Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-08 / 288. szám
1959. DECEMBER 8. KEDD >w». mset) WtfíHnŐ A FELSZABADULÁS 15. ÉVFORDULÓJÁNAK TISZTELETÉRE tovább versenyeznek a Vámosmikolai Gépállomáson Túlteljesített éh a hongressausi vállalásokat Egyhónapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés Már csak néhány községben dolgoznak a szobi járás területén a Vámosmikolai Gépállomás traktorosai. Nem az időjárás akadályozza őket a munkában; azért pihennek a gépek, mert már nincs mit csinálniok. Tegnap a gépállomás főmezőgazdásza, Prósz István közölte szerkesztőségünkkel, hogy gépállomásuk az éves tervet 110,7 százalékra teljesítette, az őszi munka tervét pedig 122,2 százalékra. A tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok tudják igazán, hogy mit jelentenek ezek a százalékok. , — A szobi járás termelő- szövetkezeteinek igényeit teljes egészében ki tudtuk elégíteni — közölte a tervtelje- sítés magyarázataként a gépállomás főmezőgazdásza. — Mindössze 100 holdnyi mélyszántást kell még elvégeznünk és akkor minden traktorunkon megkezdhetjük a téli gépjavításokat. — Az elébb azt mondta, hogy már teljesítették éves tervüket, most meg azt közli, hogy még van száz holdnyi szántanivaló ? — Ez úgy értendő — vág közbe a főagronómus, meg sem várva, míg elhangzik a kérdés —, hogy a tervezettnél lényegesen több munkát végeztünk a szövetkezetekben és az egyénieknél, vagyis nemcsak a tervezett és vállalt munkákat végeztük el náluk, hanem terven felül azt is, amire szükségük volt. A számítások szerint az idén az elmúlt évihez képest mintegy 250 százalékkal több munkát végeztünk a járás tsz-eiben. — Melyik termelőszövetkezetek dolgoztatnak legtöbbet a gépállomással? — A nagybörzsönyi Hunyadi Tsz-ben dolgoztak a legtöbbet traktorosaink, de nem panaszkodhatunk a többi tsz-re sem. Szokolyán, Szobon és Kemencén brigádszállásaink is vannak. Legjobb brigádunk s Miskó-brigád volt; ők Letkés, Nagybörzsöny, Vámosmikola körzetében dolgoznak, éves tervüket már november 1-én 108,4 százalékra teljesítették. — A traktorosok kifogásolták, hogy tavaly nem kaptak nyereségrészesedést. Mi a helyzet az idén? — Kongresszusi munkaversenyt indítottak gépállomásunk dolgozói — mondotta Kovács Sándor párttitkár. — Tíznaponként értékeltük az eredményeket és azokat ismertettük a dolgozókkal. Amelyik brigád, illetve brigádtag teljesítette havi tervét, 200, illetve 300—300 forint cél jutalmat kapott. Az elmúlt hónapban huszonhatan kaptak ilyen céljutalmat. — A kongresszusi munkaverseny eredménye, hogy az idén — számításaink szerint — gépállomásunk dolgozói egyhónapi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedésben részesülnek — mutatta a kimutatásokból Liszka Gyula főkönyvelő. — Panasz gépállomásunk munkájára nincs, elégedettek traktorosaink is. Tavaly deficittel zártuk az évet, az idén pedig mintegy hatszázezer forint nyereséget tudunk felmutatni. — Miből adódott a nyereség? — Az önköltségcsökkentésből — hangzott a válasz. — A munkaverseny és kongresz- szusi vállalásunk egyik lényeges pontja volt az önköltségcsökkentés. Az egy normálholdra jutó összes költségünk például több mint tíz forinttal csökkent, ami pedig 27 ezer normálholdnál jelentős összeg. Traktorosaink csaknem 9 ezer kilogramm üzemanyagot takarítottak meg. Csökkentek a gépek karbantartásával kapcsolatos költségek is, ezenkívül a talaj alaposabb megművelésével növelni tudtuk az egy-egy normálholdra eső forint-bevételünket is. Ezekből adódott a 600 ezer forint nyereségünk. — A statisztika szerint a tervezettnél lényegesen több munkát végeztek a traktorosok. Növekedett a keresetük is? A kérdésre Miskó János üb-elnök adta meg a választ. — Általában 2000 forint az átlagos havi kereset gépállomásunkon. Vannak hónapok, amikor a traktorosok zöme eléri a havi három és fél, négy és félezer forintos keresetet. Keresetükkel elégedettek, amit az is igazol, hogy nincs fluktuáció, megbízható törzsgárdával végezzük megnövekedett feladatainkat. Gondoskodtunk dolgozóink szociális körülményeinek javításáról; két lakókocsit szereztünk be, rendben tartjuk három brigádszállásunkat és igyekszünk a melegétel ellátást biztosítani. A traktorosok valóban elégedettek a gépállomás vezetőinek irányító és szervező munkájával. Major László körzeti szerelő a beszélgetés során elmondotta például, hogy igazolatlan mulasztás miatt műszakkiesés nem volt és az előfordult géphibákért sem okolhatók a traktorosok. A vezetőség megszervezte, hogy a javításokat a legrövidebb időn belül el tudják végezni. Egy főtengely vagy differenciálmű törést a körzeti szerelő másodmagával kint a szántóföldön négy-öt óra alatt hozott rendbe, méghozzá nem is egyszer. Kifogástalan volt az üzemanyag-utánpótlás, s általában szervezési hibák vagy hanyagság miatt egyetlen percet sem kellett a gépállomás traktorainak állniok. A gépállomás vezetői és dolgozói egybehangzóan állítják, hogy eredményeik elérésében jelentős szerepe volt a kongresszusi munkaversenynek. Éppen ezért úgy határoztak, hogy noha a kongresszusi munkaversenyben tett vállalásaikat túlteljesítették, a versenyt folytatják hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére. Igaz, ilyenkor télidőben, s majd kora tavaszon alig akad munka a földeken, de megfelelő versenypontok kidolgozásával lényeges eredményeket tudnak elérni a téli gépjavításoknál is. (es) Kézikönyvben 55000 példányban adták ki a 3004/Z-es kormányhatározatot és végrehajtási utasításait „A termelőszövetkezetek megszilárdításáért és fejlesztéséért” címmel a Földművelésügyi Minisztérium és a Kossuth Kiadó kézikönyvben bocsátotta közre a 3004/ 2-es számú kormányhatározatot és annak legfontosabb végrehajtási rendeletéit és utasításait. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról szóló kormány- határozat — mint ismeretes — három héttel ezelőtt jelent meg, a végrehajtási rendeleteket és utasításokat pedig a Magyar Közlöny szombati, illetőleg a Mezőgazdasági Értesítő hétfői száma közli. Ezek a következők; a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásról; a földművelésügyi miniszter rendeletéi a termelőszövetkezetek piaci elárusftóhelyen folytatott tevékenységéről, a gépállomás! szerződések megkötéséről, a mezőgazdasági gépi munkák és gépbérlet díjának megállapításáról, valamint a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésével kapcsolatos egyes kérdésekről; a földművelés- ügyi miniszter és a pénzügyminiszter utasítása a termelőszövetkezeteknek az áru- értékesítés alapján 1960-ban nyújtható hitelekről; végül a földművelésügyi miniszter utasításai a termelőszövetkezetek közös állatállományának továbbfejlesztéséről és a termelőszövetkezetek üzem- szervezésének szakmai irányításáról. A kézikönyv több mint 55 ezer példányban jelent meg, s rövidesen eljut valamennyi termelőszövetkezetbe és más érdekelt szervhez, intézményhez. Az 1960. évi tervek előkészítésénél a termelőszövetkezetek már gondosan szám- bavehetik, hogy saját lehetőségeik és erőforrásaik fokozott kihasználása mellett hogyan veszik igénybe az állam nyújtotta kedvezményeket, a jól jövedelmező, korszerű nagyüzemi gazdaság kialakításához, illetve továbbfejlesztéséhez. Japán szakszervezeti küldöttség étkezett hazánkba HORDJAK A TRÁGYÁT S'cg’s»'" 7 Vasárnap a SZOT elnöksége meghívására öttagú japán szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba kéthetes baráti látogatásra. A küldöttség vezetője: Akira Imamura, a Japán Szakszervezeti Főtanács (SOHIO) alel- nöke, a küldöttség tagjai: Makoto Ibe, a Japán Vasúti Munkások Országos Szakszervezetének alelnöke, Sigeru Matszubara, a Japán Dohányipari Munkások Országos Szakszervezete végrehajtó bizottságának tagja, Tadaici | Siraisi, a Japán Hajóépítő2 Munkások Szakszervezete végrehajtó bizottságának tagja, és Szaburobe Hirano, a hokkaidói Munkaügyi Tanács elnöke. Kerepesen, a Kossuth Tsz-ben a földek termőerejének pótlására több száz mázsa istállótrágyát szórnak ki a földekre. Kundra Ferenc és Barti Imre a tsz kertészetébe szállítják a trágyát (Csekő felv.) Elaprózott, szerteágazó gyártás helyett tiszta; célravezető profil Helyes törekvések a váci Könnyűipari Ön# üdében teljesen kifizeti az A Törökbálinti Mechanikai Művekben, amikor arról érdeklődtünk, teljesítik-e az éves tervet, a következő választ kaptuk: — Teljesítjük, csak a Me- kalor olajtüzelésű kályhákkal van baj. A váci Könnyűipari Öntöde és Alkatrész- gyár nem tud elegendő öntvényt szállítani decemberben. Ellátogattunk Vácra, hogy megkérdezzük, mi ennek az oka. — Az igényeket valóban nem tudjuk kielégíteni — fogadott bennünket Vogl elvtárs, a Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyár igazgatója —, de ez nem rajtunk múlik. A kezdeti 250 öntvény, amit kértek tőlünk, még nem haladta meg erőnket. Ma már azonban 800 darabra lenne szükség, december 24-ig. Sajnos, csak azt tudjuk vállalni — azt engedi meg a kapacitás —, hogy 400 tűztér- öntvényt, 450 vázalapot és 500 keretet elkészítünk. Többre nem futja az erőnkből. Terveket rakott elénk. Az egyik a „Teljesítendő feladatok az 1959 I—IV. negyedéves terv teljesítéséhez, vállalati szinten” címet viseli. Valóban, még végigolvasni is sok, nem teljesíteni. Csupán a forgácsoló részleg számára 71 tétel teljesítését írták elő. „IV. negyedéves tervünk teljesítéséhez szükséges feladatok program szerinti felbontása szakmánként és személy szerint” — olvastuk a másik terv fejlécén. Nem tévedés, valóban személy szerint meghatározták az elvégzendő feladatokat. Selmeczi Sándornak és Vass Istvánnak például 200 darab úgynevezett „R” gépoldalt kell elkészítenie. De Romhányi Imre, Belányi László, Rózsahegyi László és a többiek is valamennyien tudják, hogy milyen munka milyen határidőre vár rájuk. — Csak így tudjuk számon- tartani a sok-sok kis alkatrész elkészítését — mondta az igazgató. — De még más is kell ehhez. Felmértük például, hogy 25 öntőnk nem dolgozik exportfeladaton. 616 munkaórát írtunk elő számukra, ami máris 10 százalékos túlteljesítést foglal magában. Többet nem követelhetünk az emberektől. A szabad gépi kapacitást is számba vettük, hogy egyetlen perc se vesszen kárba. Decemberben csaknem 750 ezer forint értékű munkával kell többet elvégeznünk, mint októberben és novemberben. A dolgozók még a szoros időket is igyekeznek túlteljesíteni. Az egyik munkán például kétnapos előnyre tettek szert az eredeti terv túlteljesítése révén. Ebben az üzemben — ezt már sok itt dolgoztató vállalatnál hallottuk — jó öntvényeket készítenek Ezért van olyan sok és sokféle munkájuk. Olyan öntvényt is készítenek, amelynek mindössze két és fél milliméter a falvastagsága. A selejt ennek ellenére mindössze egy százalékos. Nem régóta van így a Könnyűipari Öntödében. 1957- ben még mostoha körülmények között dolgoztak itt az emberek. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Államunk nyolcmillió forint költséggel, modern, jól felszerelt öntödét létesített a régi helyén. Ez is jelentősen hozzájárult a minőség megjavításához. Persze, más is kellett ehhez, ami szintén nem hiányzik ebben a gyárban. A jó öntvények első feltétele, hogy gondosan készítsék el az adagokat. Itt minden reggel valamennyi anyag pontosan kimérve vár adagolásra az olvasztó kemence mellett. Emellett nagyon fontos követelmény a tisztaság és a rend, ami ugyancsak erénye a Könnyűipari Öntödének. Mindezzel jó összhangban van a dolgozók felelősségtudata. így jutottak el odáig, hogy a szó szoros értelmében felkapottá vált ez a gyár, min- % den vállalat itt akarja leöntetni kényes alkatrészeit. Jellemző erre az a tény, hogy amíg azelőtt nagy darabokat öntöttek, most az átlag darabsúly nem