Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
1MQ. JANUÁR 22. PÉNTEK mr MM. WCirlap ARCCAL A SZÍNJÁTSZÓK FELÉ (Gondolafok a megyei színjátszó-bizottság ülése után) INNEN - ONNAN ügyeivel, és ha a KlSZ-szerve- zet maga felvetné: a művelődési igény a pártosság egyik alkotó eleme?! És hasonló a helyzet a Gödöllői Vegyesipari Ktsz-nél, valamint a pilisi sertéshizlaldánál, ahol bizonyára van pártszervezet, pártcsoport vagy kommunista dolgozó. Nos, ezek az elvtársak észrevehetnék: A cigány vagy a Szalai Károly volt színigazgató által ajánlott fércmü mindenhová való, csak a felszabadulási seregszemle programjába nem! De ezek csak elenyészően csekély számban előforduló visszásságok, összességében a seregszemlére készülő és a többi színjátszó együttesek műsorpoliUkája olyan, hogy kívánnivalót nem hagy maga után? Tavaly — bár akkor sem voltak nagyobb bajok — még kevés volt az olyan megfontoltan és gondosan tervező együt- t«d, mint a nagykőrösi (A Szélvihart, a A harag napját, a Pettyest, A bort és a János vitézt mutatták be.) Idén már a járások — egy-két kivétellel — beküldték egész évi műsortervüket, és e tervektől, négy hónap tapasztalatai szerint, alig- alig volt eltérés. A tervek pedig főként a mai, vagy a mához szóló darabokat foglalják magukban. És ez nagyon-nagyon lényeges körülmény. Hiszen a színjátszás a legközvetlenebbül szól a közönséghez, a művészet sajátos eszközeivel ez a művészeti ág dolgozhat leghatásosabban a napi politika, az időszerű feladatok megvalósítása érdekében. (Éppen ezért lenne olyan nagyon fontos, hogy a párt- és társadalmi szervek is forduljanak arccal a színjátszók isié vizsgálják meg munkájukat segítsék, bírálják, irányítsák őket; ne bízzák ezt teljes egészében a művelődési munkásokra!! Mert,. Ua a. .jSsé.lv.ihai vagy az Amikor a hárs virágzik meitekíntése után nem ú szaladnak a dolgozó parasztok a termelőszövetkezet irodájáb: belépési nyilatkozatért, de gondolkodnak — és amikor bekopogtat hozzájuk az agitátor nyilvánvalóan könnyebb dóig, lesz, mintha éppen a Cigánj előadása után próbálná meggyőzni a gazdát a termelőszö vetkezet előnyeiről. Persze, hiba lenne, ha mos1 minden színjátszó együttes ezt a két darabot (vagy akái rnég melléjük hat-nyolc hasonló témájú művet) tűzne műsorára. De hogy a felszabadulási szemle során (és ezen kívül) bemutatott színművek ne húzzák vissza az embereket. hanem eiőre mutassanak — ez alapvető követelmény. Lehetnek ezek a darabol klasszikusok vagy maiak, pa raszti témájúak vagy nem, ; lényeges: művek legyenek é ne fércművek, a társadalm haladás, az emberiesség, a né] ereje, a szocializmus ügyénél igazsága legyen mondanivaló juk; és semmi esetre se ha sonlítsanak A vén bakancsos hoz vagy a Mágnás Miskáho (ez utóbbit Leányfalu akart; bemutatni és Móricz Virág megyénk egyik országgyűlés képviselője, országos nevi írónk kardoskodott mellette! Ahol szakavatott művelő dési munkás irányítja a szín játszókat, ott nem is keil el tői a veszélytől tartanunk, i . megyei tanács művelődés ' osztálya és a járások állt 1 rendezett és idén is foly színjátszó-rendező stúdió hallgatói és volt tanfolyami.' tái értő aggyal és biztos kés zel irányítják csoportjaiba És hogy Pest megyében töb mint jónak mondható a mi sorpolitika, az nagyrés; ezeknek az együttes-vezetői nek és rendezőknek köször hető. De elérkezett már annak is az ideje, hogy a színjátszók többet kapjanak, mint maga a darab és a néhányszori szereplés. :t A darabválasztást, a prób; kát az egy-két éve működő együtteseknél már fel leheti használni arra, hogy a szín- J játszó-vezetők elemezzék és J megtanítsák elemezni a szín- J művet, a szerepeket; hogy is- J mertessék a szerzőt és korát, J a darab születését előidézőJ társadalmi viszonyokat, sőt, J menjenek tovább egy lépés- J sei és ha például A képzelt J beteg-et tanulják a színjét-J szók, ismertessék velük Mo-Í liere egész munkásságát, haj A csodálatos Vargáné előadá-J sára készülnek, akkor a spa-J nyol szabadságharcos költő J verseit is szerettessék meg aj gárdával. Az arccal a színjátszók felé S jelszó tehát nemcsak a KISZ-; szervezetekre és vezetőikre,; nemcsak a pártszervezetekre, \ nemcsak a vállalatok és üze- / mek pártvezetőire és szak-! szervezeti funkcionáriusaira, í nemcsak a művelődési házak! igazgatóira, hanem magukra J a színjátszókra is vonatkozik:; ha szeretik az önművelésnek; ezt a fajtáját, ha nevelni és; szórakoztatni akarják dolgozó < társaikat, falubelijeiket, ne; restelljenek tovább menni egy! lépéssel — mindig csak egy< lépéssel! \ * Garami László i Néprajzi muzeum létesül Nagymarosán Molnár Lajos és felesége mindketten pedagógusok —, miután megírták községük, Nagytarcsa monográfiáját, elhatározták, hogy néprajzi falumúzeumot létesítenek. Az elhatározást szorgos gyűjtő munka követte, amelynek eredménye, hogy már 114 darabból áll a megnyitandó falumúzeum anyaga, sőt, helyiséget is biztosítottak a gyűjtemény számára. A múzeumba kerülő tárgyak között akadnak múlt századbeli szlovák ruhadarabok, függö- ; nyök és más, a népművészet ; fejlettségéről tanúskodó hasz- ; nálati cikkek. ZENEMŰVEK LENINRŐL Leningrádi zeneszerzők Le- inin születésének 80. évforduló- I jóra új művekben örökítették I meg a forradalom nagy vezéréinek feledhetetlen alakját. V. i Szorokin, a „Lenin mindig ve- i lünk van” című kantáta szerző- ! je, B. Kezsun szövege alapján I „Lenin szava” címmel kórus- i müvet írt. A mű mandanivaló- í ja az, hogy Lenin szava, amely : benne él a szovjet emberek ’■ szívében, bejárja a világ öszSzűcs Ernő Béla: JÖTTÖK MÁR Jöttök már végtelen sorokban birtokba venni a világot, munkásfiúk, földmíves ifjak s ti, tágranyílt szemű leányok! E roppant város itt, a parton nem idegen a szívetekbe, a ti erőtök tette naggyá, a ti munkátok építette. Apáitok, kik boronáltak, téglát soroztak. — hegesztettek, ezért a városért munkáltak s ez mind nagyobb, szebb — s éhcsebb lett! A láb, amely földet talicskáit, most aszfalton jár szerteszét, a kéz tudásért nyúlik mostan — otthon hagyott fúrót, ekét. Hogy szomjazzátok ezt a várost, s ez titeket hogy szomjazott! Mint a virágkehely beporzást, mint éjszaka a csillagot. Ez új és szép honfoglalásban nincs semmi vérontás, se vétek, csillagszórású szép varázs van, vegyétek! Régen a tiétek! ®zes országait. Szorokin másik „Ballada Leninről” című művéhez V. Zacorenko tallini költő írt szöveget. O. Csisko „Van ilyen párt” című kantátájában megénekli a Szovjetunió Kommunista Pártját, amelynek megalapítója Lenin volt. B. Kravcsenko, aki nemrég még technikus volt, s a Zeneszerző Szövetség leningrádi tagozatának műkedvelő zeneszerzői tanfolyamán kapta az első zenei képzést, majd elvégezte a R i mszk ij-Korszakov zenekonzervatóriumot, „Lenin napja világít a tundrán” című dalában állított emléket a nagy forradalmárnak. J. Vajszburd fiatal zeneszerző Majakovszkij „Lenin” című költeményének szövegére írt kantátát. A. Mi- tyusin hárem gyermekkórusművet s egy dalt írt Lenin emlékezetére. Bélyegkiállítás Isaszegen, a művelődési ház nagytermében vasárnap kiállítják a község bélyeg- gyűjtőinek érdekesebb ösz- szeállításait. A bélyeggyűjtőkör 25 tagja — Szatmáry Zoltán kezdeményezésére — 30 tablón mutatja be az öt földrész országainak bélyegeit. Érdekes összeállításnak ígérkezik az Ismerd meg r szülőföldedet címmel kiállí- I tásra kerülő anyag, valamint ! a Történelem a bélyegen cí- ! mű tabló. A kiállításra — ; amely csak egyetlen napig ! tart — meghívták a környe- i ző községeket is. Február 1-én: kulturális nagyaktíva I A megyei tanács épületé- ; ben február elsején nagy- ; aktíva-ülés lesz az iskolaigaz- i gatók, szakfelügyelők és nép- ! művelési munkások részvéte- | lével, az MSZMP VII. kong- ! resszusából adódó kulturális ; feladatok címmel. A nagyak- ; tíva előadója Lugosi Jenő : lesz, az MSZMP Központi • Bizottsága kulturális osztá- ; lya oktatási és népművelési • alosztályának vezetője. t Feldolgozták i .Voltaire könyvtárát az Emiitázsban t ; A leningrádi városi könyvtár í tudósai több évi megfeszített í munkával befejezték Voltaire t magánkönyvtárának tudományos feldolgozását. A könyvtár csaknem egy évszázad óta az Ermitázs múzeumban van, ahol a nagy francia filozófus Nagy Péter élettörténetén dolgozott. Puskin .volt az egyetlen, aki engedélyt kapott az egyedülálló gyűjtemény beható tanulmányozására. Voltaire 6814 kötetet felölelő könyvtárának minden darabját katalogizálták, s a katalógust részletes kommentárokkal -látták el. Ismeretterjesztő előadássorozat kezdődött Örkényben Érdekes ismeretterjesztő előadássorozat kezdődött Örkény községben az elmúlt napokban a megyei TIT rendezésében^ Az első előadást Repülés a Holdba címmel már megtartották. A következő előadásra február negyedikén kerül sor, Milyen ember lesz belőle? címmel. Ezt az előadást egyben összekötik a félévi bizonyítványosztással kapcsolatos szülői értekezletekkel. A harmadik előadás anyagát Dubra- vecz Attila tanár Századunk magyar költészete cím alatt gyűjtötte össze a közelmúlt és napjaink legértékesebb irodalmi kincseiből. A technika szerepe a mezőgazdaságban címmel Mizser József, az Örkényi mezőgazdasági szakiskola igazgatója; Mi újság a nagyvilágban? címmel Hegyvári Ferenc, az MSZMP járási elsőtitkára; Babonákról mai szemmel címmel pedig Marosi Elemér iskolaigazgató tart majd előadást a sorozat keretében. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'» filmh'irek • ! Párizsban nagy érdeklődés ! mellett vetítik Weber rövid- ; filmjét a varsói gettó pusz- ! tulásáról, a hitleri megszál- í lás alatt. A filmnek eddig í mintegy 7 millió nézője volt. t ; Marion Brando, a neves ' amerikai színész Kék Párizs > cirtiű ' ’Új filmjét forgatja, ; amely a faji megkülönböz- í tetősről szól és főszereplője í a világhírű néger filmszínész, J Sidney Poitier. \ A Francia Film és Televí- í zió Kritikusai Szövetségének J 1959. évi „Méhes” díját meg- í osztva a Szerelmem, Hirosi- ma és A négyszáz csapás cí- í mű filmek alkotóinak. Alain J Resnais-nek és Francois J Truffaut-nak adták ki. Világvég! iskola koztatott iskolaköteles gyerekeket — tanítási napon. A másik: állandó belső villongások a tantestületben. A nevelők két csoportra szakadtak. Az egyik csoport az igazgató, a másik az igazgatóhelyettes körül alakult 'ki. A tanév utolsó időszakában ez a belső csatározás szinte kitöltötte az egész tantestület minden idejét. A harmadik: nem alakult, mert ilyen körülmények között nem is alakulhatott ki, bensőséges, egymást segítő kapcsolat az iskola vezetősége és a helyi tanács vezetői között. így ragadt a sári iskolára a „világvégi” jelző. Az idei szeptember jelentős változást hozott. Dr. Selmeczi Loránd személyében új igazgató vezeti az iskolát. Nyolc pedagógust elhelyeztek, helyükre nyolc új nevelő került. A tantestület egységessé kovácsolódott. A tanács és az iskola vezetősége is egymásra talált. S az eredmény? Minden szónál többet mondanak a számok. Ma már mindössze négy olyan iskolaköteles gyermeket tartanak számon az ötezer lakosú községben, aki nem jár iskolába. Ezek közül kettő cigánygyerek, akik Sáribes- nyön laknak, egy kislány pedig tüdőbeteg. Négy gyerek a tavalyi hatvaneggyel szemben. A mulasztott napok száma az első negyedévben kétezer- háromszázötvennel csökkent! Ennyi sem lett volna, ha a szeptemberi hónapra nem Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a világ végén egy iskola. Egy és mégis három. Mármint ami az épületek számát illeti. A legnagyobb épület négy tantermet joglalt magába. Düledező, rozzant falú házikó. Nem is igazi téglafal, csak vályog, több mint száz esztendeje verték a cigányok. Életveszélyes! — állapították meg a szakemberek. De a muszáj a szakembereknél is nagyobb úr. Azután: van olyan tanterme, amelyben ötvennégy gyermek szorong minden délelőttön. Vagy: az elmúlt tanévben hatvanegy diákot nem bírálhatnak el, annyit hiányoztak, vagy éppen elkerülték az iskolát. Igaz: egy esztendővel előbb még száshatvannégy volt az : ilyen diákok száma. \ És: az elmúlt évben egyet- ! len negyedév alatt hatezerhét- íszázkilencvenkét napot m-u- : lasztottak a diákok. Egy tánu- j lóra majd tizenegy mulasztott í nap esett. Ugyanezen év „Má- ! ria-ünnepén” a harminc, nyol- Icadik osztályos, diákból mind- ! össze négy lézengett a tante- \ remben. A többiek „ünnepel- \ tek”. \ Mindez a világ végén tör- > tént: Sári községben, negyven í kilométerre Budapesttől. { Az okhoz több szálon is el- í találhatunk. J Az egyik: a lakosság egy ré- ; szének elmaradottsága. Szintté jeligévé vált az emberek között: „Én is csak két osz- } tályt végeztem, mégis ember í lett belőlem!’’ Ezért vették \ természetesnek, ha gyermekük J reggelenként az iskola helyett J a földekre indult. Még a helyi '■ termelőszövetkezet is foglalA megyei tanács művelődési osztályának szakelőadója, Dékány Sándor, rendkívül érdekes adatokat emlegetett. Az 1958—59-es művelődési évad statisztikájából kiderül, hogy 180 színjátszó együttes szerepelt nagyközönség előtt, ezek közül 137 háromfelvoná- sos művel. A színjátszók egy része, igaz, csak egy-egy alkalomra állt össze, egy-egy szereplésre vaey ünnepségre. De 87 együttes egész éven át dolgozott, tanulta a szerepeket és szórakoztatta saját községe vagy városa lakosain kívül a környék, a járás közönségét is. Az elmúlt évadban (ismét sokat mondó számok!) a hivatásos színházak (Petőfi Színpad és Déryné Színház), ' valamint az öntevékeny együttesek összesen 1850 előadást produkáltak, 480 ezer néző előtt. Ezek a számok azt mutatják, hogy olyan helyekre és olyan emberekhez is eljutott immár a színházkult.úra, ahová és akikhez eddig még sohasem. Az idei eredmények felülmúlják a tavalyiakat is. Az évad első harmadában vagyunk, de máris 150 színjátszó együttes készül szereplésre (118 csoport háromfelvoná- sos művel 'január elejei értékelés szerint) 72 csoport nevezett be a felszabadulási kulturális szemlére. És itt az első, érdekes ellentmondás: vajon a szereplésre készülődő színjátszó gárdák fele miért nem vesz részt a KISZ által hirdetett nagy kulturális mozgalomban?! : Minden bizonnyal a szervezésben lesz a hiba. Lehetséges, hogy a készülődés — mert a helyi KISZ- titkár vagy művelődési otthon igazgató, színjátszó vezető „elaludt” — nem a seregszemle égisze alatt folyik, de az is leftt-fT hogy a nevezési lap úív járt, mint a sok bába között a gyerek: elveszett. Bizony nem a legjobb egynéhány helyen az összeműkö- dés a KISZ és a művelődés- ügy helyi vezetői között. Csak néhány körülmény, amely ezt látszik igazolni: Egyetlen KISZ-szervezet sem fordult eddig a megyei tanács v. b. művelődési osztályához a kéréssel: adjatok tanácsot, mivel induljanak színjátszóink a szemlén. Az viszont előfordult már, hogy olyan színdarabot akart feltámasztani ifjúsági szervezetünk egyik-másik községi vezetője, amit jobb lett volna inkább eltemetni. A halásztelekiek például A vén bakancsos és fia, a huszár című „remekművet” óhajtották bemutatni a falszabadulási kulturális szem’e ürügyén. Mindenesetre fura darabválasztás, nehéz lenne kitalálni, hogyan tudták összeegyeztetni ezt a „művet” a szemle céljaival. Természetesen a járási népművelési felügyelő nem tanácsolta, hogy maradjanak választásuk mellett. Nos, ezek után a községi KISZ-titkár — néhány fenyegető célzást is alkalmazva — a megyéhez fordult, A vén bakancsos érdekében. De ez — ha szerencsére nem is gyakori — nem elszigetelt eset. A Gödöllői Vegyesipari Ktsz vagy a pilisi sertéshizlalda színjátszóinak nevében nemrégiben kértek engedélyt olyan darabok eljátszására, amelyeket az osztály kénytelen volt visszautasítani. Furcsa helyzet: akad olyan KISZ-szervezet, amelynek vezetőivel szemben esetleg a pártonkívüli pedagógusnak vagy népművelési felügyelőnek kell megvédenie a párt és kul- túrforradalom érdekeit! Vajon előfordulhatna-e ilyes mi, ha Halászteleken a párt szervezet gondosabban foglal kozna az ifjúsági szerveze nyomta volna még bélyegét az előző iskolavezetőség hibája. íme, néhány adat a nyolcadik osztály hiányzást statisztikájáb ól: Andristyák Péter szeptemberben még tíz napot mulasztott igazolatlanul, októberben már csak kettőt, novemberben pedig egyet sem. Go- golák Margit szeptemberben tíz napot maradt igazolatlanul távol, októberben egyet, novemberben és decemberben egyet sem. Lovass Mária szeptemberben tizennégy, októberben három, novemberben egy, decemberben pedig egyetlen napot sem mulasztott igazolatlanul. Suhajda Irén szeptemberben huszonkét alkalommal maradt igazolatlanul otthon, októberben kétszer, novemberben és decemberben egyszer sem. A régi iskolayezetőség elnézte az igazolatlan mulasztásokat. Az új igazgató kemény kézzel teremtett rendet. Volt olyan hónap, amikor ötven-hatvan szabálysértési pénzbüntetést is kézbesített a posta a felelőtlen szülőknek. Más alkalmakkor az iskolaigazgató és a tanácselnök személyesen kereste fel a sokat hiányzó gyermekek szüleit, s beszéltek velük, mint a tapasztalatok bizonyítják: eredménynyel. Jelentősen emelkedett a diákok tanulmányi átlaga. Az elmúlt tanév első negyedében háromszáznyolcvan intő és kétszázhatvannyolc rovó szerepelt az osztálykönyvekben. Az idei év első negyedében száznyolccal csökkent az intők és száztizenöttel a róvók száma. A változások sora meg. kezdődött. A „világvégi” jelző azonban még nem vesztette el teljesen időszerűségét. Az iskola épületei azóta sem változtak. Az életveszélyessé nyilvánított épületben ma is tanítanak. A hetedik osztályban ötvennégy diák szoroskodik. S a helyzet a tanév végére csak súlyosbodik. Huszonnyolc gyermek végez a nyolcadikban, ugyanakkor százhúsz első osztályosra számítanak! Szeptember óta négy tanerő hiánya akadályozza az elmélyültebb, eredményesebb munkát! Nincs nevelő, aki Sári községbe jelentkezne. Mert nincs lakás, és mert a község iskolájában ugyanazt a fizetést kapják a nevelök, mintha például a fővárosban tanítanának, pedig Sárinak még vasútállomása sincs, a legközelebbi vasútállomás — Dabas vagy Inárcs — egyaránt hat-hat kilométer! A helyszűke altadályozza, hogy napközit nyithassanak az iskolában (A község lakói közül ezerötszáz a bejáró dolgozó.) Egyszer volt, hol nem volt... Itt az ideje — akkor is. ha nagyon nehéz —, hogy végre mindazt, ami rossz, ami gátolja a munkát, eltemessük és új iskolát építsünk fölébe! Hogy a most serdülő nemzedék már csak mint régi történetet idézze a múltat. Prukner Pál