Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

fwr MFG» ^Cirlao I960. JÄNUÄR 22. PÉNTEK ORSZÁGOS ÜGYEK Az ember igényeinek nincs ----------------határa. A tu­dományos kutatás eredmé­nyei pedig végtelen sorban következnek egymás után. Mindkét állítás bizonyítására példának a Gödöllői Gép­gyár munkáját idézem. K ocsis István, a gyár párt- bizottságának titkára azt mondja: — Kétszázötvenezer kaló- riás hűtőgépeket, illetve hűtő­telepeket készítünk. A beren­dezés kompresszoros, a víz ammóniákos elpárologtatása alapján állítjuk elő a hide­get. Vagyis az ember igénye, hogy „jégkorszakot” idézzen elő ott, ahol erre szüksége van. Például: a nyáron vá­gott állat húsát télen is fo­gyasztani akarjuk, vagy kór­házakban az életmentéshez szükséges vért „friss” álla­potban kell tartani. A tudományos kutatások eredménye a Gödöllői Gép­gyárban így jelentkezett: — Az általunk készített hű­tőgépet 1904-ben tervezték. A párt-végrehajtóbizottság ülésén több ízben tárgyaltunk arról, hogy ez a bonyolult csövezésű, külalakra sem mu­tatós típus már elavult. Mo­dernizálni kell. Szabó Lász­ló kommunista mérnök és Gergely László kommunista főtechnológus azt a pártmeg­bízatást kapták, hogy a gyár műszaki embereivel együtt keressék a gép modernizá­lásának lehetőségét. így szü­letett meg az új hűtőgép, amelynek formája hasonlít egy svéd iratszekrényhez, sú­lya a régi 1400 kilogrammal szemben csak 700 kilogramm, kapacitása ugyanaz a 250 ezer kalória, mint az 1904- ben készült típusé, üzembiz­tonsága pedig kifogástalan. Már ezt gyártjuk. Kocsis elvtárshoz most csatlakozik Urbán Vince elvtárs, a mechanikai üzem alapszervezetének párttitkára, aki hozzáfűzi. — Az új évet úgy kezdtük, hogy előretartásunk legyen minden alkatrészben, mert sehogy sem akarjuk ott foly­tatni, ahol 1959-et befejeztük, A terveket ugyan teljesítettük a múlt évben is, de hajrázás­sal. Mert exportra is terme­lünk. Sajnos, nem egy eset­ben megtörtént, hogy a szak­munkások éjjel-nappal dolgoz­tak. A h-ajrázás, illetve a kap­------------------- kodás helyett m eg kellett teremteni az üte­mes termelést. Horváth Ká­roly igazgató és Bakai József főmérnök kérték a gyár más­félszáz kommunistájának se­gítségét. A pártbizottsági ülés és az alapszervezetek taggyű­lései a nehézségek legyűrésé­nek módozatait tárgyalták. — Arra a következtetésre jutottunk, hogy nemcsak a kooperációs vállalatok — a Csepeli Csőgyár, a Diósgyőri Nehézszerszámgyár és a Dej- Hajógyár — anyagszállításá­nak késése miatt kell hajráz­nunk, hanem a termelés ter­vezésén is változtatnunk kell — összegezi Kocsis elvtárs. — A kommunisták javasla­tai alapján megvizsgáltuk a programozási módszereket, a technológiai fegyelmet. a szerszámellátottságot és a munkadarabok útját, azaz a belső anyagmozgatás rend­szerét. A hibák feltárása után a pártszervezetek már a rész­letmegoldásokat vették sor­ra. Buksa György technikus ve­zeti a termelési osztályt. Jó képességű, tapasztalt em­ber, de hajlamos arra, hogy a bizonylati fegyelmet — ha jó­hiszeműen is — átlépje. így történhetett az, hogy a me­chanikai üzem „ráállt” egy alkatrész 500 darabos szériá­jának elkészítésére, de mire a gyártási műveletek befeje­ződtek, csak 480 darabot ve­hetett át a raktár. Tudnnl- lik a szerelde munkásai sem várhattak egy-egy, munkáju­kat akadályozó darabra. Tud­ták, hogy a mechanika éppen most készíti, eljöttek és át­vétel nélkül elvitték, beszerel­ték. Ma már csak a raktár ve­het át és adhat ki alkatrészt és anyagot. Mindenképpen meg kel­------------------------ lett hát t eremteni a raktár gazdagsá­gát éspedig úgy, hogy megfe­lelő tartalék álljon rendelke­zésre minden alkatrészből. — Ebben a hónapban pél­dául 130 darab forgattyűs tengely készítése a tervünk. A második dekád végére százhu­szonnyolcat már átadtunk, hogy tartalékban maradjon vagy harminc darab — fejte­geti