éri el az egy kilót. Ez az állapot — az elaprózott, szerteágazó gyártás — azonban nem tartható fenn sokáig. Érzik ezt a gyár vezetői, ezért igyekeznek kialakítani a megfelelő profilt. Ez érezteti is hatását. Termelésük fokozatosan eltolódik a textilipari gépek irányában. Törekvésük helyességét mutatja, hogy a Műegyetem és a Könnyűipari Tervező Intézet konstrukciója alapján sikerült egy olyan szövőgépet készíteniük, amely csupán a többtermeléssel egy év alatt árát. Bizonyítsuk ezt számokkal is. A meglevő szövőgépeken óránként 120 vetést tudnák elérni. Az új gép 180 vetésre képes ugyanennyi idő alatti A különbség 60 vetés, ami óránként 25 centiméter anyaggal jelent többet. Két műszakot véve alapul, nyolc méternél több textíliát lehet vele készíteni, de számítsunk csak hatot, vegyük figyelembe a veszteségidőket is. Havonta csak így is 150 méter textiláruval több kerül le az új gépről, ha 25 munkanappal számolunk. Ez egy év alatt 1800 métert jelent Méterenként számítsunk 40 forintos közepes árat, ami azt jelenti, hogy csupán a többlettermelés egy év alatt 72 ezer forintot jelent. Ez pedig egyenlő a gép árával. Eddig hatot készítettek az új szövőgépből, már használják is valamennyit. A tapasztalatok alapján módosítják az eredeti konstrukciót és amire sorozatgyártásra kerül, a Könnyűipari Tervező Intézetben teljesen automatizálják az új gépet. Textiliparunknak nagy szüksége van az ilyen gépekre. Helyesen teszik tehát, amikor ilyen profilt alakítanak ki ebben a gyárban. Ezt bizonyára a Mechanikai Művekben és más gyárakban is megértik és a jövőben igyekeznek majd másutt, nagyobb kapacitású öntödékben elkészíttetni egyre növekvő meny- nyiségű alkatrészeiket. Ez a megoldás útja és az illetékes minisztériumoknak is segíteniük kell. hogy a váci Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyár ezen az úton járhasson. — fi — előtt a terméseredmény, amely búzából 14,90, rozsból 14,79, árpából 15 mázsa volt holdanként, jóval több, mint a környékbeli egyéni termelőké. Ugyancsak szépen jövedelmez a tsz fejlődő tehenészete: a 20 darab tehén napi tejhozama több mint 200 liter s a tej 50 százalékát helyben, 50 százalékát pedig a Váci Tejipari Vállalatnál értékesítik. A tehénállomány minőségét, egyébként selejtezés, valamint saját nevelés és vásárlás útján fokozatosan tovább kívánják javítani. Jelenleg a 20 tehén mellett 15 sajátnevelésű növendékmarhájuk van, s ebből a megfelelőeket továbbtenyész- tésre meghagyják. Említésre méltó még a tsz idei építkezése és a jövő évi terve. A gazdaság ebben az évben egy 300 férőhelyes juhhodállyal, juhászlakással és három kúttal gyarapodott, amelyből kettőt a juhhodály mellett, egyet pedig a kertészet területén létesítettek. A tsz STÍLBÚTOROK KOLONIAL GARNITÚRÁK könyvállványok bárszekrények mindenféle kiegészítő bútor STÍL — Lakás- művészet BP., PETŐFI S. V. 17. Mi újság a kerepesi Kossuth Tsz-ben ? vezetőségének jövő: évi tervei között: egy tehénistálló épí- i tése, valamint az i idei 34 holdas kér-: tészet bővítésével, a i gyümölcsös felújító-: sóval a termelés i belterjesebbé tétele; szerepel. Végül megkérdezzük: — Mennyit terveztek ebben az évben egy munkaegységre? — Harminc forint 40 fillért — válaszolja Havasi Lászlóné — s ezt előralátha- tólag a meghosszabbított gazdasági év ellenére is tartani tudjuk! — a, k. — \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w Ezzel a kérdéssel nyitunk be a szövetkezeti székház ajtaján, ahol Havasi Lászlóné könyvelő szerény mosollyal próbálja elhárítani a választ, mondván, hogy nem nagy az ő szövetkezetük, mindössze 25 tagja van, területe pedig 300 hold szántó, 19 hold gyümölcsös, 9 hold szőlő, erről azonban nem érdemes az újságban j hírt adni. \ Am a további be- \ szélgetés során ki- i derül, hogy — noha i a szövetkezet való- l ban kicsiny — ez ! évi eredményeik : említésre méltóak. I Itt van mindenek-
