a zárszámadó közgyűlésre Csorna Andrásné átveszi a prémiumot Vass Róbertné könyvelőtől Csaknem kétmillió forint a bugyi Tessedik Tsz tiszta vagyona A kiskarfali utat befújta a hó! Erről értesülök legelőször is Söregi János tanácselnök, szobájában, ahová csak az imént léptem be, de jött utánam nyomban az útkaparó is, hogy az utak állapotáról jelentést tegyen. Most az ajtóban áll, hidegtől és széltől kivörösödött arccal, nagy ormótlan csizmákban, talpa alatt a ráfagyott hó szemlátomást tócsává változik. — Járhatatlan? — kérdi a tanácselnök. — Az. Traktor kéne. A hóeke elé. — Zetor nem lesz jó? — Nem, mert annak gumikereke van, oszt’ csak egyhelyben forog a havon. A gép használatáért járó órabért megfizeti az Útfenntartó. A tanácselnök a telefon után nyúl, hívja a postát, s kéri, kapcsolja a gépállomást. Rendben van — mondja, miután leteszi a kagylót. — Mindjárt küldik a traktort. Tél van Kartalon is. Szigorú, kemény, szeles és havas. Az utcán csak azok járnak, akiknek nagyon muszáj. A kútra és a boltba menők. Meg a jegesek. Nekik most van a szezonjuk, a jeget most kell begyűjteni a vermekbe, mert máskülönben nem lesz a nyáron jég- behűtött sör, meg jó hideg szódavíz. Ugyan mit is lehet írni ilyenkor egy faluról, amely téli álmát alussza? De azért megkérdem: — Mi újság Kartalon? — Kedden kellett volna jönnie — mondja a tanácselnök. — Miért éppen kedden? <— A Szabadság Tsz akkor tartotta ünnepi zárszámadó közgyűlését, de úgy is mondhatnám, hogy akkor tört meg igazán a jég, az új és régi tagok akkor melegedtek valóban össze, a hajnalig tartó közös mulatságon. Varga bácsi, a bornyász — aki szintén új belépő — olyan jót mulatott, hogy még másnap hajnalban is nótázva ment az istállóba a borjakat etetni. Ez az ember egyébként egyike volt azoknak, akik a legcsökönyösebben ragaszkodtak egyéni gazdaságukhoz. Hagytuk, hadd csinálja, ha neki úgy jobban teszik, öreg ember már, hatvannégy éves, nem fogékony az új iránt. Az egyik novemberi napon aztán, amikor éppen az első közös őszi vetéssel voltunk elfoglalva, két lovával és szekerével együtt jelentkezett a szövetkezetbe. Bornyász lett. Tizenhat növendékmarha van a kezére bízva. Olyan gondosan ellátja őket, hogy a járási tanácstól már dicséretet is kapott munltájáért. — Varga bácsin kívül hányán dolgoznak még rendszeresen az új tagok közül? — Hirtelenében nem is tudom. De vannak többen is, akiknek munkát tudunk adni. A sertésól építésénél például mind új tagok dolgoztak. Bencsik István, Fehér Angéla, Kiss Ferenc, Szásza János. Herceg Jani bácsi fakormányos lett, Haller bácsi pedig a tsz ezermestere. Ö javítgatja a hámokat, a kantárokat és a gyeplőket. Varjú József mezőőr, Krekó József meg tanyagazda. — Hány tsz van a községben? — Három. A Szabadság, a Kossuth és a Petőfi. Ezek közül a Szabadság már régóta működik, de jónak mondható eredményt csak a múlt évben ért el. Amíg azelőtt szinte állandóan mérleghiánnyal zárt. addig most nemcsak, hogy hiánya nincs, hanem egy-egy munlcaegy- ségre 42 forint, 43 fillért osztott. Ennek az értéknek 70 százalékát készpénzben, harminc százalékát pedig természetben kapták meg a tagok. A legtöbbet Zsiga Mihály brigádvezétő és raktáros kapta: összesen 28 512 forint értéket! Utána Strausz József foga.tos következik, 27 753 forinttal és Swella Mihály fogatos 27 545 forinttal. A már dolgozó új belépők is az ünnepi zárszámadó közgyűlésen kaptak először pénzelőleget, munkaegységenként tíz forintot. — £$ o hét új tsz-ben mi újság van? — Menjünk át hozzájuk — javasolja a tanácselnök —, itt vannak ideiglenesen egy közös . irodában a tanácsházán. De mielőtt még átmennénk, elárulom, hogy mostanában egyre több szó esik a tsz-ek egyesítéséről, arról, hogy egy szövetkezet legyen a községben. Ez a falu szempontjából kétségtelenül előnyösebb lenne, de még vannak, akik nem értenek vele egyet. A közös irodává kinevezett szomszédos szobában szorgos munka fogad bennünket. Bent találjuk mindkét tsz elnökét, Szászt Andrást is. meg Kiss Istvánt is. S itt van Galcsó János, a Kossuth pénztárosa, valamint László Jánosáé, a Petőfi könyvelője. És még valaki: Ráth András, az Állami Biztosító mezőgazdasági szakértője, akit október 1-től .,kölcsön” adtak a kartonoknak, hogy segítsen az őszi elindulásnál és az 1960-as évi tervek elkészítésénél. Egy ideig szótlanul nézem a tegnapi egyéni gazdákból lett szövetkezeti vezetőket, akik máris oly otthonosan és magabiztosan tárgyalnak, tesz- nek-vesznek az irodában, mintha világéletükben ezt csinálták volna. — Aztán van-e már pénze a pénztárosnak? — fordulok Galcsó bácsihoz, aki orra- hegyére csúsztatott szemüveggel ül az egyik íróasztal mellett. — Csak a fuvarokból — mondja. — Több már nem is igen lesz, majd csak tavasz- szál. ha az uborka meg a zöldborsó érik. — Efféléket akarnak vetni? — Ez megy itt. Ez hozza a pénzt. Uborkából huszonöt holdat, zöldborsóból meg ötven holdat tervezünk. De vetünk még húsz hold uborkát tarlóba is másodnövénynek, s lesz 25 hold cukorrépánk, tíz hold zöld- és öt hold szárazbabunk. Aztán meg jószágokat is akarunk. Tenyészkocá- kat, teheneket, meg hízómat- hát, mert most még csak igavonóink vannak. — Az egyesülésről mi a véleményük? -— terelem más irányba a beszélgetést. Nem lepődnek meg a kérdésen. Talán várták is. — Mi nem félünk tőle —* mondja Kiss István, a Petőfi elnöke —, csal:, még a tagok közt van vita róla. — Tán’ még jobb is lenne, ha egybe tennénk a határt — vélekedik Szászt András, a Kossuth elnöke. — Kétezer hold egy tagban, az már valami ... Meg aztán egy elnök, egy könyvelő, eoii agronó- mus ... Több ember jutna mindjárt a kinti munkára. Építkezni is kevesebbet kellene, mert a Szabadságnak már ott áll készen a vagy mag+árpadlásos tehénistállója, az új sertésólja. a darálója és sok egyéb épülete. Amazok helyeslőén bólogatnak. Kint fagyos téli szél rázza a fák koronáit, hordja, kavarja a havat. Itt bent. a hólepte tanácsháza irodájában meg zsendül bontakozik az új paraszti élet. ÚJ ÉLET A HÓ ALATT