Urbán elvtárs. — A pártvezetőségi ülésre meg­hívtuk Kulcsár Oszkár elv­társat, aki a mechanikai üzem technológiai ügyeit nagyon jól ismeri és azt a javaslatot tettük az igazgatóságnak, hogy teremtsük meg a zárt ciklusos gyártást, azaz úgy alakítsuk ki a gépsorokat, hogy egy-egy munkadarab a legrövidebb úton kerüljön egyik gépről a másikra, a végmegmunkálásig. A párt- szervezet javaslatát elfogad­ták. így sikerül majd 'tarta­lékra is szert tenni, elkerül­jük a kapkodást. És mindez csak előkészü­let, mert a gyár fejlesztési tervének végrehajtásához a meglevő apparátus szerve­zettsége nélkülözhetetlen. Tizenhétmillió forint értékű automata és félautomata gí- pet kap a gyár. Ennek nem­csak a helyét, hanem értő kezelőit, működtetőit is meg kell találni. Újabb és újabb jól felkészült szakmunkások­ra lesz szükség, vagy már van is. mert például esztergá­lyosokban nem bővelkednek. A pártszervezet javaslatára indult meg a hathónapos szakmunkásképző tanfolyam, ahol februárban vizsgázik az első húsz ember. A második­ra is van jelentkező. Ebben az évben a gyár fejlődésével párhuzamosan megkezdődik egy kétszáz la­kásos lakótelep építése is. Negyvennyolc családnak év végére már otthont nyújt a gyár. Kocsis és Urbán elv­----------- társsal a párt­m unkáról, a kommunisták te­vékenységéről beszélgettünk. Mégis, amikor összegeztük az eszmecsere eredményét, meg­állapítottuk, hogy termelési kérdésekről, a gyár fejlődésé­ről esett a legtöbb szó. Ko­csis elvtárs így foglalta ösz- sze: — Persze, hogy arról beszé­lünk a legtöbbet, ami legjob­ban foglalkoztat bennünket! A hetedik kongresszus is arra tanít, hogy akkor törődünk legjobban az emberekkel, ha megteremtjük számukra a nyugodt, s a lehető legjobb munkakörülményeket. Nem választhatjuk el az életet, amelyben mindennap élünk, a pártszervezet célkitűzéseitől, mert akkor elszakadunk a valóságtól. Természetes, hogy a munkás, vagy a műszaki legjobban az iránt érdeklődik, amit naponta csinál... És ha azt látják, hogy ez a kommu­nisták legfőbb gondja is, ak­kor nemcsak tudomásul ve­szik, amit a pártszervezet ten­ni akar, hanem segítenek is ahhoz, hogy a célkitűzéseket közösen elérjék. Például a falun a szocialista nagyüzem kialakítása folyik... Most Kistarcsára és Kerepesre 38 gépgyári dolgozó ment ki, hogy segítsék a falu népét a nagy átalakulásban ... Nyolc pártonkívüli önként jelentke­zett. Én tehát úgy gondolom, hogy ez azért van. mert a m gyárunk dolgozói is érzik: a párt minden fáradozása. a kommunisták minden önként vállalt többletmunkája meg­becsülendő erőfeszítés. És egyre több pártonkívüli úgy fejezi ki ezt a megbecsülést, hogy 5 is sorompóba lép, ha országos ügyről van szó. — dk — A Buda környéki Vendéglátóipari Vállalat beruházási programja — és ami kimaradt belőle A Buda környéki Vendég­látóipari Vállalat összeállítot­ta azoknak az új beruházá­soknak és felújításoknak a kimutatását, amelyek helyet kaptak idei programjában. A kimutatás szerint ebben az évben a vállalat befejezi a pomázi vasútállomással szem­ben készülő új, gyorskiszol­gáló büfé építését. Ez a büfé, amelynek be­fejezési munkálataira öt­venezer forintot fordíta­nak, fontos tényezője lesz a Dunakanyar ide­genforgalmának. A múlt évben kezdték meg a visegrádi Vár Étterem hát­só kerthelyiségében egy új gyorskiszolgáló büfé építését is. Ezt a munkát ebben az évben ugyancsak befejezik százötvenezer forint költség­gel. A vállalat tervbe vette a Budaörsön levő eszpresszó­jának átépítését és korszerűsí­tését. Erre a célra a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyától előreláthatólag 200— 250 ezer forintos beruházási keretet kap. A Közlekedés- és Postaügyi ? Minisztérium átrendezési tér- | veinek végrehajtása során le | kell bontani a leányfalui ■/ Göngyszem Étterem épüle- % tének azt. a részét, amelyben | jelenleg a söntés van. A mi- '/ nisztérium kártalanítás cí- ^ mén 128 ezer forintot utalt ki a vállalatnak, amely ^ ebből a pénzből korsze- ÍJ rűsííi az átalakításra már •? régóta megéreti Gyöngy- í szem Étterem helyiségeit i? és fölszerelését. 