Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-08 / 288. szám
Míf MEGYEI ’"jfirhw 1959. DECEMBER 8. KEDD A községfejlesztés idei tapasztalatai: A tervezés s az érem két oldala A községfejlesztési mUnka mindenütt fontos részét képezi a tanácsok tevékenységének. A fontossági sorrendet általában biztosítják is tanácsaink. Az idei tervek jó elkészítésében közrejátszott persze az is, hogy a terv- készítés időszakával egybeesett a tanácstagi választási jelölőgyűlések megtartása. Ezeken a gyűléseken megyénk lakosságának jelentős része, mintegy 220 ezer ember vett részt, s ott jelentős szerep jutott a községfejlesztési feladatoknak is. De a választási gyűléseken túl, nem egy helyen tartottak a tanácstagok kisgyűléseket, ahol egyedüli pontként a községfejlesztési tervek, javaslatok tárgyalása szerepelt. így például Szokolyán 40 tanácstag közül 38 tartott ilyen kis- gyűlést. Ez volt a helyzet sok más községben is. Ezek a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ' a kqzség- fejlesztés eredményei egyenes arányban állnak a tömegkapcsolat erősödésével. Amelyik községben jó a tömegkapcsolat, ott jól halad a községfejlesztósi munka is, s igaz ennek fordítottja: ahol gyenge a tömegkapcsolat, ott nem halad a községfejlesztés sem. hiszen sikeres községfejlesztési tevékenységet kifejteni csakis a lakosság széleskörű részvételével lehet. Sokat jelentett az is, hogy nagyon sok helyen — így például Törteién, Monoron, Pilisen, a váci járás községeiben, Vác városban a községfejlesztési tervekkel foglalkozó tanácsülést jól előkészítették, azok igen aktívak voltak, s ez nemcsak a tanácstagok, hanem az egész lakosság mozgósítását jelentette. Az eddig elsorolt eredmények azonban csali az érem egyik oldalát jelentik. Míg a legtöbb községben megfelelő volt az Ilyen munka, addig több helyen nem fordítottak kellő gondot ezekre a feladatokra, s ez az eredményeken is megmutatkozik. így például Szigetszentmiklóson a községfejlesztési tervek ismertetése helyett a község kétéves fejlődéséről tartottak beszámolót, s ez eleve nem mozgósíthatott a feladatokra. Ez az „előkészítés” természetesen visszaütött, amikor a tervek megvalósítására került sor. Mivel a tömegmozgósítás elmaradt, érthető, hogy adminisztrációs eszközökkel a helyi tanács vezetői nem jutnak semmire, s évi tervük teljesítése igen gyengén áll. Az előkészítés hibái közé tartozott az is, hogy több helyen bátortalanság mutatkozott a társadalmi munka tervezésében. A ceglédi járáí egyes községeiben egyáltalán nem terveztek társadalmi munkát Amikor erre a járás: tanács felhívta az érintett községek tanácsainak figyelmét akkor elkésve megtörtént a tervezés, amelynek összege 23-, ezer forintot tett ki. Érthető viszont, hogy a kellően ele nem készített terv nem valósult meg, s abból novembei végéig mindössze 148 ezer forintot teljesítettek. Ez a bátortalanság nemcsal jelentős erőforrások kibaszna latlainságát jelenti, hanem az is, hogy a tömegkapcsolatolca lebecsülve, a tanácsok éppen < községfejlesztési munka lénye gét sértik meg: a szélesköri tömegmozgósítás erkölcsiekbet és anyagiakban egyaránt gyű mölcsözö feladatát. Mindez hiba azért is, mer megyénk községfejlesztési le hetőségei évről évre növeked nek. Míg 1957-ben 38 millli volt a községfejlesztési célr; fordítható összeg, addig 1958 ban 54 millió, s 1959-ben má 92 millió forint. A megnöveke dett összeg egyben megnöveke dett feladatokat jelent a társa dalmi erők mozgósításában ií megköveteli a lakosság na gyobb mérvű aktivitását. Ahc tehát bátortalanság, a tömeg kapcsolatokban rejlő lehetősé gek lebecsülése hódíthat tér ott érthető, hogy a megnőve kedett feladatokat nem tudják sikerrel végrehajtani. Egyes