Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

Ä-"i^Cirlap I960. JANUÁR 24. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN Galgahévízi zárszámadás Elkészült az idei üzemterv a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben Amikor egy évvel ezelőtt 300 kát. hold állami tartalékterü­leten 58 galgahévízi család el­határozta, hogy tsz-t alakíta­nak, sokat töprengtek, mi le­gyein a szövetkezet neve. Végül is azit mondták a tagok, legyen Haladás, mivel előre akarnak haladni, s ez kifejezi céljukat. S hogy előrehaladtak, azt az eredmények bizonyítják. Régen látott annyi megelé­gedett embert, főleg asszonyt a galgahévízi Kodály Zoltán művelődési ház, mint csütörtö­kön a Haladás Tsz zárszámadó közgyűlésén. Érthető a fiatal szövetke­zet tagjainak öröme, hi­szen munkaegységenként 87,14 forintot osztottak, ami nem kis összeg. Persze, a tagok azért gyara­podhattak, mait gazdagodott maga a szövetkezet is. Gödör Mihály, a tsz elnöke a közgyű­lésen beszámolt az indulás nem könnyű napjairól is. A szövet­kezet 58 tagjának akaratán és elhatározásán kívül semmi vagyonuk nem volt. Később, Ili télből az állam segítségével vásároltak két gumikerekű kocsit, három lovat és néhány kisebb mezőgazdasági szerszá­mot. Öt-öt hold földet kapott művelésre minden tag, s hogy mire vitték, arról a zárszám­adó közgyűlésen adtak számot. A szövetkezet összbevétele 1959-ben 1 300 000 forint volt, míg tiszta vagyona kereken 598 000 forint. A bankban 170 ezer forint készpénzüket tarta­lékolják és az ez évben végzen­dő beruházásokra 250 000 fo­rintot tettek félre. Zetort akar­nak vásárolni, 3,5 tonnás te­herautót és egyebeket, Elkép­zeléseiket, terveiket azonban ez évben már módosítani kel­lett; Eredményeiknek ugyan­is csakhamar híre ment a faluban és decemberben 320 család kérte felvéte­lét a Haladás Tsz-be. Nemrégiben pedig egyesül­tek a hosszú évek óta műkö­dő Uj Alkotmány Tsz-szel. A Haladás Tsz területe jelen­leg 2107 hold. GaJjgahévíz ka­rácsonyra termelőszövetkeze­ti község lett. A zárszámadó közgyűlésen a tagokon kívül sok vendég is részit vett. Ott volt a télen alakult Kossuth Tsz vezető­sége is és a fehér asztal mel­lett azt latolgatták, nem kel- lene-e mindkét tsz, valamint a falu jövője érdekében egyesülni? Erről még sokat tanácskoznak majd, s ha ta­vaszra nem is, talán mához egy évre már egy tsz-ben munkálko­dik boldogabb jövőjén az egész falu. Mondtuk elöljáróban, hogy elégedettek voltak a tagok. Hideg volt ugyan a műve­lődési ház nagyterme, de túl­áradó jókedvük, az eredmé­nyesen végzett év feletti örö­mük miatt ezt nem is érez­ték. Alighogy vége volt a beszámolónak és elhangzott egy-két hozzászólás, a köny­velő, Vass Róbertné kiosz­totta a tagoknak a munka­egységekre járó pénzt, vala­mint a 17 ezer forintnyi pré­miumot. öreg este lett, mire a zene­kar muzsikájára az egybe­gyűltek ropni kezdték a tán­cot és mór virradt, amikor az utolsó vendég után bezá­rult a művelődési ház kapu­ja, s véget ért a galgahévízi zárszámadás. Sok gondolkodás, beszélge­tés után nemrégiben készült el a 2000 holdas ceglédi Kos­suth Tsz I960 évi üzemterve. Körösi Gyula, a szövetkezet főmezőgazdásza elégedett a tervvel. — Azért vagyok elégedett mert a tervből is kiderül, hogy az idén újabb jelentős lépést tudunk tenni szövetke­zetünk megszilárdításában — mondotta. — Üj a tervben, hogy nagyobb területen ter­melünk olyan növényeket, amelyek több munkaerőt igé­nyelnek. — Miért van erre szükség? —• kérdezzük. — Részben azért, hogy min­den tagunkat foglalkoztatni tudjuk, másrészt pedig azért, mert csak ilymódon tudunk az idén is az