4 A Buda környéki Vendéglá- tó-:pari Vállalat programja­ban számos felújítás is sze- á repel, így 30 ezer forintos ^ költséggel rendbe-hozzák az i{ idén az érdi 1. számú kis- | vendéglőt, 100 ezer forintos \ költséggel:■:felújítják a vi- J segrádi Vár Étterem söntését. í éttermi és konyhahelyisé- | geit, 120 ezer forintos költ- J seggel teljesen korszerűsí- 2 tik a leányfalui Hableány \ Vendéglőt, renoválják és ^ üzembe helyezik 30 ezer fo- ^ rinttal a piliscsabai cukrász- ^ üzemet, rendbehozzák a bu- $ dakalászi 41. számú italból- ^ tot, az érdi eszpresszót és a ^ pilisszentiváni 23. számú ital- f boltot. í £ A vállalat Leányfalun, a í; Hableány mellett, vala- j mint Visegrádon, a 61. £ számú vendéglő mellett | kísérletképpen egy cam- ’s, ping-tábort létesít, egye- ji lőre 10 darab 6—8 sze- 'í mélyes és 5 darab 2 sze- ^ mélyes sátorral. Ha időközben növekedne az ^ igény, a vállalat további sát- ^ rak felállításával bővíti a tá- ^ borokat. | A programban ezek a két- ^ ségtelenül fontos és szüksé-1 ges beruházások szerepelnek ^ és az is kétségtelen, hogy vég- ^ rehajtásuk jelentős mérték- < ----------------------- \ ben megjavítja a vendéglátó- ipar munkáját. A program­nak azonban feltűnő hiánya, hogy a ráckevei Duna Étte­rem és Cukrászda dolgáról egyetlen szó sem esik benne, pedig ha valahol, hát itt iga­zán helyénvaló lenne az ala­pos tatarozás és átrendezés, amint azt nemrég részlete­sen megírtuk. A Buda kör­nyéki Vendéglátóipari Válla­latnak ez a túl mostohán ke­zelt üzemegysége megközelí­tően sem tud ia kielégíteni még a helyi igényeket sem, de nem szolgálja Ráckeve ide­genforgalmi érdekeit, sőt azokat a legnagyobb mérték­ben veszélyezteti. Korszerűben berendezé­sével, hiányos felkészült­ségével és kétes tisztasá­gú berendezésével in­kább elriasztja a vendé­geket. A vállalatnak valamiképpen helyet kellett volna szo­rítania idei programjában Ráckeve számára is, amely adottságai alapján e'.őbb- utóbb fontos tényezője lesz a megye idegenforgalmának. Hőből közvetlenül fejlesztett váltóáram A kaliforniai San Diego-ban tudósok egy csoportja olyan készüléket szerkesztett, amely alkalmas arra, hogy a hőt köz­vetlenül váltóárammá alakít­sa át. Dr. Frederie de Hoff­mann szerint az eddigi kísérle­tek elegendő váltóáramot fej­lesztettek egy sor kisebb vil­lanykörte működtetéséhez. Amennyiben a készülék bevá­lik, a későbbiekben lehetsé­ges lesz boylerek, turbinák és generátorok helyett alkalmaz­ni. Hőelektromos készülékek se­gítségével eddig csupán egyen­áramot sikerült előállítani. LAZMERO HELYETT ELEKTRONIKUS KÉSZÜLÉK Egy edinburgi kórházban új elektronikus berendezéssel mérik azoknak a betegeknek a hőmérsékletét, akiknek sú­lyos állapota nem teszi lehe­tővé, hogy normális hőmérő­vel mérjék a, lázukat. Az elektronikus hőmérő a testre kapcsolható kicsiny ké­szülék, amelyet az ápolónő a kórterem közepén levő aszta­láról kapcsol be. £ VXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXVXXXXXXNXXXXXXXXXXXXX\X Kocséri képes híradó Az iparfejlesztés közvetlen feladatainak megoldásán dolgoznak a Textilipari Kutató Intézetben Az elmúlt egy-két évben megerősödött a tízéves fenn­állását nemrég ünneplő Textil­ipari Kutató Intézet kapcso­lata a gyárakkal, a közvetlen termeléssel. Az intézet évi kutatást tématervének össze­állítása előtt az iparágak és nagyobb üzemek közölték megoldásra váró iparfejlesz­tési és termelési problémái­kat, más vállalatok szerződést kötnek egy-egy kutatási mun­kára az intézettel. Az intézet­ben az idén mintegy száz tudo­mányos téma kidolgozását tervezik. Nagy többségük az iparfej­lesztés mai, legfontosabb kér­déseire