tanácsok iiyen állás- foglalása ellen pedig igen sok tény szól. Elsősorban a lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulás összegének önkéntes megemelése. A megye több községében emelkedett ez az összeg, nem egy helyen 5—10 százalékkal. így például Üröm községben 20 százalékban állapították meg a hozzájárulás mértékét, s hogy ez mennyire a lakosság akarata szerint történt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a községben egy fillér hátralék sincsen. A fentebb említett felfogás tarthatatlanságát bizonyítja a társadalmi munka eredménye is. A megye lakossága november 15-ig 4 600 000 forint értékű társadalmi munkát végzett, négyszer annyit, mint 1957-ben, s a tavalyinak is a kétszeresét. Ez a megduplázódás bizonyítja, hogy ahol nem félnek a lakosság segítségén ele kérésétől, ahol bátran támaszkodnak a tömegekben rejlő segíteniakarásra, ott ez jelentős anyagi eredményekben is megmutatkozik, nem is szólva a közösen végzett munka, s az így elkészült létesítmények politikai hatásáról. Ez évi községfejlesztési terveink legtöbbje közvetlenül szolgálja a lakosság érdekeit, jobb, kulturáltabb életét. Az évi községfejlesztési tervek 17 milliót biztosítottak utak. hidak építésére, villanyhálózat bővítésére, járdák építésére, 19 milliót a körzeti orvosi ellátás megjavítására, orvgslakások, rendelők építésére, közel ötmillió forintot az általános iskolákra, 8 millió forintot művelődési házak építésére, s lehetne folytatni tovább. a sorolást A számadatok mögött az rejlik. hogy a községfejlesztési összegek felhasználásával ebben az évben 17 km hosszú vízvezeték, 43 ezer négyzet- méter út, 74 ezer négyzet- méter járda, 80 kilométer villanyhálózat. 14 művelődési otthon, 3 pedagóguslakás, 15 orvoslakás, 24 iskolai tanterem megépítését tervezték többek között tanácsaink. Mi valósult meg a tervekből? Erről írunk legközelebb. Mészáros Ottó Az önkiválasztó és önkiszolgáló üzletekről az ünnepi csúcsforgalom előkészületeiről és a kongresszusi munkaverseny eredményeiről nyilatkozik a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója Az új kereskedelmi rendszerben árusító üzletekről, a kongresszusi munkaverseny eredményeiről, s a karácsony előtti csúcsforgalom előkészületeiről kértünk felvilágosítást Kalmár István elvtárstól, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától. Első kérdésünkre Kalmár István elmondotta, hogy ebCsipkerózsika, Ludas Matyi, Jancsi és Juliska — bélyegeken A posta idei gazdag bélyegkiadási programját értékes, kedves bélyegsorozattal zárja. Rövidesen nyolc értékből álló Mese-bélyeg sorozatot adnak ki. A sorozat hét értéke két színnyomással készül. Az első érték, a ?0 filléres bélyeg pedig, amelyen az óvó néni mesél a gyermekeknek, kilenc színű lesz. A 30, a 40 és a 60 filléres, valamint az 1. a 2, a 2,50 és a 3 forintos bélyegeken egy-egy gyermekmese rajza — többek között a Csipkerózsika, a Ludas Matyi, a Jancsi és Juliska, a Piroska és a farkas — látható. Ötszáznyolcvanezer töltőtollat és 400 ezer golyósirónt gyárt jövőre a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat szentendrei töltőtoll-részlege. A kis üzem 1956 januárjától gyártja a Stylus elnevezésű töltőtollakat és golyós iróno- kat. Kezdetben hat fő végezte itt a munkát, s havi 600 darab töltőtollat készített, ma már 76 dolgozója van az üzemnek, s negyedévenként 50 ezer darab különböző típusú tollat, golyós irónt készít. Ebben az évben a részleg kétszáztizenkétezer töltőtollat és golyós irónt adott át a hazai piacnak, s a népszerű Stylus .golyóstollakhoz 82 ezer darab póttartályt is készített. Tavaly ötféle típusú töltőtollat gyártottak, 96 forinttól 128 forintos értékben. Jövőre