elmúlt évihez hasonlóan negyven forinton felül osztani munkaegységen­ként. — Milyen növényeket ter­veztek erre az évre? — Öszózhatvanöt holdon ve­tettünk őszi kalászosokat, en­nek a zöme. 340 kh. őszi búza. A vetésnél már az új tagok is dolgoztak. Ezenkívül az idén a tavalyi tíz helyett 25 holdon termelünk cukorrépát, nyolc­van hold helyett 278 holdon kukoricát, 30 holddal nagyobb területen magrépát és az idén megpróbáljuk a középérésű burgonya termesztését 30 hol­don. — Lesz elegendő munkás­kéz a szövetkezetben? — Bevonjuk a munkába a családtagokat is. Bevezetjük ugyanis kipróbálásra az ered­ményességi jövedelemelosz­tást. A cukorrépa, burgonya és kukorica területét egyénék­re osztjuk ki. A, tagok érde­keltek abban, hogy minél na­gyobb termést takarítsanak be a rájuk bízott területen, mert a többletterméssel együtt nö­vekszik jövedelmük is. A 25 holdas kertészetünknél és 54 holdas szőlőnknél más mód­szert alkalmazunk. Minden tízezer forint megtermelt ér­ték után 95 munkaegységet írunk jóvá. Tagjainknak rész­letesen elmagyaráztuk ennék a jövedelemelosztásnak az elő­nyeit és egyetértenek vele. Érdekes számadatokat is­mertetett Körösi elvtárs. A szövetkezetben az egy hold redukált szántóra vonatkozta­tott termelési érték a terv szerint valamivel meghaladja az 5200 forintot. Ilymódon egy munkaegység értéke 49—50 forint lesz. A tagok munka­egységeikre tíz forint kész­pénzelőleget kaphak havonta. A szövetkezet földjeinek min­den holdján 5.3 normálhold- nyi gépi munkát végeznek a traktorosok. Nagy gondot for­dítanak a talaj termőerejére, s az istállótrágyán kívül átlago­san holdanként 2.5 mázsa mű- -ágyát használnak fel. — Milyen beruházásokat ter­veznek az idén? — Beruházásaink nagyobb részét saját erőből oldjuk meg. Építünk 40 férőhelyes borjúnevelőt, száz férőhelyes hízómarhaistállót és két darab Néhány nappal ezelőtt tar­tották Bugyi községben a 4167 holdas Tesssdik Sámuel Tsz zárszámadó közgyűlését. Egy munkaegységre 39 forin­tot kaptak a tagok. A szövet­kezet egy érivel ezelőtt ala­kult, három tsz egyesüléséből. Alakuláskor a három szövet­kezet tiszta vagyona összesen 600 ezer forint volt. Sőt, két tsz az egyesültek közül több- százezer forintos mérleg­hiányt is vitt magával „hozo­mányként.” 1959. december 31- én a tagság és a vezetők jó munkája eredményeként a szövetkezet tiszta vagyo­na már meghaladta az egy- milliókilcncszázezer forin­tot. Figyelemre méltó, hogy emel­lett a„ szövetkezet több mint egymillió forintot fordított be­ruházásra, Vettek például, két traktort, két billenőplatós pót­kocsit, ekét, szelektort, mor­zsolok takarmányelőkészítő gé­peket stb. Építettek 290 hol­das rizstelepet, 300 férőhelyes juhhodályt és átalakítottak két darab 50 férőhelyes szarvasmarhaistállót. Az állat­állomány növekedésére jel­lemző; egy év alatt elérték, hogy már hét, holdra jut egy- egy számosállat, míg az alaku­láskor csak 26 kh-ra jutott. A tervek szerint az Ulén egy munkaegység értéke negyven forint lesz. A pénzügyi helyzettől függően előleg címén a tervezett ösz- szeg 60 százalékát havonta — a teljesített munkaegységek arányában — kifizetik a tagok­nak. ezer férőhelyes baromfiólat. Összes beruházásaink értéke, hangsúlyozom, saját erőből építkezünk, mintegy 300 ezer forint. Az idén is vásárolunk gépeket, erre 90 ezer forintot fordítunk. Élünk a 3004/2-es kormányhatározat nyújtotta kedvezményekkel és ennek ré­vén mintegy 150 ezer forint „talált pénzhez” jutunk. A terv elkészült a ceglédi Kossuth Tsz-ben. A vezetőség és a tagság szorgalmas mun­kájára van csak szükség, hogy valósággá váljon. A szövetkezet az