vonatkozik. Ezenkívül természetesen távlati tervezés­sel és az év közben felmerülő kérdések gyors megoldásával is foglalkoznak a kutatók. Az intézetből ebben az évben mintegy hárommillió forint értékben exportálnak is külön­böző saját készítésű textilipari műszert. Az intézet munkatársait elsősorban korszerű kiké­szítési eljárások kidolgo­zása, a fonás és a szövés mechanikájának javítása, valamint az ipar műszere­zésének és automatizálásá­nak kérdései foglalkoztat­ják. Ezekben a kérdésekben már sok segítséget kaptak a gyá­rak az intézettől. A kutató- intézetben kidolgozott vasalási technológiát alkalmazzák pél­dául a gyárak a szintetikus szállal kevert textíliáknál. A Kispesti Textilgyárban. a Magyar Pamut ipar kikészítő üzemében, a Textilfestőgyár­ban és a Hazai Pamutszövő- tíen az intézetben tervezett és készített úgynevezett teker­cselő hőkezelő géppel változ­tatják, javítják az anyagok tulajdonságait kikészítéskor. Az így kikészített anyagok kevésbé gyúródnék, más kel­méket ped’g nem kell vasa'ni. Ez a gép előnyös azért is, mert 40 százalékkal kevesebb ener­giát fogyaszt, mint az eddig ismert hasonló gépek és vi­szonylag kis helyet foglal el. Az intézet idei tervében szerepel a fehérítőszer auto­matikus mérésére és szabá­lyozására alkalmas műszer megszerkesztése és elkészítése. A műszer mérőrésze már elkészült, most dolgoznak a kutatók a vegyszer ada­golását szabályozó beren­dezésen. Folytatják kísérleteiket a szintetikus szálak alkalmazá­sának bővítésére is. Azt kutat­ják, milyen és mennyi műszál hozzáadása javítja leginkább a természetes anyagok nemes tulajdonságait. A fonás és a szövés korszerűsítésének kér­dései közül a fonal egyenle­tességét fokozottan biztosító gépek elkészítése és a meg­levő szövőgépek korszerűsí­tése foglalkoztatja elsősorban az intézet dolgozóit. Balázs Ambrus 13 holdas dolgozó paraszt a malomba vitt őrültetni valót. Hazafelé bement a tanácsházára és aláírta a belépési nyilatkozatot Módra Ambrus tanácselnökhelyettes, Szélesi Kálmán, az Üj Élet Tsz nárttitkára és Varga Ferenc, a járási párt­bizottság osztályvezetője összeszámolják a belépési nyi­latkozatokat. Megállapították, hogy a falu földdel ren­delkező parasztságának 98 százaléka belépett a tsz-be, tehát Kőcser termelőszövetkezeti község lett Üsző múzeummá alakítják át a kiöregedett Visegrád hajót A csehszlovák techo kai múzeum is ad kiállítási anyagot Az elgondolás: Pozsonytól Brailá'g bemutatják az úszó múzeum anyagát \ A Közlekedési Múzeum az­zal a gondolattal foglalkozik, hogy a dunai hajózás történe­tének emlékeit rendszerezi és kiállítja, mégpedig igen ere­deti módon: úszó hajón, erre megvan a lehetőség, mert a MAHART egyik hajója, a Visegrád már kiöregedett, gé­pei nem tudnak megbirkózni a Duna sodrával. Viszont mú­zeumnak még alka’mas, leg­alábbis az eddigi vizsgálódá­sok szerint. Az elgondolás az, hogy a siófoki hajózási mú­zeumból a Dunára vonatkozó anyagot ebbe az úszó mú­zeumba helyeznék át, s a má­sutt fellelhető kiállítási anya­got is összegyűjtenék. A múzeum és közlekedés g több vezetője tárgyalt a cseh- í szlovák és lengyel szakembe- ^ rekkel is, akik igen nagy meg­értéssel és lelkesedéssel fo­gadták a tervet. A csehszlo­vák technikai múzeum vezetői megígérték, hogy ők is rendel- J kezesre bocsátanak anyagot, s ^ esetleg meg lehet oldani, hegy ^ a Visegrád hajón nemcsak a magyar hajózás emlékeit gyűj- ^ tik össze, hanem a többi 6 Duna menti népét is. Az úszó múzeum Pozsonytól Brailáig £ bemutatja anyagát. Valószínű á egy-egy ilyen hosszú úton to- ^ vább gazdagodna a kiállítási á anyag, / Most tartotta esküvőjét Csató Mihály fia. A lakodalomba hivatalos volt a 8,5 hold földjével néhány órával koráb­ban tsz-be lépett Mackó László is, aki segített a vendé­gek elszállításában (Csekő felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents