Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI A Z M S Z M P P £ ST ME GYEI B I Z 0 T T S A IV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM ÁÜA 70 F11JJÉK 1960. JANUÁR 24. VASÁRNAP . w úri l,í.L I • • J ...... A munkafegyelem megszilárdítása mellett alapvető a műszaki fejlesztés, a jobb technológia, a jobb technika Fock Jenő felszólalása a SZOT ülésén Fock Jenő bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét tolmácsolta a ta­nácskozás résztvevőinek, majd az elmúlt év gazdasági ered­ményeit méltatta. A Központi Bizottság márciusi határozata után kibontakozott kongresz- szusi munkaversenyben szép eredményeket értek el a dol­gozók. Az elmúlt évben jól alakult az ország gazdasági helyzete. Hasznos dolog em­lékezni a kongresszusi mun­kaverseny gyakorlati eredmé­nyeire, most, amikor az a feladat áll előttünk, gyorsítsuk a szocialista építést Magyarországon, fejlesszük tovább gaz­dasági eredményeinket. — Továbbhaladásunk egyik igen fontos feltétele, hogy széleskörűen tudatosít­suk a dolgozókban gazdaság- politikánk új vonásait, bát­ran alkalmazzuk az új mód­szereket. Igaz az, hogy a múlt évi eredmények mellett el­törpülnek a hibák, de vannak még gazdásági életünkben káros jelensé­gek, mint például a mennyiségi szemlélet, az indokolatlan létszámnö­velés, az anyagkészletek nem elég célszerű fel- használása. Ezért nyomban hozzá kell fognunk az ilyen és ehhez hasonló hiányosságok meg­szüntetéséhez — nem ideges­kedve, kapkodva, adminiszt­ratív módszerekkel, hanem nagyon is körültekintő mun­kával. Nem jönne ki abból semmi jó, ha megint min­dent aprólékosan előírnánk az igazgatónak, a művezetőnek, vagy akár a miniszternek és az iparigazgatónak. így csök­kentenénk a gazdasági ve­zetők felelősségét és kárt okoznánk. Ellenkezőleg: mi arra tanítjuk a gazdasági ve­zetőinket. hogy minél na­gyobb felelősséggel irányít­sák a munkát, gazdaságosan termeljenek, növeljék a ter­melékenységet, mert enélkül nem lehet beszélni szocialista építésről. Az a gazdasági ve­zető, aki nem látja világosan a termelékenység emelésének alapvető jelentőségét, nem tud jól vezetni üzemet, iparágat vagy minisztériumot. A ter­melékenységet — mint kong­resszusunk is megállapította — mindenekelőtt a műszaki fej­lesztéssel kell előmozdítanunk. A munkafegyelem megszilár­dítása a jobb munkaszervezés mellett alapvető a,''•műszaki fejlesztés, a jobb teAinológia, a jobb technika. Fock Jenő ezután megemlí­tette, hogy a könnyűiparban például nem növekedett a ter­melékenység a kívánt mérték­ben. A könnyűipar vezetőinek sokkal következetesebben kell dolgozniuk a régi módszerek kiküszöbölé­séért, az újért, az ipar termelékenységének gyor­sabb növekedéséért. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium veztőinek is bát­rabban, határozottabban kell íeltárniok a még meglevő és kihasználatlan tartalékokat. Számos üzemben még igen je­lentősek a tartalékok a terme­lékenység növelésére, a taka­rékosságra, a műszaki fejlesz­tésre. Százával hozzuk be a szerszámgépeket, de ezzel nem változott még megfelelően a szerszámgépek összetétele. A minisztérium vehetőinek sok­kal körültekintőbben kell ügyelni a gépek behozatalára, mert előfordult, hogy behoztak olyan gépeket is, ame­lyeknél itthon jobbat gyártunk. Van olyan gép is, amelyet nyolc hónappal ezelőtt hoztak be, de még mindig nincs mun­kában. A gépekért fizetnünk kell, a nemzeti jövedelem egy részét kell értük adnunk. Je­lentős erőfeszítést tettünk azért, hogy új, modern szer­számgépeket vásároljunk, ame­lyekkel megjavítjuk techno­lógiánkat, korszerűsíthetjük a termelést. Gazdasági veze­tőinknek, a minisztériumi ve­zetőknek ezért sokkal körülte­kintőbben kell dolgoznigk. A kongresszuson is, máshol is joggal hangsúlyozzuk, hogy mi a népért dolgozunk az élet minden területén. Az egysze­rű emberek száz és százezrei megmutatták, hogy tudnak szívvel-lélekkel dolgozni a szocialista építés meggyorsí­tásáért. Megmutatták a kong­resszusi versenyben is, azóta is. Elvárjuk tehát a gazdasági ve­zetőktől is, hogy a különböző szinteken következetesen va­lósítsák meg a kongresszus ha­tározatait. Fock Jenő ezután a beru­házásokkal foglalkozott és emlékeztetett arra, hogy a be­ruházásokat összpontosítani kell, mert csak így gyarapít­hatják minél gyorsabban a nemzeti jövedelmet. Az a feladatunk, hogy a most mintegy 700 befeje­zetlen nagyobb beruházást az év végére 500-ra csök­kentsük. Nagy jelentőségű lesz, ha ennél több beru­házást tudunk befejezni. A beruházásokra szánt ösz- szegek dolgozó népünk ter­melőmunkájából erednek, kö­telességünk tehát ezeket az összegeket a legnagyobb gond­dal úgy felhasználni, hogy ezzel tovább növeljük a ter­melésünket, a nemzeti jöve­delmet, ezzel együtt javítsuk az életszínvonalat. Az 1960-as gazdasági ter­vekből kitűnik, hogy tovább fokozzuk az ipar szerkezeté­nek átalakítását, munkaigé­nyes termelésre törekszünk és korszerűsítünk. Bízunk ab­ban, hogy a múlt évben beve­zetett új ipari termelői árak hatása megmutatkozik az \ anyagtakarékosságban. A SZOT határozata is fi-\ gyelembe veszi a múlt évi i tapasztalatokat, jobban rá-: mutat arra, hogy a verseny méginkább a minőségi mutatókat he­lyezze előtérbe és ne uralkodjék el a mennyi­ségi szemlélet. Ebben az évben is van lehe­tőség a népgazdasági tervek túlteljesítésére, de amint azt a határozati javaslat is ki­mondja, csak ott, ahol a túl­teljesítés egyet jelent a nem­zeti jövedelem növelésével, az ország fizetési mérlegének ja­vításával. Nem elég, hogy ka­pacitás legyen, nyersanyag is kell hozzá. Ha csak iparunk teljesítőképességét nézzük, ak­kor nem 8, hanem akár 12 százalékkal is növelhetnénk a termelést. Ezt azonban nerc tehetjük. A termelés további bő­vítéséről csak akkor lehet szó, ha gyártmányainkat gazdaságosan tudjuk el­helyezni, ha nagyobb eredményeket érünk el az anyag takarékosságban. Fock Jenő ezután a távlati tervezés kérdéseiről szólott. Hangsúlyozta, hogy a tervek kidolgozásában most és a jö­vőben is jelentős feladat há­rul a szakszervezetekre. A szakszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a dolgozó­kat még inkább bevonják a tervek kidolgozásába. Fock elvtái’s hangsúlyozta az üzemi tanács szerepét és je­lentőségét. Az üzemi tanácsnak fontos feladatai vannak s a szakszer­vezeti mozgalom tekintélyét emeli, ha ez az új szerv jól dolgozik. A szakszervezetek segítsék ebben. Most helyes irányban fejlesztjük népgazda­ságunkat. A tapasztalat szerint évről évre a tervnél nagyobb mértékben tudjuk növelni a dolgozók életszínvonalát. Nyil­ván az ötéves terv végrehaj­tásában is jelentős eredménye­ket fogunk elérni. Már eddig is sok embernek visszaadtuk a szocializmusba vetett hitét, vagy megerősítettük őket meg­győződésükben. hogy ügyünk győzni fog hazánkban és az egész világon. Eddigi és jövőbeni sikereink­nek egyik igen jelentős ténye­zője, hogy őszintén, nyíltan beszél­tünk a dolgozókká!, biza­lommal voltunk irántuk és éppen ezért a dolgozók is megbíztak a pártban. Ez arra kötelezze a párt, a gazdasági, a kulturális, a szak- szervezet és más tömegszerve­zeti vezetőket, hogy még in­kább bízzanak a dolgozókban, még nyíltabban, őszintébben tárják fel a problémákat, hogy a dolgozók valóban hathatósan tudjanak segíteni azok megol­dásában. Sikereink másik fon­tos tényezője, összeforrottsá- gunk a nemzetközi munkás- mozgalommal. Törekedjünk arra. hogy minden erővel erő­sítsük, szilárdítsuk a munkás- osztály nemzetközi egységét, tovább javítsuk a szocialista tábor gazdasági együttműkö­dését — mondotta Fock Jenő. ,\wwwv\vv.\\\\\\\\\\\\VA\\\\\\\\\\\\> Megjelent a Szovjetunió \ Kommunista Pártjának | Története $ A Kossuth Könyvkiadónál ^ több mint 40 ezer példányban^ megjelent a Szovjetunió Kom-f munista Pártjának Története. £ A kötet az 1959-es moszkvai $ kiadás fordítása. Csaknem ezer$ oldalon 18 fejezetet tartalmaz, ^ amelyek a XIX. század máso-% dik felétől a párt húszon-$ egyedik kongresszusáig tár-$ gyalják az SZKP történetét. í Sabin-oltás Pilisborosjenőn Az ukrán kulturális küldöttség látogatásai A hazánkban tartózkodó uk- rán kulturális küldöttség j nyolctagú csoportja Egerből íj jövet pénteken este Miskolcra érkezett. A kedves vendégek!; szombaton Kazincbarcikára Iá-^ togattak el. £ Az ukrán vendégeket Borsod megye első szocialista