idén sok új kultúrát honosít meg. Ta­valy például csak hat holdon termeltek borsosmentát (nem kaptak elegendő sarjat.) Az idén már ötven holdon termel­tek. Húsz holdon telepitettek 1959. tavaszán — az egye­sülés után nem sokkal — spárgát, amely 1961-ben fordul termőre. Ezenkívül az idén mintegy másfél millió spárga-magon- cot nevelnek. A rizs lassan már megszo­kottá válik ezen a vidéken. Az idén, akárcsak tavaly, 438 kh-n termel rizst a tsz. Újra szerződik a tsz magrépa ter­melésre, s már ötven hold lesz a maghozó terület. Ha terveik valóra válnak, 1960 végére a szövetkezet tiszta vagyona meghaladja a 'hegyniillió fo­rintot. Egyesült a Két domoiivi tsz Csütörtökön este egyesülési közgyűlést tartott Domony termelőszövetkezeti község­ben az Uj Élet Tsz és a tavaly alakult Kossuth Tsz. A két szövetkezet tagjai úgy döntöt­tek, egyesítik erejüket és Uj Élet Tsz néven dolgoznak ez­után. A 2050 kát. holdon gazdálkodó termelőszövetke­zet tagsága a közeljövőben választja meg új elnökét. Az oldalt összeállította: Ari Kálmán. Csekő Ágoston, Mi- hók Sándor. Kiss István és családja megérkezik a zárszámadó közgyűlésre Csorna Andrásné átveszi a prémiumot Vass Róbertné könyvelőtől Csaknem kétmillió forint a bugyi Tessedik Tsz tiszta vagyona A kiskarfali utat befújta a hó! Erről értesülök legelőször is Söregi János tanácselnök, szobájában, ahová csak az imént léptem be, de jött utá­nam nyomban az útkaparó is, hogy az utak állapotáról jelen­tést tegyen. Most az ajtóban áll, hidegtől és széltől kivö­rösödött arccal, nagy ormót­lan csizmákban, talpa alatt a ráfagyott hó szemlátomást tó­csává változik. — Járhatatlan? — kérdi a tanácselnök. — Az. Traktor kéne. A hó­eke elé. — Zetor nem lesz jó? — Nem, mert annak gumi­kereke van, oszt’ csak egy­helyben forog a havon. A gép használatáért járó órabért megfizeti az Útfenntartó. A tanácselnök a telefon után nyúl, hívja a postát, s kéri, kapcsolja a gépállomást. Rendben van — mondja, mi­után leteszi a kagylót. — Mindjárt küldik a traktort. Tél van Kartalon is. Szigo­rú, kemény, szeles és havas. Az utcán csak azok járnak, akik­nek nagyon muszáj. A kútra és a boltba menők. Meg a jege­sek. Nekik most van a szezon­juk, a jeget most kell begyűj­teni a vermekbe, mert máskü­lönben nem lesz a nyáron jég- behűtött sör, meg jó hideg szó­davíz. Ugyan mit is lehet írni ilyenkor egy faluról, amely téli álmát alussza? De azért megkérdem: — Mi újság Kartalon? — Kedden kellett volna jön­nie — mondja a tanácselnök. — Miért éppen kedden? <— A Szabadság Tsz akkor tartotta ünnepi zárszámadó közgyűlését, de úgy is mond­hatnám, hogy akkor tört meg igazán a jég, az új és régi tagok akkor melegedtek való­ban össze, a hajnalig tartó közös mulatságon. Varga bá­csi, a bornyász — aki szin­tén új belépő — olyan jót mulatott, hogy még másnap hajnalban is nótázva ment az istállóba a borjakat etetni. Ez az ember egyébként egyi­ke volt azoknak, akik a leg­csökönyösebben ragaszkodtak egyéni gazdaságukhoz. Hagy­tuk, hadd csinálja, ha neki úgy jobban teszik, öreg em­ber már, hatvannégy éves, nem fogékony az új iránt. Az egyik novemberi napon aztán, amikor éppen az első közös őszi vetéssel voltunk elfoglal­va, két lovával és szekeré­vel együtt jelentkezett a szö­vetkezetbe. Bornyász lett. Ti­zenhat növendékmarha van a kezére bízva. Olyan gon­dosan ellátja őket, hogy a járási tanácstól már dicsé­retet is kapott munltájáért. — Varga bácsin kívül há­nyán dolgoznak még rend­szeresen az új tagok közül? — Hirtelenében nem is tu­dom. De vannak többen is, akiknek munkát tudunk ad­ni. A sertésól építésénél pél­dául mind új