külföldi heggyel is készül itt töltőtoll. Rövidesen megjelenik a papírüzletekben a legújabb típusú, még ízlésesebb és tökéletesebb kivitelű Stylus golyóstoll. KULIKABÁTOS TRÉNINGRUHÁK A Váci Kötöttárugyár ízléses divatcikkeivel sokszor megörvendeztette már a vásárlóközönséget. Különösen a nylonkesztyűk, a műanyaggal kevert gyermek-tréningruhák és a modernvonalú férfi- és női tréningruhák arattak nagy sikert. A gyár tervező gárdája újabb minták kidolgozásával igyekszik lépést tartani a divat rohamos fejlődésével. Nemrégiben az Óbudai Harisnyagyárban tartotta meg első üzemi ülését az októberben alakult kötszövőipari divattanács. Háromszáz bemutatott kötött holmi közül választotta kii a zsűri azokat a mintákat, amelyeket bevonnak a kereskedelmi kollekcióba. A Váci Kötöttárugyár legújabb típusú tréningöltönyeit mutatta be, amelyekhez kulikabátok is tartoznak. Nagy tetszéssel fogadták a kislányok számára tervezett csuklyás, gombbal záródó galléros tréningruhát is. Befejezték a zsámbéki templom helyreállítását Az ország legbecsesebb műemlékei közé tartozik a román stílusban épült zsámbéki templom romja. Az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával májustól november végéig tartó munkával 20 szakmunkás tatarozta a templomot. Az omladozó falak megerősítésére több mint két vagon cementet használtak fel. Ugyancsak befejezték az 1258 körül épült templomhoz tartozó kolostori rész maradványainak tatarozását is. ben az évben hét, új kereskedelmi rendszerben árusító üzletet nyitottak a megyében. Ezek között vannak kisebb üzletek, s vannak egészen nagyok is, mint például a rövid idő alatt népszerűvé vált Dunakanyar Kisáruház Vácott. — Egy év tapasztalatai alapján elmondhatom— folytatta Kalmár elvtárs —, hogy ezek az önkiválasztó és ön- kiszolgáló boltok igen jól beváltak. Meggyorsították a kiszolgálást s forgalmuk a régihez képest növekedett. Ez utóbbi bizonyítja, hogy a vásárlók — a kezdeti idegenkedés után — hamar megkedvelték az ilyen üzleteket. Itt szeretném megemlíteni, hogy a jövő évben kevesebb új rendszerű boltot nyitunk, mint az idén, ehelyett meglevő üzleteinket kívánjuk felújítani, korszerűsíteni. Bizonyos átszervezésekre is sor kerül 1960-ban: több vegyes profilú boltot szakosítanak, vagyis különválasztják egymástól az élelmiszert és a ruházati cikkeket. Ilyen szakosításra kerül sor Solymáron, Torbágyon, Foton, Veresegyházon és Piliscsabán. — Néhány évvel ezelőtt az a téves nézet uralkodott, hogy az állami kereskedelemnek nem kell reklám. Ma már mindenki tudja, hogy kell, hogy szükség van a tisztesség és jóízlés határain belül mozgó szocialista reklámra. Mit tett a vállalat ezen a téren? — Hosszadalmas lenne felsorolni az egész év eredményeit, ezért beszéljünk, csak a legutóbbi időkről. A harmadik negyedévben vállalatunk hét, nívós műsorral egybekötött divatbemutatót rendezett a megyében. Valamennyi iránt nagy volt az érdeklődés, s konfekció-mo- delljeink nagy sikert arattak. Másik, eredményes akciónk volt a Szépítse lakását címmel rendezett lakástextil-kiállítás, amelyet négy helyiségben tartottunk meg. Az érdeklődésen kívül jelentős anyagi haszonnal zárultak a Pomázon, Dunaharasztin és Törökbálinton rendezett őszi vásárok. A közelmúlt napokban pedig Ajándékozz ruhaneműt jelszóval Pest megye valamennyi ruházati üzletében karácsonyi vásár kezdődött. — Ha már a karácsonynál tartunk: hogyan készült fel a kereskedelem a várható csúcáf orgalomra ? — Gazdag árukészlettel és bő választékkal. A nyitvatartási is úgy szabályoztuk, hogy a legmesszebbmenőkig figyelembe vehessük a vásárlók érdekeit. Mindkét, ünnep előtti szombat délután, s az úgynevezett ezüst- és arany vasárnapon a megye valamennyi ruházati boltja nyitva tart. Ceglédi, nagykőrösi és váci boltjaink pedig 21-én, 22-én és 23-án este 7-ig állnak a vásárlók rendelkezésére. — Befejezésül felvilágosítást kérünk a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. — Vállalatunk dolgozói kivétel nélkül mindannyian részt vesznek a munkaversenyben. Jó munkájuk eredményeképpen már az első félévben elnyertük a Belkereskedelmi Minisztérium kiváló vállalata címet. Az év első háromnegyed évében dolgozóink a vállalat nyereségtervét 136,41 százalékra teljesítették. Az eddigi eredmények, s az a feltételezés, hogy decemberi tervünket is túlteljesítjük, arra enged következtetni, hogy elérjük legfőbb célkitűzésünket: a második félévben is elnyerjük a kiváló vállalat címet — mondotta befejezésül Kalmár István igazgató. Nemzetközi együttműködés a baráti országok között az autó- és traktoriparban sok műszaki leírását. A Szovjetunió például átadta az acélöntvénynél sokkal olcsóbb fekete temperöntés dokumentációját. A lengyel autóipartól a ponthegesztéshez, a csehszlovák szakemberektől az ag- regátorgyártáshoz kaptunk értékes műszaki segítséget. A magyar autóipar is átadja cserébe kísérleteinek eredményeit. A Csepel Autógyárban készülő hathengeres Cse- pel-motor leírását Kínába, a teherautó- és traktormotor pótalkatrész gyártásának leírását pedig Romániába küldik el. Bolgár szakemberek csaknem két hónapon át tanulmányozták a Csepel Autógyárban a dieselmotorok gyártását. Télapó kiosztja az ajándékokat A Gyermekváros kicsinyei figyelik: mit mesél a Télapó. | fTélapó a fóti Gyermekvárosban A magyar autó- és traktoripar az utóbbi években szoros kapcsolatot létesített a külföldi testvérüzemekkel. Az együttműködés, a kölcsönös segítés jótékonyan érezteti hatását a magyar autóiparban is. Az együttműködés egyik formája a tapasztalatcsere. Ebben az évben az autóipari üzemekből — köztük a Csepel Autógyárból — számos mérnök és technikus járt külföldön. Ugyanakkor a külföldi vendégek ösz- szesen több mint 1000 napot töltöttek az idén a magyar autó- és traktor- ipari üzemekben. Sok segítséget kapott a magyar autóipar a baráti országoktól azzal is, hogy átadták részünkre bizonyos gyártmányok, technológiai eljárávidesen, de legkésőbb kará-; csonykor ismét ajándékot j hoznak. — Vágvölgyiné — j György igazgató, a küldöttség vezetője azzal búcsúzott, hogy továbbra is patronálni szeretnék a Gyermekvárost és röTéiapó-ünnepségre gyűltek össze szombaton a kultúrház- ban a fóti Gyermekváros ifjú lakói. A kora délutáni órákban busz gördült be a kapun. Kíváncsian szaladtak az összegyűlt gyerekek az autóbuszhoz és belestek az ablakon, hogy megnézzék, kik is a látogatók. A Csemege Kereskedelmi Vállalat küldöttsége érkezett meg, fehérsza- kállas Télapóval, hogy a város kis lakóinak átadják a dolgozók ajándékait. Velük jöttek a Labda utcai általános iskola növendékei is, Novák Tivadar igazgató vezetésével. Ők sem érkeztek üres kézzel; ajándékul szép műsort mutattak be a Gyer- mekváros lakóinak, akik szin- ;tén műsorral készültek az i ünnepségre, amit mindjárt i helyben össze is hangoltak a : Labda utcai iskola műsorá- |val. A nézőtéren, a gyerekek [között foglalt helyet a Cse- ; mege Kereskedelmi Vállalat > küldöttsége iá. A gyermekek ! érdeklődésének központjába «kerültek a vendégek és meg- ! kezdődött az ismerkedés, ba- ! rátkozás. í A műsor nagy tetszést ara- \ tott, nagy tapssal jutalmaznák a Pancsoló kislány című dalt, amelyet a Labda utcai ^iskola egyik növendéke, Har- J tai Géza adott elő. \ A műsor után Bartha And- \ rás, a Gyermekváros gazda- \ sági vezetője köszönetét mon- 'j dott a Csemege Kereskedelmi 'j Vállalat dolgozóinak a ked- * vés ajándékokért. Koltai