városa- £ ban Tóth Imre, a kazinc’carci-? Icai pártbizottság párt- és tö-'j megkapcsolatok osztályának ^ vezetője és Szabó János, a vá-^ rosi tanács vb-elnöke fogadta, £ majd a küldöttség ellátogatott £ a Borsodi Vegyi kombinátba. £ Szombaton délelőtt N. I. ^ Gricenko kohász és P. G. Jer-js male újságíró, az ukrán kultu- S ráüs küldöttség tagjai megte-| kintették a győri Wilhelm? Pieck Vagon- és Gépgyárat. | Strass Jánosné az utolsónak jött Göröcs-lestvéreknek adja be a Sabin-cseppeket (Gábor Viktor felv.) Hogyan lette meg útját a szót jet óriásralcéta. ■ A Szovjetszkaja Hosszija szombati számában érdekes számításokat tett közzé Arij Sternfeld nemzetközi űrhajó­zási diplomával kitüntetett tudós az új szovjet óriásraké­ta útjáról. Sternfeld elméleti számí­tásaiban egy olyan óriás- rakétát vesz példaként, amelyet a Föld felszíné­hez viszonyítva he­gyesszögben lőnek ki. Ilyen rakéta induló sebessé­ge másodpercenként 7534 méter lenne. A rakéta pálya- síkjának legmagasabb pont­ját a kilövés után 18 másod­perccel érné el 1232 kilomé­teres magasságban, vagyis nagyjából abban a magasság­ban, ahol a harmadik szov­jet mesterséges hold repül. A rakéta sebessége ekkorra másodpercenként 6040 méterre csökken. A legmagasabb pont elérése után sebessége ismét növekszik, s a rakéta a Föld felszínét a kilövés után 36 és fél perccel a kiinduló se­bességgel éri el. Egy ilyen ra­kéta, bár a Föld felszínén számítva 12 500 kilométeres távolságot tesz meg, a való­ságban 14 290 kilométeres út után éri el a célt. Ha a szovjet óriásrakéta ilyen el­vek alapján működött volna, a kilövést 19 óra 29 perckor hajtották volna végre. Stemfeld megállapítja: a valóságban a rakéta útja né­miképp eltér ezektől az elmé­leti számításoktól. Az óriásrakétákat általá­ban függőlegesen lövik fel, s a rakéta csak a megadott magasságban tér rá a meghatározott útra. Sternfeld érdekes példákkal igazolja, milyen nagyfokú pontosságot követelt a szovjet óriásrakéta fellövése. A ra­kéta becsapódásában bekö­vetkezett eltérés feltételezi azt, hogy sebessége mindösz- sze három ezredrésszel tért el a megadottól és pályasíkjá­nak eltérése is minimális volt. N. A. Mihajlov látogatása a Nemzeti Galériában N. A. Mihajlov, a Szovjet­unió művelődésügyi miniszte­re szombaton felkereste a Nemzeti Galériát, ahol meg­tekintette a magyar képzőmű­vészet értékes alkotásait. 30 áliami gazdaságban próbálják ki T. D. Liszenko akadémikus új komposztálási módszerét lete mellett, nagyüzemi kísér­letekben próbálják ki a java­solt új komposztálási mód­szert. Ezeken a helyeken pon­tosan mérik, hogy a helyben készített komposzt előállítása mennyivel olcsóbb és hogyan alakulnak a terméseredmé­nyek. A központilag szerve­zett és irányított kísérleteken kívül számos állami gazda­ságban — főleg ott, ahol megfelelő gépekkel rendelkez­nek — szintén még ebben az esztendőben megkezdik az üzemi kísérleteket. A Fővárosi Elektromos Művek szentendrei üzemosztálya a jobb áramellátás biztosítása érdekében provizort épít a pomázi út mellett. Jelenleg a kerítés betonszegélyét készítik a vállalat dolgozói A magyar mezőgazdasági ' szakemberek körében nagy érdeklődést keltett T. D. Li- '/, szenko akadémikus, a Szöv- ^ jetunió Tudományos Akadé- ^miája tagja által kidolgozott í helyi komposztálási módszer. ^ Az állami gazdaságok főigaz- ^ gatósága Liszenko akadémikus ^ tanulmányának fordítását ^megküldte a termelési igaz- ^ gatóságoknak, s nagyüzemi ^ kísérletek tématervébe bevet- ^ ték, hogy 30 állami gazdaság­ii ban, a főigazgatóság felügye- í _______________ | Hósármány, zsezse, havasi füíespacsirta ^ Ritka madárvendégeket hozott a hideg északról Magyarországra \ Mintegy száz északi madárfajta érkezik telenként í Magyarországra hazája kemény időjárása elöl. Az idei nagy hideg azonban ritka vendégeket is hozott. A szibériai és a ^ skandináv nyírfaerdök jellegzetes madara, a hósármány és a zsezse nagy számban húzódott most hazánkba. A magas \! hegységekből csapatosan érkeztek az Alföldre a havasi füles- $ pacsirták, amelyekből az utóbbi években csak elvétve volt egy-egy látható Magyarországon.

Next

/
Thumbnails
Contents