tagok dolgoz­tak. Bencsik István, Fehér Angéla, Kiss Ferenc, Szásza János. Herceg Jani bácsi fa­kormányos lett, Haller bácsi pedig a tsz ezermestere. Ö ja­vítgatja a hámokat, a kantá­rokat és a gyeplőket. Varjú József mezőőr, Krekó József meg tanyagazda. — Hány tsz van a község­ben? — Három. A Szabadság, a Kossuth és a Petőfi. Ezek közül a Szabadság már rég­óta működik, de jónak mond­ható eredményt csak a múlt évben ért el. Amíg azelőtt szinte állandóan mérleg­hiánnyal zárt. addig most nemcsak, hogy hiánya nincs, hanem egy-egy munlcaegy- ségre 42 forint, 43 fillért osz­tott. Ennek az értéknek 70 százalékát készpénzben, har­minc százalékát pedig termé­szetben kapták meg a ta­gok. A legtöbbet Zsiga Mi­hály brigádvezétő és raktáros kapta: összesen 28 512 forint értéket! Utána Strausz Jó­zsef foga.tos következik, 27 753 forinttal és Swella Mihály fogatos 27 545 forinttal. A már dolgozó új belépők is az ün­nepi zárszámadó közgyűlésen kaptak először pénzelőleget, munkaegységenként tíz fo­rintot. — £$ o hét új tsz-ben mi új­ság van? — Menjünk át hozzájuk — javasolja a tanácselnök —, itt vannak ideiglenesen egy közös . irodában a tanácshá­zán. De mielőtt még átmen­nénk, elárulom, hogy mosta­nában egyre több szó esik a tsz-ek egyesítéséről, arról, hogy egy szövetkezet legyen a községben. Ez a falu szem­pontjából kétségtelenül elő­nyösebb lenne, de még van­nak, akik nem értenek vele egyet. A közös irodává kinevezett szomszédos szobában szorgos munka fogad bennünket. Bent találjuk mindkét tsz elnökét, Szászt Andrást is. meg Kiss Istvánt is. S itt van Galcsó János, a Kossuth pénztárosa, valamint László Jánosáé, a Petőfi könyvelője. És még va­laki: Ráth András, az Állami Biztosító mezőgazdasági szak­értője, akit október 1-től .,köl­csön” adtak a kartonoknak, hogy segítsen az őszi elindu­lásnál és az 1960-as évi ter­vek elkészítésénél. Egy ideig szótlanul nézem a tegnapi egyéni gazdákból lett szövetkezeti vezetőket, akik máris oly otthonosan és magabiztosan tárgyalnak, tesz- nek-vesznek az irodában, mintha világéletükben ezt csi­nálták volna. — Aztán van-e már pénze a pénztárosnak? — fordulok Galcsó bácsihoz, aki orra- hegyére csúsztatott szemüveg­gel ül az egyik íróasztal mel­lett. — Csak a fuvarokból — mondja. — Több már nem is igen lesz, majd csak tavasz- szál. ha az uborka meg a zöldborsó érik. — Efféléket akarnak vetni? — Ez megy itt. Ez hozza a pénzt. Uborkából huszonöt holdat, zöldborsóból meg öt­ven holdat tervezünk. De ve­tünk még húsz hold uborkát tarlóba is másodnövénynek, s lesz 25 hold cukorrépánk, tíz hold zöld- és öt hold száraz­babunk. Aztán meg jószágo­kat is akarunk. Tenyészkocá- kat, teheneket, meg hízómat- hát, mert most még csak iga­vonóink vannak. — Az egyesülésről mi a vé­leményük? -— terelem más irányba a beszélgetést. Nem lepődnek meg a kér­désen. Talán várták is. — Mi nem félünk tőle —* mondja Kiss István, a Petőfi elnöke —, csal:, még a tagok közt van vita róla. — Tán’ még jobb is lenne, ha egybe tennénk a határt — vélekedik Szászt András, a Kossuth elnöke. — Kétezer hold egy tagban, az már va­lami ... Meg aztán egy elnök, egy könyvelő, eoii agronó- mus ... Több ember jutna mindjárt a kinti munkára. Építkezni is kevesebbet kel­lene, mert a Szabadságnak már ott áll készen a vagy mag+árpadlásos tehénistállója, az új sertésólja. a darálója és sok egyéb épülete. Amazok helyeslőén bólogat­nak. Kint fagyos téli szél rázza a fák koronáit, hordja, kavarja a havat. Itt bent. a hólepte tanácsháza irodájában meg zsendül bontakozik az új pa­raszti élet. ÚJ ÉLET A HÓ ALATT

Next

/
Thumbnails
Contents